Kétbodony 476 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 14 kilométerre, keletre fekszik. A falu a középkortól kezdve folyamatosan lakott, a tatárjárás idején a Kartal nemzetség birtokolta, később a Bodoni család birtoka lett. Rövid ideig (1264–1276) a Margit-szigeti (akkor Nyulak szigete) apácák is birtokolták, később ismét a Bodoni családhoz került. 1516-1541 között Werbőczi István volt a birtokosa. Két ízben, összesen 113 évig török hódoltság alá tartozott, ekkor el is néptelenedett. Mindkét alkalommal a felvidékről, evangélikus szlovákokkal telepítették újra. 1710-ben a falu határában zajlott le a romhányi csata.
A 17. században Bodony falu közelében kialakult kis települést Felső-Bodonynak nevezték, maga Bodony pedig Alsó-Bodony lett. Kétbodony e két falu egyesítéséből jött létre 1902–1903-ban. 1982 és 1993 között Romhánnyal is egyesítették, de 1994. január 1-je óta ismét önálló település.
* Falumúzeum (tájház)
* Késő barokk (18. század vége) műemléktemplom
* Bognárműhely – ipari múzeumként működik
Kisecset 178 lakosú (2010. január 1.) község Rétságtól 16 kilométerre, keletre fekszik. Kisecset nevét 1493-ban említette először oklevél Echet néven. 1493-ban Báthory István országbíró a váci káptalannak írt parancsában Legendi Bertalant iktattatta be az itteni Echet nevű birtokba, mely előtte néhai Romhányi György fiainak, Pálnak és Györgynek birtoka volt. 1559-ben, a török hódoltság alatt végzett összeíráskor Ecsed néven írták, ekkor már viszonylag népes település, melynek éves jövedelme 1823 akcse, birtokosa pedig Gazenfer nevű tímár volt. 1598-ban Bornemisza György birtokának írták.
1715-ben, a török hódoltság után mint néptelen települést jegyezték fel. 1755-ben Kisecset néven írták, ekkor Telek Tamás birtoka volt. 1770-ben a Prónayak valamint a Kórody és Telek családok voltak a település birtokosai. A 19. században a gróf Buttler család is birtokos volt Kisecseten. A 20. század elején Kisecset Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
* Római katolikus templom
* Harangláb
* Népi lakóház
Szente 354 lakosú (2010. január 1.) község Balassagyarmattól 20 kilométerre, délre fekszik. Neve a Zentech személynévből eredeztethető, melynek jelentése szentéletű, vallásos ember.
Árpád-kori település. IV. Béla király egy 1255-ben kelt okiratban Vadkert határait ismeretve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. 1321-ben a váci káptalan már "posesio Scenteheh" néven említi. 1383-ban a tereskei Benedek rendi apátság birtokainak leírásában sorolja ismént egy oklevél.
1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa. 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a későbbi nádornak ajándékozza, akit II. Ulászló király parancsára a sági konvent iktatott be. Werbőczy a környéken fekvő, Szentei Sebestyén tulajdonát képező birtokrészeket is megszerzi. A nyugodt környezet alkalmas az alkotó tevékenységre, amelyet a jogtudós ki is használ, miután II. Ulászló megbízást ad neki egy magyar összefoglaló jogi mű megírására, melyet a magyar történelem, jogtörténet "Werbőczy Hármaskönyv"-ként tart a későbbiekben számon. A Hármaskönyvet 1514. novemberében a király jóváhagyta, s így törvénykönyvként kezdték alkalmazni. Ez a törvénykönyv újraszabályozta a jobbágyság és a nemesség viszonyát, meghatározta a kötelező szolgáltatásokat, valamint rendelkezett az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelésben részt vettek megbüntetéséről.
1559-ben a falu 19 házzal adózott a töröknek, míg 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, s abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak össze.1623-ban Nógrád megye a török rabság dúlását, rombolását felmérve 181.432 rhenus, azaz rajnai forint kárt állapít meg, amiből Szente település 350 forintot szenvedett el. Ebben az időszakban egy jobbágytelek értéke - házzal, gazdasági épületekkel, szerszámokkal, járművekkel, állatokkal és földdel együtt nagyjából 70 forint körül alakult. 1633-ban, amikor a falu a váci Nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt az adózók nyilvántartásában, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül jelent meg. A XVII. század közepén egy ideig lakatlan a település, a következő század elején, 1715-ben 11 portát írtak össze. 1720-ban adómentességet élvezett, mint nemes község, ám ezt a rangot néhány évvel később elvesztette és jobbágyközség lett.
