Keszeg 699 lakosú (2010. január 1.) község Váctól 17 kilométerre, északkeletre fekszik. Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korból származó leletek alapján.
A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".
Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.
Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.
1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlagi Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.
A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.
1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.
A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.
A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.
A 18.század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.
Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.
* Huszár-Purgly-kastély – 1749-ben barokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék. Jelenleg óvoda működik benne.
* Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".
Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.
Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.
1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlagi Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.
A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.
1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.
A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.
A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.
A 18.század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.
Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.
* Huszár-Purgly-kastély – 1749-ben barokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék. Jelenleg óvoda működik benne.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Szent Imre templomAz egyhajós, elõreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Fõhomlokzatát párkányok, egyensvonalú oromfalak díszítik, félköríves kerettel épült bejárata a gúlasisakos torony alatt nyílik. A hajó oldalfalait lizéniák tagolják, a keskenyebb szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belsõ tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. Berendezésébõl említést érdemel a barokk szószék, a fõ- és mellékoltárok, és az ezeken elhelyezett XVIII. század végi kisméretû szobrok.
