Pünkösdfürdői Boldog Özséb templom
Dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek úr aranymiséje és 75. születésnapja alkalmából kapta meg a lehetőséget, hogy a Békásmegyer-pünkösdfürdői lakótelep számára új (jogelőd nélküli) templom épülhessen és új plébániai közösség jöhessen létre. Szervezô plébánosi kinevezést Antal János kapott 1984. október 15-én. Az alapkôletételre 1984. október 21-én került sor. A gyorsan felépített felvonulási épületben berendezett kápolnában még ez év Karácsonyán megszületett az egyházközség. A templomépítés Csaba László tervei alapján 1985. júliusában kezdôdött el. Az építkezést Antal János plébános vezette. A templomot 1987. szeptember 13-án Paskai László prímás, érsek úr áldotta meg. A liturgikus tér „bútorait” B. Kopp Judit szobrászmûvész domborművei díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei Pleidell János festőmûvész tervei alapján Mohay Attila iparmûvész műhelyében készültek. A „JURA” keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelôkút Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült. A garamszentbenedeki úrkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is berendezhetô „szentsírt” ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok is a fenti vállalkozó műhelyében készültek.
Csillaghegyi Jézus Szíve templom
Az első világháború után kialakuló kertváros temploma (294 m2) 1928-ban épül és filiaként Csillaghegy-tisztviselőtelep néven Békásmegyerhez tartozik. 1930-ban önálló lelkészség, 1935-ben plébánia. A kalocsai iskolanôvérek óvodát, elemi és polgári iskolát vezetnek 1950-ig. 1970-ben alakítják ki a templomban az új liturgikus teret. A plébániaház egyházi tulajdon. Az államosított iskolát 1994. július 12-i, a zárda egy részét 1994. március 1-jei hatállyal kapta vissza a plébánia.
Templomunk és plébániánk szeretettel várja minden kedves látogatóját! Azok számára, akik fizikailag nem tudnak eljönni szentmisékre, templomunkba, naponta frissülő honlapunk on-line hallgatható szentbeszédekkel és más multimédiás tartalmakkal/tanításokkal is lehetőséget kínál közösségünk ima- és hitéletébe való bekapcsolódáshoz.
Jó Pásztor Nővérek óbudai temploma
A „Jó Pásztor szeretetéről nevezett Miasszonyunk leányai” női kongregáció 1892-ben szerzetesházat alapított fiatalkorú leányok javító-nevelése céljából. A hozzá tartozó Hofhauser Antal tervei alapján, neoromán stílusban épült templomot 1901. november 21-én szentelték fel. Kapuja fölött a Jó Pásztor mozaikképe látható. A szentélyt a templom közepén alakították ki, két végén kórussal. A II.világháború után a templomot a hívek és a szerzetesnővérek hozták használható állapotba. 1985-től külsőleg és belsőleg is egyaránt megújult. Az új gobelin és tértextiliából álló oltárkép Jézust, a Jó Pásztort ábrázolja. Az új oltár és az ambó diófából készült, beégetett kerámia díszítéssel.
Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus templom
1940-ben Szlezák László harangöntő 105 kg-os harangot készített a kápolna számára.
Új templom építését kezdték tervezni, de ezt a háború megakadályozta. 1944 szeptemberétől a légitámadásoktól sokat szenvedett a kápolna és a környék. 1945. január 8-án szovjet katonák vandál pusztítást végeztek, a berendezési tárgyakat összetörték, a tabernákulumot szétdúlták. Ugyanez év februárjában árvíz pusztította az épületet, tönkretéve a könyvtárat és az irattár egy részét. A háborút követő nehéz időszak után 1951-ben ismét felmerült az új templom építésének igénye. Az egyházközség telket vásárolt erre a célra, de az építkezés állami engedély hiányában ismét meghiúsult.
