Patvarc 654 lakosú határközség, Balassagyarmattól délkeletre, 5 kilométerre fekszik. A honfoglalás idején a szlávok az Ipoly völgyében laktak a legsűrűbben. A község nevét a szlávok adták, mely arra utal, hogy a település a honfoglalás idején Patvarc néven ismert volt. A Patvarc egyelemű tulajdonnév. Első nyelvi emlék 1335-ből származik, ahol Potvorch-ként volt olvasható. Tulajdonképpen egy Potvor nevű személy emberei, Potvorék. A szláv Potvor személynév etimológiailag azonos a magyar patvar főnév szláv előzményével. Patvarc Balassagyarmat szomszédságában fekvő kis község. 1460-1468 idején a szécsényi uradalomhoz tartozott. A XVI. század közepén szintén behódolt a töröknek és az 1562-1563. évi török adólajstromban nyolc adóköteles házzal van felvéve, 1579-ben tizenegy adóköteles házzal írták össze. Ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A XVI. század végén elpusztult, s még az 1715-1720. évi összeírásból is hiányzik. 1770-ig azonban ismét benépesült, s az úrbéri rendezéskor Kubinyi Antal, Bossányi Ignácz és a Prónay örökösök voltak a földesurai, 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi. A falu eddigi földesura 1854-ben meghalt. A gazdaságot felesége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányított 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a XIX. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.
A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1992. január 1-jén kapta vissza.
A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1992. január 1-jén kapta vissza.
Római katolikus templom (Szent-kereszt templom) (A község központjának meghatározó épülete a kis római katolikus templom, mely 1858-ra készült el, neogótikus stílusban. Eredetileg a Szent-Ivány család kriptakápolnája volt. )
Harangláb (A templom közelében álló népies barokk harangláb a XVIII. század második feléből származik)
Majláth-kastély (A klasszicista eredetű Majláth-kastély 1830-ban épült, majd a XIX. század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, majd magántulajdonba került.)
Harangláb (A templom közelében álló népies barokk harangláb a XVIII. század második feléből származik)
Majláth-kastély (A klasszicista eredetű Majláth-kastély 1830-ban épült, majd a XIX. század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, majd magántulajdonba került.)
http://em.bloglog.hu/page/9/
Szent Kereszt templomA neogótikus templomot 1858-ban építették, s eredetileg kriptakápolnának szánták. Kriptájában a Szent-Ivány, Szügyi és Simonyi család tagjai vannak eltemetve. A kis kegyhely egyhajós, nem keletelt. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó, a hajó és a szentély sarkain, a bejárat két oldalán támpillérek helyezkednek el. A kapu pálcatagos kerettel készült, ablakai csúcsívesek. Főhomlokzatát neogótikus konzolokra helyezett huszártorony zárja le. A sekrestye a hajó déli falához csatlakozik. A hajó egy botszakaszból áll, mind a hajót, mind a szentélyt csillagboltozat fedi. Egyszerű fa karzatát két falpillér tartja. A templom alatt kripta található. A szentély külső falán emléktáblák vannak elhelyezve.
A templom 150 éves évfordulóját 2008. augusztus 31-én ünnepelték, melyen jelen volt Beer Miklós megyéspüspök is.
