Renee Swope: Uram, szükségem van a segítségedre

2013. október 11. 07:59 - Andre Lowoa

„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez.” Zsolt 18,7

Egy esti kemény „beszélgetés” végén kijelentette a férjem, hogy tehet bármit, próbálkozhat bárhogyan, nekem az sosem elég. Igaza volt. Férjként és apaként is találtam benne hibát eleget.

De mikor úgy fogalmazott, hogy képtelenség a kedvemre tenni, ez már több volt, mint amit már előtte is elszabadult indulataim elviseltek. Felkaptam a kabátomat, és kiviharzottam az ajtón. Forró könnyek csorogtak az arcomon, ahogy újrajátszottam az előbbi jelenetet.

Elhatároztam, hogy pontosan meg fogom fogalmazni, mi a probléma a férjemmel, és megkérem Jézust, segítsen megváltoztatni. Imádkozásnak hittem, ahogy kezdtem felsorolni kifogásaimat ellene. Aztán egyszerre csak meghallottam önmagam: ronda, mérges önmagam. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem van szükségem segítségre. Isten segítségére, hogy megmutassa, hogyan jutottunk idáig – hét év boldog házasság után.

Már nem csak sírtam, hanem Istenhez kiáltottam segítségért.

Dávid király nagy volt ebben. Ő mindig Istenhez kiáltott, ha valami nyugtalanította. Egyik biblikus megjegyzi, hogy „a ’nyomorúságomban’ kifejezés valószínűleg nem egy adott problémára utal, hanem Dávid király általános állapotát jellemzi, minden olyan helyzetet, amikor bajban vagy veszedelemben volt, és amikor bevett szokása szerint az Úrhoz kiáltott, aki mindig kész volt segíteni rajta.”

Akkor este, mikor végre abbahagytam a beszédet, és figyelni kezdtem, éreztem, hogy Isten rámutat, mindazért a férjemben keresem a hibát, amiért apám nem bizonyult jó apának számomra és jó férjnek édesanyám számára. Összetört szívvel egy széthullott családban töltöttem gyermekkoromat, és ez rendkívül sérülékennyé, csalódásokra fogékonnyá tett. Mindeddig ugyanakkor nem gyászoltam el semmivé foszlott álmaimat.

Beteljesületlen reményeim keserű elvárásokká lettek. Irányító és kritikus voltam, azt hittem, ha olyan férjjé és apává tehetem a férjemet, amilyenné szeretném, akkor ezzel széttört álmaim cserepeit újra összerakhatom. De ez tévedés. Ne a férjemtől várjam, hogy kárpótol az elszenvedett veszteségért, hanem kiáltsak Istenhez nyomorúságomban, és kérjek Tőle segítséget.

Te is hurcolsz sebeket, amik fogva tartanak? Elvárásokat, amiket ember nem teljesíthet? Segítségre van szükséged? Nekem tudom, hogy igen. És tudom, hogy Isten ott van, és várja, hogy Hozzá kiáltsunk.

Ahogy elkezdtem feldolgozni gyermekkorom történéseit és ezek hatását a házasságomra, megtanultam, hogy a gyógyuláshoz vezető utam minden egyes lépésnél Istenhez forduljak segítségért. Idő kellett hozzá, sok-sok ima és nagy bátorság, de Isten mindig kéznél levő segítség volt.

Nehogy elfelejtsem megemlí teni, hogy odavagyok a férjemért. És olyan hálás vagyok azért az estéért sok évvel ezelőtt, amikor végre Istenhez fordultam segítségért!

Uram, a segítségedre van szükségem, főleg …….val/vel kapcsolatban.

Mutasd meg, kérlek, hol kezdjem el, és légy segítségem az úton tett minden lépésemnél.

Jézus nevében, Ámen.

Renee Swope: Lord, I Need Your Help

Encouragement for today, 2013.10.08.

www.proverbs31.org

komment

Csitár

2013. október 11. 07:59 - Andre Lowoa

Csitár 394 lakosú (2010. január 1.) község Szécsénytől 11 kilométerre, délnyugatra fekszik. Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar néven.
Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták.
1327-ben már két falubol álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta.
Nagycsitár Varsány,Kiscsitár Trázs határoa volt.
A XX. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
Majláth-kastély - ma rehabilitációs központ és szanatórium. Parkja védett.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Csitár plébániáját már az 1332-1377 évi pápai tizedjegyzékek is említik, s a középkor során önálló plébániájú hely volt, majd később Nógrádmarcalhoz tartozott. Egyes feljegyzések szerint már 1610 előtt állt a községben templom, melyet 1688-ban mint elpusztultat említették. Az 1731-es Canonica Visitatió szerint a községben nem régen épített fa templom állt.
A mai, barokk jellegű kegyhely 1747-ben épült, régebbi harangjai az 1713-1789 közötti feljegyzések alapján haranglábon voltak elhelyezve.

Bővebben itt: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/helytort/csitar/html/templom.htm

és itt:

http://www.csitar.info/templom.htm

komment

Hugyag

2013. október 11. 07:59 - Andre Lowoa

Hugyag 860 lakosú (2010. január 1.) község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Szécsénytől 8 kilométerre, nyugatra fekszik. Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.
A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.
A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.
1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.
Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.
1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.
1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.
A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Kisboldogasszony templom

Hugyagot először az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette, középkori templomáról azonban csak 1688-ből van adatunk. Ekkor szentélye és sekrestyéje boltozott, hajója táblás, festett mennyezetű volt. Ebből a templomból származhat a plébániakertben 1979-ben megtalált keresztelőmedence, amely ma a plébánia udvarát díszíti. A mai templomot a régi helyén 1751-ben kezdte építtetni Csáky Miklós érsek, felszentelése a plébánia adatai szerint 1754-ben történt. Berendezése lassan készült, 1761-ben még nem volt főoltára. 1912-ben helyre állították padlózatát és a tetőt, ekkor készült az északi oldalbejárat is. A barokk stílusú templom egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt, a toronyfalat és a homlokzat oldalmezőit egy-egy füles keretbe helyezett szemöldökpárkányos szoborfülke, a falsarkokat toszkán fejezetű lapos falpillérek díszítik. A magas torony törtvonalú, övben záródó oromfalak között áll, tört vonalú sisakja alatt órapárkány helyezkedik el. Kőkeretes főbejárata a torony alatt nyílik, a hajó és a szentélyfalakat nagyméretű, szegmentíves ablakok törik át. Sekrestyéje a déli szentélyfalhoz csatlakozik. Belső terét csehsüveg boltozat fedi, mely a pillérkötegeket összekötő hevederekre támaszkodik. Karzatát két vaskos pillérköteg tartja, mellvéde középen övesen kihajlik. A sekrestye keresztboltozattal épült, főoltárát igen jó kidolgozású, barokk szobrok díszítik.

komment

Őrhalom

2013. október 11. 07:59 - Andre Lowoa

Őrhalom 1071 lakosú (2010. január 1.) község a 22-as főközlekedési út és 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Balassagyarmat és Szécsény között félúton fekszik. Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.
A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta.
1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott.
1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.
A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.
1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura.
1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt.
1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze.
1740-ban a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.
A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is:
Drahi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.
1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott.
1598-ban Forgách Zsigmond birtoka volt. A 17. században pusztult el.
Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik.
Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.
A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.
Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).
A XX. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
* Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
* Szent István kápolna (1888): A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
* Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
* Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
* Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
* Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
* Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
* Kövecses és Új-árok horgász tavak
* Horgásztó és camping

http://em.bloglog.hu/page/9/

Szent István király templom

A ma is látható templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg.

komment

Ipolyszög

2013. október 11. 07:57 - Andre Lowoa

Ipolyszög 648 lakosú (2010. január 1.) község történetének kezdete még a XV. századig nyúlik vissza, önálló településként 1905-ig Riba (hal), 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves „házasság” ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február hó 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett.
Balassagyarmattól levált falu, régen a szláv Riba nevet viselte, ami arra utal, hogy az Ipoly árterületén halászatból, csíkászatból éltek a helyiek. Valaha egy vár is volt a közelében.
Ipolyszög kis település a szlovák határ mellett és igazándiból a vasútállomás határában lévő „Sisa Pista” csárdán kívül semmi érdemleges látnivalóval nem büszkélkedhet, azaz…
A településtől északkeleti irányban másfél kilométerre egy egyedül álló meredek dombon sziklabérc mered a magasba, megmászni igazi feladat. Ma már jórészt benőtte az erdő, de a sziklafalak folytatásaként épült erődítés még ma is jól látható.
A néprege IV. Béla korára teszi a vár keletkezését, azonban az oklevelek csak 1331-ben említik először a várat, habár magáról a faluról jóval korábban szó esik. Az első tulajdonosa a Kanizsa család kötelékébe tartozó Simon volt, aki előkelő származása dacára jórészt a környék illetve távolabbi vidékek fosztogatásával foglalkozott. Rablások, gyilkosságok, templomok kifosztása tette hírhedtté mindaddig, míg a király csapatot nem küldött elfogására.
Simon bezárkózott a várába, de egyik embere éjszaka kinyitotta az ostromlóknak a kaput. Simont ott helyben négyfelé vágták, a várat a király elkobozta és Gergely főpohárnok mesternek adományozta, de pár évtized múlva már királyi várként emlegetik és az is maradt hosszú ideig, addig amíg Zsigmond király pénzszűkében nem lévén ezen is túl nem adott.
Új tulajdonosai – a Szerémiek – alatt feléledt az átkos emlékű kor, ők is raboltak, fosztogattak belőle úgy, hogy Mátyás sereget küldött ellenük /1483/. Szerémi Gézát ez egyáltalán nem rettentette meg, ágyúkkal fogadta az ostromlókat. Nem is történt baja, hamar elfeledték bűneit és halála után fia, Imre II. Ulászló gyászos emlékű uralkodása alatt birodalmi hercegséget kapott. A Szerémiek nádori ágának kihalta után sikerült Bedek Máté felsőmagyarországi főkapitánynak megszerezni a várat és nagy költséggel felújította, átépítette a már ekkor romladozó falakat. A költségekhez a közeledő török veszedelem hatása miatt az ország és a megye is hozzájárult. Bedek Máté nem sokáig élvezhette a tulajdonlást, mert két év múlva egy vadászaton lova levetette a hátáról. Még két napig élt, eljövendő halálát megérezve hazahívta Budáról az akkor ott udvarnokoskodó Miklós fiát, aki azonban nem érkezett egyedül.
Erőszakkal magával hurcolta Szapolyai Dorottyát, akibe halálosan szerelmes volt és aki akkor már a király vadászmesterének volt gyűrűs menyasszonya. Újsütetű szerzeményének nem örülhetett túlságosan sokáig, tette hatalmas felháborodást keltett az udvarban és a harmadik napon Koháry József a vadászmester parancsnoklatával megjelent a királyi sereg.
Miklós bezárkózott a várba, de reggelre elhűlve tapasztalhatta, hogy a személyzet éjszaka elszivárgott a várból, jórészt egyedül maradt Szapolyai Dorottyával. Arra gondolni sem lehetett, hogy védekezzen és amikor megadásra szólították fel, Dorottyával együtt leugrott az öregtoronyból. A király büntetésként a várat leromboltatta, a török időkben már romként emlegetik. Nem is épült fel többé, minden hadi jelentőségét elvesztette és maradt az ami ma is: festői rom.
A vár alatti völgyben egy forrás található, a néphit szerint itt halt meg az utolsó várúr és kedvese, ez talán nem igaz, de az biztos, hogy vizéből a környékbeliek nem isznak.
A vár sajnos elpusztult, de Ipolyszögnek így is sok építészeti remekműve van. Köztük a katolikus templom, az evangélikus templom, a nagy területen elterülő ipolyszögi temető és végül, de nem utolsó sorban a most éppen átalakítás alatt lévő Sisa Pista Csárda, ami a helyiek és a környékbeliek egyik kedvenc helye volt fénykorában.
Az 1923-ban épült Magyarok Nagyasszonyának felszentelt Római Katolikus templom, amely 2006 nyarától már szinte teljesen megújult, új tetőszerkezetet és új belső burkolatot kapott.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Magyarok Nagyasszonya templom

