Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Szákszend

2013. október 26. 09:16 - Andre Lowoa

Szákszend 1543 lakosú község Oroszlánytól 20 kilométerre, északnyugatra fekszik. Germán, avar, római településnyomokat tártak fel határában. Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.
Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a "legjobb tégla készült a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.
Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.
Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen. Lakossága német-magyar-szlovák eredetű, három nemzetiségű.

A száki római katolikus templom műemlék és műemlék jellegű az evangélikus templom. Szenden szintén műemlék jellegű a református és a római katolikus templom is.


http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Szendi Munkás Szent József templom



Száki
Őrzőangyalok templom

A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a XVIII. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok XIX. századi copf munkák

komment

Bokod

2013. október 26. 09:16 - Andre Lowoa

Bokod 2187 lakosú (2010. január 1.) község a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén, Oroszlánytól 5 kilométerre, északnyugatra fekszik. Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146-ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg 1440-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta. Gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak.
A község mellett található a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőműve, amelynek hűtőtavát a 60-as évek elején létesítették. A tavat az Által ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagy be a tó felszíne így folyamatos horgászati lehetőséget nyújt a horgászoknak. A település nagy részét a falu teszi ki, azonban a község erőműhöz legközelebb eső részét még a 60-as évek elején épített hat utcából álló négylakásos, földszintes, kiskertes lakótelep zárja, ahol a 60-as évektől a 90-es évekig, főként az erőműben dolgozók, külön kolóniában éltek.
Bokodtól csaknem 8 km-re az erdőben megbújva található a régi bencés apátság romja, Vértesszentkereszt. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, azonban az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető Oroszlány felől.


http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Keresztelő Szent János templom

A templom 1779-ben épült.

Anyakönyvek: 1870-től
Historia Domus: –

komment

Dad

2013. október 26. 09:16 - Andre Lowoa

Dad 1007 lakosú (2010. január 1.) község a Vértes északi lejtőjén, a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén, Oroszlánytól 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. Dadról az első írásos adat 1230-ból ismert, Dod alakban említik. Ekkor II. Endre a Fejér megyéhez sorolt Dad (Dod) települést – a fölöslegesen elajándékozott javak revíziója nyomán – visszavette Csák nembeli Miklóstól. Ennek ellenére 1326-ban Csák nemzetségbeli István fiainak birtokai között sorolták fel, melyet Károly Róbert király cserébe elvett tőlük.1333-ban egyháza a fehérvári esperességhez tartozik.
A római katolikus temploma Fellner Jakab műve. 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, amelyet copf vázák díszítenek. Az egyhajós belső teret csehboltozat fedi. Félkörívben előreugró orgonakarzatát két pillér tartja. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható.
A református temploma 1748-ban épült barokk stílusban, homlokzat előtti toronnyal. 1786-ban és 1895-ben átalakították. A rokokó szószék XVIII. századi szép munka.
A kétnyílású barokk kőhidat Fellner Jakab építette 1773-ban.



http://kd.bloglog.hu/page/12/



 Szent István király templom

A templom 1779-1783 között épült barokk stílusban. Építője és tervezője Fellner Jakab. 1912-ben felújították.

Anyakönyvek: házasultakról és megholtakról 1748-tól, kereszteltekről 1753-tól
Historia Domus: –

A győri egyházmegyétől 1993-ban került egyházmegyéhez.
komment

Kömlőd

2013. október 26. 09:16 - Andre Lowoa

Kömlőd 1225 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 14 kilométerre, délnyugatra fekszik. Neve vitatott eredetű: van, aki a komló növénynévre, más a kémlelő „kém” szóra vezeti vissza. A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. A környék már ősidők óta lakott. A falu területén, az ún. Bottyán-sáncon már régóta ismert egy római tábor, a feltételezett Lussonium nyoma, s az úgynevezett hun-őrhalom. Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak. A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.
A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)
Jeles szülötte Pálóczi Horváth Ádám, XVIII. századi református költő, dalgyűjtő.
* Református templomát 1784-ben építették, benne rokokó szószékkel, copf keresztelőkúttal.
* A szomszédos Parnakon még a múlt században is láthatóak voltak egy régi monostor romjai.
* Hugonnay-kastély klasszicista stílusban épült a XVIII. században.
* Perczel-kúria
* Virágh-kúria
* Csánó-kúria




http://kd.bloglog.hu/page/12/



Bosco Szent János templom

Templom 1973-ban épült.
komment

Kecskéd

2013. október 26. 09:15 - Andre Lowoa

Kecskéd 1978 lakosú (2010. január 1.) község a 12-es/Felsőgalla-Tatabánya-Oroszlány/ és a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonalak mentén, Oroszlánytól 6 kilométerre, északra fekszik. Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből. Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár). A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták. Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt. 1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből. A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon. 1379-ben Zsigmond király birtoka a terület. A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, amíg az Esterházyak birtokába került. A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gróf Esterházy József telepítette be német telepesekkel. A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.
Római katolikus temploma - 1764-ben épült fel a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
A községben német nemzetiségi múzeum is található.



http://kd.bloglog.hu/page/12/


 Szent Anna templom

Kecskéd Komárom-Esztergom megyei község Tatabányától 15 km-re délnyugatra. A település a Zsigmond-kori oklevelek szerint a gesztesi várhoz tartozott. A török hódoltság után az Esterházy grófoké lett, akik württembergi svábokat telepítettek ide 1735-ben. Később a Fertő tó vidékéről is érkeztek magyar és német telepesek. Egyetlen múltidéző feljegyzésből sem derül ki, hogy honnan származik a település neve, hiszen már a XIX. század első éveiben juhtartásáról volt nevezetes. Ma is látható egy tornyú barokk műemléktemploma Fellner Jakab építész tervei alapján 1764-re készült el, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A plébániatemplom 43 méter magas tornyában 3 harang lakik. A leggyakrabban hallható Úrangyalát harangozó 3 mázsa 60 kilós nagyharang Seltenhofer Frigyes mester gyárában készült Sopronban, 1922-ben.

A települést a Győri Egyházmegyétől 1993-ban csatolták a Székesfehérvári Egyházmegyéhez.

Anyakönyvek: kereszteltekről 1750-től, házasultakról 1751-től, megholtakról 1750-től.
Historia Domus: 1949-től

komment

Környe -2013-06-30 07:53 vasárnap

2013. október 26. 09:14 - Andre Lowoa

Környe 4452 lakosú nagyközség a 12-es/Felsőgalla-Tatabánya-Oroszlány/ és 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonalak mentén, Tatabányától nyugatra, 5 kilométerre fekszik. Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevű erődítménnyel azonosítható.
Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.

A római katolikus templom 1750-ben, barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint épült. A felújított műemlék jellegű épület mellékoltára a XVIII. századból való. Régi római emlékkövek a plébánia udvarán találhatóak.
# Konkoly-Thege-kastély
# Konkoly-Thege-kúria
# Posztóczky-kúria
# Szokoly-kúria
# Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
A hozzá tartozó Környebányán római erőd maradványai, árpád-kori kerektemplom romjai, fából faragott harangláb és bányász emlékház található.


http://kd.bloglog.hu/page/12/
komment

Gyerekpornó-hálózatot számoltak fel Spanyolországban

2013. október 26. 09:13 - Andre Lowoa

A spanyol rendőrség gyerekekről készült pornográf felvételek birtoklásáért és terjesztéséért tizennyolc embert őrizetbe vett, tizenegy másikat pedig vizsgálati fogságba helyezett pénteken. Összesen harmincnyolc helyen volt házkutatás, a rendőrség közleménye szerint adathordozókat foglaltak le.

A rendőrséget internethasználók értesítették a P2P fájlmegosztón keringő pedofil tartalomról, ezután kezdődött nyomozás a hálózat tagjainak felderítése.

A spanyol nyomozók a merevlemezek alapján megpróbálják azonosítani az elkövetőket és a négy és hat év közötti áldozatokat, akiket a felvételek szerint szexuálisan kihasználtak.

(MTI)

komment

Halálba segítették a testét elfogadni képtelen férfit

2013. október 26. 09:12 - Andre Lowoa

Belga szabályok szerint jogszerűen segítették a halálba az orvosok azt a 44 éves férfit, aki ugyan nem szenvedett semmilyen gyógyíthatatlan betegségben, ám az orvosok úgy ítélték meg, hogy állapota múlhatatlan lelki szenvedést okoz neki.

le soir(Forrás: Le Soir)

A férfi női testbe született, és több sikertelen nem-váltó műtétet követően sem volt képes elfogadni testét.

Belgiumban, ha valaki olyan súlyos és gyógyíthatatlan állapotban van, amely súlyos lelki, vagy fizikai szenvedést okoz neki, akkor kérésére orvosa a halálba segítheti.  Azok is választhatnák az élet helyett a halált, akik például már nem bírják elviselni az Alzheimer-kór megpróbáltatásait, ha ezzel két különböző orvos is egyetért, közülük az egyiknek a betegség specialistájának kell lennie.

