Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Legénd

2013. október 09. 16:36 - Andre Lowoa

Legénd 495 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 20 kilométerre, délkeletre fekszik. Az Árpád-korban alapított község. Nógrádsáp felé eső részében, a templommal szemközti domboldalon az eke gyakran forgat ki régi téglákat a földből. Itt állhatott a település a török kort jóval megelőző időkben. A 18. századtól többségben szlovákok lakják.
* Római katolikus templom (Nagyboldogasszony). A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a XV. században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.
* Evangélikus templom, barokk stílusban épült 1807-ben
* Kápolna, a település centrumában áll, stílusa klasszicista.
* Káldy-kastély
* Nyáry-kastély



http://em.bloglog.hu/page/7/



Nagyboldogasszony templom

Az alapok feltehetően Árpád-korabeliek. Maga a templom a XV. században épült fel gótikus stílusban. Az 1725-ös és 1746-os Canonica Visitatiók romosnak írták le. 1769-ben, majd 1888-ban barokk stílusban átépítették.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom a községen kívül, a Nógrádsápra vezető út feletti alacsony hegyormon épült. Egyszerű főhomlokzatát háromszögű oromfal zárja le, középen kis, gótikus ablakkal. Szentélye keskenyebb a hajónál, észak-nyugati falához csatlakozik a sekrestye, mindkettőn csúcsíves ablakot találunk. A szentély dél-keleti falában XV. századi félköríves ülőfülke látható.
komment

Nézsa

2013. október 09. 16:36 - Andre Lowoa

Nézsa 1094 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 19 kilométerre, délkeletre fekszik. A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Korabinszky szerint Nisza (Nysa) vagy Nesza, túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település.
Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozza birtokait, és először 1467-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnald székelyispánnak, majd később 1474-ben Parlagi Györgynek adományozza.
XVII. század elején Bosnyák Tamás füleki főkapitány és királyi főasztalnok a birtokosa, majd halála után (1631) özvegye született Zádory Kata birtokában találjuk. 1635-ben fia Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdona lesz. A XVII. század végére település teljesen elnéptelenedik. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. 1702. május 11-én Losoncon kiadott kiváltságlevél alapján a helység régtől lakott kurális hely.
A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gróf Klobusitzky Józseftől Herceg Albertté lett, akitől 1802-ben vette meg Szentiványi Ferenc. 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. Kegyura Szentiványi Ferenc fia Bonaventúra, császári és királyi kamarás, majd 1811-ben bekövetkezett halála után özvegye Szirmai Apollónia birtokolja. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka. 1908-ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza. 1924-ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig.
A temető-dombon (ófalu) egy ősrégi gótikus templom állott, amely faragott kövekből épült és tágas volt. Falaira keresztek és diadalívére az okos és a balga szüzek példázata volt festve. A hagyomány szerint pálos-rendi szerzetesek monostora volt, és török időkben a régi faluval együtt pusztult el. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején kálvária található melynek szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette.
A községben lévő Szent Jakab templom a XVI. századból való. 1700-ban a hívek adományaiból felújítják, majd az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.
A falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angol-park is. A kastély és a park ma is a település dísze. Jelenleg iskola működik benne.
Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Lélekszáma 1197 fő (2002. évben). Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. A szennyvízcsatorna tervezési szakaszban.
A településen található római katolikus plébánia a templom mellett, hozzá tartozik fíliaként a szomszédos Keszeg és Alsópetény. A vallási teendőket korábban egy plébános és egy káplán látta el, jelenleg pedig egy plébános. óvoda, általános iskola, posta, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, állatorvosi ügyelet található a településen.
A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel.
Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.
A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. Ezek jelenleg kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek: A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre (derült időben augusztus 20-án este látható a budapesti tűzijáték), innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9m) találjuk a Csővári-vár romjait. északra található a Kő-hegy (422,6m), és ennek közelében az érdekes formájú Szívalakú-tó.


http://em.bloglog.hu/page/7/



Szent Jakab templom

A település középkori temploma a község Sztara Gyegyina nevû részén állt, de a temetõben egy másik templom is volt. A mai kegyhelyet 1711-ben építették, s falaihoz felhasználták a középkori templom kõanyagát. A háromhajós, megközelítõen keletelt templom barokk jellegû, a fõhomlokzatból elõreugró tornyát lizénák, öv- és órapárkány díszíti, volutás oromfalak csatlakoznak hozzá. A torony alatti bejárat félköríves, ablakai hajlított ívûek, a legfelsõ szinten lévõk bábos kõkorláttal vannak ellátva. Barokk hagymasisak fedi. A templomfalak mindenhol lizénákkal tagoltak, mindkét oldalhajó bejárata elõtt pillérekre támaszkodó, kis elõcsarnok áll. Az épületen magas lábazat fut körül, melynek anyag és falazásmódja eltérõ, jól szemléltetve az egyes építési szakaszokat. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán sekrestyével. A fõ- és oldalhajók háromszakaszosak, a teljes belsõ teret csehsüvegboltozat fedi. Az oldalhajókat a pillérközök áttörésével kapcsolták a fõhajóhoz.

A faragványok - melyek feltehetõen a községben állt két középkori templom egyikébõl származnak - a római katolikus templom 1935. évi bõvítésekor, a fõhajó oldalfalának bontásakor kerültek elõ. Ma mindhárom faragvány a római katolikus plébánia udvarán helyezkedik el. A legjellemzõbb darab egy csúcsíves ablak mérmû részlete, mely az ablak csúcsából származik. Háromkaréjos áttöréssel van kiképezve, melyet 42 centiméter átmérõjû kör foglal magába.

Egyértelmûen meghatározható az ablakszárkõ, melyen jól felismerhetõ az ablakrézsû. A bordarész a külsõ és belsõ oldalon homorú kiképzésû. Az egykori falsíkra merõleges mérete 78 centiméter.

A harmadik faragvány egymásra merõleges, gazdagon tagozott részleteket mutat. Ajtókeret, lábazat, vagy párkány tagja lehetett.
komment

Alsópetény

2013. október 09. 16:35 - Andre Lowoa

Alsópetény 725 lakosú (2010. január 1.) nyugat-cserháti község, Rétságtól 10 kilométerre, délkeletre fekszik. Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség keze alá tartozott. 1277-ben ismét említik a települést. A 15. század kezdetén a falut az Alsópetényi család birtokolta. I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozza. 1507-ben Werbőczy István lesz a település birtokosa, aki itt írta a Tripartitum nevű törvénykönyvet. A török korban a település szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult. A 18. században szlovákokat telepítenek le a környéken, később a templomot is újjáépítik. A Somogyi kúria az 1820-as években épült.
A gótikus-barokk római katolikus temploma egyhajós épület, a gótikus szentély a nyolcszög három oldalával záródik, két gótikus ablakkal. Különálló kétemeletes barokk sisakú harangtornya van. A hajó háromszakaszos, kórussal, a gótikus keresztboltozatú szentély szép oszlopfejezetekkel díszes. A szentségfülke reneszánsz stílusú.
A templom előtt álló piramis alakú, későbarokk emlékmű Werbőczy tiszteletére készült.
A közelében álló magaslaton áll, a földszintes, középrizalitos, U alakú barokk Prónay-kastély. Udvari homlokzatán kétszárnyú lépcső húzódik. Magas manzárdtető fedi.
A Prónay –kiskatély a nagykastély mellett álló szintén barokk épület, földszintes, manzárdtetős, négyszögű alaprajzú udvarral.

http://em.bloglog.hu/page/7/



Szent István király templom

A templom a XV. században épült. ASzentélye gótikus, barokk stílusú harangtornya a régi Nógrád vármegyei hagyományt követve külön áll a templomtól. Épült a 15. században, hajóját 1724-ben Jeszenszky István régi anyagból átépíttette. A diadalív kronosztikonos felirata szerint 1759-ben Bacskadi Pál és felesége, Hunyadi Anna beboltoztatta, kórust építtetett, renováltatta, befedette és oltárt állított benne. Ekkor építették a különálló barokk tornyot is. A míves, kétemeletes torony tövében áll a magyar jogtörténet mintegy félezer éven át meghatározó egyéniségére emlékező Werbőczy emlékmű. Az emlékmű egy háromoldalú gúlát formáz, alatta a hajdan volt jeles birtokos családok nyugvóhelyéül szolgáló kriptákkal.
komment

Keszeg

2013. október 09. 16:35 - Andre Lowoa

Keszeg 699 lakosú (2010. január 1.) község Váctól 17 kilométerre, északkeletre fekszik. Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korból származó leletek alapján.
A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".
Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.
Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.
1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlagi Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.
A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.
1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.
A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.
A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.
A 18.század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.
Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.
* Huszár-Purgly-kastély – 1749-ben barokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék. Jelenleg óvoda működik benne.
* Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.



http://em.bloglog.hu/page/7/



Szent Imre templom

Az egyhajós, elõreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Fõhomlokzatát párkányok, egyensvonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belsõ tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezésébõl említést érdemel a barokk szószék, a fõ- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretû szobrok.

