JOHN VENNARY írása, amely a Catholic Family News c. havi lapban jelent meg
Bernard Fellay püspök figyelmeztetett október 12-én: "az Egyház helyzete katasztrofális és a jelenlegi pápa tízezerszer rosszabbá teszi azt."
A püspök ezeket az Angelus Press Konferencián mondotta 2013. okt. 11-13-a hétvégén, Kansas Cityben.
Fellay püspök úr, a Szent X. Piusz Társaság rendfőnöke beható előadást tartott szombat délután, amelynek középpontjában a 3. fatimai titok állott, amely egy anyagi csapásra, valamint az Egyház komoly válságára adott világos jövendölést.
Ez a beszámoló kiemeli a püspök szombati konferenciájának és vasárnapi prédikációjának néhány főbb drámai szempontját.
Fellay püspök részletesen idézte Lúcia nővér szavait azoknak, akik olvasták a 3. titkot és azoknak, akik ismerik azt. Megjegyezte, hogy Lúcia nővér azt mondta, hogy ha tudni akarjuk a 3. titok tartalmát, olvassuk el a Jelenések könyve 8-13. fejezeteit. /A 3. titok részleteit a Catholic Family News novemberi kiadásában közöljük./
Lúcia nővér utalása a Jelenések könyve 8-13. fejezeteire különlegesen dermesztőek, mivel a 13. fejezet vége szól az Antikrisztus eljöveteléről.
Fellay püspök megjegyezte, hogy Szent X. Piusz pápa pontifikátusának kezdetén azt mondta, hogy a "kárhozat fia" már lehet, hogy a világon van. Azt is megjegyezte, hogy XIII. Leó pápa imája Szent Mihályhoz megemlíti, hogy a sátán el akarja foglalni Róma székét.
A püspök idézte Luigi Ciapi kardinálisnak, a XII. Piusztól II. János Pálig valamennyi pápa teológusának szavait, aki ezeket mondta: a 3. titokban többek között arról olvasunk, hogy az Egyház nagy hitehagyásának ideje legfelülről érkezik.
Hosszasan foglalkozott az 1957-ben elhangzott híres és drámai interjúval Fuentes atya és Lúcia nővér között, amelyben /a nővér/ megismételte, hogy "több nemzet el fog tűnni a föld színéről", és hogy "a sátán mindent el fog követni, ami hatalmában áll, hogy elragadjon Istennek szentelt lelkeket."
Miután Isten szolgái összezavarodtak és tévedésekbe keveredtek, a hívők magukra lettek hagyva, hogy küzdjenek saját üdvösségükért. A segítség, melyről Isten embereinek kellene gondoskodniuk, nem található. Ez "a legnagyobb tragédia, amely elképzelhető az Egyház számára."
Az idő nagyon komoly. Komolyan kell vennünk üdvösségünket, és ebben a törekvésünkben meg lettünk fosztva attól a nagyon fontos elemtől, amely az egyházi hatóságok támogatása lenne. Micsoda tragédia ez.
Beszélt Lúcia nővér vigasztaló szavairól, amelyek szerint Isten két utolsó segítő eszközt adott nekünk: a szent Rózsafüzért és szívünk odaadását Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.
Róma/SSXP
Fellay püspök utalt a 2012-i drámára az SSPX és a Vatikán között: "Ha látjuk, mi történik most /Ferenc pápasága alatt/ hálát adunk Istennek, hálát adunk, hogy megmenttettünk bármiféle megegyezéstől a múlt évben. És elmondhatjuk, hogy a Rózsafüzér-hadjáratnak, amelyet folytattunk, egyik gyümölcse, hogy meg lettünk kímélve egy effajta szerencsétlenségtől. Hála legyen Istennek. Nem arról van szó, hogy nem akarunk katolikusok lenni, természetesen azok akarunk lenni, katolikusok is vagyunk, és jogunk van hozzá, hogy katolikusként ismerjenek el bennünket. De nem fogjuk veszélyeztetni kincseinket ezért. Természetesen nem."
Így folytatta: "különös, hogy egyesek továbbra is úgy tesznek, mintha mi még mindig egyezségre akarnánk jutni Rómával. Szegény emberek. Felhívom őket, hogy bizonyítsák, amire gondolnak. Azt hiszik, hogy én valami másra gondolok, mint amit teszek. Meg sem fordul a fejemben."