A belga jogszabályok tehát lehetővé teszik az eutanáziát még ilyen esetekben is, de Nathan halálba segítése még a kérdésben kifejezetten nyitottnak társadalom kedélyeit is felborzolta.

A konkrét esetet mérlegelő orvosok és pszichiáterek pedig úgy találták, hogy bár a férfi állapota fizikai szenvedést nem, súlyos lelki sérüléseket viszont igenis okoz, és olyan egzisztenciális kérdéseket vet el, amelyeket csak ő ítélhet meg. Röviden tehát úgy döntöttek, hogy csak az egyén ítélheti meg, méltónak tartja-e életét, és megtartja, vagy lemond róla.

A gyerekek is

Belgiumban júniusban jobbközép-liberális és szocialista politikusok törvényt terjesztettek elő arról, hogy a 18 év alatti gyerekek is kérhessenek eutanáziát.

Alsó korhatár nincs, de további feltétel lenne mindkét szülő beleegyezése, illetve két gyerekpszichológusnak kell egybehangzó véleményt adnia arról, hogy a kérelmező tisztában van döntésének következményével.

A törvényt orvosok kezdeményezésére terjesztették elő, akik szerint a gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvedő gyerekek szokatlan érettséggel képesek értékelni saját helyzetüket, és képesek felelős döntést hozni a kérdésben.

Ezzel kapcsolatos felmérést tett közzé szerdán a belga La Libre Belgique napilap. A kutatásból kiderült, a belgák 38%-a teljes mértékben, 36%-a inkább egyetért azzal, hogy magatehetetlen – pl. kómában lévő – gyerekeknél is lehessen alkalmazni az eutanáziát. A teljes mértékben elutasítók aránya 6%, az “inkább nem” állásponton a lakosság 8%-a van. (Le Soir/MTI/La Libre Belgique)

komment

Lynn Cowell: Éjszakai küzdelem

2013. október 24. 10:40 - Andre Lowoa

„Nappal az Úr adja kegyelmét és éjjel neki énekelek, áldom éltető Istenemet.” Zsolt 42,9

 

Hogy történhetett meg? Megakadályozhattam volna?

Egyik gyermekem olyan döntést hozott, amitől érzelmeim mélyrepülésbe fogtak, s egy újabb álmatlan éjszaka várt rám. A gondolataim nem akartak elnyugodni. Nappal tudtam Isten ígéretébe kapaszkodni, hogy Ő mindent jóra fordít. De ahogy leszálltak az árnyak, a bizalomért vívott küzdelemben egyre inkább alulmaradtam.

Sokszor előfordul, hogy éjjel a gondolataim kavarogni kezdenek a gondjaim körül. Ilyenkor legerősebb a küzdelem. A hitem és a rettegésem hadakozik egymással.

Mi lesz, ha a gyermekem – vagy másvalaki, akit szeretek - soha nem jut el Jézushoz?

Mi lesz a következménye gyermekem mostani rossz döntésének?

Hogy tudnék segíteni barátnőmön, aki a rákkal küzd?

Hiába pihen a testem, a gondolataim hadakoznak.

Te szoktál csatákat vívni az éjszaka csendjében? Talán azt gondolod, másoknak kevesebb bajuk van. Mások láthatóan élvezik, hogy élnek. A te életed pedig annyira nehéz. Küzdelmeink, amiket ilyenkor vívunk, valóságosak, megfosztanak az örömtől – és a pihentető álomtól.

Nagyon szeretem Dávid király biztató szavait a 42. zsoltárban. Nappal engedte, hogy Isten szeretete vezérelje. A tudat, hogy Isten szereti, erőt adott neki a nehéz, de jó döntések meghozatalára. Éjjel félretette a gondokat s a gondolatokat, és átadta magát Isten dicsőítésének.

Én is ezt akarom tenni. Mikor leoltom a lámpát, kiválasztok egy dicsőítő, hálaadó éneket, ennek igazságával és érzéseivel vértezem fel magam, s imádom az Egyetlent, aki hordozni és helyrehozni tudja bajaimat, gondjaimat.

Mikor egy gondolat újra be akarja fészkelni magát a tudatomba, hogy aztán csak forogjon, forogjon körbe-körbe, leállítom, és énekelni kezdek – még ha csak hangtalanul is.

A minap kipróbáltam, miközben kavargó gondolataimmal küszködtem. Eszembe jutott róla az a felirat, amit édesanyám falán olvastam: 


„Mielőtt lefekszel, add nekem a gondjaidat. Én különben is ébren maradok.” – Aláírás: Isten.


Válassz ki egy éneket, amit énekelhetsz, ha kopogtatnak a zavaró gondolatok, ha az aggódás meg akarja gyötörni szívedet és elmédet.

Ének legyen az imádságod, és aztán egész nap énekelj magadban az Úrnak ébredéstől elalvásig.

Figyeld meg, hogyan veszi át szívedben a hit a félelem helyét, ha rendíthetetlenül bízol az Úrban.

 

Uram, nappal erősebb vagyok, mint éjjel. Juttass eszembe, kérlek egy dicsőítő éneket, ami felemeli a szívemet, elhessenti zavaró gondolataimat, és erősíti hitemet. Jézus nevében, Ámen.

 

Lynn Cowell: Battle in the Night

Encouragement for today, 2013.10.21.

www.proverbs31.org

komment

BERNARD FELLAY PÜSPÖK FERENC PÁPÁRÓL: Egy valódi modernistával állunk szemben

2013. október 23. 17:47 - Andre Lowoa

JOHN VENNARY írása, amely a Catholic Family News c. havi lapban jelent meg

 

Bernard Fellay püspök figyelmeztetett október 12-én: "az Egyház helyzete katasztrofális és a jelenlegi pápa tízezerszer rosszabbá teszi azt."

A püspök ezeket az Angelus Press Konferencián mondotta 2013. okt. 11-13-a hétvégén, Kansas Cityben.

 

 

Fellay püspök úr, a Szent X. Piusz Társaság rendfőnöke beható előadást tartott szombat délután, amelynek középpontjában a 3. fatimai titok állott, amely egy anyagi csapásra, valamint az Egyház komoly válságára adott világos jövendölést.

 

Ez a beszámoló kiemeli a püspök szombati konferenciájának és vasárnapi prédikációjának néhány főbb drámai szempontját.

 

Fellay püspök részletesen idézte Lúcia nővér szavait azoknak, akik olvasták a 3. titkot és azoknak, akik ismerik azt. Megjegyezte, hogy Lúcia nővér azt mondta, hogy ha tudni akarjuk a 3. titok tartalmát, olvassuk el a Jelenések könyve 8-13. fejezeteit. /A 3. titok részleteit a Catholic Family News novemberi kiadásában közöljük./

Lúcia nővér utalása a Jelenések könyve 8-13. fejezeteire különlegesen dermesztőek, mivel a 13. fejezet vége szól az Antikrisztus eljöveteléről.

Fellay püspök megjegyezte, hogy Szent X. Piusz pápa pontifikátusának kezdetén azt mondta, hogy a "kárhozat fia" már lehet, hogy a világon van. Azt is megjegyezte, hogy XIII. Leó pápa imája Szent Mihályhoz megemlíti, hogy a sátán el akarja foglalni Róma székét.

A püspök idézte Luigi Ciapi kardinálisnak, a XII. Piusztól II. János Pálig valamennyi pápa teológusának szavait, aki ezeket mondta: a 3. titokban többek között arról olvasunk, hogy az Egyház nagy hitehagyásának ideje legfelülről érkezik.

Hosszasan foglalkozott az 1957-ben elhangzott híres és drámai interjúval Fuentes atya és Lúcia nővér között, amelyben /a nővér/ megismételte, hogy "több nemzet el fog tűnni a föld színéről", és hogy "a sátán mindent el fog követni, ami hatalmában áll, hogy elragadjon Istennek szentelt lelkeket."

Miután Isten szolgái összezavarodtak és tévedésekbe keveredtek, a hívők magukra lettek hagyva, hogy küzdjenek saját üdvösségükért. A segítség, melyről Isten embereinek kellene gondoskodniuk, nem található. Ez "a legnagyobb tragédia, amely elképzelhető az Egyház számára."

Az idő nagyon komoly. Komolyan kell vennünk üdvösségünket, és ebben a törekvésünkben meg lettünk fosztva attól a nagyon fontos elemtől, amely az egyházi hatóságok támogatása lenne. Micsoda tragédia ez.

Beszélt Lúcia nővér vigasztaló szavairól, amelyek szerint Isten két utolsó segítő eszközt adott nekünk: a szent Rózsafüzért és szívünk odaadását Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

 

Róma/SSXP

Fellay püspök utalt a 2012-i drámára az SSPX és a Vatikán között: "Ha látjuk, mi történik most /Ferenc pápasága alatt/ hálát adunk Istennek, hálát adunk, hogy megmenttettünk  bármiféle megegyezéstől a múlt évben. És elmondhatjuk, hogy a Rózsafüzér-hadjáratnak, amelyet folytattunk, egyik gyümölcse, hogy meg lettünk kímélve egy effajta szerencsétlenségtől. Hála legyen Istennek. Nem arról van szó, hogy nem akarunk katolikusok lenni, természetesen azok akarunk lenni, katolikusok is vagyunk, és jogunk van hozzá, hogy katolikusként ismerjenek el bennünket. De nem fogjuk veszélyeztetni kincseinket ezért. Természetesen nem."

