Belvárosi ferences Alkantarai Szent Péter-templom
Budapest Belvárosában, a Ferenciek terén lévõ ferences templom és kolostor õse 1250 és 1260 között épült. lV. Béla, "ferences király" építtette. 1288-ban Gellért testvér volt a házfõnök. 1298. július 28-án itt mutatták be a közeli Rákosmezõn egybehívott országgyűlés nyitószentmiséjét.
Továbbiakban is a Rákosmezõn tartott országgyűlésekkel kapcsolatban a hálaadó szentmisét és ünnepélyes Te Deumot a "pesti barátok templomában" énekelték. Egy 1316-i rendi feljegyzés szerint a kolostor papjai a környék falvainak lelkipásztori ellátásában vettek részt. A templom és kolostor középkori lakói közül meg kell említenünk Kapisztrán Jánost (1386-1456), egyházunk szentjét és Laskai Osvátot (1450-1511), középkori irodalmunk egyik neves képviselõjét.
Kapisztrán Szent János testvérünk 1456-ban itt lakván tárgyalt a magyar fõrendekkel. Laskai Osvát (1450-1511) rendtársunk elõszeretettel tartózkodott a kolostor falai között. Szentbeszédeinek (Biga salutis, Gemma fidei 1497) java részét is itt írta.
A kolostor jótevõi között szerepel - többek között - 1497-ben Beatrix királyné, Mátyás király özvegye. A mohácsi csatavesztés után 1526. szeptember 23-án a kolostor lakóit a török kardélre hányja. Az áldozatok között található Deáki Mihály és Ormánközi György paptestvér, Keszi Miklós és Csapodi Illés dolgozótestvér, valamint Vásárhelyi András atya, az elsõ név szerint ismert magyar költõ, az "Angyaloknak nagyságos Asszonya" kezdetű Máriahirnnusz (1508) szerzõje. A töröknek az ország területérõl való ideiglenes kitakarodásával, 1537-ig, az atyák a töröktõl felgyújtott és lerombolt templomot újjáépítik. Itt él ekkor többek között Csáthy Demeter (1480-1550) testvérünk, a "hitújítók pörölyén, az Ének Pannónia megvételérõl" című költemény (1526 végén) szerzõje. 1541-ben a török Buda várát csellel elfoglalja, a testvéreket a kolostorból kiűzi, a templomot török imahellyé, dzsámivá alakítja. Közel 150 éven át az a ,,Szinán bég dzsámi". A templom ekkori hat papja közül kettõt a török meggyilkol, de a többi négy egy szerény magánházban továbbra is itt marad a templom közelében Istent dicsõítve és a híveket szolgálva. Budavár visszavétele évének (1686) már a nyarán - mint Lotaringiai Károly tábori - lelkészei - az atyák, dzsámivá alakított templomukat újra birtokba veszik és megkezdik benne a katolikus istentiszteletet, holott Buda várában még a török az úr 1686. szeptember 2-ig. Ekkor veszik vissza tõle - 145 esztendõ után - az egyesült keresztény seregek.
Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyulván, az atyák 1727-ben új templom építésébe kezdenek. Az új, mai, 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szenteli fel Patachich Gábor kalocsai érsek. A templom romantikus tornya Wieser Ferenc tervei szerint 1861-53 között épül fel. A ,,reformkorban" működik a templomban a híres "Háromnyelvű szónoktriász": Albach Szaniszló (német), Gegõ Nicefor (magyar), és Gaparich Kilit (horvát) atyák. 1787-ben II. József rendeletére a templom plébániatemplommá alakul át. Ez teszi lehetõvé, hogy a kolostorban a hívek lelkipásztori ellátására 15 páter és 2 testvér maradhasson. 1822-ben a plébánia megszűnik, de helyette megkapják az atyák az akkor alapított ferencvárosi plébániát 10 500 hívõvel. Az elrendelt rendi reform értelmében, a római vezetõség kifejezett utasítására a Rend a ferencvárosi plébániáról 1900-ban lemond. A kolostorban viszont a fegyelmezett szerzetesi élet örvendetesen újjáéled. A templom nagyböjti szentbeszédeire például nagy számban jelennek meg minden rendű és rangú hívõk. A két világháború közti idõben a templom országos hírű szónoka Buttykay Antal atya, a pesti ,,3 B" (Bangha, Bõle, Buttykay) egyike.
