Egek Királynéja templom
Újpest elsõ telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi filiájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták.
Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze. 1875-ben lett Újpest önálló plébánia, elsô plébánosa pedig Illek Vince, 1875-tôl 1905-ben történt haláláig. A plébánia épülete 1873-ben készült, s vele együtt egy iskolaépület is. A plébániatemplom 1875 és 1881 között épült föl, s az „Egek Királynéja” elnevezést kapta. Késôbb épült meg a torony és a két mellékhajó, még az elsô világháború elôtt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1870-tõl.
Újpesti Jézus Szíve templomigazgatóság, Baross utcai templom
A templomot tervezte és építette: Bachmann Károly 1886-ban.
Emeltette: Schreiber Janka, a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Angolkisasszonyok budapesti intézetének főnöknője, családi örökségből, 1886.
Felújította a Szalézi Társaság, 1927-ben.
Újpest-Megyeri Nagyboildogasszony templom Újpest város szélén, a Károlyi grófok vadászházának környékén sok elhagyatott gyerek élt. Ide kérte 1907-ben P. Soós István, a karmelita rend tartományfőnöke a Rocca di Papa-i nővéreket, akik jutányosan megvásárolták a vadászházat. Az istállóból lett a templom, amely hamarosan kicsinynek bizonyult. Ezért 1926-ban kezdték nagyrészt a belga karmelita rend adományából építeni a mai templomot, amely 1933-ban lett kész. A hívek olyan szegények voltak, hogy a nővérek népkonyhát tartottak fönn, még az építkezések alatt is. Óvodát, napközit és nevelőotthont működtettek árva és félárva gyermekek számára. Plébánia lett 1946-ban, de nemsokára Mária Konstancia zárdafőnököt és a nővéreket elüldözték az államosításkor. Márk Lajos, első plébánost börtönbe hurcolták. Balogh Antal és felesége házukat adományozták plébánia céljára, az ő kívánságuk volt, hogy Nagyboldogasszony legyen a plébánia neve. Az üldözések ellenére föllendült a lelki élet, a templomot kifestették, szépítették, átalakították, míg Dr. Tóth János plébános honfoglalást tartott: visszafoglalta a volt zárda egy részét. 1991-ben a Szalézi Rend vállalta a plébánia vezetését azzal az ígérettel, hogy majd a kollégiumot is visszaadják az Egyháznak. Első plébános Szikszai Sándor lett, de egyben itt van Don Bosco Rendjének Tartományfônöksége is: Havasi József vezetésével és Dauner János is innen irányítja a Don Bosco énekkart az egyetemi templomban. A templom (420 m2) kifestése és restaurálása 1993-ban történt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Újpest-Clarisseum - Szent István király plébániatemplom
A Clarisseum létrejötte elsősorban a Károlyi grófi család gyermekszeretetének a gyümölcse. 1870-ben megalapították az Elsô Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, s az épületkomplexum tervezésére a család Ybl Miklóst kérte fel. Az együttes középsô részét francia román stílusú kápolna foglalja el. 1903-ban a gyermekmenhelyeket az állam vette át. Ekkor az intézményt a Vincés nôvérek vezetésével katolikus leánynevelô intézetté szervezték át. Az elsô világháborúban hadikórháznak adott helyet, majd 1924-ben az Országos Katolikus Patronázs Egyesület vette bérbe és átadta a szalézi szerzeteseknek. Az intézet igen kedvelt és népszerû lett a város ifjúsága körében. A szalézi atyák gondos lelkipásztori tevékenységét a kápolna állandó zsúfoltsága jelezte. Így érthetô, hogy az intézet államosításával egyidôben a váci megyéspüspök úr 1948. október 25-én kelt leiratával 1949. január l-jei hatállyal az Egek Királynôje plébániától leválasztva a Clarisseumot, önálló plébániává tette és annak ellátását a szalézi rendre bízta. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1949-tôl.
Újpest-Clarisseum - Szent István király plébániatemplomA Clarisseum létrejötte elsősorban a Károlyi grófi család gyermekszeretetének a gyümölcse. 1870-ben megalapították az Elsô Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, s az épületkomplexum tervezésére a család Ybl Miklóst kérte fel. Az együttes középsô részét francia román stílusú kápolna foglalja el. 1903-ban a gyermekmenhelyeket az állam vette át. Ekkor az intézményt a Vincés nôvérek vezetésével katolikus leánynevelô intézetté szervezték át. Az elsô világháborúban hadikórháznak adott helyet, majd 1924-ben az Országos Katolikus Patronázs Egyesület vette bérbe és átadta a szalézi szerzeteseknek. Az intézet igen kedvelt és népszerû lett a város ifjúsága körében. A szalézi atyák gondos lelkipásztori tevékenységét a kápolna állandó zsúfoltsága jelezte. Így érthetô, hogy az intézet államosításával egyidôben a váci megyéspüspök úr 1948. október 25-én kelt leiratával 1949. január l-jei hatállyal az Egek Királynôje plébániától leválasztva a Clarisseumot, önálló plébániává tette és annak ellátását a szalézi rendre bízta. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1949-tôl.
