Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Isten jósága.../Közösség/Teremtettség.../Titok...

2018. augusztus 27. 06:05 - Andre Lowoa

Isten jósága...


A mai nap imádsága:

URam! Jóságod engem is jóságra kötelez. Add, hogy ezt lehetőségként vegyem a kezedből naponta, s felfedezhessem Általad az Élet szépségeit! Ámen
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá.
Jak 1,17a
Ez nyilvánvaló... Nem is lehetne másképpen, hiszen Isten a Legfőbb Jó, s jóságával ellentétes lenne minden rossz. Ennek ellenére sokan látják úgy ezt a világot, hogy az Isten büntet, haragszik, sőt olykor még gyötri is az embert, de hát a "jó hívő ember"-nek ezt is alázattal kell fogadnia, mert talán ez is egy próba a sok közül. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy Végtelen Istennek isteni kedve telnék abban, hogy az Ő véges teremtménye vajon megugorja-e az elébe gúrított sors-akadályokat(?) - ki kell jelentenünk: Isten nem lenne mindenható, ha nem tudná előre, hogy mire képes az Ő képmása...
Isten jó, Isten igaz, Isten tiszta - éppen ezért Isten szép is. Ő az abszolút Szépség, hiszen Ő maga a Tökéletesség! Ebbe belerondítani egy olyan emberi, földhözragadt elképzeléssel - mint amilyennel találkozhatunk az Írás egyes részeiben -, hogy ti. Isten csatát vívna a Rosszal, illetve meg kellene birkóznia valamikor a Vele ellentétes erővel; nos az ilyen elképzelés többszörös logikai bukfenccel tarkított. Ennek az elképzelésnek - amit oly sokszor a keresztények nyakába varrtak már - bizony kultúrtörténeti háttere van, s nem sok köze van Jézus URunkhoz. Az pedig egy külön fejezetet/könyvet érdemelne, hogy az ún. "Jézus-eseményeket" egy nem-szemtanú, beteges vallásos megfelelési kényszerrel küszködő farizeus fiatalember (Saul) hogyan értelmezi... Bizony a kultúrák harca ma is folyik, tkp. ez formálja az emberiség történelmét azóta, amióta világ a világ. Nem először, s nem is utoljára kerültünk már kulturális zsákutcába. Sokszor járt már diadalittas örömtáncot az emberi gonoszság és butaság, s csak abban bízhatunk, hogy a Történelem URa most is megkegyelmez nekünk, s nem fulladunk bele abba a globális krízismocsárba, amit magunk produkáltunk magunknak azáltal, hogy nem engedtünk az Isten kristálytiszta, életvédő törvényeinek szabad folyást az életünkbe...

Isten ezt a világot szépnek és jónak teremtette, s aki ezt nem látja, azon beteljesedik a mondás: "látván nem lát"... Ahogyan a fény ránkvetül nap mint nap, ahogyan megöntözi a felhőkből alászálló eső a földeket, ahogyan az ég felé törnek a fák, ahogyan kiegyenesednek a fűszálak, s ahogyan egyenes derékkal, tiszta lélekkel habzsolják a fiatalok a Fényt - ez mind az Isten jóságát tükrözi, mind a világosság Atyjától száll alá! Ebben nincs helye árnyéknak vagy változásnak, mert Isten nem "egyszer ilyen, egyszer meg olyan", a mi Teremtő Atyánk, az Élet URa, EGY, s változatlan ÖRÖK ISTEN...

Közösség

 



A mai nap imádsága:
Uram! Tisztítsd meg szíveinket, s kezd rajtam! Ámen

"Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! Mert megkövéredett e nép szíve.."
Mt 13,14-15a

Jézus az ézsaiási próféciát idézi annak bizonyságául, hogy az Őt hallgató nemzedék számára beteljesült az Istentől elfordulás... hogy a Mester mit mondana a mai "se lát, se hall" nemzedékre, ezen is érdemes lenne elidőzni egy kicsit, egy azonban tényként megállapítható: Nem a manapság oly sokat emlegetett funkcionális analfabétizmus a legnagyobb gondunk, hanem az érzelmeink elsivatagosodása.

 

Soha ennyiféle médium még nem közölte az Istenről szóló tanításokat, és soha nem volt az ateizmus ennyire erős mint most. Az Isten megtagadása legtöbbször nem nyilvános, sokkal inkább az indirekt negálás a jellemző, azaz Isten törvényeinek elhagyása, a szeretet útjának kikerülése. Kifinomult többcsatornás életszerű hangrendszerek, nagy felbontású egyre realisztikusabb képi megjelenítők ontják az információt a világról, az emberről, közvetetten és közvetlenül az Istenről is, de az ember mégsem érti a dolgok nagy összefüggését. Lát, de mégsem ismeri fel a lényeget, hall, de mégsem képes megérteni a szavakat. Ennek oka nem a szavak jelentéstartalmának torzulása vagy éppen megkopása, hanem a szív megkövéresedése. Az ember szívének alapvető funkciója nemcsak az, hogy az éltető vért elpumpálja a legtávolabbi sejtekbe is, hanem az, hogy Teremtője után sóvárogjon, s Érte dobbanjon.

 

Manapság az ember szíve nem az Istenért, nem is a másikért, hanem önmagért, csak saját magáért dobog. Sajnos elveszítette az ember nemcsak az Isten szeretetét, de a közösség tiszteletét is. Ezért nem hajlandó semmit sem tenni a közösségért, hanem inkább szívének hamis hangjára hallgatva igyekszik kijátszani azt a társadalmat, országot, világot, amelybe őt is beleteremtette az Isten... elveszítette szolidaritását embertársa iránt, csak a maga javát tartja fontosnak, a "többi" nyugodtan pusztulhat, csak én maradhassak meg, s az enyéim! Az "üdvös" megoldások azonban mindig közösségiek. Ugyanis csak a közösség képes hordozni az egyént akkor, amikor az elerőtlenedik akár testileg vagy lelkileg. A mai kor emberének mindene megvan (telefon, fax, internet, tévé, videotelefon, autó és számtalan technikai csoda), melyekkel könnyíthetne a másikon, mégsem teszi... a technika bravúrjait először mindig a másik megsemmisítésére, kijátszására használja...

 

Egyet nem szabad felednünk: a megkövéredett, funkcióját betölteni nem képes szív az egész testet (közösséget, társadalmat) veszélyezteti... Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megértsük mi az Isten akarata, s ha megértettük, akkor tegyünk is érte.

 


Teremtettség...


A mai nap imádsága:

Istenem! Csodálatos világodban élnem olyan jó! Köszönöm Neked, hogy gondoskodsz rólam és szeretteimről, s naponként megadod mindazt, ami életünk fenntartásához szükséges! Add, hogy ne legyünk hálátlanok, s felfoghatatlan, de titkaidban mégis tapasztalható, megérintő szereteted nagyságából valami keveset visszaadhassunk felebarátainknak! Add Uram, hogy boldogulni tudjunk egymással, s majdan üdvözöljünk Általad, s egyszer "Orcád világosságának" látására is eljuthassunk! Ámen



És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.
Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.
1 Móz 1,31

Rendkívül nagy tudású, kedves professzorunk (Prőhle Károly) említette egyik szociáletika előadásában: "Gondoljatok csak bele! Ha ezen a Földön nem lenne ember, akkor ez a bolygó valóságos paradicsom lenne!" ...Sokszor elkeserednek a segítő szolgálatban álló pedagógusok, orvosok, papok, mert olyan sikertelennek tűnik munkájuk. Pedig általában nem a befektetett munka mennyiségével és minőségével van a baj - legyünk őszinték, olykor persze azzal is -, hanem sokkal inkább velünk, az öntörvényű emberel. Legyen az fiatal vagy öreg, génjeikbe kódolt makacsságukkal még a legnyugodtabbak tűrőképességét is alaposan próbára teszik... vagy éppen mi magunk - olykor akaratlanul is - vagyunk azok, akik bosszantunk másokat.

Ha valaki egy kicsit is beleményedt a világmindenség tanulmányozásába, hamar rájöhetett, hogy a lexikonok/tudástárak szemet gyönyörködtető illusztrálásai ellenére nem sok mindent - teóriákat persze bőségel - tudhatunk meg a teremtettségről. Ismeretelmélettel foglalkozó tudósok szerint a megismerhetőnek alig az egy százalékát(!) ismerjük, további négy százalékban szeretnénk birtokolni a választ kérdéseinkre, de 95 százalékban azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk... S ha az univerzum évmilliárdjainak távlatában belegondolunk földi létünk elillanó néhány évtizedére, akkor megrettenhettünk kicsinységünktől, elkeseredhetünk vagy - s ez a kegyelem(!) - eljuthatunk arra a felismerésre, hogy Isten mégsem azért teremtette meg a világmindenségét, hogy azt mi soha ne ismerhessük meg (nyilvánvaló szeretetéből fakadóan egyszer megismerhetjük nemcsak teremtettségének legelrejtettebb zugait, de Őt magát is), hanem éppen azért, hogy eljuttasson minket a kiteljesítő bizonyossságra: örök életre teremtettünk...

Isten tehát a világot jónak, sőt igen jónak teremtette! (Bár olykor kétségbe vonjuk mindezt, de általában csak olyankor, ha az emberi fajban, az embervilág szövevényes rendszerében vagy éppen önmagunkban kételkedünk és csak Istent hibáztatjuk mindezért...) Lám, már a régiek is rájöttek - erről szól az egész Biblia -, hogy nem a teremtett világgal és az Istennel van a probléma, hanem mindig az emberrel... De miért mi emberek vagyunk a "legnyengébb láncszem" a teremtettségben? Esetleg nem is vagyunk azok, csak istentelenségünkben ránkszakad a makrokozmosz befoghatatlansága, s a mikrokozmoszban rejlő törp-erők óriási nagysága, s megrettenünk? Talán megérezzük, hogy mégiscsak mi vagyunk Isten szeretetének középpontjában, s ezért helyezett édeni világának a közepébe? Bizony, ha nem lennénk ennyire műveletlenek, akkor "művelnénk és őriznénk" az ÚRIsten csodálatos világ-kertjét...

A Világteremtő Isten - s ez az evangélium(!) - fenntartja teremtésének rendjét az ember bűnei, s hibái következtében bekövetkező rombolásokkal szemben is. Szeretete megviláglik gondviselésében - amikor a rosszból is jót hoz elő -, s olykor az emberek életében is, amikor "megvilágosodnak" s Krisztust követő életvezetésükkel valami keveset visszatükröznek az Ő bölcs akaratából... Élni ebben a felismerésben hatalmas, felszabadító kiváltság, nem élni az Isten megismerésének egyszeri, földi lehetőségével - nem egyszerűen balgaság, sokkal több annál: végzetes hiba...

 


Titok...


    A mai nap imádsága:

    Uram! Végtelen sok titkod vonzásában élek. Nem értem őket, csak csodálom. Add, hogy hálás is legyek érte, s gyönge akarásomat a megértésre jutalmazd meg békességgel! Ámen.

   

Jézus ezt is mondta: "Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja, hogyan.
Mk 4,26-27

Nemcsak a születés, a halál és a szenvedés, de a növekedés is az isteni titokzatosság része... Mitől, s hogyan "kerekednek" gyermekeink napról napra, miért virágzik tavasszal a rét? Nem tudjuk - talán csak sejtjük - miért csomagolja be apró magocskákba a természet minden élő eleme a maga genetikai kódját, hogy aztán megfelelő helyen, s időben az élet magba-zárt információja újra megismételje a belészerkesztett programot. Mi pedig a létezés egy másik szintjén csodáljuk a természet erejét és szépségét - dicsérjük és hálát adunk mindezért az Istennek - vagy éppen nem.

Amilyen megfoghatatlan a növekedés, olyannyira megfoghatatlan az Isten országa is. Mindkettő itt van közöttünk és bennünk, történik és létezünk általa, de hogy mi is valójában, azt nem tudjuk. Legjobban akkor "foghatjuk meg" Isten országának titkát, ha azt mondjuk, az a valóság része. A názáreti Mester számos példázatában és hasonlatában próbálta megtanítani tanítványainak a "titkot", de Isten országát nem lehet pusztán információval létrehozni. Isten országának épülése nem "know-how", aminek gyártástechológiai leírása alapján bárhol létre lehetne hozni azt. (Bár vannak egyházacskák, akik ezt így gondolják, sőt "licencdíjat" is szednek érte, de ez terhelje az ő lelkiismeretüket.)

Isten országa reménység. Reménység, hogy az elvetett jó mag kikel. Megérzi az Isten "napocskájának" szeretet-melegét, növekszik, s termést is hoz. Magyarázni lehet az egész procedúrát, de az nem a titok birtoklása, csak egy kívülálló megfigyelő közelítően pontos leírása. Isten országa azonban nemcsak reménység, hanem igazság is: a Szeretet Igazsága. A végső. Ami mindent elfedez és begyógyít, újjáteremt és teljességre juttat... A régiek csak így mondták: Mennyek Országa, Isten királysága.
komment

Győzelem a kísértés felett-Győzni fogsz!-Imádkozz csak tovább kitartóan!-MINDIG NYÚJTSD A TŐLED TELHETŐ LEGTÖBBET!-Ne szóld le magad!

2018. augusztus 27. 00:49 - Andre Lowoa

Győzelem a kísértés felett

„Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krónikák 20:12)

Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.:

Amikor Jézus azt mondta Péternek, hogy nemsokára meg fogja tagadni Urát, Péter így kérkedett: „Mások talán igen, de én nem!” Ám néhány óra múlva esküszik, hogy nem is ismeri Jézust. Ez bármelyikünkkel megtörténhet. A Biblia azt mondja: „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe” (Jakab 1:14). Mindannyiunknak vannak sebezhető területei, ha nem fegyelmezzük azokat jellemmel és elkötelezettséggel, akkor legyőzhetnek, sőt elpusztíthatnak minket. Mit tehetsz tehát?

1) Ismerd el! Mielőtt megadnánk magunkat a kísértésnek, általában bizonyos szakaszokon megyünk át. Ha elhanyagolod az imádságot és a bibliaolvasást, közömbössé válsz Isten iránt, nem érzékeled a veszélyt, sőt úgy vonzódsz hozzá, mint molylepke a lánghoz. Aztán elkezded megmagyarázni engedetlenségedet, és azt gondolod: „Senki sem tud róla. Ugyan, mit árthat?” És minél inkább elhallgattatod lelkiismeretedet, annál erősebbé válnak testies vágyaid. Aztán olyan emberek társaságát keresed, akik ugyanezt teszik, vagy legalábbis készek szemet hunyni. Jézus azt mondta: „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek” (Márk 14:38). Imádkozz erőért, még mielőtt a kísértés eljön!

2) Kérj segítséget! Amikor Jósáfát ellen akkora sereg vonult fel, mellyel egyedül nem boldogult, így imádkozott: „Mert nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krónikák 20:12). Jósáfát tudta, hogy az Ellenség túlerőben van, de azt is tudta, hová forduljon segítségért. Mi a győzelem titka? Ne a saját erődre támaszkodj, hanem Istenre!

„Íme, hatalmat adtam nektek…” (Lukács 10:19)

Nem számít...

Íme, a győzelemhez vezető haditerv:

1) Nem számít, milyen gyakran esel el – kelj fel! „Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel” (Példabeszédek 24:16). A lelki érettség elérése egy életen át tartó folyamat. Megtörténik minden alkalommal, amikor Istenhez fordulsz gyengeségeddel, és engeded, hogy megtegye érted, amit te nem tudsz megtenni magadért.

2) Ne tagadd le, bánj el vele! „Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsoltárok 34:19). A bűnbánó szívre Isten mindig kegyelemmel válaszol. Lehajol hozzád, amikor a legmélyebben vagy, végigmegy veled a bánkódás és megbánás völgyén, és kihoz belőle úgy, hogy erősebb leszel.

3) Írd le, mit tanultál meg a kísértés alatt! Visszatekintve megláthatod, min kell változtatnod értelmed megújulásával (ld. Róma 12:2). Írd le azt is, milyen új szokásokat szeretnél beépíteni az életedbe, pl. imádság, vagy elszámoltathatóság egy barát által, bibliaolvasás és igeversek megtanulása kívülről, gyenge pontok beazonosítása, őszinte önvizsgálat.

4) Használd, amit megtanultál! Jézus azt mondta Péternek: „a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31–32). Jelölje a mai nap az új kezdetet, amikortól felhasználod, amit megtanultál, nemcsak azért, hogy elkerülhesd a bukást, hanem azért is, hogy segíthess másoknak, akik kísértéssel küzdenek.

5) Hidd el, hogy győzelmes lehetsz! Jézus azt mondta: „Íme, hatalmat adtam nektek… az ellenség minden erején” (Lukács 10:19). Szabadulj meg a „képtelen vagyok rá” hozzáállástól, és meríts ma Isten erejéből!

„Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt.” (1Mózes 39:12)

Kísértés

A Bibliában azt olvassuk: „Józsefnek szép termete és szép arca volt. Ezek után történt, hogy Józsefre szemet vetett gazdájának felesége, és ezt mondta: Hálj velem! Ő azonban ezt nem akarta, és azt felelte gazdája feleségének: Nézd, az én gazdámnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira, és rám bízta mindenét. Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tiltott el tőlem, csak téged, mert te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?! Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek, ő mégsem engedett neki, és nem feküdt mellé, hogy vele legyen. Egy napon, mint mindig, bement József a házba a munkáját végezni. A háznép közül senki sem volt a házban. Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt.” (1Mózes 39:6–12 RÚF). Figyeld meg ezeket a szavakat: „az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek.” Józsefet minden alkalommal kísértés érte, amikor egy bizonyos személy, Potifár felesége közelében volt. És a kísértés mindannyiszor bekövetkezett, amikor egy bizonyos helyen, Potifár házában volt. Ezért elfutott. Nem azért, mert gyenge volt – hanem azért, mert bölcs volt! Megértette, hogy ha túl sokáig vagyunk a kísértés közelében, akkor a tűzzel játszunk, és a megégést kockáztatjuk.

Nos, neked milyen embereket és milyen helyeket kell kerülnöd? Milyen kísértésforrásokat kell eltávolítanod ahhoz, hogy győzelmes életed lehessen? Tudd, hogy mikor kell másfelé menned és mikor kell elfutnod! Nem hozol szégyent Istenre azzal, hogy elfutsz – viszont magadra hoznál szégyent, ha nem menekülnél!

"Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett."
1Mózes 3:6 RÚF)

 

Nézzük meg a Szentírásban azt a helyet, ahol először ért kísértés valakit, és vizsgáljuk meg, mit tanulhatunk belőle. A Biblia azt mondja: "A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?" (1Mózes 3:1 RÚF).
Először is a Sátán vakká tesz minden jóra, amit Isten készített számodra. Azután hangulatmódosító szereket kínál, például kábítószert vagy alkoholt, vagy másvalaki házastársát, vagy internetes pornót, és azt mondja, ez nem árt neked.
Ne vedd be! Hazudik! Ne higgy neki!
"Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim!" (Jakab 1:14-16).
Minden olyan gyengeségnek, melynek folyton engedélyt adnak, amire kifogásokat keresnek, amit tagadnak vagy rejtegetnek, hatalma van arra, hogy rabságba döntsön. Ha nem veszed észre és nem veszed célba gyengeségedet, azzal erősíted azt. Ha nem veszed figyelembe a sebezhető pontjaidat, akkor elkerülhetetlen a vereség. A Sátán bizonyos embereket azzal bízott meg, hogy táplálják gyengeségedet. Figyelj oda erre! A gyengeséged miatt olyan barátokhoz fogsz vonzódni, akik elfogadják és élvezik azt. Vigyázz, mert gyengeségednek saját céljai vannak át akarja venni az irányítást életed felett, és szabotálni akarja Isten veled kapcsolatos terveit Mindig kötődik a rossz társasághoz, és eléri, hogy kényelmetlenül érezd magad rendes emberek között. Bármelyik pillanatban felbukkanhat, akár idős korodban is. Nos, hogyan győzheted le a gyengeségedet? Akaraterővel? Nem ! Isten erejével! Ez mai is hozzáférhető számodra, ragadd hát meg!

 




Győzni fogsz!

„Hangosan kiáltok az Úrhoz, és ő meghallgat..." (Zsoltárok 3:5)
Nem számít, mikor és miért buktál el, Isten fel akar emelni és lábra akar állítani. Azok az emberek, akik még soha nem tapasztalták meg, milyen hibázni, valószínűleg még sosem értek el semmi nagy dolgot. Van egy fajta biztonságérzet az óvatos játékban, így semmit sem veszítesz, de nem is nyersz semmit. Az ilyen emberek sohasem fognak kiszállni a csónakból, és nem fognak a vízen járni. Nem lenne jobb csaknem elsüllyedni, és mégis megmenekülni, mint sohasem érezni Isten erejét munkálkodni rajtunk keresz­tül? A nehézségek olyanok, mint az élesztő, amely a melegben növekedni kezd, és minél nagyobb a forróság, annál nagyobbra nő. Az igazság az, hogy minden lehetőség, amit Isten ad, nehézségekkel együtt érkezik, melyeken felül kell emelkedned. Nézd meg Izra­el fiait Egyiptomban: „De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek..." (2Mózes 1:12). A nehéz idők jobban erősítik a hitet, mint a jó na­pok. Azt mondod: „De hát elszúrtam!" Isten azt mondja: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz" (2Korinthus 12:9). Azt mondod: „Akikben megbíztam, cserbenhagytak, és akikről azt gondoltam, velem vannak, valójában elle­nem voltak". A zsoltáríró azt mondta: „Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem. Hangosan kiáltok az Úrhoz, és ő meghallgat..." (Zsoltárok 3:3-5). Nehéz elfogadni, hogy vannak emberek, akik nem akarják, hogy sikeres légy. De attól hogy „sokan mondják...", még nem biztos, hogy úgy is van. A legbiztonságosabb hely a világon Isten akarata. Ha terveidet az Ő céljaihoz igazítod, végül győzni fogsz, és semmi sem állíthat meg.

Imádkozz csak tovább kitartóan!

„Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!” (Zsoltárok 62:9)

imádkozó, könyörgő nő

Anna mindennél jobban szeretett volna egy fiút. Ám az évek csak teltek, és ő csalódottsággal és kétségbeeséssel küzdött. „Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az Úrhoz, és keservesen sírt” (1Sámuel 1:10). De bármennyire is el volt keseredve, két olyan dolgot tett, ami működött – és nálad is működni fog!

1) Ahelyett, hogy hátat fordított volna Istennek, inkább hozzá fordult. Nem kevesebbet, hanem többet imádkozott. Tudta, hogy ha férje nem is tud neki gyermeket adni, Isten tud. Lehet, hogy nem örült Isten időzítésének, de sosem kételkedett Isten jóságában. Sajnos van egy dolog, amit hajlamosak vagyunk tenni, amikor a dolgok rosszul alakulnak: kerüljük Isten jelenlétét. Ez nagy hiba, mert éppen őrá van ilyenkor legnagyobb szükségünk! Igen, nehéz imádkozni, amikor a szíved épp megszakad, de ha nem imádkoztál összetört szívvel és igazán mély szükségérzettel, akkor soha nem öntötted ki igazán a szívedet Isten előtt, és nem értetted meg igazán, mit ért a Biblia imádságon.


2) Nemcsak arra gondolt, amit ő szeretne, hanem arra is, amit Isten. „Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek Ura! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az Úrnak adom…” (1Sámuel 1:11). Nem sokkal ezután megfogant Sámuel.

Ha kész vagy olyan ígéretet tenni Istennek, amit aztán számon kérhet rajtad (lényegében ez a fogadalom), akkor kezded komolyan venni az imádságot. És ekkor Isten is komolyan veszi az imádságodat! Tehát öntsd ki szívedet az Úr előtt!
MINDIG NYÚJTSD A TŐLED TELHETŐ LEGTÖBBET!

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek!" (Kolossé 3:23)

Michelangelo egyik legnagyszerűbb alkotása Dávid szobra. Olyan nagy szenvedéllyel dolgozott rajta, hogy gyakran ruhában aludt, mert sajnálta az időt arra is, hogy levegye, majd ismét felvegye őket. Újra meg újra megvizsgálta a márványt, hogy lássa, milyen póz lenne a legalkalmasabb. Több száz vázlatot készített a lehetséges testtartásokról, és aprólékos rajzokat modellekről. Ötleteit kipróbálta kis viaszszobrokon, és csak amikor azokkal elégedett volt, akkor vette kezébe a vésőt és a kalapácsot. A Sixtusi-kápolna mennyezetfreskóján ugyanilyen igényességgel dolgozott. Kényelmetlen szögben feküdt kemény deszkákon, a boltív alatt megszorult fullasztó levegőt lélegezte be, szemét égette, bőrét irritálta a vakolat pora. Az elkövetkező négy évben szó szerint verejtékesre dolgozta magát kemény munkával - de nézd csak meg a végeredményt! Martin Luther King mondta: „Ha egy ember utcaseprő, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s azt mondja: ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját!" Ha nem vagy szenvedélyes abban, amit csinálsz, keress valamit, amit szenvedélyesen tudsz csinálni! Ne csak az hajtson, hogy pénzt keress, arra törekedj, hogy hatással legyél! Célod ne a túlélés legyen, hanem az, hogy valami jelentőségteljeset tegyél! Pál megmutatja, hogy mi a végső célja annak, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek... az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát!" (Kolossé 3:23-24).
Ne szóld le magad!

„Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.” (Zsidók 10:14)

Amikor semmibe veszed pozitív tulajdonságaidat, és azt mondod magadnak: „Túl kövér vagyok, nem vagyok jó, soha semmit nem csinálok jól”, akkor mindig igazolást találsz arra, amit keresel. Dr. Richard Carlson mondja: „Ha leértékeled magad, az inkább felerősíti, semmint kijavítja tökéletlenségeidet azáltal, hogy szükségtelen figyelmet és energiát fordít mindarra, ami rossz, ahelyett, hogy arra figyelne, ami jó. Miért tennéd ezt, tudva, hogy az egyetlen lehetséges következménye a negatív szemléletmód, még több negatív érzés és az élet ajándékának egyre kevesebbre becsülése? Azok az emberek, akik rendszeresen leszólják magukat, gyakran panaszkodóknak tűnnek, nem is beszélve arról, hogy milyen példát állítanak ezzel. Mindenkinek vannak olyan területei, melyeket szeretne tökéletesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy ostoroznod kellene magad. Itt a földön egyikünk sem lesz tökéletes, de nem az a megoldás, hogy becsméreled magad. A Biblia azt mondja, hogy Isten „örökre tökéletessé tette a megszentelteket”. Max Lucado írja: „Húzd alá a tökéletes szót! Figyeld meg, nem az van odaírva, hogy jobbá tette. Nem az, hogy fejlődik. Nem az, hogy javulóban van. Isten nem fejleszt, Ő tökéletessé tesz. Ő nemcsak erősít, Ő teljesen elvégzi a munkát… Tudatában vagyok annak, hogy van, amiben még tökéletlenek vagyunk. Még mindig hibázunk. Még mindig elbukunk. Még mindig pontosan azt tesszük, amit nem is akarunk… ez a részünk »a megszentelődés folyamatában van«. De amikor arról van szó, hogy milyenek vagyunk Isten szemében, akkor tökéletesek vagyunk. Amikor minket néz, akkor olyan emberekre tekint, akik tökéletessé lettek azáltal, Aki az Egyetlen tökéletes – Jézus Krisztus által.” Az rendben vagy, hogy tökéletesíteni akarod magad, de ne görcsölj rajta; állj meg gyakran, és emlékeztesd magad arra, hogy: „felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt” (Kolossé 3:10).
komment

Kempis Tamás - Krisztus követése

2018. augusztus 26. 15:59 - Andre Lowoa

II. Az isteni szeretet és alázatosság

 

5. Az isteni szeretet csodálatos ereje

 

 

1. Áldlak téged, mennyei Atyám, az én Uram, Jézus Krisztusnak Atyja, hogy rólam, szegényről megemlékezni méltóztattál.

 

2. Ó, irgalmasság Atyja és minden vigasztalás Istene, hálát adok neked, aki engem minden vigasztalásra méltatlan szolgádat néha-néha vigasztalásoddal felüdítesz.

 

3. Áldlak téged szüntelenül és dicsőítlek egyszülött Fiaddal és a vigasztaló Szentlélekkel örökkön-örökké.

 

4. Ah, Uram Istenem, végtelen szeretet, ha szívembe szállsz, örvendez egész bensőm.

 

5. ,,Te vagy az én dicsőségem és szívem öröme; te az én reményem és menedékem a szorongatás napjaiban.'' (Zsoltárok 3,4)

 

6. De mivel még gyönge vagyok a szeretetben és tökéletlen az erényekben, szükséges, hogy erőt adj és vigasztalj. Azért látogass meg engem gyakrabban, oktass szent tanításoddal.