komment

Csővár

2013. október 09. 16:35 - Andre Lowoa

Csővár 673 lakosú (2010. január 1.) község Váctól 16 kilométerre, keletre fekszik. Csővár régi várát 1448-1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt. Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt.
1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török hódoltság alatt is lakott maradt.
1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715-1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt.
A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak.
Az 1770 évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás.
A XIX. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.
1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.
A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
* Evangélikus templom
Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.
* Várrom
A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.
* Vashegy



http://km.bloglog.hu/page/11/



komment

Penc

2013. október 09. 16:35 - Andre Lowoa

Penc 1506 lakosú (2010. január 1.) község Váctól 13 kilométerre, keletre fekszik. Penc (Pinc) nevét az oklevelek 1326-ban említették először Pynch néven.
1326-ban Károly Róbert király, Pencet, mint egy örökös nélkül elhalt ember birtokát Fonyi Balázs füleki várnagynak és öccsének Zunk-nak adta.
1329-ben egyházának papját említették a gömöri alesperes ítélőlevelében.
A 16. század-ban két települést említenek az oklevelek Nagy-Pencet és Kis-Pencet.
A török időkben mindkét Penc nevű falu elpusztult és csak az 1700-as években települt újra.
Petőfi Sándor többször is ellátogatott Pencre, anyai nagynénjéhez, Hruz Évához, aki itt szolgált a faluban Kosztolányi Imre ügyvédnél, de idevaló diáktársai is voltak. 1835 karácsonyát és 1838 szüretét is itt töltötte.
* Katolikus templom, amely 1769-ben épült, de román kori részei is vannak (a feltárás jelenleg is folyik).
* Evangélikus templom
* Kozmikus Geodéziai Obszervatórium amely a falu határában található.
* Cserhát Táj Falumúzeum
* Kozáky- vagy Evva-kúria ma általános iskolaként üzemel.
* Osztrolenszky - pince ,boltozata a középkort idézi: a 15-16. században épült.
* Kálmánházy-kúria "L" alakú, földszintes, klasszicista épületét 1810 körül emelték. Ma is lakott. Udvarán toszkán oszlopos tornácot láthatunk.

A Penczy-kastély XIV. században épült. Mai formáját a XVIII. században, barokk stílusban érte el.



http://km.bloglog.hu/page/11/



Urunk színeváltozása-templom

A templom 1769-ben épült barokk stílusban a falu szélén álló dombtetőre. 1870-ben új tornyot építettek hozzá, s ekkor a szentélyt a bejárat helyére tették át.

komment

Rád

2013. október 09. 16:35 - Andre Lowoa

Rád 1891 lakosú (2010. jnauár 1.) község Váctól 7 kilométerre, keletre fekszik. A falu a X. század végétől lakott település, nevét az I. István feleségével Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének bajor Wasserburgi Vencelin lovag fiáról Rád-ról kapta.
1264-ben Rádi Simon István ifjú király Hatvanban székelő alnádorának, a Szolnok nemzetségből származó Gothardnak volt kiküldötte Zagyvaszántón. A falu az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: 1294 körül a Kinizsi nemzetségbeli Kinizsi család tagjainak birtoka volt. 1294-ben III. András király a felvidékről hazatérve itt adott ki két oklevelet [Acsai] György comes fia Berend mester nógrádi ispánnak és a rokon Csuda (Chyda) comes fia Miklós részére.
1300-ban a kiadott oklevelek ellen perrel léptek fel Kinizsi Jula és János comes fiával, Tamással és Váci Wydus fiaival. Az országbíró előtt Widus fiai és a Kinizsiek 29 M-ért átengedték Rádot Benedeknek és a Csuda fiaknak. Az oklevelet később 1419-ben a Bodonyi Csuda család iratta át. Később Rád tulajdonosai között találjuk a Zách és a Vay családokat, az 1700-as években a Muslay családot, végül pedig a második világháború végéig a Toperczer családot.
A falu nevezetességei között találjuk a Muslay kastélyt, a Toperczer kúriát és a római katolikus templomot. 1946-ig közigazgatásilag Nógrád vármegye nógrádi járásához tartozott.
A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen X-XI. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII. század első felében a Vay-család birtoka. II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult hívének, a kuruc Vay Ádámnak hasonnevű fia áttért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete.
Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből.
A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom.
A falu Penc felőli végén XIX. század közepéről való, a Muslay-tisztilak látható.
Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú.
A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak.
A rádi Muslay-kastély egy részlete 2007-ben
* Római katolikus templom, amelyet Szűz Mária születésének tiszteletére szenteltek. 1767-ben Muslay Gábor építette.
* Evangélikus templom, amely a Kishegy nyúlványán található, 1911-ben épült.
* A Muslay-kastély a templommal szemben áll, három épülete U alakot formál (Rákóczi utca 1.). Jelenleg teljesen romos, de a Windland-Fúvósvilág Alapítvány már tervezi a felújítását. A kastély az idők során többféle célt szolgált, többek között német és orosz katonák szálláshelye is volt, majd iskola és óvoda működött az épületben, ezek minden kártékony hatását magán viseli.
* Muslay-tisztilak a falu Penc felőli végén, a XIX. század közepéről való (Rákóczi utca 33.).
* Muslay-Toperczer-kúria a katolikus templom mellett található, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik.



http://km.bloglog.hu/page/11/



Kisboldogasszony templom

A templom 1777-ben épült, barokk stílusban.
komment

Kosd

2013. október 09. 16:34 - Andre Lowoa

Kosd 2556 lakosú (2011. január 1.) cserháti község, Váctól 7 kilométerre, keletre fekszik. Kosd Árpád-kori település. A falut még II. András király ajándékozta a váci püspökségnek. A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de hamarosan újranépesült. A törökök többször is feldúlták a települést. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két ütközet is zajlott le itt, mikor Damjanich az osztrákokkal, Görgey pedig az orosz sereggel ütközött meg Vác és Kosd között, a Naszály hegy lábánál. A XX. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
A római katolikus templom román-gótikus-barokk stílusú építmény. A váci püspök kegyúri templomaként épült román stílusban a tatárjárás előtt, szokásos falusi román templomainknál tekintélyesebb méretben. A XIV. században gótikus stílusban jelentősen bővítették. Barokk külsejét két építési szakaszban kapta, Migazzi Kristóf püspöksége idején, 1780 körül. Helyreállítását, feltárását az 1970-es évek közepétől végezték el. Homlokzati tornyos épület, jellegzetesen késő barokk, kora klasszicista színvonalas homlokzattal. A déli oldalhomlokzaton gótikus támpillérek, szép háromkaréjos mérművekkel díszített hosszú gótikus ablakok, csúcsíves ajtó, sokszögzáródású szentélye van. A gótikus oltárok maradványait a szembenéző oltárnál, az új kápolnában láthatjuk. A padlózaton a román templom körvonalai, a kápolnánál, az egykori sekrestye helyén gótikus ajtó nyílik. Barokk a berendezés.


http://km.bloglog.hu/page/11/



Árpád-házi Szent Erzsébet templom

A falut nógrádi birtokok adományozásával egyidőben, 1199-1212. között kapta Boleszló váci püspök Imre vagy II. Endre királyunktól. A püspöki birtokon, Kosdon hamarosan felépített templom védőszentjéül II. Endre 1235-ben szentté avatott Erzsébet lányát választotta Bereck váci püspök.

A kutatás során sikerült megállapítani, hogy a templom északi falának alsó, gondosan faragott kváder kövekből épített része az első román kori templomhoz tartozott. A román kori temlom megismert méretei és részletei alapján, építése idején, a XIII. század első felében, hazánk falusi templomai között jelentős helyet foglalhatott el. Ez következik püspöki kegyura személyéből, aki kosdi birtokán élő népei részére, de hatalmának és új birtokának bizonyságaként épített az egyszerű falusinál nagyobb és díszesebb templomot.

A tatárok 1241-ben a falut elpusztították,a templomot súlyosan megrongálták. A következő évtizedekben a püspökök azon voltak, hogy a falut benépesítsék, a templomot újjáépítsék. A XIV. századi gazdasági fellendülés időszakban gótikus stílusban bővítették, átépítették.

A XV. Század közepén a huszita támadások a kosdi templomot is megrongálták. Mátyás király a husziták vezérével Vácott kötött békét, ez után javították ki a templomot.

A mohácsi csata után a török csapatok Váccal együtt felégették Kosdot is. 1595-ben felszabadított nógrádi vár lett a váci püspökség székhelye. A püspökség birtokai közül elsőként Kosdra terjesztette ki földesúri joghatóságát, melynek nagy része ekkor már református volt, és a templomot is ők használták. Berkes András prépostot bízták meg, hogy birtokain lévő összes templomot vegye az ő nevében birtokába és a lakosságot térítse vissza a katolikus hitre. Kosdon ez 1699-ben következett be. Abban az időben a templom falai javításra szorultak. A toronyban egy harang volt. A Rákóczi szabadságharc idején a templom visszakerült reformátusok kezére. A szabadságharc bukása után a reformátusok néhány évig megtartották a templomot. 1717-ben egy harangot is öntettek, ami térítés ellenében a katolikusoké lett, amikor a templomot azok visszavették. Erre 1719-ben került sor.

