1895-ben Soós István győri házfőnök atya vezetésével missziót tartottak a kármeliták a budapesti Terézvárosban. Meggyőződve a munkásnép szomorú erkölcsi állapotáról P. Soós elhatározta, bár egy fillérje sem volt, hogy az Angyalföldön rendházat és kápolnát hoz létre. István atya szívében az apostolok tüze égett. 1895 Jézus Szentséges Szíve ünnepén a telek a Rend tulajdona lett (Huba u.). Puscher István fővárosi építész tervezte és kivitelezte a rendházat és a kápolnát. Az ünnepélyes bevonulást és felszentelést 1896. július 19-én tartották meg. A kápolna már kezdetben igen kicsinek bizonyult, azért Soós atya elhatározta, hogy templomot épít. 1896 karácsonyán felállíttatta a kápolnában a „Csodatevő Prágai Kis Jézus” szobrát s bár még építkezési adósságai voltak, a csodálkozó híveknek kijelentette, ha buzgón imádkoznak a Kis Jézushoz, három év alatt készen áll a templom. Úgy is történt. Az alapkövet 1898. október 15-én tették le, de akkor már álltak a falak az alsó kerek ablaksor magasságáig. A templom felszentelése 1899. október 15-én volt, amin I. Ferenc József császár és király is részt vett. A templom Hofhauser Antal tevei szerint készült. Majorossy Géza az összes kőműves és kőfaragó munkát vállalta. A főoltár a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, amint Stock Szent Simonnak átnyújtja a vállruhát, a skapulárét. A mellékoltárokon Jézus szíve, Páduai Szent Antal, Fájdalmas Szűzanya, Szent István király, Avilai Szent Teréz, Szent József és a Prágai Kis Jézus, valamint Lisieux-i Szent Teréz található.


Külsõangyalföld - Mária Keresztények Segítsége plébániatemplom

1939-ben alakul meg a Kisegítő Kápolna Egyesület, amely a Szent László út (Maut-ner Sándor u.) 143. sz. ház alagsorában nyit kápolnát. 1940-ben az angyalföldi Szent László plébánia északi területéből leválasztott részen önálló egyházközség lesz. 1941-ben a Fővárostól kapott telken megindul a templom, kultúrház, lelkészlakás építése Brestyánszky Tibor építészmérnök terve szerint. A tervből azonban csak a kultúrház rész készül el a háborús nehézségek miatt. Ezt alakítják át 1943-ban kápolnává. Ugyan-ezen évben önálló lelkészség lesz. 1946-ban harangtorony épül, amelybe az ipolysági templomból a háború alatt hadicélra leszerelt harangok kerülnek. 1965-ben kibővítik a lelkészlakást. 1968-ban az egyházi hatóság plébániai rangra emeli a lelkészséget. A templom (320 m2) belsejét 1969-ben újítják fel és ekkor alakítják ki liturgikus terét. 1979-ben külső renoválást végeznek. A plébániaház egyházi tulajdon.


Anyakönyvek: 1943-tól, előtte az angyalföldi plébánián.


Szent Ágoston-kápolna


Béke téri Szent László templom (Magdolnavárosi templom)

A terézvárosi plébánia nyugati részébõl választották le. 1916-ban kihelyezett káplán kezdi meg a működést e területen. Istentiszteleti hely a Szent László u. 26. sz. ház befedett udvara. 1919-tôl plébánia. Petrovácz Gyula terve szerint 1929-ben készül el a templom (633 m2) és a plébániaépület. 1939-ben a régi kápolnát kultúrházzá alakítják. Területébõl három új plébánia alakul 1923-tól. A második világháború alatt súlyos károk érik a templomot és a plébániát. Az 1970-es években teljes külsõ és belsõ felújítást végeznek.


Margitszigeti Szent Mihály kápolna

A kápolna a XII. sz.-i Szent Mihályról elnevezett román stílusú premontrei prépostsági templom alapfalaira épült, annak rekonstrukciója. A helyreállítást Dr. Lux Kálmán építőművész vezette 1930-31-ben.

A XV. sz.-i eredetű sekrestye valaha szintén kápolna volt. A déli falon kívül egy XV. sz.-i folyosó alapfalai húzódnak, az oltár és a hajó közepe közötti rész alatt pedig egy korábbi kápolna romjai rejtőznek. Az épület körüli ásatások során több csontvázat is találtak (feltehetően a tatárjárás áldozatait), belül pedig egy nagyobb feliratos sírkőlapot.

A bejárat feletti timpanonban lévő dombormű Szent Mihályt ábrázolja az utolsó ítéleten. Mérlegének egyik serpenyőjében az üdvözülő, másikban az elkárhozó lélek jelképes alakjával. A szabad mező felirata Szent Mihály könyörgése értünk az Ítélő Bíróhoz: "Ignosce Domine" - "Ne ródd fel Uram!"

A toronyban függ hazánk egyik legrégebbi harangja. 1914-ben véletlenül találtak rá Szent Margit kolostorának területén egy vihar által kidöntött diófa gyökerei között. A XV. sz.-ból való harang gót betűs felirata: "Hilf uns Gott, Maria, perat uns dumma, - goss meister Hans Strous." - "Segíts minket Isten, Mária, vezess minket, együgyűeket - öntötte Hans Strous mester."

A kápolna közelében állnak annak a domonkos apácakolostornak a romjai, ahol IV. Béla királyunk leánya, Szent Margit hercegnő élt.

A Camino magyar szakasza, az "Élet gyöngyei" zarándokút innen, az ő sírjától indul, hogy ősi zarándoktársak nyomában járva Mátraverebély-Szentkúton, nemzeti kegyhelyünkön keresztül érkezzen Mariazellbe, Közép-Európa népeinek közös szentélyébe. Itt csatlakozik Európa "szellemi országútjába", a Szent Jakab útba.

Külsõ Váci úti - Angyalföldi Szent Mihály plébániatemplom

Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő – aki a szegedi dóm építésze is – tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Fábián Gáspár terve alapján. A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert.
A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új -süttői márványborítású- liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való felelevenítése. 1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált - mert a templom összképétől elüt - tűzzománc képre cserélik, mely a három főangyalt ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt.
1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A ’90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007.-ben a templom tornyait restaurálják, 2008-ban pedig a templom teljes elektromos vezetékhálózatát cseréje történik meg.

Az egyházközségben két énekkar –egy klasszikus és egy gitáros- teljesít szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók - köztük fiatal családok is – nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül 15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.
Anyakönyvek: 1923-tól.


Vizafogó - Tours-i Szent Márton (és Flüe-i Szent Miklós) plébániatemplom