1950-ben a bolsevik-diktatúra feloszlatja hazánkban a szerzetesrendeket. A nagymúltú belvárosi ferences templomot az esztergomi egyházmegyei hatóság templomigazgatósággá alakítja: Alkantarai Szent Péter Templomigazgatóság. Az atyák a rendszerváltás után egy évvel: 1990. szeptember 1-én térhetnek vissza templomukba. Ma a templom és kolostor a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány központja. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 366. törzsszám alatt 1. kategóriába sorolt műemlék.
Továbbiakban is a Rákosmezõn tartott országgyűlésekkel kapcsolatban a hálaadó szentmisét és ünnepélyes Te Deumot a "pesti barátok templomában" énekelték. Egy 1316-i rendi feljegyzés szerint a kolostor papjai a környék falvainak lelkipásztori ellátásában vettek részt. A templom és kolostor középkori lakói közül meg kell említenünk Kapisztrán Jánost (1386-1456), egyházunk szentjét és Laskai Osvátot (1450-1511), középkori irodalmunk egyik neves képviselõjét.
Kapisztrán Szent János testvérünk 1456-ban itt lakván tárgyalt a magyar fõrendekkel. Laskai Osvát (1450-1511) rendtársunk elõszeretettel tartózkodott a kolostor falai között. Szentbeszédeinek (Biga salutis, Gemma fidei 1497) java részét is itt írta.
A kolostor jótevõi között szerepel - többek között - 1497-ben Beatrix királyné, Mátyás király özvegye. A mohácsi csatavesztés után 1526. szeptember 23-án a kolostor lakóit a török kardélre hányja. Az áldozatok között található Deáki Mihály és Ormánközi György paptestvér, Keszi Miklós és Csapodi Illés dolgozótestvér, valamint Vásárhelyi András atya, az elsõ név szerint ismert magyar költõ, az "Angyaloknak nagyságos Asszonya" kezdetű Máriahirnnusz (1508) szerzõje. A töröknek az ország területérõl való ideiglenes kitakarodásával, 1537-ig, az atyák a töröktõl felgyújtott és lerombolt templomot újjáépítik. Itt él ekkor többek között Csáthy Demeter (1480-1550) testvérünk, a "hitújítók pörölyén, az Ének Pannónia megvételérõl" című költemény (1526 végén) szerzõje. 1541-ben a török Buda várát csellel elfoglalja, a testvéreket a kolostorból kiűzi, a templomot török imahellyé, dzsámivá alakítja. Közel 150 éven át az a ,,Szinán bég dzsámi". A templom ekkori hat papja közül kettõt a török meggyilkol, de a többi négy egy szerény magánházban továbbra is itt marad a templom közelében Istent dicsõítve és a híveket szolgálva. Budavár visszavétele évének (1686) már a nyarán - mint Lotaringiai Károly tábori - lelkészei - az atyák, dzsámivá alakított templomukat újra birtokba veszik és megkezdik benne a katolikus istentiszteletet, holott Buda várában még a török az úr 1686. szeptember 2-ig. Ekkor veszik vissza tõle - 145 esztendõ után - az egyesült keresztény seregek.
Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyulván, az atyák 1727-ben új templom építésébe kezdenek. Az új, mai, 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szenteli fel Patachich Gábor kalocsai érsek. A templom romantikus tornya Wieser Ferenc tervei szerint 1861-53 között épül fel. A ,,reformkorban" működik a templomban a híres "Háromnyelvű szónoktriász": Albach Szaniszló (német), Gegõ Nicefor (magyar), és Gaparich Kilit (horvát) atyák. 1787-ben II. József rendeletére a templom plébániatemplommá alakul át. Ez teszi lehetõvé, hogy a kolostorban a hívek lelkipásztori ellátására 15 páter és 2 testvér maradhasson. 1822-ben a plébánia megszűnik, de helyette megkapják az atyák az akkor alapított ferencvárosi plébániát 10 500 hívõvel. Az elrendelt rendi reform értelmében, a római vezetõség kifejezett utasítására a Rend a ferencvárosi plébániáról 1900-ban lemond. A kolostorban viszont a fegyelmezett szerzetesi élet örvendetesen újjáéled. A templom nagyböjti szentbeszédeire például nagy számban jelennek meg minden rendű és rangú hívõk. A két világháború közti idõben a templom országos hírű szónoka Buttykay Antal atya, a pesti ,,3 B" (Bangha, Bõle, Buttykay) egyike.
