Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

A közted és az álmaid közötti óriások-A napod legfontosabb része-Álmodj nagyot!-Az Istennek való engedelmesség kockázatvállalással jár

2019. január 29. 10:42 - Andre Lowoa

A közted és az álmaid közötti óriások

„Minden ide összegyűlt megtudja majd, hogy az Úr megszabadítja népét, de nem karddal és lándzsával. Ez az Úr harca, és nekünk fog adni téged!” (1Sám 17:47, NLT fordítás)

 

Dávidnak az 1 Sámuelben leírt története szerint Dávid négy óriással kellett megküzdenie mielőtt Góliát elé léphetett. Nem fizikai, hanem az elméjében levő óriások voltak azok.

Sokkal inkább valószínű, hogy te is ilyen óriásokkal kell küzdj, mintsem egy Góliáttal, de ugyanannyira félelmetesek és nagyok lehetnek, és megakadályozhatnak abban, hogy az légy, akinek Isten akar látni, és abban, hogy beteljesítsd azt az álmot, amit Isten helyezett a szívedbe.

Az álmaid elérésének első nagy óriása a halogatás. Egy álom sem teljesül be azonnal. Egyszer csak Isten szívedre helyez egy álmot, de nem másnapra telejsíti. Lehet, hogy évekbe telik, amíg megvalósul életed álma. Mindig van egy várakozási időszak.

Dávid esetében az apja is akadálya volt álma megvalósulásának. Miután Sámuel királlyá kente őt, Jesszé visszaküldte a juhok mellé.

Amikor Isten terve ellentmond másokénak, késés lesz, és az emberek megpróbálnak majd visszatartani - sokszor éppen azok, akik a legjobban szeretnek. Isten viszont hűséges és bevégzi az Ő munkáját az Ő időzítése szerint.

A második óriás, amellyel szembe kell nézz, az elcsüggedés. Góliáttól az egész Izrael rettegett, és mindenki meg volt győződve arról, hogy elveszítik a csatát.

Kire hallgatsz, aki azt mondja, hogy lehetetlen megcsinálni? Ki tartja vissza az álmaidat, azt mondva, hogy soha sem fog megtörténni?

Sokszor csak egy üde hangra van szükség: egy frissítő szemű falusi gyerekre, aki azt mondja, hogy "Ez az alak nem okozhat gondot, le tudjuk győzni!"

A harmadik előtted tornyosuló óriás a helytelenítés. Dávidnak a saját testvére kérdőjelezte meg az indításait és helytelennek ítélte, hogy szembeszálljon Góliáttal.

Amikor kapsz Istentől egy álmot, amely másokat megrémít, de te mégis küzdesz az eléréséért, lebecsülnek, rágalmaznak és félreértenek. El kell döntened, hogy mi a fontosabb számodra: az emberek vagy az Isten jóváhagyása.

A negyedik óriás, amivel szembe kell nézz, a kételkedés.

Senki sem értett jobban a háborúhoz, mint Saul király, és azt mondta Dávidnak, hogy bolondság azt gondolnia, hogy egy legény képes lenne harcba szállni egy olyan harcossal, mint Góliát.

Lehet, hogy a mai szakemberek is azt mondják, te sem tudod megtenni. Ez éppen elég ahhoz, hogy elkezdj kételkedni magadban.

Miután megírtam a Céltudatos élet című könyvemet, kaptam egy levelet a szerkesztőtől, amit be is kereteztem, amelyben azt írta, hogy "Ez a könyv sosem fog működni. Senki sem fog 40 fejezetet elolvasni!" A szakemberek gyakran tévednek.

Beszéljetek róla

  • Mit tanultál magadról és Istenről, amikor egy álom beteljesülése késlekedett?
  • Kik elbátortalanító hangja tartott eddig vissza? Kinek a hangjára kell inkább figyelned?
  • Isten mely ígéreteire gondolhatsz bátorításként, amikor kételkedni kezdesz magadban vagy az álmaidban?




A napod legfontosabb része

"De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek."Mt.6,33.

Sokan azt mondják, hogy nincs idejük csendességet tartani. Ez egy kifogás. Minden egyes ember a földön a hétnek ugyanazzal a 168 órájával rendelkezik. A kérdés azonban az, hogy mivel töltöd azt az időt, amivel rendelkezel?

Nincs időd mindenre. Senkinek sincs. Ezért időt kell szakítanod arra, ami valóban számít. Ez nem idő kérdése, hanem azé, hogy mi a fontos számodra és mit helyezel előtérbe. A megoldás arra, hogy legyen időd a napi áhítatra az, hogy Jézust és az Ő országát teszed első helyre az életedben.

Jézus azt mondta: "De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek."Mt.6,33. Legyen az Úr az első az életedben, és több időd lesz. Bármire is legyen szükséged az életben, mindenben legyen mindig az Úr az első.

Legyen az életedben a legfontosabb dolog az, hogy jobban megismerd az Urat és hogy több időt tölts Vele. Hogy miért? Mert nem azért teremtettünk, hogy a tennivalóinkat kipipáljuk a feladat-listánkon. Arra lettünk megteremtve, hogy minél több időt töltsünk az Úrral.

Hatalmas kiváltság az, hogy csendességet tarthatunk. Gondoljunk bele, a Mindenség Teremtője hív minket arra, hogy naponként némi időt töltsünk vele. Képzeld el, hogy a a kedvenc színészed, vagy a kedvenc zenészed, vagy énekesed, vagy akár a kedvenc sportolód kérne meg arra, hogy mindennap tölts el vele némi időt. Azt mondanád: "Bocs, de ma nincs rád időm"? Hát persze, hogy nem ezt válaszolnád!

Akkor miért mondasz nemet arra, amikor maga az Úr hív téged, hogy tölts vele egy kevés időt? Nagyon sok mindent elmulasztasz, amikor nemet mondasz.

Beszéljünk róla!


Milyen fontossági sorrendbe teszed jelenleg a dolgaidat? Hogyan változhatna ezeknek a dolgoknak a fontossági sorrendje, ha a csendességed az Úrral állna az első helyen?

Befolyásolja-e a hozzáállásodat a napi fontossági sorrend felállításához az, ha közben figyelembe veszed azt, hogy valójában kiváltság, ha az Úrral csendességet tarthatsz?





