Csapi 387 lakosú község Zalakarostól 8 kilométerre, délnyugatra fekszik. Első írásos említése 1325-ből való Chopi néven. Alapja a magyar Csap személynév, mely jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. A község a török időkben elpusztult. A környező dombvidék jellegzetes klímája jelentette a…

Több nyugati sajtóorgánum is elismerte, hogy a Soros-egyetemen ideológiai oktatás zajlik, és a CEU körüli viták egy ideológiák közti ütközőzónává váltak. Ismert nyugati lapok nagy vonalakban azt is meghatározzák, hogy milyen ideológiát oktatnak a Soros-egyetemen. A Soros György által alapított…

Galambok 1262 lakosú község a 7-es, és a valamikor megépülő M7-es autópálya mellett, Zalakaros szomszédságában fekszik. A bronzkor óta lakott vidéken létrejött település első okleveles említése 1231-ből származik. Mellette hadiút vezetett a középkorban. Római katolikus temploma műemlék jellegű, a…

Balatonmagyaród 525 lakosú Kis-Balaton melletti község Zalakarostól 10 kilométerre, északkeletre fekszik. Zalaváron található írásos anyagból kiderül, hogy e területen már a római korban is település volt. A helység a XI. század elején egyházi dézsmaszedő hely volt. A községet 1308 és 1326 között…

„Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29) Molnár Tamás 1978-ban megjelent „A keresztény humanizmus” című könyvét ilyen megállapításokkal fejezte be: „Az utóbbi néhány nemzedéknek nem az a tapasztalata, hogy egy új vallás ölt formát a szemünk láttára, hanem az, hogy egyszerűen semmi…

Zalakomár 2960 lakosú nagyközség a 7-es főközlekedési út és a valamikor megépülő M7-es autópálya mentén, valamint a 30-as/Nagykanizsa-Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal mellett Zalakarostól délkeletre, 6 kilométerre fekszik. 1308-1326: Kamar, 1410-ben: Kyskomárom. Zalakomár mai nevét 1969-ben…

Zalakaros 1349 lakosú város a Balatontól 25 kilométerre, délnyugatra fekszik. Első említése 1254-ben: Korus. A mai névalak 1908 óta használatos. A Karos személynév lehet magyar eredetű is (a kar főnév -s képzős származéka), de szláv is (bolgár, cseh Karus, szerb-horvát Karusity stb.) A középkori…

Garabonc 808 lakosú község Zalakarostól 2 kilométerre, északra fekszik. Középkori eredetű település, melyet a török hódoltság idejében felégettek. Újra benépesedett, s a XIX. században, részben a szőlőművelésnek köszönhetően, fejlődésnek indult. A római katolikus templom barokk stílusban, 1735-ben…

Nagyrada 572 lakosú község Zalakarostól 7 kilométerre, északra fekszik. 1019-ben említi először oklevél, majd a török korban elpusztul a falu. A község 1308 és 1326 között, valamint 1370-ben: Rada. A Nagy Rada 1773 óta ismeretes. A település neve magyar helységnév, mert a szláv eredetű Rada…

Kerecseny 302 lakosú Zala megyei kisközség, amely Nagykanizsától északra, 28 kilométerre helyezkedik el. A község dombos-völgyes területű, eredetileg egyutcás, jelenleg szétszórt jellegű település. A falu nevét először 1255-ben olvashatjuk: Kerechen. A jelenlegi név 1892-bol való. Várföld volt,…

Orosztony 479 lakosú község Pacsától 15 kilométerre, délkeletre fekszik. Első írásos említése 1251-ben: Vruztun.http://nyd.bloglog.hu/page/6/ Szentháromság-templom A templom 1778-ban épült.

Zalaszabar 635 lakosú község a Kis-Balaton mellett, Zalakarostól északra, 12 kilométerre fekszik. Az Árpád-kori települést 1239-ben említi először oklevél. Kiváló szőlőtermelő hely. A Szűz Mária római katolikus temploma román kori kápolnából alakult ki gótikus és barokk bővítéssel. A templom jobb…

Esztergályhorváti 479 lakosú község Keszthelytől 16 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falu mai településrészei 1966-ig önálló életet éltek, ekkor azonban Esztergályhorváti néven egyesültek. A község legértékesebb kincse maga a Kis-Balaton. A lakosok korábban elsősorban a mezőgazdaságból éltek és…

Bókaháza 356 lakosú község Keszthelytől 16 kilométerre, nyugatra fekszik. A falu nevének első írásos említésére (Bokahaza alakban) először 1479-ben kerül sor. Személynév és főnév összetétele, ahol az előbbi ótörök eredetű, melynek jelentése bika. A faluban egy műemlék jellegű épület található,…