Vértestolna 548 lakosú (2010. január 1.) község Tatabányától 14 kilométerre, keletre fekszik. A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában az ún. malomföldek-en is találtak már bronz, és vaskori tárgyakat.
Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták. Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről, Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján Tolma-i nemes 1247 u. Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.
A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. század-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.
A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a XX. század elején lett Vértestolna.
Kovácsi régi, Árpád-kori település volt, a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnik fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban Agostyán határosa keleten, – Tardostól délre – Tardos és Tolna közt feküdt. Ma helynév Vértestolna nyugati határán, (1931-es térkép: Öreg Kovács-hegy.) mely az egykori falu nevét őrzi.
Jellegzetes, fatornácos házaiból látható még néhány. Katolikus temploma műemlék jellegű, berendezése XVIII. századi barokk és rokokó. Ismert építészeti emléke még a Mária-kápolna 1812-ből.
Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták. Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről, Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján Tolma-i nemes 1247 u. Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.
A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. század-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.
A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a XX. század elején lett Vértestolna.
Kovácsi régi, Árpád-kori település volt, a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnik fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban Agostyán határosa keleten, – Tardostól délre – Tardos és Tolna közt feküdt. Ma helynév Vértestolna nyugati határán, (1931-es térkép: Öreg Kovács-hegy.) mely az egykori falu nevét őrzi.
Jellegzetes, fatornácos házaiból látható még néhány. Katolikus temploma műemlék jellegű, berendezése XVIII. századi barokk és rokokó. Ismert építészeti emléke még a Mária-kápolna 1812-ből.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Páduai Szent Antal-templom 