Álmodj nagyot!

„Legyen áldott Isten, aki az ő hatalmas erejével a bennünk elvégzett munka során sokkal többet tud tenni, mint amit mi valaha kérni vagy álmodni mernénk – végtelenül a mi legmerészebb imáink, vágyaink, gondolataink vagy reményeink felett.” Efézus 3,20 (LB fordítás)


A hit az, amikor Isten tervét választod és elfogadod azt az élet minden területén. Semmi sem valósul meg az életben, ha előtte nem álmodod meg. Isten megadta azt a képességet, hogy álmodjunk, alkossunk és elképzeljünk. Ha merünk álmodni, az a hit cselekedete. Minden, ami ezen a bolygón van, álomként kezdődött.

Szóval, honnan tudod meg Isten álmát az életedre nézve? Három dolgot kell tenned:

Először merned kell kérni. Az Efézus 3,20 ezt mondja: „Legyen áldott Isten, aki az ő hatalmas erejével a bennünk elvégzett munka során sokkal többet tud tenni, mint amit mi valaha kérni vagy álmodni mernénk – végtelenül a mi legmerészebb imáink, vágyaink, gondolataink vagy reményeink felett.” (LB fordítás)

Ha meg szeretnéd tapasztalni Isten áldásait az életedben ebben az évben, akkor merned kell kérni azokat. Azt kell mondanod: „Istenem, mi a te álmod az életemmel? Mit szeretnél, mit tegyek?” Aztán kérdezd meg magadtól: „Mire lennék hajlandó Istenért, ha tudnám, hogy nem fogok elbukni?” Engedd, hogy ez kitágítsa a látókörödet.

Másodszor hinned kell Isten ígéreteiben. A Biblia ezt mondja a Jeremiás 32,27-ben: „Én vagyok az Úr, minden ember Istene ezen a világon. Lehet valami túl nehéz nekem?” (NLT fordítás)

Soha ne engedd, hogy egy lehetetlen helyzet megfélemlítsen. Inkább arra motiváljon, hogy többet imádkozz, jobban higgy, jobban bízz, többet tapasztalj, többet tanulj és jobban növekedj. A hit mindig a lehetetlen területén működik.

Hudson Taylor azt mondta, hogy három állomása van Isten akaratának: a lehetetlen, a lehetséges, és a megvalósult.

Harmadszor pedig álmodj nagyot. „Kérd tőlem, és én örökségeddé teszem a nemzeteket, neked adom a földkerekséget.” (Zsolt 2,8)

Az Istened nagysága kell meghatározza a kitűzött célod nagyságát. Nem hiszel még eléggé Istenben, amíg meg nem próbálkoztál valami olyasmivel, amit nem lehet emberi erővel megvalósítani. Ha tudni akarod, hogy mekkora kell legyen az álmod, tedd fel magadnak ezt a két kérdést: Mennyi időt tudsz erre szánni? Ha ez az álom olyan, amire az egész életedet rá tudod szánni, akkor igazán nagyot tudsz álmodni.

A másik kérdés az, hogy milyennek vagy megteremtve? Milyenek a szellemi ajándékaid, milyen a szíved, milyenek a lehetőségeid, milyen a személyiséged, és milyen tapasztalataid vannak? Ez az öt dolog határoz meg téged. Mit szeretsz csinálni? Mire van tehetséged?

Álmodj nagy álmokat Istenért! Ez az első lépés a hitben való járásban.

Beszéljünk róla:

* Vártál már Istenre, hogy teljesítse az álmodat? Mit kértél tőle az álmoddal kapcsolatosan?
* Mire lennél hajlandó Istenért, ha tudnád, hogy nem fogsz elbukni?
* Hogyan változik az Istenbe vetett hited mértéke az álmaid tükrében?




Az Istennek való engedelmesség kockázatvállalással jár


,,Miután Heródes meghalt, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában Egyiptomban, és ezt mondta: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert azok, akik a gyermek életére törtek, meghaltak." (Máté 2:19-20, NIV fordítás) 

Biztosan nem volt könnyű Józsefnek Egyiptomba menni a családjával, de képeld csak el, milyen félelmetes lehetett engedelmeskednie Isten parancsának, hogy térjen vissza Izraelbe. Ez olyan volt, mint visszamenni az oroszlán szájába. Elindult Máriával és Jézussal oda, ahol fia élete veszélyben volt. De mivel József bízott Istenben és abban, amit mondott, vállalta a kockázatot és elment, mert tudta, az a legjobb hely számukra.

A Biblia ezt mondja: ,,Még akkor is, amikor félek, benned bízom!” (Zsolt. 56,3 CEV ford.) Figyeljük meg, hogy az igeversben az áll, hogy ,,még akkor is, amikor félek’’, és nem az, hogy ,,még akkor is, ha félek”. Talán félelem nélküli életet szeretnénk ezen a világon, de ez csak a Mennyben valósul majd meg. Ebben az életben mindannyian szembenézünk különböző félelmekkel.

Vannak nagyobb és vannak kisebb félelmeink. Félünk a jövőtől, hogy mi fog történni a munkánkkal vagy a családunkkal, de kisebb dolgoktól is félünk, például hogy vajon megfelelően beszéltünk-e valakivel, hogy jól sikerült-e egy előadásunk, vagy akár egy telefonhívástól.

Minden egyes ilyen helyzetben döntést kell hoznod: engeded, hogy a félelem uraljon, vagy hiszel és vállalod kockázatot, mert tudod, van egy Istened, aki szeret téged.

A hittel vállalt kockázat jelentheti azt, hogy olyan helyre mész, ahol azelőtt sosem voltál, vagy megbocsátasz egy olyan személynek, akinek azt hitted, nem fogsz tudni megbocsátani. Jelentheti esetleg azt is, hogy felmondasz a munkahelyeden.  Hittel vállalt kockázat lehet az is, hogy imádkozol valamiért vagy valakiért, vagy hogy egy adott helyzetben úgy döntesz, bízol Istenben és Őrá bízol egy olyan kapcsolatot vagy helyzetet, amit eddig te tartottál kézben.

Milyen (Jézuséhoz hasonló) kockázattal kapcsolatban mondja neked Isten, hogy vállald hitből?