komment

Patvarc

2013. október 11. 07:57 - Andre Lowoa

Patvarc 654 lakosú határközség, Balassagyarmattól délkeletre, 5 kilométerre fekszik. A honfoglalás idején a szlávok az Ipoly völgyében laktak a legsűrűbben. A község nevét a szlávok adták, mely arra utal, hogy a település a honfoglalás idején Patvarc néven ismert volt. A Patvarc egyelemű tulajdonnév. Első nyelvi emlék 1335-ből származik, ahol Potvorch-ként volt olvasható. Tulajdonképpen egy Potvor nevű személy emberei, Potvorék. A szláv Potvor személynév etimológiailag azonos a magyar patvar főnév szláv előzményével. Patvarc Balassagyarmat szomszédságában fekvő kis község. 1460-1468 idején a szécsényi uradalomhoz tartozott. A XVI. század közepén szintén behódolt a töröknek és az 1562-1563. évi török adólajstromban nyolc adóköteles házzal van felvéve, 1579-ben tizenegy adóköteles házzal írták össze. Ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A XVI. század végén elpusztult, s még az 1715-1720. évi összeírásból is hiányzik. 1770-ig azonban ismét benépesült, s az úrbéri rendezéskor Kubinyi Antal, Bossányi Ignácz és a Prónay örökösök voltak a földesurai, 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi. A falu eddigi földesura 1854-ben meghalt. A gazdaságot felesége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányított 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a XIX. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.
A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1992. január 1-jén kapta vissza.

Római katolikus templom (Szent-kereszt templom) (A község központjának meghatározó épülete a kis római katolikus templom, mely 1858-ra készült el, neogótikus stílusban. Eredetileg a Szent-Ivány család kriptakápolnája volt. )
Harangláb (A templom közelében álló népies barokk harangláb a XVIII. század második feléből származik)
Majláth-kastély (A klasszicista eredetű Majláth-kastély 1830-ban épült, majd a XIX. század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, majd magántulajdonba került.)

http://em.bloglog.hu/page/9/

Szent Kereszt templom

A neogótikus templomot 1858-ban építették, s eredetileg kriptakápolnának szánták. Kriptájában a Szent-Ivány, Szügyi és Simonyi család tagjai vannak eltemetve. A kis kegyhely egyhajós, nem keletelt. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó, a hajó és a szentély sarkain, a bejárat két oldalán támpillérek helyezkednek el. A kapu pálcatagos kerettel készült, ablakai csúcsívesek. Főhomlokzatát neogótikus konzolokra helyezett huszártorony zárja le. A sekrestye a hajó déli falához csatlakozik. A hajó egy botszakaszból áll, mind a hajót, mind a szentélyt csillagboltozat fedi. Egyszerű fa karzatát két falpillér tartja. A templom alatt kripta található. A szentély külső falán emléktáblák vannak elhelyezve.

A templom 150 éves évfordulóját 2008. augusztus 31-én ünnepelték, melyen jelen volt Beer Miklós megyéspüspök is.

komment

Az eutanázia aláássa a társadalmi szolidaritást

2013. október 10. 11:39 - Andre Lowoa

André-Joseph Léonard mechelen-brüsszeli érsek felhívja a figyelmet az eutanáziát kiterjesztő belga törvényjavaslat veszélyes társadalmi hatásaira.

A korábbi hírünkben felvázolt belga törvényjavaslat, amely az eutanáziát kiskorú gyermekekre is kiterjesztené, továbbra is kemény vita tárgya. Az eutanáziát kiszélesítő törvénynek az is veszélye, hogy megnyit egy kaput, amely aztán egyre szélesebbre tárul. A vita jelenlegi szakaszában a Belgiumban 2002-ben elfogadott törvényt kívánják kiterjeszteni a 15 év alatti gyermekekre és az Alzheimer-kórban szenvedő betegekre. Ha javaslatot jóváhagyják, az orvosok véget vethetnek egy gyermek életének, ha olyan helyzetben van, amelyre orvosilag nincs megoldás, testi vagy pszichés szenvedése elhúzódó és elviselhetetlen, és eutanáziát kér. Az is kérhetné a kegyes halált, aki „elviselhetetlenül” szenved.

André-Joseph Léonard mechelen-brüsszeli érsek a SIR-nek adott interjújában rámutatott: ebben a kérdésben az egyéni szabadság üt vissza, amely szerint minden ember saját életének és halálának ura, azaz ő rendelkezhet arról, mikor és hogyan haljon meg. A téma minden bizonnyal a mai kulturális közegben gyökerezik. A halál idejéről és módjáról való döntés azonban másokat is bevon a megvalósításba. Azt kéri, hogy orvosok, ápolók, az orvosi személyzet, gyógyszerészek alkalmazkodjanak, igazodjanak az illető akaratához, és tegyenek eleget annak. Megtévesztő tehát azt gondolni, hogy az eutanázia választása csak az érdekelt személyt érinti, vagy hogy itt az egyén szabadságáról van szó: ez a választás másokat is bevon az eljárásba.

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan hat vissza a társadalomra egy eutanáziát engedélyező törvény, tapasztalata alapján az érsek megállapította: árt az emberek közti szolidaritásnak. Alapjában véve az eutanáziáról való törvényalkotás nem tudatosan, de azt a gondolatot táplálja a közvéleményben, hogy mindenkinek egyedül kell megoldania saját problémáit.

„Amitől leginkább tartok – mondta André-Joseph Léonard –, éppen az a benne meghúzódó, álnok hatás, az a légkör, amely különösen nagy befolyással lehet az idősekre, azokra, akik nem tudják ellátni magukat: ha nehéz helyzetben vannak, úgy dönthetnek, hogy aláírnak egy papírt azt gondolva, hogy halálukkal megoldanak minden problémát, nem lesznek többé terhére senkinek. A gondolatmenet világos: ’érzem, hogy öregszem, kezdem elveszíteni mentális és fiziológiai képességeimet, jobb, ha meghalok’. Az eutanázia lehetősége olyan légkört teremt – a szolidaritás helyén, amely a gyengébbekkel való törődést is magába foglalja –, amelyben burkoltan ott rejlik a gyengébbtől való megszabadulás, amikor az teherré válik a közösség számára.”

A brüsszeli érsek határozott véleménye, hogy meg kell állnia az eutanázia kiterjesztésére irányuló folyamatnak. Egy törvényjavaslat szülői beleegyezés nélkül is jogot biztosítana a kiskorúaknak az eutanáziához. A tervek között szerepel a lehetőség kibővítése a demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedőkre is. Ezek a javaslatok aláássák a társadalmi kötelékeket és az emberek közti szolidaritást is – hangsúlyozta. Fennáll a veszély, hogy a megnyitott kapu egyre inkább kitárul.

Két eset az egész világon nagy port kavart. A 42 éves Nancy Verhels egy rosszul sikerült műtét következtében „gyógyíthatatlan állapotba” került, és „elviselhetetlen szenvedéseket” kellett elviselnie, ami utat nyitott számára, hogy eutanáziához folyamodjon.

Christian De Duve (1974-ben orvosi Nobel-díjat kapott) a Le soir című lapban közzétett levelében nyilatkozott arról, mi vezette őt az eutanáziáig: „Nem vagyok hívő. Meghalok, nem történik semmi.” Így várta lányát az Egyesült Államokból, és szerettei körében távozott el a földi életből. Lánya, Francoise nyilatkozta: „ránk mosolygott, azt mondta ’viszlát’, majd örökre lehunyta szemét”.

Magyar Kurír

komment

Hat magzatot mentett meg az abortusztól

2013. október 10. 11:38 - Andre Lowoa

„Már befizettük a csekket és megvolt az időpont is csütörtök reggel 7 óra. Egész éjjel nem aludtam, interneteztem reménykedtem hátha találok bármi olyat ami megkönnyítheti a döntésem. Rátaláltam erre az oldalra és elolvastam a leírottakat, hogy mennyit szenvedtek azok, akik lemondtak a babájukról. Ekkor eldöntöttem, bármi is lesz ezután, de én megtartom a babákat, és ha kell, egyedül nevelem fel őket. Másnap reggel elmondtam neki, hogy nem vetetem el a babákat, erre nagyon ideges lett, és azzal fenyegetőzött, hogy megöli magát”- írta januárikommentjében ikerbabak00.

A Kozonithy blog szerzője 2007. április 22-én tett ki egy posztot Fényképek abortusz után címmel. A poszt végén volt egy link abortált magzatok fényképeihez. Mint a szerző írja, azóta ezt a bejegyzést a Google már az első 10 között dobja ki, ha valaki beírja az abortusz szót, vagy ha a szó szerepel a keresett szövegben. Ennek hatására olyan nők – nem egy esetben 18 év alatti lányok – kezdtek a bejegyzés alá kommentárokat írni, akik valamilyen úton módon teherbe estek (vagy ha úgy jobban tetszik áldott állapotba kerültek) – bár az ő értelmezésükben a terhet inkább a szó szoros értelmében vehetnénk, hiszen a magzat a legkülönbözőbb okokból főként lelki terhet jelent számukra, ami miatt az abortuszon gondolkodnak. Az abortuszon gondolkodó kismamák segítséget és tanácsot kérnek itt máig, és kapnak is másoktól, anyáktól, apáktól, kismamáktól, tapasztalt és laikus hozzászólóktól egyaránt.

Ikerbabak00 bejegyzése után szinte egy év telt el addig, mikor barbara2008 februárjában megírta, mit élt át az abortuszkor és utána:

Az abortusz egy nagyon megrázó és undorító dolog...Kitépnek belőled egy darabot..te meg csendben tűröd...és ami utánna jön,az a legszörnyűbb..minden meg fog változni,magadra maradsz,senkit sem érdekel,hogy nem tudod elfelejteni...nem lehet beszélni senkivel..nekem a saját anyám mondta azt,hogy próbáljam elfelejteni...3éve jártunk a barátommal,amikor teherbe estem,nagyon szerettem őt,akartam a babát,de ő hevesen tiltakozott..én féltem,hogy elveszítem és miatta tettem meg..azóta nem tudom feldolgozni,Miden más lett...nagyon sokszor érzem magam egyedül a világban és ha ránézek egy babára

elkap a sírógörcs...egy viszont számomra világos..Ha egy pasi nem akarja a gyereket,akit tőle vársz,jobb elfelejteni...nincs olyan,hogy nem megfelelő az idő,vagy nincs pénz..csak az számít,hgoy bízol-e a választottadban és viszont...eggyütt bármire képesek lesztek...én halgattam a barátomra és minden nap azzal a gondolattal kelek,hogy nem kellett volna megtennem...ezt a terhet már egész életemben cipelni fogom és nemhogy múlna..csak erősödik..olyan űr van bennem,hogy néha úgy érzem szétrobbanok és nagyon dühös vagyok...

