Alexandriai Szent Katalin templom
Az Árpádok korában a mai Tabán helyén már áll egy királyi, exempt, vagyis a veszprémi püspök joghatósága alól kivett és az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó templom a sasadi és örsi filiális kápolnákkal. Egyesek szerint e templom már Szent Gellért halálakor létezik Nagyboldogasszony titulussal, benne temetik el Szent Gellértet és a vértanú püspök szentté avatása után titulusát Szent Gellértre változtatják. Más véle-mény szerint csak a szentté avatás után emelnek a Kelen-hegy tövében templomot, amely körül aztán a XII. sz.-ban kialakul Kispest, Kelenföld elnevezéssel a mai Tabán ôse. Az ôsi plébánia egy-egy papjának neve a XIII., XIV. sz.-ból ismert. Plébánosait a XIII. sz.-i okiratok még kelenföldinek mondják, de már 1330-tól budainak. – Függetlenségét a plébánia még a Vár-plébániával szemben is meg tudja ôrizni. A törökök az itt mûködô nagyszámú cserzômûhelyrôl Debbagháne-nak nevezik a települést, amelybôl a magyar a Tabán nevet alkotta. Musztafa pasa dzsámija állt a mai templom helyén. A felszabadulás után kápolnává alakítják Alexandriai Szent Katalin tiszteletére. Meghagyva a kápolnát szentélynek, 1728–36 között Obergruber Keresztély karintiai kômûves veze-tésével hozzáépítik barokk stílusban a templom hajóját. A tornyot 1750-ben Nepauer Mátyás emeli és valószínûleg a dzsámiból kialakított szentély lebontása után az új szentélyt is. Az ôsi plébániát 1702-ben állítják vissza, amelyet 1868-ig a Kapisztrán ferences rendtartomány atyái vezetnek. Zárdájuk 1750-ben épült. Nagy károkat szenved a templom és a plébánia 1818-ban tûzvésztôl és 1849-ben a szabadságharc során. – A második világháború után a mûemlék templomot (473 m2) állami költséggel hozzák rendbe. A belsô liturgikus tér kialakítása Körmendy Bélának, a magyar liturgikus mozgalom úttörôjének nevéhez fűzôdik. 
Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet templom
A kapucinus templom és kolostor helyén a középkorban is épület volt, feltehetően az ágoston-rendiek kolostora. A török hódoltság idején a mai templom területén állt Tojgun pasa dzsámija; ettől csak egy szűk sikátor választotta el a török fürdőt, amely a későbbi kapucinus kolostor helyén húzódott észak – déli irányban. (A középkori és a török falmaradványok az 1972–73-ban végzett ásatások során kerültek elő.) A dzsámi két homlokzati fala átépített formában ugyan, de fennmaradt, éspedig a mai templom északi és déli falában. 1687-ben a dzsámit a jezsuiták kapták meg, akik tatarozták, török jeleket viselő falait bevakolták, és ilyen formában plébániatemplomnak használták. Az egykori török fürdő katonai kórházként szolgált, jezsuita igazgatás alatt. 1687-ben Széchényi György esztergomi érsek, hercegprímás megalapította a budai kapucinus kolostort és erre a célra a szerzetesrendnek pénzadományt is felajánlott. A rend főnöke 1688-ban kérte és királyi leirat alapján meg is kapta a katonai kórházat és az egykori dzsámit kolostor és templom céljaira, de az épületet ténylegesen csak 1692-ben vehették használatba. 1697-től kezdve az ideiglenes jellegű templomot folyamatosan átépítették, új funkcióihoz igazították. Az átalakítást Linzi Ottó kapucinus atya irányításával végezték. A munkálatok során a bejáratot áttették a keleti oldalra, és ide lépcsőket helyeztek. Az elkészült templomot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, 1716. szeptember 20-án szentelte fel Natali Lukács belgrádi püspök. 1756-ban a mai Corvin teret és a Várhegy lejtőjén is egy jó darab területet magában foglaló birtokot fallal vették körül. Az 1760-as években a templom új, nagyszabású oltárokat kapott. 1776–77-ben kelet felé meg-hosszabbították a templomot és új, volutás oromzatú, barokk homlokzatot kapott. 