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mi az a kockázat most az életedben, amit halogatsz, és hitre lenne szükséged, hogy vállalni tudd? 
  • Mit szeretne Isten, hogy mivel helyettesítsd a félelmed?
  • Mit tanultál meg Istenről, amikor korábban kockázatot vállaltál? Hogyan bátorít ez most téged?







komment

Anyagiak.../Céljaink.../Életvezetési világosság../ Gondviselés.../Helyes önértékelésért./Hűség...

2019. január 29. 05:42 - Andre Lowoa

Anyagiak...


A mai nap imádsága:

Istenem! A világban élek, s ha nem is akarom, a kísértés madara az én fejem felett is elszáll. Kérlek, adj nekem erős szívet, ami mindig Beléd kapaszkodik, s nem engedi, hogy a kívánság gonosz madara fészket rakjon a fejemen! Kérlek, áldásodat ne vond meg tőlem ezután se! Uram, ne adj nekem olyan gazdagságot, hogy a jólétben kevéllyé váljon a szívem, s megtagadjalak, se olyan szegénységet ne zúdíts rám, hogy elkeseredésemben megvessem nevedet! Ámen



Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.
1 Tim 6,10-11

A köznapi szólás szerint a pénzzel csak akkor van baj, ha kevés van belőle... Az igazság azonban másképpen fest. Nem az a gond, ha az embernek pénze van/nincs, hanem az, ha a pénz markában vagyunk. Szinte mindegy, hogy ez a marok erősen szorít vagy lágyan simogat, ha valaki a pénz hatalmában van, akkor nem azt teszi, amit igazából szeretne. Pál apostol sem mond újat, amikor azt írja ifjú munkatársának, "mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme". Jól tudja, sőt ismeri is a vagyon hatalmát, hiszen jómódú családból származott maga is - ennek ellenére keményen dolgozik, tudjuk róla, hogy sátorkészítéssel/eladással foglalkozott, ebből finanszírozta az evangélium hirdetésének "költségeit".

Nemcsak kétezer évvel ezelőtt, de ma is tényként állítható: a pénz után sóvárogva "egyesek eltévelyednek a hittől, és sok fájdalmat okoznak önmaguknak". A fájdalom oka pedig az egyik legnagyobb kín: a megcsalattattás. A pénz ugyanis mást ígér, s mást teljesít. Elhiteti, hogy mindent, még boldogságot is képes adni, s aztán kiderül, hogy csak jólétet, de egészséget nem, csak sok-sok mozgást és történést, de állandóságot, barátot, társat, akivel mindent megoszthatok - azt bizony soha nem képes adni.

Ennek ellenére mégis bőven akadnak, akik a mammon után sóvárognak, pedig Istenhez közel állnak. Ha nem így lenne, akkor Pál se írná: "Te pedig, Isten embere (eredeti értelemben Isten megbízottja), kerüld ezeket." A pénz hazug ígérte - hogy ti. képes a vágyak maradéktalan beteljesítésére - sokakat megszédít, levesz a lábáról: kisembert és nagy politikust egyaránt, szegényt és jómódút, sőt olyanokat is akik a szószék alatt ülnek, de még olyanokat is, akik a szószéken állnak... Magyarul: az Isten emberei sem kivételek, a kísértések őket sem kerülik el.

A megoldás igen egyszerű, apostolian kézenfekvő: "Te pedig, kerüld ezeket!" Életed valósága az igazság, a szeretet, a kegyesség, a hit és a szelídlelkűség legyen! Ne kergess virtuális-világbéli álmokat, legyél állhatatos! A beteljesülést nem a pénztárca vastagsága biztosítja, mert ha így lenne, akkor minden jómúdú boldog lenne, a tapasztalat azonban éppen azt mutatja, hogy pontosan azok "bolondulnak meg", veszítik el józanságukat és rugják fel rendezett életüket, akik egyébként jól élnek, mert nem éheznek, megvan mindenük - szép családi ház, mobilitást segítő kocsi(k) stb... Akik a múlandóba vetik bizalmukat, amit megemészt a rozsda és moly, azok élet-szekere bizonnyal keréktörést szenved, talán még fel is borul!

Az Isten emberének bölcsessége nem színes papirosokon nyugszik, hanem szívében lakozik. Ott belül van jelen az Isten Lelke, melyre igen bólint minden szívverése. Egy esztendőben mintegy harmincmilliót ver a szívünk (szünet nélkül!), s ha mégérjük a nyolcvan évet, addigra mintegy 2,5 milliárdszor... milyen óriási szám ez! S hányszor dobban meg hiábavalóságokra... olyan dolgokra, amik nem a békességet szolgálják, hanem annak ellenkezőjét. Aki "Isten embere", azaz megbízottja, vagyis elkötelezettje, az tisztán lát, mert reménységet mindig az Istenbe veti, s ezért nem is véti el a célt...

 

Céljaink...


A mai nap imádsága:

Uram! Te vagy az út az igazság és az élet, Te vagy életem célja, tartalma és értelme. Kérlek emlékeztess erre, ha elfelejteném, mert másokat figyelmen kívül hagyva csak a magam hasznát keresem! Ámen



Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.
Fil 2,4

"Na jó... De nekem mi ebből a hasznom?" Életünk minden területén felvetődik az örök emberi kérdés - bizony, nem tudunk szabadulni a személyes előny kísértésétől. Két szó keseríti/szenvedteti meg az egész teremtettséget: a siker és a haszon. E két szó elbűvölhet minket egy egész életen át... Elhitethetik velünk, hogy létünk értelme az egzisztenciális gyarapodás. Gyűjtögető szenvedélyünktől aligha tudnánk szabadulni - még Jézus Urunk is ezt mondja: "Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben!"

A siker és a haszon vonzásának ereje óriási! Mindkettő zsákszámra önti ránk ígéreteit: Más ember leszel, ha eléred ezt vagy azt a célt, sőt: Különb leszel! Hasznod mértéke/nagysága "életérzésedet" javítja, sőt boldogabb leszel! S milyen igaz... A pénz-adta lehetőségek "barátokat" és "barátnőket" hívnak elő - könnyen és gyorsan, szinte a semmiből -, csak ha elfogy a vagyon, akkor derül ki, mennyire érdekalapú, felszínes kapcsolatok voltak ezek.

