A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a 12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.
A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata. A település a tardosi vörös kőre - márványra - épült, amit már a rómaiak is fejtettek. Mátyás király kőfaragói is szívesen használták a római kori úton szállított kőtömböket, amelyek egy részét a budai és a visegrádi palotába építettek be. A magyar márványt a carraraival együtt emlegették egy időben.
Katolikus temploma barokk, műemlék jellegű 1775-ben épült. A templom homlokzati tornyos, műemlék. Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Mária Magdolna-templomA templom 1771-1775 között épült, a korábbi épület felhasználásával, Mária Terézia építtetette. Az építész Schaden Lenárd esztergomi kőművesmester volt. A 155 m2 alapterületű paraszt-barokk stílusú templom a 200 év alatt többszöri felújítást megélt. Az 1970-es években külsőleg teljesen fel kellett újítani. Anyagi fedezetet a bel és külföldi adományok biztosítottak. 1972-ben a 200 éves plébánia helyett egy újat kellett építeni. Hívek hozzájárulásával elkezdődőtt a templombelső műszaki és díszítő felújítása, valamint a plébánia bővítése és belső átépítése.
Római kori település. A vörösmárvány bányájából kitermelt alsó-jura kori (liászkori) mészkövét a benne lerakódott vasoxid színezte vörösre. Itt dolgoztak Diocletianus császár 306-ban vértanúságot szenvedett korának híres kőfaragói: Claudius, Castorios, Semproniánus és Nikostratos. Ezért Tardos társvédőszentjének tartják őket. A plébánia középkori eredetű, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szereplő Albertus de Tudos-t egyesek e kor tardosi plébánosával azonosítják. II. Pius pápa 1464-es bullája, mint az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó exempt községet említi éppúgy, mint az 1562. évi nagyszombati zsinat jegyzéke és Pázmány összeírása is. A török időkben megszűnt plébániát 1733-ban visszaállították, de ekkor még, mint Héreg filiája szerepelt. 1764-ben Tardos lakosainak kérésére és a plébános jövedelmének biztosításával önálló plébániai rangra emelkedett saját anyakönyv vezetéssel.
1775-ben az érsek támogatásával megépült