...nagyon szeretem a barátomat,vele szerettem volna leélni az életem,de ezt nem tudom neki megbocsájatni...egyszerűen valami elszakadt köztünk...a legrosszabb,hogy ő ezt nem látja...nem is érzi,hogy tartozik nekem emiatt...az egész életem megváltozott...más dolgok a fontosak...a babát meg nem tudom elengedni...sokszor látom álmomban az arcát...a pasiknak künnyű..semilyen felelősség nincs rajtuk,a barátom mai napig nem is fogja fel,mit csinált velem...

..remélem azért vki vigyáz a babámra odafent...mert most is sírok...pedig már háromhónap telt el...remélem az esetemből mindenki tanul..és ha legalább egy baba menekül meg a haláltól az írásom miatt,akkor tudni fogom legalább tettem vmit ...

Aztán 2008 szeptemberében megérkezett az első olyan komment, amiben valaki azt írta, abortuszon gondolkodik.

sziasztok.nekem 4hónapja van egy barátom,és egy hete kiderült hogy 11hetes vagyok.ő nem akarja a babát,és én rá vagyok kényszerülve holna az abortuszra,mert ha magtartom,elhagy.és ezt nem akarom,és inkább szenvedek.....

Ezután rengetegen kezdtek el a kommentekben arról írni, milyen kismamának, anyukának lenni, és hogy akármilyen kilátástalan a helyzet, mégis miért jó a baba mellett dönteni.Például:

Kedves Kati! Miért lennél rákényszerülve az abortuszra? Én 21 évvel ezelőtt ugyanilyen helyzetben voltam, mint Te. Akkor azt mondtam a barátomnak, hogy én mindenképpen meg akarom szülni a gyerekemet, mert az őtőle van, akit szeretek, és ha neki nem kell, hát fölnevelem én egyedül. Ez szíven ütötte, erre nem számított. Összeházasodtunk és azóta született még egy gyerekünk. Az a kicsi baba élni akar... És ha megpróbálnád a gyerekkel kettesben az életet? Ha azt mondanád a barátodnak, hogy bármikor láthatja, amikor csak akarja...

Majd jött a következő abortuszon gondolkodó lány kommentje, ami alatt beindult az újabb spontán babamentő akció, amit aztán még több követett.

Sziasztok!
20 éves vagyok, a párommal fél éve járunk együtt, nagyon szeretjük egymást. Szó volt már házasságról is. Nem lakunk együtt még sajnos.
Most derült ki hogy terhes vagyok tőle. Nem tudom mennyi idős lehet.2-3 héttel ezelőtt vettünk tesztet, az negatív volt, szóval....
Főiskolára járok, 3-ad éves vagyok. Júniusban végeznék (de még csúszhatok is 1 évet) Januárban lesz egy fontos vizsgám, attól függ hogy bent maradok e suliban vagy sem) --Befolyásolja a vizsgát.
Mindenképp beakarom fejezni a sulit, de nem levelezőn!!! Meg még tovább akarok tanulni!!
angol nyelvvizsga, ECDL, jogosítvány + másik diploma!!
Nem akarom egyből gyerekkel indítani az életem.
Gyerekes vagyok, nem tudok főzni se!! Nem bírom a gyereksírást :( aranyosak, de nem érzem magam képesnek rá :( HELP!
Neki nincs fix munkahelye, most talált munkát...
20 éves ő is. Megakarja tartani a gyereket. El is akar venni feleségül. Szeret, imád. Mindent megakar tenni hogy később jó lenne nekünk....
Én nem akarom megtartani. Szeretnék még tanulni, dolgozni, karrier....
De az abortusz borzasztó dolog...és fájdalmas azt olvastam :( ettől is félek nagyon. Nagy a kockázat a későbbiekre nézve :( és a lelkiekben tönkremennék bele tuti :( párom szerint is nagyon kilennék készülve.
Mit tegyek? Mi lesz ha nem lehet majd többi gyerekem ezek után??
Segítsetek kérlek!!
Nem tudom mi legyen? Bizonytalan vagyok.
Pénteken megyek ultrahangra addig gondolkozok.....

A több segítségkérőnek nem csak anyukák, hasonló helyzetet átélt nők segítettek, hanem beszálltak orvosok is.

Kedves Nile!

Orvos vagyok, naponta betegeket veszek fel, köztük nőket, akik közül többük abortálta gyermekét. Számos esetben olyan pszichés zavarokkal küzdenek, amelyek egyéb testi betegségek forrásai, okozói. Van, aki elmebeteg lett, van aki csak csendesen próbál küzdeni a post-abortus syndroma részeként megnyilvánuló súlyos depresszióval.
Az abortusz megoldásnak tűnik az adott pillanatban egy problémára, azonban a későbbiekben sokkal több problémát okoz. Ha kedves a pici élete, és a saját testi-lelki egészséged, tarts ki mellette, vállald föl őt! Kérj segítséget Böjte Csaba csobánkai anyaotthonában, a Nagycsaládosok Országos Egyesültétől, vagy az Alfa Szövetségtől www.communio.hu/meh/alfa.htm
Megéri! A jelenlegi krízis - ha nehéz de jó, helyes megoldást választasz - személyes növekedéshez, érettséghez, és számos új baráthoz fog juttatni.

Végül Nile megtartotta a babát, és ebben a blognak is szerepe volt:

Sziasztok!
Köszönöm a sok jó tanácsot, nem vetettem el a babát, viszont közben kiderült, hogy ujjbegynyi sérvem van, és a hasfalam mellette is el van vékonyodva, valamint a hosszanti hasizmom is el van távolodva, így gyenge az egész.
Én nagyon félek ettől, már most, pár hét elteltével is nehezen tartom magam.Nem tudom, hogy látom el mejd a másik két picit, és őt, ha megszületik. Számtalanszor műtött, szétrongyolódott sérült hasfallal hogy lehet kihordani úgy, hogy nem kell végigfeküdni az egészet, mikor már most, 9 hetes körül is nehéz a szakadt hasfalam miatt.
Én nagyon félek, ingerült vagyok, és a két gyerekemre sem tudok úgy figyelni.
Amióta eldöntöttük, hogy megtartjuk, azóta rettegek, hogy mi lesz, ha nem tudom magam tartani, vagy teljesen szétszakad a hasam.
Az orvos azt mondja, nem akadálya a terhességnek, de mi lesz közben, és utána azt ő sem tudja.
Nem a császártól, hanem a sérvtől és a szita hasfalamtól félek,amit a trerhesség még jobban szét fog szakítani.
Nincs döntés, ami számomra megnyugtató lenne.

Nile

Judy29 2009 márciusában talált rá a bejegyzésre:

Sziasztok!
29 éves vagyok és kb 4 hetes terhes.Összejöttem valakivel,de kiderült,hogy nem az az ember akit kerestem.Viszont terhes lettem(Ő nem tudja)Nem tudom,hogy mit csináljak,mert volt már egy ab.-m.Talán most kezd beindulni a vállalkozásom,de nem megy olyan jól,hogy egyedül neveljek egy babát.Mi lesz így velem?Terhesen,gyerekkel kinek kellek?Bejelentett munkám sincs.Mit csináljak?Segítsetek.

Számos hozzászólás, biztatás és a a lehetőségek felvázolása után érkezett a komment:

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a sok bíztatást.Úgy döntöttem,hogy megszülöm a babát és ha már megszülöm akkor fel is nevelem.Nem tudnám odaadni senkinek.
Fogalmam sincs,hogy mi lesz,de az Édesanyám az első sokk után bíztos segíteni fog.Szerencsére nagyon sok barátom van akik szintén mellettem állnak.És mindenkinek kívánom,hogy jó döntést tudjanak hozni.

A poszt elején említett ikerbabak00 ezutáná írta meg idézett történetét:

Sziasztok!!!
Én is hasonlóan jártam mint ti itt néhányan. nem szerettünk volna még a párommal kisbabát, de mégis összejött. Persze mikor kiderült, hogy babát várok akkor ő kijelentette,hogy én kellek neki de a baba nem.Annyira szerettem, hogy képes lettem volna bármire érte.így hát bele egyeztem, mert nem szerettem volna elveszíteni.Elmentünk orvoshoz, hogy megbeszéljünk vele egy időpontot, de persze előtte megvizsgált. Kiderült, hogy két kis emberke fejlődik benne szóval ikrek.Nekem majd meg szakadt a szívem mikor megtudtam, hogy két gyerekről kell lemondanom.Ő nem is igazán foglalkozott ezzel.Már befizettük a csekket és megvolt az időpont is csütörtök reggel 7 óra.Egész éjjel nem aludtam, interneteztem reménykedtem hátha találok bármi olyat ami megkönnyítheti a döntésem.Rá találtam erre az oldalra és elolvastam a leírottakat, hogy mennyit szenvedtek azok akik lemondtak a babájukról. Ekkor eldöntöttem bármi is lesz ezután
de én megtartom a babákat és ha kell egyedül nevelem fel őket.Másnap reggel elmondtam neki hogy nem vetetem el a babákat, erre nagyon ideges lett és azzal fenyegetőzött, hogy megöli magát.akkor jöttem rá hogy nem jelentek niki semmi t csak magára tud gondolni. Persze elhagyott, de nem tett magában kárt.a babák megszülettek.Két gyönyörű egézséges kisfiúk.Most már 3 hónaposak, de soha egyetlen egy percre sem bántsm meg hogy akkor nem tettem meg azt a szörnyűséget, mert senki sem lehet fontosabb egy gyereknél.mindenkinek azt ajánlom ha ilyen helyzetbe kerül jól gondolja meg mit tesz hisz egy ember életéről van szó aki nem védheti még meg magát és csak az anyukájára számíthat!!!!!

Egy 19 éves lány is az abortuszon gondolkodott, de végül máshogy döntött.

Sziasztok !

19éves vagyok már van egy kislányom 14honapos és most 2hete derült ki hogy babát várok minden nap gondolkodok hogy mi legyen megtartsam e vagy ne
néztem videot is a abortuszrol szörnyü
nem tudom mit tegyek de páromal nem igazán vagyunk jobba és mi lesz ha megtartom és 2gyerekel egyedül kérlek irjatok
És mostmár nem csak kaparás van hanem vákumozás is lehetséges?

