Hugyag 860 lakosú (2010. január 1.) község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Szécsénytől 8 kilométerre, nyugatra fekszik. Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.
A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.
A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.
1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.
Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.
1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.
1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.
A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.
A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.
A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.
1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.
Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.
1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.
1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.
A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.
http://em.bloglog.hu/page/9/
Kisboldogasszony templomHugyagot először az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette, középkori templomáról azonban csak 1688-ből van adatunk. Ekkor szentélye és sekrestyéje boltozott, hajója táblás, festett mennyezetű volt. Ebből a templomból származhat a plébániakertben 1979-ben megtalált keresztelőmedence, amely ma a plébánia udvarát díszíti. A mai templomot a régi helyén 1751-ben kezdte építtetni Csáky Miklós érsek, felszentelése a plébánia adatai szerint 1754-ben történt. Berendezése lassan készült, 1761-ben még nem volt főoltára. 1912-ben helyre állították padlózatát és a tetőt, ekkor készült az északi oldalbejárat is. A barokk stílusú templom egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt, a toronyfalat és a homlokzat oldalmezőit egy-egy füles keretbe helyezett szemöldökpárkányos szoborfülke, a falsarkokat toszkán fejezetű lapos falpillérek díszítik. A magas torony törtvonalú, övben záródó oromfalak között áll, tört vonalú sisakja alatt órapárkány helyezkedik el. Kőkeretes főbejárata a torony alatt nyílik, a hajó és a szentélyfalakat nagyméretű, szegmentíves ablakok törik át. Sekrestyéje a déli szentélyfalhoz csatlakozik. Belső terét csehsüveg boltozat fedi, mely a pillérkötegeket összekötő hevederekre támaszkodik. Karzatát két vaskos pillérköteg tartja, mellvéde középen övesen kihajlik. A sekrestye keresztboltozattal épült, főoltárát igen jó kidolgozású, barokk szobrok díszítik.