Ami a Rómával folytatott megbeszéléseket illeti: "mindenfajta irány az elismerésre befejeződött, amikor aláírásra adtak át nekem egy dokumentumot 2012. június 13-án. Ugyanezen a napon közöltem velük: "ezt a dokumentumot nem fogadhatom el." A kezdetektől fogva, előző év szeptemberétől, megmondtam nekik, hogy nem tudjuk elfogadni ezt a folyamatossági hermeneutikát /értelmezéstant/, mert ez nem igaz és nem valós. Valóság ellenes. Ezért mi nem fogadjuk el. A Zsinat nincs folyamatosságban a Hagyománnyal. Nincs. Ezért, amikor Benedek pápa kérte, hogy fogadjuk el, hogy a II. Vatikáni Zsinat lényeges része a Hagyománynak, mi azt mondjuk: "sajnos, ez nem a valóság, ezért mi ezt nem írjuk alá. Nem fogadjuk ezt el."
Ugyanez vonatkozik a Szentmisére. Nem csupán az a kívánság, hogy ismerjük el az új misét érvényesnek, feltéve, hogy azt korrektül mutatják be, stb. de azt is, hogy az törvényes /licit/. Megmondtam nekik: "mi nem használjuk ezt a szót. Ez nem megfelelő szó. Híveinknek éppen elég zavart okoz az érvényesség elfogadása, ezért azt mondjuk nekik: "az új mise rossz, és ők ezt megértik. Egy korszak!" Persze, a római szaktekintélyek nem voltak ettől túl boldogok.
Így folytatja: "sohasem állt szándékunkban, hogy úgy tegyünk, mintha a Zsinatot jónak tekintenénk, sem az, hogy az új misét legitimnek fogadjuk el."
"A 2012. április 15-i szöveg, melyet Rómának nyújtottunk át, nagyon, hogy úgy mondjam, tapintatos szöveg volt, amelyről feltételeztük, hogy helyesen értelmezik, és hogy elvszerűen olvassák majd, ahogy ez az egész ügy le lett vezetve.
Ez az elvszerűség nem volt újdonság az Egyházban; a Szentlélek nem olyan értelemben lett megígérve Szent Péternek és utódainak, hogy egy új kinyilatkoztatásban a pápa valami újat fog tanítani, hanem hogy segítsége által a pápa szentül megőrizze és hűségesen átörökítse a hit letéteményét. Ez a tévedhetetlenség meghatározásához tartozik az I. Vatikáni Zsinatban. Ez volt az elv, az egész dokumentum alapja, amely kezdettől fogva kizár bármiféle újdonságot. "
"És ilyen módon, vedd ki bármely részét a szövegnek ezen elv nélkül, ez azt jelenti, hogy szövegeket alkalmazunk, amelyek sohasem tartoztak sem a gondolkodásunkhoz, sem az életünkhöz. Ezek a mondatok önmagukban kétértelműek, és ezért, hogy elkerüljük a kétértelműséget, bevettük és követni kívántuk az I. Vatikáni Zsinat ezen elvét. Sajnálatos módon, lehetséges, hogy ez túlságosan finoman volt fogalmazva és ezért visszavontuk ezt a szöveget, mert nem volt elég világos, ahogyan meg volt írva.
Így nagyon világos, hogy elvünk mindig is ugyanaz: hűségesnek maradni! Egy kincsünk van. Ezt a kincset nem "birtokoljuk". Ezt a kincset kaptuk, és tovább kell adnunk a következő generációnak. És ami elvárható tőlünk, az a hit és a hűség. Nincs jogunk ahhoz, hogy kockáztassuk ezeket a kincseket. Ezek azok a kincsek, melyek kezünkben vannak, és nem fogjuk elvesztegetni azokat."
Fellay püspök visszatért Lúcia nővér l957-es állításaihoz, hogy a Rózsafüzér és a Szeplőtlen Szívnek való odaadás az utolsó két eszköz, amelyeket Isten az emberiségnek adott.
Azt mondta, hogy határozottan egy anyagi csapás vár a világra. Ez valami nagy dolog, ami előttünk áll. Hogyan? Mikor? Fogalmam sincs. De ha mindent összeegyeztetünk, világossá válik, hogy Isten megelégelte az ember bűneit."
Azután beszélt azokról a bűnökről,amelyek égbekiáltóak, ilyenek az abortusz és a természet ellenes bűnök, amellyel utalt a házassággal és az azzal kapcsolatos bűnök nem természetes újra-definiálására.
Arról is szólt, ami úgy tűnik, mint egy eljövendő keresztényüldözés. Mit tegyünk? Ne essünk pánikba, mert annak semmi értelme. Amit szükséges megtennünk, az a munka, mindennapos kötelességeink. Ez a felkészülés legjobb módja.