A XVIII. századtól a Gerhardok, Révayak, Batshádyak, Bocskádyak, Dobóczyak, Gyurcsányak, Podhorszkyak, Debéczkyak, Padhosskyak, Hódossyak voltak birtokosok, később pedig a Nedeczky és Koós családok, majd a XX. század fordulója körül a Prajnerek, Schuszdeckek a nagyobb birtokosok Szente térségében.
Szente a XXI. században az idegenforgalomból, valamint a környező termőföldek hasznosításából, eladásából él meg. Az idegenforgalom fellendítésére több projekt is indult, amelyekről tájékozódni lehet a község honlapján.
# XIII. században épült római katolikus templom
# palóc házak
# állandó kiállítás - Élethű babák
http://em.bloglog.hu/page/7/ 
KISECSET Szent Imre templom
A késő barokk stílusú templomot 1754-ben kezdték el építeni, míg a végleges befejezése a diadalív évszáma szerint 1773-ban történt. Ekkor Magyarnándor fíliája volt. Az épület egyhajós, torony nélküli, dél-kelet - észak-nyugat tájolású. Külön harangtorony. Fõhomlokzatát koronázópárkány, a falsarkokon lizénák tagolják. A bejárat egyenes záródású, keskenyebb szentélye megtört kosárívvel zárul. Nyeregtetõs, fõhomlokzata magas, háromszögû oromfallal készült. A hajót síkmennyezet, a szentélyt fiókos kolostorboltozat fedi. Fakarzatát két pillér tartja. Copfstílusú szószéke 1790 körül készült.
SZENTE Szent Erzsébet templom
A román eredetű, Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot a XVIII. században átépítették, tornya XX. századi. Itt őrzik a debercsényi - XV. századi gótikus - kőből készült szentségházat. A templom orgonája barokk.
A diadalív stílusjegyei alapján a templom építése a XIII. századra tehető. A község 1498-ban Werbőczy István birtokába került, s valószínű, hogy a templomot 1500-ban újraboltozták. 1663-ban és 1708-ban átalakították, ennek során készült az akkor még főhomlokzatnak számító nyugati fal oromzata. Tornya 1934-ben épült, ekkor került az oltár a nyugati fal elé.
A mai templom egyhajós, előreugró homlokzati toronnyal. A nyugati homlokzat - az egykori főhomlokzat - felett barokk ívű oromfal helyezkedik el. A hajófalak és a torony alsó szintje középkori, a sarkak kváderkövekbol állnak. A középkori szentélyből alakították ki a torony alsó szintjét, ezzel a belső elrendezés teljesen megfordult. A mai szentély a templom nyugati végfalánál van.
A templomot nyeregtető, a tornyot gúlasisak fedi. A belső tér síkmennyezetű. A barokk orgonát 1740 körül építette Podkonitzky Márton.
A torony építésekor előkerült a teljes diadalív, mely az esztergomi kőtárba került. Ennek pillére, és a női fejekkel, liliomos koronával díszített pillérfejezete román, az ív gótikus. Ugyanekkor került elő egy Werbőczy-címeres zárókő. Ebben a templomban látható az elpusztított debercsényi templom gótikus fiatornyokkal, keresztvirággal díszített szentségháza is.
SZENTE Szent Erzsébet templomA román eredetű, Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot a XVIII. században átépítették, tornya XX. századi. Itt őrzik a debercsényi - XV. századi gótikus - kőből készült szentségházat. A templom orgonája barokk.
A diadalív stílusjegyei alapján a templom építése a XIII. századra tehető. A község 1498-ban Werbőczy István birtokába került, s valószínű, hogy a templomot 1500-ban újraboltozták. 1663-ban és 1708-ban átalakították, ennek során készült az akkor még főhomlokzatnak számító nyugati fal oromzata. Tornya 1934-ben épült, ekkor került az oltár a nyugati fal elé.
A mai templom egyhajós, előreugró homlokzati toronnyal. A nyugati homlokzat - az egykori főhomlokzat - felett barokk ívű oromfal helyezkedik el. A hajófalak és a torony alsó szintje középkori, a sarkak kváderkövekbol állnak. A középkori szentélyből alakították ki a torony alsó szintjét, ezzel a belső elrendezés teljesen megfordult. A mai szentély a templom nyugati végfalánál van.
A templomot nyeregtető, a tornyot gúlasisak fedi. A belső tér síkmennyezetű. A barokk orgonát 1740 körül építette Podkonitzky Márton.
A torony építésekor előkerült a teljes diadalív, mely az esztergomi kőtárba került. Ennek pillére, és a női fejekkel, liliomos koronával díszített pillérfejezete román, az ív gótikus. Ugyanekkor került elő egy Werbőczy-címeres zárókő. Ebben a templomban látható az elpusztított debercsényi templom gótikus fiatornyokkal, keresztvirággal díszített szentségháza is.