Althan Mihály Frigyes püspök 1719-ben és 1732-ben is javíttatta a templomot. Az őt követő püspök 1743-1744-ben folytatta az építkezést. Barokk stílusban történt átalakítása azonban Migazzi Kristóf váci püspök nevéhez fűződik. Az átépítés két szakaszban történt 1772-1777. között. 1781-ben egy nagy harangot vett Révoroszi János kosdi lakos, a templom részére. 14 évvel később készült el a mai használatban lévő orgona.

A XIX. században, 1824-ben javították a templomot, 1834-ben új tetőt készítettek és 1843. nov. 19-én szentelték fel a templom védőszentjének, Szent Erzsébetnek a főoltáron található képét. 1849-ben egy nagy vihar komoly károkat tett a templom épületében.

Az 1974-78-as években végzett régészeti kutatás során megtalált középkori részletek, maradványok segítségével történt a templom műemléki helyreállítása. A munkálatok szervezésében nagy szerepet vállalt Dr. Visnyei Lajos plébános, aki a tudományos kutatáshoz okleveles anyaggyűjtésével is hozzájárult.
komment

Felsőpetény

2013. október 09. 16:34 - Andre Lowoa

Felsőpetény 732 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 10 kilométerre, délkeletre fekszik. Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.
Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta.
A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent. A 18. század végén szlovákok települtek be.
* Almásy-kastély A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött. A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év októberében Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.
* Evangélikus templom
* A település mellett található kaolinbánya kisvasútja, felújítás után utasokat fog szállítani Bánkra.




http://em.bloglog.hu/page/7/



Munkás Szent József templom

A római katolikus templom 1985-ben épült.

A templomban van kiállítva az az oltár, amelynél Mindszenty bíboros úr misézett felsőpetényi fogsága idején.

komment

Nőtincs-Ősagárd

2013. október 09. 16:33 - Andre Lowoa

Nőtincs 1180 lakosú község (2010. január 1. ) Rétságtól 10 kilométerre, délre fekszik. Nőtincsen talált őskori leletek tanúsága szerint a település már az őskorban is lakott volt. A falu határában 1933-ban kőkorszaki eszközöket, köztük egy csiszolt kőbaltát találtak, 1952-ben egy avar kori temetőt is feltártak, melyet a 7. és a 7. század között használhattak. A 6.-7. században északról erősödött a szláv betelepülés a környékre. A magyarok a 800-as években jelentek meg a területen. A honfoglalás idejében valószínűleg királyi birtok volt. A falut először egy 1317-es oklevélben említik Neutych néven. A következő évszázadokban a település neve sokszor változott: Neuchech, Newtyth majd Newtheth néven említik. Az 1600-as években már Nőtencs néven találkozunk a faluval. Az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok volt, később a megye más részeihez hasonlóan Csák Máté fennhatósága alá került. A következő évszázadokban a nemesség birtokolta. A falu folyamatosan gyarapodott, 1415-ben új templomot építettek. Ezután kedvezőtlenebb időszak következett. Nógrád vára 1544-ben esett el, hamarosan 1549-ben Nőtincs is török fennhatóság alá került. 1592-ben török hűbérbirtok. A korszakban megtorpant a település fejlődése. A Magyar Királyság és a török hódoltság határa a Cserhát területén húzódott, a két nemzet portyái egyaránt sújtották a környéken élőket. A falu lassan elnéptelenedett. A lakosság az északi vármegyékbe menekült. 1594. február 27-én felszabadult Nógrád vára és a környék is. Megkezdődhetett a visszatelepülés. 1620-ban elesett Vác majd 1664-ben Nógrád is, a környék ismét török kézre került. A lakosság nagy része ismét elmenekült, vagy elhurcolták a törökök. Az 1680-as évekre újból teljesen elnéptelenedett a falu. Hamarosan visszatértek a lakók, a 18. század elején ismét benépesült a falu. A katolikus vallás a török uralom idején is fennmaradt a környéken. Nőtincs birtokosa a Balassa család lett. Az 1700-as években sok szlovák érkezett, nagyrészt protestánsok. Az új visszatelepülők között nincstelen és szökött jobbágyok is voltak. Nőtincs keletebbre került eredeti helyéről, így a falu külterületére épített templom a település belsejébe került. Az 1700-as évek kezdetén a váci püspök visszakövetelte a templomot a protestánsoktól, majd később átépítésre került sor Donyeba Mátyás nőtincsi plébános (1720-1728) irányítása alatt.

1720-ban indult a katolikus elemi iskola, korábban, az 1600-as években is folyt valamiféle oktatás a községben. 1735-ben tűzvész pusztított, egy tucat fából épült ház a tűz martalékává vált. A jobbágyok a korban mezőgazdaságból, illetve egyesek faszén égetésből éltek meg, (búzát, rozsot, zabot termeltek) A faluban malom is működött, azonban ezt a jobbágyok csak pénz ellenében használhatták. Ekkoriban a falut több földesúr birtokolta, a lakosok legnagyobb része szlovák volt, (az 1800-as évek második felében a szlovák lakosság aránya megközelítette a 80%-ot). 1813-ban földrengés pusztított a településen. 1833-ban lecsapolták a falu közepén elhelyezkedő tavat, mocsarat. Az 1800-as évek végére a falut a Scitovszky család birtokolta. 1856-ban és 1896-ban ismét tűzvészek pusztítottak. 1873-ban kolerajárvány szedte áldozatait. Az 1900-as évek elején a Hönich család alkotta a település vezető rétegét. Az 1910-es évek elején a lakosok száma átlépte az 1000 főt. Az első és második világháború 29-29 hősi halottat követelt Nőtincs lakosságából. A második világháború alatt a német-szovjet frontvonal többször a falu területén húzódott keresztül. 1944/45-ben málenkíj robotra elhurcoltak 19 férfit és 7 nőt. Az oktatás a 20. század folyamán több helyszínen folyt: 1945-ig az un. alsó iskolában, majd második világháború végétől párhuzamosan az alsó iskolában és az ideiglenesen iskola szerepét betöltő Gyurcsányi-Scitovszky kúriában. Ez a helyzet állt fenn egészen 1984-ig, ekkor az oktatás áthelyeződött a jelenlegi iskolába. A volt alsó iskolában napjainkban a Szent Flórián Fogadó és Csárda várja vendégeit. A kúriát 1984-től nem hasznosították, jelenleg felújítása folyik.
* Római katolikus templom: 1415-ben építették gótikus stílusban a falu külterületén, később a a terjeszkedés során került a faluba. Valószínűleg Széchy Miklós építtette. 1720-ban átépítették barokk stílusúra. A török pusztítás ideje alatt hosszabb ideig fedél nélkül állt. 1690-ben helyreállították. Egy ideig a reformátusok használták, ekkor 66 táblából álló festett, kazettás mennyezete volt. Később a váci püspök visszakövetelte a templomot, ekkor a reformátusok Kosdra távoztak. A templom kis dombon áll, főbejárata az előreugró toronyból nyílik. A hajó három részre osztható, boltozatokkal tagolva: a karzat és a hajó között pilléreket, míg a szentély és a hajó között csúcsíves boltozatot találunk. A korábbi hagymasisakú tornyot 1932-ben átalakították egyszerű gúlasisakká. A keleti oldalon mérműves ablak található. A főoltárkép 1858-ban készült, Szent Mártont ábrázolja. Szent Márton a betegek, szegények gyámolítójaként ismert tours-i püspök 316-397 között élt, Franciaország védőszentje. 1976-ban a templom restaurálásakor a keresztboltozatos szentélyben gótikus szentségtartó fülkét (pastoforium) és körülötte 16. századi falképtöredéket tártak fel. Nagy művészeti értékkel bír a templomban található rokokó stílusú szószék is. Orgonáját Schäfer Ágoston építette 1942-ben. A templomtoronyban 3 harang lakik: a 78 cm átmérőjű harangot Walser Ferenc öntötte 1890-ben, az 54,5 cm átmérőjű harang a Harangművek Rt-nél készült 1923-ban, míg a 46 cm átmérőjűt Szlezák László készítette 1929-ben.
A templomon gótikus, barokk, rokokó és népi építészeti stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.
* Gyurcsányi–Scitovszky-kúria: Klasszicista stílusban épült 1809-ben a Gyurcsányi család rendeltetésére. A nemesi kúriákra jellemző L-alakban, hagyományos stílusban épült. Az épületet angolpark veszi körbe, a park területe a falu terjeszkedése következtében mára összezsugorodott, hogy megőrizzék angolpark jellegét és a még meglévő idős fákat védetté nyilvánították. Az oldalfalakat lizénák és faltükrök tagolják. Az épületen széles, tagolt koronázópárkány fut körbe. 1859-től a Scitovszkyak birtokolták, őket a 20. században a Hönich-Madarassy-Beck család követte. 1945-től általános iskola szerepét töltötte be, az épület 1984-től üresen áll, egy ideig részlegesen lakásként hasznosították. 2 hektáros parkja 1975-től természetvédelmi terület. Jelenleg felújítása folyik A kastélyban született Scitovszky Tibor (Nőtincs, 1875. június 21. –Los Angeles, USA, 1959. április 12.) politikus, Magyarország külügyminisztere: A budapesti és a párizsi egyetemeken jogi tanulmányokat folytatott. 1889-ben a kereskedelmi minisztériumba került, ahol főként kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1920-ban a külügyminisztériumba helyezték át. Mint delegátus részt vett az első világháborút lezáró béketárgyalásokon. 1922-ben kereskedelmi minisztériumban államtitkár, 1923-ban a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, később 1925-től vezérigazgatója, majd 1944-től 1947-ig elnöke volt. 1924. november 16. – 1925. március 17. között a Bethlen-kormány külügyminisztere. 1927-től felsőházi tag. A bankok államosítása után az USA-ba távozott.
* Szent Flórián-szobor: keletkezési ideje 1780 körülre tehető. Anyaga festett homokkő. Eredetileg szabadon állt, később, 1869-ben a mai helyére, keretes fali fülkébe került. A szobor klasszikus Szent Flórián ábrázolás: Flórián vizet önt egy égő ház tetejére. Valószínűleg a korábbi pusztító tűzvészek (pl.: 1735) emlékére épült. A faluban 1856-ban és 1896-ban is tűzvész pusztított. A szobor alatt vaskarmokkal felfogatott barokk reliefet találunk. A szobor állapota mára leromlott. Szent Flórián római tisztből lett keresztény, az egyházüldözés idején mártírhalált halt, az Ennsbe fojtották. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon (a 18. században) terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent. Leginkább égő házzal a kezében ábrázolják, amire két magyarázatot ismerünk:
o Gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
o Egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)
* Nepomuki Szent János kápolna: 1892 épült, nevét a csehországi védőszentről, Nepomuki Szent Jánosról kapta. Nepomuki Szent János a gyónási titok védőszentje. A település peremén, a jelenkori temetőhöz vezető út mellett található. A kápolna Szent Amália nevét is viseli. Szent Amália, (eredeti nevén Analberga), nevének jelentése: szeplőtelen. Witgát lotaringiai herceg felesége volt. Három gyermeke született, haláluk után mindhármukat szentté avatták. Gyermekei: szent Adalbert, másképp Emebert, cambrayi püspök, szent-Renildisz apáca és szent Gudula, szinten apáca. Harmadik gyermekének születése után apácának, férje pedig szerzetesnek állt. A maubeugi kolostorban 690-ben halt meg. Holtteste Bingenben nyugszik.
* Lókos-pataki tározó: 1997-ben, az Ipolymenti Víztársulat tározóprogramjának keretében létesült. Az 51 hektáros tározó kiváló horgászati, pihenési lehetőséget kínál, emellett árvízvédelmi és tűzivíz-tározó szerepét is betölti. Maximális tárolókapacitása ~1130000 m^(3), ekkor a vízfelszín közel 43 Ha. A tározó körül részben kiépített kerékpárút található, kb. a tározó egynegyedéig.
* Környék: A falu környezete rendkívül sokszínű, az élővilág gazdag. A falu a Naszályhoz vezető túrák egyik kedvelt kiindulóhelye. A környéken több műemlék és vár (Nógrád) is található, a faluhoz tartozó tó is remek kikapcsolódási lehetőséget kínál.

