Adyliget Szent István király kápolna
Assisi Szent Ferenc kórházkápolna - Szent Ferenc kórház
Császárfürdői Irgalmasrendi Szent István kápolna Ferenchalmi Szűz Mária és Nepomuki Szent János-kápolna
A kápolna 1818-1822 között épült romantikus stílusban.
Imaterem az Irgalmasrendi Kórházban
Tárogató úti Jézus Szíve kápolna
A Tárogató út és a Szerb Antal utca sarkán impozáns kertben található szecessziós épület ad otthont a kápolnának.
A Jugend stílus jegyeit viselő villa 1912-ben épült Schoditsch Lajos és Eberling Béla tervei alapján. A villát 1917-ben vette meg özv.Tömöry Károlyné. 195O-ben a Tárogató úton működő Assisi Szent Ferenc Leányai zárdát a kommunista rendszer megszüntette, ezért felajánlotta a nővéreknek a földszinti lakatlan szobákat kápolna céljaira. 1959-ben szétválasztották a kápolnát és a lakásokat.
A hetvenes évek végén a kápolna egy nagy fogadószobára emlékeztetett, de azóta többszöri átalakításra került sor. Az 1999-es átalakítás során sikerült a kápolnához csatolni a kertre tekintő teraszt, és ezzel egyidejűleg a belső teret egy üveg oltárképpel zárták le. Az ólomüveg oltárképet, amelyet Blanckenstein Miklós püspöki helynök szentelt fel 1999. október 11.-én, Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész tervei alapján Mohai Attila kivitelezte. A feszület Szöllősy Enikő munkája. A tabernákulumot és az oltárt tűzzománccal borított lemezek díszítik. A kápolna befogadóképessége mintegy 12O fő.
Széphalom - Jézus Szíve plébániatemplom
A háborút követő szegénység és egyházüldözés éveiben, Pödör László lelkész idejében, 1948 és 1951 között épült a széphalmi templom, de hivatalosan nem templomnak, hanem az akkori engedély megfogalmazása szerint „szükségkápolnaként is igénybe vehető kultúrháznak”. A tervező Marosi Sándor építészmérnök-egyetemi tanárnak köszönhetően mégis templom jellege lett az épületnek felmagasított tetőszerkezete és főhomlokzatának formája miatt. Amikor a félig kész épületet a hatóság birtokba akarta venni, a széphalmiak egy éjszaka áthordták oda az oltárt és a padokat az addigi lakáskápolnából. Másnap, 1951. augusztus 5-én dr. Szabadkai József, a Katolikus Akció egyházmegyei igazgatója szentmise keretében felszentelte az épületet, amely ezáltal véglegesen templommá lett. Mai formáját és felszereltségét lassú folyamatban nyerte el a templom. Dr. Paróczay Sándor emeleti kistermet épített, Tarnóczi János modernizálta a liturgikus teret és az egész templombelsőt, Gromon András idejében nagy közösségi terem épült. Az eddigi legnagyobb beruházás, a teljes tetőcsere és az egész épület rekonstrukciója dr. Székely János irányításával ment végbe, majd Molnár István és Gyimóthy Gábor idejében fejeződött be. A nyitott fedélszék, a nagy új üvegablakok, a jóval emeltebb dőlésszögű tető, a bejárati oszlopcsarnok erősítették az épület szakrális jellegét, és az orgona hangzástere is nagyobb lett. Az orgona is több átalakításon ment át, míg végül, 2008 nyarán teljesen új tervezésű és részben új elemekből álló orgonát kapott a templom.
Az egyházközség jogállása eközben így alakult: 1946. január 1-jéig a pesthidegkúti plébánia filiája, attól kezdve önálló lelkészség, 1965. február 28-tól plébánia. 1993-ig a Székesfehérvári Egyházmegye, 1993-tól az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye része. Az egyházközség anyakönyveit 1946 óta vezetik. A templom búcsúnapja: a pünkösdöt követő harmadik vasárnap. (Írta: Lipcsey Júlia, 2008. november)
Anyakönyvek: 1946-tól.