1849 tavaszán a templomban kár keletkezett. Leginkább a tetőzet sérült meg, de ez is elég lehetett arra, hogy az épület állaga a következő években erősen leromoljon. A teljes újjáépítés elkerülhetetlenné vált. Ezt 1854–56-ban az Országos Építési Igazgatóság hajtotta végre. Az újjáépítés nyomán alakult ki az épület ma is ismert formája, alig érintette viszont a barokk templombelsőt. A munkálatok elvégzésére 1854. június 20-án versenytárgyalást írtak ki, melyet Gerster Károly pesti építési vállalkozó nyert meg. Gerster 1856. január 9-én csődöt jelentett, így a kivitelezést egy másik vállalkozó, Becker Károly fejezte be. A homlokzatra a kapucinus hagyománytól eltérően hegyes torony került, nyilván az épület plébániatemplomi rendeltetésére való tekintettel. Az immár feleslegessé vált kis tornyot és a hosszházhoz kétoldalt csatlakozó földszintes toldalékokat lebontották, a templom szentélyét kívülrôl a fôhajó teljes szélességére bôvítették. A templombelsőt Hils müncheni festő díszítette új falfestményekkel. Az újjáépített templomot 1856. november 22-én szentelték fel. Az épületegyüttes 1944–45-ben súlyosan megron-gálódott, egy bomba áttörte a templom mennyezetét is, és a szentély elôtt robbant fel. Elpusztultak többek között a 18. századi oltárképek, a neobarokk szószék, az üvegablakok és a falfestés nagy része. A templom belsejét a háború után helyreállították, az oltárépítményekbe új képeket helyeztek. Külsejét 1968–69-ben renoválták. A plébániát jelenleg ismét a kapucinus rend látja el. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 157. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.
Anyakönyvek: 1787-tôl.
Felsővízivárosi Szent Anna templom 
Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom
A budai Krisztinaváros szívében áll a Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom. A XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején pestisjárványok tizedelték Buda lakosságát. Ekkor a budai Várban lakó módos polgár Franczin Péter Pál kéményseprő mester fogadalmat tett: ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo völgy kegyhelyére, az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A kegykép másolatával gyalogosan tért vissza Budára, ahol fából fogadalmi kápolnát építtetett és a kegykép itt talált otthonra. Akkor még "Vérkápolnának" nevezték.
Az 1723-as tűzvészben leégett a kápolna, a kegykép azonban sértetlen maradt. Majd a kápolna ismét felépült és látogatott zarándokhely lett. XIV. Benedek pápa 1757-ben engedélyezte, hogy a Vérkápolna búcsúja ezentúl augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén legyen, és az ünnep nyolcadára a megszokott feltételek mellett teljes búcsút engedélyezett.
1795-ben új, jóval nagyobb templomra volt már szükség, amelynek alapkövét szeptember 13-án rakták le, és két év alatt készült el. A kegykép ismét a főhelyre került. 1811 és 1815 között készültek el a gyönyörű mellékoltárképek: Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna.
1821-ig ferences szerzetesek látták el a lelkipásztori feladatokat a vári plébánia keretén belül. Ekkor önálló plébánia lett, Majsch Jakab volt az első plébános. Itt tartotta esküvőjét a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István 1836-ban és az "anyák megmentője" Dr. Semmelweis Ignác 1857-ben.
A templom 1940-ben végzett bravúros bővítésével kapta mai formáját. A második világháború alatt Szabó Imre volt a plébános, majd püspök, aki hősiesen állt hívei mellett a háború viszontagságaiban.
1993-ban került sor a plébánia felügyelete alá tartozó, Szent Gellért Katolikus Iskola alapítására, amely 1997-ben gimnáziummal bővült. Ebben Várhegyi István plébánosnak vannak elévülhetetlen érdemei.
A gimnázium és a templom közötti téren áll a főváros legrégibb Szeplőtelen Fogantatás szobra.
