Zalakaros 1349 lakosú város a Balatontól 25 kilométerre, délnyugatra fekszik. Első említése 1254-ben: Korus. A mai névalak 1908 óta használatos. A Karos személynév lehet magyar eredetű is (a kar főnév -s képzős származéka), de szláv is (bolgár, cseh Karus, szerb-horvát Karusity stb.) A középkori források, mint a zalai vár földjét említik. Egykor várjobbágyok és várszolgák lakták, IV. Béla felesége telepeseket is hozott a környékre. A XIII. században a veszprémi egyház, 1355-től ismét a király, Nagy Lajos kezén van, aki különféle jövedelmekért cserébe Komárral és Galambokkal együtt az óbudai káptalannak adta. E birtokokról az áll az oklevelekben, hogy Somogy és Zala megyében vannak, de egy 1393-ban lefolytatott birtokháborítási per tanúsága szerint kétségtelenül Zalához tartozott noha a XV. században a budai káptalan somogyi birtokaival együtt kezelte, ezért hiába is keressük az 1513. évi (zalai) adólajstromban (Holub). “Parochiális egyháza” egy 1430-ból származó adat szerint Szent László király tiszteletére volt avatva, plébánosa a zalai apát fennhatósága alá tartozott, igaz, 1512-ben több társával együtt megtagadta az engedelmességet. Az 1540-es években a török többször felégette, 1687-ben pedig a zalavári kapitány dúlta, Karos népe ekkor a Kis-Balaton lápvilágába menekült. A község földjei 1690-ben egyházi tulajdonba kerültek, s megindult a nagyarányú betelepülés. A település közel 200 esztendeig mezővárosi rangot viselt. A XVIII. században jelentős volt a majorsági gazdálkodás, nőtt a zsellérek száma. A katolikusok lakta községben a régi templom romjaira 1715-ben építettek új egyházat. Az 1848-49-es szabadságharc idején Jellasics átvonuló serege megszállta és kifosztotta a falut. Zalakaros gazdálkodásának alapja az első Világháború óta a fejlett szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás. Rohamos fejlődése a második Világháborút követően kezdődött. Zalakaros 1949-ben önálló tanácsú község, 1970-ben a községi közös tanács székhelye, 1984-ben nagyközségi rangú település. Az új iskolát 1990-ben építették, azóta sportcsarnokkal bővítették. Az új óvoda 1987 óta fogadja a gyerekeket. A 416 fő befogadására alkalmas fedett Kertmozi 1976-ban nyitotta meg kapuit. A filmvetítéseken kívül itt kapnak helyet a színpadi rendezvények is. 1997. július 1-je óta Zalakaros város.
1962-ben a falu határában olajkutató fúrás során bukkantak a 96 fokos hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag termálvízre. Egy évtized alatt modern fürdőtelep és egészségügyi központ épült, üdülők, szállodák nyíltak. Gyógyvizének híre kelt külföldön is. Az 2307 méter mélyről feltörő víz alkalmas krónikus mozgásszervi nőgyógyászati, egyes fogágy és borgyógyászati megbetegedések, valamint balesetek, ideg -és végtagsebészetek után kialakult mozgáskorlátozások gyógyítására. A fürdőt a látogatottság növekedése miatt folyamatosan fejlesztették: 1968-ban sportmedencét és öltözőt, 1975-ben fedett fürdőt, 1991-ben vizesblokkok adtak át, 1994-re elkészült az új Gyógycentrum, 1995-ben felújították a sportmedencét. A fürdő 1992 óta GRÁNIT Gyógyfürdo Rt. néven üzemel, részvényeit Zalakaros Város Önkormányzata és a GRÁNIT Gyógyfürdő Vállalat Dolgozói Alapítványa birtokolja.
Az 1990-ben közel 1 milliót elérő látogatók száma, 1994 évi mélypont után ismét látványosan emelkedik (1996. évben 588 ezer fő). Magyarországon egyedülálló az 1999 tavaszán megnyílt, új aktiv fürdőzést biztosító, különböző vízi attrakciókat tartalmazó élményfürdője.. Az európai, illetve magyaros gasztronómiai élvezetet nyújtó vendéglátóhelyek egész évben várják a vendégeket. Az aktív pihenést kedvelőknek is sokféle sportolási lehetőséget kínál a település.


http://nyd.bloglog.hu/page/6/