1950-ben a bolsevik-diktatúra feloszlatja hazánkban a szerzetesrendeket. A nagymúltú belvárosi ferences templomot az esztergomi egyházmegyei hatóság templomigazgatósággá alakítja: Alkantarai Szent Péter Templomigazgatóság. Az atyák a rendszerváltás után egy évvel: 1990. szeptember 1-én térhetnek vissza templomukba. Ma a templom és kolostor a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány központja. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 366. törzsszám alatt 1. kategóriába sorolt műemlék.
Belvárosi Szent Anna szervita templomA szervita rend Széchenyi György prímás támogatásával 1686-ban települ le Bécsbõl.Átmenetileg a johanniták középkori temploma helyén álló "Nagymecsetet" használják.
Kolostoruk elsõ része 1722-re készül el. Templomukat Hölbing János tervezi. 1732-ben veszik használatba.
A belsõ berendezés a mecset-templomból kerül át, amelyet műûvészi alkotásokkal fokozatosan kiegészítenek.
1871-ben Diescher József megbízást kap a kolostor átalakítására és a templom mai eklektikus stílusú homlokzatának kialakítására.
A második világháborús károkat 1947-re a Fõvárosi Műemlék Felügyelõség hozatja rendbe. A jeles műemlék templom (330 m2) újabb renoválása 1961-66 között, teljes belsõ felújítása 1986-96 történt - ez utóbbi saját erõbõl.
1950-tõl a templomigazgatóságot a fõegyházmegye papsága látja el. - A templom elõtti téren, a háború alatt elpusztult Mária-szobor helyébe az 1719-bõl származó talapzatra Erdey Dezsõ Madonnáját helyezték el 1948-ban.
A templom az 1997. évi LIY. törvény alapján 15394 törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Belvárosi Szent Mihály angolkisasszonyok templom
Hazánkban az 1221-ben megtelepedett domonkosok pesti, Szent Antalról nevezett kolostorukat és templomukat 1230-ban alapítják.
A kolostor és a templom helyével kapcsolatban eltérõk a vélemények. A tatárok az épületeket elpusztítják.
A kolostor falai közé menekült pesti polgárok közül sokan itt lelik halálukat.
A templom oltára elõtt ölik meg Bánfi Buzádot (egykor gazdag fõúr és bán), aki Pál néven a rend kiváló tagja.
Az 1242-ben újjáépített kolostort és templomot 1541-ben a török pusztítja el. A mai templom 1701-ben épül Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére. 1716-ban leég. Mayerhoffer András tervei alapján 1747-49 között kapja meg a műemlék templom (356 m2) a mai formáját.
Berendezései között a domonkos fafaragványok remekművek. A feloszlatott domonkosok helyére 1787 -ben a Várból az Angolkisasszonyok rendjének tagjai költöznek a zárdába és 1950-ig különféle iskolatípusokban a leányifjúság nevelésévei foglalkoznak.
A templomot 1945-46-ban és 1964-68-ban renoválják. - 1950 óta az esztergomi fõegyházmegyéhez tartozó templomigazgatóság. A templom külsõ felújítása 1997 õszén kezdõdik el. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15476. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Egyetemi Kisboldogasszony templom
Az egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. sszázadbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715-1744 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi föloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett. A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmónikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felöli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
Duna-parti piarista Kalazanci Szent József-kápolnaKolostoruk elsõ része 1722-re készül el. Templomukat Hölbing János tervezi. 1732-ben veszik használatba.
A belsõ berendezés a mecset-templomból kerül át, amelyet műûvészi alkotásokkal fokozatosan kiegészítenek.
1871-ben Diescher József megbízást kap a kolostor átalakítására és a templom mai eklektikus stílusú homlokzatának kialakítására.