Újpest-kertvárosi Szent István templom Az 1920-as évek végén Újpesten már több mint 40 ezer katolikus élt. Dr. Hanauer Á. István váci püspök szorgalmazta egy új templom építését. Gróf Károlyi László 600 négyszögöl telket adományozott és Csík József apát-plébános gyűjtést indított az új templom építéséhez. 1936-ban készült el az első terv és 1940-ben a püspök újra szorgalmazta az építést. 1942. szeptember 12-én volt az alapkőletétel. 1944-ben a magyarországi harcok miatt az építkezés megakadt. Budapest ostroma után a hívek támogatás nélkül, saját erőből folytatták az építkezést. Az új, neoromán stílusú templom 1946-ra épült fel. Hossza: 40 m. Szélessége: 22 m. Magassága: 20 m. A 40 m magas toronyban egyetlen harang van a 118 kg-os "József' harang, amely Pétery József püspök úr iránti tiszteletből viseli nevét. Az új templom Szent István királyról kapta a nevét. A főplébániáról káplán járt ki misézni. 1946-ban a kertvárosi hívek papot kértek. 1947. január l-jén a templom önálló plébánia rangot kapott és Pétery József püspök úr Brunáry Ferencet nevezte ki első plébánosnak. A templom alatt kriptatemető van. Az 1960as évek elején felszámolták a régi pesti temetőt, innen kerültek sokan örök nyugalomra ebben a kriptában. A temető keresztjét a templom homlokzata előtt állították fel. 1971-1975-ig felépült az új, kétszintes plébániaépület a megfelelő nagyságú, új hittanteremmel. 1991-ben a kiszolgált régi harmónium helyett új villanyorgonát állítottak a kóruson. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1947-től.
Újpest Nap utcai Szent József templom Az újpesti Főplébánia egyháztanácsa a váci püspök kezdeményezésére 1932. február 15-én határozott arról, hogy az „Újpest-turján”-nak nevezett városrészen templomot épít. A várostól adományozott telken (696 m2) a Katona József u. és a Nap u. találkozásánál épült fel a templom (355 m2), amelynek terveit Aggházy Tibor készítette, kivitelezésével pedig a Szilágyi-Schrott céget bízták meg. Az új templomot 1934. augusztus 26-án szentelte fel Hanauer Á. István váci püspök Szent József tiszteletére, tekintettel a környéken lakó munkás és iparos lakosságra. 1934–36 között hitoktatók, káplánok látták el a templomot. 1946. április 12-én Pétery József váci püspök önálló lelkészséget szervez – kijelölve határait –, majd 1947-ben plébánost nevez ki. A templom freskóit Takács István festômûvész 1975-ben készítette. Az orgonát 1982-ben a Váradi és fia cég építette. 1995-ben Molnár László építészmérnök tervei alapján közösségi teremmel bôvítették a sekrestyét. A plébániaépület 1958-ban eltartási szerzôdéssel került az egyházközség tulajdonába. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Káposztásmegyeri Szentháromság templom Az 1983–90 közt épülõ új lakótelepen a Váci Püspökség 1989-ben hozza létre a plébániát. Dr. Tomka Ferenc plébános és Jávorka Lajos káplán egy tömbházban vásárolt lakásba költöznek, és 6 éven át ez lesz a lelkipásztori munka központja, a plébániai összejövetelek s a hétköznapi misék helye. A vasárnapi és ünnepi istentiszteletekre a közösség használhatta a lakótelep egyetlen 300 fõt befogadó nagytermét, amely a politikai fordulatig a Kommunista Párt, majd utána az Önkormányzat tulajdona. A rendkívülien szekularizált lakótelepen, amelyen többségében fiatal családok (sok rendőr és katonatiszt) lakik, kezdetben 80–l00-an vettek részt a szentmisén. A közösség elsõdleges céljaként kitűzött kölcsönös szeretet hatására nagyszámú felnõtt és fiatal tért meg. Fõként általuk a templom elkészülésének idejére az egyházközséghez tevékenyen kapcsolódók száma 800 főre nõtt. A templomnak az állami hatóságok eredetileg a lakótelep szélén jelöltek ki helyet. Hosszú küzdelemmel sikerült elérni, hogy a telep közepén épülhessen. A templom, illetve plébániaközpont alapkövét 1991-ben Marosi Izidor váci megyéspüspök tette le, megáldását 1995-ben Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte. Az épületegyüttes földszintje (1400 m2) magában foglalja a szentségi kápolnát (75 m2), amely a hétköznapi misék, a csend és az imádság helye, a nagytermet (400 m2), ahol a vasárnapi szentmisék és különbözõ összejövetelek, rendezvények is folynak, valamint hittantermeket, irodákat, papi lakásokat. Az alagsorban (1000 m2) helyezkednek el: az urnatemetô (Szőlőssy Enikõ művészi szobraival), a karitász helységek, garázsok, raktár, műhely, tornaterem. A tetõtér (800 m2) beépített egyharmada egy lakrész, amelyben 3 szociális testvér lakik 1994 óta. A plébániaközpontot az alapító lelkipásztorok és a közösség elgondolásának megfelelően B. Greskovics Klára és Becker Gábor építész-házaspár tervezte. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1989-tõl.
