Átírja a vatikáni alkotmányt Ferenc pápa nyolc bíborosból álló tanácsadói testülete, amely múlt csütörtökön fejezte be első megbeszéléseit. Ezt azonban továbbiak követik majd, januárban, majd februárban is egyeztetnek az egyházfővel.
Ferenc pápa múlt hétfői, saját kezével írt közleményével, szakszóval kirográfiájával rendelkezett hivatalosan is a bíborosi tanács létrehozásáról. Mint fogalmazott, a testület feladata az lesz, hogy "segítsen engem az egyetemes Egyház kormányzásában és tanulmányozza a Római Kúriára vonatkozó Pastor bonus apostoli konstitúció felülvizsgálásának a tervét."
Valójában már VI. Pál 1963 szeptemberében, három hónappal pápává választása után felvetette a bíborosi tanács létrehozásának ötletét. Ez akkor időszerű gondolat volt, hiszen ne feledjük, még nem zárult le a II. vatikáni zsinat, s úgy vélhette, felgyorsítaná a döntéshozatalt egy tanácsadói testület létrehozása.
A bíborosi tanács első, múlt csütörtökön zárult "csúcstalálkozója" eredményeként igen fontos változások várhatóak az egyházban. Elsőként a Vatikán eddigi felépítése változik meg. Amint Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője is megerősítette, nem csak kozmetikázásról lesz szó, hanem teljesen átírják a Szentszék "alkotmányát", a Pastor Bonus apostoli konstitúciót, amelyet 1988. június 28-án hagyott jóvá II. János Pál pápa. Ezt egy új charta váltja majd fel. A cél az, hogy a Kúria segítse, szolgálja a helyi egyházakat, s megszűnjön a "a római központosítás" - fogalmazott Lombardi.
A jövőben nagyobb szerepet szánnak a világiaknak. Átalakítják a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus munkáját, amelyet Ferenc pápa már egy júniusi beszédében is előrevetített. Ezzel a püspökök és a Vatikán közötti együttműködést kívánják javítani, vagyis ugyancsak a párbeszédet szolgálja. Az államtitkárságot, ahogy Lombardi fogalmazott, "pápai titkársággá" alakítják át. Létrehozzák a "Kúria moderátora" tisztséget, amelyre még a konklávét megelőző bíborosi tanácskozás idején tettek javaslatot a főpapok. Feladata az lesz, hogy összhangba hozza az egyes vatikáni részlegek munkáját.
Több összevonás várható, mert sok esetben az egyes részlegek ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a Vatikán túlságosan sok külső szakértőt alkalmaz. Ezért alaposan felülvizsgálják, mire mennyi pénz ment el. (A Vatileaks tavaly kiszivárgott dokumentumainak egyik mondanivalója éppen az volt, hogy sok esetben feleslegesen dobnak ki pénzt az ablakon.) Ferenc pápa meglehetősen erélyesen fogalmazott azon főpapokkal kapcsolatban, akik csak a karrier érdekében költöztek a Vatikánba. Mint mondta, jobban teszik, ha ők azonnal elhagyják a Kúriát. (Ez egybecseng a La Repubblicának adott interjújában elhangzott mondatával, amely szerint a Kúria a pápaság leprája".)
Egyelőre kérdéses, hogy mikor születik meg az új apostoli konstitúció. Óscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, a nyolcak tanácsának koordinátora úgy vélte, az alapos munkához idő kell, ezért - mint mondta - nem szabad azonnali változásokat várni. Ferenc pápa előzőleg javaslatot tett arra is, gyorsítsák fel a pedofíliával vádolt papok elleni pereket. Ezért elképzelhetőnek tartja nemzeti és regionális egyházi bíróságok felállítását.