Ősagárd 325 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 15 kilométerre, délkeletre fekszik. A hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak.
A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta.
A 15. század végén Szanda várához tartozott.
A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta.
A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.
* Evangélikus templom: Barokk stílusban épült 1785-ben, később átépítették. Tornyot 1824-ben kapott.
* Zsömle-barlang: a Násznép-barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle-barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.
* Násznép-barlang: A néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba. Régebben Sárkánylyuk barlangként is szerepelt. A Naszály meredek, északkeleti oldalában található. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakóhelyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak.
* A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.




http://em.bloglog.hu/page/7/

Szent Márton templom

A templomot 1415-ben építették gótikus stílusban, Széchy Miklós költségén. Az évszázadok során többször átalakították. A legjelentősebb változás 1720-ban történt, amikor barokk stílusban átépíttette a Balassa család.
A plébánia adatai szerint a XVI. század végén 30 évig tető nélkül állt. 1690-ben helyreállították, majd 1720-ban átalakították. Az 1725-ös és 1776-os Canonica Visitatió szerint a reformátusok használták. Ekkor 66 részből álló festett, kazettás mennyezete volt. 1932-ben új tornysisakot kapott. Szent Mártont ábrázoló oltárképe 1858-ban készült.
A dombon álló kis templom bejárata az előreugró homlokzati toronyból nyílik. A tornyot egyszerű gúlasisak fedi. Az egyenes záródású hajóban a déli oldalon csúcsíves, kőkeretes, keleti oldalon mérműves ablak látható. A hajó három boltszakaszos, az első szakaszban található a pilléres karzat. A diadalív és a sekrestyeajtó csúcsíves. A keresztboltozatos szentélyben 1976-ban gótikus szentségtartó fülkét és körülötte XVI. századi falképtöredékeket tártak fel. A belső berendezések közül figyelemre méltó a népies faragású, rokokó szószék.
komment

Suzie Eller: Mikor elkóborolsz

2013. október 09. 16:30 - Andre Lowoa

„Vagy ha egy asszonynak van tíz drachmája, és egyet elveszít, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálja, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat: Örüljetek ti is - mondja -, mert megtaláltam elveszett drachmámat! - Mondom nektek, az Isten angyalai is éppígy örülnek majd egy megtérő bűnösnek.” Lk 15,8-10

Fuldokoltam a tengerben, amit három aprócska gyermek gondozása jelent. Komoly kihívást jelentett minden alkalom, amikor el kellett mennünk otthonról. Egyik nap is összeszedtem a bátorságomat, és elindultunk az áruházba ajándékokat vásárolni karácsonyra. Mikor a pénztárhoz értünk, kértem a gyerekeket, hogy kapaszkodjanak anya nadrágjába, amíg fizetek. Kicsi öklük nyomása jelezte, hogy ott vannak mellettem. A fizetés végeztével megfordultam, s akkor vettem észre, hogy a kétéves Ryan nincs sehol. A három gyengéd nyomás a lábamon abból adódott, hogy egyik gyermekem két kézzel kapaszkodott, a másik eggyel, miközben öccsük szó nélkül elszelelt.

Gyorsan felkaptam a gyerekeket, és beleraktam őket a hatalmas bevásárlókocsiba, a csomagot a kocsi alatti rácsra gyömöszöltem, és nekiindultam megkeresni elkóborolt kétéves gyermekemet, kétségbeesetten kiáltozva a nevét és kérdezgetve az embereket.

„Nem látta a kisfiamat? Kétéves. Barna haja van, a korához képest elég magas. Nem látta valaki?”

Egy idősebb hölgy jött oda végül: „Kedvesem, én láttam egy barnahajú kisgyereket az előbb, egy jókora dobozzal a karjában ment ki azon az ajtón.”

Pár másodperc múlva megpillantottam, tipikus kétéves járásával cipelt egy hatalmas cipősdobozt. Kicsi fiam nem csak elszökött, de még egy óriás férficipőt is elemelt a polcról.

Felkaptam a kis áruházi tolvajt, és magamhoz szorítottam.

Valami magára vonta a figyelmét, és elcsatangolt. Nem akartam belegondolni, mi történhetett volna vele, ha nem találom meg. Annyira szeretem, hogy a világ végéig eltoltam volna azt a bevásárlókocsit a nevét kiabálva, míg biztonságban a karjaimban nem tudhatom.

K.W. Osbeck írja a Káprázatos kegyelem című könyvében:

„Ha valamit megtanulhatunk az Újszövetségből, az mindenekelőtt Isten szeretete, amivel az elveszett embereket keresi. Kereszténnyé válni a szó igazi értelmében azt jelenti, hogy Isten útjába helyezkedünk, hogy megtaláljon – abbahagyjuk a futást kereső szeretete elől.”

Talán te is elkóboroltál Istentől. Egyik kaland követte a másikat, észre se vetted, s ott találod magad a tömegben, talán már túlságosan messze Tőle - gondolod.

Nem, sosem lehetsz túl messze.

Állj meg. Ott, ahol vagy. És hagyd, hogy ölbe kapjon.

A csomagot, amit cipelsz – zavaró érzelmeidet, tévedéseidet, olyan lépéseidet, amiket bárcsak meg se tettél volna – add át Neki. Miközben hazavezet téged, ezeket mind helyre rakja oda, ahova valók.


Uram, szeretnék az öledbe mászni. Vedd át tőlem összegyűjtött tévedéseim, bukásaim csomagját. Örülök, hogy ma végre megtaláltál. Jézus nevében, Ámen.

Suzie Eller: For When You’re Lost

Encouragement for today, 2013.10.04.

komment

Rendkívüli tanácskozást hívott össze a hamis proféta

2013. október 09. 16:29 - Andre Lowoa

Ferenc pápa rendkívüli püspöki szinódust hívott össze, amelyet 2014. október 5. és 19. között tartanak meg. A jelentős egyházi döntésekre készülő tanácskozás témája a család lesz - közölte kedden a szentszéki szóvivő. A szinódus témáit mintegy megelőzte a német egyház hétfői bejelentése.  hogy szentségben részesítik az elvált, majd újraházasodott hívőket, akik eddig ebből ki voltak zárva...