Így folytatta: "különös, hogy egyesek továbbra is úgy tesznek, mintha mi még mindig egyezségre akarnánk jutni Rómával. Szegény emberek. Felhívom őket, hogy bizonyítsák, amire gondolnak. Azt hiszik, hogy én valami másra gondolok, mint amit teszek. Meg sem fordul a fejemben."

Ami a Rómával folytatott megbeszéléseket illeti: "mindenfajta irány az elismerésre befejeződött, amikor aláírásra adtak át nekem egy dokumentumot 2012. június 13-án. Ugyanezen a napon közöltem velük: "ezt a dokumentumot nem fogadhatom el." A kezdetektől fogva, előző év szeptemberétől, megmondtam nekik, hogy nem tudjuk elfogadni ezt a folyamatossági hermeneutikát /értelmezéstant/, mert ez nem igaz és nem valós. Valóság ellenes. Ezért mi nem fogadjuk el. A Zsinat nincs folyamatosságban a Hagyománnyal. Nincs. Ezért, amikor Benedek pápa kérte, hogy fogadjuk el, hogy a II. Vatikáni Zsinat lényeges része a Hagyománynak, mi azt mondjuk: "sajnos, ez nem a valóság, ezért mi ezt nem írjuk alá. Nem fogadjuk ezt el."

Ugyanez vonatkozik a Szentmisére. Nem csupán az a kívánság, hogy ismerjük el az új misét érvényesnek, feltéve, hogy azt korrektül mutatják be, stb. de azt is, hogy az törvényes /licit/. Megmondtam nekik: "mi nem használjuk ezt a szót. Ez nem megfelelő szó. Híveinknek éppen elég zavart okoz az érvényesség elfogadása, ezért azt mondjuk nekik: "az új mise rossz, és ők ezt megértik. Egy korszak!" Persze, a római szaktekintélyek nem voltak ettől túl boldogok.

Így folytatja: "sohasem állt szándékunkban, hogy úgy tegyünk, mintha a Zsinatot jónak tekintenénk, sem az, hogy az új misét legitimnek fogadjuk el."

"A 2012. április 15-i szöveg, melyet Rómának nyújtottunk át, nagyon, hogy úgy mondjam, tapintatos szöveg volt, amelyről feltételeztük, hogy helyesen értelmezik, és hogy elvszerűen olvassák majd, ahogy ez az egész ügy le lett vezetve.

Ez az elvszerűség nem volt újdonság az Egyházban; a Szentlélek nem olyan értelemben lett megígérve Szent Péternek és utódainak, hogy egy új kinyilatkoztatásban a pápa valami újat fog tanítani, hanem hogy segítsége által a pápa szentül megőrizze és hűségesen átörökítse a hit letéteményét. Ez a tévedhetetlenség meghatározásához tartozik az I. Vatikáni Zsinatban. Ez volt az elv, az egész dokumentum alapja, amely kezdettől fogva kizár bármiféle újdonságot. "

"És ilyen módon, vedd ki bármely részét a szövegnek ezen elv nélkül, ez azt jelenti, hogy szövegeket alkalmazunk, amelyek sohasem tartoztak sem a gondolkodásunkhoz, sem az életünkhöz. Ezek a mondatok önmagukban kétértelműek, és ezért, hogy elkerüljük a kétértelműséget, bevettük és követni kívántuk az I. Vatikáni Zsinat ezen elvét. Sajnálatos módon, lehetséges, hogy ez túlságosan finoman volt fogalmazva és ezért visszavontuk ezt a szöveget, mert nem volt elég világos, ahogyan meg volt írva.

Így nagyon világos, hogy elvünk mindig is ugyanaz: hűségesnek maradni! Egy kincsünk van. Ezt a kincset nem "birtokoljuk". Ezt a kincset kaptuk, és tovább kell adnunk a következő generációnak. És ami elvárható tőlünk, az a hit és a hűség. Nincs jogunk ahhoz, hogy kockáztassuk ezeket a kincseket.  Ezek azok a kincsek, melyek kezünkben vannak, és nem fogjuk elvesztegetni azokat."

Fellay püspök visszatért Lúcia nővér l957-es állításaihoz, hogy a Rózsafüzér és a Szeplőtlen Szívnek való odaadás az utolsó két eszköz, amelyeket Isten az emberiségnek adott.

Azt mondta, hogy határozottan egy anyagi csapás vár a világra. Ez valami nagy dolog, ami előttünk áll. Hogyan? Mikor? Fogalmam sincs. De ha mindent összeegyeztetünk, világossá válik, hogy  Isten megelégelte az ember bűneit."

Azután beszélt azokról a bűnökről,amelyek égbekiáltóak, ilyenek az abortusz és a természet ellenes bűnök, amellyel utalt a házassággal és az azzal kapcsolatos bűnök nem természetes újra-definiálására.

Arról is szólt, ami úgy tűnik, mint egy eljövendő keresztényüldözés. Mit tegyünk? Ne essünk pánikba, mert annak semmi értelme. Amit szükséges megtennünk, az a munka, mindennapos kötelességeink. Ez a felkészülés legjobb módja.

Azzal folytatta, hogy "nagyon ijesztő időben" élünk, de nem vagyunk reménytelenek. Megjegyezte, hogy "az Egyház helyzete kétségbeejtő. És a jelenlegi pápa tízezerszer rosszabbá teszi a helyzetet."

"XVI. Benedek pápa pontifikátusának kezdetén azt mondtam, a válság az Egyházban folytatódni fog, de a pápa megpróbálja féken tartani azt. Ez azt jelenti, hogy az Egyház folytatni fogja zuhanását, de mintegy ejtőernyővel. Ferenc pápa pontifikátusának kezdetével azonban azt mondom, hogy ő elvágja a köteleket és zuhanó rakétává teszi azt.

Ha a jelenlegi pápa folytatja azt az utat, amelyet elkezdett, akkor meg fogja osztani az Egyházat. Ő mindent szétrombol. Az emberek így azt fogják mondani: lehetetlen, hogy ez legyen a pápa, mi visszautasítjuk őt. Mások azt mondják majd /és ez jelenleg Fellay püspök álláspontja/: "Várjatok, tekintsétek őt pápának, de ne kövessétek. Haragot vált ki. Sokan elbátortalanodnak, látván, amit az emberek az Egyházban tesznek és kísértést fognak érezni, hogy eldobják maguktól az egészet."

De - emlékeztetett -  Isten sokkal, sokkal nagyobb, mint mi vagyunk. Isten képes arra, hogy Egyháza folytathassa tevékenységét és ezeken a tökéletlen szolgákon keresztül is tud működni. "De még egyszer ismétlem, ne kövessétek őket. Kövessétek őket, ha az igazságot mondják, de ha ostobaságokat mondanak, ezeket ne kövessétek. Az igazság engedelmes követésének Istenhez kell kapcsolódnia. Ha azt mondom, engedelmeskedem egy személynek, akkor az a személy Isten tükre kell hogy legyen. De ha a tükör Istennel ellenkező dolgokat mond nekem, akkor az már nem tükör többé, tehát már nem követem őt."

Fellay püspök megjegyezte, hogy nem tehetjük, hogy egyszerűen kérdés nélkül engedelmeskedjünk a jelenlegi pápáknak, mert ezáltal elpusztítanánk önmagunkat, veszélyeztetnénk a hitünket. 

Követve Lúcia nővér figyelmeztetését, XIII. Leó és X. Piusz pápa után Fellay püspök

Újból figyelmeztetett, hogy beléptünk az Antikrisztus idejébe, de nem tudhatjuk, mikor, vagy milyen távoli jövőben következhet ez be.

 

 

VASÁRNAPI PRÉDIKÁCIÓ

 

Fellay püspök visszatért ezekhez a témákhoz vasárnapi prédikációjában, a főpapi nagymisén, amelyet a Páli Szent Vincéről elnevezett templomban mutattak be Kansas City-ben.

Részletezett néhány Fatimával kapcsolatos kérdést, a titkot, a 2012-es drámát Rómával, azután néhány súlyos problémáról beszélt Ferenc pápával kapcsolatban.

"A kezdetektől" mondotta, "az a benyomásunk, hogy valami nincs rendben ezzel a pápával. A kezdetektől meg akarta különböztetni magát, mint aki más, mint az összes  többiek."

Kis példa erre, hogy Ferenc pápa ragaszkodott a fekete cipők viseléséhez, a szokásos vörös pápai cipők helyett, de ez kicsiség a nagyobb ügyekhez képest.

"Arra kell tekintenünk", mondta a püspök, "hogy mi az ő elképzelése az Egyházról, a Zsinatról, és hogy mik a tervei."