1985-ben megkezdődött az épületegyüttes renoválása. Először a plébánia és a közösségi termek készültek el. A régi kápolnát 1989 márciusában lebontották, és ugyanez év szeptemberében elkészült az új templom, amelyet Dékány Vilmos
A famennyezetes kis templom terveit Dombai László készítette, a kivitelezés irányítása Fazakas Zsolt nevéhez fűződik, akik térítés nélkül vállalták ezt a munkát. A hívek sokasága adománnyal és munkával segített, mivel semmi más anyagi forrás nem állt rendelkezésükre. A tiszta, világos templombelső legfőbb dísze az új liturgikus tér, amely a kápolna számára 1977-ben készült Rácz Gábor tervei alapján. Ő készítette a tabernákulum és az oltár tűzzománc díszítéseit is. Szent Antal szobrát id. Pauli Antal faragta. 2004-ben került templomunkba Petrás Mária Angyali üdvözlet c. alkotása.
A templom bejáratánál az egyházközség II. világháborús, illetve 1956-os áldozatainak emléktáblája látható. püspök áldott meg.
Kórházkápolna - Szent Margit Kórház
Kövi Szűz Mária templom Óbudai Görögkatolikus misézőhely
Óbudai Szalézi Segítő Szűz Mária kápolna Fischer Ágoston 1890-től 1918-ban bekövetkezett haláláig az ifjúság valláserkölcsi nevelésén fáradozott. Bámulatos szervezőkészséggel a főváros minden kerületében Szent Alajos Segítő Egyesületet alapított. Ágoston atya legfőbb célja egy ifjúsági otthon létrehozása volt. A fáradhatatlanul gyűjtött, "összekoldult" pénzből 1912-ben megvásárolta a Kiscelli utca 79 számú - nagyon rossz állapotban lévő - kis családi házat. Ebben alapította meg a kezdetben "Senki Fiai"-nak nevezett otthont. Az akkori Óbuda páratlan intézetének utcára néző kis szobájában alakult meg a mai Bécsi úti szalézi templom elődje. Fisher Ágoston halála után 1920-ban Csernoch János bíboros-prímás azotthont a szalézi atyákra bízta, miután az már megelőzően Bosco Szent János szellemében működött. Az óbudai szaléziak története ekkor kezdődött.
Szűz Mária Társaság Szent Anna kápolnája
Farkastoroki Szent Donát kápolna
Óbuda földművelő, szőlőtermesztő, állattenyésztő lakossága emelte 1781-ben a műemlék jellegű kápolnát szent Donát tiszteletére, aki Trierben, ahobnnan az óbudai svábok elődei származtak, a villámsújtástól oltalmazó szentként tiszteltek.
Kórház utcai Szent József kápolna
1921-ben alapított szent József otthon kapta meg az épületet1935-ben. 1939-ben az épületre emeletet húztak, majd 1941-ben épült meg a kápolna szent József tiszteletére.
A kommunista időszakban a templom fennmaradt, az épületben lakásokat alakítottak ki. 1989-től 2005-ig az Országos Lelkipásztori Intézetnek adott otthont. Jelenleg az esztergom Budapesti Főegyházmegye szakpasztorációs irodái és a katolikus alkoholmentő szolgálat működik az épületben. A kápolna nyilvános, a hívek számára látogatható. 
Békásmegyer-Ófalui Szent József templom
A templom építése 1754-ben kezdődött Schaden János MiháIy budai építész tervei alapján. 1764-re épült fel a szentély és a hajó a második pillérállásig. Első berendezési tárgyait az Óbudai templomból és a hívek adományaiból szerezték be. 1771-ben a lefalazott ideiglenes homlokzat elé egy fatomyot állítottak. A templom hamarosan kicsinek bizonyult, így 1787-89 folyamán az eredeti tervek szerint a mai formájában kibővítették. Az új homlokzatra hagymakupolás barokk torony került vörös fazsindellyel. Ez a torony 1950-ben villámcsapás következtében leégett. A szűkös anyagiak miatt ideiglenes gúla alakú toronysisakot építettek. Ezt 1993-ban eredeti formájának megfelelő, az eredetileg fazsindelyes, 1924-től palával fedett tetőszerkezetet 1996-ban teljesen felújították, hódfarkú cserép fedéssel. 1995-ben a templom falait víztelenítették, 1997-ben a külső festését újították meg. 1999-ben burkolólapokkal fedték le a padozatot, valamint a padok felújítására és a belső festésre került sor.