 

7. Szabadíts meg engem a gonosz szenvedélyektől, gyógyítsd meg szívemet minden rendetlen kívánságtól, hogy belsőleg meggyógyulva és jól megtisztulva alkalmas legyek a szeretetre, erős a szenvedésre, állhatatos a kitartásban.

 

8. Nagy dolog a szeretet, valóban nagy jó, mely egyedül megkönnyít minden terhet és egyformán elvisel minden egyenetlent.

 

9. Mert a terhet teher nélkül viseli és minden keserűséget édessé és jóízűvé tesz.

 

10. Jézus nemes szeretete nagy tettekre ösztönöz, és az akaratot mindig nagyobb tökéletességre ébresztgeti.

 

11. A szeretet fölfelé igyekszik és nem tűri, hogy földi dolog lekötve tartsa.

 

12. A szeretet szabad és minden világi hajlamtól ment akar lenni, hogy belső szemlélődésében semmi se akadályozza, földi előny le ne kösse, se kárvallás el ne csüggessze.

 

13. Nincs édesebb, nincs erősebb, nincs fölségesebb, nincs kedvesebb, nincs gyönyörűségesebb, nincs tökéletesebb, nincs jobb az égen és a földön a szeretetnél. Mert a szeretet Istentől származik és minden teremtmény fölött egyedül Istenben nyughatik.

 

14. Aki szeret, röpül, fut, örül, szalad és béklyót nem tűr.

 

15. Odaad mindent mindenért, és övé minden mindenben, mert mindenfölött az egy legfőbb jóban nyugszik, amelyből minden jó ered és szétárad.

 

16. Nem nézi az ajándékot, hanem minden jó fölött ahhoz fordul, aki azt adja.

 

17. A szeretet gyakran nem ismer határt, hanem minden mértéken felül lángol.

 

18. A szeretet terhet nem érez, a fáradsággal nem gondol, többet akar, mint bír; a lehetetlenséget nem fontolgatja, mert azt hiszi, hogy mindenre van ereje és szabadsága.

 

19. Azért mindenre képes és sokat visz véghez, ahol erejéből kifogy és leroskad, akiben nincs szeretet.

 

20. A szeretet ébren van s aludva sem alszik.

 

21. Fáradságoktól el nem bágyad, szorongatások közt nem szorul; rémítésekre nem jön zavarba, hanem mint a sebes láng és az égő fáklya, fölfelé lobog és mindenen keresztültör.

 

22. Akiben szeretet van, tudja, mit hirdet oly hangosan ez a szó.

 

23. Mert hangos kiáltás Isten fülében már maga a lélek égő kívánsága, mely így szól: Én Istenem, én szerelmem, te egészen az enyém vagy, én egészen a tied.

 

24. Öregbítsd bennem a szeretetet, hogy szívemben mindinkább megízleljem, mily gyönyörűség téged szeretni és e szeretetben elolvadni és úszni.

 

25. Tartson engem a szeretet, midőn nagy buzgalomból és álmélkodásból magamon túlemelkedem.

 

26. Add zengenem a szeretet énekét, hadd kövesselek téged a magasba, szerető Istenem; hadd epedjen el lelkem dicséretedben és örvendezzen szeretetből.

 

27. Hadd szeresselek téged jobban, mint magamat, sőt magamat is csak teéretted, tebenned, meg mindazokat, kik téged szeretnek, amint meghagyja a szeretet törvénye, mely Istenségedből kisugárzik.

 

28. A szeretet gyors, őszinte, kegyes, nyájas, erős, béketűrő, hű, okos, vidám, nagylelkű, bátor, és soha magát nem keresi.

 

29. Mert amint valaki magát keresi, mindjárt csökken szeretete.

 

30. A szeretet óvatos, alázatos és egyenes, nem kényes, nem könnyelmű, hiúságokkal nem bíbelődő, józan, tiszta, állhatatos, csöndes és minden érzékét féken tartja.

 

31. A szeretet szófogadó és engedelmes elöljárói iránt, a maga szemében csekély és megvetett, Isten iránt buzgó és háladatos, benne bízik és reménykedik még akkor is, mikor Isten nem ízlik neki: mert fájdalom nélkül a szeretetben sem lehet élni.

 

32. Aki nem kész mindent tűrni és szeretett Istene pártjára állani, nem érdemli Isten barátja nevét.

 

33. Aki szeret, annak minden nehézséget és keserűséget örömest kell fogadnia azért, akit szeret, és balesetek miatt nem szabad tőle elfordulnia.

 

 

 

6. Az igazi szeretet próbája

 

 

1. Fiam, a te szereteted még nem erős és okos.

 

2. Miért, Uram?

 

3. Mert csekély ellenkezés miatt felhagysz avval, amibe fogtál, és igen mohón keresed a vigasztalást.

 

4. Az erős szeretet kiállja a kísértést és nem hisz az ellenség alattomos hitegetésének.

 

5. Amint a jószerencsében tetszem neki, úgy a szerencsétlenségben sem kedvetlen hozzám.

 

6. Az okos szeretet jó barátjának nem annyira ajándékára, mint az ajándékozó szeretetére tekint.

 

7. Inkább a szívességre néz, mint az adomány értékére; és minden adományt kevesebbre becsül annál, akit szeret.

 

8. A nemes szeretet nem az ajándékban nyugszik meg, hanem énbennem minden ajándék fölött.

 

9. Nincs azért minden veszve, ha néha irántam és szenteim iránt nem úgy érzel, mint magad akarnád.

 

10. Az a jó, édes indulat, melyet néha érzel, az isteni malaszt jelenlétéből ered és a mennyei boldogság elő íze; erre nem igen kell támaszkodnod, mert jön és megy.

 

11. De a szívben felmerülő gonosz indulatokkal küzdeni és az ördög incselkedéseit megvetni az erény jele és nagy érdemmel jár.

 

12. Azért meg ne zavarjanak az idegen képzelődések, akármiféle dologról jutnak is eszedbe.

 

13. Tartsd meg, amire eltökélted magadat, és szándékodat egyenesen Istenre irányítsd.

 

14. Nem csalódás, hogy néha hirtelen lángoló buzgóság ragad el, és azonnal megint visszatérsz szíved szokott balgaságaira.

 

15. Ezeket inkább akaratod ellen szenveded, mint cselekszed; s ameddig kelletlenek és ellenállsz nekik, érdemedre és nem károdra szolgálnak.

 

16. Tudd meg, hogy az ős ellenség minden kitelhető módon meg akarja akasztani jó szándékodat és ki akar forgatni minden buzgó gyakorlatból: kivált a szentek tiszteletéből, kínszenvedésem jámbor megfontolásából, a bűnök töredelmes meggondolásából, saját szíved őrzéséből, az erényekben való növekedés erős szándékából.

 

17. Sok gonosz gondolatot ébreszt, hogy eluntasson és elriasszon, s hogy az imádságtól és szent dolgok olvasásától elvonjon.

 

18. Nem tetszik neki az alázatos gyónás és ha tehetné, az Úr testének vételétől is visszatartana.

 

19. Ne higgy neki és ne is gondolj vele, habár folyvást kiveti álnoksága tőrét.

 

20. Neki tudd be, mikor benned gonosz és förtelmes gondolatok keletkeznek és mondd neki:

 

21. Pusztulj innen tisztátalan lélek; pirulj te nyomorult; igen ocsmány vagy, mikor ilyesmit súgsz a fülembe.

 

22. Takarodj tőlem, hamis csábító, nem lesz bennem részed; hanem Jézus lesz velem, mint erős bajnok, és te szégyen-gyalázattal magadra maradsz.

 

23. Készebb vagyok meghalni és minden kínt szenvedni, mint neked engedni.

 

24. Hallgass és némulj meg, rád nem hallgatok többé, ha még annyit háborgatsz is.

 

25. ,,Az Úr az én világosságom és üdvösségem; kitől féljek?'' (Zsoltárok 26,1)

 

26. ,,Ha táborok állanak is ellenem, nem ijed meg az én szívem. Az Úr az én segítőm és megváltóm.'' (Zsoltárok 26,3)

 

27. Küzdj, mint jó vitéz; és ha néha gyarlóságból meg is botlasz, nagyobb erőfeszítést tégy az előbbinél az én bőségesebb segítségemben bízva és nagyon óvakodjál a hiú öntetszéstől és kevélységtől.

 

28. E miatt csalódnak sokan s jutnak nem ritkán csaknem gyógyíthatatlan vakságba.

 

29. Legyen okulásodra és szüntelen alázatosságodra a kevélyek és magukban oktalanul bizakodók bukása.

 

 

7. Az alázatosság az isteni kegyelem őrzője

 

 

1. Fiam, hasznosabb és biztosabb neked, ha az ájtatosság kegyelmét elrejted, vele nem dicsekszel, róla nem sokat szólsz, rá nem sokat tartasz, hanem inkább magadat megalázod és félsz, netalán érdemtelennek jutott.

 

2. Nem is kell az ilyen érzülethez túlságosan ragaszkodnod, mert igen hamar az ellenkezőre változhat.

 

3. A kegyelem idején gondold meg, mily szegény és nyomorult szoktál lenni a kegyelem nélkül.

 

4. Nem is abban áll az előmenetel a lelki életben, hogy a vigasztalás kegyelmében részesülsz, hanem hogy alázatosan magad megtagadva, béketűrően viseled elvesztését; úgy, hogy ez esetben az imádság gyakorlásában meg ne restülj és a többi szokásos jó cselekedeteidet semmi szín alatt el ne mulaszd.

 

5. Hanem tehetséged és értelmed szerint örömest megtedd mindazt, ami tőled telik, és elméd szárazsága vagy keserűsége miatt, melyet érzel, magadat semmiképpen el ne hanyagold.

 

6. Mert sokan vannak. kik midőn nincs kedvük szerint, legott türelmetlenek vagy elcsüggednek.

 

7. Nincs mindig az ember hatalmában az útja; hanem Isten adja a vigasztalást, amikor akarja, amennyire akarja, akinek akarja; és csak úgy adja, amint neki tetszik és nem másképpen.

 

8. Nem egy gondatlan jutott tönkre az ájtatosság kegyelme miatt, mert többet akartak tenni, mint amennyit bírtak, nem fontolták meg, csekély erejükhöz van-e mérve a munka, hanem inkább szívük indulatát követték, mint a józan ész szavát.

 

9. És mivel vakmerően nagyobbra törtek, mint Isten akarta, azért a kegyelmet csakhamar elvesztették.

 

10. Szegényeké lettek és nyomorultan magukra maradtak, akik az égbe rakták fészküket, hogy megalázva és elszegényedve tanuljanak nem a maguk szárnyain repülni, hanem az én szárnyaim alatt reménykedni.

 

11. Akik újak és járatlanok az Úr útján, könnyen csalódnak és csúffá lesznek, ha okos emberek tanácsát nem követik.

 

12. Ha inkább saját kedvüket akarják követni, mint tapasztalt embernek hinni, rossz végük lesz, hacsak fejeskedésükkel föl nem hagynak.

 

13. Akik magukat bölcseknek tartják, ritkán engedik, hogy mások igazgassák őket.

 

14. Jobb a csekély tudomány és kevés belátás alázatossággal, mint a bölcsesség tömérdek kincsei hiú tetszelgéssel.

 

15. Jobb, hogy kevesed van, mint hogy a sokban büszke légy.

 

16. Nem elég okosan cselekszik, aki egészen átengedi magát az örömnek és megfeledkezik előbbi szegénységéről és a tiszta istenfélelemről, amely mindig retteg, hogy az Isten-nyújtotta kegyelmet elveszti.

 

17. Az sem elég erényes és értelmes, aki a viszontagság és bármely nehézség idején igen kislelkűen viseli magát: én felőlem kevesebb bizalommal gondolkodik és érez, mint illenék.

 

18. Aki béke idején igen bátor akar lenni, az a hadakozás idején gyakran nagyon leverten és bátortalanul viselkedik.

 

19. Ha mindenkor alázatos, a magad szemében csekély maradni s lelkedet szépen mérsékelni és kormányozni tudnád, nem esnél oly hamar veszedelembe és bűnbe.

 

20. Jó tanács: ha lelki buzgóságot érzel, arra gondolj, mi lesz veled, mikor a lelki világosság eltávozik.

 

21. Mikor pedig ez megtörténik, jusson eszedbe, hogy megint visszatérhet a világosság, amelyet a te oktatásodra és az én dicsőségemre ideig-óráig megvontam.

 

22. Az efféle próba sokszor hasznosabb, mint ha mindig kedved szerint jól menne dolgod.

 

23. Mert az érdemeket nem a szerint kell számítani, hogy valakinek több látomása vagy vigasztalása van, vagy hogy a Szentírásban jártasabb vagy hogy magasabb fokon áll.

 

24. Hanem abból, hogy az igazi alázatosságban jól meggyökerezett és isteni szeretettel teljes, ha mindenkor tisztán és igazán Isten dicsőségét keresi, ha magát semmibe sem veszi és igazán megveti, jobban örül annak, hogy megvetik és megalázzák, mint hogy magasztalják.

 

 

 

8. Csekélységünk elismerése Isten színe előtt

 

 

1. ,,Szólok az én Uramhoz, noha por és hamu vagyok.'' (1 Mózes 18,27)

 

2. Ha ennél többre becsülöm magamat, íme, te ellenem állsz, s igaz bizonyságot tesznek gonoszságaim, és én nem mondhatok ellent.

 

3. Ha pedig őszinte vallomást teszek és magamat semminek sem tartom és felhagyok minden dicsekvéssel és magamat pornak ismerem, aminthogy az vagyok, kegyes lesz hozzám a te irgalmad és szívemhez közelít világosságod, és minden, még a legkisebb önbecsülés is, semmiségem mélységébe merül és örökre elvész.

 

4. Ott mutatod meg nekem önmagamat, mi vagyok, mi voltam, mire jutottam, hogy semmi sem vagyok és nem tudtam.

 

5. Ha magamra hagysz, íme semmi sem vagyok és csupa gyarlóság.

 

6. Ha pedig hirtelen reám tekintesz, mindjárt erőre kapok és új örömtől repes a lelkem.

 

7. Nagy csoda, Uram, hogy engem oly hirtelen fölkarolsz és oly kegyelmesen magadhoz ölelsz, aki magam terhétől mindig lesüllyedek.

 

8. Ez a te szereteted műve, mely engem érdemem nélkül megelőz, annyi szükségemben megsegít, súlyosabb veszedelmektől megőriz, és igazán mondhatom, számtalan bajból kiragad.

 

9. Mert én, mivel magamat gonoszul szerettem, elvesztem; de hogy téged kerestelek és tisztán szerettelek, magamat és velem együtt téged is megtaláltalak és szeretetből még mélyebbre ereszkedtem semmiségembe.

 

10. Mert, ó édes Uram, minden érdemem fölött cselekszel velem és azonfelül, amit reményleni vagy kérni mernék.

 

11. Áldott légy, én Istenem, mert noha én minden jóra méltatlan vagyok, mégis a te nagylelkűséged és végtelen jóvoltod soha meg nem szűnik jót cselekedni, még a hálátlan és tőled messze elrugaszkodott emberekkel is.

 

12. Téríts minket magadhoz, hogy hálásak és ájtatosak legyünk, mert te vagy a mi üdvünk, erősségünk és bátorságunk.

 

 

 

9. Mindent Istenre, mint végső célunkra kell irányítanunk

 

 

1. Fiam, én legyek a te legfőbb és végső célod, ha igazán boldog akarsz lenni.

 

2. Eme szándéktól tisztul a kívánság, amely önmagadhoz s a teremtményekhez gyakran rendetlenül hajlik.

 

3. Mert ha valamiben magadat keresed, csakhamar elgyengülsz s kiszáradsz magadban.

 

4. Azért főképp reám vonatkoztass mindent, mert Én vagyok, aki mindeneket adtam.

 

5. Úgy tekints egytől-egyig mindent, mint a legfőbb Jóból származót, azért vezess vissza mindent énhozzám, mint eredetéhez.

 

6. A kicsiny és nagy, szegény és gazdag belőlem mint élő forrásból meríti az élet vizét; és akik nekem önként és szabadon szolgálnak, kedvességükért kedvességet nyernek.

 

7. Aki pedig rajtam kívül keresi dicsőségét, vagy más személyes előnyében akar gyönyörködni, nem lesz állandó, igazi öröme, szíve föl nem buzdul, hanem sok bajjal és akadállyal küzd.

 

8. Magadnak tehát semmi jót se számíts, más embernek se tulajdonítsd az erényt, hanem az egészet add Istennek, aki nélkül semmije sincs az embernek.

 

9. Én adtam mindent, mindent én akarok visszakapni s nagy szigorúsággal megkövetelem a hálát.

 

10. Ez az igazság, mely elűzi a hiú dicsőséget.

 

11. S ha meglesz a mennyei kegyelem és az igazi szeretet, nem lesz irigység, sem szűkkeblűség, sem önszeretet.

 

12. Mert mindezt legyőzi az isteni szeretet és a lélek erejét kiterjeszti.

 

13. Ha van eszed, egyedül csak bennem örvendesz, csak bennem remélsz, mert senki sem jó, csak egyedül az Isten, akit mindenfölött dicsérnünk és mindenben áldanunk kell.

 

 

 

10. Édes a világot megvetve Istennek szolgálni

 

 

1. Most ismét szólok, Uram és nem hallgatok. Igen, szólok az én Istenem, az én királyom fülébe, ki a mennyekben van.

 

2. ,,Ó, mily nagy a te édességed sokasága, Uram, melyet eltettél azoknak, akik téged félnek!'' (Zsoltárok 30,20)

 

3. Hát még mi vagy azoknak, akik szeretnek téged, akik teljes szívből szolgálnak neked?

 

4. Bizony, kimondhatatlan a te szemlélésed édessége, melyet azokkal közölsz, kik téged szeretnek.

 

5. Főképpen abban mutattad szereteted édességét, hogy midőn nem voltam, teremtettél; midőn tőled távol bolyongtam, visszahoztál, hogy neked szolgáljak, és azt parancsoltad, hogy szeresselek.

 

6. Ó, örök szeretet forrása, mit mondjak rólad?

 

7. Hogy feledkezhetném meg rólad, ki még akkor is kegyesen megemlékeztél rólam, mikor elsenyvedtem és odavesztem?

 

8. Minden reménység fölött irgalmasan bántál szolgáddal és minden érdemem fölött áldottál meg barátságoddal és kegyelmeddel.

 

9. Mit adjak neked e kegyességedért? Mert nem mindenkinek van módja, hogy mindent megvessen, e világról lemondjon és a szerzeteséletet válassza.

 

10. Vagy talán nagy dolog, hogy én neked szolgálok, kinek minden teremtmény köteles szolgálni?

 

11. Nem azt kell nagyra tartanom, hogy én neked szolgálok; hanem inkább azt tekintem nagynak és csodálatosnak, hogy ilyen szegény és méltatlan teremtményt szolgálatodba fogadni és kedves szolgáid közé számítani kegyeskedel.

 

12. Íme, Uram, mind a tied, amim van s amivel neked szolgálok.

 

13. Mégis megfordítva, inkább te szolgálsz nekem, mint én neked.

 

14. Íme az ég és föld, melyeket az ember szolgálatára teremtettél, készen állnak és naponkint teljesítik, amit parancsoltál.

 

15. És ez még kevés, mert az angyalokat is az ember szolgálatára teremtetted és rendelted.

 

16. De mindezt meghaladja, hogy te magad is szolgálni méltóztattál az embernek s magadat jutalmul ígérted neki.

 

17. Mit adjak, Uram, neked ennyi ezer sok jóért?

 

18. Ó, bár életem minden napján szolgálhatnék neked!

 

19. Ó, bárcsak képes volnék csak egy nap is úgy szolgálni neked, amint kellene!

 

20. Valóban, Uram, igen méltó vagy minden szolgálatra, minden tiszteletre, örök dicsőítésre.

 

21. Te valóban az én Uram vagy, én pedig szegény, nyomorult szolgád, ki minden tehetségemmel tartozom neked szolgálni és dicséretedbe sohasem szabad beleunnom.

 

22. Ezt kívánom, ezt óhajtom; és ami hiányoznék, méltóztassál helyrehozni.

 

23. Nagy tisztelet és nagy dicsőség neked szolgálni és teérted mindent megvetni.

 

24. Mert nagy kegyelemben részesek, akik magukat önként a te szolgálatodra szentelik.

 

25. A Szentlélek legédesebb vigasztalását találják, kik a te szeretetedért minden testi gyönyörűséget megutáltak.

 

26. Nagy lelki szabadságot nyernek, akik a te nevedért a szoros úton járnak és minden világi gondot megvetettek.

 

27. Ó, kedves és örvendetes isteni szolgálat, amely az embert igazán szabaddá és szentté teszi!

 

28. Ó, áldott szerzetesi hivatás, mely az angyalokhoz hasonlóvá, Isten előtt kedvessé, az ördögnek rettenetessé és minden hívőnek ajánlatossá teszi az embert!

 

29. Ó, drága és mindig kívánatos szolgálat, amellyel az ember a legfőbb jót érdemli és a vég nélkül megmaradó örömet nyeri.

komment

Légy legyőzhetetlen: támaszkodj az Úrra!-Nemcsak akarva vagy, szükség van rád!-Nézzünk szembe az őszinteségtől való félelmünkkel

2018. augusztus 26. 10:29 - Andre Lowoa

 



Légy legyőzhetetlen: támaszkodj az Úrra!

 

"Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el." (Józs 1,5)


Meg kell tanulnod támaszkodni az Úrra. Ez nem csak azt jelenti, hogy hiszel benne - azt jelenti, hogy teljesen, kizárólagosan Istentől függsz. Amikor támaszkodsz valamire, elvárod, hogy az megtart téged. Az Úrra támaszkodhatsz.

"Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el." Ha tanulmányozod Józsué életét, láthatod, hogy amíg az Úrra támaszkodott, legyőzhetetlen volt.

Természetes, ha néha azt hiszed, saját erődből nem tudsz megtenni valamit. Támaszkodj Istenre, és Ő majd ad erőt, hogy megtedd, amire elhívott. Mikor Isten a közeledben van, megszűnik a félelmed, és Ő azt ígérte, hogy mindig veled lesz.

Vannak, akik más emberekre támaszkodnak. Lehetnek azok keresztények, lehetnek istenfélő emberek, de csalódást fognak okozni, mert emberek, és mert senki sem tökéletes. Nincs arra garancia, hogy az az ember, akire legjobban támaszkodsz - férj, feleség, szülő - még sokáig melletted lesz. Szükséged van valakire, akit nem lehet elvenni tőled. Meg kell tanulnod az Úrra támaszkodni.

A példabeszédek könyvében ezt olvassuk: "Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." (Péld 3,5-6) Istenre bízhatod a jövődet. Tanulj meg rá támaszkodni.

Beszéljünk róla

Néha még másokra sem akarunk támaszkodni, könnyebb magunkban bízni. Mi a veszélye ennek?

Neked mit szükséges Istenre bíznod?

Nemcsak akarva vagy, szükség van rád!

„Isten remekművei vagyunk. Ő újjáteremtett minket Jézus Krisztusban, hogy elvégezhessük mindazon jó dolgokat, melyeket már régről eltervezett számunkra.” (Efézus 2:10, NLT fordítás).

low_self-esteem.jpg

Azért vagy értékes, amit Isten mond rólad, nem azért, amit a többi ember.

Sok ember van híján az önbecsülésnek. Nincsenek jóban önmagukkal, ezért folyton próbálják magukat jobb színben feltüntetni a ruházkodásukkal, a kocsijukkal és a beszédkultúrájukkal. Örökösen azért küszködnek, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben, mert valójában nem fogadják el önmagukat – ami egyet jelent az Istennel való szembeszegüléssel.

Ha Isten azt akarná, hogy valaki más légy, akkor nem léteznél. De Isten téged akart! Azért teremtett, hogy te te legyél. Mi hívőként tudjuk, hogy a valódi önbecsülés három tényből táplálkozik:

  1. Isten teremtett.
  2. Jézus meghalt érted.
  3. Isten Lelke él benned.

A Biblia így fogalmaz: „Isten remekművei vagyunk. Ő újjáteremtett minket Jézus Krisztusban, hogy elvégezhessük mindazon jó dolgokat, melyeket már régről eltervezett számunkra.” (Efézus 2:10, NLT fordítás). Az Újszövetséget eredetileg görögül írták. A „remekmű” kifejezés görög megfelelője a „poema” szó. Ebből a szóból származtatjuk a „költemény” (poéma) szavunkat. „Te az én költeményem vagy. Az én remekművem. Nem akarom, hogy valaki mást utánozz. Ajándékokat helyeztem el benned – szívet, adottságokat, egyéniséget és jártasságokat -, és azt akarom, hogy használd őket.” Értékes vagy annak okán, amit Isten mond rólad, és tett érted.

Nemcsak akarva vagy, hanem szükség is van rád! A Biblia így ír az 1Korinthus 12:4-6-ban: „Különböző lelki ajándékok léteznek, de ugyanaz a Lélek adományozza őket. Különféle módjai vannak a szolgálatnak, és mégis ugyanazt az Urat szolgálják. Különböző munkaterületek léteznek, ám ugyanaz az Isten munkál ki minden ajándékot minden emberben.” (GW fordítás).

Szükség van rád. Szükség van rád a gyülekezetedben. Szükség van rád a lakóközösségedben. Szükség van rád ezen a világon. Ha nem lenne rád szükség, Isten nem teremtett volna meg. Azért hozott ide, hogy „adakozzon” az életeddel. Minden emberre szükség van.

Isten családjában nem léteznek kisemberek. Minden tagnak fontos szerepe van. Tudod, hogy a házamban melyik a legfontosabb fényforrás? Nem a hatalmas csillár az étkezőben, hanem a picinyke kis zseblámpa, amit felkapcsolok, hogy amikor az éjszaka közepén felkelek, és kimegyek a fürdőbe, ne üssem be a lábujjamat.

Minden szerepkör fontos. Te is fontos vagy. Értékes vagy, mert Isten ezt kijelentette, és mert oly hatalmas árat fizetett az életedért, amikor elküldte Fiát, Jézust, hogy meghaljon érted a kereszten.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mi a te feladatköröd a gyülekezetedben és a környezetedben, illetve mi a világban betöltött szereped? Hogyan látod el feladataid?
  • Mikor vagy hajlamos arra összpontosítani, hogy mit mondanak rólad más emberek, ahelyett, hogy Isten kijelentését tartanád szem előtt?  
  • Hogyan növekedett önbecsülésed, ahogy közelebb húzódtál Jézushoz?

Nézzünk szembe az őszinteségtől való félelmünkkel

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16)

 

32-33.MoJ01.jpg

Ha szeretnél megkönnyebbülni, és megszabadulni a sérelmeidtől, szokásaidtól, bukásaidtól az életedben, akkor szembe kell nézned az őszinteséggel kapcsolatos félelmeddel. 3 olyan átlagos félelem van, melyet a Sátán arra használ, hogy mókuskerékben tartson, és hogy elijesszen attól, hogy szembenézz az igazsággal.

  1. A saját érzelmeidtől való félelem

    Félsz attól, hogyha szembenézel egy bizonyos problémával, emlékkel, szituációval, bűnnel, bántalmazással, balesettel vagy sértettséggel, akkor képtelen leszel kezelni az érzelmeidet, gyászodat és szégyenedet. Úgy érzed, hogy lehet, hogy ebbe bele is őrülsz!

    Ha éreztél már valaha így, nyugodj meg. Minden emberi lénynek volt már ilyen félelme. Mindenkinek volt olyan pont az életében, amikor úgy érezte, hogy elment a józan esze. Ez nem olyan nagy dolog, mint amilyennek gondolod. Sőt, csak ésszerű embereknek van ilyen félelme. Sérült vagy, de nem őrült. Továbbá jó helyen vagy, mert mi mind sérültek vagyunk. Mindegyikünknek vannak gyenge pontjai, félelmei és olyan szokásai, amiket nem szeretünk.
  2. Mások reakciójától való félelem

    Félsz őszintének lenni, mert lehet hogy elutasítanak, figyelmen kívül hagynak vagy elhagynak. Mások lehet, hogy majd azt gondolják, hogy nem is vagy akkora keresztény. Félsz attól, hogy önmagad legyél, mert mindened ami van, te vagy, és ha az embereknek nem tetszik amit látnak, akkor bajban vagy. Emellett, attól félsz, hogy mások majd megpróbálnak megjavítani. Túl kell tenned magad ezeken a félelmeken!
  3. Félelem attól, hogy az őszinteség hiábavaló

    Mi fog változni? Mi értelme van? Miért kellene bárkinek is elmondanom, hogy mivel küzdök? Úgy érzed próbáltad már, és akkor sem segített.

