Avilai Nagy Szent Teréz templom
Mint település a XVIII. sz. 30-as éveiben kezd kialakulni. Felső külvárosnak nevezik. 1734-ben mindössze 11 ház áll e területen. 1792-ben már 559. 1777-ben kapja a Terézváros nevet, de akkor még a mai Erzsébetváros területét is magában foglalja. Az itt lakó hívek számára 1777. szeptember 30-án Batthyány József hercegprímás létesít plébániát. Kápolnának Scopek Ferencné majorságának egyik faépületét adja át, amelyhez saját költségén még lakást is építtet a plébános számára. 1801-ben indul meg Kasselik Fidél tervei alapján a templom építése a Szentlélek tiszteletére. 1809-re az építmény már használhatóvá válik. A belső kialakítás Pollack Mihály terve alapján történik 1824–31 között. A toronysisak Ybl Miklós alkotása (1871). Rudnay Sándor hercegprímás rendeletére 1822-ben a műemlék templom (1215 m2) titulusát Avilai Szent Terézre változtatják.
1888. október 24-én renoválás után Simor János hercegprímás ismét megáldja a templomot. – 1962-ben a tetőszerkezet súlyosan megsérül, ezért a templom mindkét oldalán négy-négy betonoszlopot építettek a falba és arra betongyűrűt helyeztek, amin a tetőszerkezet áll. A belső felújítás 1972–1982 között történt. A templom 4 évre ütemezett külső felújítása 1997-ben kezdődött el. Ennek során az első évben elkészült a torony és a főhomlokzat helyreállítása. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 526. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.
A plébánia épülete az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tulajdona. A plébánia területéből 1946. május 1-jén a Szeplőtelen Fogantatás lelkészséget (Lovag u. 9–11.) alakították ki, amely az istentiszteleteket először a VI., Lovag u. iskola tornatermében, majd a Bazilika emeleti oratóriumában végezte. A lelkészség életképtelensége miatt 1959. március 31-én megszűnt. Anyakönyveit (1946–1959) a terézvárosi plébánia őrzi.
Anyakönyvek: 1777-től.
Vörösmarty utcai Oltáriszentség templom
1948. szeptember 1-jén expositura,
1957. szeptember 15-én önálló egyházközség és lelkészség,
1970-ben pedig a terézvárosi plébániából leválasztva plébánia lesz. Az elsô istentiszteleti hely a Szűz Mária Társasága Nővérek kápolnája (VI., Vörösmarty u. 34/a.). Ennek kiigénylése után a hatóság a VI., Vörösmarty u. 40. sz. alatti épületben utal ki helyiségeket kápolnának, lelkészlakásnak és irodának.
Az épület 1980-ban vétel útján az egyházközség tulajdonába kerül.
Az 1949-ben megáldott kápolnát (135 m2) Prokopp Péter 5 secco képe, valamint 3 ólombetétes üvegablak (Szent Erzsébet és két adoráló angyal), és Káldor Aurél Jézus, örök főpap című tábla olajfestménye díszíti. Az új liturgikus teret 1969-ben alakítják ki.
Anyakönyvek: 1957-től, a korábbiak a terézvárosi plébánián.
Székely Bertalan utcai
Szent Család kápolna
Szent Család templom Az I. világháború után a főváros lakóinak a száma jelentősen megnövekedett. A benépesedett perifériák jobb lelkipásztori ellátására született meg a kisegítő kápolnák létesítésének a gondolata. Ennek megszervezője Samassa Adolfné sz. Désy Anna volt; 24 kisegítő – és szükségkápolnát szervezett, mindegyiknek 1-1 virág nevét adta. A Dalnok utcai lett az Őszirózsa Kisegítő Kápolna Egyesület. 1921-ben Hermann Mária csekély térítés ellenében felajánlotta a Dalnok utca (Székely Bertalan utca) 25. sz. alatti házának istállóját kápolna céljaira. 1921 szeptemberében elkezdődtek a helyreállítási és átalakítási munkálatok. A pénzt gyűjtésből teremtették elő. 1921. december 18-án áldotta meg Lorenzo Schioppa pápai nuncius. Első lelkésze Sármány Ferenc volt. A kápolna a terézvárosi templom kihelyezett lelkészsége, majd a hívek számának növekedésével 1922-ben önálló lelkészség lesz.