Középtornyos főhomlokzatán a torony alatt páros fapillérek között kőkeretes kapu nyílik, felette félköríves kórusablak. A két kapuszárny eredeti copf asztalosmunka. Az épület egyhajós, támpillérekkel gyámolított kontyos nyeregtetős, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Oldalhomlokzatán 4-4 egyforma szegmentíves kőkeretes ablak nyílik. A szentélyhez mindkét oldalon alacsonyabb oldalépület csatlakozik: sekrestye és gyóntatóhelyiség. A templomkert nyugati oldalán posztamensre helyezett dóri oszlop áll, tetején a XVIII. századból származói Immaculata szoborral, a keleti oldalon nagyméretű faragott feszület 1926-ból.
Belső tere három szakaszos. Az előcsarnoktól jobbra csigalépcső vezet a karzatra. Az oltárok az Óbudai trinitárius kolostorból származnak, 1779-ben a rend feloszlatása után elárverezték: a főoltárt Zichy Miklósné grófnő, mellékoltárokat Schauerstein Ferenc óbudai prefektus vette meg és ajándékozta a templomnak. A főoltár szarkofág-menzáján aranyozott fehér copf tabernákulum áll dúsan faragott aranyozott oldalszárnyakkal. A főoltárképen Szent József a gyermek Jézussal látható. 1818-ban Schwartz József festetette. Az oltár két oldalán talapzaton Szent Péter és Szent Pál faragott szobra áll, 1766-ban ajándékozta őket a templomnak Zichy grófnő. 1992-ben restaurálták.
A két mellékoltár felépítése hasonlít a főoltáréhoz. A jobboldalinak az oltárképe Nepomuki Szent Jánost (Farkas Nepomuki János, de Jóka volt akkor a plébános), a baloldalié a Fájdalmas Szűzanyát (Pieta) ábrázolja. Mindkettőt Scwartz József festette 1822-ben. Az eredetileg márványfestésű oltárokat 1810-ben felújították, fehérre festették, és ekkor kerültek ide az oltárok gazdag aranyozott díszei, valószínűleg Bebo Károly korábbi munkái.
1779-ben került ide a szószék, és a régi, igen rossz állapotban lévő orgona helyett a mai orgona. A karzaton lévő copf orgonaszekrény hármas tagolású, áttört rokokói ornamentikával díszítve. A szószék mellvédjét középen Jézus feltámadását ábrázoló dombormű, oldalain a Hit, Remény, Szeretet szimbólumai, illetve a pápai hatalom jelvényei díszítik. Hangvetőjének tetején két empire váza között kereszt emelkedik. A fehérre átfestett szószék díszei aranyozottak, Held Frigyes szobrász alkotásai. A bejáratnál levő kagyló formájú szenteltvíztartó és a liturgikus tér sarkán álló barokk talapzatú keresztelőkút, valamint a kapu és oldalajtó keretek a templomépítés első korszakából valók.
A templom festményei közül jelentős a Tiepolo műhelyéből való kép, amely Szűz Máriát ábrázolja ölében a gyermek Jézussal, előtte Remete Szent Pál és Páduai Szent Antal hódol. Ismeretlen szerzőtől származik a valószínűleg XVIII. századi Szentháromság kép. A Szent Fábiánt és Szent Sebestyént ábrázoló festmény 1873-ból való fogadalmi kép. A templom falait különösen szép empire keretbe foglalt 14 keresztúti stáció díszíti. Az 1792. évi tűzvész alkalmából Milbich Márton Szent Flóriánt ábrázoló képet festett, ugyancsak helytörténeti jelentőségű a nagyobb méretű Szent Flórián kép, amely a száz évvel későbbi, 1891-es tűzvészre emlékeztet.
