Hermina műemlék-kápolna
Az esztergomi katedrális kistestvére a Hermina-kápolna Budapesten. József nádor leánya volt Hermina Amália Mária, aki 25 esztendős korában halt meg. A főhercegnő Pest és Bécs kedvence volt. A főhercegnő temetését követően határozták el a kápolna építését. A tervet Hild József, az esztergomi bazilika építésze készítette. A kápolnát 1856. szeptember 8-án szentelték fel.
Magyarok Nagyasszonya-templom
Regnum Marianum a Városligetben
Az 1919-es esztendő végén az Esztergomi Főegyházmegyei Hatóság az erzsébetvárosi plébániától leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett. Átmenetileg a Damjanich u. 50. sz. alatt működött, de lelkes plébánosa, Shvoy Lajos – aki kinevezését megelőzően is már régóta tagja volt a Regnum Marianumnak – 1921-ben Templomépítő Bizottságot alakított.
A városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg az építkezés, Kotsis Iván tervei alapján. A munka a későbbi gazdasági válság ellenére is hatalmas lendülettel és lelkesedéssel folyt, majd gróf Mailáth Gusztáv támogatásával 1931-re készült el, délfrancia stílusban. Felszentelésére 1931. június 14-én került sor. A plébániatemplomot a köznyelvben Nagy Regnumnak és a Damjanich utca 50-et pedig Kis Regnumnak hívták. A pártdiktatúra alatt, a vallásüldözés keretében a Regnum Marianum tevékenységét is betiltották, és az atyákat kiűzték a Házból. 1951-ben, a felvonulási tér kialakítására hivatkozva döntés született arról, hogy a regnumi plébániatemplomot fel kell számolni. Az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom bontása több mint félévig tartott és csak katonai segédlettel, robbantásokkal sikerült porba tiporni. Ifjú regnumisták, köztük Hajnal György atya, követték a becses maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét.
A Zoborhegy téri új templom építkezésének megkezdésekor, 3 méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállítatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét mementóul. Emlékparkunk értékei ezek, valamint az új templomban őrzött két kő. Egyike a régi templom oltárszentélyénél, a tabernákulumnál volt oszlopkő, ami faragott carrarai márvány. A másik a külső homlokzatot díszítő, stilizált cserkész jelvény.
Regnum Marianum a Zoborhegy téren
A jogutód plébániatemplom építésére Hajnal György atya 1990-ben kapott megbízatást Paskai László bíboros úrtól. Az építtető célja volt mindazt megformázni, ami feladata egy templomnak: biztonságot és erőt adjon, a magasba törjön. Ezt jelzi a 33 méter magas pengetorony. Már mérete is jelkép, Jézus földi életének az idejére utal, másrészt pedig a szeretet lángját, a gyertyalángot formázza meg. Mint ilyen jellegű forma, az első pengetorony a hazai templomépítészetben. A tornyban három harang lakik, melyek szívei az alábbi hangokat ütik:
# Szent György harang (55 kg - ø46 cm): "a" hang
# Szent István harang (110 kg - ø60 cm): "f" hang
# Magyarok Nagyasszonya harang (210 kg - ø74 cm): "d" hang
A templomba belépve a magasba törő ívek felviszik a tekintetet az ég felé, mintha megnyílna előttünk. Az oltár fölötti mennyezet sugaras megoldása pedig szemünket az oltárhoz vezeti, szinte nem is lehet máshova tekinteni.
Szárnyas oltár Latorcainé Ujházi Aranka alkotása, képe a kis Jézust ábrázolja édesanyja ölében. Templom belső oszlopait díszként ölelik az árpádházi királyok, hercegek pántkoronája, valamint az oszlopfőket díszítő akantuszlevelek az egyház univerzalitását akarják kifejezésre juttatni. Ezek a Hummel Műhely kézműves alkotásai. A keresztút képeit Herczeg Mónika kerttervező készítette, aki az üvegfestészet művészetével alkotta meg az állomásokat, egy-egy növényt, virágot ábrázolva a képekben kifejezett történetben.
A templom méreteti: 38 m hosszú, 25 m széles és belmagassága 16 m. Alapterülete 800 m2.
A templom védőszentje Magyarok Nagyasszonya, akinek Szent István ajánlotta fel az országot, és a Szent Koronát.