A fenti rövid összefoglaló hiteles történeti dokumentumok felhasználásával készült.
A templom 1943-as bővítéséről a filmhíradó:
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5544
Budavári Nagyboldogasszony-templom
A plébánia története összeforrott a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-, Koronázó) fôtemplom történetével, amely egyesek szerint 1245–1260 között épül a Várhegy elsô templomaként. Mások viszont már a tatárjárás elôtti idôben is tételeznek fel a Várhegyen települést, királyi birtokközpontot és vele kapcsolatban királyi kôkápolnát, amely elôzôleg a mai templom helyén állott. A középkorban német templomnak is nevezik, mert a tatároktól feldúlt Pestrôl a Várhegyre felköltözött németek körülötte telepednek le és építésében nagyban részt vesznek. A templom és a plébánia exemptséget élvez, vagyis a veszprémi püspök területi joghatósága alól kivéve az esztergomi érsek alá tartozik. Ilyenként szerepel az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokban is. A templom fénye és a plébánia tekintélye Buda város jelentôségével fokozatosan emelkedik. Itt koronázzák meg Róbert Károlyt. Nagy Lajos a háromhajós, román egyházat csarnoktemplommá alakítja. Zsigmond és Mátyás király gazdagon ékesíti. V. László terve, hogy prépostsági társaskáptalan kapcsolódjék a templomhoz, ha nem is valósul meg, a „Praepositura B.M.V. de novo monte Pestinensi” cím adományozása a mai napig fennálló gyakorlatba ment át. Wann Pál plébánosnak 1497-ben a pápa Buda fôváros jellegére való tekintettel archiopresbyteri címet adományoz, azzal az engedéllyel, hogy fôpapi jelvényeket viselve áldást oszthat, kivéve, ha a pápai legátus vagy a területi püspök jelen van. Bár nagy értékekkel támogatja a plébánia II. Lajos török elleni harcba szállását, a török pusztítást nem tudja elkerülni. A török elôl a német lakosság elmenekül, menekítve a templom kincseit, amelyek késôbb nagyon csekély számban kerülnek vissza. A templom fennmaradását az biztosítja, hogy a törökök mecsetté alakítják át. A csekély számú keresztény a magyar Magdolna-templomot használhatja. Buda felszabadulása után a király legfelsôbb kegyúri jogával élve a jezsuiták mindenkori budai fônökére ruházza a plébánosi jogokat nemcsak a Várban és Buda külvárosaiban, hanem Óbudán és Pesten is. Budavár esetében a ferencesek ezt nehezen fogadják el, arra való hivatkozással, hogy ôk a török idôben, sôt még az ostrom alatt is a Várban tartózkodtak. Széchenyi György prímás támogatásával a jezsuiták akadémiát, kollégiumot, papnevelô intézetet emelnek és megkezdik a templom újjáépítését barokkos jelleggel. A rend feloszlatásakor, 1773-ban, 6 jezsuitát egyházmegyei szolgálatba vesz fel a fôpásztor. A városi tanács azon szándékával szemben, hogy a budavári plébániát a vízivároshoz csatolják, az ellenkezô elgondolás gyôz: régi fényébe kell visszaállítani Buda várát és ékességét, a Nagyboldogasszony templomot. Koronázása után Ferenc József ezt el is rendeli és 1896-ra megvalósul Schulek Frigyes tervei szerint. A megújult fôtemplom ismét vallási színtere lesz országos ünnepségeknek. – A második világháborúban súlyosan megrongálódott templomot (1737 m2) a magyar állam építteti újjá 1950–70 között. 1964-tôl megnyílik a templom mûvészeti gyûjteményeinek bemutatása, amely éppúgy, mint ünnepi istentiszteletei és kiemelkedô zenei elôadásai sok látogatót vonzanak. Az 1994 nyarán elkövetett robbantás kárainak helyreállítása – a szentély és a Gara kápolna részleges felújítása – 1995. év közepére befejezôdik. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 850. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt mûemlék.
Szent Ferenc sebei-templom