Rózsadombi Kapisztrán Szent János templomigazgatóság és Rendház 
Máriaremetei kegytemplom, Máriaremetei Bazilika
A 150 éves török uralom alatt Buda és környéke teljesen elnéptelenedett. Ezért német ajkú telepeseket hoztak a mai Württembergből és Bajorországból, akik az elnéptelenedett vidékeket újból benépesítették. Ezekkel a telepesekkel jött egy Thalwieser Katalin nevű fiatal lány is, aki Hidegkúton telepedett le, és később itt is ment férjhez egy Linsenbold György nevű földmûveshez. Ez a lány hozott magával egy Mária-képet, amely a svájci Einsiedeln búcsújáró hely kegyképének a mása. A Mária-képet a környékbeli erdôségekben egy kőrisfára függesztette, s ott imádkozott az óhazából hozott Mária-kép elôtt. Később mások is felfedezték az erdei Mária-képet, és egyre többen jártak oda imádkozni. Az erdőszéli Mária-képet látogató buzgó hívek a kőrisfán függő kép fölé egy kis fakápolnát építettek. Mivel a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, Terstyánszky Ignác földbirtokos 1783-ban elhatározta, hogy kőkápolnát építtet a Mária-kép fölé. A kôkápolna 1808-ban készült el. Ám már 1828-ban ezt is bővíteni kellett. Így már 300 férőhely volt benne. Ez a kápolna 1808-tól 1898-ig szolgálta a zarándokokat.
1879-ben alakult a Mária Remete Boldogasszony Kápolna Egylet, amely célul tűzte ki megfelelô kegytemplom építését. Az egylet fôleg német ajkú óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezése volt, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt. Alighanem ez volt az első templom Magyarországon, amit nem püspök vagy kegyúr, hanem a hívő nép építtetett. 1899. október 1. volt a nagy nap, amikor Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály c. püspökök, nagyszámú papság és mintegy 10 000 hívô jelenlétében ünnepélyesen felszentelte az új kegytemplomot.
A neogót stílusban épült templom 700 m2-en áll. Hossza 44 m, szélessége 15 m, magassága ugyancsak 15 m, a toronyé pedig 54 m. A templom tervezője Schönner Ferenc. Az építkezést Hauszmann Sándor vezette. A templomépítés összesen 100 000 forintba került. Külön is meg kell említeni Gebhardt Jozefa adományát, aki 33 000 forintot áldozott a templom építésére. A templomszentelés végeztével a püspök karjára vette a kegyképet, és elhelyezte annak a kőrisfának az ágain, amelyen eredetileg is függött az erdőszélen. A fa ma is ugyanazon a helyen áll, bár az idők folyamán annyira tönkrement, hogy műanyaggal kellett pótolni. A kőrisfa maradványait elégették, és a hamut belekeverték a műanyagba, amibôl a ma látható fa készült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Rózsadombi Krisztus Király templomigazgatóság
Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom
A nagy területű Országúti ferences plébánia eredményesebb lelkipásztori ellátására a rend a pasaréti villanegyedbe beilleszkedő templom építését határozza el az 1930-as években. Rimanóczy Gyula építész terve szerint készül el a modern stílusú, műemlék templom (503 m2), amelyet Serédi Jusztinián bíboros szentel fel 1934. október 14-én. A következő évtizedekben jeles mûvészek alkotásai gazdagítják a templombelsőt. A templom felszentelésének 60. évfordulóján, 1994-ben emelkedett önálló plébániai rangra. – A templom mellett megépült a rend kolostora. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 201. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.
Anyakönyvezés kezdete: 1980-tól.