A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggésében címet kapta a szinódus III. rendkívüli közgyűlése, amelyre egy év múlva a világ egyházmegyéiből 114 püspököt várnak a Vatikánba. A püspöki tanácskozás a családdal kapcsolatos összes lelkipásztori témát érintheti, közöttük az elvált és újraházasodott hívők kérdését is.

Rendkívüli szinódust tartottak 1969-ben az egyházmegyékről, 1985-ben pedig a II. Vatikáni Zsinat huszadik évfordulóján. A rendes szinódussal szemben a rendkívülinek nevezett szinódus “gyors döntéseket” hoz - magyarázta Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

Az olasz napilapok vatikáni elemzői szerint a rendkívüli szinódus témáit mintegy megelőzte a német egyház hétfői bejelentése. Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német katolikus püspöki konferencia elnöke bejelentette, hogy szentségben részesítik az elvált, majd újraházasodott hívőket, akik eddig ebből ki voltak zárva.

Lombardi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a “sajátos pasztorációs megoldások egyes személyek vagy helyi intézmények részéről zavart okozhatnak”. A szóvivő hozzátette, hogy a pápa szerint az egyházi közösségnek közös úton, egységben kell haladnia.


MTI

komment

Mit jelent napjainkban Szíriában kereszténynek lenni

2013. október 08. 20:33 - Andre Lowoa

Jean Kawak metropolita Damaszkuszban él, osztozik Szíria népének szenvedésében. Részt vett Rómában a vallási vezetők béketalálkozóján, ahol beszélgetést folytattunk vele. Elmondta: a keresztényeknek Szíriában tanúságot kell tenniük a reményről és a szeretetről.

Szíria népe nagy szenvedéseken megy keresztül. Hogyan élik meg az emberek általában, és hogyan élik meg a kisebbségben lévő keresztények ezt a tragédiát?

Nem szeretek csak a keresztényekről beszélni. Sokan vannak, akiknek éppen az a céljuk, hogy a szíriai társadalom megosztott legyen. Persze vannak a lázadók között szélsőségesek, de ők nem csak a keresztények ellen lépnek fel, hanem a mérsékelt muzulmánok ellen is. Az viszont igaz, hogy minden válság, minden háború még fokozottabban sújtja a kisebbségeket. Emiatt félünk Szíriában. A szélsőségesek egyre többen vannak, a keresztények egyre jobban félnek, igyekeznek biztonságos helyekre menekülni. Nagy részük elhagyja otthonát és Szírián kívül igyekszik új otthont találni magának. A keresztény közösség egyharmada már hazáján kívül él. Az otthon maradottak mindennapi élete településenként különbözik. Homs ősi városában például szinte egyáltalán nincsenek már keresztények, körülbelül hatvanan maradtak azok, akik nem akarták elhagyni lakóhelyüket. Aleppóban sokan vannak, akik nem tudtak elmenekülni, és még mindig ott élnek. Szíria északkeleti részén nincsenek veszélyben a keresztények, azt a területet a kurdok tartják ellenőrzésük alatt. Ennek ellenére sokan igyekeznek külföldre menni egy nyugodtabb, szebb, békésebb élet reményében.

Egy Homsban élő jezsuita azt mondta: lassan minden elfogy, csak a szolidaritás növekszik. Valóban így van?

Ez nagyon igaz: lassan minden elfogy, csak a szolidaritás növekszik. Damaszkuszban a szír-ortodox egyház elég kicsiny, 10-15 ezer híve volt, ez a szám az utóbbi hónapokban 15-20 ezerre növekedett az ide menekülőkkel. A gazdagabbak már elhagyták az országot. A szegényeknek sem pénzük, sem útlevelük, vízumuk nincsenek, ők kénytelenek Szíriában maradni. Damaszkusz befogadta a Homsból, Aleppóból és más városokból menekülő keresztény családokat, de itt is fokozatosan egyre veszélyesebbé válik a helyzet. Hangsúlyozom, nem csak a keresztények számára. A terjedő erőszak elől senki nem menekülhet, álljon akár az ellenzék, akár a kormány oldalán. A szélsőséges csoportok egyre erősödnek, ezért a kisebbségek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, különösen a szegények, az elszegényedett emberek. A damaszkuszi patriarchátusban mi 1500 családnak nyújtunk segítséget. Minden lehetséges eszközzel segítünk nekik, adunk pénzt, segítünk lakást bérelni, adunk gyógyszereket, segítjük őket, hogy orvosi ellátásban részesülhessenek. De az is előfordul, hogy tejet kell szereznünk a gyerekek számára.

Veszélyes dolog mostanában Szíriában templomba menni?

Az emberek változatlanul járnak a templomokba, nem félnek eljönni. Nagy megértéssel fogadták, amikor egyszer prédikációban azt mondtam, hogy a halál utolérheti az embert a templomban, vagy a templomon kívül, de akkor már a keresztény embernek az a jobb, ha Krisztussal hal meg. Miért félnénk, amikor a templomban imádkozunk, Urunk testét és vérét vesszük magunkhoz? Az emberek még gyakrabban mennek templomba, de ez függ az aktuális helyzettől is. Amikor több a fegyveres támadás, robbantás, akkor inkább nem mozdulnak ki otthonról. Nem azért, mert a templomba nem mernek eljönni, hanem mert általában óvatosabb lesznek, máshová sem mennek.

Ebben az elmúlt két évben a keresztények és muzulmánok hétköznapi együttélésében tapasztalt valami változást?

Damaszkuszban hétköznapi szinten nem történt nagy változás. De a külső hatások arra vezetnek, hogy egyre inkább érzékelhetővé válik a gyűlölet lelkülete. Mégsem hiszem, hogy ez hosszú távon is így marad. Azt hiszem, hogy ha visszanyerjük a békét, akkor visszatér a nyugalom, visszatérünk a normális életünkhöz. Remélem, hogy ez mihamarabb megtörténik. A történelmünk tele van az együttélés szép példáival. A tegnapi szertartáson X. János pátriárka elmesélte egy muzulmán ember történetét, aki az 1860-as mészárlás során számos keresztény család életét mentette meg, a saját házába fogadta be a keresztény közösséget Damaszkuszban.

Egy találkozóra jöttem most Rómába, amelynek az a címe: A remény bátorsága. Mi bátran reménykedünk, nem veszíthetjük el a reményt, még ha sok tényező erre ösztönözne is. A mi vallásunk a remény vallása, a húsvét, a feltámadás új értelmet ad az életünknek. Nem félünk a haláltól, mert hiszünk az örök életben. Damaszkusz, Szíria szent föld, hiszen sok tanítvány járt itt, maga Szent Pál is. Itt kell tanúságot tennünk Krisztusról, a békéről, a szeretetről. Szeretnünk kell mindenkit, meg kell osztanunk másokkal hitünknek ezt a jellemzőjét, a mindenki felé irányuló szeretetet.

Hogyan élték meg Ferenc pápa felhívását, a világ keresztényeinek közös imavirrasztását Szíriáért?

Nagyon fontos volt számunkra ez az imavirrasztás. Itt minden keresztény egyház imádkozott szeptember 7-én, és a muzulmánok is. Imádkoztunk Szíria és az egész világ békéjéért, és megtörtént a csoda, megmutatkozott az imádság ereje. A keresztények imádkoztak, a politikusok pedig úgy döntöttek, hogy nem támadnak, hanem más utakat keresnek. Amikor találkoztam Ferenc pápával, meg is köszöntem neki, hogy imára és böjtre hívta a keresztényeket Szíriáért. Ez már a második találkozásom volt vele, először a beiktatási szertartására jöttem el. Akkor bemutattam neki az egyházunkat és hosszan beszélgettünk, hiszen ugyanabban a házban lakott, ahol mi is. Ferenc pápa a szívén viseli Szíria sorsát, továbbra is imádságra hív minden keresztényt, és ez nagyon sokat jelent nekünk.