"A Világifjúsági Nap táján történt, ez év júliusában, hogy Ferenc beszéd-lavinába kezdett, interjúk, telefonok stb. Nem kell, hogy előttünk legyen ez ügyben minden részlet, de ami van, elég ahhoz, hogy halálos aggodalom töltsön el.

Ami tipikus a modernistára, ahogyan X. Piusz pápa figyelmeztetett Pascendi-ben: a modernista időnként eretnek módon beszél, máskor pedig ortodox módon. Fellay püspök példát mutatott be az egyik ilyen ellentmondásról: Egy kora októberi interjút említett, amely Ferenc pápa és Eugenio Scalfari, a La Repubblica" c. lap ateista újságírója között zajlott le Rómában, ahol Ferenc pápa egy veszélyes relativizmust látszik támogatni.

 

Scalfari: Szentséged, van-e a jóról egy egységes koncepció? És ki az, aki meghatározza, hogy mi az?

 

Ferenc pápa: Mindannyiunknak van elképzelése a jóról és a rosszról. Bátorítanunk kell az embereket, hogy afelé közeledjenek, hogy amit gondolnak, az jó.

 

Scalfari: Szentatyám, ezt megírta nekem levelében. A lelkiismeret autonóm /önrendelkezésű/, mondotta Ön, és mindenkinek a saját lelkiismeretét kell követnie. Azt gondolom, ez egyike a legmerészebb lépéseknek, amelyeket egy pápa tett.

 

Ferenc pápa: Ezt én megismétlem most. Mindenkinek megvan a saját elképzelése a jóról és a rosszról és a jót kell választania, és követnie és harcolnia kell a rossz ellen, ahogyan ő azt elgondolja.  Ez már elég lenne ahhoz, hogy a világ egy jobb hellyé váljék.

 

Jó adag emócióval Fellay püspök ezt mondta a pápa válaszára: "Ez igazán nem katolikus! Mert bármit is gondolok, annak semmi értéke nincs, ha nem egyezik a valósággal. Van lelkiismeretünk, de ez csak akkor vezet bennünket a Mennyországba, ha lelkiismeretünk Isten tükre. A lelkiismeretet Isten törvényei szerint kell alakítani. Azt feltételezni, hogy mindenki teljesítheti a saját elképzelését, az egyszerűen ostobaság",  mondotta Fellay püspök.

"Ennek semmi köze a katolikus tanításhoz. Ez tökéletesen viszonylagos" /abszolút relativitás/.

 

Egy héttel ezután Ferenc pápa beszélt az ördög elleni küzdelem szükségességéről, az ördöggel való utolsó csatáról, hogy senki sem küzdheti le a gonoszt félig, és hogy küzdenünk kell a relativizmus ellen. Pontosan az ellenkezőjét állította annak, amit a "La Repubblica" c. lapnak mondott.

 

Ime a róla szóló rövid összefoglalás.

 

FERENC A ZSINAT EMBERE

 

Következő:

Mi az elképzelése Ferenc pápának a II. Vatikáni Zsinatról? Ez megtalálható a sokszor publikált, jelen, hosszú interjúban a jezsuitákkal, amit világszerte különböző helyeken publikáltak, Amerikában is, a jezsuiták "America" c. magazinjában.

 

Fellay püspök azt mondja, hogy "Ferenc pápa egyértelműnek találja, hogy a Zsinat óriási siker volt. Mi volt a Zsinat fő témája? Hogy újra tanulmányozzák a Hitet a modern kultúra fényében. Azt mondhatnánk: Megtestesíteni az Evangéliumot  a modern világban. Ferenc nagyon boldog ettől és hiszi, hogy a Zsinat sok jó gyümölcsöt termett. Az első példa, amit felhoz, a liturgia - a megreformált liturgia. Ez a szép gyümölcse a Zsinatnak. Ő ezt mondja. És nagyon boldog tőle."

Ferenc azt mondja: "az Evangéliumnak a modern kultúra számára való újra-olvasata visszafordíthatatlan, tehát, nem megyünk vissza. Szemben állunk egy nagy harccal."

A régi miséről Ferenc úgy beszél "Vetus Ordo" /régi rend/. Ferenc úgy hiszi, hogy Benedek pápa talán segített helyreállítani a régi misét, mint egy tapintatos cselekedetet azok számára, akik még ehhez tartják magukat.

"De ne várjátok Ferenctől, hogy visszatérjen a régi miséhez. Esetleg tolerálni fogja azt /megengedi, hogy zaklatás nélkül bemutassuk/. Isten tudja.

De Ferenc úgy látja, probléma van a régi misével. Mert vannak, akik ideologizálják a misét. Találjuk ki, kikre is céloz? Nincs szükség rá, hogy sokat mondjak. Így hát mi fog történni velünk? Amit én látok: szinte megszállottság van Ferencben azokkal szemben, akik a múltba tekintenek. Figyeljünk szavaira:

Ferenc pápa: "Ami aggasztó, az a "Vetus Ordo" átpolitizálásának veszélye, annak a kihasználása… Ha a keresztény a helyreállításnak, a törvényességnek híve, ha mindent világosan és biztonságosan akar, akkor semmit sem fog találni. A hagyománynak és a múltra való emlékezésnek segítenie kell nekünk abban, hogy meglegyen a bátorságunk ahhoz, hogy új korszakot nyissunk Isten felé. Azok, akik manapság mindig fegyelmező megoldásokat keresnek, akik túlzott hitelvi biztonságra vágynak, azok, akik makacsul próbálják újra felfedezni a múltat, amely már nem létezik, azoknak statikus és belülről irányított nézeteik vannak a dolgokról. Ily módon a hit egy eszmévé válik sok más eszme között. Nekem dogmatikus bizonyosságom van: Isten minden ember életében jelen van."

Fellay püspök folytatja: "A benyomásunk a jelen pápáról az, hogy lelkesedik azért, ami "körülbelül", "megközelítőleg"; és mindenáron menekülni akar az elől, ami túlságosan világos és egyértelmű. De hát a hit ilyen /egyértelmű/, mert Isten ilyen. Nos hát, ez nem az amit ő /Ferenc/ gondol."

Másik zavaró idézet Ferenc pápától: "Ha valaki azt mondja, találkozott Istennel, teljes bizonyossággal, és meg sem érinti a bizonytalanság, akkor ez nem jó. Számomra ez egy fontos kulcs. Ha valakinek mindenre megvan a válasza - ez bizonyítja, hogy Isten nincs vele. Ez azt jelenti, hogy ez egy hamis próféta, aki a vallást saját céljaira használja.

Isten népének nagy vezetői, mint Mózes, mindig hagytak magukban helyet a kételkedésre."

 

Fellay püspök így kiált válaszában: "Miféle Szentírása van? Milyen Bibliája van, hogy ilyen dolgokat mond? Ez szörnyű. Mi köze ennek az Evangéliumhoz? A katolikus hithez? Ez szín tiszta modernizmus, kedves felebarátaim. Egy valódi modernistával állunk szemben."

"Mennyi időre lesz szükségük az embereknek az Egyházban, hogy felálljanak és felkiáltsanak: 'Semmiképpen!' /nem fogjuk elfogadni ezt az új tanítást/. Remélem és imádkozom, hogy ez történjék. De ez óriási szakadást jelent az Egyházban."

 

Úgy beszél a pápáról, hogy zűrzavart kelt, és emlékeztet bennünket arra, amit a pápa sürgetett a Világifjúsági Napon: sürgette az ifjúságot, hogy keltsen zűrzavart. Fellay püspök válasza: "Hihetetlen. Sohasem hallottunk ilyesmiről /hogy egy pápa így beszéljen/. De ez az, amit ő akar."

Ferenc azt is közli, hogy nagy csodálója az ultra liberális jezsuita Martini bíborosnak /aki éve halt meg/. Martini írt egy könyvet, felhívással egy totális forradalomra az Egyházban. És ez az, amit Ferenc kíván. És elmondta nekünk, hogy az a nyolc bíboros, akiket kiválasztott az Egyház megreformálására, úgy gondolkodik, mint ő.

Fellay püspök azt mondja, sokáig folytathatnánk a hasonló példákat.

 

Az utolsó példa: ökumenizmus

 

Fellay püspök azt mondja, Ferenc pápa szerint "nagyon kevés dolog történt ebben az irányban." Ez meglepő, mondja a püspök, mert az ökumenizmus rengeteg meg nem említett csapást mért az Egyházra, a katolikus nemzetekre. Mégis, a jelenlegi pápa azt állítja, nagyon kevés, szinte semmi sem történt ebben az irányban.

Összefoglalása részeként Fellay püspök azt mondja: "A titokzatos árnyék az Egyház felett sohasem volt ilyen nagy. Igen kemény időknek nézünk elébe. Semmilyen illúziónk ne legyen. És világos, hogy az egyetlen megoldás, hogy ragaszkodjunk ahhoz, amink van; tartsuk meg, ne engedjünk belőle semmilyen körülmények között.

Szent X. Piusz pápa azt mondta, minden katolikus számára lényeges, hogy ragaszkodjék a múlthoz. A jelenlegi pápa épp az ellenkezőjét mondja: "felejtsétek el a múltat, dobjátok oda magatokat a jövő bizonytalanságának."