Újlaki Sarlós Boldogasszony templom Plébániánk területén a XII. században két település létezett. Szentjakabfalva névadójának, Szent Jakab apostolnak tiszteletére emelte templomát; Felhévíz (a mai Császárfürdő környékén) három templomából egyet a Szentháromságnak egyet Szent Becket Tamás Canterbury érseknek, egyet Szent István első vértanúnak tiszteletére épített. Ma már ezeknek a templomoknak romjait sem ismerjük.
A plébániához tartozó Szent Margit szigetet a középkorban a templomok és kápolnák egész sora díszítette - ma már csak egy hirdeti a régen virágzó hitélet intenzitását: a premontrei szerzetesek Szent Mihályról nevezett prépostsági kápolnája.
A török hódoltság után (1686) bajorok és würthembergiek telepedtek meg Újlakon (Neustift). Rövid idő alatt Segítő Szűz Mária tiszteletére megépítették az első templomocskát a mai plébánia helyén. Ezt a telket a rajta épült házzal együtt Janoschitz Mátyás kincstári futár és felesége adományozta 1705-ben. Innen a jelenlegi templom főbejárata fölötti 1705-ös évszám a latin felirattal: "Creaturi Creatura": a Teremtőnek ajánlja a teremtmény. A házat átalakítva 1706. november 30-án templommá áldották.
Hamon Kritóf és Nepauer Máté tervei szerint 1746 és 1759 között épült fel a mostani templom, középső homlokzati toronnyal. Ez süllyedni kezdett, elferdült, s ezért le kellett bontani. Jelenlegi formáját 1765-ben nyerte, amikor az új tornyot a templom oldalán építették fel.
1774 táján egy ismeretlen hívő Lucas Cranach világhírű Mária-képének egyik másoltatát hozta magával Passauból és ajándékozta a templomnak. A kép ma is főoltárunk szentségháza, az 1761-ből származó tabernákulum felett ékeskedik.
A szószék a várbeli klarissza apácák templomából (a mai Várszínház), a szentély két barokk kredenciája a törökbálinti jezsuiták kolostortemplomából való.
1766-ban alkotta Lubisich Márton budai ötvös remekét, az ezüst örökmécs lámpát.
1779-re elkészült mind a hét mellékoltár.
1793-ban villámcsapás okozta tűzben elhamvadt a toronysisak, tönkrementek a harangok, megrongálódott a templom. Többszöri részleges újjáépítés után az 1875-ös katasztrofális felhőszakadás - melynek a templom mögötti hegyről szakadó vad árja betörve a kriptába, és a padozaton keresztül a templomba, koporsókat (melyekből kettőt örökre elnyelt a Duna) és templomi tárgyakat sodort magával az utca felé - végül időszerűvé tette az egész templom restaurálását.
A helyreállítás 1877-ben a főváros költségén ment végbe. Ekkor kapta a torony Ybl Miklós tervei szerint mai sisakját, restaurált főhomlokzatának mai, obeliszkkel díszített oromzatát.
1799 szeptember 12-én az újlaki születésű Stuck József mutatta be az első szentmisét jelenlegi főoltárunkon, melyet az osztrák Mariazell kegyoltárának mintájára készített Hikisch Kristóf építőmester, Held Frigyes szobrász, Zandt Ferenc és József márványozók, valamint Wittmann József aranyozó. Az oltárképet Falconer József festette.
Ettől kezdve viseli az újlaki templom hivatalosan is a Sarlós Boldogasszony (Visitatio B.M.V.) címet, búcsúnapja július 2.
1825. június 12-én Rudnay Sándor bíboros hercegprímás, esztergomi érsek ünnepélyesen felszentelte az eddig csak benedikált templomot.
1925-ben ismét renováltatta a főváros, ekkor belső boltozatait Raksányi Dezső falfestményeivel díszítették. Ezek a templom bejáratától a főoltár felé haladva:
-Mária látogatása Erzsébetnél,
-A fájdalmas Anya,
-"Magasztalja lelkem az Urat" (Mária éneke)
A diadalíven: Magyarok Nagyasszonya.
