Csapi 387 lakosú község Zalakarostól 8 kilométerre, délnyugatra fekszik. Első írásos említése 1325-ből való Chopi néven. Alapja a magyar Csap személynév, mely jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. A község a török időkben elpusztult. A környező dombvidék jellegzetes klímája jelentette a mezőgazdaságból való megélhetést az itt lakók számára.
A község különlegessége a XIX. század első felében épült kastély, melyet a felvidéki gróf Niczky család építtetett vadászkastélynak.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Nagyboldogasszony-templom
Kisrécse 167 lakosú község Nagykanizsától 8 kilométerre, északkeletre fekszik. 1264-ben: Rethe, 1757-ben: Kiss-Récse. Szláv eredetű helységnév, megtalálható a szerb-horvát és a szlovén nyelvben is. Jelentése: olyan hely, ahol árok van. A régi 7-es útvonal mellett fekvő települést szőlő- és gyümölcskertek övezik.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Szűz Mária Világ királynője-kápolna
Nagyrécse 1070 lakosú község a 70-es főközlekedési út és a 30-as/Nagykanizsa-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén, Nagykanizsától 5 kilométerre, keletre fekszik.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent László-templom
Zalasárszeg 103 lakosú község a 7-es főközlekedési út mentén Nagykanizsától 7 kilométerre, északkeletre fekszik. 1323/1513: Sarzegh, 1908-ban: Zalasárszeg. Két köznév /sár, “lágy, ragadós föld” és szeg “sarok, szeglet”/ összetétele. Az előtag a megyére utal. A település körüli területek 1950-ig a Talabér család birtokában voltak. Az 1800-as években épült jegyzői hivatal épülete felújításra került, és ez ad ma otthont a kultúrháznak és a könyvtárnak.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