Sziasztok voltam dokinál ma most 6hetes vagyok és már ver is a kis szive
megkérdeztem a dokitol mennyi a abortusz 30000ft hogy megöljem a gyerekem hmm azota is gondolkozok minden percben
és ugy döntötem megtartom és máskor nagyon nagyon vigyázok :D

Legalább hat baba életben maradásában játszott szerepet ez az egy bejegyzés és a kommentelők. Természetesen nem csak sikertörténetek vannak, többen az abortusz mellett döntöttek, és ezután írtak a blogra kommentet. Ugyanakkor a heti több száz letöltés azt sejteti, hogy a poszt azóta is sokakat segíthet. Ki tudja, hányan nem írták meg, hogy a gyermek mellett döntöttek? Végül idézzük az egyik utolsó kommentet:

Sziasztok!
Szerintem ne döntsön senki sem az abortusz mellett.Nekem is el kellett döntenem hogy abortusz vagy a gyerekeim felnevelése, de én szerencsére mellettük döntöttem,10 hónapos iker fiaim vannak,de a mai napig áldom Istent, hogy akkor a végzetes nap előtt ráleltem erre az oldalra, mert segítettek jó döntést hozni. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm!

(dobray, mandiner.blog)

komment

Balassagyarmat - 2013-06-30 07:21 vasárnap

2013. október 10. 09:43 - Andre Lowoa

Balassagyarmat, 16520 lakosú (2010. január 1.) város a 22-es főközlekedési út mentén terül el Nógrád megye közép-északi részén. Vasúton a 75-ös/Vác-Balassagyarmat/ és a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vonalak találkozásánál terül el. A város ” az Ipoly parton, egy napkelet és délfelé elterjedt és hosszan nyúló térségben fekszik. Ezen térségnek nagyobb része homokos, s ez okból származtatják a lakosok azt, hogy ha tiszta búzát vetnek is, felessé változik az; ugyanezért is leginkább a szomszéd Puszta-Bérben szoktak vetni.” - írta a városról másfél százada Mocsáry Antal. Balassagyarmat már a rézkorban is lakott volt. A helység nevét a honfoglalást követően a hét magyar törzs egyikéről, Gyarmatról kapta. Gyarmatot 1246-ban IV. Béla, a Balassa család ősének, Detre fiának, Miklósnak adományozta. A család elei a tatárjárást követően 1260-tól erődített hellyé alakították. Már a XIII. század közepétől Gyarmat a Hont és Nógrád megyei nádori gyűlések színhelye. 1374-ben Nagy Lajos a várost a Balassák Balás nevű ősének birtokába adta, tőle vedte a család később vezeték-, a város pedig előnevét. Sajátságos módon a helység további számottevő fejlődéshez a XV. század eleji huszita háborúk járultak hozzá. Ekkor a környék földesurai Gyarmatra húzódtak be és itt kuriális épületeket állítottak maguknak. Minden jel szerint ebben az időszakban települtek le itt az első zsidó családok. 1663-ban egy török ostrom során elpusztul. Újratelepítése hamar megindul, szlovákok, csehek, németek is nagy szerepet játszanak ebben, de magyar jellegét sohasem veszíti el teljesen. A német katonaság kivonulása után 1790-től Balassagyarmat a vármegye székhelye lett. Balassagyarmat központtal Nógrád vármegye az országos reformmozgalmak egyik vidéki fellegvára lett. A reformkor végére az óvárostól délre kialakult a település új központja és főutcája. Ide költözött Madách Imre és Mikszáth Kálmán is. Ekkor olyan épületek készültek el, mint például a megyeháza, a zárda és a régi városháza. A XVII. század végétől a Balassa és a Zichy család közösen birtokolta a várost. A Balassák és a Zichyek gyakran megfordultak Gyarmaton. 1923 óta újra hivatalosan város.
A római katolikus temploma 1747-ben épült homlokzati toronnyal, óriás-órapárkányos, egyszerű homlokzattal. Főoltára 1763-ból való, Sankt pölten-i oltárfestő műve. Jobb oldali mellékoltárán üvegkoporsó látható Szent Felicián ereklyével, baloldalt a Szent_Anna oltáron B. Maulbertsch képe található.
A volt görögkeleti templom 1910-ben épült romantikus szecessziós stílusban, amely magán viseli az orosz művészet hatását.
A városháza, egyemeletes, eklektikus stílusú épület 1914-ben épült Waldner Gyula tervei alapján. A városházát négyoszlopos erkély díszíti.
A volt vármegyeháza, a régi kaszárnya 1832-1836 között épült Kasselik Ferenc tervei szerint, klasszicista stílusban. Jelentős tömegű egyemeletes, héttengelyes középrizalittal, előreugró manzárdtetős épület. A középrizaliton bábos korlát látható. Mikszáth és Madách itteni működéséről emléktábla és Mikszáth-mellszobor emlékezik meg. Madách Imre nagyméretű bronzszobra Sidó Ferenc alkotása 1937-ből.
A Palóc-ligetben található a Palóc Múzeum eklektikus-szecessziós stílusú egyemeletes kellemesen tagozott épülete, mely Waldner Gyula tervei szerint épült 1914-ben. Az 1891-ben alapított múzeum ma a megye híres néprajzi gyűjteményének ad otthont.
A Csillagház L alakú földszintes épület, udvarán árkádokkal. Az egykori nemesi kúria, ma a város helytörténeti gyűjteményét őrzi.
A Rákóczi utcában szép klasszicista stílusú lakóházak találhatóak, melyek egyikében még Petőfi Sándor is megszállt.
A helység neves szülöttei: Rózsavölgyi Márk zeneszerző, Bérczy Károly író, műfordító, Jobbágy Károly költő.

http://em.bloglog.hu/page/9/

komment

Érsekvadkert

2013. október 10. 09:43 - Andre Lowoa

Érsekvadkert 3597 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 22-es főközlekedési út mentén Rétságtól 9 kilométerre, északkeletre fekszik. A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a megye legrégibb helységeinek egyike.
Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése más 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.
Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alákerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.
1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.
Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849.január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.
1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.
A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.
1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.
A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.
A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1734-ben épült. A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A XIX. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglakoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.
Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.
A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A XX. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.

* Római Katolikus Templom (1734, barokk),
* Római Katolikus Plébánia (1743, késő barokk),
* Drágffy-kuria (1790 körüli, késő barokk),
* Helytörténeti Emlékház (19. századi),
* Kálvária Kápolna (1904)
* Víztorony (tégla épület)
* zsidó temető
* Természetvédelmi terület (gyurgyalag)

http://em.bloglog.hu/page/9/

Szent András-templom

A község plébániájának első említése 1283-ból való. Az 1688-as leírás szerint a szentély és a sekrestye boltozott volt, a hajót festett famennyezet fedte, festve voltak az ülőhelyek és az új karzat is. 1710-ben leégett. A mai templomot a plébánia adatai szerint 1743 körül barokk stílusban Esterházy Imre prímás építtette. A templom nagyobbméretű, egyhajós, keltelt, előreugró középtornyos. Háromemeletes tornyához íves oromfalak csatlakoznak, bádogborítású hagymasisakja alatt tagolt órapárkány látható. Az oldalfalakat kettős falpillérek tagolják, közöttük félköríves, záróköves kerettel ellátott ablakok helyezkednek el. Kissé keskenyebb szentélye egyenes záródású, legömbölyített sarkokkal. Mindkét oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója ötszakaszos, szentélye és két sekrestyéje csehsüvegburkolattal fedett. Az oltár barokk, keresztelõkútja klasszicista stílusú.

Szent Kereszt felmagasztalása-kápolna

komment

Horpács - Pusztaberki

2013. október 10. 09:43 - Andre Lowoa

Horpács 172 lakosú (2010. január 1. ) Nógrád-medencei község, Rétságtól 10 kilométerre, északra fekszik. A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent. 1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.
A római katolikus templom 1740 és 1744 között épült gótikus alapokon álló, előreugró homlokzati tornyos, egyszerű barokk épület. Kertjében a Mikszáth család tagjainak sírjai, Szontágh Pál síremléke található. A közelben van Nagy Iván, a címertan egyik legnagyobb tudósa, a Nógrád megyei múzeumok megalapítójának a sírja, aki húsz évig élt Horpácson.
A Mikszáth Emlékmúzeum eklektikus stílusú épület 1910-ből. Az író 1904-ben vásárolt birtokot Horpácson. Szontágh Pál, Madách Imre barátja kúriáját vette meg, de 1906-ban új, timpanonos, egyemeletes épületet építetett. 1954-ben Mikszáth-emlékszoba nyílt, majd 1982-ben Mikszáth és Nógrád megye kapcsolatát bemutató kiállítás. A földszinten az író eredeti bútoraival berendezett helyiség, az emeleten sok személyes tárgyat tartalmazó kiállítás és az író életpályájáról, nógrádi kötődéseiről tanúskodik.
A Szontágh-kúria a múzeum mellett álló földszintes, klasszicista stílusú építmény. 1910-ben egyemeletesre építették át.

Pusztaberki 119 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 9 kilométerre, északkeletre fekszik. A község neve egy 1379. évi határjárási jegyzőkönyvben fordul elő először, majd 1383-ban a Budai Káptalan jegyzőkönyvében is szerepel. 1579-es török kincstári adatok szerint házainak száma 42, lakosainak száma 177 fő. A község valószínűleg a törökök hatására az eredeti helyéről a főúttól távolabb eső, védettebb völgybe települt át és jelenlegi helyén 1851-ben Berki-Puszta néven említik a krónikások. A törökök kiűzése után települt be újra és hozzátartozik még Vörösharaszt puszta is, de az 1715-1720-as évi összeírásokban nincs följegyezve. Szent Mihály tiszteletére ajánlott kápolnáját a Bodonyi család építette az 1700-as években. Régi templomának csak a helyét ismerjük, a faluhely dűlőben volt, ahol helyét sokáig egy fakereszt őrizte. Pusztaberki mezőgazdasági adottságai közepesek, a lakosság nagy része évszázadokra visszamenőleg földművelésből élt, de a helyi termelőszövetkezet megszűnésével munkalehetőség a községben szinte alig volt, ezért a fiatalok a közeli nagyobb települések és a főváros ipari ágazataiban helyezkedtek el. Ezzel együtt sokan elköltöztek a faluból.

http://em.bloglog.hu/page/7/

HORPÁCS Szeplőtelen fogantatás templom

A község korábbi templomát, mely fából készült, már 1715-ben említik. A mai, barokk stílusút 1740-ben kezdték építeni, s 1744-ben fejezték be. Harangjairól, melyek fa haranglábon voltak elhelyezve, 1727 és 1832-ből vannak adatok. A templom sekrestyéje közelebbről meg nem határozott évben földrengés következtében megsérült. A kegyhely egyhajós, előreugró középtornyos, szabályosan keletelt. Az egyszerűbb főhomlokzatot koronázópárkány osztja, a toronyhoz csatlakozó háromszögű oromfalak a homlokzati sík mögött állnak, a tornyot hegyes sisak fedi. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó. A torony alatt nyíló kapuja kőkeretes, félkörös záródású, zárókővel és vállkövekkel díszített. Ablakai is félkörívvel záródnak. Déli oldalához sekrestye tartozik. Hajója eredetileg kétboltozatszakaszos volt. Boltozat helyett ma síkmennyezet fedi. Egyszerű fakarzata díszes merevítőkkel ellátott két faoszlopon nyugszik. Szentélye ötfiókos boltozattal készült.