Lemondani a személyes érdekünkről aligha tudunk - emberek, s ezért gyarlóak vagyunk. Pál ezért ajánla a következőt: "Nézd mások hasznát is, ne csak a magadét!" Eladdig, amíg valaki csak a maga érdekeit lesi, nem találja meg helyét a világban, nem lesz számára "kerek a világ". Hiába ér el valaki bármilyen nagy célt is, hiába úszik valaki a sikerben, hiába teszi őt profitja még gazdagabbá, ha nincs kivel azt őszintén megosztania, akkor ő a világ legszegényebbike... ha nem így lenne, nem lennének depressziós, milliárdos öngyilkosok sem!

Mások érdekeit is figyelembe venni - a közösségi élet alapja. Az öntörvényő huszadikszázadi ember zsákutcába került, amikor személyes haszonlesésével kiölte magából a szociális érzékenységét. A szociális szó a latin "sociates" szóból ered, amely társaságot, közösséget jelent... Ennek okán: aki életének mottójává a "Hadd hulljon a férgese, győz a jobbik!"-elvet teszi meg, számoljon azzal, hogy a "végére" egyedül marad... nagyon egyedül.

Na jó... de akkor most mit tegyek? Hogyan érvényesüljek ebben a bolond embervilágban? A válasz bár egyszerű, a sikerhajhász, profitleső lelkek nem érthetik meg - mert látván nem látnak, s hallván nem hallanak -, "Alázzátok meg magatokat, s Ő felmagasztal titeket!"... "Keressétek Isten országát, s a többi ráadásul mind megadatnak néktek..."

 

Életvezetési világosság..


A mai nap imádsága:
Uram! Gyújtsd meg szereteted lángját az emberek szívében, hogy azt tegyék, ami helyes és jó, ami szép és igaz, ami őszinte és épít! Ámen

Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: "Hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?" Ő így felelt: "Senki, Uram." Jézus pedig ezt mondta neki: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága."
Jn 8,(10-11 versek tőlem) 12. vers Útmutatónk által kijelöltje
Egy brazil bíróság házasságtörésért elítélt egy asszonyt, akinek kártérítésként 2700 Eurót kellett fizetnie (volt)férjének. A tanárnőt a (még)férje "in flagranti" érte egy másik férfival. A bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a férjet morális kár érte, melyből fakadó kártérítési igény a brazil alkotmányból egyértelműen levezethető, hiszen az ember méltósága érinthetetlen. A felperes férj a törvényben rögzített házastársi hűség kötelezettségének megsértésére hivatkozott. A bíróság az ítéletet helybenhagyta, de másodfokon a kártérítés összegét - a feleség anyagi helyzetére tekintettel - felére mérsékelte. http://www.n-tv.de/panorama/Geld-fuer-gehoernten-Gatten-article267236.html
Morális kár... ha csak ez lenne az egyetlen következménye a hűtlenkedésnek! A szövetség megtöréséből - mely nem köthető nemiséghez, az mindig az emberség kérdése(!) - fakad aztán az érzelmi deficit, a bizonytalanság, az önértékelési zavarok, úgy a megcsalt félben, mint a család többi tagjában, különösen a gyermekekben - ha vannak. A válás egyetlen "haszonélvezői" az ügyvédek, de nekik meg ez a dolguk. Válás esetén az anyagi terhek nem csökkennek, hanem nőnek: két lakás, két egzisztencia, két biztosítás, két rezsi, stb. Természetesen erre nem figyelnek akkor, amikor a házasság "intézménye" - amit a JóIsten a felek javára teremtett, s a mennyország tornácává válhat - hirtelen a pokol előszobájává válik! Utólag persze mindenki okos, nem is maradnak el a szemrehányások, elmarasztalások, a súlyos vádak.
Érdekes, hogy Jézus kijelentése közvetlenül azután hangzik el, hogy "védelmébe" vette a házasságtörő nőt. (Nyilvánvaló, hogy a házasságtörő férfinek is ott kellene állni, de a történet erről nem tesz említést.) A kettős-erkölcsiség súlyos esetével találkozhatunk itt. Nyugodtan kijelenthetjük, az ember alapjában véve semmit nem változott az elmúlt kétezer esztendőben! Ma is ugyanolyan elnéző önmagával szemben, s ugyanolyan kritikus mások dolgát illetően, mint akkoriban. Ahogyan régen érvényes volt Jézus szava, ugyanúgy érvényes az ma is: "Többé ne vétkezz!" Akkor se, ha alapos okod lenne rá, hogy "megfizess a magad módján" a másiknak...
Ilyenkor kell az életvezetési világosság! Aki nem a Szeretet egyetemes isteni parancsaira figyel, az hibát halmoz hibára, s igazságkeresésében végül is boldogtalanná válik. Jézus "világossa" azt jelenti, hogy erőszakra ne válaszoljunk erőszakkal, "mert aki kardot ránt, kard által vész el". Aki az Élet Világosságára figyel, az nem jár sötétségben - ahol nincs se etika, se morál, csak az érdek -, s ezért nem is fog elbotlani... S ha "baleset" is érné, látja életét az isteni parancsolatok tükrében, s tudja, hogy Krisztusban nincs egyedül, s élete "jó kezekben" van, az Isten gondviselése öleli át. Aki Krisztusra figyel, "Benne" él, az nem bolondozik azzal, ami nem lehet bolondság tárgya, hanem komolyan veszi az élet "játékszabályait", s úgy vigyáz az emberi méltóságára, mint a szeme fényére...




Gondviselés...

A mai nap imádsága:
URam! Köszönöm, hogy hordozol , s Velem vagy akkor is, amikor a magam útját járom! Ámen



Isten van Veled mindenben, amit cselekszel.
1 Móz 21,22b

Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel?
Róm 9,20a

Valóban nem történik semmi Isten akarata nélkül, de Isten csak akkor van velünk, akkor "történik" misztikusan az életünkben, ha Őreá figyelünk! Aki Istent számba sem veszi, akinek a Teremtő Isten nem "tényező", az cselekedeteiben sem fogja tükrözni Teremtője akaratát. Érdekes módon, pont azok, akik "tesznek a JóIstenre", azoknak a "legnagyobb a szája", ők méltatlankodnak leginkább, vonják kétségbe Istenük létét, s mégis perlekednek Vele, ha életük szekere kátyúba kerül!