    De igazából nem próbáltad. Nem voltál igazán őszinte, mert ha az lettél volna, akkor már szabad lennél. A Bibliában ezt olvassuk: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16)

Amikor elengeded a félelmeidet és beismered a hibáidat másoknak, Isten ígérete szerint megtalálod a gyógyulást, amit keresel.

Beszéljetek róla

  • Hogyan segít a tudat, hogy másnak is vannak olyan félelmei, mint neked abban, hogy beszélj erről másokkal?
  • Mi az, amit a önmagadról vagy a múltadról, amit rejtve szeretnél tartani?
  • Megtapasztaltad már a gyógyulást azáltal, hogy megosztottad a sérelmeidet és a félelmeidet Istennel és másokkal?




komment

Hagyd az Úrra a sérelmeidet-Isten azt mondja, megbocsájt neked!-Isten sohasem siet-Képes vagy annál jobban dicsérni Istent, mint ahogy azt a gyülekezetben teszed?

2018. augusztus 26. 10:28 - Andre Lowoa


Hagyd az Úrra a sérelmeidet

 

"Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket"(Mt.6: 14-15)


Az életben előfordul, hogy mások megbántanak, néha akarattal, néha akaratlanul. Az határozza meg a boldogságodat, hogy ezt a sérelmet hogyan kezeled. Amikor magadban tartod a sérelmeidet és visszafolytod azokat, azt nevezzük neheztelésnek. Ha valaki évekkel ezelőtt megbántott, és még mindig neheztelsz rá, akkor ez lassan megmérgezi az életedet. A saját egészséged és boldogságod érdekében meg kell tanulnod megbocsátani.

A Biblia azt mondja, bocsáss meg és neked is megbocsáttatik. Valójában, Jézus azt mondja : "Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket".(Mt.6:15) Ez a két dolog összefügg. Ez arra a történetre emlékeztet, amikor valaki azt mondta John Wesley-nek, a Metodista vallás alapítójának, hogy "Én egyszerűen nem tudok annak az embernek megbocsátani! Nagyon mélyen megbántott." Wesley válasza az volt, "Remélem, te sosem vétkezel."

A saját érdekedben, hagyd ezt a múltra. Ha valaki megbántott, lépj túl rajta, szabadulj fel. Ez az ima egyik előnye. Segít megkönnyebbülnöd. A megbocsátás az egyetlen módja annak, hogy megszabadulj a múlttól. Bocsáss meg nekik és lépj tovább. Menj tovább! A megbocsátás kitörli a sértett emlékei "videoszalagját", amelyet újra és újra lejátszik az agyad. Ha elengedjük a sérelmeinket és megbocsátunk másoknak, akkor a mi mennyei Atyánk kegyelmét sugározzuk vissza, aki nekünk is megbocsátott és mindig megbocsát. Ez azt jelenti, hogy így mutatjuk ki Isten felé a szeretetünket, átadjuk neki az életünket, és amint ezt tesszük, dicsőítjük az Urat.






Isten azt mondja, megbocsájt neked!

 

"Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem."Ézs (43,25)



Amikor rosszul kezd menni valami az életedben, automatikusan azt gondolod: "Isten bosszút áll rajtam. Tudtam! Megtettem azt a szégyenletes dolgot tegnap (vagy tavaly vagy 20 évvel ezelőtt), és most leszámol velem.

Vajon, Isten valóban így kezeli a gyermekeit? Egyáltalán nem! Ézsaiás azt állítja, Isten nem hozza fel ellenünk a bűneinket. Ha egyszer megvallottuk neki őket, mindet megbocsájtott és elfelejtett. Ő soha nem emlegeti fel a múltat.

Ha te keresztény vagy, kísérd figyelemmel az Ef 1,4-5-öt:"Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint."

Rádöbbentél-e már arra, hogy amikor Isten rád néz, Jézus Krisztuson keresztül lát téged? Amikor Jézus meghalt a kereszten, ő megfizetett minden bűnödért, így megbocsájtott neked és bűneid el vannak felejtve.

Ezért annyira JÓ HÍR kereszténynek lenni. Jézusnak adom az életem, ő elveszi és újabb esélyt ad nekem. Azt állítja: "Most már teljesen hibátlannak látlak. Úgy állsz előttem, hogy betakar az én szeretetem."





Isten sohasem siet


 

„Ne kíséreljetek meg semmiféle megpróbáltatás elől idő előtt kitérni. Hagyjátok, hogy az betöltse rendeltetését, így lesztek majd érettek és jellemesek” (Jakab 1:4 MSG fordítás).

snail_reached_the_ark.jpg

Légy türelmes Istennel és önmagaddal szemben. Az élet okozta csalódások egyike, hogy Isten időbeosztása ritkán esik egybe a miénkkel. Nekünk gyakran sietős, amikor Istennek nem. Talán frusztrál, hogy látszólag lassú ütemben haladsz előre az életben.

Emlékezz rá, hogy Isten sohasem siet, de mindig odaér időben. Ő életed teljes hosszát felhasználja arra, hogy felkészítsen az örökkévalóságban betöltendő szerepedre.

A Biblia példák során át illusztrálja, hogyan használ fel Isten egy hosszú életszakaszt a jellem formálására, leginkább a vezetők esetében. 80 esztendőt fordított rá, hogy felkészítse Mózest, amiből 40 év volt a pusztában töltött próbaidő.  Mózes 14600 napon át várakozott és kérdezősködött: „Itt van már az idő?” Ám Isten egyre csak azt mondogatta: „Még nincs.”

A népszerű könyvcímekkel ellentétben nem léteznek „Egyszerű lépések az érettséghez” vagy „Titkos praktikák a gyors megszentelődéshez”. Amikor Isten egy óriás tölgyet akar megalkotni, akkor évszázadokat vesz igénybe ehhez, ám ha csak egy gombát, akkor egy éjszaka is elegendő neki. 

A nagyszerű jellemek erőfeszítések, viharok és szenvedés teli időszakok árán formálódnak ki. Légy türelmes, amíg a próba tart. Jakab azt javasolta, „Ne kíséreljetek meg semmiféle megpróbáltatás elől idő előtt kitérni. Hagyjátok, hogy az betöltse rendeltetését, így lesztek majd érettek és jellemesek” (Jakab 1:4 MSG-fordítás).

Ne csüggedj el! Amikor Habakuk búskomorságba esett, mivel szerinte Isten nem cselekedett elég gyorsan, Isten e szavakat intézte hozzá: „A dolgok, amiket tervezek, nem történnek meg azonnal. Lassan, töretlenül, biztosan közeledik az idő, amikor a látomás beteljesedik. Ha lassúnak tűnik, ne ess kétségbe, mert ezek a dolgok bizonyosan be fognak következni. Csak légy türelemmel! Nem fognak késve érni egy nap!” (Habakuk 2:3 TLB fordítás)

Ne felejtsd el, milyen messziről jöttél, ne csak azt nézd, milyen messzire kell még eljutnod. Nem vagy ott, ahol lenni szeretnél, de már ott sem vagy, ahol valaha voltál. Évekkel ezelőtt volt divat, hogy az emberek egy PBPGINFWMY betűsorral ellátott gombot viseltek. A rövidítés eredete: “Please be patient. God is not finished with me yet.”, azaz „Kérlek, légy türelmes. Isten még nem fejezte be munkáját rajtam.” Isten még rajtad is dolgozik, tehát csak haladj szépen tovább előre. Kitartásával még a csiga is elérte a bárkát!

Beszéljetek róla:

  • Mi az a néhány lecke, amit megtanultál, amikor Isten késleltetett valamit az életedben?
  • Mit gondolsz, milyen cselekvésre akar késztetni Isten, amikor kedved szegi az időzítése?
  • Hogyan mutathatsz türelmet mások felé, ahogy irányodban ezt Isten is megteszi? Hogyan tudod ma bátorítani az embereket a szellemi fejlődésük útján?




Képes vagy annál jobban dicsérni Istent, mint ahogy azt a gyülekezetben teszed?

"Énekeld el neki háládat, énekelj dicséreteket a mi Urunknak!" (Zsoltárok 147:7. TLB fordítás)

 

Biztosan észrevetted már, hogy a zene és a szeretet együtt jár, mivel a zene a szívből jön. Ez nem egy intellektuális dolog. Ez valami olyasmi, ami a lelkedből fakad, az érzelmeidből.

Nagyon sok szerelmes dal létezik. Sőt vannak olyan rádió állomások, amik kifejezetten szerelmes dalokat játszanak. Tudtad viszont azt, hogy sokkal több dal íródott Jézus Krisztusról, mint bármilyen más témáról a világon? A kereszténység egy éneklő hit. Miért? Azért mert nem a vallásról szól. Egy szeretetkapcsolatról szól. Egy kapcsolatról szól Istennel, aki annyira szeret téged, hogy elküldte Fiát, hogy meghaljon helyetted és aki azt akarja, hogy viszont szeresd őt.

A Zsoltárok 147:7 azt mondja: "Énekeld el neki háládat, énekelj dicséreteket a mi Urunknak!" (TLB fordítás). Semmi nem ébreszthet rá jobban Isten szeretetére és jelenlétére az életben, mint az, amikor énekelsz és dicséred.

Lehet azt gondolod: "De ezt te nem értheted, én nem tudok énekelni." A Biblia azonban azt mondja, csinálj örömteli zajt. Tudom, hogy erre képes vagy, hiszen ha kimész egy meccsre vagy házasodik egy valaki, akkor mindenki képes örömteli zajongásra. Úgyhogy csak engedd ki! Nem feltétlenül kell eltalálnod a helyes hangot. Csak örömtelien kell zajonganod.

Képes vagy annál jobban dicsérni Istent, mint ahogy azt a gyülekezetben teszed? Igen, mert a dicséret egyszerűen csak a szereteted kifejezése Isten felé. Ez azt jelenti, hogy dicsérheted a zuhany alatt. Dicsérheted amikor nyírod a füvet az udvaron. Dicsérheted miközben mosogatod az edényeket. Dicsérheted miközben épp a munkába vezetsz, megkötsz egy üzletet vagy épp a golf pályán vagy. Bárhogy és bármikor kifejezheted a szeretetedet Istennek. Ez pedig azt jelenti, hogy bárhol énekelhetsz.

Beszéljetek róla:

  • Mire gondolsz éneklés közben a gyülekezetben? Mire figyelsz?
  • Milyen gyakran énekled el háládat és szeretetedet Istennek? Naponta? Rendszeresen? Alkalmanként? Ritkán? 
  • Mi az az életedben, ami helyett énekelhetnél vagy hallgathatnál dicsőítő zenét, hogy gyakrabban eszedbe jusson őt dicsérni?





komment

A béketlen lelkűekért, mindazokért, akik akarva nem akarva viszályt szítanak./Bölcsesség.../Gonoszság.../Megtérés...

2018. augusztus 26. 04:06 - Andre Lowoa

A béketlen lelkűekért, mindazokért, akik akarva nem akarva viszályt szítanak.

A mai nap imádsága:
Uram! Tény engem békességed eszközévé. Taníts, szeress, hogy emelhessek másokat. Ámen.

A lelkemet öntöttem ki az ÚR előtt. 1 Sám 1,15

Az életünk szünet nélküli kihívások sorozata. Megfelelni a munkahelyen, a családban, férjként, feleségként, szülőként vagy éppen gyermekként, megfelelni nem utolsó sorban önmagunknak és persze Istennek is - mindez óriási feladat. A gondok - és az örömök - "okozója" a szív. Régi igazság: "ami a szívünkön, az a szánkon" vagy másképpen, biblikusan: "amivel telve van a szív, azt szólja a száj". Naponta kerülünk kommunikációs krízishelyzetbe, ahol az egységre, megegyezésre jutás szinte emberfeletti erőt igényel. Elég gyakran megtapasztaljuk: ellenséget könnyen, barátot nehezen talál az ember. El kell hát fogadnunk a tényt: a szó nagyobb hatalom, mintsem gondolnánk.

Hatalmas bölcsesség hatja át mai igénket. A zsoltáríró abból a valós helyzetből indul ki, hogy a szív készségesen hajol a rosszra. Lehet tiltakozni ellen, de ez nem változtat azon: nem vagyunk angyalok. Elég, ha valaki beleszól személyes ügyenkbe, s már készen is állunk a vitára, olykor a veszekedésre is. Jóbbal együtt mondogatjuk "igazam van, mindhalálig"... és ha igazam is van, nemde velem együtt életem végén elporlad az "igazam" is. Magunkat áltatjuk, amikor elhitetjük önmagunkkal, a mi vélt igazságunk vagy kilencvenszázalékos igazságunk az igazság. Ha a pohár tiszta vízbe csak egy picinyke csepp méreg kerül, az egész pohár víz méreggé válik. Amiben ott van a hamisság, az nem lehet az igazság. Hogyan lehet mégis megakadályozni, hogy nyelvemmel ne ártsak másnak és önmagamnak?

Ha nem akarom azt, hogy az emberek összesúgjanak a hátam mögött, ha azt szeretném, hogy rólam távollétemben is csak jót szóljanak, akkor Istent kell segítségül hívnom - úgy, ahogyan azt a zsoltáros teszi: "Uram, ne engedd!" Meg kell vallanunk, s el kell kérnünk a mi Megváltónktó időről időre: "Ne engedd, hogy a káini indulat hatalmába kerítsen, s később olyat szóljak vagy tegyek, amit magam sem akartam!" Más alternatíva - ha a jót kívánom magamnak és környezetemnek - nincs. Nincs köztes megoldás! Igent mondani a jóra, s nemet a rosszra.

Szülők és gyermekek, egyszerű gyülekezeti tagok és választott egyházi emberek sok-sok vádaskodást, szeretetlenkedést megspórolnának maguknak, ha megéretnék a zsoltáríró fohászát. Más lenne a világ... de a mi saját világunk és lelki életünk egészen másképp alakulna: uralkodna benne a békesség.

Bölcsesség...


    A mai nap imádsága:

    Uram! Szépnek és jónak teremtetted ezt a világot, s látod mivé tettük... Könyörülj rajtunk Uram! Könyörülj... Ámen.



Mert az Isten "bolondsága" bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten "erőtlensége" erősebb az emberek erejénél.
1 Kor 1,25

Isten csodálatos világot teremtett, s belehelyezte az embert, hogy vigyázzon erre a világra, ápolja és gondozza. Az ember pedig önmaga hatalmától megszédülve bolonddá vált: Bolondnak kiáltotta ki Istent, mert nem jól teremtette meg a világot, hiszen pusztulások, katasztrófák és háborúk dúlnak benne... "Hogyan engedheti meg Isten mindezt?" - teszi fel a kérdést újra és újra az irányttévesztett ember. Pedig nem Isten a hibás azért, mert pontosan az ellenkezőjét tesszük annak, amit az Ő örök isteni törvényei megszabnak!

A tudás, a megismerés lehetősége a teljesebb élet felé visz, de ha életünk értékpiramisának csúcsán nem az Istenre figyelő szív helyezkedik el, akkor az áldásnak szántból csak szenvedés és nyomorúság fakad. Isten legnagyobb önkinyilatkoztatása a teremtett világ, de annak (meg)léte pedig olyannyira természetes számunkra, hogy nem vesszük észre benne az Istent. Először meglátni a Titokzatos Erőt akkor tudjuk, amikor váratlanul összedőlnek az anyagvilágunk hangyaszorgalommal megépített díszletei... Egzisztenciális/lelki válságba kerülve mindig kiderül számunkra, hogy a matéria nem minden... Kiderül, hogy az életminőségünk nem birtoktárgyaink mennyiségétől és/vagy milyenségétől függ, hanem attól a közösségtől, amiben élünk.

 

Elsősorban a családunktól, amiben felnövekszünk, s a családtól, amit majd mi magunk alapítunk. Azután a közösségtől, amiben dolgozunk, a nemzettől, az országtól, amiben élünk... Azok, akik a kis- és nagyközösségekben csak a hatalmi pozíciókban tudják elképzelni létezésüket, a legnyomorultabb emberek a világon. Ők a mindenáron, gátlástalanul célra törekvők, a kisstílű irgalmatlanok, a pitiáner-ötleteiket világtávlatnak prezentáló megbolydultelméjű mai nérók... Ott vannak a bársonyszékben pöffeszkedő nyakkendősök között, s a kocsmapultnál naponta "áldozó" másképpen agresszívak között is. Az ilyen emberek lelkét szétrágta a bűn férge, s csak idő kérdése mikor omlanak össze... Akinek van szeme, az látja.

 

Bölcsen élni azt jelenti: istenesen élni. Bolondul élni pedig azt, hogy az ember a saját erőtlenségében, végességében bizakodik... Eleddig egyetlen "izmus" sem hozta el a megváltást, s nem is fogja! Az Isten ugyanis megnyilvánul a külsőben, de mindig belül, az elrejtettségben lakozik... Talán azért, hogy szabadon döntsünk: Mit is akarunk kezdeni véges életünkkel... bolondul élni vagy bölcsen?

 


Gonoszság...


A mai nap imádsága:

Istenem! Add, hogy ne fussak bele önzésem zsákutcájába, s add, hogy ne tegyek meg szeretetlen, hamis elképzeléseket életem vezérlő elemeinek! Add, Uram, hogy Benned élhessek, s általad az lehessek, akinek elrendeltél! Ámen



Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva.
1 Jn 3,8

Az nyilvánvaló, hogy a bűn elkövetése (bűn=a rossz megcselekvése, s a jónak elmulasztása) csak szavakban kifejezve/elmondva nagyon egyszerű, valójában egy rendkívül bonyolult, összetett folyamatról van szó. A bűn realitását, szépívű távlatokat pillanatok alatt rombadöntő erejét az egyszerű közmondás - a katartikus élményt teremtő irodalmiságot idézően - így fejezi ki: "Belebújt az ördög!" De mit is jelent ez valójában? Tényleg az ördög maga ráncigálja az ilyen embert kénye-kedve szerint? Vagy egyszerűen csak azt jelenti, hogy, ami a "jól működik", ami épít és szépít, nevel, növel és emel az az Istentől van, s mindaz, ami "nem jól működik" az a Negatív Hatalom, a Sátán, az Ördög, a Mindent Össze-visszadobáló műve?

A kérdés megválaszolása igen messzire vezet, ugyanakkor újabb és újabb emberi kérdéseket vet fel (De mit tegyünk? Mindenről, még Istenről is csak emberi módon tudunk gondolkodni!): Mi volt a célja a Teremtő Istennek azzal, hogy "megengedte" szépnek és jónak megalkotott világában a Sátán létét? A harmadik-évezredeleji ember, kitágult világszemléletével - mely egyben a technikai-tudományosra szűkített világlátását is eredményezte -, nehezen értelmezhető a bibliai ún. "bukott-angyal"-teória. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a judaizmusban jelenlévő erős démonhit a babiloni fogságból hazahozott "folklór-elem"- korábban Jahve-isten ellenlábasai a környező népek idegen istenei voltak -, akkor jó okkal elbizonytalanodhatunk: Kicsoda vagy micsoda az ördög?

Egyesek úgy hiszik: egy szeményben a megtestesült gonoszság. Mások azt gondolják, hogy ugyanúgy titokkal van dolgunk, mint, amilyen a Szentháromság-titok: személy, de nem úgy személyiség, mint ahogyan az ember. Racionálisan hinni bírók egyszerűen a bűn okozta genetikai program-hibának tartják a gonoszság jelenlétét a világban. Egy biztos: Isten jónak teremtette meg ezt a világot, s ami "rossz" van van benne, az nem Isten természetéből fakad, hanem abból, hogy "e világ a múlandóság alá vettetett", azaz - idővel - minden (el)romlik benne... Ugyanakkor érdemes elgondolkodnunk azon is, amit Karl Barth így fogalmaz: "Az ördög hatalma az Istennel szemben a lehető legcsekélyebb, míg önmagunkkal szemben a lehető legtöbb."

Nekünk, Krisztus követőinek nem az a kérdés, hogy kicsoda az ördög, hanem az, hogyan válhatunk Isten gyermekeivé, azaz szentekké. Szent mindaz, ami Istené... Aki Krisztusban van, ismeri a kegyelem lényegét: Isten nélkül senki nem válhat szentté. A hit nem visszafelé, hanem előre tekint! A hit nem azt keresi, hogy mi a gonoszság eredete, hanem azt, mi lesz a vége... Aki Istenben van/az Isten szeretetében él, jól tudja: ha valami elhajlik az Istentől, akkor az a teremtettség törvénye alapján végzetesen romlásra ítélt...

 


Megtérés...


A mai nap imádsága:

URam! Add, hogy élményeim ne távolítsanak Tőled, hanem emeljenek Tehozzád! Ámen
Akkor azokat a városokat, amelyekben legtöbb csodája történt, feddeni kezdte, mert nem tértek meg:
Mt 11,20
Ahogyan nincs két egyforma tojás - csak látszólag -, ugyanígy nincs két azonos megtérés se. Se szeri, se száma azoknak a "csupa jószándékból" írt könyveknek, melyek a megtérést - s ez az alapvető probléma(!) - magyarázzák. Főleg a neoprotestáns teológián nevelődöttek tudnak érdekes kijelentéseket tenni emberről, Istenről és a megtérésről. Megmosolyogtató lehetne, de tulajdonképpen tragédia, ahogyan ezek a szerzők saját emberi elképzeléseiket kinyilatkoztatásként prezentálják, mintha a dolgok tényleg úgy működnének, ahogyan ők elképzelik. Bizonnyal van igazság egy-egy antropomorf gondolatukban, de azért talán nem ártana olykor alázatot tanúsítani, s esélyt adni a Léleknek is: lehet, történhet, 'működhet' mindez másképpen is!
Tény, hogy a ma embere számára a saját döntése a kiindulópont, a meghatározó elem. Azaz: én vagyok, aki keres(t)em az Istent, én döntöttem, én azt gondolom, hogy.. én, én, s megint csak én. Az a vallás, amelyikben sok az "én" az bizony hamar egoistává tehet! A nyugati kereszténység zsákutcájában - kár lenne tagadni, abban vagyunk, hiszen csak az "intellektuális-arisztokrata"-írások elefántcsonttornyos triumfáló megállapításai nem akarnak tudomást venni erről - egyre többen gondolják úgy, hogy valami alapvető változásnak kellene történni, hogy kiszabaduljunk a mostani perspektíva-nélküli, nyomasztó helyzetből. A megoldást egyelőre ugyanott keresik, ahol a világ is keresi: a fejben! Nos ez alapvető hiba. Nem az, hogy gondolkodunk, hanem hogy azt gondoljuk: mindennek a fejben kell eldőlnie...
Az agyban, ebben a csodálatos szerkezetben mintegy 100 milliárd neuron és 100 trillió szinapszis található, miközben kevesebbet fogyaszt, mint egy 20 wattos villanykörte. (A mai szuperszámítógépek ugyan még nem úgy működnek, mint az emberi agy, de ha nemsokára át is térnek majd az új felépítésre, melyben a "neuronok" és a "szinapszisok" egymáson helyezkednek el, s így kevesebb energia szükséges az elektronok továbbításához, hatékonyságában még mindig messze alulmarad az ember teljesítményétől.) Hiába az óriási számítási kapacitás, a computer gyaníthatóan soha nem fog Istenre gondolni... Ha mégis magától képes lenne erre, akkor meglenne az az "istenbizonyíték", amit a skolasztikus filozófusok a középkorban hiába kerestek fél évezreden át! Érdekes: agyunk négy(!) perc alatt képes meglehetősen jól használható profilt felállítani beszélgetőpartnerünkről, s még azt is képes eldönteni, hogy hosszútávon akarunk-e valamit a másiktól vagy sem... A párválasztás egyik nagy csodája, hogy meg lehet tudni rögtön az elején - első látásra -, hogy mit is akarok én valójában a másiktól. Az ötödik perctől már csak ábrándozom, kombinálok, játszok a gondolataimmal.
Fentiek azt jelentik, hogy az ész mellet van valami bennünk, amit régóta szívnek nevezünk, ami átfogja egész létünket. A megtérés ugyan az égbe nyit kaput, de nem odafönt - ott csak örülnek a hazatalált léleknek -, hanem idelent történik: a földön, az Életben! Saul okos volt, de a nagy esze mégsem vitte közelebb őt Jézushoz... Át kellett élnie, meg kellett tapasztalnia az út porában, hogy a Mester nélkül ő senki és semmi. Az agy nem remeg, nem dobog, az agy számít és kombinál. A szív pedig beleborzong, sír és örül, s megéli a lét nem látható, de mégis mindent egybefogó dimenzióit. Sorsunk az, hogy életünkben többnyire nem az eszünkkel, hanem a szívünkkel döntünk. Éppen ezért, nem mindegy, mennyire tiszta a szívünk, s az sem, hogy mi van benne vagy ki "él" benne...
komment

A szemed isteni mestermű-Az imádság végső célja-Megérteni Isten akaratát-Megfelelően kezelni a haragot-Szebb napokra várva-Tudd, hogy ki tartozik az életedhez!

2018. augusztus 26. 00:58 - Andre Lowoa

 

A szemed isteni mestermű

„Csodálatosan alkottál…” (Zsoltárok 139:14 NIV)

 

Az evolúcióelmélet azt mondja, hogy ha valamilyen igény merül fel, akkor a természet majd gondoskodik arról, amire szükség van. Valóban? Dr. William Paley azt írja Natural Theology [Természeti teológia] című könyvében: „A szemünk fényességéhez és használatához elengedhetetlen, hogy folyamatosan nedves és tiszta maradjon, ezt egy pontosan ezt a célt szolgáló váladék biztosítja; a fölösleges sóoldat pedig az orrba ürül egy a csontban lévő kicsiny lyukon keresztül, ami nem nagyobb átmérőjű egy libatoll szárának átmérőjénél. Amikor a folyadék az orrba kerül, magától szétterjed az orr belsejében, és elpárolog a meleg levegő áramában, melyet a folyamatos légzés biztosít. Azt könnyű felismerni, hogy a szem nedvességet igényel; de a szem „igénye” létrehozhatta-e a könnymirigyet, vagy a fölösleg eltávolítására fúrhatott-e lyukat – méghozzá a csontba? Mondják meg az evolucionisták, hogy ki fúrta a lyukat… és ki készítette a csatornát könnyeink szétoszlatására.” A sötétben szemünk érzékelőképessége százezerszeresére nő. A valaha készített legkitűnőbb kamera sem ért ennek közelébe sem! Sőt, a szemünk rátalál arra a tárgyra, amit látni akar, automatikusan ráfókuszál azzal, hogy megnyúlik vagy összehúzódik. A párban mozgó két szemnek különböző szögben kell állnia ahhoz, hogy pontosan arra nézzen, amit látni akar. Az evolúció azt mondja, hogy amikor a szem készen állt, hogy megteremtse önmagát, volt annyi előrelátása, hogy saját védelmére gondoljon, és megépítse a szemöldök csontos kiemelkedését, és az orrnyerget is, hogy az megtartsa a szemüveget, melyre oly sokunknak szüksége van. Aztán ellátta magát egy redőnnyel is, mely védi az idegen anyagoktól. Meglehet, hogy nagyobb hitre van szükség ahhoz, hogy az evolúciót elhiggyük, mint hogy a teremtésben higgyünk! Te mit gondolsz?



Az imádság végső célja

„… hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez” (Róma 8:29)

 hasonlókká legyenek


A Biblia azt mondja, hogy akiket Isten „kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez.” Ha elolvasod a megelőző verseket is, akkor rájössz, hogy Isten ezt az imádság által végzi el bennünk. Ez bizonyára még több imádságra bátorít. Sokszor azért nem imádkozunk, mert nem hisszük, hogy bármi is történne. De Istennel valami mindig történik! Azon tűnődünk: „Mikor csinál már valamit?” Nem értjük, hogy ő mindig munkálkodik. Ha az imádságról van szó, akkor vagy úgy válaszol rá, ahogy remélted, vagy megváltoztatja a szívedet, és Szentlelke közbenjárásával összhangba hozza imádságodat az ő akaratával. Azt mondod, nem látod, hogy ez történne? Amikor elvetünk egy magot, nem várunk már másnapra zöld hajtásokat és leveleket. Azt jelenti ez, hogy semmi sem történik? Nem, egy sor nélkülözhetetlen folyamat játszódik le a föld alatt, ahol nem láthatjuk azokat. Ne ess abba a hibába, hogy azt gondolod, semmi sem történik, csak mert nem látod a bizonyítékát. Csupán nem jött még el az aratás ideje. Isten egyik módszere arra, hogy Jézushoz hasonlóvá formáljon minket az, hogy segít úgy imádkozni, ahogy Jézus imádkozott: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács 22:42). Ez azt jelenti, hogy ha imádságod összhangban van Isten akaratával, akkor ő már dolgozik rajta, még ha nem is látod. Ha pedig imádságod nem Isten akarata szerint való, akkor azon dolgozik, hogy megváltoztassa kérésedet úgy, hogy téged változtat meg. Ha nem kapsz választ imádságodra, az épp olyan nagy áldás lehet, mint az imameghallgatás – ha ez őriz meg attól, hogy megszegd Isten akaratát. És mi Isten akarata? Az, hogy te egyre hasonlóbbá válj Jézushoz!