"Határozottan szükségünk van Mária Szeplőtelen Szívére. Ami tapasztalatot nyújt, az a fatimai titok. Tudjuk, mit kell tennünk: imádkozni, imádkozni, imádkozni és bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat. Imádkozni Szűz Mária Szeplőtlen Szívéhez, az eszközök pontosan megadattak számunkra ezekben a nehéz időkben, és imádkozzuk a Rózsafüzért. "

"Legyetek biztosak", mondja Fellay püspök, "a következő Rózsafüzér ima-hadjárat nincs messze. Menjetek a Rózsafüzérhez. Mondjátok azt minden nap. A hit számára nagyon veszélyes időkben élünk, és szükségünk van erre a mennyei közbenjáróra."

 

 

 

A cikk írója,  John Vennary: "Jelen voltam a Kansas Cityben tartott konferencián és a vasárnapi prédikáción. A riport egyenesen az én feljegyzéseimből és a beszédek komplett audio felvételeiből származnak."

Fordította: Z. K.
komment

Oroszlány -2013-06-30 07:52 vasárnap

2013. október 23. 08:19 - Andre Lowoa

A város az M1-es autópályától 12 kilométere fekszik a Vértes hegy lábánál. A helységet érinti a 12-es/Felsőgalla- Tatabánya- Oroszlány/ vasútvonal. Oroszlány amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minőségű szénmezők azonban új dimenziókba emelik. A bányászkodás és az energetikai ipar mára 18627 lakosú (2012. január 1.) várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg. Hetvenhat négyzetkilométernyi területén - melynek közel fele erdő, természetvédelmi terület - együtt vannak egy kisváros kellékei.
A település neve Oroszlánkő, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány, és birtokosai: a Csákoktól az Eszterházyakig változtak az idő folyamán. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. Kristó Gyula Csák Mátéról szóló könyvéből tudjuk, hogy a Vértes hegység a X. század végén az egyazon őstől származó Csákok szállásterülete volt. A nemzedékek során sok ágra szakadó Csákok egyik összetartó kötelékét az a vértesszentkereszti monostor jelentette, amely ma Oroszlányhoz tartozik. A hatvanas években végzett ásatások igazolták, hogy a mostani romos templom építését megelőzte egy korábbi, a XII. században már ismert szentegyház. Ennek pontos építési idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a helyére épült, ma is joggal csodált templomot a Csák nemzetségből származó Ugrin építette. A templom bejáratát a Csákok címerállata, egy kőből faragott oroszlán díszítette, éppen úgy, mint a közeli várét: “Rege szerint nyerte e hely jelenlegi elnevezését az itt magaslaton hajdan álló Oroszlánkő nevű várról” — írta 1864-ben a helynévgyűjtő Pesty Frigyesnek Czabik István helybéli jegyző — “melly várnak kapuja fölött két kőből faragott oroszlán állott”. A helyi hagyomány szerint a kis erődítmény a régi falu központjában, az egykori Burga utca közelében emelkedő dombon állt, de a műemléki irodalomban múltja összemosódik a közeli, ma Csáki várként ismert rom történetével. 1701-ben az Eszterházy Antal által aláírt és jóváhagyott telepítési szerződés Oroszlánkő pusztát említi, igazolva a vár és az új telepítésű község azonos helyszínét. A mai település folyamatos története voltaképpen ettől az időponttól számítható. Az első telepesek közül háromnak a nevét is ismerjük: „Kubicza Mártony, Kubecska Márk és Takács Mártony” ahogy az említett szerződésben szerepel. A telepítés után a falu lassan fejlődött: 1715-ben 19 jobbágyot és 12 zsellért írtak össze, 1724-től már az egyházközség anyakönyvét is vezették. Oroszlány a XVIII-XIX. századi történetét megismerhetik az érdeklődők Gyüszi László 1988-ban megjelent kiváló könyvéből. A szerző megismertet bennünket az írtásfalu gazdaságával, az itt lakók küzdelmes életével. A hagyományos állattenyésztés és növénytermesztés mellett az oroszlányiak kénytelenek voltak más módon is megélhetést keresni. A kínálkozó lehetőségek közül hármat érdemes kiemelni. A fakitermelés, a famunka nem volt ismeretlen az erdős vidékről idetelepültek számára. Ismeretes, hogy a szlovák vándorárusok kész és félkész fatermékeikkel járták az országot. A régi oroszlányiak emlékeznek még a Hamuház dűlőre. Ez a név is egy régi kiegészítő iparágra emlékeztet. Főleg a XVIII., de még a XIX. században is jelentős foglalkozás volt a hamuzsír-készítés. Ez a növények elégetése után, azok hamujából nyerhető fehér, kristályos, lugos kémhatású anyag fontos szerepet töltött be az üveggyártásnál, szappanfőzésnél, vászonfehérítésnél, gyógyszerek készítésénél, de az oroszlányihoz hasonló savanyú hatású hegyvidéki földek trágyázására is használták. 1756-ban Komárom megyében 4 helyen, köztük Oroszlányban, 16 kazánban 765 mázsa hamuzsírt termeltek. A harmadik, az oroszlányiakat híressé tevő foglalkozás a mészégetés és mészfuvarozás volt. Amikor a közeli Császárt az Eszterházy család szerezte meg, az ottani lakosságot “az uradalom rászorította arra is, hogy a négy halastóhoz vezető csatornákat ássa meg […] továbbá a helyben építendő birkaakolhoz Szákról 30000 téglát, Oroszlányból 6 kemence meszet hozzon”. A meszesek messze földre elkényszerültek, hogy árujukért gabonát, élelmiszert cseréljenek. Mindezek a gazdasági tevékenységek csak annyi hasznot hoztak, amennyi éppen elég volt a megélhetéshez. A nehéz körülmények következtében XIX. század második évtizedétől folyamatosan csökkent a falu lélekszáma. A szegénység a falu társadalmát is megosztotta, ez pedig 1860-ban zendüléssé fajult. A nemzetiségi és vallási ellentétek újabb feszültségeket okoztak, így nem csoda, hogy a XIX-XX. századfordulón sokan keltek át az óceánon, hogy ott új életet kezdjenek. Egy századfordulói adat szerint a tatai járásból 885-en vándoroltak ki, s a legtöbben éppen Oroszlányból. 1896 után a MÁK Rt, üzemei a közeli Alsógallán ugyan új munkaalkalmat kínáltak, de az oroszlányiak ott csak a kevéssé fizető külszíni munkahelyekre tudtak elhelyezkedni. A Tata Tóvárosi Híradó 1904 májusában hírt adott arról, hogy a vármegyei közgyűlés Oroszlány község kőszénkutatási jog haszonbérbe adása tárgyában hozott határozatot tárgyalt. A később sorsdöntőnek bizonyuló bányászat így kapott egyre nagyobb szerepet a település fejlődésében. A gazdasági világválság után, az 1930-as évek második felében aztán már a termelés is megindult Oroszlány közelében. Ez az új helyzet vezetett el oda, hogy az egykori jobbágyfalu a közigazgatási jog szerint 1958. január 28-án városi rangot kapott.
A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a XVIII. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett szlovák tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét. A közelmúlt bányászhagyományait és a bányászkodás rekvizitumait is bemutató Bányászati Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Múzeuma is tartogat érdekességeket és kuriózumokat az érdeklődők számára.
Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.
Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, Közép-Európában is egyedülálló műemléke, illetve az ottani műemlék-együttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idéző zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak. A majki kamalduli remeteség Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A műemlék az északi Vértes összefüggő zöld tömegében - természetvédelmi területen - természeti környezet és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp ilyen szigorú a kolostoregyüttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával. A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén áll a már említett templomocska. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebb legyen, a torony harangjátéka Eszterházy Pál 1711-ből származó Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték,az egyedülálló épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit, kies környezetben tavakkal, erdőkkel, tisztásokkal, Oroszlánytól 3-4 percnyi autóútra.
A Vértes hegység más gyöngyszemeket is rejteget: az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat.
A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert. Akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára gyakran lesz a környék vendége. Ma már a séta-, a vitorlázó és sárkányrepülés is olyan lehetőség a város melletti repülőtéren, amely tovább fokozhatja az élményeket. Talán említeni sem kellene, hiszen már-már természetes, hogy a városban lehet úszni, teniszezni és lovagolni is. Utóbbi sport és szórakozás iránt olyannyira nagy az érdeklődés, hogy mára hagyománnyá vált a Pünkösdi Lovasverseny, amelyen díjugratásban mérik össze tudásukat a sportág kiválóságai.



http://kd.bloglog.hu/page/12/
komment

Vértesszőlős

2013. október 23. 08:18 - Andre Lowoa

Vértesszőlős 3116 lakosú (2010. január 1.) nagyközség, Tata és Tatabánya között az 1-es főközlekedési út és az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.
Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.
Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.
A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek. A települést írásban 1244-ben említik először. A török korban sokszor feldúlták, majd a XVIII. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Ugyanekkor szlovák telepesek gyarapították a község lakosságát.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 1747-ben épült római katolikus templom.
A község központjának mai képe a XIX. század végén alakult ki.