A második világháborús károkat 1947-re a Fõvárosi Műemlék Felügyelõség hozatja rendbe. A jeles műemlék templom (330 m2) újabb renoválása 1961-66 között, teljes belsõ felújítása 1986-96 történt - ez utóbbi saját erõbõl.
1950-tõl a templomigazgatóságot a fõegyházmegye papsága látja el. - A templom elõtti téren, a háború alatt elpusztult Mária-szobor helyébe az 1719-bõl származó talapzatra Erdey Dezsõ Madonnáját helyezték el 1948-ban.
A templom az 1997. évi LIY. törvény alapján 15394 törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Belvárosi Szent Mihály angolkisasszonyok templom Hazánkban az 1221-ben megtelepedett domonkosok pesti, Szent Antalról nevezett kolostorukat és templomukat 1230-ban alapítják.
A kolostor és a templom helyével kapcsolatban eltérõk a vélemények. A tatárok az épületeket elpusztítják.
A kolostor falai közé menekült pesti polgárok közül sokan itt lelik halálukat.
A templom oltára elõtt ölik meg Bánfi Buzádot (egykor gazdag fõúr és bán), aki Pál néven a rend kiváló tagja.
Az 1242-ben újjáépített kolostort és templomot 1541-ben a török pusztítja el. A mai templom 1701-ben épül Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére. 1716-ban leég. Mayerhoffer András tervei alapján 1747-49 között kapja meg a műemlék templom (356 m2) a mai formáját.
Berendezései között a domonkos fafaragványok remekművek. A feloszlatott domonkosok helyére 1787 -ben a Várból az Angolkisasszonyok rendjének tagjai költöznek a zárdába és 1950-ig különféle iskolatípusokban a leányifjúság nevelésévei foglalkoznak.
A templomot 1945-46-ban és 1964-68-ban renoválják. - 1950 óta az esztergomi fõegyházmegyéhez tartozó templomigazgatóság. A templom külsõ felújítása 1997 õszén kezdõdik el. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15476. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Egyetemi Kisboldogasszony templomAz egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. sszázadbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715-1744 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi föloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett. A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmónikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felöli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
Belvárosi Nagyboldogasszony templom A dunai rév biztosítására már a rómaiak castrumot hoztak itt létre. Ezen erôdítmény déli falába ékelôdött az õsi Nagyboldogasszony kápolna, amely Fehéregyházzal Buda és Pest legkorábbi egyháza. Egyesek véleménye szerint e kápolnában temették el a vértanúságot szenvedett Szent Gellértet. Ezt az elsô kápolnát román templom követte, amelynek falmaradványait ôrzi a mai belvárosi fôplébániatemplom déli tornya. Egyesek szerint (Salamon Ferenc) itt történt Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzése 1211-ben. Zsigmond király idejében új, háromhajós, körüljárós szentélyû, csúcsíves stílusban templom épült. Mátyás király idejében gótikus kápolnák sora és új sekrestye épült hozzá a déli és északi oldalon (a Mátyás-kori díszes déli és északi kapuzat jelenleg restaurálás folyamatában van). A törökök csak átmenetileg használják mecsetnek, meghagyják Pest egyetlen keresztény templomának. A töröktôl való felszabadulást rommá vált hajóval éri meg. Ennek jele a szentélyben feltárt mihráb. A csillagboltozatú Mátyás-oratórium viszont megmarad eredeti szépségében. Széchenyi György prímás, „Buda és Pest második alapítója” (Némethy Lajos) hatalmas összeggel támogatja a templom újjáépítését. A megmaradt csúcsíves részt már 1686-ban befedik és használhatóvá teszik. A templomhajó zöme és a homlokzat barokk stílusban való helyreállítása 1725–39 között történik Paur György tervei szerint. Pest ôsi Nagyboldogasszony egyháza (ecclesia baptizmalis) királyi alapítású lévén, a királyi ház fôpapjának, az esztergomi érseknek joghatósága alá