Az 1990-es években a templom ismételt külső renoválása történt meg, majd 2003-tól 2005-ig a belső tér műemléki megújítása is elkészült.
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 165. törzsszám alatt, II. kategóriába sorolt műemlék. Az egyházi tulajdonban levõ műemlék jellegű plébániaház 1766-ban épült, a XIX. sz.-ban történt átalakításkor kapta eklektikus homlokzatát. A Szépvölgyi úti Segítő Szűz kápolna műemlék jellegű.
Néhány év óta az egykori szokást felelevenítve, a búcsú napján kismamák zarándokolnak a templomba.
Pesthidegkút-Ófalui Sarlós Boldogasszony plébániatemplomHatárában, Gercse-pusztán már 1333-ban templom állott. Megrongált falait a török után az új birtokos, Kurtz János 1703 körül restauráltatta. Az 1736-ban Solymár filiájából plébániává vált Hidegkút telepesei a XVIII. sz. közepéig jó idôben a gercsei temp-lomot használják, rossz idôben pedig a faluban lévô romos templomot, amely csak az 1752-es restaurálás után válik Sarlós Boldogasszony titulussal igazán plébániatemplommá. A XIX. sz. elején használhatatlanná vált gercsei templom berendezését 1817-ben a remetei kegykápolna kapja meg. Mûemlék jellegû a plébániatemplom és a kegyoszlop. A templom 15 218. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1736-tól.
Budai Szent Flórián Görögkatolikus templom A templom 1750-ben épült.
Filmhíradó beszámoló a templom felemelési munkálatairól 1937-ből:
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2203
Országúti Ferences Szent István első vértanú plébániatemplom A középkorban az Ágoston-rendnek temploma és kolostora állt a Margit-híd budai hídfôje közelében, mely a török idôkben teljesen elpusztult. Buda felszabadulása után a rend visszatelepedett erre a helyre, és a mai templom telkén 1707-ben kápolnát emelt Szent lstván elsô vértanú tiszteletére. A kápolna hamarosan kicsinek bizonyult, 1753-ban megkezdték a ma is álló templom építését. Tervezôje Nepauer Máté budai építész. Csak 1770-re készült el a templom, ekkor szentelte fel Zbiskó Károly bosnyák ferences püspök, Szent István elsô vértanú és Szent István elsô magyar király tiszteletére. A díszítô munkák még egy évtizedig folytatódtak.
1785-ben II. József feloszlatta a budai Ágoston-rendi kolostort; a templomot és a rendházat a vízivárosi ferencesek kapták meg, akik Fô utcai otthonukat átadták az Erzsébet apácáknak. Amennyire csak lehetett, hûek maradtak elôdeik elgondolásához, és a templomban csak a legszükségesebb átalakítást végezték el. Az Ágoston-rendiek címere ma is látható a kolostor kapuja felett. 1835–36-ban a rendházat új konventszárnnyal bôvítették. 1903-ban a templom boltozatain veszélyes repedések mutatkoztak, ezért új rabic-mennyezet készült. Ekkor semmisült meg a szentély barokk falfestménye. A restaurálás során, 1906-ban kicserélték az eredeti fôoltárt a tiroli Stuflesser-féle felépítménnyel. 1904–1927 között különféle falfestmények kerültek a szentélybe, új, színes üvegablakok díszítették a templomot. A II. világháborúban a templom súlyosan károsodott. A fôhomlokzat és a tetôszerkezet megrongálódott, súlyosan sérültek a boltozatok és a toronysisak. Az üvegablakok betörtek, a fôoltárkép és a Mária kegykép elpusztult. A templom belsejét és boltozatait 1947-ben helyreállították, homlokzatának restaurálása 1951-ben történt. 1993-ban a templom belsejét felújították: a szentély padozatát megemelték és márványburkolattal látták el. Az új liturgikus tér kialakítása Cságoly Ferenc nevéhez fûzôdik. Az új szembemisézô oltár elôtt a Golgotára emlékeztetô sziklatömb áll, a csúcsán emelkedô feszületet id. Madarassy Walter készítette. A tiroli fôoltár restaurálását ifj. Madarassy Walter végezte. A belsô festés Uladár Ágnes tervei szerint készült.
