Rád 1891 lakosú (2010. jnauár 1.) község Váctól 7 kilométerre, keletre fekszik. A falu a X. század végétől lakott település, nevét az I. István feleségével Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének bajor Wasserburgi Vencelin lovag fiáról Rád-ról kapta.
1264-ben Rádi Simon István ifjú király Hatvanban székelő alnádorának, a Szolnok nemzetségből származó Gothardnak volt kiküldötte Zagyvaszántón. A falu az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: 1294 körül a Kinizsi nemzetségbeli Kinizsi család tagjainak birtoka volt. 1294-ben III. András király a felvidékről hazatérve itt adott ki két oklevelet [Acsai] György comes fia Berend mester nógrádi ispánnak és a rokon Csuda (Chyda) comes fia Miklós részére.
1300-ban a kiadott oklevelek ellen perrel léptek fel Kinizsi Jula és János comes fiával, Tamással és Váci Wydus fiaival. Az országbíró előtt Widus fiai és a Kinizsiek 29 M-ért átengedték Rádot Benedeknek és a Csuda fiaknak. Az oklevelet később 1419-ben a Bodonyi Csuda család iratta át. Később Rád tulajdonosai között találjuk a Zách és a Vay családokat, az 1700-as években a Muslay családot, végül pedig a második világháború végéig a Toperczer családot.
A falu nevezetességei között találjuk a Muslay kastélyt, a Toperczer kúriát és a római katolikus templomot. 1946-ig közigazgatásilag Nógrád vármegye nógrádi járásához tartozott.
A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen X-XI. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII. század első felében a Vay-család birtoka. II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult hívének, a kuruc Vay Ádámnak hasonnevű fia áttért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete.
Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből.
A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom.
A falu Penc felőli végén XIX. század közepéről való, a Muslay-tisztilak látható.
Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú.
A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak.
A rádi Muslay-kastély egy részlete 2007-ben
* Római katolikus templom, amelyet Szűz Mária születésének tiszteletére szenteltek. 1767-ben Muslay Gábor építette.
* Evangélikus templom, amely a Kishegy nyúlványán található, 1911-ben épült.
* A Muslay-kastély a templommal szemben áll, három épülete U alakot formál (Rákóczi utca 1.). Jelenleg teljesen romos, de a Windland-Fúvósvilág Alapítvány már tervezi a felújítását. A kastély az idők során többféle célt szolgált, többek között német és orosz katonák szálláshelye is volt, majd iskola és óvoda működött az épületben, ezek minden kártékony hatását magán viseli.
* Muslay-tisztilak a falu Penc felőli végén, a XIX. század közepéről való (Rákóczi utca 33.).
* Muslay-Toperczer-kúria a katolikus templom mellett található, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik.
1264-ben Rádi Simon István ifjú király Hatvanban székelő alnádorának, a Szolnok nemzetségből származó Gothardnak volt kiküldötte Zagyvaszántón. A falu az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: 1294 körül a Kinizsi nemzetségbeli Kinizsi család tagjainak birtoka volt. 1294-ben III. András király a felvidékről hazatérve itt adott ki két oklevelet [Acsai] György comes fia Berend mester nógrádi ispánnak és a rokon Csuda (Chyda) comes fia Miklós részére.
1300-ban a kiadott oklevelek ellen perrel léptek fel Kinizsi Jula és János comes fiával, Tamással és Váci Wydus fiaival. Az országbíró előtt Widus fiai és a Kinizsiek 29 M-ért átengedték Rádot Benedeknek és a Csuda fiaknak. Az oklevelet később 1419-ben a Bodonyi Csuda család iratta át. Később Rád tulajdonosai között találjuk a Zách és a Vay családokat, az 1700-as években a Muslay családot, végül pedig a második világháború végéig a Toperczer családot.
A falu nevezetességei között találjuk a Muslay kastélyt, a Toperczer kúriát és a római katolikus templomot. 1946-ig közigazgatásilag Nógrád vármegye nógrádi járásához tartozott.
A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen X-XI. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII. század első felében a Vay-család birtoka. II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult hívének, a kuruc Vay Ádámnak hasonnevű fia áttért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete.
Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből.
A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom.
A falu Penc felőli végén XIX. század közepéről való, a Muslay-tisztilak látható.
Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú.
A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak.
A rádi Muslay-kastély egy részlete 2007-ben
* Római katolikus templom, amelyet Szűz Mária születésének tiszteletére szenteltek. 1767-ben Muslay Gábor építette.
* Evangélikus templom, amely a Kishegy nyúlványán található, 1911-ben épült.
* A Muslay-kastély a templommal szemben áll, három épülete U alakot formál (Rákóczi utca 1.). Jelenleg teljesen romos, de a Windland-Fúvósvilág Alapítvány már tervezi a felújítását. A kastély az idők során többféle célt szolgált, többek között német és orosz katonák szálláshelye is volt, majd iskola és óvoda működött az épületben, ezek minden kártékony hatását magán viseli.
* Muslay-tisztilak a falu Penc felőli végén, a XIX. század közepéről való (Rákóczi utca 33.).
* Muslay-Toperczer-kúria a katolikus templom mellett található, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Kisboldogasszony templomA templom 1777-ben épült, barokk stílusban.