Egyházunk nem-hivatalos himnuszában, az "Erős vár a mi Istenünk"-ben énekeljük: "Ha Ő velünk, ki ellenünk?" S valóban: Istennel együtt minden lehetséges, még az is, hogy kibírjuk, elhordozzuk azt, amit egyébként elviselhetetlennek tűnik. Nincs ember ezen a bolygón, akinek ne kellene valamilyen terhet cipelnie - legfeljebb nem látni azokat, s tényleg a lelkiek elhordozása az igazán nehéz -, de az is igaz, hogy egyedül cipelni valamit a legnagyobb kín! Bizony nem véletlenül alakult ki a személyes gyónás gyakorlata, s bizony erősen gondolkodott Luther és a mögötte álló, segítő, humanista tudósokból álló "reformátori csapata" is, vajon nem kellene-e bevenni a szentségek közé a megvallást, de végül is úgy döntöttek - biblikus alapokon, mivel Jézus URunk csak a keresztséget és s a hit pecsétjét az úrvacsorát "rendelte el -, hogy a gyónás, az ugyan nem szentség (azaz Isten üdvösségre vezérlő kegyelmi eszköze), hanem az evangélium egyik megjelenési formája, amit "consultatio fratrum et colloquium"-nak, azaz testvéri beszélgetésnek/diskurzusnak neveztek el.

Örök emberi bennünk, hogy ha jól tudjuk is, hogy Istenéi vagyunk, Vele járunk, Tőle kapjuk az erőt feladataink bevégzésére, mégis olykor el-elkap minket létünk lendülete, s perlekedünk az ÚRIstennel... Ilyenkor szívünk/érzéseink helyett inkább az eszünkre kellene hallgatnunk, hiszen a józanul átgondoljuk, akkor hamar kiderül, hogy a bosszantó események túlnyomó részét mi magunk csináltuk, a kelepcét, amibe kerültünk, mi magunk készítettük -, csak nem láttuk, hogy amit mi kuckónak építgettünk, az valójában csapda, mely pont akkor ejt rabul minket, amikor legkevésbé várnánk! Ilyenkor illene tudatosítanunk: mi végesek vagyunk, Ő pedig Végtelen, s ha szinte emberfeletti, de legalábbis saját erőnket jócskán meghaladó feladatokat akarunk bevégezni, akkor nem árt Tőle kérni hozzá a hiányzó erőt, szeretetet, kitartást!

A célok nagysága olykor elhomályosítja bennünk, hogy a cél elérésénél van még fontosabb, az ti. hogy azokat csak "istenes eszközökkel", azaz etikus módon érdemes elérni. Ha nem így tesszük, akkor csak sikerünk lesz, de áldás nem lesz rajta, s akkor hiába nyerjük meg az egész világot is, ha lelkünkben kárt vallunk, mert őszinténk senkivel nem tudjuk megosztani az elért eredményt... akkor meg minek?!

 

Helyes önértékelésért.


A mai nap imádsága:

Uram, Istenem! Múltamat takard be irgalmad palástjával, hogy tudjak felszabadultan élni a mában, mások hasznára, önmagam boldogságára, s a Te Dicsőségedre! Ámen


Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Róma 8,33

Nekünk evangélikusoknak nemcsak az "Erős vár a mi Istenünk" énekünk egyik sorát juttatja eszünkbe ez az ige, több annál: himnikus hitvallás. Életünk küzdelmei között számtalan kihívással farkasszemet nézve, gyakran feltesszük a kérdést: S most hogyan tovább? Ilyenkor nem csillogó, okosnak tűnő stratégiát keresünk, hanem működőképes megoldást.

A római levél páli gondolatai az istenes ember dinamikus életét tükrözik. Ha valaki, akkor Pál nemcsak tudta, hogy milyen a világ, de szenvedte is. A legnagyobb kihívás számára sem az volt, hogy "Kicsoda az Isten?" - ezt jól tudta, tudjuk: az Isten Isten - hanem a mindannyiunk egzisztenciáját égető kérdés nyugtalanította: "Miért voltam olyan, amilyen?" A megváltoztathatatlan múlt, akkor válik porba sújtó iszonyatos teherré, ha csak a jelenben élünk... Istennel együtt járni, azt jelenti, hogy a jövőben beteljesülő ígéretek ízét, fényét, örömét részben már most megélhetem. Csak ez ad erőt ahhoz, hogy tudjak több lenni a mai napon, mint amennyi tudtam lenni a tegnapban. A legnagyobb ellenségem nem a világ, s benne a gonosz emberek, hanem saját magam!

Jézus is az önszeretetre buzdít: "Szeresd önmagadat, mint felebarátodat!" S ha valaki hirtelen felszisszenne, hogy az idézet nem helyes, mert megfordítottam, annak igaza van, de azt is tudomásul kell vennie, hogy néha a dolgok fonákja szebb, őszintébb és igazabb, mint a (kül)színe... Tudjuk-e szeretni felebarátunkat, ha nem szeretjük/értékeljük önmagunkat helyesen? Önértékelésünk elengedhetetlen kelléke a tükör... s most az Isten tükrére, a törvényre kell gondolnunk, mert a mi tükreink, azok nemcsak homályosak, de girbe-gurbán meg is csalnak minket! Amíg csak derülünk magunkon, mint gyerekkorunkban az elvarázsolt kastélyban, addig nincs semmi gond, a baj akkor kezdődik, amikor a kacagtató kép rémképpé változik... az édes álom "Lám, ilyen leszek!" rémálommá torzul: "Jaj Istenem, hát tényleg ilyenné válok?!"



Ha Isten velünk, akkor minden a mi javunkat szolgálja, még a veszteség, a baj is. Olyan igazság ez, aminek felemelő erejét a Teremtőjében bizakodó ember naponta megéli. Ebben kezdődik el a beteljesülése minden mások vagy magunk által elrontott életnek, itt emelkedhetünk felül hétköznapjainkon, s kezdhetjük el szárnyalásunkat Őfelé..




Hűség...