Azzal folytatta, hogy "nagyon ijesztő időben" élünk, de nem vagyunk reménytelenek. Megjegyezte, hogy "az Egyház helyzete kétségbeejtő. És a jelenlegi pápa tízezerszer rosszabbá teszi a helyzetet."
"XVI. Benedek pápa pontifikátusának kezdetén azt mondtam, a válság az Egyházban folytatódni fog, de a pápa megpróbálja féken tartani azt. Ez azt jelenti, hogy az Egyház folytatni fogja zuhanását, de mintegy ejtőernyővel. Ferenc pápa pontifikátusának kezdetével azonban azt mondom, hogy ő elvágja a köteleket és zuhanó rakétává teszi azt.
Ha a jelenlegi pápa folytatja azt az utat, amelyet elkezdett, akkor meg fogja osztani az Egyházat. Ő mindent szétrombol. Az emberek így azt fogják mondani: lehetetlen, hogy ez legyen a pápa, mi visszautasítjuk őt. Mások azt mondják majd /és ez jelenleg Fellay püspök álláspontja/: "Várjatok, tekintsétek őt pápának, de ne kövessétek. Haragot vált ki. Sokan elbátortalanodnak, látván, amit az emberek az Egyházban tesznek és kísértést fognak érezni, hogy eldobják maguktól az egészet."
De - emlékeztetett - Isten sokkal, sokkal nagyobb, mint mi vagyunk. Isten képes arra, hogy Egyháza folytathassa tevékenységét és ezeken a tökéletlen szolgákon keresztül is tud működni. "De még egyszer ismétlem, ne kövessétek őket. Kövessétek őket, ha az igazságot mondják, de ha ostobaságokat mondanak, ezeket ne kövessétek. Az igazság engedelmes követésének Istenhez kell kapcsolódnia. Ha azt mondom, engedelmeskedem egy személynek, akkor az a személy Isten tükre kell hogy legyen. De ha a tükör Istennel ellenkező dolgokat mond nekem, akkor az már nem tükör többé, tehát már nem követem őt."
Fellay püspök megjegyezte, hogy nem tehetjük, hogy egyszerűen kérdés nélkül engedelmeskedjünk a jelenlegi pápáknak, mert ezáltal elpusztítanánk önmagunkat, veszélyeztetnénk a hitünket.
Követve Lúcia nővér figyelmeztetését, XIII. Leó és X. Piusz pápa után Fellay püspök
Újból figyelmeztetett, hogy beléptünk az Antikrisztus idejébe, de nem tudhatjuk, mikor, vagy milyen távoli jövőben következhet ez be.
VASÁRNAPI PRÉDIKÁCIÓ
Fellay püspök visszatért ezekhez a témákhoz vasárnapi prédikációjában, a főpapi nagymisén, amelyet a Páli Szent Vincéről elnevezett templomban mutattak be Kansas City-ben.
Részletezett néhány Fatimával kapcsolatos kérdést, a titkot, a 2012-es drámát Rómával, azután néhány súlyos problémáról beszélt Ferenc pápával kapcsolatban.
"A kezdetektől" mondotta, "az a benyomásunk, hogy valami nincs rendben ezzel a pápával. A kezdetektől meg akarta különböztetni magát, mint aki más, mint az összes többiek."
Kis példa erre, hogy Ferenc pápa ragaszkodott a fekete cipők viseléséhez, a szokásos vörös pápai cipők helyett, de ez kicsiség a nagyobb ügyekhez képest.
"Arra kell tekintenünk", mondta a püspök, "hogy mi az ő elképzelése az Egyházról, a Zsinatról, és hogy mik a tervei."
"A Világifjúsági Nap táján történt, ez év júliusában, hogy Ferenc beszéd-lavinába kezdett, interjúk, telefonok stb. Nem kell, hogy előttünk legyen ez ügyben minden részlet, de ami van, elég ahhoz, hogy halálos aggodalom töltsön el.
Ami tipikus a modernistára, ahogyan X. Piusz pápa figyelmeztetett Pascendi-ben: a modernista időnként eretnek módon beszél, máskor pedig ortodox módon. Fellay püspök példát mutatott be az egyik ilyen ellentmondásról: Egy kora októberi interjút említett, amely Ferenc pápa és Eugenio Scalfari, a La Repubblica" c. lap ateista újságírója között zajlott le Rómában, ahol Ferenc pápa egy veszélyes relativizmust látszik támogatni.
Scalfari: Szentséged, van-e a jóról egy egységes koncepció? És ki az, aki meghatározza, hogy mi az?
Ferenc pápa: Mindannyiunknak van elképzelése a jóról és a rosszról. Bátorítanunk kell az embereket, hogy afelé közeledjenek, hogy amit gondolnak, az jó.