http://kd.bloglog.hu/page/12/



 Kisboldogasszony templom

Anyakönyvek: 1866-tól
Historia Domus: 1866-tól

A győri egyházmegyétől 1993-ban került egyházmegyénkhez.
komment

Baj

2013. október 23. 08:18 - Andre Lowoa

Baj 2836 lakosú (2010. január 1.) község a Gerecse nyugati oldalán, Tatától keletre, 5 kilométerre fekszik. BA település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is találtak.
Első írásos említése 1228-ből való Bay néven. A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A XIII-XIV. században a Garai család birtoka volt. 1408-as oklevelében Baj Garai Miklós nádor birtoka, melyet 1461-ben Garai (László fia) Jób a nagyatyja Miklós nádor által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül épített, s Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkor pusztult el a vele szomszédos, de mára már Baj területére eső Haláp Árpád-kori település is. Az 1533-as összeírás Bajt is lakatlan településként említi. 1622-ban református vallású magyarokkal telepítették újra a települést, mely 1623-ban 4, 1689-ben pedig 3/4 porta után adózott. 1683-ban a török ismét felégette Bajt. A XVIII. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715-1720 között elüldözte Baj református lakosságát és 1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide. Már ekkor is szőlőműveléssel foglalkozott a lakosság, boraik híresek voltak. A második világháború után létesült Baj határában a szovjet déli hadseregcsoport laktanyája és lőtere, mely mellett kisebb lakótelepet is építettek. Az 1956-os forradalom idején, október 27-én sortűz dördült el a laktanyánál, amely azonnal kioltotta nyolc bányász életét és megsebesített több, mint tízet. Baj 1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott. A járás megszűnése után, 1975-1988 között Tata városkörnyékéhez tartozott. 1984 őszén népszavazás utasította el Baj Tatához csatolását és továbbra is önálló tanácsú község maradt.
A római katolikus temploma 1671-ben már állt. Fellner Jakab 1764-ben, 1772-ben és 1774-ben megkezdte javítását, illetve átépítését, de ezt csak halála után 1793-1796 között fejezte be Gött Antal. A templom homlokzatán hegyes sisakú torony emelkedik; vörös márvány keretezésű kapuja felett ablak nyílik, triglifes díszű főpárkányán, háromszögű oromzat látható. Belső tere egyhajós, egyenes szentélyzáródással. A szentély előtti kupolán a XVIII. századból származó, erősen megújított Szentháromság-freskó található.
A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban itt állt Ágoston-rendi kolostor romjai (Pusztatemplom v. Kovácsi templom), melyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.
A helység nevezetessége a Nagypince, mely 1754-ben készült az Esterházy család számára. Építője ennek is Fellner Jakab volt. Nagyon érdekes a nagyméretű, boltozott középtér. Itt található az ország legnagyobb óriáshordója, a tölgyfából készült úgynevezett Rákóczi-hordó. A 748 hektoliteres hordó arról kapta a nevét, hogy homoklapját II. Rákóczi Ferenc faragott portréja díszíti.



http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Assisi Szent Ferenc templom


komment

Tardos

2013. október 23. 08:18 - Andre Lowoa

Tardos 1591 lakosú (2010. január 1.) község Tatától keletre, 11 kilométerre fekszik. Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn. Bárcsak a mi atyánkfiai is tehetnék ezt odaát! A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.
A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a 12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.
A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata. A település a tardosi vörös kőre - márványra - épült, amit már a rómaiak is fejtettek. Mátyás király kőfaragói is szívesen használták a római kori úton szállított kőtömböket, amelyek egy részét a budai és a visegrádi palotába építettek be. A magyar márványt a carraraival együtt emlegették egy időben.

Katolikus temploma barokk, műemlék jellegű 1775-ben épült. A templom homlokzati tornyos, műemlék. Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.



http://kd.bloglog.hu/page/12/



Roman Catholic church in Tardos, Hungary.jpg Szent Mária Magdolna-templom

A templom 1771-1775 között épült, a korábbi épület felhasználásával, Mária Terézia építtetette. Az építész Schaden Lenárd esztergomi kőművesmester volt. A 155 m2 alapterületű paraszt-barokk stílusú templom a 200 év alatt többszöri felújítást megélt. Az 1970-es években külsőleg teljesen fel kellett újítani. Anyagi fedezetet a bel és külföldi adományok biztosítottak. 1972-ben a 200 éves plébánia helyett egy újat kellett építeni. Hívek hozzájárulásával elkezdődőtt a templombelső műszaki és díszítő felújítása, valamint a plébánia bővítése és belső átépítése.

Római kori település. A vörösmárvány bányájából kitermelt alsó-jura kori (liászkori) mészkövét a benne lerakódott vasoxid színezte vörösre. Itt dolgoztak Diocletianus császár 306-ban vértanúságot szenvedett korának híres kőfaragói: Claudius, Castorios, Semproniánus és Nikostratos. Ezért Tardos társvédőszentjének tartják őket. A plébánia középkori eredetű, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szereplő Albertus de Tudos-t egyesek e kor tardosi plébánosával azonosítják. II. Pius pápa 1464-es bullája, mint az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó exempt községet említi éppúgy, mint az 1562. évi nagyszombati zsinat jegyzéke és Pázmány összeírása is. A török időkben megszűnt plébániát 1733-ban visszaállították, de ekkor még, mint Héreg filiája szerepelt. 1764-ben Tardos lakosainak kérésére és a plébános jövedelmének biztosításával önálló plébániai rangra emelkedett saját anyakönyv vezetéssel.
1775-ben az érsek támogatásával megépült

komment

Vértestolna

2013. október 23. 08:17 - Andre Lowoa

Vértestolna 548 lakosú (2010. január 1.) község Tatabányától 14 kilométerre, keletre fekszik. A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában az ún. malomföldek-en is találtak már bronz, és vaskori tárgyakat.
Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták. Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről, Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján Tolma-i nemes 1247 u. Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.
A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. század-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.
A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a XX. század elején lett Vértestolna.
Kovácsi régi, Árpád-kori település volt, a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnik fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban Agostyán határosa keleten, – Tardostól délre – Tardos és Tolna közt feküdt. Ma helynév Vértestolna nyugati határán, (1931-es térkép: Öreg Kovács-hegy.) mely az egykori falu nevét őrzi.
Jellegzetes, fatornácos házaiból látható még néhány. Katolikus temploma műemlék jellegű, berendezése XVIII. századi barokk és rokokó. Ismert építészeti emléke még a Mária-kápolna 1812-ből.



http://kd.bloglog.hu/page/12/




Fájl:Vértestolna01.JPG Páduai Szent Antal-templom



komment

Héreg

2013. október 23. 08:17 - Andre Lowoa

Héreg 1020 lakosú (2010. január 1.) község Tatabányától 12 kilométerre, északkeletre fekszik. A környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A XV. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.
* Falumúzeum
* Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
* Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.



http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Szent László templom

Plébániája középkori eredetű. Az 1397-es esztergomi káptalani statútumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapuló Pázmány-féle összeírás az exempt plébániák között említi. Ezért kap meghívást az 1562-es nagyszombati zsinatra. A török időben elterjed a reformáció. 1701-ben a visitatio canonica szerint 100 lakosa van, mind kálvinista. Plébániáját 1723-ban jogilag visszaállítják, de plébánosa Tardoson lakik. 1773-ban Tardoshoz csatolják. 1741-ben a plébános Héregre költözik és Tardos lesz Héreg filiája. Ettől kezdve folytonos a héregi plébánosok sora.
Ősi templomáról az 1701. évi visitatio canonica így ír: „Temploma közel a falu végéhez romokban, náddal fedve. Kinek van szentelve, s ki által építve, az új lakosok, elhalálozván a régiek, nem tudják.” 1730-ban a templom romjait lebontják és a régi alapokon 1737-ben újat építenek, amelyet 1825-ben Rudnay prímás kibővíttet (166 m2) Packh Jánossal. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház műemlék jellegű. 1765-ből származik, de 1892-ben megnagyobbították. A műemlék templomot 1828-ban, 1946-ban és 1987-ben renoválták. A legutóbbi felújítás alkalmával a templombelsőt és a plébániaházat festették újra. Ez utóbbit a Szent Erzsébet Karitászközpont bérli szegény gyerekek táboroztatására. 2005-ben kezdődött és 2008-ig tartott a templom teljes felújítása, melynek során a templom kivül-belül megújult. A tetőszerkezetet, a tornyot is felújították, az ablakokat kicserélték és kívül-belül kifestették a templomot.
komment

Tarján

2013. október 23. 08:17 - Andre Lowoa

Tarján 2600 lakosú község Tatabányától keletre, 10 kilométerre fekszik. A honfoglalás kori magyar törzsnévből származtatja nevét: ma többségében 33%-os arányban németek lakják. A település és környéke már a rómaiak idején is lakott, volt amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít. A XIII. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt. A XVII. századig magyarok éltek a településen. 1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része. 1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.