(Magyar Kurír)

komment

Vác - 2013-06-30 07:19 vasárnap

2013. október 08. 16:52 - Andre Lowoa

Vác 34810 lakosú (2012. január 1.) város a 2-es és a 12-es főközlekedési útvonalak, az 2/A-s autóút, valamint a 70-es/Szob- Budapest/, 71-es/Vác- Vácrátót- Budapest/, 75-ös/Vác- Balassagyarmat/, és 77-es/Vácrátót- Galgamácsa- Aszód/ vasútvonalak mellett fekszik, a Dunakanyarban. Vác (szlovákul Vacov,németül Waitzen, olaszul Vaccia) város Pest Megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus Püspöki Székhely.
Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.
A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A XIV-XV. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét.
Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.
A XIX. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
A második világháború végén súlyos károkat szenvedett, 1944 december 8.-án foglalta el a szovjet hadsereg.
A XX. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.
A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.
2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.
Budapest felöl az első szembetűnő látnivaló az 1849-es tavaszi hadjárat győztes váci csatáját megörökítő Honvédelmi Emlékmű.
Közvetlen mellette a Hétkápolna barokk templomát láthatjuk, amely a Váci Egyházmegye kiemelt búcsújáró helye is. A mögötte lévő liget a váciak kedvenc sétálóhelye, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
Még a Gombás-patak előtt látható a Városi Stadion, ez ad otthont az 1999-ben 100 éves, magyar bajnoki címet is elnyert labdarúgó egyesületnek, mely jelenleg pénzügyi gondjai miatt a harmadik osztályban szerepel. Külön érdekesség még, hogy a stadion építésekor honfoglalási sírokat tártak fel ezen a helyen.
Történelmi nevezetesség a Gombás-patakot átívelő barokk híd, amely színtere volt az 1849. április 10-ei Váci csata döntő rohamának.
Az úton haladva a Művelődési Ház kupolája tűnik elénk, amely 1975-ben a város fennállásának 900. évfordulójára épült, ugyanis Vác városként az 1075-ben keletkezett Garamszentbenedeki Apátság alapító levelében szerepelt először. Belső homlokzatán Kovács Margit legnagyobb kerámia domborműve található.
A történelmi városrészben a földszintes házak fölé kiemelkedik a városi könyvtár épülete, a valamikori kis huszárlaktanya.
Az I. Géza király tér a város középkori magját rejti. A romok között feltárás még folyik. Itt állt a középkori székesegyház, melyet a tatárok 1241 márciusában a város lakosságával együtt elpusztítottak.
Helyén ma a Ferencesek temploma áll, legszebben mutatva a barokk stílus jegyeit. A hozzá kapcsolódó régi kolostor épületében találjuk a Pest Megyei Levéltár Váci Fiókját.
A városban 12 középfokú és felsőfokú képesítést adó intézmény található. A folyamatos képzés 1714-ben kezdődött a Kegyes tanítórend /piaristák/ letelepedésével. A város egyházi központja a Konstantin tér, bal sarkán találjuk a püspöki könyvtár épületét. Kincsei közül kiemelkedő a Duna flóráját bemutató album, amelyből csak néhány darab van a világon. A teret az impozáns méretű Váci Székesegyház uralja. Az épületet a XVIII. század második felében Canevale tervei alapján készült. Építészetileg klasszicizáló elemeivel mintegy fél évszázaddal előzi meg korát. Oltárképét a nagy barokk festő Maulbertsch alkotta.
A templommal szemben a Püspöki Palota található, fő homlokzata a Migazzi térre nyílik.
Északra haladva a kicsiny Szentháromság térre érkezünk, amelynek ékessége a Piarista templom.
A templommal szemben a városi strandfürdő szépségével és melegvízével enyhülést adhat a nyári vándornak, de fedett uszodája télen is vonzó.
A tér közepén álló Szentháromság-szobor az átvészelt járványra emlékeztet.
A város főtere háromszög alakjával késői barokk, copf stílusú épületeivel méltó központja a történelmi városnak. A teret meghatározó Fehérek temploma a valamikori dominikánus szerzetesek fehér viseletére utal.
A tér legrégibb műemléke a Cúria épülete, melyet ugyan többször átépítettek, de a kapuk fölött lévő 1520-as évszám mutatja a keletkezést.
A városháza helyén valamikor török fürdő állt, melynek jellege az 1544-1685 között kisebb megszakításokkal tartó török megszállásra utal.
A sok szép épület közül kiemelkedik még a Nagypréposti palota, amely egyháztörténeti és műkincsgyűjteménynek ad otthont.
A főtérről nyílik a város üzletutcája, a vasútállomáshoz vezetve a sétálókat. 1846. július 15-én érkezett meg az első vonat Kossuth Lajos, Széchenyi István és a nádor jelenlétében.
A főteret északra elhagyva elénk tárul a Kőkapu, mely Mária Terézia 1764-es fogadtatására épült.
Balra a váci Börtön hatalmas épülettömbje uralja a környéket. Kevesen tudják, hogy Mária Terézia nemes ifjak nevelőintézetének építette, majd a reformkor előtt a Ludovika Akadémia működött falai között. 1855-től börtön.
Vác legszebb arculatát a Duna felől mutatja, ahonnan mint a tornyok városa is bemutatkozik, de tájképi szépsége a Naszály csúcsáról bontakozik ki leginkább. A mai Vác fejlesztési koncepciója szerint maradjon kisváros, ahol a lakói otthonosan érzik magukat és szívesen fogadják a vendégeket. Körzetközponti szerepe azonban lényegesen túlnő ezen a koncepción. A városi kórház 150000 ember ellátását szolgálja. Vác kereskedelmi és szolgáltatóhálózata szembeötlő. Amire igazán büszke lehet, az a város kulturális vonzása. Leghíresebb a Vox Humana Énekkar, amelynek élén Liszt-díjas Maklári József karnagy 1942 óta vezényli a hírneves együttest. A városban élő tudósok, előadó és képzőművészek öregbítik a város jó hírnevét.


http://km.bloglog.hu/page/11/
komment

Nicki Koziarz: Mit tehet az, aki nem adja fel

2013. október 08. 16:50 - Andre Lowoa

„Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek.”

Kol 3,23

Évekig álmodoztam arról, hogy írok egy könyvet. Nem azért, hogy lássam a nevemet a borítón, vagy hogy pénzt keressek vele. Inkább, mert szeretném, ha másoknak is megmutathatnám Isten hűségét. Általában érezni szoktam a késztetést, hogy folytassam, de van úgy, hogy igencsak nehezemre esik tartani a lendületet.

Visszavet egy újabb elutasító válasz. Nem tudok szabadulni egy bántó megjegyzéstől a blogomon. A kudarc visszavonulásra késztet.

Pedig hiszem, hogy ez Isten hívása. Szavakat bízott rám, hogy könyvet írjak másoknak az Ő jóságáról. Ezért hát félretolom a visszatartó erőket. A Kol 3,23 biztatására hűségesen nekifeszülök a folytatásnak. „Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek.”

Ismered ezt az állapotot? Amikor a hivatásodért megtett minden lépéssel nekiütközöl valaminek, ami három lépésre visszavet. Engedd meg, hogy biztassalak, én, aki ugyanezt az utat jártam, járom: tarts ki!

Leírok neked öt szokást, ami tapasztalatom szerint jellemző arra, aki nem adja fel.

  1. Reggel felkel, és hűségesen elvégzi napi feladatait, függetlenül attól, hogyan érzi magát.

Szilárdan kitart a napi feladatokban. Bár jól esne kiszállni, nem akar megbízhatatlanná válni Isten és mások szemében. Szívében megértette, hogy hűnek kell maradnia a kis dolgokban, hogy nagyobbakat is rábízhassanak . „Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű.” (Lk 16,10.)

  1. Nagyra tartja Isten Igéjét

Úgy nyitja ki Isten Igéjét, hogy hiszi, személyes üzenetet kap belőle a mai napra. Prédikációkat, tanításokat hallgat. Nem az az első gondolata, hogy ezt most melyik barátnőjének kellene hallania, hanem hogy mit tanulhat ő maga a hallottakból. „Minden Írást Isten sugalmazott, és jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.” (2Tim 3,16.)

  1. Jobban vágyik a megtisztító kegyelemre, mint a megszabadulás ajándékára.

Mikor nehézséggel szembesül, nem igyekszik mindenáron szabadulni. Inkább vágyik a megtisztító kegyelemre, mind a megszabadulásra, mert hiszi, hogy Isten ezt az időszakot a növekedésére szánja. Elfogadja az Isten útján járó emberek szemléletét, tanácsát a nehéz időszakokra. És azt a folyamatot is, amikor az elkövetett hibák által jobbá válhat. „Hallgass a jó tanácsra és fogadd el az intést, hogy a végén mégis bölcs lehessél!”(Péld 19,20.)

  1. Örömöt fektet a világba

Ellene fordulhatnak a dolgok, ő mégsem akar visszavágni. Igyekszik jólelkű és derűs maradni, örömöt fektet be másokba. Ennek eredményeként, mikor a sötétség felhői gyülekeznek fölé, könnyen elkergetheti őket a visszakapott örömkamattal. „A vidám szív a legjobb orvosság.” (Péld 17,22a.)

  1. Lelkében töretlen kitartás van

Előfordul néha (vagy sokszor), hogy meggörnyed a súly alatt, mégsem hagyja, hogy a nehézségek eltántorítsák az útról, melyet Isten kijelölt számára. A visszautasítások közben is igyekszik erősen állni a következő vers talapzatán: „Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, az erős lelket újítsd meg bennem.”(Zsolt 51,12.)

Nem mondhatom, hogy mindez nálam olajozottan működik, de dolgozom rajta. És minden nap észlelek egy kis fejlődést valamiben – kitartásban, reménységben, a kéziratomban.

Veled mi a helyzet? Mire hívott Isten? Milyen időszakot élsz meg? Próbálj ma alkalmazni egyet a fenti szokások közül, és add át az Úrnak igyekezetedet.

Uram, köszönöm, hogy célt, hitet és kitartást adtál. Segíts, hogy folytassam a munkát, amit rám bíztál. Ámen.