Scalfari: Szentatyám, ezt megírta nekem levelében. A lelkiismeret autonóm /önrendelkezésű/, mondotta Ön, és mindenkinek a saját lelkiismeretét kell követnie. Azt gondolom, ez egyike a legmerészebb lépéseknek, amelyeket egy pápa tett.
Ferenc pápa: Ezt én megismétlem most. Mindenkinek megvan a saját elképzelése a jóról és a rosszról és a jót kell választania, és követnie és harcolnia kell a rossz ellen, ahogyan ő azt elgondolja. Ez már elég lenne ahhoz, hogy a világ egy jobb hellyé váljék.
Jó adag emócióval Fellay püspök ezt mondta a pápa válaszára: "Ez igazán nem katolikus! Mert bármit is gondolok, annak semmi értéke nincs, ha nem egyezik a valósággal. Van lelkiismeretünk, de ez csak akkor vezet bennünket a Mennyországba, ha lelkiismeretünk Isten tükre. A lelkiismeretet Isten törvényei szerint kell alakítani. Azt feltételezni, hogy mindenki teljesítheti a saját elképzelését, az egyszerűen ostobaság", mondotta Fellay püspök.
"Ennek semmi köze a katolikus tanításhoz. Ez tökéletesen viszonylagos" /abszolút relativitás/.
Egy héttel ezután Ferenc pápa beszélt az ördög elleni küzdelem szükségességéről, az ördöggel való utolsó csatáról, hogy senki sem küzdheti le a gonoszt félig, és hogy küzdenünk kell a relativizmus ellen. Pontosan az ellenkezőjét állította annak, amit a "La Repubblica" c. lapnak mondott.
Ime a róla szóló rövid összefoglalás.
FERENC A ZSINAT EMBERE
Következő:
Mi az elképzelése Ferenc pápának a II. Vatikáni Zsinatról? Ez megtalálható a sokszor publikált, jelen, hosszú interjúban a jezsuitákkal, amit világszerte különböző helyeken publikáltak, Amerikában is, a jezsuiták "America" c. magazinjában.
Fellay püspök azt mondja, hogy "Ferenc pápa egyértelműnek találja, hogy a Zsinat óriási siker volt. Mi volt a Zsinat fő témája? Hogy újra tanulmányozzák a Hitet a modern kultúra fényében. Azt mondhatnánk: Megtestesíteni az Evangéliumot a modern világban. Ferenc nagyon boldog ettől és hiszi, hogy a Zsinat sok jó gyümölcsöt termett. Az első példa, amit felhoz, a liturgia - a megreformált liturgia. Ez a szép gyümölcse a Zsinatnak. Ő ezt mondja. És nagyon boldog tőle."
Ferenc azt mondja: "az Evangéliumnak a modern kultúra számára való újra-olvasata visszafordíthatatlan, tehát, nem megyünk vissza. Szemben állunk egy nagy harccal."
A régi miséről Ferenc úgy beszél "Vetus Ordo" /régi rend/. Ferenc úgy hiszi, hogy Benedek pápa talán segített helyreállítani a régi misét, mint egy tapintatos cselekedetet azok számára, akik még ehhez tartják magukat.
"De ne várjátok Ferenctől, hogy visszatérjen a régi miséhez. Esetleg tolerálni fogja azt /megengedi, hogy zaklatás nélkül bemutassuk/. Isten tudja.
De Ferenc úgy látja, probléma van a régi misével. Mert vannak, akik ideologizálják a misét. Találjuk ki, kikre is céloz? Nincs szükség rá, hogy sokat mondjak. Így hát mi fog történni velünk? Amit én látok: szinte megszállottság van Ferencben azokkal szemben, akik a múltba tekintenek. Figyeljünk szavaira:
Ferenc pápa: "Ami aggasztó, az a "Vetus Ordo" átpolitizálásának veszélye, annak a kihasználása… Ha a keresztény a helyreállításnak, a törvényességnek híve, ha mindent világosan és biztonságosan akar, akkor semmit sem fog találni. A hagyománynak és a múltra való emlékezésnek segítenie kell nekünk abban, hogy meglegyen a bátorságunk ahhoz, hogy új korszakot nyissunk Isten felé. Azok, akik manapság mindig fegyelmező megoldásokat keresnek, akik túlzott hitelvi biztonságra vágynak, azok, akik makacsul próbálják újra felfedezni a múltat, amely már nem létezik, azoknak statikus és belülről irányított nézeteik vannak a dolgokról. Ily módon a hit egy eszmévé válik sok más eszme között. Nekem dogmatikus bizonyosságom van: Isten minden ember életében jelen van."
