Tarján 2600 lakosú község Tatabányától keletre, 10 kilométerre fekszik. A honfoglalás kori magyar törzsnévből származtatja nevét: ma többségében 33%-os arányban németek lakják. A település és környéke már a rómaiak idején is lakott, volt amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít. A XIII. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt. A XVII. századig magyarok éltek a településen. 1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része. 1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A református temploma késő barokk, műemlék jellegű, ahogy Szentháromság szobra is.
A Szent Rókus-szobrot 1866-ban a kolerajárvány emlékére állították.
Hohenlóhe-kastély
A Somlyó-hegy 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt: Somlyóvár, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók.
A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
A római katolikus templom 1783-ban, copfstílusban Fellner Jakab tervei alapján épült. Benne barokk freskók láthatóak.1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
A református temploma késő barokk, műemlék jellegű, ahogy Szentháromság szobra is.
A Szent Rókus-szobrot 1866-ban a kolerajárvány emlékére állították.
Hohenlóhe-kastély
A Somlyó-hegy 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt: Somlyóvár, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók.
A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Krisztus Király templom A törökök kiűzése után Héreg filiájaként szerepel. Az 1701. évi visitatio canonica szerint a reformátusok kezén levő település. 1756-tól lesz plébánia.
A műemlék, barokk templomot (455 m2) a kegyúr, Esterházy József 1765–80 között építteti Fellner Jakab terve szerint. A torony 1863-ban épült. Ekkor konszekrálta a templomot Scitovszky János hercegprímás. A templom titulusát 1961-ben Szent Györgyről Krisztus Királyra változtatják. 1965-ben szentélye új liturgikus berendezést kap. 1985-ben a külső falakat renoválják és megtörténik a tető teljes cseréje. 1989-ben pedig a padok cseréje és az eletromos felújítás készül el. – A plébániaház egyházi tulajdon, az 1750-es évekből származik, 1885-ben bővítik. – Műemlék jellegű a népies, barokk Szentháromság-szobor.
