Környe 4452 lakosú nagyközség a 12-es/Felsőgalla-Tatabánya-Oroszlány/ és 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonalak mentén, Tatabányától nyugatra, 5 kilométerre fekszik. Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevű erődítménnyel azonosítható.
Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.
A római katolikus templom 1750-ben, barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint épült. A felújított műemlék jellegű épület mellékoltára a XVIII. századból való. Régi római emlékkövek a plébánia udvarán találhatóak.
# Konkoly-Thege-kastély
# Konkoly-Thege-kúria
# Posztóczky-kúria
# Szokoly-kúria
# Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
A hozzá tartozó Környebányán római erőd maradványai, árpád-kori kerektemplom romjai, fából faragott harangláb és bányász emlékház található.
Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.
A római katolikus templom 1750-ben, barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint épült. A felújított műemlék jellegű épület mellékoltára a XVIII. századból való. Régi római emlékkövek a plébánia udvarán találhatóak.
# Konkoly-Thege-kastély
# Konkoly-Thege-kúria
# Posztóczky-kúria
# Szokoly-kúria
# Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
A hozzá tartozó Környebányán római erőd maradványai, árpád-kori kerektemplom romjai, fából faragott harangláb és bányász emlékház található.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
