Nézsa 1094 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 19 kilométerre, délkeletre fekszik. A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Korabinszky szerint Nisza (Nysa) vagy Nesza, túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település.
Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozza birtokait, és először 1467-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnald székelyispánnak, majd később 1474-ben Parlagi Györgynek adományozza.
XVII. század elején Bosnyák Tamás füleki főkapitány és királyi főasztalnok a birtokosa, majd halála után (1631) özvegye született Zádory Kata birtokában találjuk. 1635-ben fia Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdona lesz. A XVII. század végére település teljesen elnéptelenedik. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. 1702. május 11-én Losoncon kiadott kiváltságlevél alapján a helység régtől lakott kurális hely.
A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gróf Klobusitzky Józseftől Herceg Albertté lett, akitől 1802-ben vette meg Szentiványi Ferenc. 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. Kegyura Szentiványi Ferenc fia Bonaventúra, császári és királyi kamarás, majd 1811-ben bekövetkezett halála után özvegye Szirmai Apollónia birtokolja. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka. 1908-ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza. 1924-ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig.
A temető-dombon (ófalu) egy ősrégi gótikus templom állott, amely faragott kövekből épült és tágas volt. Falaira keresztek és diadalívére az okos és a balga szüzek példázata volt festve. A hagyomány szerint pálos-rendi szerzetesek monostora volt, és török időkben a régi faluval együtt pusztult el. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején kálvária található melynek szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette.
A községben lévő Szent Jakab templom a XVI. századból való. 1700-ban a hívek adományaiból felújítják, majd az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.
A falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angol-park is. A kastély és a park ma is a település dísze. Jelenleg iskola működik benne.
Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Lélekszáma 1197 fő (2002. évben). Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. A szennyvízcsatorna tervezési szakaszban.
A településen található római katolikus plébánia a templom mellett, hozzá tartozik fíliaként a szomszédos Keszeg és Alsópetény. A vallási teendőket korábban egy plébános és egy káplán látta el, jelenleg pedig egy plébános. óvoda, általános iskola, posta, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, állatorvosi ügyelet található a településen.
A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel.
Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.
A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. Ezek jelenleg kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek: A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre (derült időben augusztus 20-án este látható a budapesti tűzijáték), innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9m) találjuk a Csővári-vár romjait. északra található a Kő-hegy (422,6m), és ennek közelében az érdekes formájú Szívalakú-tó.
Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozza birtokait, és először 1467-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnald székelyispánnak, majd később 1474-ben Parlagi Györgynek adományozza.
XVII. század elején Bosnyák Tamás füleki főkapitány és királyi főasztalnok a birtokosa, majd halála után (1631) özvegye született Zádory Kata birtokában találjuk. 1635-ben fia Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdona lesz. A XVII. század végére település teljesen elnéptelenedik. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. 1702. május 11-én Losoncon kiadott kiváltságlevél alapján a helység régtől lakott kurális hely.
A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gróf Klobusitzky Józseftől Herceg Albertté lett, akitől 1802-ben vette meg Szentiványi Ferenc. 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. Kegyura Szentiványi Ferenc fia Bonaventúra, császári és királyi kamarás, majd 1811-ben bekövetkezett halála után özvegye Szirmai Apollónia birtokolja. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka. 1908-ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza. 1924-ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig.
A temető-dombon (ófalu) egy ősrégi gótikus templom állott, amely faragott kövekből épült és tágas volt. Falaira keresztek és diadalívére az okos és a balga szüzek példázata volt festve. A hagyomány szerint pálos-rendi szerzetesek monostora volt, és török időkben a régi faluval együtt pusztult el. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején kálvária található melynek szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette.
A községben lévő Szent Jakab templom a XVI. századból való. 1700-ban a hívek adományaiból felújítják, majd az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.
A falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angol-park is. A kastély és a park ma is a település dísze. Jelenleg iskola működik benne.
Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Lélekszáma 1197 fő (2002. évben). Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. A szennyvízcsatorna tervezési szakaszban.
A településen található római katolikus plébánia a templom mellett, hozzá tartozik fíliaként a szomszédos Keszeg és Alsópetény. A vallási teendőket korábban egy plébános és egy káplán látta el, jelenleg pedig egy plébános. óvoda, általános iskola, posta, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, állatorvosi ügyelet található a településen.
A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel.
Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.
A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. Ezek jelenleg kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek: A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre (derült időben augusztus 20-án este látható a budapesti tűzijáték), innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9m) találjuk a Csővári-vár romjait. északra található a Kő-hegy (422,6m), és ennek közelében az érdekes formájú Szívalakú-tó.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Szent Jakab templomA település középkori temploma a község Sztara Gyegyina nevû részén állt, de a temetõben egy másik templom is volt. A mai kegyhelyet 1711-ben építették, s falaihoz felhasználták a középkori templom kõanyagát. A háromhajós, megközelítõen keletelt templom barokk jellegû, a fõhomlokzatból elõreugró tornyát lizénák, öv- és órapárkány díszíti, volutás oromfalak csatlakoznak hozzá. A torony alatti bejárat félköríves, ablakai hajlított ívûek, a legfelsõ szinten lévõk bábos kõkorláttal vannak ellátva. Barokk hagymasisak fedi. A templomfalak mindenhol lizénákkal tagoltak, mindkét oldalhajó bejárata elõtt pillérekre támaszkodó, kis elõcsarnok áll. Az épületen magas lábazat fut körül, melynek anyag és falazásmódja eltérõ, jól szemléltetve az egyes építési szakaszokat. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán sekrestyével. A fõ- és oldalhajók háromszakaszosak, a teljes belsõ teret csehsüvegboltozat fedi. Az oldalhajókat a pillérközök áttörésével kapcsolták a fõhajóhoz.
A faragványok - melyek feltehetõen a községben állt két középkori templom egyikébõl származnak - a római katolikus templom 1935. évi bõvítésekor, a fõhajó oldalfalának bontásakor kerültek elõ. Ma mindhárom faragvány a római katolikus plébánia udvarán helyezkedik el. A legjellemzõbb darab egy csúcsíves ablak mérmû részlete, mely az ablak csúcsából származik. Háromkaréjos áttöréssel van kiképezve, melyet 42 centiméter átmérõjû kör foglal magába.
Egyértelmûen meghatározható az ablakszárkõ, melyen jól felismerhetõ az ablakrézsû. A bordarész a külsõ és belsõ oldalon homorú kiképzésû. Az egykori falsíkra merõleges mérete 78 centiméter.
A harmadik faragvány egymásra merõleges, gazdagon tagozott részleteket mutat. Ajtókeret, lábazat, vagy párkány tagja lehetett.
A faragványok - melyek feltehetõen a községben állt két középkori templom egyikébõl származnak - a római katolikus templom 1935. évi bõvítésekor, a fõhajó oldalfalának bontásakor kerültek elõ. Ma mindhárom faragvány a római katolikus plébánia udvarán helyezkedik el. A legjellemzõbb darab egy csúcsíves ablak mérmû részlete, mely az ablak csúcsából származik. Háromkaréjos áttöréssel van kiképezve, melyet 42 centiméter átmérõjû kör foglal magába.
Egyértelmûen meghatározható az ablakszárkõ, melyen jól felismerhetõ az ablakrézsû. A bordarész a külsõ és belsõ oldalon homorú kiképzésû. Az egykori falsíkra merõleges mérete 78 centiméter.
A harmadik faragvány egymásra merõleges, gazdagon tagozott részleteket mutat. Ajtókeret, lábazat, vagy párkány tagja lehetett.