tartozott, bár a váci egyházmegyének határa messze lenyúlt a Duna bal partján és Pesten fôesperessége is volt. Az 1397. évi esztergomi káptalani statútum a fenti értelemben exemptnek jelzi Pest plébániáját. Az egyre jelentôsebbé váló Pesttel kapcsolatban fel-felvetôdött az esztergomi érsek és a váci püspök között a joghatóság kérdése. Amíg a törökök kiûzése után Althann M. Frigyes váci püspök (1718–34) igényével szemben III. Károly király és XIII. Benedek pápa végleg az esztergomi érsek javára döntötte el a vitát. A város szabad plébánosválasztási joggal rendelkezett. A hívek lelki gondozásában a plébánia pasztorációján kívül élénken részt vettek a domonkosok és ferencesek. Mindkét rend pesti letelepedése már a XIII. sz.-tól ismert. A hívek testvéri összetartozására utal a középkorban virágzó „Szeretet testvérület”, amely több irányban gondoskodott tagjairól. A törökök kiûzése után megindult anyakönyvi bejegyzések több elhagyott török gyermek keresztelését örökítik meg. Budán és Pesten is otthonokat létesítettek számukra. Putanicz plébános feljelentést tett azok ellen, akik a török rabszolgákkal kegyetlenül bántak. Pest török uralom alóli felszabadulása után nyomban megnyílik a plébániai magyar iskola, és fôleg a szerzetesek sokat tesznek a magyar nyelv érdekében. Az 1732–33-as visitatio canonica 3500 hívôrôl tesz említést. Volt idô, amikor jezsuiták (1703–10) és piaristák (1756–61) vezették a plébániát. A plébánia és a templom összeforrt a város életével. A várost érô megrendítô (pestis, tûzvész, árvíz) és jeles események (bíró-beiktatás stb.) vallási vonatkozásai a plébániatemplomban zajlottak le. De a város fejlôdésével és gazdagodásával a plébániatemplom is egyre ékesebb belsôt öltött, mutatja az, hogy 1687-ben Pest-város testülete határozattal létrehozta a templom ének- és zenekarát, a vasárnapi plébániai misék szolgálatára. Sorra állították benne a céhek és az egyesületek oltáraikat. 1872-ben Pest, Buda, Óbuda egyesül. Az országos jellegû vallási események színtere a budai Nagyboldogasszony templom marad, Budapest székesfôváros templomának azonban a pesti Nagyboldogasszony templomot tekintik (vö. „Polgármester-harang”). – 1805-ben a klasszicista fôoltár Rákoskeresztúrra került. Az 1890-ben Steindl Imrétôl tervezett fôoltár az 1945-ös ostrom alatt pusztult el. Helyébe 1946–47-ben süttôi kemény mészkôbôl szárnyas oltárt állítottak Molnár C. Pál festményeivel. Az ostrom okozta külsô sérüléseket a mûemlék templomon (1620 m2) a Fôvárosi Mûemlék Felügyelôség hozatta rendbe. A belsô festés 1979-ben fejezôdött be. 1985-ben az altemplom kazánházából hittanterem létesült, a fôoltáron Molnár C. Pál festményei Csiby Mihály által felújításra kerültek. 1968-ban a barokk rész egysoros ablakai duplítást nyertek és 1987-ben elektromos hôtároló kályhákkal a templom fűthetôvé vált. 1991-tôl elkezdôdött a 100 éves Rieger orgona restaurálása. A plébániai iroda és lakások bérlemények. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 396. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Szent István-bazilika
A mai Szabadság tér környékén 1786-ban II. József kívánságára megépítik a Neugebäude-t, az Új épületet. A város fala és a közte levô terület beépítésével 1772-ben foglalkozik legelôször a városi tanács. Itt alakul ki az Újváros, amely 1790-ben, II. Lipót koronázása emlékére kapja a Lipótváros nevet. Zitterbart János kis templomot épít. Egy polgár házat hagyományoz az egyháznak. Megalakul a lipótvárosi plébánia 18l7-ben 800–1000 hívôvel. A kis templom a szabadságharc alatt, 1849-ben tönkremegy. A városi tanács a fejlôdô területre és a fôvárosra való tekintettel nagyobb, reprezentatív templom építését határozza el. Hild József kap megbízást, 1851-ben teszik le az alapkövet. Elôször a szentély körül a félkör alakú kápolna készül el, amelyet a plébánia ideiglenes templomaként használnak. A kupola beomlása