Balassagyarmat, 16520 lakosú (2010. január 1.) város a 22-es főközlekedési út mentén terül el Nógrád megye közép-északi részén. Vasúton a 75-ös/Vác-Balassagyarmat/ és a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vonalak találkozásánál terül el. A város ” az Ipoly parton, egy napkelet és délfelé elterjedt és hosszan nyúló térségben fekszik. Ezen térségnek nagyobb része homokos, s ez okból származtatják a lakosok azt, hogy ha tiszta búzát vetnek is, felessé változik az; ugyanezért is leginkább a szomszéd Puszta-Bérben szoktak vetni.” - írta a városról másfél százada Mocsáry Antal. Balassagyarmat már a rézkorban is lakott volt. A helység nevét a honfoglalást követően a hét magyar törzs egyikéről, Gyarmatról kapta. Gyarmatot 1246-ban IV. Béla, a Balassa család ősének, Detre fiának, Miklósnak adományozta. A család elei a tatárjárást követően 1260-tól erődített hellyé alakították. Már a XIII. század közepétől Gyarmat a Hont és Nógrád megyei nádori gyűlések színhelye. 1374-ben Nagy Lajos a várost a Balassák Balás nevű ősének birtokába adta, tőle vedte a család később vezeték-, a város pedig előnevét. Sajátságos módon a helység további számottevő fejlődéshez a XV. század eleji huszita háborúk járultak hozzá. Ekkor a környék földesurai Gyarmatra húzódtak be és itt kuriális épületeket állítottak maguknak. Minden jel szerint ebben az időszakban települtek le itt az első zsidó családok. 1663-ban egy török ostrom során elpusztul. Újratelepítése hamar megindul, szlovákok, csehek, németek is nagy szerepet játszanak ebben, de magyar jellegét sohasem veszíti el teljesen. A német katonaság kivonulása után 1790-től Balassagyarmat a vármegye székhelye lett. Balassagyarmat központtal Nógrád vármegye az országos reformmozgalmak egyik vidéki fellegvára lett. A reformkor végére az óvárostól délre kialakult a település új központja és főutcája. Ide költözött Madách Imre és Mikszáth Kálmán is. Ekkor olyan épületek készültek el, mint például a megyeháza, a zárda és a régi városháza. A XVII. század végétől a Balassa és a Zichy család közösen birtokolta a várost. A Balassák és a Zichyek gyakran megfordultak Gyarmaton. 1923 óta újra hivatalosan város.
A római katolikus temploma 1747-ben épült homlokzati toronnyal, óriás-órapárkányos, egyszerű homlokzattal. Főoltára 1763-ból való, Sankt pölten-i oltárfestő műve. Jobb oldali mellékoltárán üvegkoporsó látható Szent Felicián ereklyével, baloldalt a Szent_Anna oltáron B. Maulbertsch képe található.
A volt görögkeleti templom 1910-ben épült romantikus szecessziós stílusban, amely magán viseli az orosz művészet hatását.
A városháza, egyemeletes, eklektikus stílusú épület 1914-ben épült Waldner Gyula tervei alapján. A városházát négyoszlopos erkély díszíti.
A volt vármegyeháza, a régi kaszárnya 1832-1836 között épült Kasselik Ferenc tervei szerint, klasszicista stílusban. Jelentős tömegű egyemeletes, héttengelyes középrizalittal, előreugró manzárdtetős épület. A középrizaliton bábos korlát látható. Mikszáth és Madách itteni működéséről emléktábla és Mikszáth-mellszobor emlékezik meg. Madách Imre nagyméretű bronzszobra Sidó Ferenc alkotása 1937-ből.
A Palóc-ligetben található a Palóc Múzeum eklektikus-szecessziós stílusú egyemeletes kellemesen tagozott épülete, mely Waldner Gyula tervei szerint épült 1914-ben. Az 1891-ben alapított múzeum ma a megye híres néprajzi gyűjteményének ad otthont.
A Csillagház L alakú földszintes épület, udvarán árkádokkal. Az egykori nemesi kúria, ma a város helytörténeti gyűjteményét őrzi.
A Rákóczi utcában szép klasszicista stílusú lakóházak találhatóak, melyek egyikében még Petőfi Sándor is megszállt.
A helység neves szülöttei: Rózsavölgyi Márk zeneszerző, Bérczy Károly író, műfordító, Jobbágy Károly költő.
A római katolikus temploma 1747-ben épült homlokzati toronnyal, óriás-órapárkányos, egyszerű homlokzattal. Főoltára 1763-ból való, Sankt pölten-i oltárfestő műve. Jobb oldali mellékoltárán üvegkoporsó látható Szent Felicián ereklyével, baloldalt a Szent_Anna oltáron B. Maulbertsch képe található.
A volt görögkeleti templom 1910-ben épült romantikus szecessziós stílusban, amely magán viseli az orosz művészet hatását.
A városháza, egyemeletes, eklektikus stílusú épület 1914-ben épült Waldner Gyula tervei alapján. A városházát négyoszlopos erkély díszíti.
A volt vármegyeháza, a régi kaszárnya 1832-1836 között épült Kasselik Ferenc tervei szerint, klasszicista stílusban. Jelentős tömegű egyemeletes, héttengelyes középrizalittal, előreugró manzárdtetős épület. A középrizaliton bábos korlát látható. Mikszáth és Madách itteni működéséről emléktábla és Mikszáth-mellszobor emlékezik meg. Madách Imre nagyméretű bronzszobra Sidó Ferenc alkotása 1937-ből.
A Palóc-ligetben található a Palóc Múzeum eklektikus-szecessziós stílusú egyemeletes kellemesen tagozott épülete, mely Waldner Gyula tervei szerint épült 1914-ben. Az 1891-ben alapított múzeum ma a megye híres néprajzi gyűjteményének ad otthont.
A Csillagház L alakú földszintes épület, udvarán árkádokkal. Az egykori nemesi kúria, ma a város helytörténeti gyűjteményét őrzi.
A Rákóczi utcában szép klasszicista stílusú lakóházak találhatóak, melyek egyikében még Petőfi Sándor is megszállt.
A helység neves szülöttei: Rózsavölgyi Márk zeneszerző, Bérczy Károly író, műfordító, Jobbágy Károly költő.
http://em.bloglog.hu/page/9/
