Kerecseny 302 lakosú Zala megyei kisközség, amely Nagykanizsától északra, 28 kilométerre helyezkedik el. A község dombos-völgyes területű, eredetileg egyutcás, jelenleg szétszórt jellegű település. A falu nevét először 1255-ben olvashatjuk: Kerechen. A jelenlegi név 1892-bol való. Várföld volt, amelyet IV. László adományozott Atyusz mesternek. 1354-ben várkápolnája is volt a településnek. 1513-ban 19 család élt itt. A XVI. század második felében erődítménye volt, amelyet 1600-ban felgyújtottak. 1690-ben a falu puszta volt, a területet a gelseiek bérelték. Nagy fejlődése a XVIII. század elején indult meg. 1757-ben 269 volt a lakosok száma, 1828-ban 73 házban 463-an laktak, ekkor egy kovács is dolgozott a faluban. Nagy volt a szolok, a tölgy- és bükkerdők területe, virágzott a juhtenyésztés is. A Bach-korszakban adóhivatali székhely volt. A kiegyezés után is jellemző volt a szőlőtermesztés, továbbá lovat, szamarat, juhot és sertést tenyésztettek. Az iskolások Gelsén, Orosztonyban és Zalaszabarban tanulnak. 1958-ban könyvtár épült, 1968-ban pedig orvosi rendelő. A lakosság elsősorban mezőgazdaságból él. A termelőszövetkezet 1968-ban egyesült az orosztonyi közös gazdasággal. Kerecseny földrajzi fekvése, adottságai biztatóak. Az olcsó telkek, a tiszta környezet vonzerőt jelenthetnek a jövőben a falu számára.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/