Zuglói Páduai Szent Antal-templom
A török idõ elõtt Párdi vagy Párdió falut találjuk e területen, amelyet részben a szigeti premontreiek birtokolnak. – Századunk elején még gyéren lakott vidék. Lakossága nagyrészt kertészkedéssel foglalkozik és Erzsébetvároshoz tartozik. A plébániatemplomtól messzire esô hívek számára 1903-tól az Angol utcai iskolában miséznek a domonkosok és az itt tanító hitoktatók. A Páduai Szent Antalról nevezett zuglói Kápolna Egyesület vezetôsége a Zugló u. 13. sz. alatti vendéglőt alakítja át kápolnává. Az egyházi főhatóság 1917-tôl Barkóczy Sándor hitoktatóra bízza a hívek gondozását és a plébánia szervezését. Az önálló egyházközség és plébánia 1919-ben alakul meg. A plébániai lakás és iroda a Telep u. 1. szám alatti iskolában kap helyet. A Bosnyák téren 1923-ban ideiglenes templomot emelnek, amelyet 1957-ben építészeti okokból (bauxit-beton) lebontanak. Ekkor azonban már áll mellette a hatalmas (1620 m2), Rimanóczy Gyula terve szerint 1941–1946 között épült templom. Szentélyét Kontuly Béla Páduai Szent Antal élettörténetét ábrázoló freskói díszítik.
A jelenlegi temlomépület alapkövét 1941. december 14-én maga boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök szentelte meg.
Az új oltárt 1980-ban Dr. Bagi István segédpüspök szentelte fel.
Anyakönyvek: 1919-től.
Thököly úti volt domonkos Rózsafüzér Királynéja-templom
Szent Domonkos szerzetesrendje Budán 1221-ben, Pesten 1230-ban telepedett meg. A tatárjárás, majd a török megszállás alatt a templom és a kolostor ismételten elpusztult. 1701-ben mindkettőt újjáépítették, de II. József elvette a rendtől (1785). A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton. 1905-ben nyilvános kápolnát nyitottak, majd ugyanitt felépült a hatalmas templom és zárda Hofhauser Antal tervei szerint Paulheim Ferenc kivitelezésében, a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére (1912–15). 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult az erzsébetvárosi plébániából. A templomban a háborús sérülések rendbehozatala után, 1977-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására Perczel Dénes tervei szerint.
40 éves kényszerű szünet után 1989. szeptember 1. óta ismét domonkos szerzetesek látják el a plébánia és templom szolgálatát.
A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latinkereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya 67 m magas. Möller István tervezte a carrarai márványból faragott főoltárt, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Sienai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Lajos műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Ugyancsak a két szent életéből látunk jeleneteket a freskókba foglalt üvegablakokon is. A színes üvegablakok Róth Miksa művei, a szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jeleneteket mutatnak be. Az orgonakarzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krausz I. készítette.
A bejárat melletti hatalmas feszület a „tiroli kereszt”, amelyet tiroliak hoztak ajándékba 1930-ban gyalog a vállukon. Ez a kereszt ékesítette a Szentatya 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát. A templom kincse Árpád-házi Szent Margit csontereklyéje, Csernoch János ajándéka. Orgonáját a pécsi Angster cég készítette.
Az 1997-ben keletkezett tűz hatalmas károkat tett a templomban, teljesen elégett az orgona is.
A templom külső felújítása évek óta folyik, a belső felújítás 2008. tavaszán kezdődött meg, és 2009 őszére fejeződött be. 2009. november 29-én nyitották meg újra a 12 éven keresztül bezárt templomot.
2007. aug. 1-től - a domonkosok távozása után - ismét a Főegyházmegye látja el a templom és plébánia szolgálatát.
Rákosfalvi Szent István király templom
- Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a „barátok" templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések, pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le. Más vélemény szerint az országgyűlések központja a mai rákosfalvai plébánia területén emelkedő Király-domb volt, amely közelében Mátyás király vadaskertje is húzódott, a „barátok" temploma, pedig az ún. Gizella műemlék-kastély helyén (XVI., Egyenes u.) állt. Ennek falában ősi épületrészek fedezhetők fel.
- A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy részt és ezen alakult ki Rákosfalva. A település híveit lelkileg Kőbányáról gondozzák, 1881-től pedig Erzsébetvárosból. 1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először ideiglenes fatemplom szolgál, amelyet Král István épített 1874-ben. Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval bővítettek a mai nagyságra (230 m2).