A római katolikus templom 1783-ban, copfstílusban Fellner Jakab tervei alapján épült. Benne barokk freskók láthatóak.
A református temploma késő barokk, műemlék jellegű, ahogy Szentháromság szobra is.
A Szent Rókus-szobrot 1866-ban a kolerajárvány emlékére állították.
Hohenlóhe-kastély

A Somlyó-hegy 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt: Somlyóvár, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók.
A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.



http://kd.bloglog.hu/page/12/


 Krisztus Király templom

A törökök kiűzése után Héreg filiájaként szerepel. Az 1701. évi visitatio canonica szerint a reformátusok kezén levő település. 1756-tól lesz plébánia.
A műemlék, barokk templomot (455 m2) a kegyúr, Esterházy József 1765–80 között építteti Fellner Jakab terve szerint. A torony 1863-ban épült. Ekkor konszekrálta a templomot Scitovszky János hercegprímás. A templom titulusát 1961-ben Szent Györgyről Krisztus Királyra változtatják. 1965-ben szentélye új liturgikus berendezést kap. 1985-ben a külső falakat renoválják és megtörténik a tető teljes cseréje. 1989-ben pedig a padok cseréje és az eletromos felújítás készül el. – A plébániaház egyházi tulajdon, az 1750-es évekből származik, 1885-ben bővítik. – Műemlék jellegű a népies, barokk Szentháromság-szobor.
komment

A próféciák beteljesednek!

2013. október 22. 14:08 - Andre Lowoa

Már megtörtént a prófécia. Kb. másfél. két hónappal ezelőtt bemondta a Katolikus Rádió a hírekben, hogy Buenos Airesben, ahonnan jött "Ferenc", egy életnagyságú szobrot készítettek róla, amit abban a Bazilikában állítottak fel, a Szűzanya szobra elé, ahol ő korábban szolgált.
komment

Uniós alapjog lesz az abortusz?

2013. október 22. 14:07 - Andre Lowoa

"Kedves Testvérek!

Bizonyára ismeritek az Egy közülünk életvédő kezdeményezést, amelyről november 1-én fog szavazni az EU Parlament. Ellenakcióként október 22-ére, keddre az abortuszról, mint alapjogról szóló szavazást kezdeményeztek bizonyos szervezetek. Imádkozzunk az Élet Urához, hogy öreg kontinensünkön az ártatlan emberi élet védelmet nyerjen a néma holokauszttal szemben. Nem test és vér ellen kell küzdeni, ez szellemi harc az ellen, aki kezdettől fogva gyilkos! Kérjük a minden szenteket, Szent Mihályt és az angyalokat is!

Hadd másoljak be ide információként egy jó összefoglalást, amelyet mailben kaptam:

Az európai One of Us (Egy közülünk) civil kezdeményezés az előírt minimális 1 millió aláírói támogatással azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió vegyen napirendre egy olyan törvényjavaslatot, amely megtiltana minden olyan kísérletezést, kutatást, amely emberi embriók elpusztításával jár, azaz az emberi élet fogantatástól való védelmét célozza.

A mai napig mintegy 1 millió 300 ezer aláírás gyűlt össze és november 1-én kerül az Európai Parlament elé a civil kezdeményezés.

Mindeközben, az Európa Parlamentben október 22-én fognak szavazni egy olyan törvényjavaslatról, *amely az abortuszt alapjoggá tenné.*

Amennyiben ezt megszavazzák, okafogyottá válik a civil kezdeményezés november 1-i tárgyalása.

A törvényjavaslat száma: Nr. A7-0306/2013, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2013/2040(INI) sz. jelentésén alapul (Jelentés a szexuális és reproduktív egészségről és jogokról*) *és az alábbi linken magyarul is

olvasható:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2013-0306+0+DOC+XML+V0//HU

A bizottság szeptember 18-án 17 igen, 7 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Gondolom, nem fogjátok végigolvasni a teljes törvényjavaslatot, ezért idemásolom a legaggasztóbb pontjait, melyek szerint az abortuszt mindenki számára minden tagállamban hozzáférhetővé kell tenni; államilag szabályozni és kontrollálni kell a lelkiismereti okokból való megtagadását; a fiatalok (általános és középiskolások) részére kötelező szexuális oktató órákat kell tartani, amelyeknek ki kell térniük a nem-váltó műtétekre is; a reproduktív szolgáltatásokat (mesterséges megtermékenyítés) garantálni kell a leszbikus nők számára is; a fiatalok számára anoním segélyvonalakat kell biztosítani (as confidential telephone helplines)* *és a leghátborzongatóbb: felszólítják a tagállamokat, hogy a serdülők számára biztosítsanak a szülő hozzájárulása nélkül elérhető szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat!

Miközben az egész jelentés "emberi jogi" köntösben van bújtatva, sok helyütt nyilvánvalóvá válik a szövegben, hogy az egész tervezetnek gazdasági célja van (kisebb népesség - fenntartható fejlődés).

Kérlek, hogy foglaljátok imáitokba november 1-ig az Egy közülünk kezdeményezés sikerét!"

(levélben kaptam)


Életpárti győzelem az Európai Parlamentben

A jelentés, amelyet Edite Estrela portugál képviselőnő, a Szocialisták és a Demokraták Haladó Szövetségének tagja nyújtott be, emberi joggá kívánta nyilvánítani az abortuszt. A parlament azonban október 22-én további átdolgozásra visszaküldte a dokumentumot a női jogokkal és genderegyenlőséggel foglalkozó bizottságnak.

A „döntési szabadságért” lobbizó Nemzetközi Planned Parenthood Szövetség támogatásával megfogalmazott jelentésben az a kérés állt, hogy az Európai Parlament hozzon határozatot, mely szerint az abortusz – mint emberi jog és mint közegészségügyi feladat – legyen „törvényes, biztonságos és mindenki számára elérhető”. A dokumentum szerint „az egyéni, a társadalmi és a gazdasági fejlődés szempontjából lényeges, hogy a nőknek joguk legyen szabadon, felelősséggel dönteni arról, mikor és hány gyermeket akarnak.”

A jelentés a serdülőkori szülések és nem kívánt terhességek adataival illusztrálta, hogy több országban, ahol a művi abortusz nem engedélyezett, a nők kénytelenek „más tagállamokba utazni, hogy abortuszt végeztessenek”, vagyis – állítja – „nyilvánvaló, hogy a művi abortusz tilalma nem csökkenti annak előfordulási arányát.”

Estrela szerint a demográfiai válság családpolitikával történő ellensúlyozása azt a szemléletet terjeszti, hogy a művi abortusz engedélyezése csökkenti a népességet, míg tiltása növeli a születésszámot. „Biztos, hogy az európai születési arányt hatékonyabban segítené, ha előrelépés történne abban, hogy az apák és anyák jobb egyensúlyt teremthessenek szakmai és magánéletük között” – olvasható a dokumentumban.

Az Estrela-jelentés átfogó szexuális nevelést is sürgetett, amely „magában foglalja a családtervezés és -tanácsadás különféle modern módszereit, a szakszerű szülési eljárásokat, a nőgyógyászati és szülészeti sürgősségi ellátáshoz való jogot és azt, hogy ítélkezés nélkül, tudományos pontossággal ismerteti az abortuszszolgáltatás formáit.”

A dokumentum hangsúlyozta: fontos, hogy a nevelésben előkerüljenek a homoszexuálisokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák is, mert „fényt kell deríteni a gender, illetve szexuális hajlam alapján történő diszkriminációra és az egyenlő bánásmód útjában álló strukturális akadályokra, továbbá hangsúlyozni kell a kölcsönös tiszteletet és a közös felelősséget” – idézi az Európai Parlament által átgondolandónak ítélt javaslatot a Catholic Herald.

Az Estrela-jelentéssel kapcsolatban a Magyar Katolikus Családegyesület Elnöksége korábban levéllel fordult az Európai Parlament magyar képviselőihez. Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke az elnökség nevében arra kérte a magyar képviselőket, hogy szavazzanak a jelentés elutasítására.

Magyar Kurír
komment

Várgesztes

2013. október 22. 09:52 - Andre Lowoa

Várgesztes 567 lakosú (2010. jauár 1.) község Tatabányától 14 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval. A települést valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár. A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük, csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is. 1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is. 1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.
Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában élénk idegenforgalommal.
A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”. 2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.

