Nagyszakácsi 502 lakosú község Marcalitól 15 kilométerre, délnyugatra fekszik. Nagyszakácsi középkori település, a szakácsoknak itt adományozott földet a király. Nemes község volt, így adóösszeírásokban nem szerepelt. A XIV. század végén említették templomát, plébániáját, 1466-ban Nagzakach alakban…

Nemesvid 851 lakosú község Zalakarostól 17 kilométerre, délkeletre fekszik. A középkorban Nagyszakácsival együtt lakosai a királyi szakácsok családjai voltak, úgynevezett nemesi község volt. Ezt a kiváltságukat a XVIII. század elején megerősítette a király. Száz év múlva mezővárosi kiváltságot…

Somogysimonyi 83 lakosú község Zalakarostól 10 kilométerre, délkeletre fekszik.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Szűz Mária neve-templom A templom 1932-ben épült.

A Kis-Balaton végleges területéhez délről csatlakozó Szőkedencs 343 lakosú község a horgászat, vadászat kedvelőinek ad alkalmat a kikapcsolódásra. Első ízben az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben szerepel Dencs néven. A középkorban több birtokosa volt A XVI. századi török adólajstromban még szerepel,…

Csákány 315 lakosú község a 7-es főközlekedési út mellett Marcalitól 16 kilométerre, délnyugatra fekszik. Múltja az 1220-as évekre nyúlik vissza. A faluról egy 1389-ből származó irat mint Segesd vár javadalma tesz említést. A XVI. század közepén erődöt építettek itt, amely 1566-ban török kézre…

Somogyzsitfa 910 lakosú község Marcali-Horvátkúttól 7 kilométerre, délnyugatra fekszik. Több kilométer hosszú egyutcás falu. Északon van Somogyfehéregyház, melyről az első adat 1299-ből való. Egyházát először 1402-ben említették, de biztosan létezett korábban is. Középen van Felsőzsitfa, mely az…

Somogysámson 802 lakosú község Marcalitól 17 kilométerre fekszik. 1533-ban egy birtok egyezséglevélben említették, akkor már kápolnája volt. 1550-ben viszont elpusztult helyként szerepelt. 1715-ben 9 háztartást írtak össze.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Urunk mennybemenetele-templom A templomot…

Főnyed 92 lakosú község a Kis-Balaton mellett Sávolytól 2 kilométerre, északra fekszik a Kis-Balaton mentén, szép természeti környezetben. A falu létezését már az Árpád-kori írások is említik, a török időben elnéptelenedett, majd az 1700-as években ismét benépesedett. A háborítatlan természetben…

Hollád 320 lakosú község festői dombok között a 7-es főközlekedési út és a valamikor megépülő M7-es autópálya mellett fekszik. Természeti adottságai a nyári és téli pihenésre egyaránt alkalmassá teszik. A község története a XV. századtól ismert: előbb Szenyérvár tartozéka, majd az esztergomi…

A Szűzanya 2017. május 2-i üzenete Mirjana Soldo által Drága gyermekek! Nem kérő, hanem áldozatfelajánló imádságra hívlak benneteket - önmagatok feláldozására. Az igazság és az irgalmas szeretet kinyilvánítására hívlak benneteket. Imádkozom Fiamhoz értetek, a szívetekben egyre inkább csökkenő…

Pogányszentpéter 511 lakosú község a 61-es főközlekedési út mentén, Nagykanizsától 10 kilométerre, délkeletre fekszik. Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostorát említették. 1390-ben Stregenchy Zenthpeter, 1412-ben Nemetizenthpeter…

Ferenc pápa és más vatikáni tisztviselők széles körben ismertetett nyilatkozataival szemben, amelyek lelkesen támogatják az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljait (FFC-k), nincs egyetértés a Vatikánon belül az Egyház hivatalos állásfoglalásáról az FFC-ket illetően.   Életvédő csoportok…

Iharos 512 lakosú község, Csurgótól 6 kilométerre, északra fekszik a 61-es főközlekedési út mentén. 1344-ben egy oklevélben Iharus-nak nevezték. Az Iharos család birtoka volt. Később többek között a Kanizsai, a Nádasdy majd az Inkey család birtokába került. A római katolikus temploma 1827-ben épült…

Iharosberény 1365 lakosú község a 61-es főközlekedési út mentén, Csurgótól északra, 9 kilométerre fekszik. A források 1264-ben említik először. Középkori birtokosa az Iharos család volt. Kanizsa vára elestéig (1600) magyar kézen volt, 1726-tól pedig az Inkey család birtokában. A XX. század elején…

Inke 1360 lakosú község a 61-es főközlekedési út mentén Csurgótól 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A mai község Inkeyantalfaluval egyesült, ez a falu a nevét Inkey Antalról kapta, aki 1855-ben telepítette be. Inke a középkori oklevelekben a gyakori birtokos váltás miatt gyakran szerepel.…

Varászló 187 lakosú község Zalakarostól 20 kilométerre, délkeletre fekszik.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Rózsafüzér királynéja-templom A templom 1929-ben épült.

Nemesdéd 777 lakosú község Nagybajomtól 23 kilométerre, északnyugatra fekszik. Nevét a középkori dokumentumok Dyd, Felseded alakban írták le. Lakosait az 1715-ös összeírás nemesekként említette. A XVIII. században Stephaics család birtoka volt, ők építették az úrilakot. Két nagy tűzvész pusztított a…

Vése 975 lakosú község a 61-es főközlekedési út mentén, Nagybajomtól 16 kilométerre nyugatra fekszik. A település neve, ahogy azt Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című művében (Bp.1978. 691. lap) olvashatjuk, szláv személynévből keletkezett magyar névadással. Eszerint a falu Árpádkori…

Böhönye 2482 lakosú község a 61-es és 68-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 37-es/Balatonszentgyörgy-Somogyszob/vasútvonal mentén, Nagybajomtól 10 kilométerre, nyugatra fekszik. A római katolikus temploma az egykori Illés-major területén található, mely 1760-1765 között épült. A…

Tapsony 895 lakosú község Nagybajomtól 18 kilométerre, északnyugatra fekszik a Böhönye-Balatonszentgyörgy összekötő út mentén. Az 1331-ben keltezett birtok adománylevél említi először. A török hódoltságot párszáz lakossal vészelte át. A XVIII. század elején - egyes források szerint - kétszer…

Nemeskisfalud 58 lakosú község Nagybajomtól 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. 1331-ből van róla írásos adat, sorsa a XVI. század végéig ismeretlen. Akkor Dersfy Ferenc birtokai között található. A 1715. évi összeírásban úgy szerepelt, hogy nemesek lakják. A falu neves szülöttei Madarász László…

Gadány 360 lakosú község Marcalitól 10 kilométerre, délre fekszik. Először akkor említik, amikor 1193-ban III. Béla a székesfehérvári János-lovagokat megerősíti birtokaikban. A XVIII. századtól a Széchenyiek birtoka. A XIX. század végén az egész falu leégett. Az újjáépítés utáni állapotot a mai…