Kömlőd 1225 lakosú (2010. január 1.) község Tatától 14 kilométerre, délnyugatra fekszik. Neve vitatott eredetű: van, aki a komló növénynévre, más a kémlelő „kém” szóra vezeti vissza. A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. A környék már ősidők óta lakott. A falu területén, az ún. Bottyán-sáncon már régóta ismert egy római tábor, a feltételezett Lussonium nyoma, s az úgynevezett hun-őrhalom. Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak. A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.
A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)
Jeles szülötte Pálóczi Horváth Ádám, XVIII. századi református költő, dalgyűjtő.
* Református templomát 1784-ben építették, benne rokokó szószékkel, copf keresztelőkúttal.
* A szomszédos Parnakon még a múlt században is láthatóak voltak egy régi monostor romjai.
* Hugonnay-kastély klasszicista stílusban épült a XVIII. században.
* Perczel-kúria
* Virágh-kúria
* Csánó-kúria
A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)
Jeles szülötte Pálóczi Horváth Ádám, XVIII. századi református költő, dalgyűjtő.
* Református templomát 1784-ben építették, benne rokokó szószékkel, copf keresztelőkúttal.
* A szomszédos Parnakon még a múlt században is láthatóak voltak egy régi monostor romjai.
* Hugonnay-kastély klasszicista stílusban épült a XVIII. században.
* Perczel-kúria
* Virágh-kúria
* Csánó-kúria
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Bosco Szent János templom
Templom 1973-ban épült.