PUSZTABERKI Szent Mihály kápolna

A templom eredetileg 1728 körül épülhetett, ám 1787-ben, és még később 1924-ben ismét átépítették.
Különálló tornyát a II. világháborúban találat érte, vasbeton haranglábát emeltek helyére. Főoltárának Szent Mihályt ábrázoló képe a XIX. századból való.

komment

Tolmács

2013. október 10. 09:42 - Andre Lowoa

Tolmács 702 lakosú (2010. január 1.) község a Börzsöny hegység keleti lábánál, Rétságtól 4 kilométerre, nyugatra fekszik a 76-os/Diósjenő-Romhány/ vasútvonal mentén fekszik. Tolmács nevét a honfoglalás után egy évszázaddal a Kárpát-medencébe települt egyik besenyő törzsről kapta. Az Árpád-korban a Szent János Lovagrendnek volt erődített rendháza a mai Kálváriadomb területén, erre vonatkozó okleveles adat 1274-ből van. Ekkor még nem létezett mai helyén a falu, az csak a XIV. században települt oda. A falu 1393-ban a Losonczy család birtokában volt. A Kálváriadombon lévő johannita templom falai 1845-ben dőltek össze. Helyette a Pyber féle 18. századi kastély átalakításával hozták létre 1851 és 1854 között a falu jelenlegi római katolikus templomát. A XVIII. században épült barokk stílusú volt Szentiványi kastély jelenleg elhanyagoltan árválkodik a falu közepén. A vasutat 1909-ben építették ki. 1994. december 11-e óta önálló, előtte Rétság városához tartozott.
Nevezetessége az 1851-ben épült a római katolikus templom.

volt Szentiványi-kastély
Kálváriadomb (egykor itt állt a johanniták rendháza)

http://em.bloglog.hu/page/7/

Szent Lőrinc templom

Tolmács községben 1274-ben már Johanita rendház működött. Templomát, mely a Kálvária dombon állt, még 1697-ben, 1711-ben és 1769-ben is említették a Canonica Visitatiók. A Johanita templomot annak veszélyessége miatt püspöki rendeletre 1787-ben bezárták, falai 1845-ben dőltek végleg össze. A mai templom helyén 1720 körül kastélyt építettek, ez a XIX. században Szentiványi Anzelm birtokában volt. Az egyház 1827-ben kérte, hogy a kastély ebédlőjét kápolnává alakítsák át, időközben azonban az épület romossá vált, s a templomépítés 1851-ben a megvásárolt kastély falmaradványain indult meg. A mai templomot 1854. szeptember 24-én szentelték fel, s az 1885-ös tűzvész nem érintette. Az épület egyhajós, keletelt, barokk sisakos homlokzati toronnyal. Falait lizénák tagolják. A szentély egyenes záródású, déli oldalához sekrestye kapcsolódik, mely íves, megtört vonalú oromzattal épült. Az ablakok szegmentívesek, záróköves keret hangsúlyozza őket. Belső tere háromszakaszos, a kupolaboltozatot pilléreken nyugvó hevederek tartják. Nyugati oldalán karzat helyezkedik el.

komment

Szátok

2013. október 10. 09:42 - Andre Lowoa

Szátok 604 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 10 kilométerre, északkeletre fekszik.

http://em.bloglog.hu/page/7/

Mindenszentek templom

A templom egyes részei a XV. században épültek, az 1675-ös Pongrácz térkép a törökdúlás után megmaradt egyházas helyek között tüntette fel. Régi temploma 1711-ben már düledező volt, ezért 1732-ben átalakították. Ekkor a torony még nem állt, a mellette lévő haranglábat 1722-1767 között említették a Canonica Visitatiók. A harangok 1784-ben már a templom tornyában voltak elhelyezve. Az egyhajós, megközelítően keletelt templom erőteljes, előreugró homlokzati toronnyal épült. Falai díszítés nélküliek, csak a tornyot tagolják lizénák, faltükrök és párkányok. A főhomlokzat mindkét sarkán támpillérek állnak. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, északi oldalához sekrestye kapcsolódik. A szűk toronycsarnok dongaboltozattal készült, innen indul a karzat falépcsője. A hajóba vezető ajtó félköríves, élszedett kőkerettel. A faajtón bonyolult, csak felülről fordítható nyelves zár van. Belső tere síkmennyezetes, kihajló mellvédű karzatát két fél és két teljes pillér tartja.

komment

Kétbodony - Kisecset - Szente

2013. október 10. 09:42 - Andre Lowoa

Kétbodony 476 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 14 kilométerre, keletre fekszik. A falu a középkortól kezdve folyamatosan lakott, a tatárjárás idején a Kartal nemzetség birtokolta, később a Bodoni család birtoka lett. Rövid ideig (1264–1276) a Margit-szigeti (akkor Nyulak szigete) apácák is birtokolták, később ismét a Bodoni családhoz került. 1516-1541 között Werbőczi István volt a birtokosa. Két ízben, összesen 113 évig török hódoltság alá tartozott, ekkor el is néptelenedett. Mindkét alkalommal a felvidékről, evangélikus szlovákokkal telepítették újra. 1710-ben a falu határában zajlott le a romhányi csata.
A 17. században Bodony falu közelében kialakult kis települést Felső-Bodonynak nevezték, maga Bodony pedig Alsó-Bodony lett. Kétbodony e két falu egyesítéséből jött létre 1902–1903-ban. 1982 és 1993 között Romhánnyal is egyesítették, de 1994. január 1-je óta ismét önálló település.
* Falumúzeum (tájház)
* Késő barokk (18. század vége) műemléktemplom
* Bognárműhely – ipari múzeumként működik

Kisecset 178 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 16 kilométerre, keletre fekszik. Kisecset nevét 1493-ban említette először oklevél Echet néven. 1493-ban Báthory István országbíró a váci káptalannak írt parancsában Legendi Bertalant iktattatta be az itteni Echet nevű birtokba, mely előtte néhai Romhányi György fiainak, Pálnak és Györgynek birtoka volt. 1559-ben, a török hódoltság alatt végzett összeíráskor Ecsed néven írták, ekkor már viszonylag népes település, melynek éves jövedelme 1823 akcse, birtokosa pedig Gazenfer nevű tímár volt. 1598-ban Bornemisza György birtokának írták.
1715-ben, a török hódoltság után mint néptelen települést jegyezték fel. 1755-ben Kisecset néven írták, ekkor Telek Tamás birtoka volt. 1770-ben a Prónayak valamint a Kórody és Telek családok voltak a település birtokosai. A 19. században a gróf Buttler család is birtokos volt Kisecseten. A 20. század elején Kisecset Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
* Római katolikus templom
* Harangláb
* Népi lakóház

Szente 354 lakosú (2010. január 1.) község Balassagyarmattól 20 kilométerre, délre fekszik. Neve a Zentech személynévből eredeztethető, melynek jelentése szentéletű, vallásos ember.
Árpád-kori település. IV. Béla király egy 1255-ben kelt okiratban Vadkert határait ismeretve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. 1321-ben a váci káptalan már "posesio Scenteheh" néven említi. 1383-ban a tereskei Benedek rendi apátság birtokainak leírásában sorolja ismént egy oklevél.
1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa. 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a későbbi nádornak ajándékozza, akit II. Ulászló király parancsára a sági konvent iktatott be. Werbőczy a környéken fekvő, Szentei Sebestyén tulajdonát képező birtokrészeket is megszerzi. A nyugodt környezet alkalmas az alkotó tevékenységre, amelyet a jogtudós ki is használ, miután II. Ulászló megbízást ad neki egy magyar összefoglaló jogi mű megírására, melyet a magyar történelem, jogtörténet "Werbőczy Hármaskönyv"-ként tart a későbbiekben számon. A Hármaskönyvet 1514. novemberében a király jóváhagyta, s így törvénykönyvként kezdték alkalmazni. Ez a törvénykönyv újraszabályozta a jobbágyság és a nemesség viszonyát, meghatározta a kötelező szolgáltatásokat, valamint rendelkezett az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelésben részt vettek megbüntetéséről.
1559-ben a falu 19 házzal adózott a töröknek, míg 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, s abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak össze.1623-ban Nógrád megye a török rabság dúlását, rombolását felmérve 181.432 rhenus, azaz rajnai forint kárt állapít meg, amiből Szente település 350 forintot szenvedett el. Ebben az időszakban egy jobbágytelek értéke - házzal, gazdasági épületekkel, szerszámokkal, járművekkel, állatokkal és földdel együtt nagyjából 70 forint körül alakult. 1633-ban, amikor a falu a váci Nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt az adózók nyilvántartásában, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül jelent meg. A XVII. század közepén egy ideig lakatlan a település, a következő század elején, 1715-ben 11 portát írtak össze. 1720-ban adómentességet élvezett, mint nemes község, ám ezt a rangot néhány évvel később elvesztette és jobbágyközség lett.
A XVIII. századtól a Gerhardok, Révayak, Batshádyak, Bocskádyak, Dobóczyak, Gyurcsányak, Podhorszkyak, Debéczkyak, Padhosskyak, Hódossyak voltak birtokosok, később pedig a Nedeczky és Koós családok, majd a XX. század fordulója körül a Prajnerek, Schuszdeckek a nagyobb birtokosok Szente térségében.
Szente a XXI. században az idegenforgalomból, valamint a környező termőföldek hasznosításából, eladásából él meg. Az idegenforgalom fellendítésére több projekt is indult, amelyekről tájékozódni lehet a község honlapján.
# XIII. században épült római katolikus templom
# palóc házak
# állandó kiállítás - Élethű babák

http://em.bloglog.hu/page/7/

KISECSET Szent Imre templom

A késő barokk stílusú templomot 1754-ben kezdték el építeni, míg a végleges befejezése a diadalív évszáma szerint 1773-ban történt. Ekkor Magyarnándor fíliája volt. Az épület egyhajós, torony nélküli, dél-kelet - észak-nyugat tájolású. Külön harangtorony. Fõhomlokzatát koronázópárkány, a falsarkokon lizénák tagolják. A bejárat egyenes záródású, keskenyebb szentélye megtört kosárívvel zárul. Nyeregtetõs, fõhomlokzata magas, háromszögû oromfallal készült. A hajót síkmennyezet, a szentélyt fiókos kolostorboltozat fedi. Fakarzatát két pillér tartja. Copfstílusú szószéke 1790 körül készült.

SZENTE Szent Erzsébet templom

A román eredetű, Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot a XVIII. században átépítették, tornya XX. századi. Itt őrzik a debercsényi - XV. századi gótikus - kőből készült szentségházat. A templom orgonája barokk.

A diadalív stílusjegyei alapján a templom építése a XIII. századra tehető. A község 1498-ban Werbőczy István birtokába került, s valószínű, hogy a templomot 1500-ban újraboltozták. 1663-ban és 1708-ban átalakították, ennek során készült az akkor még főhomlokzatnak számító nyugati fal oromzata. Tornya 1934-ben épült, ekkor került az oltár a nyugati fal elé.

