Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése más 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.
Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alákerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.
1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.
Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849.január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.
1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.
A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.
1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.
A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.
A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1734-ben épült. A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A XIX. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglakoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.
Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.
A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A XX. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.
* Római Katolikus Templom (1734, barokk),
* Római Katolikus Plébánia (1743, késő barokk),
* Drágffy-kuria (1790 körüli, késő barokk),
* Helytörténeti Emlékház (19. századi),
* Kálvária Kápolna (1904)
* Víztorony (tégla épület)
* zsidó temető
* Természetvédelmi terület (gyurgyalag)
http://em.bloglog.hu/page/9/
Szent András-templom
A község plébániájának első említése 1283-ból való. Az 1688-as leírás szerint a szentély és a sekrestye boltozott volt, a hajót festett famennyezet fedte, festve voltak az ülőhelyek és az új karzat is. 1710-ben leégett. A mai templomot a plébánia adatai szerint 1743 körül barokk stílusban Esterházy Imre prímás építtette. A templom nagyobbméretű, egyhajós, keltelt, előreugró középtornyos. Háromemeletes tornyához íves oromfalak csatlakoznak, bádogborítású hagymasisakja alatt tagolt órapárkány látható. Az oldalfalakat kettős falpillérek tagolják, közöttük félköríves, záróköves kerettel ellátott ablakok helyezkednek el. Kissé keskenyebb szentélye egyenes záródású, legömbölyített sarkokkal. Mindkét oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója ötszakaszos, szentélye és két sekrestyéje csehsüvegburkolattal fedett. Az oltár barokk, keresztelõkútja klasszicista stílusú.
Szent Kereszt felmagasztalása-kápolna