Megérteni Isten akaratát

„Értsétek meg, mi az Úr akarata.” (Efezus 5:17)

Ha tudod, hogy a helyeden vagy, és Isten akarata megvalósul az életedben, az békességet ad a kedvezőtlen körülmények között is. Bármikor bátran Istenhez mersz fordulni tudva, hogy ő gondoskodni fog rólad, bármire is van szükséged. Azt kérdezed, honnan tudhatod, hogy Isten akaratában jársz? Ehhez két dolog kell, és mindkettő világosan ott áll a Bibliában. 1) Keresztyénnek kell lenned. Pál azt mondja: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Róma 8:14). Csak akkor él benned az Isten Lelke, ha hiszel Krisztusban. Erre a belső segítségre szükséged van, ha teljesíteni akarod Isten akaratát, élvezni akarod áldásait. 2) Bölcsen kell viselkedned. „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” (Efezus 5:15-17). Jonathan Edwards, a híres teológus és prédikátor, 1716-ban tizenhárom évesen kezdte meg tanulmányait a Yale Egyetemen, és tizenhét évesen diplomázott osztályelsőként. Húszéves korában eltökélte, hogy: „soha nem vesztegetek el egyetlen pillanatot sem, hanem a leghasznosabb módon igyekszem eltölteni.” Huszonhat éves korára az egyik legnagyobb kongregacionalista gyülekezet lelkipásztora lett Massachusettsben. És amikor Isten úgy határozott, hogy meglátogatja New Englandet a „Nagy Ébredés” idején, akkor Jonathan Edwardsot választotta, mert ő felkészült és tettre kész volt. Isten akaratának teljesítéséhez az kell, hogy érzékenyek maradjunk a Szentlélek szólítására, és folyamatos készenléti állapotban éljünk. Nos, te hogy állsz ezzel?

„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!” (Zsoltárok 143:10)

Ha visszatekintesz addigi életedre, a legnagyobb örömet az fogja nyújtani, hogy tudod: Isten akaratát teljesítetted. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, ahhoz igazán tudnod kell Isten akaratát cselekedni. Jézus azt mondta: „Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok” (János 7:17). Figyeld meg: „kész cselekedni az ő akaratát”. Jobban kell vágynod arra, hogy Isten akaratát cselekedd, mint bármi másra az életben, jobban, mint amennyire szeretnél lediplomázni, megházasodni, vagy kifizetni a házad utolsó törlesztőrészeltét. Chuck Swindoll írja: „Voltak idők, amikor azt mondtam, hogy szeretném tenni Isten akaratát, de valójában nem akartam. Nehéz ezt megvallani, de amikor úgy tekintettem vissza, hogy semmi nem akadályozta látásomat, felismertem, hogy időnként ellenálltam Isten akaratának.És megtanultam, hogy az önző ellenállást komoly következmények követik.” Pál azt írja: „… engedelmeskedjetek… tiszta szívvel… Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak, és nem mint embereknek, mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól…” (Efezus 6:5-8). Figyeld meg: „cselekedjétek Isten akaratát: lélekből” – vagyis lényünk legmélyéből. Jobban, mint amennyire emberek kedvében akarunk járni, jobban, mint amennyire fizikai kényelemre vagy státuszra vágyunk, jobban, mint amennyire biztonságérzetet szeretnénk – a legfőbb vágyunk az legyen, hogy Istennek tetszően éljünk. A zsoltáros így imádkozott: „Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van” (Zsoltárok 40:9). Neked is így kellene imádkoznod: „Istenem, mindenben, amit ma teszek, arra vágyom, hogy tetszésedre legyek, és akaratodat teljesítsem.”

„A Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám.” (Apostolok cselekedetei 20:23)

Napjainkban a hívők a 75%-a él fejlődő országban, gyakran keresztyénellenes környezetben. Hszü Junghaj is egy közülük. Azon igyekezett, hogy legalizáltassa Kínában a házi gyülekezeteket. Ezért bebörtönözték, két évet kellett eltöltenie egy 2,5×2,5 méteres cellában, egy pekingi börtönben. Nem volt benne WC vagy mosdó, csak egy cső a sarokban, amiből víz csordogált a betonpadlóra. „A cellám volt az utolsó állomás a halálraítélteknek – emlékszik vissza – Volt idő, amikor három fogoly is szorongott ebben a nyirkos cellában kivégzése napját várva.” Junghaj imádsággal, elmélkedéssel és sírással élte túl ezt az időszakot. Egy darab szappant használva írt a cellája falára, így írta meg egy Istenről szóló könyv vázlatát. Amikor befejezte, fejből megtanulta az egészet, és szabadulása után börtönjegyzeteiből megírta a God the Creator [Isten a teremtő] című könyvet. A nehézséget és megpróbáltatások gyakran inkább megerősítik, hogy Isten akaratában vagy, mintsem megkérdőjeleznék azt. Pál azt írta: „Hogy mi ér ott engem, nem tudom, csak azt, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám. De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” (ApCsel 20:22-24). Figyeld meg, még itt is a kegyelemről beszél. Nem számít, milyen nehéz Isten akarata, teljesíteni tudod, ha minden nap az ő kegyelmének korlátlan forrásából merítesz.




Megfelelően kezelni a haragot

„Ne vétkezzetek azzal, hogy hagyjátok eluralkodni rajtatok a haragot!” (Efézus 4:26 NLT)

Egy ember autója leállt egy kereszteződésben, emiatt seregnyi duda szólalt meg mögötte. Az illető kiszállt a kocsiból, nyugodtan odasétált a mögötte álló autóhoz, és ezt mondta: „Sajnálom, nem tudom elindítani az autómat. Ha ön is szeretné megpróbálni, akkor addig ideülök és nyomogatom az ön dudáját.” Amikor nem tudod, hogyan kezeld megfelelően a haragodat, két dolog történik: 1) Haragos maradsz. A termosztátod forráspontig hevül. Nézd reálisan a helyzetet! Sokkal több problémát elfelejtünk az életben, mint amennyi a kedvünk szerint oldódik meg. 2) Nem mindig leszel dühös, amikor a haragod helyénvaló! Emiatt azok az esetek, melyek a jellemedet építhetnék, tétovázással és közönnyel végződnek. Fejezd ki a haragodat megfelelő módon! Amikor nincs bátorságod ahhoz, hogy szembeszállj a főnököddel vagy egy munkatársaddal, akkor nagy valószínűséggel otthon fogsz robbanni. Jézus azt mondta: „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt!” (Máté 18:15). Van olyan is, amikor haragosnak kell lennünk. Pál azt írja: „Amikor pedig Kéfás Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem. Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, együtt evett a pogányokkal. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidó származású testvérektől. Képmutató módon viselkedett vele együtt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott” (Galata 2:11-13). Nem helyes tolerálni helytelen dolgokat, ha tenni is tudnál ellene. Csak tedd biblikus módon! Mondd ki, amit mondanod kell, de kedvesen mondd! Ezt úgy hívják: „szeretettel mondani ki az igazságot” (ld. Efézus 4:15). Az ajtócsapkodás és a dühös kitörések nem vallanak krisztusi jellemre, ráadásul ellenállást szülnek. Haragodat a probléma ellen fordítsd, ne a személy ellen!




Szebb napokra várva

„De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén." (Zsoltárok 27:13)
Amikor egyjátékos pontot akar szerezni, az ellenfél csapata legjobb játékosait jelöli ki arra, hogy akadályozzák őt. Az a támadás tehát, amit most átélsz, lehet, hogy azt jelen­ti, értékes vagy Isten számára. Pál azt írta: „Gyakran voltam... veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között, fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezíte­lenségben. Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja" (2Korinthus 11:26-28). Hogyan kezelte mindezt Pál? „...ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé..." (Filippi 3:14). Nos, igazából Pál semmit nem felejtett el; emlékezett nevekre, helyekre, arcokra, némelyiket fel is jegyezte. Van azonban egy különbség: nem hagyta, hogy amit vele tettek, az befolyásolja szemléletmódját. Erre a hozzáállásra van neked is szük­séged! Amikor az előbbre jutási vágyad nagyobb lesz, mint a múlt emlékei, újra élni kezdesz. „Ha nincs mennyei látás, elvész a nép..." (Példabeszédek 29:18 KJV). Amíg nem lesz jövőre vonatkozó látásod, a múlt küzdelmeiben fogsz élni. Már önmagában az a tény, hogy Isten vágyakat helyezett lelkünkbe, azt jelenti, hogy a jobb napok csak ezután következnek! Ezért kelj fel, és mondd a zsoltárossal együtt: „De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén"!
Tudd, hogy ki tartozik az életedhez!

„... tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük..." (4Mózes 33:55)

A földrengéseket az okozza, hogy két tektonikus lemez egy törésvonal mentén egymásnak nyomódik, majd ellenkező irányba elmozdul. Ez történik olyankor is, amikor nem a megfelelő emberekhez kötődsz. Ezért mondta Isten az izraelitáknak az ígéret földjén élő ellenséges népekre vonatkozóan a következőt: „De ha nem űzitek ki onnan az ország lakosait, akkor tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük, és szorongatni fognak benneteket azon a földön, amelyen lakni fogtok" (4Mózes 33:55). Ha egy kapcsolat nem működik, ha már a helyreállítására tett minden erőfeszítésed kárba veszett, ismerd be! Néha csak le kell nyelned a büszkeségedet, és be kell látnod, hogy ahelyett, hogy felemelnéd őket, ők húznak le téged. Ha elengedsz valakit, az nem jelenti azt, hogy az illető soha nem fog fejlődni, csak azt, hogy elismered, Isten alkalmasabb ennek a munkának az elvégzésére, mint te. Vigyázz azokkal, akik mindig megpróbálnak lelkiismeret-furdalást kelteni benned amiatt, hogy „nem vagy ott". Hiszen csak Isten tud mindig ott lenni! Különbség van aközött, hogy segítesz valakinek, vagy hogy te gondoskodsz róla. A segítség igazából még akadály is lehet. Hiszen miért próbálnák meg egyedül, ha te mindig ott vagy számukra? Neked szükséged van arra, hogy érezd, szükség van rád, de ezzel útját állod növekedésüknek. Lépj vissza, és hagyd, hogy saját erejükből tanuljanak meg járni! Nem mindenki fog örülni ennek, de nem is kell, hogy örüljenek. Jézus azt mondta: „Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember..." (Lukács 6:26). Ne engedd, hogy a kritikától való félelem legyőzze a józan eszed! Az embereknek nem esik jól, amikor szembesítik őket dolgokkal, de ez túlélés kérdése. Minden kapcsolatnak megvan az értelme, és az ideje. Tanuld meg megkülönböztetni, hogy ki tartozik a múltadhoz, és ki a mostani életedhez!
komment

Égi Édesanyánk üzenete 2018. augusztus 25-én Medjugorjéból

2018. augusztus 25. 18:11 - Andre Lowoa

Engedjétek meg Istennek, hogy a megtérés útján vezessen benneteket

A Szűzanya 2018. augusztus 25-i üzenete

Drága gyermekek! Ez kegyelmi idő. Gyermekeim, többet imádkozzatok, kevesebbet beszéljetek és engedjétek meg Istennek, hogy a megtérés útján vezessen benneteket. Veletek vagyok, és édesanyai szeretettel szeretlek benneteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.

 

Jézus nyilvános működésének első szavai a megtérésre és a szavába való bizalomra hívnak. A Szűzanya ebben az üzenetében arra hív bennünket, engedjük meg Istennek, hogy a megtérés útján az új életre vezessen minket. Sok korábbi üzenetében, az elmúlt évek jelenései során a Szűzanya a következő szavakkal hívott bennünket:

„A megtérés könnyű lesz mindazoknak, akik el akarják fogadni. Ez olyan ajándék, amelyet ki kell imádkoznotok felebarátaitok számára… Ma mindnyájatokat szeretnélek betakarni palástommal és elvezetni a megtérés útjára. Drága gyermekek, kérlek, benneteket adjátok az Úrnak múltatokat, minden rosszat, amely felgyülemlett szívetekben… Veletek maradok megtérésetek útján… Ma is teljes megtérésre hívlak benneteket, amely nehéz azoknak, akik nem Istent választották… Drága gyermekek, Istenhez való teljes megtérésre hívlak benneteket. Isten meg tud adni nektek mindent, amit kértek tőle… Örülök megtéréseteknek és édesanyai palástommal oltalmazlak benneteket… Nem mondhatjátok, hogy megtértetek, mert életeteknek mindennapi megtéréssé kell válnia.”

 

Ez csak néhány a Szűzanya megtérésre hívó üzenetei közül. Számos üzenete és szava a megtérésről, az élet megváltoztatásának szükségességéről és fontosságáról szól, vagy jobban mondva az egyetlen fontosra és szükségesre vonatkozó látásmód megváltoztatásáról. Ezért fontos, hová nézel, mire irányul tekinteted. Ahogyan van testi szem, ugyanúgy van a léleknek, a szívnek is szeme. Ha kinyitod lelki szemed, észreveszed, hogy Isten oly közeli, itt van előtted. Ha rátekintesz, akkor az Ő lelke és ereje szívedbe árad. Ahogyan a zsoltáros mondja: „Látják majd a szegények és örvendeznek; keressétek Istent és élni fog szívetek.” (Zsolt 69, 33). Ezért fontos azt látni, arra tekinteni, amivé szeretnél válni. Fontos Jézusra tekinteni, akit a Szűzanya ajándékoz nekünk, és akihez ő vezet bennünket. Jézusra nézni azt jelenti, látni azt a sok csodát, amelyet ő tett és, amelyet veled is meg tud tenni. Ő szabaddá, örömtelivé és teljes emberré tud tenni. Te azzá válsz, amit nézel, amire tekintesz. Ez az új élethez vezető út, amelyet Isten ajándékoz nekünk.

 

A megtérés út, folyamat. A megtérésnek ezen útján fontos a keresztény élet kipróbált eszközeit alkalmazni és azokat az eszközöket is, amelyekre a Szűzanya emlékeztet minket üzeneteiben. Ilyen eszköz a böjt, a lemondás. A böjt segít megérezni Istent, az ő közelségét és így válunk érzékenyebbé a lelkiekre és Isten érintésére szívünkben.

 

Ugyanígy segítség számunkra az adakozás is. Bátran adni, megosztani. Amikor adsz, akkor lemondasz valamiről, amit te is használhatnál. Így erősíted lelked és érzékeled a szeretetet és a jóságot. Így tapasztalod meg Isten működését és azt, ahogyan a jó elkezd növekedni benned.

 

Különlegesen jó imádkozni. Az ima az Istennel való találkozáshoz vezető út. Az imádságban a legfontosabb az összeszedettség, tudatában lenni annak, hogy ki vagyok én, és ki az Isten. Az ima, beszélgetés. Az ima nem monológ. Az ima nem csak az, hogy mi Istenhez beszélünk, hanem az is, hogy meghallgatjuk azt, amit Ő szeretne mondani nekünk.

 

Ez azt jelenti, megengedjük Istennek, hogy a megtérés útján vezessen bennünket. Ez egy folyamat, út és fáradhatatlan együtt járás Istennel. Csakis így tudjuk megélni az élet teljességét, amelyre a Szűzanya ebben az üzenetében is meghív bennünket.

 

 

Imádság

Szűz Mária, Te egyedül haladtál előre a hit útján. Mindazt, amit Istennel együtt éltél meg, minden nehézséget, fájdalmat és örömöt, a hitben élted meg, nem pedig a látásban. Azért vagy boldog, mert hittél. Azért vagy Édesanya, mert kitartottál a legnehezebb pillanatokban is a kereszt alatt, Fiad mellett a Kálvárián. Itt, a Kálvárián lettél minden ember Édesanyjává. Te soha sem szűnsz meg Édesanya lenni, aki hív, bátorít, biztatja gyermekeit, hogy megnyissák szívüket és megtérő emberekké váljanak. Kérlek, segíts közbenjárásoddal, hogy komolyan vegyük Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk szavait. Segíts mindenkinek, de különösen azoknak, akik eltávolodtak az élet forrásától, az Istentől, hogy rátalálhassanak az Istennel való találkozás útjára, amelyben az élet egész teljessége rejtezik. Ámen.

 

M. M

fordította: Sarnyai Andrea
komment

Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! 20160826

2018. augusztus 25. 16:31 - Andre Lowoa

"A Vörös Sárkány és a Medve, amely Oroszország, nem szeretik Istent. Ők az Antikrisztus vezetése alatt lesznek, aki Keletről származik, és aki zárt ajtók mögött rejtőzködik. Amikor ezek a próféciák kibontakoznak, akkor az egész világ hinni fog ezekben az üzenetekben. Akkor már nem lesz kétség. Kérlek, imádkozzátok a Keresztes Imahadjárat ezen imáját, hogy segítsen enyhíteni ezeknek az eseményeknek a hatásait. A Keresztes Imahadjárat 54. imája: Ima az Atyához, a Harmadik Világháború hatásának enyhítésére:" http://masodikeljovetel.hu/masodik-pecset-harmadik-vilaghaboru VÖ.: http://meteon.org/2016/08/25/barmelyik-pillanatban-kitorhet-a-haboru-teljes-harckeszultseget-rendelt-el-az-orosz-hadseregnel-putyin/




http://magyaridok.hu/kulfold/bombaknal-veszelyesebb-fegyvert-kuldtek-europaba-az-isis-meregkeveroi-945046/ VÖ.:
"Európában fog elkezdődni."



http://napimigrans.com/csendben-de-erosen-keszulnek-valamire-a-nemetek/ VÖ.:
"A bankrendszeretek lesz majd az oka, és ebbe a tragédiába Németország ismét belekeveredik, mint az elmúlt két alkalommal is."

komment

-MEDJUGORJEI IMA-

2018. augusztus 25. 14:22 - Andre Lowoa

†

Sürgős elterjesztését kérte a Szent Szűz

Istenem, Atyánk!
Hisszük, hogy megmentesz az örök kárhozattól. Kérünk Téged, mentsd meg világunkat, ezt a világot, ahová egyszülött Fiadat küldted, a mi Urunkat, Jézus Krisztust. Te vagy az egyetlen reményünk, ó, Örök Szeretet-Mindenható Istenünk. Kérünk, tekints a bűnösökre, mint tévelygő fiaidra és lányaidra.
Forró szeretettel kérünk, könyörülj rajtunk, Urunk, mert nem látunk más kiutat a jelen idő zűrzavarából. Segítsen minket a Te szerető Mindenhatóságod, nyújtsd felénk óvó-védő karjaidat, űzd el a gonoszt tőlünk.
Istenem, Atyánk, kérünk, légy irgalmas századunkhoz, e kor embereihez a mérhetetlen nagy hitetlenség miatt. Könyörülj a tudósokon, és világosítsd meg gondolkodásukat a Te Lelkeddel. Istenünk, Atyánk, kérünk, könyörülj a kicsinyeken, akik semmiről sem tehetnek, és akik nem tehetnek arról, hogy ebbe a hazugságokkal és tévedésekkel teli gonosz világba születtek. A Te igazságoddal gyújts világot a lelkünkben, és minden kicsi és kiszolgáltatott gyermek lelkében is.
Jézusom, fogadd a Te kegyelmedbe az én bűnöktől terhelt lelkemet, egész életemet - Atyám, irgalmasság Atyja, vedd el tőlem a szenvedés keserű kelyhét. De ne az én akaratom, hanem a Te szent akaratod teljesedjék be, mindörökre.

†
Ámen

komment

Miért gondolod, hogy nincs elég időd?-Minden hívőnek vannak lelki ajándékai-Vezess naplót a szellemi növekedésedről-Vezess naplót lelki fejlődésedről!

2018. augusztus 25. 10:56 - Andre Lowoa

 

Miért gondolod, hogy nincs elég időd?

"A békesség Istene... mindent megad nektek, amire szükségetek van, hogy akaratát megcselekedhessétek" (Zsidók 13:21 TLB fordítás)


A "használd, vagy elveszíted" alapelv általánosan érvényes. Ha nem tornázol, az izmaid elsorvadnak. Ha nem fekteted be a pénzedet, elveszíted azt. Ha nem tartod frissen az elmédet, egyre tompább lesz, ahogy idősödsz. Ha tehetséged van valamiben, de nem gyakorolsz, a tehetséged kárba vész.

Ennek az ellenkezője ugyanúgy igaz: ha használod, megsokasodik. Ha használod az izmaidat, növekedni fognak. Ha befektetsz egy kis pénzt, kamatozni fog. Megsokszorozódik!

Zsidók 13:21 ezt mondja: "A békesség Istene... mindent megad nektek, amire szükségetek van, hogy akaratát megcselekedhessétek" ( TLB fordítás).

Mi az, amiből többre lenne szükséged? Mit szólnál több energiához? Több időhöz? Több pénzhez? Több tehetséghez?

Itt a titok: ha valamiből többre lenne szükséged, vedd azt a kicsit, amid van, és kezdj el vele önzetlenül szolgálni más embereknek - Isten pedig meg fogja azt sokszorozni. Talán azt mondod: "Nincs időm másokat szolgálni. Nincs időm a gyülekezetben szolgálni. Még azokra a dolgokra sincs elég időm, amiket muszáj elvégeznem. Hogy férne bele ezen kívül bármi?" Miért gondolod, hogy nincs elég időd? Isten nem azt akarja, hogy az összes idődet saját magadra fordítsd. Miért adna neked Isten több időt, ha a saját dolgaidra fordítod?

Hasonló ez az alapelv a tizedfizetés elvéhez, amikor a kereseted tíz százalékát visszaadod Istennek. Miért? Mert ha te visszaadsz tíz százalékot Istennek, akkor ő a maradék kilencvenet úgy megsokszorozza, hogy több lesz, mintha a száz százalékot megtartottad volna magadnak. Ez igaz az időddel kapcsolatban is. A tehetségeddel kapcsolatban is. Az életben mindennel kapcsolatban.

Ha nem használod, elveszíted. Ahhoz, hogy több legyen, be kell fektetned a kevesedet, amid van. Isten mindent megad, amire szükséged van, sőt még többet is ahhoz, hogy az ő akaratád megcselekedhesd, ha az idődet, a pénzedet, és a tehetségedet az ő szolgálatában használod.

Beszéljetek róla

  • Tapasztaltad már, hogy Isten megsokszorozza a pénzedet, a tehetségedet és az idődet, ha valami olyasmire használod azt fel, ami igazán számít?
  • Miben vagy tehetséges? Hogy szolgálhatsz a tehetségeddel másoknak?
  • Mondj egy példát arra, hogy hogyan szolgálhatsz az időddel másoknak! Hogyan kell átrendezned a napirendedet annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson?




Minden hívőnek vannak lelki ajándékai

„Különböző lelki ajándékok vannak, de ugyanaz a Lélek adja őket. Különböző módon lehet szolgálni, de ugyanazt az Urat szolgáljuk. Különböző munkákat kell elvégezni, de ugyanaz az Isten ad minden ajándékot minden embernek.” (1Kor 12:4-6, GW fordítás)

Amikor tudod, hogy mire lettél alkotva, akkor tudod, hogy kive kell valnod, és elkezdhetsz arra fókuszálni, és jobban kihasználni az életed.

Abban a pillanatban, amikor átlépsz a lelki határon, és elkezded Jézust követni, ezt mondod: „Isten útján fogok járni, nem a saját utamon. Engedni fogom, hogy Ő irányítsa az életemet. Isten célját akarom követni, nem a sajátomat. Azt fogom tenni, amire teremtve és alkotva lettem, hogy megtegyem.”

Amikor megteszed ezt az lépést, Isten négy fontos ajándékot ad neked:

Megbocsátás. A Róma 5:15b-ben ez áll: „Mert egy ember bűne, az Ádámé, sokaknak hozott halált. De még ennél is hatalmasabb Isten csodálatos kegyelme és a megbocsátásának ajándéka sokak számára egy másik ember, Jézus Krisztus által." (NLT fordítás). Az első dolog, amit Jézus tett, hogy eltörölt mindent, amit valaha is rosszul tettél. Megbocsáttatott! Nincs többé ítélet.

Örökélet. Istennek hosszútávú tervei vannak számodra. A Biblia azt írja a Róma 6:23-ban: „Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." Sosem fogod tudni megdolgozni vagy kiérdemelni az utat a Mennybe. Az egyetlen út, hogy a Mennybe kerülj, ha hittel elfogadod Isten ingyen ajándékát.

A Szentlélek. A Róma 5:5b-ben ezt írja, hogy Isten „a Szentlelkét adta nekünk, hogy megtöltse a szívűnket a szeretetével." (NLT fordítás). Honnan tudhatod, hogy megengedted Istennek, hogy az életed által éljen? Amikor megteremnek benned a Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, gyengédség és önmegtartóztatás.

Különleges képességek. A Bibliában a különleges képességeket lelki ajándoknak nevezik, amelyek különboznek minden anyagi vagy fizikai ajándéktól. Ezek által tudod elvégezni azt a munkát, amit Isten akar elvégezni általad. A legtöbb hívő azt sem tudja, hogy vannak lelki ajándékaik, még kevésbé azt, hogy melyek azok. De neked is vannak!

A Biblia azt írja az 1Kor 12:4-6-ben: „Különböző lelki ajándékok vannak, de ugyanaz a Lélek adja őket. Különböző módon lehet szolgálni, de ugyanazt az Urat szolgáljuk. Különböző munkákat kell elvégezni, de ugyanaz az Isten ad minden ajándékot minden embernek.” (1Kor 12:4-6, GW fordítás).

De mi is a lelki ajándék? Istennek célja van az életeddel, és a lelki ajándékok azok az eszkozok, amelyek segítségével el tudod végezni azt a munkát, amire Ő elhívott. Isten sosem fogja kérni, hogy olyasmit tegyél meg, amihez nem adja meg a szükséges képességeket. Már abban a pillanatban megkapod ezeket, amikor elfogadod Jézus Krisztust. Nem te választod és érdemled ki az ajándékaidat.

Ugyanakkor, nem a saját javadat szolgálják. Azért kaptad lelki ajándékaidat, hogy másokat szolgálj velük. Mások pedig a gyülekezeti családban olyan ajándékokat kaptak, amelyekkel neked szolgálhatnak.

Amikor én a tanítói ajándékomat használom, te áldást nyersz. Amikor te használod a lelki ajándékaidat, a gyülekezeted tagjaira száll az áldás. Olyan ez, mint egy puzzle.Ha egyetlen darab is hiányzik, rögtön észreveszed. Amikor felfedezzük és használjuk a lelki ajándékainkat, mindannyiunkra áldás száll.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Hogyan töltöd be azt a szerepet, amit Isten neked szánt a gyülekezetben a lelki ajándékaidat használva?
  • Milyen hatással volt a fenti négy ajándék az életedre keresztyénként?




Vezess naplót a szellemi növekedésedről

"Fontos, hogy erősen ragaszkodjunk ahhoz, amit hallottunk, hogy ne sodródjunk el." (Zsid 2.1, MSG fordítás)

A szellemi érettségben való növekedésed során együtt kell működnöd Istennel. 

Az egyik módja ennek az, hogy elhiszed, Isten munkálkodik az életedben - még akkor is, ha ezt nem érzed. A szellemi növekedés gyakran lassú és fárasztó folyamat, csak kis lépéssekkel lehet előre haladni. Fokozatos fejlődést várj. A Biblia azt mondja, "a földön mindennek megvan a saját ideje és évszaka." (Préd. 3.1, CEV ford.)

A te szellemi életedben is vannak különböző “évszakok". Néha egy rövid, intenzív és áttörésszerű növekedésen mész át (tavasz), amit egy stabilizáló és próbákkal teli időszak követ (ősz és tél). 

Mi a helyzet azokkal a problémákkal, szokásokkal és fájdalmakkal, amelyeket szeretnél, ha egy csoda azonnal eltüntetne az életedből? Az rendben van, ha csodáért imádkozol, de ne légy meglepődve, ha a problémáidra a válasz egy fokozatos változáson keresztül jön. Idővel egy lassú, nyugodt patak is lekoptatja a kemény sziklát és a hatalmas szikladarabot apró kavicsokká formálja.  Idővel egy kis facsemete is 100 méteres cédrusfenyővé növekszik.