A mai Várgesztes községtől délre álló Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.
A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.
A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.
A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:
- Először csak a megerősített vadászkastély állt.
- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.
- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.
- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatzasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.



http://kd.bloglog.hu/page/12 /




 Szent Vendel és Szent Miklós püspök templom

Anyakönyvek: megholtakról 1850-től, kereszteltekről és házasultakról 1851-től
Historia Domus: 1963-tól

A győri egyházmegyétől 1993-ban került egyházmegyénkhez.
komment

Vértessomló

2013. október 22. 09:52 - Andre Lowoa

Vértessomló 1340 lakosú (2010. január 1.) község Tatabányától 7 kilométerre, nyugatra fekszik. A település már a római korban is lakott hely volt. Környékén gyakran találtak római kori leleteket. Találtak itt a múlt sz. elején un. FŰTŐPINCÉKET, melyeket a rómaiak a házaik fűtésére alkalmaztak.
Első okleveles említése 1326-ból való Semyenfelde (Semjénfölde) alakban. Csák nemzetségbeli István fiai 1326-ban átadták Károly Róbert királynak csereképpen.
1426-ban Zsigmond király idején SOMOLYA, a törökdúlás után Pusztasomlyó , majd Bakonysomló néven van említve. Jövedelme a tatai vár fenntartását szolgálta. 1453 táján ez a vértesi település is elpusztult, s hosszú ideig lakatlan is maradt.
1643-ban a Zichyek, 1697-ben a Krafftok tulajdonát képezte.
1727-ben az Eszterházy család birtokába került, a tatai uradalomhoz tartozott.
Esterházy József telepítette be német telepesekkel. A telepítési szerződésben Puszta-Somló néven van említve. Ezt a Somló nevet német telepesei a maguk kiejtése szerint Semle hangzással ejtették, a helytartótanács e hibás kiejtés nyomán Zsemlyére torzította el a település nevét, mely aztán rajta is maradt 1890-ig, mikor miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta.
A település melletti erdő szélén 1736 előtt kis kápolna állt, melynek szomszédságában egy remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbíttatta, szentéllyel látta el. Egy bécsi kereskedő felesége, Fahrer Mária pedig a bécsi kapucinusok templomában őrzött Mária kegykép másolatát készíttette el a kápolna számára, melyhez a vidék népe hamarosan sűrűn kezdett zarándokolni. A község ez alapján vált búcsújáró hellyé, ahova különösen Sarlós-Boldogasszony napján zarándokoltak. 1875-ben a kápolnát templommá alakították.
A falu lakosai bányászattal, faszénégetéssel, mészégetéssel foglalkoztak.
Vértessomló közelében, attól kissé keletre található. Építtetőjének nevét nem ismerjük. A Vértes északi, lejtőjén emelkedő, szabálytalan ötszög alakú várat, melynek kapuja a nyugati, legmeredekebb oldalon helyezkedik el Károly Róbert király idejében 1324-ben említik először írásos források. Ekkor már ismertek várnagyai is. A várnak valószínűleg udvara és kútja nem volt, a vizet feltehetőleg a Vértes közeli forrásaiból szállították ide. Erre egy 1450-ből ránk maradt feljegyzésből is következtetni lehet, mely szerint "Kálnai Péter várnagy elfogta Novák Pál tatai polgárt, aki borszállítmányával Héregről hazafelé tartott és azt borával, szekerével, ökreivel együtt Vitány várába hurcolta". A várhoz Károly Róbert idejében 35 község tartozott.
Vitányvárról és a tőle délebbre fekvő szomszédos Gerencsérvárról egy legenda is fönnmaradt:
"Az ifjú nemes, Hédervári Imre volt az időben Vitányvár ura. A délebbre fekvő Gerencsérváré pedig a büszke, keményszívű Újlaki Miklós. Újlaki egy német grófhoz akarta feleségül kényszeríteni leányát, Krimhildát, a vár alázatoslelkű, csendesszavú tündérét, de Krimhilda titokban már jegyese volt Hédervárinak, s az ifjú lovag egy éjszaka leple alatt meg is szöktette szerelmesét és várába vitte. Több sem kellett a büszke apának, nekirontott katonákkal, ágyúkkal Vitány várának. Azonban hiába lőtte, ostromolta, nem tudta bevenni. Jól megépített vár volt, jól is védték. Talán el sem esik, ha egy álnok várbeli el nem árulja a titkos utat, s azon keresztül be nem vezeti Újlakit a várba. A folyosó egyenesen Hédervári dolgozószobájába nyílt. A meglepett várurat Újlaki leütötte, majd leányát magával hurcolva otthagyta Vitányt. Otthon szörnyű büntetés várt a szerencsétlen lányra: atyja elevenen befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Ott is pusztult volna el, ha a vár öreg szolgája ki nem bont egy nyílást az újonnan készült falban, s azon keresztül nem élelmezi. Hédervári közben felgyógyult, és Újlaki erőszakossága miatt panaszra ment egyenesen Mátyás királyhoz. Mátyás nem azért állt igazságos király hírében, hogy ilyesmit szó nélkül hagyjon. Egy szép napon kürtös vitéz jelent meg Gerencsérvár felvonó hídja előtt, jelezve a király érkeztét. De közben Újlaki megtört esztelen tettének súlya alatt. Már nem a gőgösszívű főúr, hanem szerencsétlen apa. Mikor azonban kiderült, hogy leánya mégis él, boldogan öleli keblére, örömmel adja nőül a szomszéd vár urához."
Harangláb
Erdészház
Búcsújárók huszártornyos római katolikus műemlék temploma (barokk freskók, 1870-es évek, zarándokhely, Mária kegyhely országos jelentőségű műemlék)
Klasszikus római katolikus kápolna (1970-es évek, országos jelentőségű műemlék)
41 helyi védettség alatt álló épület
Régi iskola épülete
Harangtorony
Kálvária
Eszterházy-kastély
Természeti vonzerő:
o Vitányvári Parkerdő
o Mátyás-kút
o Szarvas-kút
o Szép Ilonka forrás
o Bányatavak
o Nagy-Somlyó-hegy
o Tojásgurító-domb
o Szegfű-domb



http://kd.bloglog.hu/page/12
/





 Sarlós Boldogasszony templom

Anyakönyvek: 1787-től
Historia Domus: 1787-től

A győri egyházmegyétől 1993-ban került egyházmegyénkhez.
komment

Szomor

2013. október 22. 09:52 - Andre Lowoa

Szomor 1135 lakosú (2010. január 1.) község Bicskétől 10 kilométerre, északkeletre fekszik. Szomor és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, környékén szinte minden idetelepedett nép, kultúra nyomára rátaláltak. Például Pusztasomodor helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.10:10 2013. 10. 22.
A település nevének első említése 1269-ből való Zumur alakban.
Az 1200-as években két faluból állt, az egyik Simon fia Chak birtoka, a másik részt 1269 előtt Pousa fia Endre bírta, s ezt halála után rokonai, Őrseji Chepan és András (Őrsej elpusztult szomszédos falu volt) nővére hitbére fejében átadták Besenyei Moch -nak, a veszprémi püspök szerviensének, és ezt a szomszédos őrseji és epeli nemesek előtt elhatárolták.
Egy 1327 évi okl. szerint Szomori Bench fia Tyba, Symeg-i (Sümeg-i) 2- ekényi földjét eladta a veszprémi püspöknek. (Symeg ma faluhely Epöl határában DK-re Benchyvár néven, mely az itt birtokos Szomory Bench nevét őrzi.)
Itt volt található volt Somod is, mely az 13. században többnyire a szomszédos Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepel, egy 1244. évi oklevélkivonatban tűnik fel, ekkor egy része gazdát cserélt. (Somodor ma puszta Szomor határában ÉK-re, Somodorpuszta.)
Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített nagy utat:"…de ZUMUR iuxta MAGNAM VIAM qua itur Albam…".
A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. Azonban a törökök pusztává tették a falut, de az újjáépült, s az 176-as évekig nagyrészt református magyarok lakták. A település új földesura Sándor gróf azonban a református magyar lakosság helyébe katolikus svábokat telepített.
Az XIX. században a falu birtokosa a gr. Sándor család, és gr. Sándor Móricz leánya, Metternich hercegné, és Kézdi-Vásárhelyi Imre. E család tagja Kézdi-Vásárhelyi Imre a település híres orvosa, régész és humanista, akinek a település környékén talált tárgyakból híres régészeti gyűjteménye volt. Egy egész bronz kovácsműhelyt, több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Nemzeti Múzeumnak.
Róla nevezték el Szomor általános iskoláját is, amely a volt kastélyában működik.
A falu szomorú eseménye volt az 1946-os kitelepítés, ekkor a községben élő német anyanyelvű családok közel 90 százalékát kitelepítették.
* Római katolikus templom – Építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a XVIII. század végén átalakították barokk stílusról copf stílusúra.
* Római katolikus
copf stílusú temetőkápolna – XVIII. században épült, műemlék.
* Nepomuki Szent János-szobor – 1807-ben Neumann Lipót készítette.
* Vásárhelyi-kúria
* Kakukk-hegy



http://kd.bloglog.hu/page/12/




 Szent Mihály templom

Önálló plébánia 1759-ben lett. Ősi (Árpád-kori) templomának romjai még a múlt század végén láthatók voltak. A mai templomot 1747-ben, a református lelkész halála után veszik vissza a katolikusok a kálvinistáktól. A XVIII. század végén kapja meg mai barokk külsejét és nagyságát (111 m2) a templom.

Műemlék jellegű a neobarokk Nepomuki Szent János szobor és a copf stílusú temetôkápolna.

Anyakönyvek: 1760-tól.


komment
süti beállítások módosítása
Mobil