URam! Tisztítsd meg szívemet naponta, hogy mindig azt válasszam, ami tetszésedre van, s ami javamra válik! Ámen


Szabad-e benneteket visszatartani attól, hogy férjhez menjetek? Nem, leányaim! Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze. Tovább sírtak hangosan, majd Orpá megcsókolta az anyósát, Ruth azonban ragaszkodott hozzá. Naomi azt mondta: Látod, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is a sógornőddel együtt! De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem.
Ruth 1,13b-16

Sors-csapás... az... a javából!!! Meghal Ruth férje, aztán az egyik és a másik fia is. A támaszok, a jövő - minden összetört. Ráadásul mindez idegen földön - Moáb mezején -, a segítő rokonoktól nagyon távol. Nem véletlenül mondja Ruth: "elért engem az ÚR keze"... Jogosan, jogtalanul? Ez itt már rég nem kérdés, hiszen perlekedéssel nem lesz jobb a holnap, az idő kerekét sem lehet visszaforgatni, nem lehet meg nem történtté tenni azt, ami megtörtént... Már az "nyereség" ha a mában elhordozhatóvá válik múlt, a veszteség rettenetes fájdalma.

"Az élet megy tovább, mennie kell..." - ilyen és ehhez hasonló vulgár-bölcsességeket mondogatnak az emberek, amikor tragédiával találkoznak. A tragédiák mindennaposak, de senki nincs felkészülve rá, ha az belecsapódik az életébe. Ha nem is közvetlenül, de személyesen érintettek vagyunk, akkor általában segítséget szoktunk felajánlani, ami persze csak gesztus-értékű lehet, hiszen a veszteség fájdalmát elhordozni végül mindenkinek egyedül kell. Megosztani a kínt - a hirtelen támadt üresség fojtogató érzését - szinte alig lehet, gyaníthatóan csak keveseknek sikerül. Ilyenkor érezzük át kicsinységünket, tehetetlenségünket...

Egy ilyen nehéz helyzetben az igazi támasz csakis az ÚRIsten gondviselésébe vetett hit lehet. Ha ezen felül valakit támaszként küld a körülmények Istene, az egyike a legszebb emberi találkozásoknak. A tragédiák emberi sorsokat téphetnek szét, de ugyanakkor emberi sorsok is egybefonódhatnak általuk. Mai igeszakaszunk egy ilyenről tudósít. Két asszony sorsközössége ez, melyet nem érdek, hanem a szív legmélyéről fakadó szeretet vezérel...

Fontos megemlíteni, hogy Ruth nem "született zsidó", ezért rá nem vonatkozik a Tóra, az Isten törvénye. Mivel a zsidó vallás nem "misszionáló" (ma sem!), ezért aki 'betér', annak figyelmét fel kell hívni minden isteni törvény betartásának a nehézségére. Ha ezek után is vállalja valaki a "zsidó sorsot", akkor abban a kiváltságban lesz része, hogy az Isten-adta törvény útját járhatja.

Ruth nagyon is tudta, mit vállal, amikor egy elszegényedett asszony mellé állt... olyan érték mellett 'voksolt', ami a mai világban nem divatos: ez az elv-hűség. A tanulság világos: a hűségeseket soha nem hagyja el az ÚR, s végül minden jóra fordul...


komment

A szülők munkaköri leírása-Dicsőítsd Istent minden nap!-Kedves édesapa, mutasd ki a szeretetedet!-Kegyelmet ad hozzá-Vér és kifordult belek

2019. január 29. 00:42 - Andre Lowoa




A szülők munkaköri leírása


„Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról..." (5Mózes 6:7)

Ábrahámnak volt egy unokaöccse, Lót, aki sikeres volt az üzleti életben, de elvesz­tette családját. Hogy lehet ez? Mert: a) rossz helyre tette a hangsúlyt - az anyagi sike­reket nagyobbra értékelte a lelki sikereknél; b) rossz környezetben élt - azt hitte, hogy gyermekei Sodomában élhetnek anélkül, hogy az hatással lenne rájuk; c) téves elkép­zelései voltak - azt hitte, megtudja változtatni körülményeit, ha kompromisszumokat köt; d) nem adott jó példát - azt hitte, hogy családja követni fogja utasításait, de élet­példáját követték; e) rossz kapcsolatai voltak - és csak akkor vette észre, amikor már túl késő volt, hogy mekkora hatással volt Sodorna a családjára (Id. 1Mózes 19:4-5). Ha azt hiszed, hogy nyugodtan élhetsz a világ szabályai szerint, de elvárod, hogy gyer­mekeid Isten törvényeit kövessék, önmagadat csapod be. Ne csak prédikálj azokról a cipőkről, melyekbe gyermekeidnek bele kell nőniük, járj te is azokban! Példaadással vezess! Szülői útmutatásodon kívül négy másik hatás is befolyásolja gyermeked életét: kortársaik, az internet, a média és a zene. Mind a négy vagy veled, vagy ellened dolgo­zik. Azt mondod: „De én mostanában nagyon elfoglalt vagyok". Tedd szabaddá magad! Gondold át újra a fontossági sorrendet! Gyermeked jelleme minden nap formálódik; a kérdés az, ki formálja? Isten Igéje világosan kimondja, hogy a következő hat dolog alkotja szülőként a munkaköri leírásodat: 1) tanítsd őket (5Mózes 6:6-7); 2) neveld őket (Példabeszédek 22:6); 3) gondoskodj róluk (2Korinthus 12:14); 4) buzdítsd őket (Efézus 6:4); 5) fegyelmezd őket (1Timóteus 3:4); 6) szeresd őket (Titusz 2:4). Ennél nagyobb felelősséged nincs!




Dicsőítsd Istent minden nap!

„Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség.” (Jelenések 4:11)

Egy keresztyén farmer úgy tanította be lovát az indulj és állj parancsokra, hogy azok helyett bibliai kifejezéseket használt. Amikor azt akarta, hogy a lova elinduljon, azt mondta: „Dicsőség az Úrnak!” Amikor azt akarta, hogy megálljon, azt mondta: „Halleluja!” Minden jól ment, ám egyszer a lova a mennydörgéstől megijedve megbokrosodott és vágtázni kezdett. A farmer rádöbbent, hogy nem tudja irányítani a lovát, és ijedtében elfelejtette, milyen vezényszavakat tanított be a lónak. Miközben teljes sebességgel vágtattak egy szakadék felé, kétségbeesetten próbált visszaemlékezni minden kegyes kifejezésre, amit valaha is hallott. „Ámen! Jézus megment! Méltó! Szent!” – kiabálta, de semmi sem használt. A ló már éppen elérte a szakadék szélét, amikor gazdája így kiáltott: „Halleluja!” A ló megállt a peremen. A farmer megkönnyebbülve törölte le homlokáról az izzadtságot, és felsóhajtott: „Hűha, dicsőség az Úrnak!” Komolyra fordítva a szót: a dicsőítés nem csupán a vasárnap délelőtti istentisztelet egy részében történő vallásos tevékenység. „Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!” (Zsoltárok 113:3 Károli). Ez azt jelenti, hogy reggel az első szavad és este az utolsó szavad Isten dicsőítése legyen. Azt kérded, miért kell minden nap Istent dicsőítenünk? Azért mert ő méltó a dicséretre. „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom.” Még egy gondolat: ha egy ember felé szavakkal is kifejezzük szeretetünket és nagyrabecsülésünket, azzal közelebb kerülünk egymáshoz, bensőséges kapcsolatot teremtünk. Nem szeretnél közelebb kerülni Istenhez? Akkor dicsőítsd őt többet!




Kedves édesapa, mutasd ki a szeretetedet!

„… amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott…” Lukács 15:20,

Bill Havens kenus jó eséllyel indult volna az aranyérem megszerzésére az 1924-es párizsi olimpián. De néhány hónappal a játékok kezdete előtt megtudta, hogy felesége nagy valószínűséggel éppen akkor fogja világra hozni első gyermeküket, amikor ő távol lesz. Az asszony azt mondta neki, hogy egyedül is végig tudja csinálni, de ez olyan mérföldkő volt, amit Bill nem akart kihagyni. Ezért mindenki meglepetésére otthon maradt. Örömmel fogadhatta 1924. augusztus 1-én megérkező fiát, Franket. Bár mindig tűnődött azon, hogy alakult volna a verseny, sosem bánta meg a döntését. Életét kisfiába fektette, és átadta neki az evezés iránti szeretetét. Huszonnégy évvel később az olimpiai játékokat Finnországban rendezték. Ez alkalommal a fiú, Frank vett részt a kenuversenyen. A versenyszám utáni napon Bill táviratot kapott fiától, Franktől: „Kedves Apa! Köszönöm, hogy vártál rám, amikor megszülettem. Most azzal az aranyéremmel jövök haza, amit neked kellett volna megnyerned.” Aláírás: „Szerető fiad, Frank.” Bill Havens azt akarta, hogy a családja tudja, bármi is történik, mindig ők vannak az első helyen. Ez hőssé tette egy Frank nevű kisfiú szemében. Bill megértette, hogy az érmek megfakulhatnak, a rekordokat megdöntik, az elért eredményeket gyorsan elfelejtik. Ezek a dolgok nem adnak igazi megelégedést. Akkor mi ad? A gyermekeid iránti szeretet, és az ő irántad való szeretetük. Jézus rámutatott, hogy még ha egy gyermek önfejű is, a szülő szeretete képes helyreállítani őt.

Elhanyagolod a családodat mostanában? Ha igen, azonnal tégy valamit ellene!



Kegyelmet ad hozzá

„… hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember…” (Efezus 3:16)

Dr. Robert Schuller titkárnője, Lois tizenöt éven át küzdött a rákkal, és mind a tizenöt évet Istennek való hűséges szolgálatban töltötte. Schuller ezt írja: „Nem hiszem, hogy valaha is találkoztam nála bátrabb emberrel. Néha annyira rosszul volt, hogy az is minden erejét felemésztette, ha csak felkelt az ágyból! Ilyenkor szándékosan legurult az ágyról, négykézláb mászott el a fürdőszobáig, ott a kagylóba kapaszkodva húzta fel magát. Kényszerítette magát arra, hogy felöltözzön, kibotorkált a konyhába, ivott egy kis vizet, evett egy darabka pirítóst, vette a táskáját, és kilépett az ajtón. Homlokán verejtékcseppek gyöngyöztek, de ő a férjére nézve így szólt: »Nos, Ralph, azt hiszem, most már menni fog.« Aztán beszállt az autóba, és elment a templomba. Mindig előttem ért oda. Amikor megérkeztem, a szokott módon köszöntöttem: »Jó reggelt! Hogy van?« Ő mosolyogva mindig ezt válaszolta: »Nagyszerűen!« Csak a temetése után tudtam meg, hogy valójában min ment keresztül. Ilyen bátorságot csak Isten tud adni.”

A Biblia azt mondja: „adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által” (Efezus 3:16). Sokféleképpen el lehetne ezt magyarázni, de legékesszólóbban Annie Johnson Flint énekíró fogalmazott: „Amikor teherbírásunk végére értünk, amikor erőnk cserbenhagyott, pedig még csak a nap felénél tartunk; Amikor összegyűjtött forrásaink mind elfogytak, akkor kezd el Atyánk adni az ő gazdagságából. Szeretetének nincs határa, kegyelme felmérhetetlen, ereje végtelen. Ő ebből a végtelen gazdagságából Jézusban egyre csak ad, ad, és újra csak ad.”

 





Vér és kifordult belek
„Apja meglátta őt, megszánta, elébe futott…” (Lukács 15:20)

Már ezerszer hallottuk a tékozló fiú történetét, ezer különféle módon kielemezve. Nos, most közelítsünk rá a 20. versre, és összpontosítsunk egyetlen szóra. „Eszplankhniszté.” (Ne félj, nem valami betegség neve, csak egy görög szó.) A „szplankhnidzomai” ragozott alakja, amit általában úgy fordítanak: „együtt érezni”. Ennél azonban sokkal többet hordoz a jelentése, aminek a zsigereinkhez van köze. Olyasmire utal, amikor valami annyira megindít, hogy magad is szinte fizikai fájdalmat érzel, pl. összeszorul a gyomrod. Talán a zsigeri fájdalom, vagy a szívszorító érzés lehetne a legjobb fordítás rá. Olvasd csak el újra a 20. verset úgy, hogy ezt is belegondolod. „Még távol volt, amikor apja meglátta őt, és a szeretettől úgy érezte, mintha valaki a belső szerveit szorongatná, vagy jól gyomorszájon vágná…” Érdekes tény: a Bibliában ezen kívül csupán Jézusra vonatkoztatva olvassuk a „szplankhnidzomai” szót, csak róla írja, hogy az emberek iránti szeretete fizikai fájdalmat okozott neki. És azt követően mindig tett is valamit. Kedves olvasóm, az az igazi törődés. Ilyen az Atya szíve, ilyen az Isten szeretete, amelyet a Fiú lehozott a földre. Jézus olyan mélyen átérezte fájdalmunkat, hogy vérét ontotta azért, hogy rendbe hozza a dolgot.