Vezess egy naplót arról, amit tanultál. Ez ne egy eseménynapló legyen, hanem egy feljegyzés arról, amit tanulsz. Írd le a meglátásaidat és a gondolataidat azzal kapcsolatban, amire Isten tanít Önmagáról, magadról, az életről, az emberi kapcsolatokról vagy bármi másról.  Jegyezd fel, hogy újra átnézhesd és emlékezhess ezekre, és hogy tovább adhasd a következő nemzedéknek. (Zsolt 102:18, 2Timóteus 3:14)

Azért kell újra tanulnunk a dolgokat, mert elfelejtjük őket. Ha rendszeresen átnézed a szellemi naplódat, nagyon sok fölösleges bánattól és fájdalomtól kímélheted meg magad. A Biblia azt mondja, " fontos, hogy erősen ragaszkodjunk ahhoz, amit hallottunk, hogy ne sodródjunk el." (Zsid 2.1, MSG ford.)

Beszéljetek róla

  • Milyen területen láttad, hogy növekedtél szellemi érettségben az elmúlt hónapban? És milyen területen növekedtél az elmúlt évben?
  • A szellemi fejlődés és növekedés melyik "évszakában" vagy most?
  • Hogyan tudsz naplót vezetni a szellemi növekedésedről anélkül, hogy papírt és tollat használnál?




Vezess naplót lelki fejlődésedről!


„Akkor leírta Mózes az Úr összes igéjét. Másnap korán reggel oltárt épített a hegy lábánál.” (2Mózes 24:4)

Mózes életében a siker egyik titka ez volt: minden nap időt töltött Istennel, és leírta, amit Isten mondott neki. Neked is ezt kellene tenned. Elmondom, miért. Mert a) az írás segít abban, hogy letisztuljanak a gondolataid; b) a lejegyzett szöveg megmarad, később is elő tudod venni; c) mérhető lesz az előrehaladásod. Ha rászántuk az időt arra, hogy leírjunk valamit, arra emlékezni is fogunk. Jim Elliot, az ismert amerikai misszionárius, aki 1956-ban mártírhalált halt Ecuadorban, lelki naplót vezetett, amely nagyon érdekes olvasmány: „Felhagytam a rendszeres napi bibliaolvasással. Nem sikerült visszaszoktatnom magam az áhítatok megtartására… egyedülálló férfiként nehéz volt imádkozni… most még az is nehezemre esik, hogy reggel felkeljek az ágyból… Már sokszor elhatároztam, hogy változtatok ezen, de eddig még sosem tettem.” Az ilyen írás tükröt tart elénk, megmutatja valódi lelkiállapotunkat – azt az állapotot, amiről könnyen elfeledkezünk, ha nem szembesülünk vele minden nap. Hozzánk hasonlóan Eliot is küszködött a lelki önfegyelemmel. De sokunktól eltérően ő a lelki vereségeit feljegyezte, nem csak a lelki győzelmeit. Az ilyen naplóvezetés rákényszerít arra, hogy elgondolkodjunk szívünk valódi állapotán, feljegyezzük előrehaladásunkat, visszanyerjük lendületünket, elutasítsuk rossz szokásainkat, megerősödjünk jó gyakorlatainkban, és segít, hogy elinduljunk lelki céljaink felé. Ismersz más eszközt, ami ilyen hasznos lenne az önfegyelem gyakorlásában? Nem? Akkor rajta, kezdj naplót vezetni lelki életedről!




komment

Ha szeretnél meggyógyulni, mondd el másoknak!-Határozzon meg a mások iránti szolgálat-Hogyan segítsünk valakinek megtalálni a reményt és a gyógyulást?

2018. augusztus 25. 10:55 - Andre Lowoa

 

Ha szeretnél meggyógyulni, mondd el másoknak!

"Ismerjétek be a hibáitokat egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyulhassatok." (Jakab 5:16 - LB fordítás)

Tudod, hogy mik azok a problémák, melyektől meg akarsz szabadulni az életedben? Mi az a kísértés, hiányosság, hiba, félelem, aggodalom, magányosság - bármi legyen is, ami rombol téged? Sosem fogsz tudni egymagad megszabadulni ezektől. Ha tudnál, megszabadulnál tőle, de nem tudsz, tehát nem fogsz. Csak akkor leszel jobban, ha őszinte vagy Istennel - és másokkal.

Lehet, hogy azt mondod: "Nem akarom ezt tenni. Kényelmetlenül érezném magam. Miért kellene nekem ezt tenni?" Mert megalázkodásra kényszerít, és Isten az alázatosoknak kegyelmet ad. A leragadást a büszkeséged okozza.

A Bibliában ezt olvassuk: "Kettő jobb, mint egy, mert fáradozásuknak jó eredménye van: ha valamelyikük elesik, egyik fel tudja segíteni a másikat. De kár azért, aki elesik, és nincs senki, aki felsegítse." (Prédikátorok 4:9 - LB fordítás).

Isten úgy alkotott minket, hogy szükségünk legyen egymásra. Nem arra alkotott, hogy egyedül nézz szembe a problémáiddal, vagy a bűneiddel. Szükségünk van egymásra. Vágyunk arra, hogy tartozzunk valakihez. Azért vagyunk, hogy segítsük egymást.

Jakab 5:16 az egyik legfontosabb vers az egészséged és szentséged szempontjából, ahogy a rossz szokásokat és nehézségeket próbálod kiküszöbölni: "Ismerjétek be a hibáitokat egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyulhassatok." (LB fordítás)

Már hallhattad ezt tőlem korábban: Az érzések beismerése a gyógyulás kezdete. Ez Jakab 5:16-on alapszik. Az érzések felfedése által leszel egyre jobban. Ha valaki odajön hozzám és ezt mondja: "Pásztor Rick, erről még senkinek sem beszéltem", tudom, hogy ez az ember úton van a felépülés felé, mert amikor először osztasz meg valamit valakivel, kinyitod annak a szekrénynek az ajtaját, ami mögött a mumus bújkál - de kiderül, hogy nem is olyan nagy, mint amilyennek hitted és megkönnyebbülten felsóhajtasz. A beismerés és megosztás megkönyebbülést és gyógyulást hoz magával. Miért? Mert abban a percben, amikor ezt megteszed, megalázod magadat, és Isten az alázatosoknak kegyelmet ad.

Néhányatoknak ez a legnehezebb lépés, mert sérti a büszkeségeteket. Nem bánjátok, ha Istennek beszéltek egy rossz szokásról, de nem tervezitek, hogy megosztjátok másokkal is. A gondolatától összeszorul a gyomrotok.

Ha így áll a dolog, akkor megakadsz abban a bűnben az életed hátralévő részében, mert sosem leszel jobban magadtól. Isten úgy alkotott minket, hogy szükségünk legyen egymásra a növekedéshez.

Ha minden vágyad, hogy Isten megbocsásson neked, mondd el neki. De ha szeretnél meggyógyulni, akkor el kell mondanod más embereknek.

Beszéljetek róla

  • Szerinted milyen emberekkel szeretné Isten, hogy megoszd a bűneidet, aggodalmaidat és félelmeidet?
  • Kik azok az emberek az életedben, akik megfelelnek ennek a leírásnak?
  • Mit gondolsz, Isten hogyan szeretné, hogy reagálj, amikor a barátaid megosztják veled a bűneiket, fájdalmaikat, rossz szokásaikat, vagy akadályaikat?






Határozzon meg a mások iránti szolgálat

 

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” Máté 20:28

A szolgálat nem olyasvalami, amit csak úgy beszúrunk a naptárunkban, amikor időnk van rá. Ez a keresztyén élet szíve. Jézus „adni” és „szolgálni” jött – és ez a két ige kellene, hogy meghatározza az egész földi életedet is.

Jézus azt tanította, hogy a lelki érettség sohasem öncélú. A lelki érettség célja a szolgálat! Nem elég egyre többet és többet tanulnunk, hanem cselekednünk is kell, amit megtanultunk és gyakorolnunk azt, amiben hiszünk. A tanulás szolgálat nélkül, lelki stagnáláshoz vezet.

De a mások iránti szolgálat éppen az ellentéte a természetes ösztöneinknek. Leginkább azt szeretjük, ha nekünk szolgálnak, nem pedig azt, ha mi szolgálunk. Azt mondjuk: „Olyan egyházat keresek, amely betölti a szükségleteimet és ahol áldást találok” -nem pedig azt, hogy: „Olyan helyet keresek, ahol szolgálhatok és áldássá lehetek”.

De mint Krisztusban felnőtteknek, életünkben egyre inkább arra kellene tennünk a hangsúlyt, hogy szolgáló életet éljünk. Jézus felnőtt követője abbahagyja a kérdezgetést, hogy „Ki fogja betölteni a szükségleteimet?” és inkább azt kérdezi, hogy „Én kinek tölthetném be a szükségleteit?”



Hogyan segítsünk valakinek megtalálni a reményt és a gyógyulást?

„Ezért (Jézus) képes teljesen megmenteni azokat, akik Istenhez jönnek rajta keresztül, mert Ő mindig él, hogy közbenjárjon értük.” (Zsidók 7:25, NIV fordítás)

Én hiszem, hogy a kis csoportok létfontosságú szerepe az, hogy segítséget és gyógyulást találjanak az úgynevezett reménytelen emberek. Az egyik része, amit nagyon szeretek abban, hogy kis csoportba tartozom az, hogy imádkozhatunk egymás reménytelen helyzetéért. A másik ember hitére támaszkodhatunk, ha nekünk kétségeink vannak.

A Lukács 5-ben olvashatunk egy nagyon jó történetet a férfiak kis csoportjáról, akik Jézus lábaihoz vitték barátjukat, aki béna volt és gyógyulásra volt szüksége. Ebben a beszámolóban felfedezhetjük a kis csoportok hét jellemzőjét, amelyeket Isten gyógyulásra használ. Ma ebből három jellemzőt nézünk meg és holnap pedig a többit. 

Együttérzés: Ez a béna azért gyógyulhatott meg, mert barátai gondoskodtak róla. Ez mindig így kezdődik velünk, hogy gondoskodunk azokról az emberekről, akik sérültek. A Római levél 15:2 ezt mondja: „Nekünk segítenünk kell másokat, azt tenni, ami helyes és felépíteni az Úrban” (NLT). Isten használja ezeket a férfiakat, mert ők érzékenyek voltak barátjuk szükségeire. És Ő használni fog minket, amikor nem merülünk el gondolatainkban a szükségeink miatt és elkezdünk többet gondoskodni másokról, mint magunkról.

Hit: A férfiak hitték, hogy Isten meggyógyítja a barátjukat. Nézd meg a Lukács 5:20-at: „Amikor Jézus látta az ő hitüket, azt mondta: barátaim, megbocsáttattak a ti bűneitek.” (NIV). Nem a béna hite miatt történt, hanem az ő barátai hite miatt. Hány embert ismersz, akik annyira bénák, hogy nem tudnak hinni Istenben? Ez az a helyzet, amikor nekünk kell hinnünk helyettük.

Közbenjárás: Ezek a barátok nemcsak imádkoztak a barátjukért, lépéseket is tettek. Nem elég csak imádkozni valakiért, aki megsérült és a bűn foglya. Tennünk is kell érte, Jézus ezt mondja a Lukács 14:23-ban: „Menjetek ki az utakra és az ösvényekre és kényszerítsetek bejönni mindenkit, hogy az én házam megteljen.” (NIV). Ott van egy sor példa a Bibliában azokról az emberekről, akik másokat vittek Jézushoz. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Milyen a reménytelenség?
  • Hiszed-e, hogy senki sincs Jézus hatáskörén kívül? Ha igen, mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy Jézushoz vidd a „reménytelen” embereket?
  • Melyik fájdalmakkal küzdő barátodért imádkoztál mostanság? Mit tehetnél érte, ami segítene neki meggyógyulni?

 

„Ne fáradjunk meg a jó cselekvésében, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.” (Galata 6:9 – NIV fordítás)

Éreztél már úgy valakivel kapcsolatban, hogy reménytelen eset? Úgy, hogy az a személy sosem fog Jézushoz jönni? Lehet, hogy ez egy alkoholista rokon, egy kábítószerfüggő szülő, vagy egy önmagáról gondoskodni képtelen szomszéd volt – valaki sérülésekkel, rossz szokásokkal, halogatással, amely távol tartotta ezt a személyt Isten megismerésétől.

Az igazság az, hogy senki sincs olyan távol, hogy Jézus ne érné el.

Tegnap beszéltem a kiscsoportok fontosságáról, hogy segítenek a „reménytelen” embereknek gyógyulást találni. A Lukács 5-ben leírt történet a férfiakról, akik béna barátjukat Jézushoz vitték, hogy gyógyítsa meg, bemutatta nekünk a kiscsoportok három jellemzőjét; Isten hogyan használja mások által reménytelennek tekintett emberek gyógyítására. Ma pedig meg fogunk nézni további négyet:

Állhatatosság: Mindannyian elbátortalanodunk, mikor megpróbáljuk elérni az evangéliummal a családunkat, barátainkat, ismerőseinket. De ne adjuk fel! Lukács 5-ben a barátok nem hagyták, hogy a nehézségek elbátortalanítsák őket. Nem törődtek vele, hogy köztük és Jézus között nagy sokaság volt. Galata 6:9 azt mondja: „Ne fáradjunk meg a jó cselekvésében, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.”

Újszerű megközelítés: A barátok mertek másképpen tenni valamit. Igazán innovatív dolog volt felmenni a tetőre, megbontani azt és leereszteni a beteget Jézushoz. Képzeljétek el micsoda felfordulást okoztak! A misszió mindig ilyen rendetlenséggel jár, mert belevonja az embereket. A kiscsoport, amelyik nem akar „kilépni a dobozból”, nem akarja bepiszkolni magát, az nem tud a gyógyulás eszköze lenni.

Együttműködés: Nyilvánvaló, hogy ezek a férfiak együtt dolgoztak, hogy barátjukat Jézushoz vigyék. Egyetlen embernek túl nagy feladat lett volna. Ugyanígy van a kiscsoportokkal is. Az emberek gyorsabban jönnek Jézushoz, ha egy támogató kiscsoportban tehetik. Egy támogató közösség erőteljes bizonyságtétel Istenről.

Áldozat: Gondoltál már arra, hogy az események után vajon ki fizette ki a tetőt? Azt gondolom, hogy a barátok. Nem csak szétbontották, aztán úgy hagyták, hogy valaki más majd helyreállítja. Akár idő, pénz, erőfeszítés vagy bármi más, annak mindig ára van, hogy valakit Jézushoz vigyünk. Lukács 16:9 azt mondja: „Használjátok fel a világi erőforrásokat mások javára és szerezzetek barátokat. Aztán mikor a vagyon elmúlik, ők fognak üdvözölni titeket az örök hajlékokban.” (NLT fordítás). A kiscsoportoknak késznek kell lenni áldozatot vállalni, ha a gyógyulás eszközei, hajóerői akarnak lenni a világban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Írj le egy esetet, mikor a szolgálatod zűrössé vált és fel akartad adni.
  • Milyen módokon bátoríthatják a kiscsoport tagjai egymást, mikor a nehézségek elbátortalanítják őket?
  • Kik azok az életedben, akiknek bizonyságot tettél, vagy kiknek a megtéréséért imádkozol Istenhez? Hogyan segíthet téged a kiscsoportod a bizonyságtételedben az ilyen barátok felé? 



komment

A siker érdekében tanulmányozd a Bibliát!-Add át Istennek a bűntudatodat

2018. augusztus 25. 10:54 - Andre Lowoa

A siker érdekében tanulmányozd a Bibliát!
"Én most már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi ember elmegy. Ismerjétek el…, hogy nem veszett el egyetlen szó sem azokból az ígéretekből, amelyeket megígért nektek Istenetek, az ÚR. Mind beteljesedett rajtatok, nem veszett el abból egy szó sem." (Józsué 23:14)

A Bibliában több mint 7000 ígérettel találkozhatunk. Isten azt mondja, ezeket az ígéreteket elveheted, elkérheted tőle, hiszen érted vannak. Józsué életének a kulcsmotívuma ez a szó: "ígéret". Élete kezdetén Isten megígért neki valamit, és a könyv végén Józsué beszél erről az ígéretről.

A Józsué 1:3 így szól:"Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek." Isten nem tud, képtelen hazudni. Ha ő azt mondja, akkor ez fog történni és ez ellen nincs mit tenni – akár elhiszed, akár nem, így lesz. Isten azt mondta Józsuénak: "Tudom, hogy hét ellenséges nemzet él ebben az országban és azt is tudom, hogy nagyobbak és erősebbek nálatok. De megígérem, hogy ti birtokolni fogjátok az Ígéret Földjét."

A könyv végén, mielőtt meghalna, Józsué azt mondja: "Én most már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi ember elmegy. Ismerjétek el…, hogy nem veszett el egyetlen szó sem azokból az ígéretekből, amelyeket megígért nektek Istenetek, az ÚR. Mind beteljesedett rajtatok, nem veszett el abból egy szó sem."

Ezt nevezem én jó támpontnak egy sikeres élethez!

Mit is ígér Isten azoknak, akik szolgálják őt? Sokféle ígéret van, többek között az a három, amikről Józsué első könyvében olvashatunk. Joggal tarthatsz igényt a következőkre:

1. Erő. Amire Isten hív, annak elvégzéséhez meg is fogja adni az erőt.
2. Siker. Úgy vagy "megtervezve", hogy sikerrel járj mindabban, amire Isten hív.
3. Támogatás. Isten munkája, amit Isten akarata szerint végeznek el, nem fogja nélkülözni az Ő támogatását.

Sok ezer más ígéret is van a Bibliában, amiket elkérhetsz Istentől. De csak egy módon fogod megtudni, hogyan kérd el őket: ha tanulmányozod a Bibliát. Olvasd, memorizáld, elmélkedj rajta!

Isten ezt kérte Józsuétól: "Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz." (Józsué 1:8)

A világon semmi összefüggés nincs a képességeid és a sikered között. A sikered kizárólag az Isten Igéje felé való elköteleződéseden múlik. Ha hűséges vagy abban, hogy elmélkedsz a Biblián és engedelmeskedsz neki, akkor sikerrel fogsz járni azokban a dolgokban, amikre Isten kiválasztott.

Beszéljünk róla!

Szerinted mit jelent elmélkedni a Biblián? Te hogy csinálod?
Történt már olyan, hogy magadban és a képességeidben bíztál a siker eléréséhez? Mi lett az eredménye?






Add át Istennek a bűntudatodat
"Mármost, gyermekeim, maradjatok meg őbenne, hogy amikor megjelenik, bizalmunk legyen iránta, és meg ne szégyenítsen minket eljövetelekor." (1János 2:28)

Mindannyian elkövetünk hibákat. Mindannyian bántunk már meg valamit. A magam elé támasztott elvárásokat sem tudom megütni, és még kevésbé Isten tökéletes szintjét. Mit teszünk akkor, ha kevésnek érezzük magunkat?

Nemrégiben hallottam egy pszichológust nyilatkozni a rádióban. Egy fiú telefonált be és öntötte ki a szívét arról, hogy milyen bűntudatot érez a hibák miatt, amiket elkövetett. "Hogyan tudnék megszabadulni a bűntudatomtól?" - kérdezte a fiú. A pszihológus így válaszolt: "Nem tud. Meg kell tanulnia vele élni!". Ekkor majdnem rákiabáltam a rádióra: "Állj csak meg! Add meg ennek a fiúnak a számát! Nem is kell az egész életét bűntudattal leélnie!"

Nincs egyetlen olyan ok sem, amiért a bűntudatunkkal kellene leélnünk az életünket. Isten megmutatta, hogy szabadulhatunk meg ettől. A megoldás a megvallás. Isten megígérte, hogy ha megvalljuk a bűneinket, akkor megbocsájt rögtön, teljesen, ingyen, és a jövőre nézve is. Ha egy keresztény bűntudatban él, akkor nem veszi el azt az ajándékot, amiért Krisztus a kereszten szenvedett.

Add át Istennek a bűntudatodat. Ha ezt megteszed, ha bűnbocsánatot kérsz tőle, akkor megtetted az első lépést a vele való kapcsolathoz.

Isten meg akar bocsájtani neked. Nem kell bocsánatért könyörögnöd és száz penitenciával esdekelned az Úr előtt. Nem kell alkudoznod vele: "Uram, ha megbocsájtasz, akkor nem teszem meg soha többé." Nem kell fogadkoznod: "Uram, ha megbocsájtasz, akkor mindig olvasni fogom a Bibliámat."

Egyszerűen hidd el, hogy Isten megbocsátott neked.

 


komment

2018. augusztus 25. SZENTLELKÉNEK GAZDAGSÁGÁN FOGNAK NEVELKEDNI

2018. augusztus 25. 05:46 - Andre Lowoa

SZENTLELKÉNEK GAZDAGSÁGÁN FOGNAK NEVELKEDNI

 

1996. július 15.

Istenem, add meg nekem,
hogy úgy beszéljek,
ahogy a Bölcsesség kívánja!

Add meg nekem, Atyám,
a Bölcsesség vezetését,
hogy szívesen és fenntartás nélkül
adjam tovább országod gazdagságát
fivéreimnek és nõvéreimnek!

Leányom, Atyád szól hozzád, Jahve a Nevem. Mivel szíved vágyakozik arra, hogy a Bölcsesség és a tudás szavait mondja, és felfedje Szentségemet és országom kincseit, megadom neked ezt a kegyet azért, hogy a nemzetek sokasága hallgasson hangomra, ismerjen meg engem és értse meg, hogy Atya vagyok. Igen, add tudtukra, hogy én vagyok az õ Apjuk és ti mindannyian az én szeretetem mûve vagytok.

Nagy az én Jahvém
és tökéletes dicséret illeti. Igen!
A bölcsesség szóljon ajkamról,
hogy egyedül az Õ dicsõségét zengje,
szívem csak az igaz érzéseket keresse,
és lelkem fogadja be az Õ édes szavait!
Ismerjék meg az ismeretlenek,
Uram, a te szeretetedet,
amely hatalmas, mint az égbolt,
hogy õk is örvendezzenek
és a Te jelenlétedben járjanak
örökkön örökké!

Tudd, hogy aki közületek úgy fordul hozzám, hogy egyedül nekem akar tetszeni, annak teljes Szívemmel, igen teljes Szívemmel megadom kegyeimet…
Felfedem elõttük jóságos Arcomat, hogy velem fejezzék be utazásukat.
Nem vettétek észre, miként küldöm el Szentlelkemet, a bölcsesség hordozóját a magasságos mennybõl? Ami azelõtt megközelíthetetlennek és elérhetetlennek tûnt elõttetek 1 , jóakaratomból hamarosan leszáll rátok.
“Szabadíts meg minket!” - kérik egyesek.
“Jöjj és erõsíts meg minket, Atyám!” - hallom a kiáltást teremtésemtõl.
“Küldd el nekünk sietve Szentlelkedet a magasságból!” - kiáltják mások szomjúságukban.
Vagy így szólnak: “Kelj fel! Ments meg minket!”
E kiáltásokra így válaszolok: Tömjénhez 2 hasonló illatot lehelek teremtésemre. Szétárasztom illatomat, ahogyan még sohasem tettem a történelem folyamán. Nem olvastátok?

“Olyan vagyok, mint a folyam mellékága,
mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: ,Öntözni akarom kertemet,
locsolni akarom virágágyaimat.’
De nézd csak, az árkom folyóvá változott,
a folyómból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon mint a hajnalpír,
akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom,
hadd hallják, akikre hagyom:
a késõ nemzedékek.”

(Sir 24, 30-33.)

És népem ezt fogja mondani:
“Nézzétek! Nézzétek, hogyan közeledik Atyánk felhõként! Nézzétek, miként árasztja ki Szentlelkét áldásával!” 3
Meg akarom gyógyítani hûtlenségeteket, meg akarom gyógyítani hitehagyásotokat és mindannyiatoknak tiszta szívet adok, hogy ne kelljen szégyenkezve elkerülnötök engem.
Közületek sokan megdöbbenve, zavartan és álmélkodva fognak állni. Mások kételyeket fognak forgatni szívükben vagy sziklánál is jobban megkeményítik arcukat Szentlelkem erõteljes jelenlétében. Pedig csak Fiam ígéretét teljesítem… És amikor az emberek megkérdezik:

“Kik azok, akik repülnek, mint a felhõ,
vagy mint a galambok dúcaikhoz?”

(Iz 60,8.)

Így válaszolj: “Õk azok a fiak és leányok, akik szabadságra leltek a Lélekben. Õk azok, akik így kiáltottak Atyjukhoz: ,Atyám’, és ismét felékesítik szentélyét. Szentlelkének gazdagságából fognak táplálkozni. Õk azok, akiket az Atya megáldott. Igen! A Szentlélek, az Életadó lesz az õ ragyogásuk, és továbbra is az Õ Szentlelkének gazdagságán fognak nevelkedni…”
Ezt fogod mondani népemnek…
Jöjj!

1 Isten a Szentlélekrõl beszél
2 Isten az Õ Szentlelkérõl beszél
 3 Olvassák el: Szám 6,22-27. verseit! Különleges kegyelmeket és misztikus adományokat is kapnak azok, akik Szentlelkében megnyugodnak.
komment

Amit bírhatunk.../ Az anyai és apai hivatásért./Csüggedés.../Felelősség/Józanság.../Titkok...

2018. augusztus 25. 05:08 - Andre Lowoa

Amit bírhatunk...


A mai nap imádsága:

Istenem! Olyan jó, hogy van otthonom, van családom, s ellátsz mindazzal, amire szükségem van, hogy megelégedetten élhessek. URam, oly sokszor mégis olyasmit tartok nagyon fontosnak, ami másodlagos. Kérlek segíts, hogy tisztán lássak, s észrevegyem naponta, mit, s miért adtál nekem! Add, hogy mindennel, amit kaptam Tőled szolgálhassam ügyedet, s örömöt szerezhessek velük másoknak! Ámen



Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?
1 Kor 4,7

Az ember szeret kérkedni azzal, amije van... sőt, olykor még azzal is dicsekszik - ilyen a bolond ember -, amije nincs. (Mint a nagyotmondó gyerekek a homokozóban, hogy kinek-kinek az apukája mit vesz majd neki!) Az igazán bolond ember mégis az - lásd "Gazdag és Lázár" vagy "A bolond gazdag" példázatát -, aki mindent megtart magának, rabja a vagyonának. Érdekes, hogy az emberek rendkívül büszkék tudnak lenni arra, amit sikerült megszerezniük, sőt olykor kíméletlenül rátartiakká is válnak. Ugyanakkor az élet szomorú valósága is azt mutatja, hogy még manapság is, kinek-kinek a társadalmi megbecsültségét (státusát) nem az esze, hanem a vagyona garantálja; mert ugye "akinek az Isten pénzt adott, annak észt is adott hozzá" - tartja a régi bölcs szólás.

Hiába minden vagyon, az utódok általában alig vagy egyáltalán nem becsülik azt, s ritkán hatja meg őket pl. a nagyszülők vérverejtékkel elért materiális eredményei - ez az élet nagy kiegyenlítődési törvénye! Úgy néz ki, mindenkinek saját magának kell "zöld ágra vergődni" az anyaggal, megküzdeni a bírni-akarás napi kísértéseivel, mindenkinek saját magának kell rendezni a viszonyát azzal a múlandóval, ami annak ellenére, hogy múlandó, általában mégis tovább "él", mint mi magunk... Nyomorúság, ahogyan féltve őrzött kincseinket egy életen át eszelősen húzzuk-vonjuk magunk után - életünket el sem tudjuk képzelni nélkülük -, jóllehet a legvégén, az utolsó állomáson, mégis meg kell válnunk tőlük. Akkor kiderül, hogy a rengeteg energiát felemésztő hurcolkodásnak nem sok értelme volt... Hiába, az üdvösség vonatára semmiféle csomagot nem vihetünk fel, csak mi magunk szállhatunk fel rá, ha felismerjük, melyik vonat az, s persze időben megváltottuk a jegyet is rá...

Elszomorító, hogy a múlandó birtoklásáért folytatott ádáz küzdelemben egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy áthágják az isteni törvényeket, s nemcsak hogy szemérmetlenül lopnak, de még ölnek is, ha érdekük úgy kívánja... (Erről szólnak a tv-csatornák főidejű, léleknyomorító, közösségromboló krimijei! Csak a filmek optimizmusa, hogy a végén a gonosz ember rács mögő kerül, az élet keserű realitása, hogy a bűnösök általában továbbra is vígan élik lator életüket!)