A templom egyhajós barokk templom, hozzácsatlakozó barokk, illetve klasszicista kolostorszárnyakkal. A kéttornyos fôhomlokzatot erôs horizontális tagolást adó párkányok osztják fôldszintre és két emeletsorra, mely fölött a középrész háromszögû timpanonnal zárul. A még egy emelettel magasabbra emelkedô tornyokat gúlasisak fedi. A fôhomlokzat hatalmas lant alakú kórusablaka felett a ferencesek stukkó-címere látható. A fülkékben Szûz Mária a gyermek Jézussal, Szent Ágoston és Szent Mónika szobra áll, a timpanonon Istenszem dombormû. A fôhomlokzat szobrászati díszei valószínûleg Weber J. Lénárt mûvei. Belsô tere a két torony által közrefogott elôcsarnokból, háromszakaszos hajóból és valamivel keskenyebb, íves záródású szentélybôl áll. A fôoltár keretarchitektúrája teljesen kitölti a szentély hátsó falát. Párkányán a Szentháromság barokk szoborcsoportja látható. A fôoltár 1770-re készült el, szobordíszeivel együtt Bebó Károly és Jäger János Henrik mûve. A barokk menzán elhelyezett neobarokk tabernákulum és felépítménye a tiroli Stuflesser mûhelybôl való. Két dombormûve az áldoztató Borromei Szent Károlyt, illetve a magyar koronát felajánló Szent Istvánt ábrázolja. 1906-ban cserélték ki, az eredeti tabernákulum – díszei nélkül – a Szent Ferenc oltárra került. Az oszlopok mellett kétoldalt Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János szobra áll, a Stuflesser mûhelyben készültek. (Az eredeti oltáron ezen a helyen Szent Erzsébet és Szent Kajetán szobra volt látható.) A tabernákulum felett két lebegô angyal tartja az 1944-ben elpusztult barokk kegykép másolatát; melyet Márton Lajos festett. Az oltárkép Szent Istvan elsô vértanú megkövezesét ábrázolja, szintén Márton Lajos mûve 1946-ból.
A szentély bal oldalán nyílik a sekrestyeajtó, felette látható az oratóriumablak, mely a szemközti falon vak motívumként megismétlôdik. A templomhajót pillérkötegeken nyugvó széles hevederek osztják három mezôre. A keskenyebb szentélyhez az átmenetet homorú diadalív alkotja. A pillérek közti beugrókban 1-1 mellékoltár nyert elhelyezést, melyek architektúrája Nepauer Mátétól származik, szobrászati díszítése Weber J. Lénárt mûve. A Szent Erzsébet oltárkép a betegeket ápoló Szent Erzsébet csodáját ábrázolja, Kontuly Béla festette. Az oltáron Szent Rita és Szent Vilmos szobra áll, Bebo Károly alkotásai. Páduai Szent Antal fából faragott szobra Metky Ödön alkotása 1956-ból. A Szent Ferenc mellékoltáron a rendalapító grecciói karácsonyi csodájában gyönyörködhetünk, Kontuly Béla mûve. A képet Szent Lajos király és Árpád-házi Szent Erzsébet szobra fogja közre, a Stuflesser mûhelyben készültek. Ezen az oltáron áll az 1906-ban lebontott oltár tabernákuluma. A Szent József oltár képe Istokovics Kálmán mûve 1952-bôl. Szent József halálát ábrázolja. Kétoldalt Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra valószínûleg Bebó Károly, a középen látható Lisieux-i Szent Teréz szobor Boldogfai Farkas Sándor alkotása. A szomorúakat vigasztaló Szûz Mária oltárkép Maulbertsch mûhelyében készült, valószínûleg Felix Ivo Leicher mûve. Stuflesser mûhelyébôl való Avilai Szent Teréz és Szent Bonaventura szobra. A Szent Ágoston oltár két oldalán Mária és János szobra áll, Weber J. Lénárt alkotása, középen a Stuflesser-féle Pietával. A Szent Miklós püspököt ábrázoló festmény valószínûleg