Fellay püspök folytatja: "A benyomásunk a jelen pápáról az, hogy lelkesedik azért, ami "körülbelül", "megközelítőleg"; és mindenáron menekülni akar az elől, ami túlságosan világos és egyértelmű. De hát a hit ilyen /egyértelmű/, mert Isten ilyen. Nos hát, ez nem az amit ő /Ferenc/ gondol."
Másik zavaró idézet Ferenc pápától: "Ha valaki azt mondja, találkozott Istennel, teljes bizonyossággal, és meg sem érinti a bizonytalanság, akkor ez nem jó. Számomra ez egy fontos kulcs. Ha valakinek mindenre megvan a válasza - ez bizonyítja, hogy Isten nincs vele. Ez azt jelenti, hogy ez egy hamis próféta, aki a vallást saját céljaira használja.
Isten népének nagy vezetői, mint Mózes, mindig hagytak magukban helyet a kételkedésre."
Fellay püspök így kiált válaszában: "Miféle Szentírása van? Milyen Bibliája van, hogy ilyen dolgokat mond? Ez szörnyű. Mi köze ennek az Evangéliumhoz? A katolikus hithez? Ez szín tiszta modernizmus, kedves felebarátaim. Egy valódi modernistával állunk szemben."
"Mennyi időre lesz szükségük az embereknek az Egyházban, hogy felálljanak és felkiáltsanak: 'Semmiképpen!' /nem fogjuk elfogadni ezt az új tanítást/. Remélem és imádkozom, hogy ez történjék. De ez óriási szakadást jelent az Egyházban."
Úgy beszél a pápáról, hogy zűrzavart kelt, és emlékeztet bennünket arra, amit a pápa sürgetett a Világifjúsági Napon: sürgette az ifjúságot, hogy keltsen zűrzavart. Fellay püspök válasza: "Hihetetlen. Sohasem hallottunk ilyesmiről /hogy egy pápa így beszéljen/. De ez az, amit ő akar."
Ferenc azt is közli, hogy nagy csodálója az ultra liberális jezsuita Martini bíborosnak /aki éve halt meg/. Martini írt egy könyvet, felhívással egy totális forradalomra az Egyházban. És ez az, amit Ferenc kíván. És elmondta nekünk, hogy az a nyolc bíboros, akiket kiválasztott az Egyház megreformálására, úgy gondolkodik, mint ő.
Fellay püspök azt mondja, sokáig folytathatnánk a hasonló példákat.
Az utolsó példa: ökumenizmus
Fellay püspök azt mondja, Ferenc pápa szerint "nagyon kevés dolog történt ebben az irányban." Ez meglepő, mondja a püspök, mert az ökumenizmus rengeteg meg nem említett csapást mért az Egyházra, a katolikus nemzetekre. Mégis, a jelenlegi pápa azt állítja, nagyon kevés, szinte semmi sem történt ebben az irányban.
Összefoglalása részeként Fellay püspök azt mondja: "A titokzatos árnyék az Egyház felett sohasem volt ilyen nagy. Igen kemény időknek nézünk elébe. Semmilyen illúziónk ne legyen. És világos, hogy az egyetlen megoldás, hogy ragaszkodjunk ahhoz, amink van; tartsuk meg, ne engedjünk belőle semmilyen körülmények között.
Szent X. Piusz pápa azt mondta, minden katolikus számára lényeges, hogy ragaszkodjék a múlthoz. A jelenlegi pápa épp az ellenkezőjét mondja: "felejtsétek el a múltat, dobjátok oda magatokat a jövő bizonytalanságának."
"Határozottan szükségünk van Mária Szeplőtelen Szívére. Ami tapasztalatot nyújt, az a fatimai titok. Tudjuk, mit kell tennünk: imádkozni, imádkozni, imádkozni és bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat. Imádkozni Szűz Mária Szeplőtlen Szívéhez, az eszközök pontosan megadattak számunkra ezekben a nehéz időkben, és imádkozzuk a Rózsafüzért. "
"Legyetek biztosak", mondja Fellay püspök, "a következő Rózsafüzér ima-hadjárat nincs messze. Menjetek a Rózsafüzérhez. Mondjátok azt minden nap. A hit számára nagyon veszélyes időkben élünk, és szükségünk van erre a mennyei közbenjáróra."
A cikk írója, John Vennary: "Jelen voltam a Kansas Cityben tartott konferencián és a vasárnapi prédikáción. A riport egyenesen az én feljegyzéseimből és a beszédek komplett audio felvételeiből származnak."
Fordította: Z. K.
Szendi Munkás Szent József templom
