Héreg 1020 lakosú (2010. január 1.) község Tatabányától 12 kilométerre, északkeletre fekszik. A környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A XV. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.
* Falumúzeum
* Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
* Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A XV. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.
* Falumúzeum
* Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
* Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent László templomPlébániája középkori eredetű. Az 1397-es esztergomi káptalani statútumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapuló Pázmány-féle összeírás az exempt plébániák között említi. Ezért kap meghívást az 1562-es nagyszombati zsinatra. A török időben elterjed a reformáció. 1701-ben a visitatio canonica szerint 100 lakosa van, mind kálvinista. Plébániáját 1723-ban jogilag visszaállítják, de plébánosa Tardoson lakik. 1773-ban Tardoshoz csatolják. 1741-ben a plébános Héregre költözik és Tardos lesz Héreg filiája. Ettől kezdve folytonos a héregi plébánosok sora.
Ősi templomáról az 1701. évi visitatio canonica így ír: „Temploma közel a falu végéhez romokban, náddal fedve. Kinek van szentelve, s ki által építve, az új lakosok, elhalálozván a régiek, nem tudják.” 1730-ban a templom romjait lebontják és a régi alapokon 1737-ben újat építenek, amelyet 1825-ben Rudnay prímás kibővíttet (166 m2) Packh Jánossal. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház műemlék jellegű. 1765-ből származik, de 1892-ben megnagyobbították. A műemlék templomot 1828-ban, 1946-ban és 1987-ben renoválták. A legutóbbi felújítás alkalmával a templombelsőt és a plébániaházat festették újra. Ez utóbbit a Szent Erzsébet Karitászközpont bérli szegény gyerekek táboroztatására. 2005-ben kezdődött és 2008-ig tartott a templom teljes felújítása, melynek során a templom kivül-belül megújult. A tetőszerkezetet, a tornyot is felújították, az ablakokat kicserélték és kívül-belül kifestették a templomot.
Ősi templomáról az 1701. évi visitatio canonica így ír: „Temploma közel a falu végéhez romokban, náddal fedve. Kinek van szentelve, s ki által építve, az új lakosok, elhalálozván a régiek, nem tudják.” 1730-ban a templom romjait lebontják és a régi alapokon 1737-ben újat építenek, amelyet 1825-ben Rudnay prímás kibővíttet (166 m2) Packh Jánossal. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház műemlék jellegű. 1765-ből származik, de 1892-ben megnagyobbították. A műemlék templomot 1828-ban, 1946-ban és 1987-ben renoválták. A legutóbbi felújítás alkalmával a templombelsőt és a plébániaházat festették újra. Ez utóbbit a Szent Erzsébet Karitászközpont bérli szegény gyerekek táboroztatására. 2005-ben kezdődött és 2008-ig tartott a templom teljes felújítása, melynek során a templom kivül-belül megújult. A tetőszerkezetet, a tornyot is felújították, az ablakokat kicserélték és kívül-belül kifestették a templomot.