A mai templom egyhajós, előreugró homlokzati toronnyal. A nyugati homlokzat - az egykori főhomlokzat - felett barokk ívű oromfal helyezkedik el. A hajófalak és a torony alsó szintje középkori, a sarkak kváderkövekbol állnak. A középkori szentélyből alakították ki a torony alsó szintjét, ezzel a belső elrendezés teljesen megfordult. A mai szentély a templom nyugati végfalánál van.
A templomot nyeregtető, a tornyot gúlasisak fedi. A belső tér síkmennyezetű. A barokk orgonát 1740 körül építette Podkonitzky Márton.

A torony építésekor előkerült a teljes diadalív, mely az esztergomi kőtárba került. Ennek pillére, és a női fejekkel, liliomos koronával díszített pillérfejezete román, az ív gótikus. Ugyanekkor került elő egy Werbőczy-címeres zárókő. Ebben a templomban látható az elpusztított debercsényi templom gótikus fiatornyokkal, keresztvirággal díszített szentségháza is.

komment

Romhány - 2013-06-30 07:21 vasárnap

2013. október 10. 09:41 - Andre Lowoa

Romhány 2276 lakosú (2010. január 1.) cserháti nagyközség a 76-os/Diósjenő-Romhány/ vasútvonal mentén fekszik. Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.
Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.
Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.
Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.
A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatóak voltak a kastély és a templom romjai.
Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.
A barokk stílusban, a XVIII. században épített volt Prónay-kastély udvarán áll Rákóczi Ferenc fejedelem sátra.
# Háromnyílású kőhíd (18. század)
# Római katolikus templom (19. század, klasszicista)
# Egykori Laszkári-kúria
# Török mogyorófa (védett természeti érték),
# Turul-emlékmű
# Romhányi csata emlékműve
# A településen áthalad az Országos Kéktúra
# Bereczki Máté-emlékmű.

http://em.bloglog.hu/page/7/

komment

Bánk

2013. október 10. 09:41 - Andre Lowoa

Bánk 691 lakosú (2011. január 1.) község a 76-os/Romhány-Diósjenő/ vasútvonal mentén, Rétságtól 4 kilométerre, keletre fekszik a Börzsöny és a Cserhát-hegység találkozásánál. A terület ősidők óta lakott ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első irásos említése 1405-ben volt. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.
A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek le ide, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa.
Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetôben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, ami a török hódoltság alatt pusztult el a körülötte lévő településsel együtt.
Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.
Bánk és Felsőpetény között működik a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút ma már csak turistákat szállít. A település 1991. szeptember 1-jétől újra független, előtte Rétság városához tartozott.
Az evangélikus templom 1791-ben, késő-barokk stílusban épült.
A falumúzeum szlovákok lakta falu régi, szabadkéményes parasztházban kapott otthont. Enteriőr berendezés, festett-pingált festett ágy látható itt.
Szlezák Péter harangöntő mester

http://em.bloglog.hu/page/7/

komment

Tereske

2013. október 10. 09:41 - Andre Lowoa

Tereske 729 lakosú (2010. január 1.) cserháti község, Rétságtól 8 kilométerre, északra fekszik. Tereske (-monostor, Tót-) Árpád-kori település. Nevét 1219-ben említette először oklevél Triskai néven.
1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske néven. Tereskének már a tatárjárás előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. Az Árpád-korban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek apátja 1219-ben perelte a Heves vármegyében lévő poroszlai (Poroszló) apátot és kegyurát 20 M miatt.
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el Tóttereske falu, melynek 5 és fél ekényi, a nógrádi vár alá tartozó földjét 1255-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos esztergomi érseknek.
A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott:
1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-1585-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt.
1593-ban szabadult fel a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
1715-ben 14 magyar és 7 tót, 1720-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
A 18. század első felében a Frideczky család birtoka volt, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a birtokosa, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly birtoka volt, majd az 1900-as évek elején Huszár László dr., Egresy Aladár, Pápa Zsigmond, a Szmrecsányi örökösök és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Hermin volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka pedig 1848-ban épült.
Az 1710 január 22-én Romhánynál lezajlott ütközet kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
1866-ban nagy kolera járvány pusztított a településen.
A XX. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 867 lakosából 860 magyar volt, ebből 815 római katolikus, 19 evangélikus, 3 izraelita volt.
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László-legenda falképsorának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.
A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
Volt Frideczky kúria
Frideczky (Barcza)-kúria
A kúria a Frideczky családnak épült 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.

http://em.bloglog.hu/page/7/

Nagyboldogasszony templom

A templomot a XIII. századi bencés apátság épületének felhasználásával építtette Bajoni István, váci kanonok, Mátyás király udvari embere, 1482-1484 között, gótikus stílusban. 1700-as években átépítették. 1711-ben még megvolt két homlokzati tornya. 1725 körül tereit átboltozták. 1847-ben, 1895-ben és 1915-ben renoválták. Tornya XIX. század végén épült klasszicizáló stílusban. 1969-1972 között helyreállították (építész: Dümmerling Ödön). A templom közelében tárták fel a bencés kolostor török időkben elpusztult maradványait.

A templomban különleges értéket képviselnek a hajó északi falán feltárt freskómaradványok. A Szent László legendát ábrázoló falképek 1330 és 1350 között és a XIV. század végén készültek.
Az egykori bencés apátsági templom, kriptájában nyugszik Szunyogh Xavér Ferenc bencés liturgikus tudós, tanár.

komment

Rétság - 2013-06-30 07:21 vasárnap

2013. október 10. 09:40 - Andre Lowoa

Rétság 2967 lakosú (2010. január 1.) város a 2-es és a 22-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 76-os/Diósjenő- Romhány/ vasútvonal mentén fekszik. Ha a történelmében búvárkodunk, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az a tényező volt reá igazán jelentős hatással, hogy fontos közlekedési útvonal mentén fekszik. Századokon át működött itt a postakocsik stációja, ezért vált a körzet közigazgatási központjává, ennek köszönheti napjainkban a korszerű ipar megtelepülését. Az oklevelek keltezése igazolja, hogy maga a második honalapítónak nevezett IV. Béla királyunk is gyakorta átvonult rajta, mikor kedvenc vadászterületei felé vonult. Fekvése ugyanakkor nem csupán előnyökkel járt, hisz mindannyiszor megszenvedte a népe, ha a közeli Nógrád, vagy Drégely el- illetve visszafoglalására haladt rajta keresztül a török, német, vagy magyar sereg. A települést 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk Réthi Saagh néven. A XVI. század közepén behódolván a töröknek, 1559-ben 26 házzal szerepel az összeírásokban. 1562-63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt, ezt követően pedig egy, a Husszein budai pasa livájából való török tiszt nyerte el. A török veszedelem elmúltával, 1715-ben két magyar és három tót háztartást találtak itt az összeírók. Az ezt követő századok folyamán a Wattay és a Sréter család, valamint a váci káptalan voltak legfőbb földesurai. A településnek már a török hódoltságot megelőzően is volt temploma, melyről Dwornikovich váci püspök jelentésében az áll, hogy “rongált ugyan, de javítható”. Lakosai a protestáns tanok terjedésével reformátusokká lettek. Egy 1643-ból származó összeírás szerint a rétsági reformátusokat a drégelypalánki szuperintendentiához tartozóként sorolják fel. A török utáni felmérés még kálvinista prédikátort jelez, ki a Vattay földesúr házában lakik. A katolikus vallás újbóli térhódítása attól az időponttól számítható, mikor 1713-ban Berkes András nagyprépost megvásárolta Vattay Jánostól a falu egy részét. Így került birtokosként Rétságra a váci káptalan, mely jelenlegi templomát is építette 1729-ben, Szent András tiszteletére. Ha barokk jellegű, egyhajós, hárombolt szakaszos templomba belépünk, egyből szembetűnik a templom védőszentjének XVIII. században készült főoltárképe. A szentélyrészt a XIX. század végén bővítették. Érdemes kitekinteni a templomkertbe is, a templom külső falán ugyanis emléktábla őrzi a második Világháború áldozatainak meglepően hosszú névsorát. A szomszédos apró park az emlékezés kertje. Itt található ugyanis az első világégés emlékoszlopa,
a millecentenárium alkalmából állított kopjafa és a pestis elmúltát hirdető Szentháromság szobor is. A művelődési központ bejáratánál látható emléktábla kapcsán szólni kell az 1848/49-es szabadságharc rétsági csatájáról. A sikertelen váci ütközet után Görgey már 1849. július 16-án délután elhatározta, hogy az éjjel Rétságon át Gyarmatra nyomul. A menekülő lakosság többezres szekérhada azonban hátráltatva a csapatmozgást, fölborította terveket, így csak 17-én indulhattak. A korábban szerzett fejlövése miatt lázzal küszködő Görgey a Váctól Rétságig tartó harcot személyesen irányította testvérbátyja, Görgey Ármin segítségével. Leiningen Károly honvédtábornok Poeltenberg Ernő hadával egyesülve Rétságnál visszaszorították az oroszokat. Az ellenség a III. hadtestnek azt a felét, mely őt még Rétság előtt feltartóztatta üldözőbe vette, és azzal kezdte meg a következő támadást, hogy Rétságot hevesen ágyúzta. A község ennek következtében több helyen kigyulladt. Ezalatt Poeltenberg tábornok a VII. hadtesttel a Rétság mögötti magaslatokon tartható állást foglalt el, s ezt az ellenség rendkívül erős tüzérségi támadása ellenére sötét éjszakáig megtartotta. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy a fősereg zavartalanul megérkezhetett Balassagyarmatra. A Templom utca végén, az egykori laktanya bejáratánál egy kettős emlékmű található. Az egyik Mindszenty József hercegprímás emlékezetét őrzi, ki 1956. november 30-án a felsőpetényi fogságából kiszabadulva, a laktanyában vendégeskedett. Kiszabadítójának,
a mártírhalált halt gróf Pallavicini /Pálinkás/ Antal őrnagynak, az alakulat akkori törzsfőnökének tiszteleg az emlékpark kopjafája. Pusztaszántót már 1299-ben említi a budai káptalan iktató levele, mely a váci püspökség részére átadott nógrádi részbirtok határait sorolja fel. 1460-ban önálló községként, mint “terra Zantho” szerepel. A település a török idő alatt szinte teljesen elpusztult, s a hódoltság után lassan éledt újjá. Az 1871-es megyei összeírás szerint a lakosainak száma 217 fő volt, nem is sokkal kevesebb, mint a korabeli Rétságé. Községi önállóságát véglegesen 1901-ben vesztette el, mikor is határát Rétsághoz csatolták. Ha valaki a mai Pusztaszántóra érkezik, nem túl sokat talál meg az eltűnő faluból. Néhány ház csupán, mely jelzi a hajdanán volt utca vonalát. Az egykori uradalmi kúria viszont a Szondy Ipari Szövetkezet vendégházaként régi pompájában díszeleg. Minden év augusztusának elején népes vendégsereg érkezik mégis ide. Ekkor rendezik ugyanis az elmúlt évek során önmagának rangos szerepet kivívó Penny Kupa lovasversenyt, mely nem csupán az ősi magyar virtus, a lovas sport szerelmeseit vonzza, hanem százával érkeznek a látvány kedvéért is. Pusztaszántó, Nógrád megye lovas sportjának fontos fellegvárává vált e nevezetes verseny által. Ha néhány száz méterrel tovább haladunk a völgyben, a horgászatért rajongók is ideális környezetet lelnek, és bőséges halfogást remélhetnek nemes szenvedélyükhöz. A magántulajdonban lévő apró tavakban szakszerű tenyésztés biztosítja a folyamatos utánpótlást.