Maulbertsch mûve, vagy legalább az ô közvetlen közremûködésével készült. A predellán lévô Szent Júdás Tádé képet Márton Lajos festette 1948-ban. A kétoldalt álló Szent Flórián és Szent Donát szobor az oltárépítés idejébôl származik. A szószék az ágoston-rendiek idejébôl való. A hangvetô baldachinja tetején Szent Vendel látható juhaival, az ajtón Szent Ágoston prédikálásának reliefje. A mellvéd három dombormûve: Szent Ágoston az apácáknak regulát ad, a Confessionest (Vallomásokat) írja, Szent Ágoston a tenger vizét merítô gyermekkel. A keresztelôkút copf munka az 1800 körüli idôkbôl. Az elpusztított ablakok helyébe új üvegfestésû ablakok készültek, egységes program szerint Szent Ferenc életébôl vett jelenetekkel Kontulyné, Fuchs Hajnalka tervei szerint. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 193. törzsszám alatt, a plébánia 15 194. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.
Anyakönyvek: 1729-tôl.
Szent Lukács kórházkápolna - Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Remetekertvárosi Szentlélek templom Remetekertváros a századforduló idején, az akkor alig 2000 lakosú Pesthidegkút csaknem lakatlan külterülete volt. A 30-as években kezdett kiépülni, amikor a terület parcellázásra került. A fejlődés során kezdtek a nehézségek megmutatkozni a hívek lelkipásztori ellátása terén. Összesen csak két templom volt, mindkettő 2 km távolságra Remetekertvárostól. Felvetődött egy szükségkápolna létrehozása, mely Slachta Margit szociális testvér nevéhez fűződik. Ő ugyanis bérbe vette szülőházuk egy részét és a Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság 19l2/1929. sz. engedélyével nyilvános kápolnaként működtette. Először egy papi otthonból kértek misézőket, majd 1933-ben Dr. Bozsik Pál, gyöngyösi prépost-plébános, Budapestre költözése után – Slachta Margit felkérésére elvállalta napi szentmise és minden lelkipásztori funkció ellátását. A hívek számának növekedésével egyre sürgetőbb lett a remetekertvárosi plébánia és egyházközség megszervezése és egy templom felépítése. Első lépésként altemplomot és abban kriptákat kellett létrehozni és azokat eladni, hogy a templom felépítésének költségeit fedezni tudják. Számos nehézség legyőzése után 1937 adventjében megtörtént a templom alapkőletétele, 1942. június 29-én pedig Shvoy Lajos megyéspüspök úr által történt felszentelése. A templomot Dr. Lechner Jenô műegyetemi tanár tervei szerint Iványi Gyula építészmérnök építette, 712 m2 területen. A templomot 1978-ban „műemlék jellegű”-vé nyilvánították. Az eredetileg tervezett főoltárkép és szobrok nem készültek el, így l982-ben Pogány Géza festőművész alkotta meg a jelenlegi főoltárképet, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. A templom művészi értékeit képviseli Molnár C. Pál festômûvész alkotása, jelenetek Remete Szent Pál életéből. Errõl a képrõl kapta nevét az egyik kápolna. Dr. Manojlov László – szülei emlékére – különbözõ antik tárgyakat adományozott, amelyeket fent nevezett kápolnában helyezték el. Feszty Masa Szűzanyát ábrázoló festménye a Szûz Mária kápolnát díszíti. A plébánia közvetlenül a templom mellett van. Az épületet 1939-ben vásárolták meg, mindössze egy szoba, konyha, éléskamrából állott. Jelenlegi állapotát 1979-ben nyerte el. A templom 15 215. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