Pál arra tanítgatja a korinthusiakat, no meg minket is, hogy amink csak van, azt mind kaptuk. Nemcsak az anyagiak, de a lelkiek is mind-mind Isten adományai! S, aki istenesen akar élni, annak mindezeket tovább kell adnia! Mit ér ugyanis a vagyon, ha sosem tudnak vele örömet szerezni? Mit ér a sok szabadidő, ha csak önmagunkra fordítjuk és senkivel nem osztjuk meg? Mit ér a kegyelemből kapott hit, ha nem engedjük, hogy gyümölcsöt teremjen mások javára is? Mit érnek a talentumok, ha nem forgatjuk őket? Ne legyenek kétségeink, és ne tévesszen meg minket az sem, ha a mi óránk nem jár együtt az Istenével! ...Elvégre Ő tudja mit csinál - ezért Isten(!) -, s a választ egyszer mindenki megkapja...

 



Az anyai és apai hivatásért.





A mai nap imádsága:

Urunk! Tégy minket bölccsé, hogy akartodat elfogadhassuk. Ámen.

Amikor eljön a Pártfogó, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. Jn 16,8

Akit még nem nyomasztottak lelki terhek, annak se lelke, se lelkismerete nincs... Létezésünk velejárója, hogy gondjaink-bajaink lelkünkbe is belekarcolják, belevésik, de legalábbis belekoptatják fájdalom-nyomukat. Annának elviselhetetlenül nagy a fájdalma, sír, zokog a silói templomban: nincs gyermeke. Mi mást tehetne - kiönti lelkét az ÚR előtt.

"A gyermek ajándék, s az anyaméh gyümölcse jutalom." - Olvashatjuk az ószövetségben, s ámulhatunk a bölcsességirodalom egyik igazgyöngy-mondatán. Az anyaság titkát sokszor próbálták himnikus versekbe fogni, de választ a születés csodájára senki nem adott, talán a hálál erőterében érezhetjük át először a lét e nagy miértjét. Jóllehet minden emberpalánta az élet egyetemes nagy törvénye szerint az elmúlásra születik, de élete mégsem a rombolást, a pusztítást kell hogy szolgálja, hanem az alkotást. Irígység, gonoszkodás, pusztító háborúk és népirtások jelzik az emberi történelem útját. Egyetlen anya sem a csatatér lövészárkába, napalm-bombák izzó katlanjába vagy az atombomba láthatatlan gyilkos sugárzásába akarja beleszülni gyermekét - ellenkezőleg! Inkább a templomok áhitatába, preludiumok és fúgák harmóniája közé, konzert- és kiállítótermek szívet-lelket gyönyörködtető pezsgő világába, az alkotó-teremtő élet számtalan szép helyére álmodja szíve alatt hordott magzatát.

S ha nincs gyermek? Van, amikor nem adatik. Mégha csapásként is élik meg anyaságra vágyók, az Isten-alkotta természet és az ember-rontotta világ ok-okozati törvényszerűsége ez. Korunk, különösen a keresztény nyugati világ különösen is szenved a gyermektelenségtől. Az igazi nehézségek majd akkor zúdulnak ránk, amikor a ma önmagának élő embere, öregségében - ha önpusztító magatartása egyáltalán megengedi, hogy megérje - törődést, gondoskodást igényelne, de nem lesz kéz, aki a pohár vizet odanyújtsa... A gyermekvállalás mindig áldozatot kíván. Teher, olykor igen nagy. Ez azonban olyan iga, amelynek hordozása mégis gyönyörűséggel jár.

Anna kiöntötte lelkét. Szívének minden bánatát az Isten elé tette, hogy azután beköltözhessen Isten az ő szívébe is. Ha Isten a szívben lakozik, csodák történnek. Az asszonyból édesanya válik, a gyermekből pedig istenképű ember.

 

Csüggedés...


    A mai nap imádsága:

    Uram! Adj megerősítést, ha csüggedek, adj szeretet és józanságot, ha elbátortalanodnék! Ámen.

   

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.
2 Tim 1,7

1989. augusztus 26... Sok-sok gondolat cikázott ezen a napon - pontosan 19 éve! - annak a fiatalembernek a fejében, akit a képen látható templomban Dr. Harmati Béla püspök, a fenti ige alapján, a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészévé avatott... Melyik gondolata volt a legmeghatározóbb? ...Nem tudom, pedig tudnom kellene, hiszen rólam van szó...

Károli Gáspár a "félelem" szó helyett a "csüggedést" használja. A keresztény ember nem fél, mitől is félne? "Ha Ő velünk, ki ellenünk, az ÚR a mi oltalmunk." - énekeljünk evangélikus himnusznkban. S valóban a hívő ember azért képes nagy dolgok megvalósítására, mert nem fél. De nagyívű terveit is derékba törheti a csüggedés, amitől még a keresztény ember sem mentes. Mindenkit megkísért ez az elbizonytalanító érzés, ha másért nem, hát a meg-megkopó egészség, a lendületét veszítő erő, a múló idő miatt.

Olykor még a legkiválóbbak is elcsüggednek! A magukra maradt szülők, a társ nélkül maradt özvegyek, a betegség vagy baleset folytán bizonyos szempontból perifériára szorultak tudnának hitelesen szólni a csüggedés hétköznapokat szürkítő keserűségéről! De ha valakinél minden rendben is van "élete jó úton halad" - azaz fiatal és erős, okos és szép, fedél van a feje fölött, munkája van, dolgozhat -, akkor is ott vannak a el-elcsüggesztő gondolatok: Ki lesz a társam? Vagy ha már van, vajon ő lesz-e az igazi? Meg tudom-e valósítani mindazt, amit szeretnék, s meddig élhetek boldogságban? És mi lesz a gyermekemmel, ha beteg lesz? Mi lesz velem, s az enyéimmel, ha beteg leszek?... Ezernyi kérdés/kételkedés-patak, melyek mind a pesszimizmus lassú folyóját duzzasztják.

Isten nem ezt a "lelket" adta nekünk, hanem az erőnek, a szeretetnek és józanságnak lelkét! A kiegyensúlyozott, harmónikus életből nem hiányozhat egyik sem: Se erő, se szeretet, s józanság! Olyan hármas-fonat ez, amit az Isten fon egybe, így ez a "élet-kötél" nem szakad el egykönnyen! Amilyen stabil a háromlábú "suszter-szék", olyannyira képes hordozni a terheket az a keresztény ember is, akinek életét ez a "hármasság" alapozza, határozza meg. Ezt a hármasságot csakis a Szentháromság-Istenbe vetett hit képes megtartani. Ezért az élet alfája és omegája maga az Isten! Nem mi vagyunk a központ, hanem Isten, nem velünk kezdődik az igazi istenes élet, s gyaníthatóan nem is velünk fejeződik be... A világot teremtő és fenntartó Isten folyamatosan hívja el mindazokat, akiknek életébe Isten "beleálmodja" az erőt, a szeretetet, a józanságot. S ha Isten álmodik, az felülmúl minden emberi tervet, gigantikus vállalkozást! Ezért vetjük bizalmunkat Istenbe ezen a mai napon is, s nem csüggedünk, mert tudjuk: Nála van mindenre válasz és megoldás.

 



Felelősség


A mai nap imádsága:

Uram, Istenem! Láttasd meg velem ajándékaidat, hogy rádöbbenjek szereteted nagyságára, s szeretni tudjam embertársaimat! Ámen



"Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."
Mt 12,50

A családi kapcsolatok a legfontosabbak az életünkben, azok megléte még a történelmi viharokban is óriási kapaszkodót ad. A szülő-gyermek kapcsolat egy életre meghatározza az utód életét, a "nehéz gyermekkora" volt kifejezés nem életrajzírói ügyes fogás - ahogyan azt régen a káder-lapokon volt szokás megírni -, hanem a múlt jelenben ható valóságos személyiségalakító ereje. Ahogyan megírják a szülők a gyermek életének "forgatókönyvét", úgy fogja eljátszani életének "színdarabját". A szülők felelőssége óriási, nincs kibúvójuk! Egyetlen mentségük csak az lehet, ha ők maguk is engedelmeskednek a Nagy Rendezőnek, s szemük előtt lebegnek Annak utasításai. Azaz képesek a korrekcióra, s úgy alakul, elismerik saját gyermekeik előtt is, hogy az útkeresésben pillanatnyi döntésükkel hibáztak, s megvallják, hogy maguk sem perfektek, Isten őket is alakítja kudarcaikon keresztül...

A világ állapota mindig a családok állapotát tükrözi. Megbomlott értékű "világrend", a zilált családok miatt áll elő. Nem lehet valakinek példás közélete, s ugyanakkor csapnivaló férj, feleség vagy szülő... fordítva is igaz, ha valakinek rendezett családi élete van, lehet sikeres, s elismert közélte. A rendezett családi élet látszatát kelteni külön "művészet" - erről szól a "piár-munka", azaz a többiekkel (a világgal, a nyilvánossággal) való kapcsolattartás modern tudománya. A képmutatás (prezentáció) nem korunk találmánya...

A családi élet tehát mindennek az alapja. Azért áldozatot kell hozni. Ez azt jelenti, hogy nem lehet benne mindig csak kapni, adni is kell bele... Egy olyan társadalomban, amelyből mindenki csak "kivenni" akar, rövid időn belül meghasonlik. Szociális segélyeket osztani fontos, de a munkáért járó tiszteséges bért nem megadni bűn. (Pál apostol mondja: "Méltó a munkás a maga bérére".) Különös aktualitása van ennek, akkor, amikor Európában 20 millió(!) a munkanélküliek száma, s mesterséges fenntartott spekulációs munkaerőpolitika nem juttat embereket kereső helyzetbe. Ha ugyanis mindenki dolgozna, nem lehetne "üzletelni", azaz "megvenni az olcsó piacon, s eladni a drágán". A munkához való jog alapvető emberi jog, a tartalmas lét feltétele. Alkotás nélkül nincs belesimulás az Isten akaratába.

Jézus furcsa kijelentésével tehát nem visszaminősíti családi kapcsolatait, hanem egyetemes összefüggésbe helyezi, hogy végre észrevegye mindenki, az Isten az egész emberiséget egy családnak teremtette...

 




Józanság...


A mai nap imádsága:

URam!Add, hogy ne az elillanó élmények rabjai legyünk, hanem Benned örvendezhessünk! Ámen
Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel,
Ef 5,15-18
A bölcs előre látja mindazt, amit az esztelen utólag is nehezen ismer fel: mindennek következménye van! Ez az egyszerű igazság nem "istencsapása" az ember életében, hanem az élet alaptörvénye. Hatás - ellenhatás, bűn -büntetés; mindegy hogyan próbáljuk megfoghatóvá tenni, a lényeg ugyanaz: az idő fonalára rácsomózott cselekedeteink örökre ott maradnak, így minden életvezetési oktalanságunknak - s persze helyes döntésünknek is - elhordozandó következményei vannak.
A bölcs látja azt is, hogy az "idők gonoszak": mert az évek gyorsan leperegnek, az élet tavasza és nyara hamar elmúlik, s hogy milyen lesz rövidke életünk ősze és tele, az azoktól az élményektől függ, amiket 'begyűjtünk' tavasszal és nyáron. Az idő gonoszsága abban is megmutatkozik, hogy többnyire úgy múlik, hogy nem telik. Azaz: hiába múlt el a drága idő, nem teljesítette be várakozásainkat, nem emelt, nem épített, nem vitt közelebb a teljességhez. Aki megérti az ÚR akaratát, az felismeri, hogy az élet teljességét egyedül az adja, ha igyekezünk véges időnkben, véges lehetőségeinkkel munkálni a Végtelen Istennel való találkozást.
Találkozhatunk az Istennel a természet csodáinak vizsgálata közben - nem véletlenül nagyon sok fizikus, biológus hívő ember; a JóIsten nem csak a csillagokon hagyta ott "ujjlenyomatát" de a mikroszkopikus világban, az atomok számunkra nem tapasztalható, csak modellezhető különös dimenzióiban is 'otthagyta' az ÚRIsten a névjegykártyáját... Találkozhatunk Vele nemcsak az embertársban, aki segítségre szorul, de az egész teremtett élővilágban is! Ezeknél a találkozásoknál nincs szebb ezen a Földön!
Sokan mégsem akarnak Istenről tudni, s önnön kívánságainak rabjaiként élik le egész életüket: alkohol, drog, ártó szenvedélyek. Jóllehet az alkohol fogyasztása számos problémának az alap-oka, sok ember számára mégis az ivászat a megoldási modell - mindenre! Aki a kábulatot keresi-kutatja, attól nem várható el, hogy józan döntéseket hozzon, attól nem kérhető számon a " jó és a rossz" korrekt ismerete. A bor nemcsak a restet fárasztja el, de a lelket is... léhaság, lustaság, nemtörődömség jellemzi az részegeskedő életet élő embert. Ez a fajta "élet" azonban nem az az Élet, ami lelkesítő - ezt valahol nagyon jól érzik/tudják az alkoholisták is. Az apostol ezért ajánlja, hogy "teljetek meg Lélekkel", mert tartalmat, harmóniát és boldogságot egyedül az garantál, ha a teremtmény benne él a Teremtőjében, s a Teremtő Isten is őbenne...

 




Titkok...


A mai nap imádsága:
Mindennapi titkaidat ismertesd meg velem Uram. hogy békében és megelégedéssel élhessek csodálatos világodban! Ámen

   

Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék,
és olyan titok, amely ki ne tudódnék.
Lk 12,2

"Gottlos - glücklich" - azaz: "Istentelenül - boldogan". Alig egy hónappal a parlamenti választások előtt, ezzel a felirattal járja Németország városait egy turné-busz, benne néhány jól beszélő, s tudományosan hangzó dolgokat mondani tudó fiatallal, akik profi média-támogatást is kapnak... Párbeszédet "keresnek", hogy meggyőzzenek igazukról másokat: Isten nem létezik. Magas vitakultúrában edzett fiatalokról van szó, akik (vagy akik pénzelik őket?) akciójukkal szeretnék elérni, hogy a vallási vezetők kimondják: "Minden baj oka, a vallásos világnézet." Milyen egyszerű is lenne: Csak deklarálni kellene, hogy Isten nem más egyszerű kitalációnál, s az emberek felszabadultan, minden gátlás nélkül, mostmár végleg megindulnának az erkölcsi felemelkedés útján!

Nos, harcos - a szabadelvű gondolkodást hamisan értelmező - ateista fiataljaink látását úgy látszik elhomályosítja az a kevéske tudás, ami eleddig az ember birtokába jutott, s melynek szédületében élt/él a 20-21 századunk... Az emberiség eleddig "felhalmozott" tudása az egész világmindenségről (mikrokozmoszostul, makrokozmoszostul!) alig éri el az egy százalékot, további négy százalékban választ szeretne kapni kérdéseire, de kilencvenöt százalékban a még feltételezhetően megismerhető "össz-tudás"-ról azt sem tudja, hogy nem tudja... Mindezek eredőjeképpen: a világ, s benne az élet egy Nagy Titok!

S a titkok vonzanak minket... A megismerésért vállaljuk a kockázatot, sőt, az életveszélyt is. Nem tudunk másképpen tenni. Ábrahám is idős kora ellenére elindult Úr városából, mert meg akarta ismerni a "választ". Minden gondolkodó ember a maga módján meg akarja keresni a választ az életében a legégetőbb személyes kérdésére: Miért vagyunk ezen a világon és hová megyünk? Az Isten egyszer minden kérdésünkre megfelel, de ezeket a válaszokat már nem testben fogjuk meghallani, hanem egészen más létformában...

A titkok, ha nem fedezzük fel őket, akkor is részesei az életünknek. Attól, hogy nem is igazán tudjuk mi a gravitáció még minden nap találkozunk a hatásával. (S tényleg, mi a garavitáció? Elekromágneses erő? De akkor az csak fénysebességgel lenne képes hatását kifejteni! Márpedig a naptól lejövő fénynek több mint nyolc percre van szüksége, hogya Földet elérje! Akkor a gravitáció bizony nulla időben "mozog"... titok ez is a javából!)

Jézus a földi életünk titkairól mondja: minden elrejtett dolog egyszer napvilágra kerül. Aki elhallgatja a valóságot, az tehát Isten akarata ellenében éli életét... s annak eleddig mindig súlyos következménye volt, ha valaki Isten teremtő rendjével ellentétesen cselekedett...
komment

A szeretet akkor is működik, amikor semmi más!-Add át magad Istennek!-Kezdd ott, ahol vagy!-Magas cédrusok-Ne aggódj, lesz elég!-Törekedj változásra!

2018. augusztus 25. 00:19 - Andre Lowoa

 

A szeretet akkor is működik, amikor semmi más!

„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat…” (Efezus 5:25)

 

Sokévnyi házasság után John úgy döntött, elválik feleségétől. A pszichológusának így indokolta döntését: „A feleségem nem vonzó, nem érdekes, ráadásul túlsúlyos, és csapnivaló háziasszony.” A tanácsadó ezt javasolta neki: „Mától kezdve bánjon úgy a feleségével, mint egy istennővel! Tegyen meg mindent, amire csak lehetősége van, hogy a kedvében járjon! Hallgassa figyelmesen, ha a problémáiról beszél! Segítsen a háztartási munkában, és vigye el őt vacsorázni a hétvégén! Szó szerint tegyen úgy, mintha a felesége istennő lenne! Aztán két hónapnyi ilyen csodálatos új bánásmód után csomagoljon össze, és távozzon! Erre majd felfigyel az asszony!” John egyetértett azzal, hogy ez nagyszerű ötlet, és eldöntötte, hogy megvalósítja. Romantikus hétvégékre vitte a feleségét, és minden este verset olvasott neki. Két hónap múlva a tanácsadó felhívta, és megkérdezte: „Nos, John, beadta már a válókeresetet? Alig várja, hogy újra legényember lehessen?” „Viccel?! – felelte John. – Hiszen a feleségem egy istennő. Soha nem voltam boldogabb életemben. El nem hagynám őt a világ minden kincséért sem! Sőt, minden nap valami csodálatos új dolgot fedezek fel benne. Válni? Soha!”

A Biblia azt mondja: „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galata 6:7). Amikor John változtatott a stratégián és elkezdett szeretet-magvakat vetni, olyan házasságot aratott, amiről nem is álmodott volna. Gondolod, hogy ez a taktika nálad is működne? Mit veszíthetsz? Próbáld ki, és figyeld, mi történik! Nagy valószínűséggel mindketten örülni fogtok az eredménynek.



Add át magad Istennek!

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak.” (Róma 6:12)

Ha megvalljuk bűneinket...

 

Amikor valaki azt mondja: „Nem tehetek róla, én ilyen vagyok”, igaza van, de csak részben! A kutatók több mint száz olyan egypetéjű ikerpárt azonosítottak be, akiket születésükkor elválasztottak egymástól. Különböző közegben, eltérő kultúrában, más vallásban, egymástól távol nevelkedtek. Hasonlóságaikat és különbözőségeiket vizsgálva egyértelművé vált, hogy tulajdonságaik 70%-a örökletes. A DNS-ük határozott meg olyan vonásokat, mint a kreativitás, bölcsesség, szeretetteljesség, tetterő, élettartam, intelligencia, életöröm. Vegyük például a „Jim ikreket”, akik harminckilenc éves korukig nem tudtak egymásról. Mindketten Linda nevű nőt vettek feleségül, mindkettőjüknek volt Toy nevű kutyája, mindketten gyakran szenvedtek migréntől, láncdohányosok voltak, szerették a sört, Chevrolet-jük volt, és mindketten seriffhelyettesek voltak. Személyiségük és viselkedésük olyan volt, mintha fénymásolták volna őket. Mit jelent ez a felfedezés? Hogy marionettbábuk vagyunk, akiket zsinóron rángatnak, hogy egy előre meghatározott pályát járjunk be szabad akarat és személyes döntések nélkül? Egyáltalán nem. Az állatokkal ellentétben mi képesek vagyunk észszerű gondolkodásra és önálló cselekvésre. Genetikai örökségünk ellenére sem kell például minden szexuális késztetésünket megélnünk. Örökletes tulajdonságaink talán egy bizonyos irányba indítanak, de az ösztönökön lehet uralkodni. Itt lép be a képbe az új teremtés. Istentől új természetet kapunk, és erőt a régi természet legyőzésére. Pál ezt így fogalmazza meg: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek.” (Róma 6:12–13).






Kezdd ott, ahol vagy!

„A gyermek pedig növekedett és erősödött..." (Lukács 2:40)

Mikor derül ki először számunkra, hogy Jézus tudja, hogy ő Isten Fia? Tizenkét éves korában, a templomban. Szülei már visszaindultak Názáret felé, amikor észrevették, hogy eltűnt. A templomban keresték utoljára, pedig ez volt az első hely, ahová Jézus ment. Mikor József és Mária rátaláltak, már megdöbbentette a templom legnagyobb tudású tanítómestereit. Jézus már kisfiúként is érezte Isten hívását. És mit tett ezután? Tanítványokat toborzott és prédikációkat mondott? Nem, hazatért szüleivel, és kitanulta apja mesterségét. Neked is ezt kell tenned! Mielőtt nagy dolgokat próbálnál tenni Istenért, menj haza, szeresd a családodat, és végezd jól a munkádat! „De engem Isten misszionáriusnak hívott" - mondod. Nagyszerű - az elsődleges missziói területed ugyanis az, ahol élsz! Miből gondolod, hogy hinni fognak neked azok, akik alig ismernek, ha nem vagy hiteles azok előtt, akik a legjobban ismernek? Az emberszeretet otthon kezdődik!

A zsoltáros ezt mondja: „...Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül" (Zsoltárok 101:2). Jézus életének első harminc évében szomszédai ácsmesterként ismerték őt. „Nemde az ács ez...?" (Márk 6:3). Jézus éveket töltött azzal, hogy munkamorálját fejlessze, csiszolgassa hivatásbeli képességeit, és eltartsa családját, „...mindenben hasonlóvá kellett lennie [az emberekhez]..." (Zsidók 2:17). Miért élt így Jézus? Azért, hogy megismerje érzéseinket, és hogy így bizalommal fordulhassunk hozzá szükségeinkben, tudva, hogy képes és alkalmas azok betöltésére. Tehát kezdd ott, ahol vagy!
Magas cédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

A többi cédrus fölé tornyosulva élnek Libanon hegyeiben a magas cédrusok. Azonban erejük nem a magasságukban van, hanem gyökérzetük mélységében. Azt mondják, hogy a magas cédrusok akár egészen a földig hajolhatnak, mégsem törnek meg, hanem újra felállnak még erősebben. Ma Isten arra használja a magas cédrusokat, hogy nagyszerű gyülekezeteket építsen. Az újjászületés csak a folyamat 5%-a, a másik 95% a lelki érettségre való növekedés. „Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre” (Zsidók 5:12-6:1). Figyeld meg ezeket a szavakat: „mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak”! Nem lehetsz olyan, mint az az idős farmer, aki mindig így tett bizonyságot a szerda esti imaórákon: „Nem fejlődtem valami sokat, de hála Istennek, gyökeret vertem.” Egyszer tavasszal a traktorja elakadt a sárban, a kerekek pörögtek, de nem jutottak előrébb – történetesen éppen arra ment autóval a lelkipásztora. Az ablakot letekerve a lelkipásztor mosolyogva így szólt: „Gondolj bele, testvér, lehet, hogy nem sokat haladtál előre, de hála Istennek, gyökeret vertél!” Nincs több kifogás az éretlenségre! Törekedned kell az érettségre, a felnőttségre az Úrban, hogy mindenben egyre hasonlóbbá válj Krisztushoz (ld. Efézus 4:13).




Ne aggódj, lesz elég!

„Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket..." (Filippi 4:19)
Attól félsz, hogy nem lesz elég jövedelmed a szükségleteidre? Olvasd el az ötezer ember megvendégelésének történetét, és figyelj meg három dolgot a tanítványokkal kapcsolatban. Először megpróbáltak elmenekülni a probléma elől. Azt mondták Jézus­nak: „Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak" (Márk 6:36). Jézus azonban erre nemet mondott. Jézus meg­értette, hogy azáltal tudunk növekedni, ha kezeljük a problémákat, nem azzal, ha próbáljuk elkerülni őket. A hit akkor növekszik, ha igénybe veszik. A lusta, tétlen hit kudarcot fog vallani a szükség órájában, ezért naponta táplálkoznod kell Isten igéjé­vel, és hitedet rendszeresen edzened kell. Másodszor: az apostolok úgy gondolták, hogy amijük van, az nem elég. „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?" (János 6:9). Isten azt fogja kérni, hogy nézd meg, mid van, mert bár az nem tűnik soknak, ha Istent is beleveszed a számításba, akkor több mint elég lesz a szükségek betöltésére. A tanítványok kezében csupán egy személyre való uzsonna volt, de Krisztus kezében ötezer emberszámára elegendő étel. Teháttedd Isten kezébe, amid van, és hagyd, hogy Ő dolgozzon! Harmadszor, csak amikor a tanítványok engedelmeskedtek Jézus tervének, akkor lettek betöltve szükségeik. Amikor csodát kérsz Istentől, ő gyakran egy tervet ad, amely utasításokat is tartalmaz. Ilyenkor az engedelmességed állítja be az időzítőt, az engedelmesség aktiválja a tervet és határoz­za meg a végeredményt. Istennel nincsenek szükségek, és nincsenek korlátok. Amikor a vacsora véget ért, „összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt" (Márk 6:43). Ne aggódj, mindig lesz elég!
Törekedj változásra!

„… hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1:4)

Ha valóban változást szeretnél életedben, akkor hallgasd meg egy ismert vezetési szakértő tanácsát: „Ne csak annyira változz meg, hogy elmenekülhess a problémáid elől – változz meg annyira, hogy meg tudd oldani őket! Ne csak azért változtass a körülményeiden, hogy javíts az életminőségeden – te magad változz meg, hogy javítani tudj körülményeiden! Ne számíts más eredményre, ha továbbra is ugyanazt teszed, mint eddig – úgy érhetsz el új eredményt, ha valami újjal próbálkozol. Ne úgy tekints a változásra, mint valami nehéz dologra, amit muszáj megtenni – tekints rá úgy, mint valami hasznos dologra, amit meg lehet tenni. Ne vonakodj attól, hogy megfizesd a változás árát – ha nem teszed, végül a sohasem fejlődés drága árát fogod megfizetni.” A Bibliában azt olvassuk: „az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül” (Jakab 1:4). A jellemfejlődés hosszú folyamat, ne várd, hogy könnyű lesz. Ha megpróbálsz elmenekülni az élet nehézségei elől, azzal leblokkolod a folyamatot, késlelteted növekedésedet, és végül még nagyobb fájdalomnak teszed ki magad: annak a szükségtelen fájdalomnak, ami a tagadás és problémakerülés mellé társul. Egyszer egy levelet visszaküldtek a postának, a borítékon kézírással az állt, hogy a címzett meghalt. Tévedésből újra kiküldték a levelet ugyanarra a címre. Ezúttal a következő volt ráírva: „Még mindig halott.” Őszintén be kell vallanunk: a legtöbben nem szeretjük a változást; mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük. Szeretnénk fejlődést, de nem akarjuk megfizetni az árát. Ez pedig nagy gond, mert sosem válhatsz azzá, akinek Isten tervezett, ha az maradsz, aki most vagy. Nem elég a változást akarni és nyitottnak lenni rá, törekedni kell rá!


komment

Virrasszatok és álljatok készen, * mert nem tudjátok, hogy az Emberfia mikor érkezik! Mt 24,42a és 44 20160825

2018. augusztus 24. 16:29 - Andre Lowoa

"Drága szeretteim, a másokért való imádkozásra szólítom fel valamennyi Ima harcosomat. Ez magában foglalja a hitetleneket, és azokat, akik az erőszak és gyűlölet csapdájába estek. Ők kétségbeesve vándorolnak, próbálják megtalálni a szeretetet és békét az életükben, de ezt lehetetlennek érzik. Rendületlenül kell imádkoznotok értük, mert imáitok nélkül a Pokol tűzébe fognak elmerülni. Ne engedjétek, hogy ez megtörténjen."
Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/klimatikus-kaosz-lesz-tapasztalhato-most-szamos-orszagban-az-en-atyam-haragos/VÖ.:
"semmi kegyelmet sem nélkülöztök, amíg Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok"
http://igenaptar.katolikus.hu/nap/?holnap=2016-08-25




"Nagyon rövid időn belül földrengések és áradások tanúja lesz a világ."
Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/klimatikus-kaosz-lesz-tapasztalhato-most-szamos-orszagban-az-en-atyam-haragos/VÖ.:
http://index.hu/kulfold/2016/08/24/durva_foldrenges_volt_olaszorszagban

komment

Még a gyengeségeid is dicsőíthetik Istent-Semmi érdemleges nem jön könnyen-Te döntesz: idegbaj vagy ima

2018. augusztus 24. 10:43 - Andre Lowoa



Még a gyengeségeid is dicsőíthetik Istent

"Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (Róma 9:20, CEV fordítás)

A szellemi-lelki ajándékaid, a szíved, a képességeid, a személyiséged és a tapasztalataid az az öt dolog, ami azzá tesz, aki vagy.