Elégedettek a fiatalok
A 18-29 év közötti olasz fiatalok 83,6 százaléka tartja meggyőzőnek Ferenc pápa nyelvezetét - derül ki a Toniolo intézet felméréséből. Úgy vélik, hogy az egyházfő kijelentései nemcsak megfelelnek a kor elvárásainak, hanem képesek megszólítani az embereket. 85,2 százalékuk úgy véli Ferenc pápa közel áll az emberekhez, 85,5 százalék szerint pedig segíteni próbál a szenvedőknek. A fiatalok 91,5 százaléka tartja rokonszenvesnek az argentin származású egyházfőt. A fiatalok elégedettek ökumenikus törekvéseivel is, nyolcvan százalék úgy látja, hogy a más egyházakkal is kiváló kapcsolatokat ápol. Mindössze 13,3 százalék fogalmazott úgy, hogy nem tett semmit e tekintetben. A fiatalok 84,2 százaléka szerint igen fontos a pápa számára a világbéke. A felmérés során 928 fiatalt kérdeztek meg.
Az elrabolt jezsuitával találkozott az egyházfő
Jálics Ferenc jezsuita szerzetessel találkozott Ferenc pápa. A magyar származású, 1927-ben született szerzetes 1984 óta visszavonultan él egy németországi kolostorban. 1976-ban hurcolta el az argentin haditengerészet a katonai diktatúra idején. Ferenc pápát megválasztásakor bírálatokkal illették, hogy akkoriban a jezsuita rend generálisaként nem tett meg mindent Jálicsért és társáért, Orlando Yorioért. Azért hurcolták el őket, mert a junta azt gyanította, baloldali gerillákkal állnak kapcsolatban. Jálics Jorge Mario Bergoglio pápává választása után, március 15-én közleményt adott ki, amelyben azt írta, "megbékéltem az akkori eseményekkel, részemről az ügy le van zárva. Az Úr segítse útján Ferenc pápát". Öt nappal később ezt újabb nyilatkozattal egészítette ki, amelyben felmentette a vádak alól Ferenc pápát: "Téves azt állítani, hogy elfogatásunk Pater Bergoglio kezdeményezésére történt". - írta. A Szentszék nem részletezte, szombaton miről beszélgetett egymással Ferenc pápa és Jálics Ferenc .
Népszava
Ferenc pápa múlt hétfői, saját kezével írt közleményével, szakszóval kirográfiájával rendelkezett hivatalosan is a bíborosi tanács létrehozásáról. Mint fogalmazott, a testület feladata az lesz, hogy "segítsen engem az egyetemes Egyház kormányzásában és tanulmányozza a Római Kúriára vonatkozó Pastor bonus apostoli konstitúció felülvizsgálásának a tervét."
Valójában már VI. Pál 1963 szeptemberében, három hónappal pápává választása után felvetette a bíborosi tanács létrehozásának ötletét. Ez akkor időszerű gondolat volt, hiszen ne feledjük, még nem zárult le a II. vatikáni zsinat, s úgy vélhette, felgyorsítaná a döntéshozatalt egy tanácsadói testület létrehozása.
A bíborosi tanács első, múlt csütörtökön zárult "csúcstalálkozója" eredményeként igen fontos változások várhatóak az egyházban. Elsőként a Vatikán eddigi felépítése változik meg. Amint Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője is megerősítette, nem csak kozmetikázásról lesz szó, hanem teljesen átírják a Szentszék "alkotmányát", a Pastor Bonus apostoli konstitúciót, amelyet 1988. június 28-án hagyott jóvá II. János Pál pápa. Ezt egy új charta váltja majd fel. A cél az, hogy a Kúria segítse, szolgálja a helyi egyházakat, s megszűnjön a "a római központosítás" - fogalmazott Lombardi.