Nicki Koziarz: Habits of a Woman Who Doesn’t Give Up

Encouragement for today, 2013.10.07.

www.proverbs31.org

komment

Femen aktivisták tüntettek a québeci parlamentben kifüggesztett feszület ellen

2013. október 08. 15:50 - Andre Lowoa

A Femen nevű feminista csoport aktivistái október 1-jén megzavarták az ülést a québeci parlamentben, és meztelen felsőtesttel tüntettek az épületben kifüggesztett feszület ellen, melynek megtartásával pedig még az egyházsemleges törvényt támogató képviselők is egyetértenek.

A feminista tüntetők pucér mellkasukra fekete tintával a „tágulj, feszület” feliratot festették; három nő bele is kiabálta e szöveget a parlamenti vitába. A tüntetőket kivezették a teremből, de a nők még az épület folyosóin is folytatták botrányos jelenetüket. A Femen Québec Facebook oldalán számos fénykép és üzenet jelent meg, melyek Québec „feszületmentesítésére” és az állam semlegességének védelmére szólítják fel az olvasókat.

A jelenetre nem véletlenül most került sor, a québeci parlament most tárgyalja a semlegességről szóló törvénytervezetet, mely nyíltan kimondja, hogy az állam semleges minden vallással szemben, és amely megtiltaná az állami tisztviselőknek a vallási jelképek viselését munkahelyükön. Abban azonban még a törvényt támogató honatyák is egyetértenek, hogy a parlament épületében 1936 óta kifüggesztett feszületet – mint a régió történelmi és kulturális örökségének egyik jelképét – meg kell hagyni a helyén.

Egy szeptemberi felmérés eredményei alapján Québec lakosságának 43 százaléka támogatja a törvénytervezetet, 42 százaléka ellenzi azt. A Femen nevű szervezet szerint azonban a semlegességről szóló törvény mit sem ér, amíg feszület függ a parlamentben. Nézeteik szerint a feszületnek semmi köze a nemzeti örökséghez, és egyértelműen nemet mondanak „egy olyan parlamentre, amely vallási jelképet tart a saját épületében”.

A Femen ukrán eredetű feminista mozgalom, mely 2010 óta vált ismertté tagjainak meztelen felsőtesttel végrehajtott, botrányt keltő akcióival. Tiltakozásaik a homoszexualitással és a prostitúcióval szembeni előítéletek, illetve a szexizmus ellen irányulnak, és gyakran támadnak vallási jelképeket.

La Croix/Magyar Kurír

komment

Egy rabbi, két rabbi, megdöglött a főrabbi...

2013. október 08. 06:59 - Andre Lowoa

Meghalt a főrabbi, aki kimondta a talmudi "tanítást": a gójok csak azért léteznek, hogy a zsidókat szolgálják.

93 éves korában meghalt az a főrabbi, aki komoly politikai hatalommal ruházta fel az izraeli politikai életet irányító zsidók szemében lenézett szefárd zsidó közösségeket. Ovadia Joszéf a palesztinokat egy alkalommal kígyókhoz hasonlította, s egyszer azt mondta, Isten csak azért helyezte a Földre a nem zsidókat, hogy a zsidókat szolgálják. Ezt persze nem ő találta ki, ez áll a Talmudban, s ezt vallják "Isten ajándékai", ez határozza meg a nem zsidókhoz való viszonyulásukat - seggnyalóik pedig ennek ellenére úgy tesznek, mintha ezt nem tudnák, s mintha létezne keresztény-zsidó párbeszéd, vagy egyáltalán, értelme lenne...


Jó utat a pokolba!

Izrael volt szefárd főrabbija, a vallásos Sasz párt alapítója és szellemi atyja a jeruzsálemi Hadassza kórházban halt meg - jelentette az izraeli közszolgálati rádió. Halála előtt néhány órával Simon Peresz államelnök is meglátogatta a kórházban, ahol hívei állapotának jobbra fordulásáért imádkoztak.

Az 1920-ban Irakban született Ovadia Jószéf rabbi a vallásos szefárdokat tömörítő Sasz párt megalapítója és szellemi vezetője, valamint zsidó vallási jogi szakértő volt, akinek fontosabb döntései meghatározóak voltak az utóbbi évtizedek vallási vitáiban. 1970-ben a zsidó állam legnagyobb kitüntetésével, az Izrael-díjjal ismerték el a vallási irodalomban szerzett érdemeit. 1973-tól tíz éven át volt Izrael szefárd főrabbija, majd 1984-ben megalakította a Saszt, amely jelenleg 11 mandátummal rendelkezik a 120 tagú kneszetben.

A szefárd főrabbi komoly politikai hatalommal ruházta fel az izraeli politikai életet irányító európai, vagyis askenázi származású zsidók szemében lenézett észak-afrikai és arab országokból bevándorolt szefárd zsidó közösségeket. Pártja a nyolcvanas évek vége óta megkerülhetetlenné vált, kormányok megalakulásáról vagy bukásáról dönthetett, az ország vezetői Ovadia Jószéf rabbi kegyeit keresték.

Pártja népszerűségének titka, hogy nemcsak az ultraortodoxok ügyeivel foglalkozott, hanem a kevésbé vallásos szegények és elesettek számára szociális intézményeket hozott létre, felkarolta segélyezésüket.

Jószéf a nyolcvanas évek vége óta tárgyalásokat sürgetett a palesztinokkal, pártja részt vett az oslói szerződést megkötő Rabin-kormányban. Később ellenezte a 2005-ös gázai kivonulást, a Gázai övezet zsidó telepeinek felszámolását. Támogatta az izraeli hadsereget, de az ultraortodoxok katonai szolgálatát akadályozta, s bírálta az alkotmánybíróságként működő legfelsőbb bíróságot.

Izraelben többször felzúdulást okozott, amikor nyilvánosságra kerültek szombat este hívei körében mondott szavai. Idős korában a palesztinokat például egy ilyen alkalommal kígyókhoz hasonlította, s egyszer azt mondta, Isten csak azért helyezte a Földre a nem zsidókat, hogy a zsidókat szolgálják. (Bővebben: "A gójok azért születtek, hogy minket szolgáljanak. Enélkül nincs helyük a világon - csak azért léteznek, hogy Izrael népe számára végezzenek munkát. (…) Miért van szükség a gójokra? Dolgozni fognak, szántani, aratni. Mi ülünk, mint egy úr, és eszünk.")

Ovadia Jószéf hétfő délutáni temetésére Jeruzsálemben több százezer vele egyetértő zsidót várnak.

(Olvasónktól )

komment

Átírják a vatikáni alkotmányt

2013. október 07. 19:44 - Andre Lowoa

Átírja a vatikáni alkotmányt Ferenc pápa nyolc bíborosból álló tanácsadói testülete, amely múlt csütörtökön fejezte be első megbeszéléseit. Ezt azonban továbbiak követik majd, januárban, majd februárban is egyeztetnek az egyházfővel.

Ferenc pápa múlt hétfői, saját kezével írt közleményével, szakszóval kirográfiájával rendelkezett hivatalosan is a bíborosi tanács létrehozásáról. Mint fogalmazott, a testület feladata az lesz, hogy "segítsen engem az egyetemes Egyház kormányzásában és tanulmányozza a Római Kúriára vonatkozó Pastor bonus apostoli konstitúció felülvizsgálásának a tervét."

Valójában már VI. Pál 1963 szeptemberében, három hónappal pápává választása után felvetette a bíborosi tanács létrehozásának ötletét. Ez akkor időszerű gondolat volt, hiszen ne feledjük, még nem zárult le a II. vatikáni zsinat, s úgy vélhette, felgyorsítaná a döntéshozatalt egy tanácsadói testület létrehozása.
A bíborosi tanács első, múlt csütörtökön zárult "csúcstalálkozója" eredményeként igen fontos változások várhatóak az egyházban. Elsőként a Vatikán eddigi felépítése változik meg. Amint Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője is megerősítette, nem csak kozmetikázásról lesz szó, hanem teljesen átírják a Szentszék "alkotmányát", a Pastor Bonus apostoli konstitúciót, amelyet 1988. június 28-án hagyott jóvá II. János Pál pápa. Ezt egy új charta váltja majd fel. A cél az, hogy a Kúria segítse, szolgálja a helyi egyházakat, s megszűnjön a "a római központosítás" - fogalmazott Lombardi.

A jövőben nagyobb szerepet szánnak a világiaknak. Átalakítják a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus munkáját, amelyet Ferenc pápa már egy júniusi beszédében is előrevetített. Ezzel a püspökök és a Vatikán közötti együttműködést kívánják javítani, vagyis ugyancsak a párbeszédet szolgálja. Az államtitkárságot, ahogy Lombardi fogalmazott, "pápai titkársággá" alakítják át. Létrehozzák a "Kúria moderátora" tisztséget, amelyre még a konklávét megelőző bíborosi tanácskozás idején tettek javaslatot a főpapok. Feladata az lesz, hogy összhangba hozza az egyes vatikáni részlegek munkáját.