Elfogadni magad - hogy Isten egyedi módon alkotott meg az ő dicsőségére - azt jelenti, hogy elfogadod, hogy Isten tudja, mi a legjobb. Mindennek a lényege a bizalom. Vagy azt hiszed, hogy Isten hibázott, amikor téged alkotott? Vagy bízol benne és tudod, hogy terve van az életeddel? Hiszed ezt?

Sokunk tesz olyan kijelentéseket, hogy "Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban. Bárcsak más lenne a hajam....., más színű lenne a bőröm..., bárcsak magasabb/alacsonyabb/vékonyabb lennék..., bárcsak tehetségesebb lennék..., bárcsak meg tudnám tenni ezt vagy azt..., bárcsak úgy néznék ki, mint ő..., bárcsak olyan okos lennék, mint ő....", és  sorolhatnánk még tovább. Ha ezt gondolod, akkor ezzel azt mondod Istennek, hogy elszúrta a dolgot, és mindenki más jól sikerült, de a te esetedben nagyon melléfogott.

Amikor elutasítod saját magad, lényegében Istent utasítod el, hiszen ő a Teremtőd. Amikor nem fogadod el magad, lázadsz Isten ellen. Azt mondod, "Istenem, jobban tudom nálad. Másképp kellett volna megalkotnod engem; más erősségekkel és gyengeségekkel."

Isten azonban azt feleli: "Nem, én pontosan ilyennek akartalak teremteni, mert azt szeretném, hogy te te legyél - az erősségeiddel és a gyengeségeiddel együtt. Mindegyik dicsőséget szerezhet nekem, ha elkezdesz aszerint cselekedni, ahogy megalkottalak, ahelyett, hogy valaki más próbálnál lenni.

Elutasítani magad valójában elég arrogáns dolog is. A Róma 9:20-ban a Biblia azt mondja, "Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (CEV fordítás)

Ahányszor csak kételkedünk Isten szeretetében és bölcsességében, az bajt okoz. Ennek a problémának a gyökere az, hogy nem bízol Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret téged. Nem hiszed el, hogy ő a legjobbat akarja neked. Azt kívánod, bárcsak mássá formált volna. És ott van benned a keserűség, ezért csalódott vagy és nem tudsz azzá a személlyé válni, akinek Isten teremtett.

Nem kell azonban így élned - van remény! A Jób 10:10 ezt mondja: "Te irányítottad a fogantatásomat és formáltál engem az anyaméhben" (NLT fordítás). Isten akart téged, és szeret. Ezt hidd el, és bízz benne!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Ha elhiszed, hogy Isten tényleg szeret téged, akkor az hogyan tudja megváltoztatni azt, ahogy te látod magad?
  • Mi az, amit mindig is meg akartál magaddal kapcsolatban változtatni? Mit gondolsz, hogy tudja pontosan ezt a tulajdonságodat vagy adottságodat Isten az ő dicsőségére használni?
  • Hogyan használta már eddig Isten a gyengeségeidet az ő dicsőségére?



Semmi érdemleges nem jön könnyen

"Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe. A megfelelő időben áldást aratunk, ha nem adjuk fel" (Galata 6:9, NLT fordítás)

gardine_a-deux-dents.jpg
Sok minden dolgozik az ellen,hogy beteljesítsük az elhívásunkat. Az évek folyamán azon tanakodtam, melyik a legrosszabb ellenség - a halogatás vagy a csüggedés? Ha Sátán nem tud rávenni minket úgy, hogy kizökkentsen az életre kapott elhívásunkból, akkor megpróbál rávenni, hogy lépjünk ki az egészből.

Pál apostol azt tanítja, hogy ellen kell álljunk a csüggedésnek: "Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe. A megfelelő időben áldást aratunk, ha nem adjuk fel" (Galata 6:9, NLT fordítás).

Belefáradtál már valaha abba, hogy a helyes dolgot tedd? Szerintem mindannyiunkkal megtörtént már. Néha úgy tűnik, könnyebb megtenni azt, ami helytelen, mint ami helyes.

Ha csüggedünk, eredménytelenek leszünk, és a saját hitünk ellen dolgozunk.

Ha csüggedünk, ezt mondjuk: "Ezt nem lehet megtenni." Ez pontosan az ellentéte annak, mintha azt mondanánk: "Tudom, hogy Isten megteheti, mert azt mondta".

Kérdezd meg magadtól:

  • Hogyan kezelem a kudarcot?
  • Ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretném, morcos leszek?
  • Ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretném, frusztrált leszek?
  • Ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretném, panaszkodni kezdek?
  • Befejezem, amit elkezdtem?
  • Hogyan értékelném a kitartást?

Ha elcsüggedtél, ne add fel harc nélkül! Semmi érdemleges nem történik állhatatosság és energia nélkül.

Mikor egy művész megformál egy szobrot, folyamatosan letördel belőle darabokat. Nem csak egyszer üti meg a kalapácsával a vágó szerszámot, hogy aztán hirtelen minden felesleges kődarab lehullásával feltáruljon a mestermunka. Folyamatosan üti és üti, tördelve a kődarabokat.

Ez igaz az életre is. Semmi érdemleges nem jön könnyen az életedbe. Te is folyamatosan "ütöd a vasat", utánamész, és apránként az életed Isten kegyelmének mestermunkájává válik.

Az az igazság, hogy a nagyszerű emberek csupán átlagos emberek, átlagon felüli elszántsággal. A nagyszerű emberek nem tudják, milyen feladni.

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mit árul el a hitedről a kemény helyzetekhez való hozzáállásod?
  • Mi az, amit készen állsz feladni?
  • Isten igéje hogyan segít neked a tűrésben? Ki az a személy az életedben, aki biztat, hogy menj tovább?

 



Te döntesz: idegbaj vagy ima

 

Az én Istenem gondoskodni fog mindenről, amire szükségetek van. (Filippi 4:19)


Jézus azt tanítja, hogy átadhatjuk az aggodalmainkat és szükségleteinket Istennek, bízván abban, hogy Ő majd gondoskodik rólunk.

Például, megkérhetjük Istent, hogy biztosítsa számunkra a mindennapi betevőt. Egyes bibliafordítások szerint: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.”

Mi is a „mindennapi kenyerünk”? A szükségleteink a mindennapi élethez—a testi és anyagi szükségleteink, amelyek miatt nap, mint nap aggodalmaskodunk. Isten azt szeretné, hogy őt kérjük meg ezeknek a betöltésére, mert így nem kell aggodalmaskodnunk miattuk. Megígérte, hogy gondoskodni fog rólunk: „Az én Istenem gondoskodni fog mindenről, amire szükségetek van.” (Filippi 4:19)

Mire van szükséged ma? Energiára, hogy átvészeld a napot? Anyagiakra? Bölcsességre? Két lehetőséged van: pánikba esni, vagy imádkozni. A Filippi 4:6 azt írja, „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt”. (Károli ford.)

Tényleg elhiszed azt, amiről ez a vers szól? Isten azt mondja, hogy bármit kérhetünk tőle imádságban. Semmi sem túl nagy feladat Neki. Semmi sem jelentéktelen számára. Minden, ami aggodalomra ad okot, okot ad az imára is. Ha annyit imádkoznánk, amennyit aggodalmaskodunk, sokkal kevesebb dolog miatt főne a fejünk! Add át az Úrnak a gondjaidat!

Amikor a szükségleteidről beszélsz Istennek, határozd meg azokat pontosan. Máskülönben honnan fogod tudni, hogy válaszolt az imáidra?




komment

Hogyan hagyhatod el és változtathatod meg régi szokásaid-Isten szerint szánd oda az életed

2018. augusztus 24. 10:42 - Andre Lowoa

 

 

Hogyan hagyhatod el és változtathatod meg régi szokásaid


"Gyakorold ezeket, szenteld az életed ezeknek, hogy mindenki láthassa előrehaladásod ." (1Tim 4:15, GW fordítás)

Igaz, hogy egy teljesen új természetet kaptál abban a pillanatban, amikor megtértél, de még mindig vannak régi szokások, beidegződések és rutinok  az életedben, amiket el kell hagynod  és új szokásokra kell cserélned.

Szabadulj meg a fejlődésedet akadályozó félelmektől. Az igazság szabaddá tesz, viszont előtte gyakran nagyon rosszul érezzük magunkat. Félünk attól, hogy mit találunk majd, amikor őszintén szembenézünk a jellembeli hiányosságainkkal, ezért inkább a tagadás börtönében éljük az életünket. Csak akkor tudunk változtatni, ha Istennek megengedjük, hogy rávilágítson az ő igazságával a hiányosságainkra, hibáinkra és szorongásainkra. Éppen ezért, nem tudsz növekedni, ha nincs benned alázat és nem vagy tanítható.

Ne azonosítsd magad a hibáiddal. Biztosan szoktál ehhez hasonlót mondani: “én már csak ilyen vagyok…”, “én már nem leszek más...” stb. A tudatod mélyén valószínűleg aggódsz amiatt, hogy ha feladod a szokásaidat, a sérelmeidet és a szorongásaidat, akkor ki maradsz te? Ez a félelem mindenképp lassítja a szellemi-lelki növekedésed.

Tegnap arról írtam, hogy a jó szokások kialakításához idő kell. Ne felejtsd el, a jellemed a szokásaid összessége. Nem állíthatod, hogy tisztességes ember vagy, ha nem szokásod az, hogy mindig becsületes és tisztességes vagy.  Az a férj, aki általában vagy többnyire hűséges csak a feleségéhez, az egyáltalán nem hűséges! A szokásaidból épül fel a jellemed.

Ne felejtsd el, hogy gyakorolnod kell minden nap azokat a szokásokat, amik még jobban Krisztushoz hasonlóvá tesznek.

„ Gyakorold ezeket, szenteld az életed ezeknek, hogy mindenki láthassa előrehaladásod.” (1Tim 4:15, GW ford.)

Beszéljünk róla

  • Melyek azok a rossz szokásaid, amelyeknek hagyod, hogy meghatározzanak téged?
  • Hogyan tudsz alázatos lenni és megmutatni Istennek, hogy kész vagy szembenézni a hibáiddal és szorongásaiddal?
  • Mit szeretnél megváltoztatni az életedben – az időbeosztásoddal, a baráti társaságoddal vagy a szabadidőd eltöltésével kapcsolatban – annak érdekében, hogy minden nap tudj tenni azért, hogy jobb szokásaid  alakuljanak ki?




Isten szerint szánd oda az életed

 

Ha pedig mindezek így elpusztulnak, gondoljátok meg, hogyan éljetek! Szánjátok oda magatokat Istennek, és őt szolgáljátok!

(2Péter 3:11, Egyszerű fordítás)

Meghatároz téged mindaz, amire kötelezettséget vállalsz. Építhet, vagy rombolhat téged, de mindenképpen meghatároz. Ha elmondod, mi az, amire az életedet tetted, én megmondom mi lesz belőled húsz év múlva.

Éppen olyankor téveszti el sok ember az Istentől kapott életcélját, amikor valamire elkötelezi magát. Sokan persze félnek bármire is igent mondani, így csak végiglavírozzák valahogy az életet. Mások fél szívvel, folyton változó értékek mentén tesznek elhatározásokat. Ez frusztrációkkal teli, középszerű élethez vezet. Olyanok is vannak, akik mindent földi célok, hírnév vagy gazdagság elérésére tesznek fel, de végül csalódottságot és keserűséget élnek meg.

Minden egyes választásunknak öröklétre szóló következménye van, tehát nem árt mindig bölcsen döntenünk: „Ha pedig mindezek így elpusztulnak, gondoljátok meg, hogyan éljetek! Szánjátok oda magatokat Istennek, és őt szolgáljátok!” (2Péter 3:11).
Hívőként Isten szerint, szeretettől vezetve kell elköteleznünk magunkat. Ha szeretnénk egyre jobban Jézusra hasonlítani, ugyanazokat kell elhatároznunk és megtennünk, amiket ő tett.





komment

A félelem az, ami visszatart téged?-A maradandó változáshoz vedd le a régit majd vedd fel az újat-Bizonyosság: Bízz az Úrban!

2018. augusztus 24. 10:41 - Andre Lowoa

A félelem az, ami visszatart téged?

 

„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Efézus 2:10)

 

Mi tart vissza attól, hogy kiaknázd az összes képességedet? A félelem. Mi tart vissza attól, hogy olyanná válj, amilyenné Isten akar téged formálni? A félelem. Mi tart vissza attól, hogy olyan örökséget építs, amely az örökkévalóság felé mutat? A félelem.

A félelemnek három fajtája van, amely eltávolít attól, hogy kiaknázd a képességeidet és megvalósítsd a céljaidat.

1. Önbizalomhiány. Börtönbe zárja az embert és képtelen lesz a képességeit kiaknázni. Tulajdonképpen a kudarctól való félelmet jelenti. De a kudarc nem végzetes hiba! Valójában a kudarctól való félelem sokkal rosszabb, mint a kudarc önmaga. A kudarc tulajdonképpen jó dolog. A kudarc azt jelenti, hogy megtanulod, hogy miért nem működik valami. És azt is, hogyan tudsz egyre jobb szülővé, társsá, szakemberré válni. Ne engedd, hogy az önbizalomhiány letaglózzon. Inkább próbálj meg valami nagyon jó dolgot tenni és vallj kudarcot, minthogy ne csinálj semmit és sikeres legyél.

2. Öntudatosság. Ha azon aggódsz, hogy más emberek mit gondolnak, akkor soha semmit nem fogsz tenni az életben. Csak annyit kell tenned, amit Isten mond neked. Ez minden, amiért felelős vagy. Nem kell, hogy a legjobb legyél a világon. Isten szerint kell a legjobbnak lenned.

3. Önsajnálat. Volt két tanítvány, akiknek látványos kudarca volt. Péter és Júdás mindketten tagadták Jézust, de különbözőképpen válaszoltak a kudarcaikra. Júdás felakasztotta magát. Péter keservesen sírt, bánkódott, megbánta tettét és kérte Istent, hogy bocsásson meg neki. Összeszedte magát és visszatért Isten szolgálatához. 40 nappal később Péter Jeruzsálem egészének prédikált Pünkösdkor és 3000 ember megtért majd megszületett az első gyülekezet. Minden ember, akit Isten használt az első gyülekezet létrehozásánál kudarcokkal teli ember volt. Ez azt jelenti, hogy neked is van helyed Isten családjában!

A félelemmel teli élet helyett higgy abban, amit Isten mond az Efézus 2:10-ben: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk."

Beszéljetek róla:

  • Az életed mely része felől aggódsz, hogy mások mit gondolnak róla? Hogyan távolított el a céljaid elérésétől az önbizalomhiányod?
  • Miért félünk annyira a kudarctól?
  • Milyen kudarcod gátolt meg eddig életedben attól, hogy megvalósítsd céljaidat? Milyen célja volt Istennek ezzel a kudarccal?

A maradandó változáshoz vedd le a régit majd vedd fel az újat

"Ne igazodjatok többé e világ mintájához, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával"

Róma 12:2 NIV fordítás 

Ha szeretnél maradandó változást az életedben, ismét fókuszálni kell az elméddel. Pontosabban, meg kell változtatnod a gondolkodás módodat azokról amiket nem akarsz, azok felé, amiket akarsz. Miért? Mert bármire is figyelsz, arra fogsz elmozdulni. A mai ige vers egy alaprajzot ad, mely alapján meg tudjuk változtatni a gondolkodásunkat: "Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával." Róma 12:2 NIV fordítás

"Ne igazodjatok..." Milyen gyakran engedjük más embereknek, hogy alakítsák az életünket? Isten nem akarja, hogy olyan legyél mint valaki más; azzá a személlyé akarja, hogy válj, akinek megteremtett. Tehát ne másolj, ne igazodj, és ne akarj olyan lenni mint bárki más. 

"...többé..." Rengeteg dolog azért válik szokásoddá mert elkezdtél valakit utánozni.

"...e világ mintáihoz..." A minta mondellezi mindazt amit megtanultál az életben. Ha meg akarsz változni, meg kell változtatnod az életedben felvett mintákat, magatartás formákat. Ki kell cserélni a régi, egészségtelen mintákat újakkal, melyeket Krisztus életéről veszel. 

"Változzatok meg értelmetek megújulásával." Megváltozni azt jelenti, hogy átalakulni. Az itt használt metamorfózis szót használjuk arra a folyamatra is, ahogy egy hernyó átalakul pillangóvá. Ugyanígy, Isten át akar formálni egy teljesen új emberré, az elméd megújításával. 

Miként történik mindez? A Biblia azt mondja az Efézus 4:22-24-ben: "Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett." Ez azt jelenti, hogy néhány dolgot le kell venni, néhányat pedig fel - persze ebben a sorrendben. A ruha boltban is ebben a sorrendben próbálsz ruhákat. Ahhoz, hogy az újat felvehesd, először le kell venni a régit. El kell engedni a régi hozzáállást, a régi gondolkodási sémákat, és a régi képeket, amelyekkel éltél - így leszel képes felvenni az új ruhát melyet Isten elkészített a számodra miközben megújulsz és egyre inkább hasonlítani kezdesz Krisztusra. 

 Beszéljetek róla

  • Melyek azok a minták amelyek alapján az életedet élted, és valószínűleg egészségtelenek, ezért ki kell cserélned azokat? Miként állandósultak az életedben?
  • Honnét tudhatod, milyennek akar Isten látni?
  • Szerinted miért helyez Isten ennyire nagy hangsúlyt az elménkre - a gondolati sémáinkra és hozzáállásunkra - amikor a gyógyulásról és a fájdalmaink, szokásaink vagy halogatott dolgaink elhagyásáról beszél?





Bizonyosság: Bízz az Úrban!

 

"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Pál levele a filippiekhez 4:13)

A bizalommal teli élet titka az, hogy bízunk az Úr véghetetlen kegyelmében, erejében és elvetjük a magunkba vetett bizalmat.

Amikor úgy érezzük, hogy magunknak kell tenni dolgokat és amikor magunk teszünk dolgokat, akkor mindig egy bizonytalan talajon állunk, ugyanúgy, mint a bolond ember, aki a házát homokra építette. Teljesen mindegy, hogy mennyire vagyunk magabiztosak, végül utolér minket az eső és elmossa a magabiztosságunkat.

Amikor viszont Istenben bízunk, tudjuk valahol mélyen, hogy mindig képesek leszünk bizalommal járulni Isten kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. (Zsidók 4:16)

Istenbe vetett bizalommal tudhatjuk, hogy Isten szeret és elfogad, hogy Isten teremtett és formál minket, hogy Isten ellátott minket tálentumokkal és szakértelemmel. Ha megértjük, hogy hol a helyünk Krisztusban, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az Úr velünk van mindig, a világ végezetéig, amikor épp megszólalunk, mindenben (Fillippiek 4:13).

Beszéljünk róla

* Hidd el, hogy “Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Pál levele a filippiekhez 2:13). Hogyan különbözne az életed mától, ha magad helyett Istenbe vetnéd bizalmad?
* Lehet, hogy azt hiszed, hogy “Van valami, amit nagyon meg szeretnék tenni, de nem hinném, hogy meg tudom tenni.” Az ilyen fajta gondolkodás megakadályoz abban is, hogy megpróbáld, de ha bízol Istenben és abban, amit Ő az életeden keresztül elérhet, akkor minden okod megvan arra, hogy előrefelé menj ahelyett, hogy egy helyben tipegsz. Mit fogsz ma tenni annak érdekében, hogy előrelépj bizalomban?


komment

Biztonság.../Irgalmasság.../Mindazokért, akik távol vannak az Istentől./ Párkapcsolat.../ Válás.../Világ kívánságai...

2018. augusztus 24. 05:07 - Andre Lowoa

Biztonság...

A mai nap imádsága:
Uram! Tenyereden hordozz engem, s enyéimet - ma is! Ámen
   

Isten az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
Zsolt 62,7

Nemcsak a világ változik, benne mi magunk is! Reménységünk szerint bölcsebbek és jobbak leszünk napról napra, de az életünk sokszor nem úgy alakul, ahogyan azt várjuk... Az előremutató lelki fejlődés alapja is a biztonság. Szükségünk van a biztos pont(ok)ra, melyeket nem mi adjuk, Isten ajándéka az. Mi gyakran a körülményekben látjuk a biztonságot, pedig az igazi biztonság maga a körülményeket alakító Isten. Jézus nem véletlenül mondja: "Keressétek először az Isten országát, s a többi ráadásul megadatik neketek!" Ha Isten tenyerén vagyunk, akkor a kevesebb, a szerényebb kiállásún is hűek tudunk maradni, megelégedéssel nyugtázzuk a napot, hiszen tudjuk, végül is nem ezen múlik. Ez nem azt jelenti, hogy mindenből megelégednénk a "másodosztályúval", hanem azt, hogy tartjuk a fontossági sorrendet, s Istenből nem engedünk - Ő az első!

Sokszor foglyaivá válunk a világnak. Testben vagyunk, s telve vagyunk vágyakkal és álmokkal. Ez nem baj, sőt! De tudnunk kell azt is, hogy nem vagyunk angyalok. Simul iustus et peccator, azaz egyszerre vagyunk Isten által megigazítottak és bűnösök; vagyis nem szabadnak születünk. Szabaddá csak válhatunk, ha Istent elfogadjuk szabadítónak.

Nemcsak Archimédesz kereste a fix pontot a világban - mi is. Ő mint az emelő gépezetek ókori nagy mestere ugyan más aspektusból kereste a stabilitást... Mi azért keressük, hogy megálljunk a lét csöppet sem alábecsülendő hétköznapjaiban. Kősziklán állni - ez a hívő ember megtapasztalása - kiváltság. Nem ingadozom, mert tudom, hogy házam/váram (azaz életem) biztonságát én magam soha, csakis egyedül a Gondviselő Isten garantálja.

Irgalmasság...

A mai nap imádsága:
Uram! Adj nekem tiszta szívet, hogy megláthassam mindennapok rohanásában, hogy hol kell irgalmasan cselekednem! Ámen

   

Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Mt 5,7

"Az a sötét középkor!" - mondják sokan ma is, de kevesen tudják, hogy e negatív minősítés csak a 18. századi felvilágosodás korában - amikor az ész, a ráció, mint minden problémának a megoldási garanciája - terjedt el. A felvilágosodás sok pozitívuma ellenére sem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, de beindította a vulgáris istentelenítési-mozgalmat, melynek erkölcsromboló eredményeit igazából mostanság kezdjük "learatni".

Fontos megjegyezni, hogy minden kor sötét, különösen akkor, ha Isten törvényeitől eltérnek az emberek. Platón, Arisztotelész, sőt a kereszténnyé vált filozófus, Seneca is megegyezett abban, hogy a gyenge csecsemőket, az életképtelennek tűnő gyermekeket el kell pusztítani. Egy ENSZ felmérés szerint - amely csak megközelítőleg mutatja a pontos adatokat - naponta legalább százezer magzat feldarabolt teste kerül ki a műtőkből a szemetes kosarakba.

A farizeusok azt gondolták, hogy a törvény megtartása a "csúcs", azt túlszárnyalni már nem lehet. Jézus meg azt mondta, hogy a törvény betöltése csakis a szeretet által lehetséges. Míg a törvény a korlátolt irgalmasságra noszogatta a zsidó vallásos embert, Jézus a személyválogatás nélkül való szeretetet hirdette, gyakorolta és erre buzdított mindenkit.

De mit jelent irgalmasnak lenni a Biblia tanítása szerint? Először is látást. Szívvel és szemmel. Nincs felcserélve a sorrend! Először a szív kell hogy irgalmasságra jusson, és aztán majd a szeme is irgalmas lesz az embernek. Ha nem az Isten szeretete tölti be az ember szívét, akkor irgalmatlanul szembe kerül a szülő a gyerekkel, és a gyerek a szülővel; tanár a diákkal, és diák a tanárral.

Az irgalmatlan szívűek gonoszsága nem ismer határt! Hány és hány embert öltek már meg irgalmatlanul csak anyagi haszonszerzés miatt? Hány ember életét tették nyomorékká, kisemmizetté csak a profithajhász vágyak miatt? Vagy hány ember halt már meg csak közlekedési balesetben, mert irgalmatlan, kegyetlen, önző emberek részegen, kábítószer hatása alatt volán mögé ültek?

Az Isten irgalmassága sem ismer határt... Ezért Ő "utánanyúl" azoknak is, akikről már mindenki lemondott. Isten kinyújtott kezét mégsem fogadja el mindenki, de ez már nem az Isten baja -, hanem az egyes emberé. Aki gyakorolja az irgalmat, annak életében egyre inkább megnyilvánul, kiábrázolódik az istenképűség, mely mások felé békét, nyugalmat és derűt áraszt. Az irgalmas emberre visszamosolyog a világ, s képes harmóniában élni a világgal... s, ilyenkor talán a JóIsten is "elmosolyodik"...



Mindazokért, akik távol vannak az Istentől.



A mai nap imádsága:
Urunk! Taníts minket, hogy ne kísértsünk Téged, embertársaink bosszúságára és a magunk kárára! Ámen.

Ezt mondta Isten Salamonnak: Kérj valamit, én megadom neked! Salamon azt felelte: Adj azért szolgádnak engedelmes szívet. 1Kir 3,5.9

Ferdült világban élünk. Az emberek többnyire elveszítették érzékenységüket a szépre, s a jóra, de elveszítették a bűnlátásukat is. Önigazoló barkácsolt életfilozófiákkal igyekeznek menteni recsegő-ropogó életük tákolmányát - ideig-óráig sikerrel, de egyszer mindennek vége: az igazság kiderül.

Mi az igazság? Először is az, hogy bűnös vagyok. Bűnben születtem, egy bűnös világba. Azaz: örököltem ádámi őseim istentagadó makacsságát - készséget a rosszra és a jó elmulasztására - , s belejövén, s belenővén ebbe a világba "természetesnek" élem meg az "Én" mindenekelőttiségét éppenúgy, mint az Isten kiűzhetőségét életemből. Az igazság pedig az, hogy Isten nélkül nem működik az életem. Nélküle nemcsak gyakrabban esem el, de hosszú-hosszú ideig fel sem tudok állni a bűn pocsolyájából. Az igazság az, hogy vágyódom a szép életre, a tiszta gondolatokra, az őszinte barátokra, és persze életem párjára is, akinek mindennapi kézfogásában az istenadta élet szerelmetes lüktetését, szemeiben pedig az együttküzdés szövetségesi bizalmát kívánom érezni, látni.

Igazság az is, hogy Isten leleplez. Megengedi, hogy felmásszak önigazságom fájára, s még azt is tűri, hogy vékony ágain táncolva messzire kiabáljak... de egyszer eljön a pillanat, s megrázza a fát. A leleplezés pillanata ez: nem tudok kapaszkodni, mert már nincs mibe és kibe, hiába kiabálok kétségbeesetten, egyre csak zuhanok. Az ítélet az, hogy földbe csapódom, összetöretem, s lebénulok. Az élet kockázatához tartozik, hogy itt nincs biztonsági öv vagy ejtőernyő, mert érvényesül az isteni igazságosság: mindennek következménye van. A túlélésre csak egy esély lehet: az Istenhez kiáltok!

A végső becsapódás előtt Ő, csak egyedül Ő, mentő kezébe foghat... ezt azonban csak akkor teszi, ha hiszek Őbenne. Ha tehát - kegyelemből - megmenekültem, ez új életre kötelez...



Párkapcsolat...

A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy kezedből vehessem életem minden dolgát! Ámen


Farizeusok is mentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férfinak elbocsátania a feleségét: ezzel kísértették Jézust. Ő azonban visszakérdezett: "Mit parancsolt nektek Mózes?" Azok ezt mondták: "Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást." Jézus erre így szólt hozzájuk: "Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatot, mert a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette az Isten. Ezért elhagyja az ember apját és anyját, és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza.""
Mk 10,2-9

A kimutatásban eleve nem bízók gyakran emlegtik azt a Churchillnek tulajdonított mondást - állítólag ő sosem mondott ilyet(!) - "Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam." Nos, a statisztika szerint most egy olyan furcsa korban élünk, ahol egyre kevesebb a házasságkötés és egyre gyakoribb a válás... Tény, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, hiszen manapság társadalmilag elfogadott az együttélés.