után, 1868-ban Ybl Miklós a terveket átdolgozza és ô vezeti az építést. A belsô Kauser József tervezése, amelynek kivitelezésére a legjelesebb magyar képzômûvészek kapnak megbízást. Kohl Medárd 1905. november 9-én szenteli fel a templomot (4147 m2), amelyet XI. Pius 1931-ben basilica minor rangra emel. Szent István jubileumi évében, 1938-ban a kerületet Szentistvánvárosnak nevezik el. Ettôl kezdve a plébánia nevében is ez szerepel a régebbi Lipótváros helyett. Az 1947-ben a leégett kupolát hamarosan helyreállították.1971-ben a restaurált Szent Lipót kápolnában alakították ki Dominek György terve szerint a Szent Jobb ôrzési helyét, ámde ezúttal is az Ereklyét zárt tabernákulumba helyezték el, az érdeklôdôk, a hívek nem láthatták, következésképpen a látogatni kívánók nem kereshették fel. A Szent Jobb 1983-ban került a nyilvánosság elé, amikor Lékai László bíboros, prímás, érsek az ôrzési helyet Szent Jobb kápolnává nyilvánította és elrendelte a golyóálló üveggel ellátott, biztonságos tárló készítését. Ezt az új ôrzési tárlót Paskai László bíboros, prímás, érsek áldotta meg 1987-ben, Szent István halálának 950. évfordulóján. 1988-ban a Szent Jobb innen indult el az országjárásra. 1983-ban megkezdõdnek a felújítási munkák. Megújul a fõkupola, az északi és déli torony, az apostolgaléria. Folyamatosan halad a belsõ rekonstruálás. Az altemplom egy részén urnatemetõ létesül. A bazilika az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 457. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Szent István-bazilika A mai Szabadság tér környékén 1786-ban II. József kívánságára megépítik a Neugebäude-t, az Új épületet. A város fala és a közte levô terület beépítésével 1772-ben foglalkozik legelôször a városi tanács. Itt alakul ki az Újváros, amely 1790-ben, II. Lipót koronázása emlékére kapja a Lipótváros nevet. Zitterbart János kis templomot épít. Egy polgár házat hagyományoz az egyháznak. Megalakul a lipótvárosi plébánia 18l7-ben 800–1000 hívôvel. A kis templom a szabadságharc alatt, 1849-ben tönkremegy. A városi tanács a fejlôdô területre és a fôvárosra való tekintettel nagyobb, reprezentatív templom építését határozza el. Hild József kap megbízást, 1851-ben teszik le az alapkövet. Elôször a szentély körül a félkör alakú kápolna készül el, amelyet a plébánia ideiglenes templomaként használnak. A kupola beomlása után, 1868-ban Ybl Miklós a terveket átdolgozza és ô vezeti az építést. A belsô Kauser József tervezése, amelynek kivitelezésére a legjelesebb magyar képzômûvészek kapnak megbízást. Kohl Medárd 1905. november 9-én szenteli fel a templomot (4147 m2), amelyet XI. Pius 1931-ben basilica minor rangra emel. Szent István jubileumi évében, 1938-ban a kerületet Szentistvánvárosnak nevezik el. Ettôl kezdve a plébánia nevében is ez szerepel a régebbi Lipótváros helyett. Az 1947-ben a leégett kupolát hamarosan helyreállították.1971-ben a restaurált Szent Lipót kápolnában alakították ki Dominek György terve szerint a Szent Jobb ôrzési helyét, ámde ezúttal is az Ereklyét zárt tabernákulumba helyezték el, az érdeklôdôk, a hívek nem láthatták, következésképpen a látogatni kívánók nem kereshették fel. A Szent Jobb 1983-ban került a nyilvánosság elé, amikor Lékai László bíboros, prímás, érsek az ôrzési helyet Szent Jobb kápolnává nyilvánította és elrendelte a golyóálló üveggel ellátott, biztonságos tárló készítését. Ezt az új ôrzési tárlót Paskai László bíboros, prímás, érsek áldotta meg 1987-ben, Szent István halálának 950. évfordulóján. 1988-ban a Szent Jobb innen indult el az országjárásra. 1983-ban megkezdõdnek a felújítási munkák. Megújul a fõkupola, az északi és déli torony, az apostolgaléria. Folyamatosan halad a belsõ rekonstruálás. Az altemplom egy részén urnatemetõ létesül. A bazilika az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 457. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