A jövőben nagyobb szerepet szánnak a világiaknak. Átalakítják a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus munkáját, amelyet Ferenc pápa már egy júniusi beszédében is előrevetített. Ezzel a püspökök és a Vatikán közötti együttműködést kívánják javítani, vagyis ugyancsak a párbeszédet szolgálja. Az államtitkárságot, ahogy Lombardi fogalmazott, "pápai titkársággá" alakítják át. Létrehozzák a "Kúria moderátora" tisztséget, amelyre még a konklávét megelőző bíborosi tanácskozás idején tettek javaslatot a főpapok. Feladata az lesz, hogy összhangba hozza az egyes vatikáni részlegek munkáját.
Több összevonás várható, mert sok esetben az egyes részlegek ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a Vatikán túlságosan sok külső szakértőt alkalmaz. Ezért alaposan felülvizsgálják, mire mennyi pénz ment el. (A Vatileaks tavaly kiszivárgott dokumentumainak egyik mondanivalója éppen az volt, hogy sok esetben feleslegesen dobnak ki pénzt az ablakon.) Ferenc pápa meglehetősen erélyesen fogalmazott azon főpapokkal kapcsolatban, akik csak a karrier érdekében költöztek a Vatikánba. Mint mondta, jobban teszik, ha ők azonnal elhagyják a Kúriát. (Ez egybecseng a La Repubblicának adott interjújában elhangzott mondatával, amely szerint a Kúria a pápaság leprája".)
Egyelőre kérdéses, hogy mikor születik meg az új apostoli konstitúció. Óscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, a nyolcak tanácsának koordinátora úgy vélte, az alapos munkához idő kell, ezért - mint mondta - nem szabad azonnali változásokat várni. Ferenc pápa előzőleg javaslatot tett arra is, gyorsítsák fel a pedofíliával vádolt papok elleni pereket. Ezért elképzelhetőnek tartja nemzeti és regionális egyházi bíróságok felállítását.
Elégedettek a fiatalok
A 18-29 év közötti olasz fiatalok 83,6 százaléka tartja meggyőzőnek Ferenc pápa nyelvezetét - derül ki a Toniolo intézet felméréséből. Úgy vélik, hogy az egyházfő kijelentései nemcsak megfelelnek a kor elvárásainak, hanem képesek megszólítani az embereket. 85,2 százalékuk úgy véli Ferenc pápa közel áll az emberekhez, 85,5 százalék szerint pedig segíteni próbál a szenvedőknek. A fiatalok 91,5 százaléka tartja rokonszenvesnek az argentin származású egyházfőt. A fiatalok elégedettek ökumenikus törekvéseivel is, nyolcvan százalék úgy látja, hogy a más egyházakkal is kiváló kapcsolatokat ápol. Mindössze 13,3 százalék fogalmazott úgy, hogy nem tett semmit e tekintetben. A fiatalok 84,2 százaléka szerint igen fontos a pápa számára a világbéke. A felmérés során 928 fiatalt kérdeztek meg.
Az elrabolt jezsuitával találkozott az egyházfő
Jálics Ferenc jezsuita szerzetessel találkozott Ferenc pápa. A magyar származású, 1927-ben született szerzetes 1984 óta visszavonultan él egy németországi kolostorban. 1976-ban hurcolta el az argentin haditengerészet a katonai diktatúra idején. Ferenc pápát megválasztásakor bírálatokkal illették, hogy akkoriban a jezsuita rend generálisaként nem tett meg mindent Jálicsért és társáért, Orlando Yorioért. Azért hurcolták el őket, mert a junta azt gyanította, baloldali gerillákkal állnak kapcsolatban. Jálics Jorge Mario Bergoglio pápává választása után, március 15-én közleményt adott ki, amelyben azt írta, "megbékéltem az akkori eseményekkel, részemről az ügy le van zárva. Az Úr segítse útján Ferenc pápát". Öt nappal később ezt újabb nyilatkozattal egészítette ki, amelyben felmentette a vádak alól Ferenc pápát: "Téves azt állítani, hogy elfogatásunk Pater Bergoglio kezdeményezésére történt". - írta. A Szentszék nem részletezte, szombaton miről beszélgetett egymással Ferenc pápa és Jálics Ferenc .