Több összevonás várható, mert sok esetben az egyes részlegek ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a Vatikán túlságosan sok külső szakértőt alkalmaz. Ezért alaposan felülvizsgálják, mire mennyi pénz ment el. (A Vatileaks tavaly kiszivárgott dokumentumainak egyik mondanivalója éppen az volt, hogy sok esetben feleslegesen dobnak ki pénzt az ablakon.) Ferenc pápa meglehetősen erélyesen fogalmazott azon főpapokkal kapcsolatban, akik csak a karrier érdekében költöztek a Vatikánba. Mint mondta, jobban teszik, ha ők azonnal elhagyják a Kúriát. (Ez egybecseng a La Repubblicának adott interjújában elhangzott mondatával, amely szerint a Kúria a pápaság leprája".)

Egyelőre kérdéses, hogy mikor születik meg az új apostoli konstitúció. Óscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, a nyolcak tanácsának koordinátora úgy vélte, az alapos munkához idő kell, ezért - mint mondta - nem szabad azonnali változásokat várni. Ferenc pápa előzőleg javaslatot tett arra is, gyorsítsák fel a pedofíliával vádolt papok elleni pereket. Ezért elképzelhetőnek tartja nemzeti és regionális egyházi bíróságok felállítását.

Elégedettek a fiatalok

A 18-29 év közötti olasz fiatalok 83,6 százaléka tartja meggyőzőnek Ferenc pápa nyelvezetét - derül ki a Toniolo intézet felméréséből. Úgy vélik, hogy az egyházfő kijelentései nemcsak megfelelnek a kor elvárásainak, hanem képesek megszólítani az embereket. 85,2 százalékuk úgy véli Ferenc pápa közel áll az emberekhez, 85,5 százalék szerint pedig segíteni próbál a szenvedőknek. A fiatalok 91,5 százaléka tartja rokonszenvesnek az argentin származású egyházfőt. A fiatalok elégedettek ökumenikus törekvéseivel is, nyolcvan százalék úgy látja, hogy a más egyházakkal is kiváló kapcsolatokat ápol. Mindössze 13,3 százalék fogalmazott úgy, hogy nem tett semmit e tekintetben. A fiatalok 84,2 százaléka szerint igen fontos a pápa számára a világbéke. A felmérés során 928 fiatalt kérdeztek meg.

Az elrabolt jezsuitával találkozott az egyházfő

Jálics Ferenc jezsuita szerzetessel találkozott Ferenc pápa. A magyar származású, 1927-ben született szerzetes 1984 óta visszavonultan él egy németországi kolostorban. 1976-ban hurcolta el az argentin haditengerészet a katonai diktatúra idején. Ferenc pápát megválasztásakor bírálatokkal illették, hogy akkoriban a jezsuita rend generálisaként nem tett meg mindent Jálicsért és társáért, Orlando Yorioért. Azért hurcolták el őket, mert a junta azt gyanította, baloldali gerillákkal állnak kapcsolatban. Jálics Jorge Mario Bergoglio pápává választása után, március 15-én közleményt adott ki, amelyben azt írta, "megbékéltem az akkori eseményekkel, részemről az ügy le van zárva. Az Úr segítse útján Ferenc pápát". Öt nappal később ezt újabb nyilatkozattal egészítette ki, amelyben felmentette a vádak alól Ferenc pápát: "Téves azt állítani, hogy elfogatásunk Pater Bergoglio kezdeményezésére történt". - írta. A Szentszék nem részletezte, szombaton miről beszélgetett egymással Ferenc pápa és Jálics Ferenc .
Népszava
komment

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya : Akik a Teremtőt merik megkérdőjelezni

2013. október 07. 07:32 - Andre Lowoa

A pénzhatalom mintha nem bízna magában. Mintha valami elől menekülne. Csak nem saját maga elől? Mintha elvágták volna a féket. De ennek a lejtőn lefelé száguldásnak súlyos következményei lesznek. Ennek a fék nélküli erkölcsi lecsúszásnak.

 

Mindig van egy nagyon lent. És onnan hová? Mire oda leérnek, mi és senki nem fogunk nekik dolgozni. Majd ott elszámolgathatják a pénzüket. A semmit érő pénzüket. Miénk lesz a feladat, hogy új kereteket teremtsünk, ők pedig egy letűnt kor pénzeit fogják számolgatni. De azt meg mi fogjuk kiiktatni, hogy semmit ne érjen. Most is az ér valamit, amit ők elvesznek a hamis pénzzel, a hamis összeggel, azzal a hamis összeggel, ami helyett a vagyont szedik most el.

Az az érték, amit mi adunk a jogos vagy a jogtalan követelésért, mert csak a munkával lehet emberi értéket teremteni . . .
Mivel azonban az emberi munka kötve van az élettérhez, és minden kevés nekik, mert kevéssé teszik azt, amire ember képes lehet, az ingatlanvagyonnal együtt viszik az anyaföldet. Viszik a vizet. A levegőeget. A hegyeket. A folyókat. Mert az életteret is elveszik a házakkal együtt. A hazát is elveszik.

Megkérdőjelezik a Teremtőt. Elválasztják az embert a valóságtól, amiben létezni tud.

111Erre nem kaptak felhatalmazást. Erre nincs felhatalmazás.

A jog megcsúfolásával akarják senkiháziak semmipénzen kihúzni a lábunk alól a talajt.

Minket ki akarnak iktatni, a semmipénzükre hivatkozva, földhivatali tulajdoni lapokon.

Földhivatal. A Földhivatal élén a Teremtő áll. Nem a közjegyző. És nem a Bankár. És nem a kormány.

A baj az, hogy ezt ők nem tudják. És lehet, hogy nem is képesek felfogni.

El kell dönteni, hogy mi a feladatunk. Engedni a lábunk alól a talajt kihúzni vagy valami más.

El kell dönteni, hogy milyen eszközeink vannak. Milyen eszközöket vehetnek ki a kezünkből és mit nem.

El kell dönteni, hogy meddig szabad tűrni.

Meddig szabad a fékevesztetten száguldozót rombolni hagyni.

Megkérdőjelezték, hogy nekünk van-e az élethez jogunk.

Ezt senki ember fia nem kérdőjelezheti meg!

Találkozzunk október 20-án!

http://kaslerarpad.hu/?p=5190
komment

Várszegi Asztrik: életigenlő, pozitív, alkotó kereszténységet éljünk

2013. október 07. 07:03 - Andre Lowoa

Keresztény hitünk utat mutat ebben a fáradt világban, a szentmise meghívás erre az útra, és impulzus is egyben, hogy haladni tudjunk rajta – üdvözölte a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó több mint kétezer résztvevőjét a napot záró szentmisén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Hitünk átadásának szándékával gyűltünk össze – kezdte homíliáját Várszegi Asztrik. Nagymaros alkalom és lehetőség erre. Az idősebb generáció átadni, megmutatni tud; dönteni mindenkinek, minden fiatalnak magának kell. Nekünk, az idősebbeknek arra kell felelnünk, jelent-e a hit átadásban mintát a mindennapi életünk, a fiataloknak pedig meg kell találniuk szárnyaikat, mert csak azok segítségével tudnak repülni – mondta a pannonhalmi főapát. Végül arra a kísértésre hívta fel a figyelmet, hogy a szerető Istent nem bensőnkben, hanem azon kívül próbáljuk megtalálni, és arra buzdított, keressük a jó gyümölcsöt termő fákat.

Nagymaros nem hal ki, ha ilyen az utánpótlás – búcsúzott Várszegi Asztrik főapát a Gyerekmaros 550 résztvevőjének bevonulását követően.

A szentmise után a Magyar Kurír kérdésére a főapát elmondta: a hetvenes években egyetemi hallgatóként járt itt, és a későbbi években is több ízben. Számára Nagymaros a magyar keresztény ifjúság seregszemléje, a fiatalokkal való örömteli találkozás lehetősége. Az Egyház reményteli jövőjét látom ezekben a lelkes fiatalokban – fogalmazott, és kiemelte a közösség lelki, spirituális minőséget, ihletet, bátorítást nyújtó erejét.

A főapát fontosnak tartja, hogy a fiatalokat megkérdezzük, milyennek élik meg a találkozókat, mert ezekből kaphatunk igazi visszajelzéseket. A találkozóra vele együtt érkező pannonhalmi diákok azt mondták: sokaknak pusztán jó hangulatú hétvégi programot jelent eljönni ide, de vannak, akik más keresztény fiatalokkal való együttlétet keresik, a közösségi élmény megerősíti őket. Bátorságot kapnak, hogy életüket, vágyaikat saját kezükbe vegyék, megnyíljanak Isten ajándékának, vagy lelki vezetőt keressenek, akitől segítséget remélhetnek.

Várszegi Asztrik szerint a fiatalokkal való kapcsolatban arra kell törekednünk, hogy mindig őszintén és nagyon személyesen szóljunk hozzájuk. A megszólítás módjából a fiatalok megérzik, hogy nekik szól az üzenet. Értékelik a nevelőikben az életigenlő, alkotó pozitív életstílust. Továbbá fogadjuk el őszinteségüket akkor is, ha nekünk felnőtteknek ez nehezünkre esik – emelte ki.

Magyar Kurír

komment
süti beállítások módosítása
Mobil