Egy kapcsolat hosszútávú megtartásáért a felek olykor mindent bevetnek, mindent feláldoznak - még azt is, amit nem kellene. Az egyik feláldozza az ifjúságát, az önbecsülését, a másik a családi-, baráti kapcsolatait... azaz: mindketten elvéreztetik vágyaikat, átlagos önmegvalósítási álmaikat, magyarul: boldogtalanokká válnak. Aztán amikor a boldogtalanság egyre fojtogatóbb, egyre elviselhetetlenebb, egyszer csak megformálódik ajkukon a mindent megváltozató/felborító felszólítás. "Jó, akkor váljunk!" A válás persze nem jó... nagyon is nem jó. Maga a válás mindig egy pszicho-dráma, s garantáltan sebeket szerez benne az ember - egy egész életre! Nem csak a felek, de a gyerekek, olykor a szűkebb család, a nagyszülők is, hiszen a fiam/lányom életének sikerei az én sikereim is, és kudarcai, részben az én kudarcaim is... Az, aki elvált, tehát (meg)sebzett. Fájdalmas lelki procedúrában újra kell értékelnie önmagát, s jövőjét, s gyakorlatilag át kell programoznia az egész életét. Mindezek időbe, energiába kerülnek...

A farizeusok olyat kérdeznek Jézustól, amire maguk is nagyon jól tudják a választ. Mindenki érzi, mindenki tudja, hogy elválni nem helyes, de azzal is mindenki tisztában van, hogy bizonyos esetekben válni szükséges! Régen bűnnek tartották a válást, ma azt bélyegzik meg, aki a nyilvánvalóan megnyomorító kapcsolatát akarja mindenáron fenntartani. Egy zsidó közmondás szerint: "Az embert vezetik a házasságba, kifutni belől egyedül szokott". Isten a férfit és nőt egybeszerkesztette - fájnak egymásnak, ha nem lehetnek egyek -, de korunk nagy baja, hogy a házassági szövetség megkötése előtt a házasulandók nem mérik fel, nem gondolják át igazán, hogy kivel is akarnak "EGY"-ek lenni - életük hátralévő részében...

Jézus válasza - ami irányt mutat ma is - egyértelmű: "Amit Isten egybekötött, ember azt el ne válassza." Az ok egyszerű: Az embernek csak egy élete van, s az erre kiszabott időt "visszatekerni" nem lehet! Ha ez a lélek legmélyén is tudatosulna bennünk, akkor másképpen élnénk minden egyes napunkat, s másképpen rendeznénk be az életünket, s bizonnyal más lenne ez az egész világ...



Válás...

A mai nap imádsága:
URam! Senki nem akarja magányosan leélni az életét... Ezért kérlek, teremts mindenki számára hordozó közösséget! Add az erő, a szeretet és a józanság lelkét mindannyiunknak, hogy helyesen tudjunk dönteni életünk meghatározó nagy dolgaiban, s hogy egymásnak ne terhei, hanem segítőtársai legyünk! Ámen


Jézus így válaszolt: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?" Majd így folytatta: "Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza."
Mt 19,4-6

A válás nem könnyű... sosem volt az! Mózes idejében is emberpróbáló volt, ahogyan ma is az - sokan el is buknak emberségükben a keserves válási procedúra alatt. "Másoknakugyan nem sikerült csöndben és korrekt módon különválni, de nálunk másképpen lesz!" - komolyan gondolják, hogy így is lesz, s aztán a végére mégsem így alakul! Mire kimondja a bíró a végső szót, eladdig a felek tücsköt-bogarat egymásra kiabálnak, igen gyakran még a gyerekek is a szülők manipulációjának áldozataivá válnak. Tragédia ez, ami nemcsak érzelmileg, de gazdaságilag is meglehetősen fájdalmas.

Miért is? Elsősorban azért, mert minden ember - ha egy kicsit is komolyan gondolja -, akkor a párkapcsolatban az EGY-séget akarja megélni. Azt a bizsergető titkot, hogy az a másik nem egy a sok közül, hanem az az EGY, akit az Isten - sokak terminológiájában a JóSors -, tényleg társul melléjük rendelt. Aztán ha kiderül, hogy mégsem, akkor az EGY-ségbe vetett reménység foszlik szét, s az élet szépségébe vetett hit sérül.

Tény, hogy Isten férfivá és nővé teremtette az embert, de az is tény, hogy vannak olyanok, akiket - ki kell mondani - Isten nem párkapcsolatra teremtett. Isten minden embert közösségbe teremtett, de nem mindenkit párkapcsolatra és nem mindenkit hívott el családapának/családanyának. (A párkapcsolat lényege - a közhiedelemmel ellentétben - persze nem is a gyermek, a gyermek vagy gyermekek csak ráadás!)

Az EGY-ség megélése a legőszintébben, legmélyebben, a legnagyobb intimitásban csak a férfi és nő kapcsolatában lehetséges. (Egyesek igyekeznek az azonosneműek párkapcsolatát is ugyanilyen minőségben feltüntetni, de ez egészen egyszerűen nem lehetséges, mert a fekete az nem fehér, s a fehér az nem fekete... Vagyis: a nő az Isten/Természet rendje szerint nő, s a férfi Isten/Természet rendje szerint férfi. A felek kötelességeit, jogait tehát nem az egyéni elgondolás, érzület, a szocializáció adja - hanem alapvetően a Természet Örök Törvénye adja - minden más csak formál.)

Az EGY-ség megélésének vágya arra ösztönzi tehát a férfit, hogy hagyja el anyját és apját, ragaszkodjék (önfeláldozóan!) feleségéhez. Így a kettő lesz egy, azaz valami teljesen új kezdődik el, amit nem lehet visszacsinálni, hiszen egy új minőség állt elő: a "TE"-ből és az "ÉN"-ből létrejött a MI. Ezt szétválasztani, megsemmisíteni pedig nem lehet, ahogyan az emlékeket sem lehet kitörlni az agyunkból, s a múltat sem lehet átírni, legfeljebb átkeretezni...

Mindezek tanulsága, hogy mint mindenre, a párkapcsolatra is készülni kell(ene), mert csak a romantikus filmek 80-90-perces látszatigazsága, hogy a dolgok "csak úgy maguktól történnek... A jó döntést meg kell hogy előzze az alapos döntéselőkészítés, s ilyenkor nem árt a tényeket a az istenadta józan ész mérlegére is rátenni...



Világ kívánságai...

A mai nap imádsága:
Uram! Add, hogy teremtettséged rendjében naponta megtaláljam ajándékaidat, s azokért hálát adva Neked éljek, s megelégedettségben szolgálhassam embertársaimat! Ámen

   

Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van.
1 Jn 2,15-16

Sokszor érte már kritika a keresztényeket, hogy nem jó a "marketingjük"... Ennek ellenére, eléggé elterjedt a Krisztus-vallás, talán ez is lehet egy bizonyíték a sok közül, hogy nem emberi, hanem isteni eredetű az Egyház. Tény, hogy az Istenről szóló jó hír csillog akkor is, ha a világot nem sározzák be folyamatosan, márpedig a rossz prédikátorok előszeretettel teszik ezt. Nekimenni mindennek és mindenkinek, a vakbuzgók erénye - Jézus szelíd mosolya azonban másra tanítja azokat, akik valóban Őt, s nem a saját elképzeléseiket követik... Az egyik alapvető probléma az Ószövetség hibás értelmezéséből fakadó torz világlátás, s mindenek előtt a nő másodlagos, szigorúan alárendelt szerepe a társadalomban. Azt pedig, hogy a tudás fájának gyümölcséből szakított, s evett Ádám és Éva - s ezért iszonyatos büntetést kaptak -, igen nehéz megemésztenie a mai "informális-, tudás-alapú" modern társadalomban elő embernek.

De mit jelent valójában az, hogy a krisztuskövetők ne szeressék a világot? Azt, amit egyes korai szekták is képviseltek, hogy nem házasodtak, mindenük közös volt, s várták Jézus gyors visszajövetelét? Az eredeti görög szövegben azt olvashatjuk, "Ne szeressétek a világot!", s a szeretetet az "agapé"-val jelöli, ami "önfeláldozásra kész szeretetet" jelent. Talán azzal tudnánk visszaadni az adott mondatbéli jelentését: ne imádjátok a világot, hiszen a latin fordítás a "diligere"-t használja, ami nagyrabecsülést, tiszteletet, elmélyedést jelent. Ezt úgyis fordíthatnánk tehát: Ne imádjátok annyira a világot, hogy belemerültök annak szeretetébe! Nem helyes, ha megtagadja valaki az Isten rendjét: felelősségteljes életvezetésben, munkában, s nem utolsó sorban szexualitásban. Isten nem azért plántálta belénk a másik nem felé irányuló természetes vonzalmat, hogy megkeserítse vele az életünket, hanem azért, hogy folyamatos teremtésében - hogy ti. ember lakja a Földet - partnerei lehessünk. Mekkora kiváltság! Persze, ha kizárólag a szex, a birtokolni-akarás vezérli az ember életét, akkor a "földi paradicsomát" könnyen pokollá változtathatja -, ahogyan volt is rá példa bőven a történelemben. Ugyanígy nem bünetetés a munka sem, hanem Isten ajándáka.

Aki kérkedik az élettel, az azt hiszi, hogy életének ura, ő saját maga. Az ilyen ember nemcsak elhiszi, hogy az történik, amit ő akar, de ráadásul kikopik lelkéből a részvét, s a közösségbe tartozni akarás ősi érzése is. Márpedig az ember közösségbe, s közösségért teremtett lénye az ÚRIstennek! Ezt a hivatását/küldetését ha megtagadja, akkor az Istent magát tagadja meg... Ennek egyenes következménye, hogy elveszíti életszentségét és belesüllyed az anyagvilág hiábavalóságaiba. S aki azt teszi meg élete vezérlőjének, ami nem fölfelé, hanem lefelé húzza, s azért képes élni-halni, ami nem növeli és emeli Teremtőjéhez, hanem silányítja, az megtestesülésének - hogy istenképű emberként élhetett volna itt a Földön - a célját, s értelmét veszíti el...
komment

Hogy állsz Istennel?-Ítélkezés helyett szeress!-MEGVAN MINDENED, AMIRE SZÜKSÉGED VAN-Ne akarj folyton az emberek kedvében járni!-Ragaszkodj a tervhez!-Szilárd alap-Zúgó cédrusok

2018. augusztus 24. 00:58 - Andre Lowoa

Hogy állsz Istennel?

„Krisztus... egyetlen áldozatot mutatott be... " (Zsidók 10:12 TLB)
Figyeld meg, hogyan kezelte Isten a bűnt az Ószövetségben! A pap fogott egy bárányt, kiontotta a vérét, és felajánlotta az oltáron. Amikor az áldozati füst felszállt, a pap a földre szórta a hamvakat, és ráállt. Abban a pillanatban az ember bűnéért az elégté­tel megtörtént, a bűnösséget eltörölték. Milyen csodálatos képe ez a megváltásnak! A Golgotán Isten haragjának teljes erejét Krisztuson töltötte ki. Abban a pillanatban ő egyszerre volt a Főpap és az áldozati Bárány. Amikor így kiáltott fel: „Elvégeztetett!" (János 19:30), a teljes ár ki lett fizetve minden bűnödért - a bölcsőtől a sírig. Abban a pillanatban, ahogy rábízod magad Krisztusra, mint Megváltódra, Isten előtt a helyzeted megváltozik; innentől már „igaznak nyilvánít" (Id. 2Korinthus 5:21). Az amerikai vad­nyugat korai korszakában a szekérkaravánok vezetőinek legnagyobb félelme a préritűz volt. A tűző nap gyújtotta meg, és mielőtt még észrevetted volna, már el is nyelt a tűz. A bölcs vezető azonban azonnal kiadta a parancsot, hogy vigyék a lovakat és a szeke­reket arra a területre, ami már leégett. Miért? Mert a tűz nem tud visszatérni oda, ahol egyszer már pusztított! Charles Wesley írta: „Isten nem követel kétszer elégtételt, először Kezesem vérző kezeiből, aztán tőlem is". Jézus magára vette Isten haragja tüzének pusztítását mindannyiunkért. „Bűneinket maga vitte fel testében a fára..." (lPéter 2:24). Tehát ma, ha az ördög bűneidért és kudarcaidért vádol, mondd neki: „Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de meg vagyok váltva, Isten szeret és elfogad!"
Ítélkezés helyett szeress!


„Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett” (Róma 14:13)

ne itélj...

Lehet, hogy egy munkatársadnak, akiért imádkozni szoktál, házasságon kívüli viszonya van, de attól még nem kell, hogy neked is legyen. Ne feledd, te is bűnös voltál, mielőtt Isten kegyelme megmentett, ezért légy alázatos, és ne ess az önigazultság csapdájába! Ahogy Merv Rosell mondja: „amikor Isten megbocsát, akkor hozzájárul ahhoz, hogy a vétek örökre feledésbe merüljön”, légy tehát kegyelmes, amikor olyasvalakivel találkozol, akinek az életvitele kényelmetlenül érint. Tudj meg róla mindent, amit lehet, és engedd, hogy ismeretségetek eloszlasson minden előfeltételezést és előítéletet. Tekints rá úgy, mint fájdalmat hordozó személyre, akit Isten szeret – mint olyan emberre, akinek ugyanarra a kegyelemre van szüksége, amit te is kaptál. Ha szereted a nem szerethetőket, akkor azt teszed, amit Isten is tett érted. Csak azért mert valaki valamiben más, nem kellene őt lenézned, alacsonyabb rendűnek tartanod. Te sem akarod, hogy téged elítéljenek a bőrszíned, kultúrád vagy kinézeted miatt, ezért te se tedd ezt másokkal! Mivel a Biblia világosan fogalmaz arról, hogy ne kövessük mások bűnös életmódját, ezért megkísérthet minket a gondolat, hogy jobbak vagyunk, mint ők. Ez a büszkeség bűne! Néha azt gondoljuk, hogy ha szeretünk és elfogadunk bizonyos embereket, azzal elnézzük bűneiket. Nem, az igazság abban van, ha olyan tisztelettel és elfogadással viszonyulunk másokhoz, ahogy azt Jézus tette. Legyen szó akár faji különbségekről (samaritánusok), életmódbeli különbségről (az asszony a kútnál, akinek már öt férje volt), vagy osztálykülönbségről (Nikodémus), Jézus szerette és elfogadta az embereket úgy, ahogy voltak, de közben arra ösztönözte őket, hogy magasabb mércét kövessenek.
MEGVAN MINDENED, AMIRE SZÜKSÉGED VAN

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Filippi 4:13)

Amikor Dávid először érkezett Saul király palotájába, még csak egy egyszerű, ismeretlen pásztorfiú volt. De nagyon hatásos önéletrajzzal! Lényegében Isten ezt mondta róla: „Láttalak, amikor megölted a medvét és az oroszlánt; figyeltelek, amikor nem is tudtál róla". Salamon azt írta: „Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja" (Példabeszédek 18:16). Dávid ajándéka talán csak egy parittya volt, de megnyitotta előtte a jövőt, hogy Izrael királyává legyen. Tehát ha nem is tűnik soknak az, amivel rendelkezel, add át Istennek, és figyeld, mihez tud kezdeni vele. Azt mondod: „De nem kaptam hivatalos kiképzést". Isten csak annyit vár, hogy megjelenj, mondj igent, és állj rendelkezésre. Ha odaadod Istennek, amid van, Ő odaadja neked, ami Neki van; és ez verhetetlen esélyeket biztosít számodra. „De nincsenek megfelelő ajánlóleveleim" - mondod. És akkor mi van? Benjamin Franklin kevesebb mint két évet járt hivatalos iskolába, mégis 25 évesen ő alapította Amerika első könyvtárát, 31 évesen az első tűzoltóságot, 36 évesen megtervezett egy olyan tűzhelyet, amilyet ma is használnak, 40 évesen munkába fogta az elektromosságot, 45 évesen megalapította a nemzet első egyetemét, és 79 évesen feltalálta a bifokális lencsét. Közgazdász, filozófus, diplomata, feltaláló, pedagógus, kiadó és nyelvész volt, aki öt nyelven beszélt és írt. Jó eséllyel te már most több oktatásban részesültél, mint amennyit ő kapott ennyi idősen. Add még ehhez hozzá ezt a két ígéretet: „Az Úr az én segítségem..." (Zsidók 13:6 Károli) és „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem", és meg is van mindened, amire csak szükséged van!

Ne akarj folyton az emberek kedvében járni!

„Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (Apostolok cselekedetei 5:29)

 

Tetteinket túl sokszor az a tévképzet diktálja, hogy úgy érezzük, mások kedvében kell járnunk. Túl sokat foglalkozunk azzal, mit gondolnak rólunk mások, ezért minden egyes lépésünknél hátrapillantunk a vállunk fölött, hogy vajon mosolyognak, vagy rosszallóan néznek. Értsd meg ezt: ha mindig az emberek elismerését keresed, akkor nem azt nézed, merre haladsz, és falba fogsz ütközni, vagy elbotlasz a saját lábadban.

A Biblia azt mondja: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” Mit gondolsz, mi fog történni, ha kinyitod a szád, és kiállsz magadért? Az igazság az, hogy azok az emberek, akik nem tisztelik jogaidat, és nem tartják tiszteletben kívánságaidat, nem érik meg a rájuk fordított időt és erőt. Sem a hosszas vitát; úgyhogy búcsúzz el tőlük! (Nem a házasságról vagy a szülő-gyermek kapcsolatról beszélünk.)

Amikor a legelő már túl kicsinek bizonyult ahhoz, hogy Ábrahám és Lót nyájai együtt legeljenek, viszály támadt. Ábrahám szerette unokaöccsét, Lótot, de felismerte, hogy nem élhet tovább ilyen helyzetben. Ezért azt mondta: „Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.” (1Mózes 13:9). Hogy végződött a történet? Lót a legszebb zöld legelőket választotta, és Sodoma közelébe költözött. Végül mindene, amiért megdolgozott porig égett. Ábrahám azonban, aki mindig Isten tetszését kereste, nem csupán maga lett áldott, de áldássá lett az egész világ számára is.

A mai ige tehát számodra ez: Isten meg akar szabadítani az embereknek való megfelelés kényszeréből.
Ragaszkodj a tervhez!

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek.” (Jeremiás 29:11)

Ma Isten azt mondja neked: „A folyamat során ragaszkodj a tervhez!” Istent semmi sem éri meglepetésként. Ő profi tervező. József rájött, hogy amikor a családja ellene fordul, a barátai cserbenhagyják, és végül nagy bajba kerül, Istennek még mindig van terve. Visszatekintve József azt mondhatta: „Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani” (1Mózes 50:20). Amikor a helyzeted túl nehéznek tűnik ahhoz, hogy kezelni tudd, és szinte lehetetlen magyarázatot találni rá, emlékeztesd magad arra, hogy Isten azt mondta: „én tudom, mi a tervem veletek.”

Néhányan közülünk nem biztosak abban, hogy Isten már döntött felőlük, és ezért tovább próbálkoznak azzal, hogy elnyerjék a jóindulatát. Hagyj fel ezzel! Fogadd el azt az igazságot, hogy Isten Krisztus kedvéért úgy döntött, hogy megáld téged. És amikor Isten dönt, döntését nem változtatják meg átmeneti helyzetek vagy mások cselekedetei. Az ellenség semmi olyat nem tud kiagyalni ellened, amire nézve Isten ne készített volna már el egy „menekülési útvonalat”. Pál azt írja: „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni” (1Korinthus 10:13). Figyeld meg a következőket:

a) A próbatételek idején tapasztalhatod, hogy milyen hűséges Isten. b) Ő tudja, hogy mivel vagy képes megbirkózni. c) Ő utat fog készíteni, így megerősödve juthatsz ki ebből az időszakból, és készen állhatsz arra, amit a következőkben szán neked. Tehát ragaszkodj a tervhez! Az, hogy problémád van, annak a jele, hogy ígéretet kaptál. Csak idő kérdése, és Isten megmutatja a megoldást.





„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46)

Jézus tudta, hogy Júdás el fogja árulni őt, mégsem állította meg. Tizenkét légiónyi angyalt mozgósíthatott volna, de nem vette igénybe a segítségüket. Bűneink súlya alatt így kiáltott a keresztről: „Én Istenem, miért hagytál el engem?” Azért volt ez így, mert megértette, hogy mindez része Isten rá vonatkozó tervének. Ezek a szavak: „Istenem, hol vagy?” a következőket tanítják nekünk:

a) Bár benne vagy Isten tervében, mégis jöhetnek olyan idők, amikor lesújtottnak és magányosnak érzed magad. b) Amikor Isten nem válaszol, rá kell állnod arra az Igére, amit Ő adott neked. c) Ennek az időszaknak a fájdalmát végül az az öröm váltja fel, amit Isten elkészített számodra a másik oldalon. Tehát ragaszkodj a tervhez; a tanítványok ezt teszik.

A „tanítvány” angol megfelelője azt jelenti, hogy fegyelmezett. Ez azt jelenti, hogy akkor is tartja magát a tervhez, amikor támadják. Megtanít arra, hogyan végezd a feladatodat akkor is, ha nincs kedved hozzá. Az ellenség meg fogja támadni Isten életedre vonatkozó tervét, mert az a terv olyan, mint egy téged körülvevő védőfal. Ameddig megmaradsz Isten tervében, az ellenségnek semmilyen tette nem tud elpusztítani. Tehát ha úgy érzed, hogy erőd végére értél, és egy lépést sem tudsz tovább menni, tedd azt, amit Jézus tett – imádkozz: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” (Lukács 23:46). Add oda Istennek! Nézz fel, és mondd: „Uram, bízom benned, hogy megteszed azt, amit én nem vagyok képes megtenni. Vigyél át ezen! Itt van, átadom neked. Az életem, a jövőm és mindenem a kezedben van!”





„Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment.” (Máté 14:29)

Péter a bizonyíték arra, hogy amíg Jézusra figyelsz, és ragaszkodsz a tervhez, addig nem fogsz süllyedni. Jegyezd meg:

1) Mielőtt belekezdesz valamibe, győződj meg róla, hogy az valóban Isten akarata számodra! Péter azt mondta: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!” Jézus pedig azt mondta: „Jöjj!” Mielőtt belemész olyasmibe, mint mondjuk a vízen járás, imádkozz, és bizonyosodj meg róla, hogy Isten is benne van! Más szavakkal: kérd el Isten tervét, és ragaszkodj hozzá!

2) Ne várd el, hogy a csónakból mindenki veled tartson! A vízen járás magányos elhívás; különválaszt azoktól, akik félénkek, és a biztonságot szeretik. Ezen kívül valószínűleg kritikát fog kiváltani azokból, akik azt hiszik, hogy emiatt ők rossz színben tűnnek fel.

3) Ha a jó időre vársz, lemaradsz a te pillanatodról. Amikor Jézus azt mondta: „Jöjj!”, éppen egy vihar kellős közepén voltak. Nézz szembe a tényekkel: mindannyian szeretnénk, ha sztárok állnának mellénk, vagy egy nagy adományozó kezeskedne az egész projektért, mielőtt egyetlen lépést is tennénk. De milyen gyakran történik ez meg? Péter nem a vízen járt; ő az Igén járt! Mit mondott neked Isten, hogy tegyél? Ne várj ideális körülményekre, hanem kezdd el tenni!

4) Ne számíts hibamentes véghezvitelre! Senki élete nem mentes a hullámzástól. A Biblia így írja le hőseit egy mondattal: „Gyengeségük erővé vált” (Zsidók 11:34 NIV). Isten minden nagy embere, olyan férfiak és nők, akiket csodálsz, keresztülmegy a süllyedés időszakán, amikor így kiált fel: „Uram, ments meg!” És mit gondolsz, mi lesz? Ő meg is teszi! És érted is meg fogja tenni.





„Parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!” (Máté 14:28)

Péter nem teljesen egyedül járt a vízen, hanem Jézussal. Krisztus ma arra hív téged, hogy járj vele, és éld át a csodáit. Miért nem látunk belőlük többet az életünkben?

Mert:

1) Nem imádkozunk értük, és nem hisszük, hogy Isten megadja. Jézus azt mondta: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek” (János 15:7). Imáid meghívók Isten számára, belépési pontok és csatornák, amelyeken át csodatevő hatalma ki tud áradni, hogy megváltoztassa a körülményeidet. De imádkoznod kell érte, és hinned kell, hogy megteszi!

2) Azt hisszük, hogy a csodák ideje lejárt. A Szentírás kijelenti: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13:8). Valójában soha nem is volt olyan, hogy „a csodák ideje”, csak a csodák Istene létezik, és Ő soha nem változik. Te se korlátozd be Őt!

3) Hagyjuk, hogy a bűn szabotálja a bizalmunkat. János azt írja: „Ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte” (1János 3:21-22).

4) A helyzetre nézünk, ahelyett, hogy a Megváltóra néznénk, és a hitünk ingadozik. Amikor Jézus azt kérdezte Pétertől: „Miért kételkedsz?”, ezzel azt mondta: „Ne hagyd, hogy ez a vihar elborítson. Itt vagyok melletted. A problémád a lábam alatt hever, ezért neked is a lábad alatt van. Csak tartsd rajtam a tekinteted, járj továbbra is hitben, és ragaszkodj a tervhez!
Szilárd alap

„… nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.” (Máté 7:25)

Jézus azt mondta: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.” (Máté 7:24-25). Amikor az élet viharai jönnek – és jönni fognak -, már túl késő szilárd alapok lerakásához. Ilyenkor derül ki, hogy mire alapul az életed. Ezért ne csapd be magad azzal, hogy rossz minőségű anyagot használsz, vagy egyszerűbb utat keresel. Légy kész elismerni gyengeségeidet, és igyekezz javulni! Azoknak is, akiket erős embereknek tartasz, az életük egy pontján segítségre volt szükségük, hogy legyőzzék gyengeségeiket. Egy megagyülekezet lelkipásztora így emlékszik vissza a kezdeti időszakra, amikor azért imádkozott, hogy Isten növelje meg a gyülekezetét? „Több napi hallgatás után az Úr válaszolt: »Te azzal foglalkozol, hogy a gyülekezetet akarod növelni, én az embereket akarom építeni. Jaj, annak az embernek, akinek a gyülekezete nagyobbra nő a saját egyéni fejlettségi szintjénél!« Azóta azzal foglalkozom, hogy többet imádkozzak a lelkészért, mint a gyülekezetért. Még mindig elcsodálkozom azon, kivé válhatok, ha életemet naponta Isten kezébe teszem. Ő formál engem – és még nem fejezte be a munkáját. Még sok a dolga velem. Minden nap egyre több éretlenséget veszek észre magamban. De milyen éles ellentét van aközött, aki voltam, és aki most vagyok… és ma jobban bízok Istenben, mint valaha.” Számodra is az Istennel való kapcsolat ápolása legyen a legfontosabb! Isten Igéjének igazsága legyen életed alapja, így ha jönnek a viharok, állva tudsz maradni.





Zúgó cédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

Képzeld magad elé, ahogy a szél átfúj Libanon cédrusai között, és néhány fa zúgni kezd válaszul. Minél nagyobb a vihar, annál szebb a hangjuk. Ezeket a fákat zúgó cédrusoknak nevezték. Isten a zúgó cédrusokat arra használja, hogy erős gyülekezeteket építsen. Az Apostolok Cselekedeteiben két zúgó cédrust bebörtönöztek Filippiben, kezüket és lábukat kalodába zárták, hátukat megkorbácsolták, a társadalom megvetette őket. Hogyan reagáltak erre? „Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent… Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek” (ApCsel 16:25-26). Egy idős lelkipásztor azt mondta: „Istent annyira magával ragadta a dicsőítő ének, hogy hatalmas lábával elkezdett dobogni. És ha Isten dobog a lábával, földrengés támad.” A dicsőítés letöri a láncokat és megnyitja az ajtókat; ez a győzelem stratégiája. A Sátán megpróbálja majd megakadályozni, hogy Istent dicsőítsd, mert ismeri: a) A dicsőítés fontosságát. „Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék” (Zsoltárok 48:2). b) A dicsőítés gyógyító hatását. Isten a „csüggedő szíveknek” válaszul a „dicsőítés palástját” adja (Ézsaiás 61:3 KJV). De mint minden ruhaneműt, ezt is fel kell venned! c) A dicsőítés erejét kritikus élethelyzetben. Amikor Izráellel szemben hatalmas túlerőben volt az ellenség, Isten azt mondta nekik, hogy az énekesek haladjanak a hadsereg élén, így vonuljanak a csatába. És ez működött! „Amikor elkezdték az ujjongást és a dicséretet, az Úr lázadókat támasztott a Júdára támadó ammóniak, móábiak és a Széír-hegyvidék lakói között, és ezért vereséget szenvedtek” (2Krónika 20:22). Ne várj a győzelmi kiáltással a csata végéig; Isten dicséretével az ajkadon indulj a harcba, és figyeld, hogyan fordítja meg a helyzetet!
komment
süti beállítások módosítása
Mobil