http://em.bloglog.hu/page/7/

komment

Dejtár

2013. október 10. 09:39 - Andre Lowoa

Dejtár 1442 lakosú (2010. január 1. ) község a 75-ös/Balassagyarmat-Vác/ vasútvonal mentén, Balassagyarmattól 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. A települést először 1255-ben említik az oklevelek Dehter néven. 1438-ban az esztergomi érsek birtokába került, ekkor appidiumként (mezővárosként) említik az oklevelek. A török kiűzése után az esztergomi érsek újjáépítette a falut, mely rohamos fejlődésnek indult.
Dejtáron a mai templom elo~djét a Canonica Visitatiók szerint az 1713-at megelo~zo~ években építették. 1731-ben és 1755-ben, mint jól felszerelt templomot említik, bár Patay Pál adata alapján 1736 és 1745 között valószínu^leg tu^zvész martaléka lett, harangjai is elpusztultak.
A településen többször pusztított tűzvész, az első az 1848-49-es szabadságharc után. Ennek emlékére állították a Szent Flórián szobrot 1855-ben.
A falu templomát majd két évtizeden keresztül építették és 1810-ben szentelték fel. Érdekessége a 200 éves szószék, melynek faragványait ismeretlen művész alkotta.
1903-ban alakult meg a Dejtár-pataki Vadásztársulat, dr. Fáy Albert vezetésével.
Az 1980-as évek elején, az Ipoly partján fúrt kutakkal és a vízmű kiépítésével kezdték el kiaknázni a dejtári vízbázist, mely jelenleg 51 település egészséges ivóvízellátását biztosítja. 1980 februárjában összedőlt a könyvtár, melynek újjáépítése az év végére megtörtént. 1991-ben az átalakított egészségügyi központ került átadásra. 1993-ban restaurálták a műemlék Szent Flórián szobrot. 1993 decemberében 400 telefonvonal kapacitású automata telefonközpontot üzemeltek be. A telefonhálózat kiépítése befejeződött, mintegy 260 lakásban működik telefon. Az 1994 év a csatornahálózat kiépítésének évében kellett befejezni a mintegy 270 milliós beruházást. 1995 év szeptemberében mintegy 120 előfizetővel megkezdte működését a helyi kábeltelevízió. A gázberuházás megvalósulása érdekében az önkormányzat is csatlakozott a Börzsönygáz Kft-hez.
Jelentős a konzervüzem és a hagyományos savanyító üzem. Megyei II. osztályú labdarúgó csapatnak szurkol a falu. De van más sportolási lehetőség is, például az asztalitenisz.
A népviselet és a természeti értékek mellett más látnivalók is megtalálhatók a községben. Ilyen az 1810-es évek előtt épült és 1810-ben felszentelt római katolikus templom. Az egyhajós, középtornyos templomot rizalitszerűen kiugró torony díszíti. Szentélye egyenes záródású, a hajóval azonos szélességű. Sekrestyéje a délnyugati szentélyfalhoz kapcsolódik. Háromszakaszos hajóját és a szentélyt kupolasüveg boltozat fedi, a karzatot kosáríves boltozat tartja. Berendezése modern, szószéke „pálos faragású”, 1760 körüli mellvédjén két faragott domborművel, amelynek faragója ismeretlen. A régi berendezések közül a gyóntatószék, a térdeplők, a keresztelőkút és a szenteltvíztartó maradtak meg. A templomot több freskó ékesíti, így a mennyezeten látható örvendetes, dicsőséges és fájdalmas olvasó egy-egy jelenete. A főoltár mögötti falon látható a Szűz Mária születését ábrázoló festmény. Templomunkat az angyalok született királynéja, Mária tiszteletére szentelték fel. Az asztaloltár és a főoltár fehér márványból készült, a főoltárt Szent Sándor és Szent Rozália szobra díszíti. A déli fal előtt van a Jézus Szíve oltár. A templomban láthatjuk még Szent József, Szűz Mária, Szent Teréz, Szent Rita, Szent Ferenc, Szent Antal és a Fájdalmas Anya szobrát. 2004-ben Szent István faragott szobrát adományozták a templomnak. A színes üveges ablakokon nagy szentek alakjai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Alajos, Szűz Mária Szíve, Szent Erzsébet és Szent Margit.
A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, oldalain az I. és II. világháborúban elesett hősök neveivel. A településen található egy turul-szobor is.
A műemlék Szent Flórián-szobor a Szabadság utca felső szakaszán található. A községet többször is tűzvész pusztította, ennek emlékére állíttatták Flórián szobrát mintegy védelmezőnek a tűz ellen, így lett a falu védőszentje.
A tájház átadására 2003. augusztus 23-án került sor. Bemutatja a régi paraszti élet tárgyi, tevékenységbeli, viseletbeli emlékeit, valamint Dejtár népviseletének gazdagságát egy középparaszti portán. Itt mutatkozhatnak be a településen és máshol alkotó és élő tehetséges fiatalok és művészek alkotásaikkal.
2007. óta Dejtár az egyik helyszíne az egykori helyi plébános Luspay Kálmán tiszteletére rendezett nemzetközi népdalversenynek.
Dejtár község tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Kisboldogasszony templom

Dejtáron a mai templom elődjét a Canonica Visitatiók szerint az 1713-at megelőző években építették. 1731-ben és 1755-ben, mint jól felszerelt templomot említik, bár Patay Pál adata alapján 1736 és 1745 között valószínűleg tűzvész martaléka lett, harangjai is elpusztultak. A mai egyhajós, középtornyos templomot 1810-ben építették, rizalitszerűen kiugró toronnyal. Szentélye egyenes záródású, a hajóval azonos szélességű. Sekrestyéje a dél-nyugati szentélyfalhoz kapcsolódik. Háromszakaszos hajóját és a szentélyt kupolasüveg boltozat fedi, a karzatot kosáríves boltozat tartja. Berendezése modern, szószéke rokokó1760 körüli mellvédjén két faragott domborművel. A templom 1850 körül a községgel együtt leégett, de még abban az évben újjáépítették.

komment

Patak

2013. október 10. 09:39 - Andre Lowoa

Patak 916 lakosú (2010. január 1. ) község Rétságtól 16 kilométerre, északkeletre fekszik. Patak község neve 1255-ben a tatárjárás után IV. Béla király idejéből származó oklevélben szerepel először. Az iratok alapján megállapítható, hogy a település a vízfolyásáról kapta a nevét, és az esztergomi érsekség birtoka volt.
1438-ban Albert király; Zsigmond király utódja Patakot és Dejtárt örök adományul az esztergomi érsekség birtokába juttatta.
A kiadott oklevelek szerint 1339-től a török hódoltság idejéig önálló plébániával rendelkezik. Sajnos az első plébános neve ismeretlen.
A község gyors fejlődésnek indult, példaként említendő, hogy 1431-ben városi kiváltságokkal rendelkezik. 1598-ban pedig Vásáros Patak néven említették. Drégely várának elfoglalása után a templom és a plébánia is elpusztult, a lakosság elmenekült.
1634-ben a kiküldött vizitátor Apáti Márton Patakon járva írja: A Pataki plébániának nincs semmi jövedelme, felszerelése, sőt maga a templom is le van rombolva. Patak község valőszínűleg Vadkert filiája, azaz leányegyháza lesz. Az első pataki presbiter lelkész Kecskeméti Bálint, akinek a nevével találkozunk. Meg kell említenünk, hogy 1668-tól 1700-ig az úgynevezett licentiátussal (tanításra jogosult személy) rendelkező prédikátorok látják el a községet.
1634-ben a virágzó mezővárosból már csak 5 adóköteles ház került összeírásra, míg 1598ban mikor Vásáros Patak néven szerepelt 31 adóköteles házzal került összeírásra. Így nem csoda, hogy elveszítette mezővárosi rangját, s visszasüllyedt a jobbágyfalvak sorába. Az úrbéri rendezéskor továbbra is az egyetlen földesúr az esztergomi érsekség, aki szokatlan megoldást alkalmazott, ugyanis a házas zselléreknek is juttatott némi szántóföldet a községben. A jobbágy felszabadításkor a falu lakosai és az esztergomi érsekség, mint földesúr nem tudtak békés úton megegyezni. A vita tárgyát minden bizonnyal az úrbéres jobbágy és zsellértelkek száma képezte. A pert lezáró ítélet a mai napig nem került elő.
1785-ben Patakon 110 házban 127 család, illetve 816 fő lakott. Ez azt jelenti, hogy egy lakásra 7,4 fő jutott.
Az 1848-as szabadságharc nem volt különösebb hatással a község életére.
Két alkalommal volt nagy kolera járvány a községben; 1866-ban és 1873-ban.
Szintén két ízben pusztította tűzvész a községet, 1882-ben és 1905-ben.
Az 1930-as világválság a községben is éreztette hatását. Nagy volt a munkanélküliség, a kereset csupán a létfenntartást biztosította. A középparasztság eladósodott. A nincstelen agrárproletárok pedig máshol kerestek munkát.
A második világháború alatt a községben harc nem volt. A község felszabadítása 1944. december 9-én történt. Ez időben 5-6 kiskereskedelmi bolt, 5 kocsma működött a községben, szinte valamennyi magánkézben. 1945 tavaszán elég nehéz körülmények között indult meg a mezőgazdasági termelés. Az állatállományt hol a német, hol az orosz tizedelte meg. Mindezek ellenére 1945 tavaszán 100 igénylő között 260 kat.hold földet osztottak szét. 1949-ben megalakult az első mezőgazdasági szövetkezet 50 taggal. A falu többi lakója egyénileg gazdálkodott. 1960-ban újjáalakult a termelőszövetkezet 292 létszámmal. Ebből 92 tag, 120 járadékos és 64 fő alkalmazott volt. A szövetkezet profilja gabonatermesztés, állattenyésztés ( hús-és tejhasznosítású) később a bogyós gyümölcs termesztése.
A község közigazgatásilag a dejtári körjegyzőséghez tartozott 1949-ig. 1950 október 22-én megválasztották az új hatalmi szervezet tagjait a tanácstagokat, 30 tanácstagot és ezekkel egyenrangúan 30 póttagot.
A községben 1948-ig római katolikus egyházi iskola volt. A tanfelügyeletet az esztergomi egyházmegyei tanfelügyelőség gyakorolta. A jelenlegi iskola 1965-ben épült négy osztállyal. Az óvodában ekkor 40-50 gyermek járt , 2 óvónő felügyelete mellett.
1945 előtt egy állami népművelési intézmény volt a községben a Levente Egyesület. Emellett két egyházi ún. Kalot, Katolikus Legényegylet és a Kalász, Katolikus Leányegylet működött.
A templom építése 1731-ben kezdődött. Az építtető az esztergomi érsekség mint kegyúr. A tervező neve ismeretlen. A templom felszentelése 1801-ben Advent első vasárnapján történt. A templom a Szentháromság tiszteletére épült, 1937-ben bővítik és a belső festést végzik el a templomban. A mennyezeti kompozíciót és a négy evangelista képét Márton Lajos festőművész készíti. Ez időben a község plébánosa dr. Budai János. Növeli a templom értékét a ruskicai márványból készült főoltár. Készítője Karl Ferenc József. A főoltárképet ami jelenleg a plébánián látható Vaszary János festette. A régi oltárkép helyére került freskót, amely az utolsó vacsorát ábrázolja Kaszás Gyula festőművész készítette. Az akkori plébános Tarnai Béla. A templomnak négy harangja van, melyből három 1978-tól villany meghajtással működik. Az anyakönyvvezetés 1714-től működik.
* Műemlék jellegű kőhíd (Rákóczi út, – Derék patak, – Hrsz.:191)
A községben a középkorban fontos utak keresztezték egymást, s a kőhíd helyén előzőleg erős, gerendákból ácsolt híd állt. A mai kőhíd 1800 körül épült, mellvédjét később emelték. A Rákóczi úton, a Derék patak fölött áll. Háromnyílású, 3,45-3,5-2,6 méter fesztávú boltozatokkal. Teljes hossza 22 méter, pályaszélessége 5 méter. A mederpillérek a délkeleti oldalon jégtörőkkel készültek. Mellvédje kőből falazott és kőlappal fedett. A híd anyaga romhányi homokkő.
* Nepomuki Szent János kápolna, műemlék jellegű
A pataki plébánia Canonica Visitatiója szerint a kápolna a község egy részét elpusztító tűzeset után 1860-ban épült, barokk stílusban. A kisméretű kápolna – szélessége 3,5, hossza 4,25 méter – a derék patak hídja mellett áll. Főhomlokzatán fakeretes, szegmentíves ajtó, felette lekerekített szélű ablak látható. A homlokzatot a körbefutó, kihajló párkány fölötti barokk oromzat zárja le. Az oldalfalak díszítés és ablak nélküliek, a szentély szegmentíves záródású. A belső teret kolostorboltozat fedi, egyszerű fa oltárán Nepomuki Szent János szobor áll.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Szentháromság templom

