Tereske 729 lakosú (2010. január 1.) cserháti község, Rétságtól 8 kilométerre, északra fekszik. Tereske (-monostor, Tót-) Árpád-kori település. Nevét 1219-ben említette először oklevél Triskai néven.
1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske néven. Tereskének már a tatárjárás előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. Az Árpád-korban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek apátja 1219-ben perelte a Heves vármegyében lévő poroszlai (Poroszló) apátot és kegyurát 20 M miatt.
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el Tóttereske falu, melynek 5 és fél ekényi, a nógrádi vár alá tartozó földjét 1255-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos esztergomi érseknek.
A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott:
1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-1585-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt.
1593-ban szabadult fel a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
1715-ben 14 magyar és 7 tót, 1720-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
A 18. század első felében a Frideczky család birtoka volt, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a birtokosa, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly birtoka volt, majd az 1900-as évek elején Huszár László dr., Egresy Aladár, Pápa Zsigmond, a Szmrecsányi örökösök és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Hermin volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka pedig 1848-ban épült.
Az 1710 január 22-én Romhánynál lezajlott ütközet kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
1866-ban nagy kolera járvány pusztított a településen.
A XX. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 867 lakosából 860 magyar volt, ebből 815 római katolikus, 19 evangélikus, 3 izraelita volt.
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László-legenda falképsorának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.
A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
Volt Frideczky kúria
Frideczky (Barcza)-kúria
A kúria a Frideczky családnak épült 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.
1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske néven. Tereskének már a tatárjárás előtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók. Az Árpád-korban már a Boldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek apátja 1219-ben perelte a Heves vármegyében lévő poroszlai (Poroszló) apátot és kegyurát 20 M miatt.
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el Tóttereske falu, melynek 5 és fél ekényi, a nógrádi vár alá tartozó földjét 1255-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos esztergomi érseknek.
A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott:
1562-1563-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, 1583-1584-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, 1584-1585-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, 1592-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt.
1593-ban szabadult fel a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
1715-ben 14 magyar és 7 tót, 1720-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
A 18. század első felében a Frideczky család birtoka volt, 1770-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a birtokosa, 1826-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly birtoka volt, majd az 1900-as évek elején Huszár László dr., Egresy Aladár, Pápa Zsigmond, a Szmrecsányi örökösök és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Hermin volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a középkorból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka pedig 1848-ban épült.
Az 1710 január 22-én Romhánynál lezajlott ütközet kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
1866-ban nagy kolera járvány pusztított a településen.
A XX. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 867 lakosából 860 magyar volt, ebből 815 római katolikus, 19 evangélikus, 3 izraelita volt.
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László-legenda falképsorának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartó)is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.
A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.
Volt Frideczky kúria
Frideczky (Barcza)-kúria
A kúria a Frideczky családnak épült 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a bal oldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.
A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.
A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.
A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.
A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Nagyboldogasszony templomA templomot a XIII. századi bencés apátság épületének felhasználásával építtette Bajoni István, váci kanonok, Mátyás király udvari embere, 1482-1484 között, gótikus stílusban. 1700-as években átépítették. 1711-ben még megvolt két homlokzati tornya. 1725 körül tereit átboltozták. 1847-ben, 1895-ben és 1915-ben renoválták. Tornya XIX. század végén épült klasszicizáló stílusban. 1969-1972 között helyreállították (építész: Dümmerling Ödön). A templom közelében tárták fel a bencés kolostor török időkben elpusztult maradványait.
A templomban különleges értéket képviselnek a hajó északi falán feltárt freskómaradványok. A Szent László legendát ábrázoló falképek 1330 és 1350 között és a XIV. század végén készültek.
Az egykori bencés apátsági templom, kriptájában nyugszik Szunyogh Xavér Ferenc bencés liturgikus tudós, tanár.
A templomban különleges értéket képviselnek a hajó északi falán feltárt freskómaradványok. A Szent László legendát ábrázoló falképek 1330 és 1350 között és a XIV. század végén készültek.
Az egykori bencés apátsági templom, kriptájában nyugszik Szunyogh Xavér Ferenc bencés liturgikus tudós, tanár.