Már az első években nyilvánvalóvá vált, hogy a kápolna kicsi az egyre növekvő számú hívô számára, és a hitélet nyomán kialakuló hitbuzgalmi egyesületeknek is szükségük volt helyre, ahol összejöveteleiket tarthatták. Az egyházközség álma kezdettől fogva egy új, nagy templom építése volt. A Vilma királyné úton (Városligeti fasor) telket vásároltak templom és kultúrház építéséhez, de építési engedélyt nem kaptak. A Szondi utca egy jóval kisebb területével kellett megelégedniük. A templom építésénél figyelembe kellett venni, hogy a házak nem a templom köré épülnek, hanem a templomot kell a szűkös területen a házak közé beilleszteni.
1930. szeptember 28-án szentmisével egybekötött alapkőletételi ünnepség volt. A templomot Fábián Gáspár tervei alapján építették fel, angol késő gótikát utánzó stílusban. Gótikus oltárait is Fábián Gáspár tervezte, a főoltár fölött hatalmas üvegmozaik ablak helyettesítette az oltárképet. Az elkészült templomot 1931. november 15-én Dr. Breyer István segédpüspök szentelte fel. 1933-ban az egyházközség plébániai rangra emelkedett, elsö plébánosa Sármány Ferenc lett. 1942-ben, építésének 10-ik évfordulóján elkészült az orgona is.
A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945. január 1-jén déli 12 óra 12 perckor egy láncos bomba rombadöntötte az egész templomot. Teljes berendezése, oltárok, orgona, szószék, gyóntatószék, világítóberendezések pillanatok alatt elpusztultak. Csak a szószék oldalán álló feszület és Kis Szent Teréz szobra maradt meg sértetlenül.
1947. szeptemberében kezdődött meg a helyreállítás. 1948. május 18-án, Pünkösd napján szentelte fel Mindszenty József hercegprímás. 1955-ben elkészült a főoltár és a szószék márványburkolata, amelynek költségeit Kodály Zoltán fedezte, aki rendszeresen járt e templomba.
1958-ban meghalt Sármány Ferenc; a templomban a gyóntatószék alatt helyezték örök nyugalomba. Utóda, Kisörsi Pál 1958–1971-ig volt plébános, közben néhány esztendeig Dr. Meszlényi Mihály plébánoshelyettes vezette a templom ügyeit.
1961-ben a templom belső festése alkalmával került a szentélybe Barba Péter freskója, amely az Egyiptomba menekülô Szent Családot ábrázolja, háttérben a betlehemi gyermekgyilkosság jeleneteivel.
1971. szeptember 1-jén Gyulai Oszkárt, a pesti ferences templom első káplánját nevezték ki plébánosnak, aki bevezette az esti szentmiséket. Ez év karácsonyára elkészült a templom új világítása és a hangosító berendezés.
1972-ben a tető- és oldalfalak szigetelése, a műkőlábazat elkészítése történt meg.
1973-ban a szentélyt vörös márvány lapokkal burkolták, és elkészült az új liturgikus tér. Szent Család ünnepén Dr. Endrey Mihály püspök felszentelte az új szembemiséző oltárt. A következő években az elektromos hálózat cseréje, a fűtés korszerűsítése, a templomfestés mellett elkészül két hittanterem és a templomi könyvtár. A tető szigetelést kap és új, dupla ablakok felszerelése történik. 1990-ben megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat belvárosi csoportja. Ezekben a munkákban nem kis érdeme van az itt szolgáló káplánoknak: Dr. Opalényi Mihály, Kemenes Gábor és Szederkényi Károly atyáknak.
Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a terézvárosi plébánián.