1978-ban a szentélyből új liturgikus teret alakítottak ki. A szembemiséző oltár az egykori József-hegyi katolikus temető Szent Rókus kápolnájából került ide. Igen szépek a XIX. századi frissen restaurált papi székek. A templom 15 294. törzsszám alatt, a plébánia 15 297. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel.
Óbudai Szent Péter és Pál templom
Az egykori Buda (a mai Óbuda) területén emelkedett Árpád sírja felett a Szent István koráig visszavezethető Fehéregyház. Itt állt az Orseolo Péter királynak tulajdonítható Szent Péter és Pál prépostsági templom és királyi szálláshely, amely a XIV. sz.-tól a török időig a királynék várkastélya. Nagy Lajos édesanyja, Erzsébet királyné építtette Szűz Mária tiszteletére az új, fényes prépostsági templomot a tatároktól lerombolt és idővel elpusztult régi helyébe. Ez lett az (ó)budai káptalani városrész központja. A királynéi városrész centruma pedig a Margit-kápolna, amelyet 1355-ben a város plébániatemplomává nyilvánítottak. A középkori Óbuda a veszprémi egyházmegyéhez tartozott területileg, főesperesi székhely is volt, plébániája azonban, mint exempt plébánia az esztergomi érsek joghatósága alatt állott. Ő erősítette meg a szabadon választott plébánost is. A török időben kipusztult lakosság helyébe német telepesek költöznek. A plébániát 1698-ban állítják vissza. A szükségből emelt kis kápolna lassan kicsinek bizonyul, ezért gr. Zichy Miklós földbirtokos és felesége támogatásával közadakozásból Andreovics Lipót plébánossága idején, 1744–49 között megépítik Paur György építész vezetésével Szent Péter és Pál tiszteletére a mai, barokk, műemlék templomot (340 m2) valószínűleg a középkori Szent Margit templom helyén. (Budapest története I. 274.; II. 12.) A remekművű belsőt késôbb alakítják ki. 1785-ben kerül ide a feloszlatott trinitárius rend templomából „a kiscelli oltár”, amelyet ma is fokozott kegyelettel vesznek körül a hívek. A kegyoltár búcsúja szeptember 8.-a. – 1986-ban külső felújítását, 1990-ben a templom belső festését végzik el. – Az egyházi tulajdonban levő műemlék plébániaház 1750-ből származik. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 269. törzsszám alatt, a plébánia 15 266. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.
Kiscelli kálvária Szent Vér kápolna A kálvária stációinak nagy része tönkre ment. Az 1821-22-ben épült klasszicista műemlék jellegű szent Vér kápolna azonban gondozott. Szentélyében bővízű fedett forrás van, amelynek vizét sokan használják.
Óbuda Vörösvári úti Szentháromság templom Az Óbudai Fôplébánia területébôl 1946-ban alakul önálló lelkészségként Jézus és Mária Szíve titulussal, fôleg a hegyvidéken és a Bohn-téglagyár körül lakó hívek ellátására. Elsô misézési hely a Vörösvári úti iskola tornaterme. 1948-ban a Vörösvári út 108–110. sz. alatti adományozott telken Balinszki-Cs. B. Imre mûködése alatt fôleg önkéntes munkával elkészül az ideiglenes templom és ugyanott alakítják ki a lelkészi irodát és lakásokat. Közben hatalmas lakótelep létesül a templom körül. A lebontott lakások helyett a Fôváros a lelkészeknek bérlakást utal ki 1975-ben. Az irodai és különféle egyházközségi helyiségek pedig szervesen, a Perczel Dénes terve szerint újjáépülô templom körül kapnak helyet, és ezzel az egész épületobjektum harmonikusan illeszkedik az új lakótelep látképébe. 1984-tôl plébánia. Területén, a Kiscelli u. 108. szám alatt áll a volt trinitárius kolostor és barokk, mûemlék templom, amelyet Johann Entzenhoffer 1744–48 között épített.
Csúcshegyi Szeplőtelen Szűz Mária Kápolna
az irgalmas nővérek pihenőházához tartozott, attól független, önálló területen.