A templomot 1731-ben kezdték építeni, 1801-ben szentelték fel. Az épittető az esztergomi érsekség mint kegyúr. 1937-ben kibővítik és a belülről kifestik. A menyezeti kompozició és a négy evangelista képe Márton Lajos festőművész munkája.

Anyakönyvek: 1714-től.

komment

Hont

2013. október 10. 09:38 - Andre Lowoa

Hont 526 lakosú (2010. január 1.) község a 2-es főközlekedési út mentén, Rétságtól 22 kilométerre, északkeletre fekszik az Ipoly-folyó mentén, a Börzsöny északi lábánál. A Hunt és Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska-hegyen Pázmány lovag épített várat. Valószínű mindketten Gizella királyné kíséretével jöttek Magyarországra. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak. A kezdetben királyi birtokot Albert király 1436-ban az esztergomi érsekségnek adományozta, amely egészen 1945-ig birtokolta. A középkorban Hont vármegye székhelye volt.
A település az egyik legelső magyar vármegye, (Nagy-)Hont központja volt, a földvár a 10–11. század fordulóján épülhetett. Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt, aki a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb, északi terület ura lehetett. E területbe tartozhatott Gömör és Nógrád vármegye területe is, melyek azután az új megyék megszervezésével önállósultak, kettészelve (Nagy-)Hont vármegyét Hontra és Kis-Hontra.
A 13. században többször említik hadnagyát, udvarbíráját, de a tatárjáráskor sikeresen ellenálló várak között nem szerepel. A régészeti ásatások tanúsága szerint a várat tűz pusztította el, és a legkésőbbi előkerült leletek 13. századiak. Tehát lehet, hogy a földvár a tatárok támadásakor pusztult el, lehet hogy néhány évtizeddel később, de többé nem épült fel. Területét azonban a falu elfoglalta, és napjainkban is sűrűn be van építve lakóházakkal.
A községet 1438-ban Albert király az esztergomi érseknek ajándékozta. A török uralom idején a lakossága nagyon sokat szenvedett, mert a korábban gazdag falut a nógrádi bég állandóan sanyargatta, adóztatta. Állítólag adómegtagadás miatt a falu összes családfőjét (mintegy 60 férfit) lemészároltatta. Nem tudtak egyszerre a töröknek adózni, a korponai várkapitánynak és a Balassáknak is fizetni. A falu megmaradt lakossága a Sárkánytörés nevű sziklába vájt üregben vészelte át a viharos időket. A török idők után újból az esztergomi érsekség lett a község ura, egészen 1945-ig.
A barokk stílusú római katolikus templom 1776-ban épült. Az első világháború előtt a településen haladt keresztül a Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vasútvonal, de a trianoni szerződés ezt kettészelte, és az 1960-as években a Drégelypalánk-Hont-Ipolyság szakaszon a síneket is felszedték. 1945-ig az esztergomi érsekség volt a legnagyobb birtokos a településen.
A falu római katolikus temploma 1775-ben, barokk stílusban épült. A főoltára és a szószéke rokokó.
Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti Csitári-forrás csodatévő vizétől meggyógyultak, messzi földről zarándokolnak ide a hívők. A kápolnához közel található a „csitári alagút”. A legenda szerint az alagút a drégelyi várral volt összekötve.
Jelentős emléke a 20-25 méter mély bevágású szurdokvölgy, az Ős-Ipoly egykori medre, a Honti-szakadék, mely hordalékiszapjában védett ősállatmaradványokat találtak.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Csitári Magyarok Nagyasszonya-kápolna

A kápolna 1949-ben épült, a régi helyén.

Még 1979. április 27-i kelettel Vajay István esztergomi általános érseki helynök egy leiratban közölte, hogy személyesen járt a Tsitári kápolnánál és megállapította, hogy a lourdesi barlang, mely az ősrégi düledező kis kápolna helyén épült, télen nyáron hozzáférhető, úgyszintén a forrásvíz is.
További részletes információ lásd: Kamarás József: A Hont-tsitári kegyhely történetet (1984)

A Három Szent Forrás búcsújáróhelye.

Búcsújáróhelyről bővebben:

http://bucsujaras.hu/hont-csitar/index.html

http://tsitar.hont.hu/nyito.html

Mennybemenetel templom

A község régebbi temploma az iskola helyén állt, 1775-ben lebontották, de alapfalának romjai 1814-ben még láthatók voltak. A mai, barokk stílusú templomot 1776-ban Mária Terézia költségén, Batthyány érsek védnöksége alatt építették. Villámcsapás következtében megsérült, ezért 1814-ben helyreállították. Mai díszes tornyát is ekkor építették. A templom dombon áll, egyhajós, észak-déli tájolású, középtornyos. Fõhomlokzatát szoborfülkék, koronázópárkány díszíti. Szentélye övesen záródik, a hajó és szentélyfalak tükrökkel vannak tagolva. Keleti falához sekrestye csatlakozik. A torony alatti bejárat kosáríves, záróköves kõkerettel készült. Hajója kétboltszakaszos, a hevederek párkányos pilléreken nyugszanak, csehsüvegboltozat fedi, karzatának mellvédje középen övesen hajlik.

komment

Drégelypalánk

2013. október 10. 09:38 - Andre Lowoa

Drégelypalánk 1524 lakosú (2010. január 1.) börzsönyi község a 2-es főközlekedési út és a75-ös/Balassagyarmat-Vác/ vasútvonal mentén, Balassagyarmattól 22 kilométerre, nyugatra fekszik a Börzsöny gyönyörű hegyeinek ölelésében. A tatárjárás után említik először a várát, Csák Máté birtokossága idején Hont vármegye székhelye. Később jelentőségéből egyre veszít, az 1400-as években már csak vadászkastélynak használják. Nógrád eleste után a végvári láncolat hangsúlyos eleme. A korszerűtlen, rossz állapotban levő várat Szondi György vezetésével a védők mindhalálig tartják. 1552. július 10-én hősiesen harcolva, az utolsó szál emberig elesnek. A törökök az Ipoly mocsarai között fekvő falu temploma körül palánkvárat építenek. A tizenöt éves háborúban a magyar seregek megszerzik. Fontos szerepet játszik Bocskai és Bethlen harcaiban, a törökök 1633-ban már csak rövid ideig tudják elfoglalni. A község azonban soha többet nem nyert különösebb jelentőséget későbbi történelme folyamán.
A római katolikus temploma késő barokk stílusban, 1792-ben épült. Magas előreugró órás-órapárkányos tornya, manzárdtetős előcsarnoka, alacsony, háromszakaszos hajója van. Erős a belső párkánya, szép az orgonakarzat, copf stílusú szószék és keresztelőkút, neoreneszánsz a berendezés. Itt őrzik Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéjét. Előtte 1762-ben emelt színezett barokk Szentháromság-szobor áll.
A község barokk stílusú kápolnája 1857-ben épült.
A faluközpontban lévő Szondi-parkban kapott helyet 1988-ban a Szondi-szarkofág, Kő Pál alkotása.

http://em.bloglog.hu/page/9/

Árpád-házi Szent Erzsébet templom

A barokk stílusú, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom a középkori templom falainak felhasználásával épült 1734-ben, a kereszthajóval 1792-ben bővítették.
Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré. A megerősített kegyhelyet a magyarok 1593-ban foglalták vissza. Többszöri sikertelen török ostrom után 1649-ben a templom körül épült várat megerősítették.
A templomot 1697-ben és 1713-ban romosnak írták le. A mai barokk stílusú templom 1734-ben épült, de még kereszthajó nélkül. Az épületet Batthyány érsek bővíttette a végleges, kereszthajós formájára 1792-ben.
A tornyot nyolcszögletes, hegyes kő, gúlatető zárja le, bejárata elé manzárdtetős előcsarnok épült. Berendezése copfstílusú és részben ekletikus.

Bővebben itt: http://www.dregelypalank.hu/egyhaztortenet.htm

komment

Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Lelki áldozás

A lélek szerveződése

A lelkünk a tét...

Vas, Zala, Somogy 2021. április 6. 4-7 óra között vérvörös égbolt

A püspök újra kimondta: Ferenc pápa egy ellenpápa

Assisi Szent Ferenc jövendölése, amely most teljesedik be!

Sükösdi Jelenések.

Balakat

Webkamerák - Siratófal, Jeruzsálem

Renee Swope: Uram, szükségem van a segítségedre

Csitár

Hugyag

Őrhalom

Ipolyszög

Patvarc

Az eutanázia aláássa a társadalmi szolidaritást

Hat magzatot mentett meg az abortusztól

Balassagyarmat - 2013-06-30 07:21 vasárnap

Érsekvadkert

Szent András-templom

Szent Kereszt felmagasztalása-kápolna

Horpács - Pusztaberki

Tolmács

Szátok

Kétbodony - Kisecset - Szente

Romhány - 2013-06-30 07:21 vasárnap

Bánk

Tereske

Rétság - 2013-06-30 07:21 vasárnap

Dejtár

Patak

Hont

Drégelypalánk

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <		Archív
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31