Ferencvárosi - Bakáts téri - Assisi Szent Ferenc-templom
A tatárdúlás után Pest várostól délre a plébániával rendelkező Pesterzsébetfalva, későbbi néven Szentfalva fekszik. Plébánosa iktatja be a Szent Mihály kápolna rektorát 1491-ben. A török időben elpusztul. Plébániatemplomának romjai a mai Boráros tér déli részén Pusztatemplom néven a XVIII. sz. végéig ismertek. 1766-ban, az addig egységesen külvárosnak emlegetett, várfalon kívül alakuló településeket, a város tanácsa közigazgatásilag két részre osztja a Kerepesi út (mai Rákóczi út) vonalával. Az északra eső részt Felső-, a délre eső részt (a mai József- és Ferencvárost) Alsó-külvárosnak nevezik. Mocsaras volta miatt a mai Ferencváros lassan népesül be. Hivatalos születésnapja 1792. december 4., amikor Ferenc császárról kapja nevét. 1822-ben a pesti ferenceseket bízzák meg e területen plébánia megszervezésével. Még ez évben felépül az ideiglenes templom, amelyet az 1838. évi árvíz súlyosan megrongál. 1867-ben Ybl Miklós terve alapján indul meg a mai templom építése. 1879. április 24-én szenteli fel Simor János hercegprímás. Belső díszítése évekig folytatódik. Than és Lotz freskói díszítik a jeles, műemlék templomot (780 m2). 1900-ban a ferencesektől a főegyházmegyei papság veszi át a plébánia vezetését. 1923-tól területéből három új plébánia alakul. 1994-ben Országh Sándor tervei alapján új orgona készül a plébániatemplomban. 1996-ban kártalanítás útján egyházközségi kulturális centrum épül a plébániatemplom altemplomában. A plébániaház 1996-tól ismét az egyházközség tulajdona. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 664. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Középsőferencváros-Kaniziusz Szent Péter templomigazgatóság

Az elsõ Oltáregyesület 1848-ban alakult Belgiumban. Hazánkban Trautwein János piarista Budapesten alapítja meg a Központi Oltáregyesületet, amelynek célja az Oltáriszentség tiszteletének elõmozdítása és szegény templomoknak liturgikus szerekkel és ruhákkal való ellátása.
1901-ben telepednek le Budapesten a belga eredetű Maria Repararix rend nõvérei és már ideiglenes otthonukban megkezdik az Oltáriszentség állandó imádását. 1904-ben az egyesület igazgatójának, Kanter Károlynak buzgólkodására lehetõvé válik az Örökimádás-templom alapkövének letétele, amely 1908-ra Aigner Sándor terve szerint (650 m2) készül el a zárdával és az Oltáregyleti székházzal együtt. Felszentelését 1908. szept. 8-án Kohl Medárd püspök végzi.
Az Orsz. Központi Oltáregyesület 1927-ben megveszi a Bokréta u. 35. sz. alatti házat lelkészi lakásoknak. A második világháború alatt a templom, rendház és lelkészi ház súlyos károkat szenved, amelyeketa fõváros támogatásával a hívek adományából kijavítanak. 1950-ben az Örökimádó rend tagjai visszatelepülnek Belgiumba. Ettõl kezdve a hívek igyekeznek az Oltáriszentség imádását napközben biztosítani.

Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a ferencvárosi plébánián.
Külsősoroksári út Szent Borbála templomigazgatóság

Anyakönyvek: 1925-től, előtte a ferencvárosi plébánián.