Világvallások rangsora

Továbbra is a keresztények vannak a legtöbben a világon: a Föld népességének mintegy 31,5 százaléka, 2,2 milliárd ember. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk protestáns, 12 százalékuk pedig ortodox felekezet tagja.

A keresztények eloszlása a világon egyenletes, minden régióban megtalálhatók. A keresztény vallásúak legnagyobb része (26 százalék) Európában él, ezt követi Dél-Amerika és a Karib-szigetek (24 százalék), majd Dél-Afrika (24%).

Kevesebb mint 1 százalékuk él Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.

A második legnépesebb vallás az iszlám a világon: 1,6 milliárdan követik, ez a Föld népességének 23 százaléka. Az iszlám két fő ágából a szunniták vannak többen, ide tartozik a muszlimok 87–89%-a. Nem meglepő módon a legtöbb iszlám vallású ember Ázsiában és Óceániában él (62%), ezt követi a Közel-Kelet és Észak-Afrika 20 százalékkal.

Európában (3%), Észak-Amerikában (kevesebb mint 1%), Dél-Amerikában és a Karib-szigeteken (kevesebb mint 1%) elenyésző a számuk.

A világ népességének 15 százaléka, 1 milliárd ember hindu, a vallás eloszlása rendkívül egyenetlen: Ázsiában és Óceániában él a hinduk 99 százaléka. A világ hindu hívőinek 94 százaléka egyetlen ország, India lakosa.

Felekezeten kívüliek

A hinduknál többen, a muszlimoknál kevesebben vannak a felekezeten kívüliek, számuk 1,1 milliárd. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Föld népességének 16 százaléka ateista, ebbe a kategóriába tartoznak olyanok is, akik hisznek valamiben. Például a francia felekezeten kívüliek 30 százaléka, az amerikaiaknak pedig 68 százaléka hisz istenben vagy valamilyen természetfeletti erőben.

Az egyik felekezethez sem tartozók legnagyobb része, 76 százaléka Ázsiában és Óceániában él. A maradék közel egyharmad Európában (12%), Észak-Amerikában (5%), Dél-Amerikában és a Karib-szigeteken (4%), Dél-Afrikában (2%) és a Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában (kevesebb mint 1%). Az arányok persze csalókák lehetnek: a magas százalékos arány ellenére Ázsiában és Óceániában csak minden ötödik ember felekezeten kívüli.

A felekezeten kívüliek eloszlása sem egyenletes: tíz ilyen emberből hat Kínában él (62%). Kína után a következő ország, ahol sok felekezeten kívüli él, Japán, itt azonban az összes, ebbe a kategóriába tartozónak mindössze hat százaléka található.

Hat olyan ország van a világban, ahol a felekezeten kívüli emberek vannak többségben: a Cseh Köztársaság (76%), Észak-Korea (71%), Észtország (60%), Japán (57%), Hongkong (56%) és Kína (52%).

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok 16,4 százaléka volt felekezeten kívüli 2010-ben, ez a szám 2012-re 19,6 százalékra változott.

A magyar helyzet

Egymilliárdnál is többen vannak, így a keresztények és a muszlimok után a világon a harmadik legnépesebb csoportot alkotják azok, akik nem tartoznak egyik vallási felekezethez sem - derült ki a washingtoni Pew Research Center kedden közzétett tanulmányából.

A jelentést 2010-es adatok alapján - mintegy 2500 népszámlálás, felmérés és népességi nyilvántartás felhasználásával - állították össze, s a dokumentum a témában eddig készült tanulmányok közül az egyik legpontosabb képet nyújtja a világvallásokról.

A "Globális Vallási Térkép" (The Global Religious Landscape) című tanulmány szerint továbbra is a keresztények vannak a legtöbben: a világ népességének 31,5 százalékát teszik ki, ez 2,2 milliárd hívőt jelent. A kereszténység követőinek fele a római katolikus egyházhoz tartozik, míg 37 százalékuk valamely protestáns, 12 százalékuk pedig ortodox felekezet tagja. A tanulmány kitér arra is, hogy a keresztények megoszlása a legegyenletesebb: a világ összes régiójában megtalálni ennek a vallásnak a követőit.

A második legelterjedtebb vallás az iszlám: a Föld lakóinak 23 százaléka, vagyis 1,6 milliárd ember vallja magát muszlimnak. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben él az iszlám követőinek 62 százaléka, 20 százaléka pedig a Közel-Keleten és Észak-Amerikában. A tanulmány rámutatott, hogy túlnyomó többségük - 87-90 százalékuk - az iszlám szunnita ágához tartozik, míg 10-13 százalék a síiták aránya.

A harmadik nagy világvallást, a hinduizmust követők tábora viszont már nincs akkora, mint a felekezeten kívüliek csoportja - hívták fel a figyelmet a jelentés készítői. Utóbbiak létszáma eléri az 1,1 milliárdot, nagy részük, 62 százalékuk Kínában él, így az ázsiai ország több mint fele nem tagja egyik egyháznak sem.

Kínán kívül még egyetlen ország van, ahol a felekezeten kívüliek vannak többségben: Japánban a lakosság 57 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A jelentés készítői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez a "címke" nem jelenti feltétlenül azt, hogy az illető ateista vagy agnosztikus. "A felekezeten kívüli kínai felnőttek 7 százaléka hisz Istenben vagy egy természetfeletti erőben, míg a franciák esetében 30 százalék, az amerikaiaknál pedig 68 százalék ez az arány" - mutattak rá a jelentés készítői.

A világ hindu lakossága elsősorban Indiában (itt él a hinduizmus követőinek 94 százaléka), illetve Bangladesben és Nepálban összpontosul, míg a negyedik legnagyobb világvallásnak, a buddhizmusnak a hívei Kínában (50 százalék), Thaiföldön (13,2 százalék) és Japánban (9,4 százalék) élnek.

A zsidó vallásnak 14 millió követője van, 40,5 százalékuk Izraelben, 41,1 százalékuk pedig az Egyesült Államokban él. A jelentés rámutatott arra is, hogy a felekezetekhez tartozók medián életkora alapján (ez az a kor, amelynél az adott vallás követőinek fele fiatalabb, másik fele idősebb) a jövőben az iszlám (23 év) és a hinduizmus (26 év) térhódítása várható, míg a judaizmus (36 év) követőinek gyarapodására van a legcsekélyebb kilátás. A keresztények medián életkora 30 év.

A tanulmány kitért arra, hogy 405 millió ember, vagyis a Föld lakosságának 6 százaléka valamilyen törzsi vallásban hisz, őket elsősorban Afrikában, Kínában és a bennszülött ausztrálok, illetve amerikaiak körében lehet megtalálni. A világ népességének közel 1 százaléka, 58 millió ember pedig más vallási felekezet, például a taoizmus, dzsainizmus, sintoizmus, szikhizmus vagy a zoroasztrianizmus követője.