- Az 1968-1972-es években a földszintes házakat lebontották és helyükre emeletes (többnyire panel-) házakat emeltek. Megmaradtak a templom, az iskola, a Füredi út - Vezér utca találkozásánál és a X. kerületi Hatház utca emeletes házak. Továbbá megmaradtak a Füredi úttól az Egressy útig az összes családi ház. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániája lesz. A lebontott épületekben régen lakók egy része a XIV. kerületi Kalapács utcai új házakba, másik részük a Füredi úti lakótelep új házaiba költöztek, vagy a X. és XVI. kerület közeli telkein új lakásokat építettek. Jó néhány család még ma is visszajár a régi megszokott templomba. Az egyházközség tagjainak többségét még mindig ők alkotják, hiszen a beköltözöttek nagy részének nincsen kötődése az egyházhoz.
- A lebontott plébánialak helyett 1971-ben a templommal összefüggően, egyházi tulajdonban lévő plébániaház épült. - A templomi új liturgikus teret Dr. Berecz Ferenc tervezte és készítette. A belső felújítás a templom felszentelésének 100. évfordulójára készült el. A főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A keresztút Nagy-Kovács Mária, a Szent Antal és Szűz Mária szobor Kopp Judit alkotása. 1995. szeptemberével a XVI. kerületi rész a sashalmi plébániához került.
Szent László-kápolna
Magyarország ezer éves fennálásának ünnepségeire, az 1896. évi millenniumi kiállításra emelték a Városligeti Vajdahunyad várának nevezett építéstörténeti remekműveket bemutató épületmásolatokat, melyek az ország távoli vidékein található különböző, román, gót és barokk stílusú alkotásokról készültek.
Az épületcsoportban a tervező Alpár Ignác egy kis, középtoronnyal ellátott kápolnát is beállított melynek alaprajza az 1207-ben épült Vas megyei lebényi román kori temploméhoz hasonlít, művészien megformált, 6-6 oszloppal és ornamensekkel díszített látványos kapuja, az ún. Porta Speciosa pedig szintén Vas megyei Ják község XIII. századbeli, román stílusú kéttornyú bencés apátsági templomának másolata. A közkedvelté vált épületeket az eredeti tervektől eltérően nem bontották le, s így véglegesedett a "Jáki káplona", melyet eredetileg a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának szántak, de ezt a célt soha nem szolgálta. 1915 augusztusában Kohl Medárd esztergomi segédpüspök Szent László magyar király tiszteletére felszentelte, a környék istentiszteleti helye lett. 1938-ban, a 34. Nemzetközi Eucharisztikus kongresszus alatt E. Pacelli bíboros és titkára, Giovanni Montini, a későbbi XII. Pius illetve VI. Pál pápa is misézett itt. A háború alatt több belövést kapott. 1980-ban Varsány Ferenc c. esperes, kápolnaigazgató részben restaurálta, teljesebb felújítása 1985-ben volt.
Herminamezői - Kassai téri Szentlélek templom
Az erzsébetvárosi plébániáról választották le. 1919-tôl plébánia, amelynek istentiszteleti helye a Hermina műemlék kápolna volt. 1937-re készült el Petrovácz Gyula építészmérnök tervei szerint a mai templom (1300 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás ugyanezen év november 14-én szentelt fel. A második világháború súlyos kárait az egyházi fõhatóság támogatásával a hívek adományaiból a templom felszentelésének 40. évfordulójára, 1977-re teljesen eltüntetik. Ugyanekkor Takács István festõművész befejezi Kontuly Béla 1962-ben megkezdett freskósorát. A templom kereszthajóiból üvegfallal hitoktatási termet és téli kápolnát alakítottak ki. A plébániatemplom 50 éves évfordulójára 1987. november 22-ére, a hívek áldozatkészségének segítségével 3 manuálos 48 regiszteres új orgona épült (A templom építésének idõszakában a háborús események miatt orgona nem készülhetett.) 1990-ben új liturgikus tér került felszentelésre, az oltáron Szent László ereklyével. 1994-ben az altemplomban kolumbárium épült.
Szeplőtelen Fogantatás templom
Aranyszájú Szent János templom
Kispest - Jezsuita Jézus Szíve templom 
Wekerletelepi Munkás Szent József templom 
Kispesti Nagyboldogasszony templom 
Kútvölgyi 
Gazdagréti 
Reviczky utcai 
Törökőri 
A felekezeten kívüliek eloszlása sem egyenletes: tíz ilyen emberből hat Kínában él (62%). Kína után a következő ország, ahol sok felekezeten kívüli él, Japán, itt azonban az összes, ebbe a kategóriába tartozónak mindössze hat százaléka található.