Kecskéd 1978 lakosú (2010. január 1.) község a 12-es/Felsőgalla-Tatabánya-Oroszlány/ és a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonalak mentén, Oroszlánytól 6 kilométerre, északra fekszik. Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből. Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár). A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták. Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt. 1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből. A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon. 1379-ben Zsigmond király birtoka a terület. A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, amíg az Esterházyak birtokába került. A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gróf Esterházy József telepítette be német telepesekkel. A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.
Római katolikus temploma - 1764-ben épült fel a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
A községben német nemzetiségi múzeum is található.
http://kd.bloglog.hu/page/12/ 
Szent Anna templom
Kecskéd Komárom-Esztergom megyei község Tatabányától 15 km-re délnyugatra. A település a Zsigmond-kori oklevelek szerint a gesztesi várhoz tartozott. A török hódoltság után az Esterházy grófoké lett, akik württembergi svábokat telepítettek ide 1735-ben. Később a Fertő tó vidékéről is érkeztek magyar és német telepesek. Egyetlen múltidéző feljegyzésből sem derül ki, hogy honnan származik a település neve, hiszen már a XIX. század első éveiben juhtartásáról volt nevezetes. Ma is látható egy tornyú barokk műemléktemploma Fellner Jakab építész tervei alapján 1764-re készült el, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A plébániatemplom 43 méter magas tornyában 3 harang lakik. A leggyakrabban hallható Úrangyalát harangozó 3 mázsa 60 kilós nagyharang Seltenhofer Frigyes mester gyárában készült Sopronban, 1922-ben.
A települést a Győri Egyházmegyétől 1993-ban csatolták a Székesfehérvári Egyházmegyéhez.
Anyakönyvek: kereszteltekről 1750-től, házasultakról 1751-től, megholtakról 1750-től.
Historia Domus: 1949-től