és most?

Ha úgy érzed, készen állsz rá, kérd, hogy Isten nézőpontjából szemlélhesd a dolgokat! Kérd, hogy zsigerig hatoljon a fájdalom, ha valamit a szívedre akar helyezni, ha valamiben a közreműködésedet kéri. A Szentlélek segít ilyen együttérzésre. Tölts el háromnegyed órát csendes imádságban üldögélve és Istenre figyelve.

http://tini.maiige.hu/

komment

Nekem közbe kell lépnem, hogy megmentsem az emberiséget attól, hogy még az Úr Nagy Napja előtt elpusztítsa önmagát 20190129

2019. január 28. 19:06 - Andre Lowoa

28 Jézus odafordult hozzájuk: „Jeruzsálemi asszonyok, ne engem sirassatok! Inkább magatokat és a gyerekeiteket sirassátok! 29 Mert eljönnek a napok, amikor azt mondják: »Milyen boldogok az asszonyok, akiknek nem lehetett gyermekük! Azok a boldogok, akik nem szültek és nem szoptattak gyermeket!« 30 A hegyeknek azt mondják majd: »Essetek ránk!«, és a domboknak: »Rejtsetek el minket!«[a] …”
Igazság Könyve:

“2014.01.29 15:00

Drága szeretett leányom, ne magatokért sírjatok, hanem Értem, Jézusotokért, Aki sír és szenved ama gyorsaság miatt, amellyel az emberi nem a züllött és bűnös életbe zuhan.

Mivel Szavamat oly sok ember utasította el, oly hosszú ideje, így sok embernek már nincs irányvonala, vagy nem tudják hogyan tovább, amikor döntést kell hozniuk az életükben. Azoknak a lelkeknek, akik elsodródtak az Igazságtól, csak saját vágyaik vannak, és a saját érdekeiknek megfelelően irányítják azokat. Az önmegszállottság, a szexuális erkölcstelenség, az önkielégítés és az anyagi javak utáni törekvés tönkreteszi a lelküket. Semmi sem fogja vagy tudja kielégíteni őket. Amikor már elérték a bűn mélységét, akkor más lelkek felkutatásán serénykednek, hogy tőrbe csalják őket. Ez azért van, mert a Sátán már annyira elnyelte a lelküket, hogy így felhasználja őket, annak érdekében, hogy minél több lelket vonszoljon az ő aljas csapdájába.

Az emberiség erkölcse olyan mélyre süllyedt, hogy ez a gonosz szellem millió lelket nyel el naponta. Ó, mennyire nő az Én Fájdalmam, és mennyi munkára van még szükség, hogy ezt a fertőzést ki lehessen irtani. Eljön majd az idő, amikor az emberiségnek csak egyharmada fogja megkapni a kegyelmet, hogy felismerje a jó és a rossz közötti különbséget.

Azok, akik a gonoszság bármilyen formáját szívesen elfogadják, mint jó dolgot fogják azt bemutatni. Nemsokára nagyon bátor kell, hogy legyen az az ember, aki felemeli hangját, hogy kijelentse: „Ez helytelen” anélkül, hogy le ne ördögöznék, és meg ne vetnék, mivel ezt egy ésszerűtlen kirohanásnak fogják tekinteni.

Ó, milyen mélyre fognak süllyedni Isten gyermekei. A keményszívű – aki gyűlöl másokat, akiből hiányzik az együttérzés -, a kapzsi és az erőszakra szomjazó lelkek száma növekedni fog. Őket most csodálni fogja az egész világ, holott évtizedekkel ezelőtt féltek volna tőlük. Éppen ezért Nekem közbe kell lépnem, hogy megmentsem az emberiséget attól, hogy még az Úr Nagy Napja előtt elpusztítsa önmagát.

A Sátán terve az, hogy annyi lelket pusztítson el, amennyit csak lehetséges. Az Én tervem az, hogy megállítsam ezt a fertőzést, és nem fogok tétovázni abban, hogy megadjam azokat a jeleket, amelyekre szükség van, hogy felébresszen benneteket Isten Szeretetére, és annak szükségére, hogy kellőképpen felkészüljetek az eljövendő világra.

Soha ne utasítsátok el Isten Kezét. Soha ne hagyjátok figyelmen kívül Isten Szavát, mert e dolgok nélkül semmik vagytok.

Jézusotok”

 
 

“2014.01.28 23:15

Drága szeretett leányom, senkinek se legyen kétsége afelől, hogy megtalálja az Igazságot Atyám Könyvében, a Szent Bibliában. Az Ige ott van, mint évszázadokkal ezelőtt, hogy annak mindenki tanúja lehessen. A Szent Biblia az Igazságot tartalmazza, és minden elvárás az emberiség felé, nyíltan fel van tárva.

Mindaz, ami prófétáim és tanítványaim ajkáról áradt, akiket a Szentlélek vezetett, fellelhető benne. Az Igazság benne van az Igében, ami Atyám Könyve. Akkor tehát miért vonja kétségbe az ember az Ige érvényességét? Mindaz, ami az ember lelki javáért adatott, megtalálható a Szent Bibliában. …”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/manapsag-kevesebben-hisznek-isten-szavaban-mint-valaha/

 
 
 
—–
Római katolikus:

2019-01-29

3. évközi hét kedd

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Krisztus azért jött a világba, hogy teljesítse Atyja akaratát.
Testvéreim!
Mivel a mózesi törvény csak árnyéka az eljövendő javaknak, és nem a valóság képe, még azokkal az áldozatokkal sem tehette tökéletessé a résztvevőket, amelyeket évről évre megszakítás nélkül bemutattak.
Nemde abbahagyták volna az áldozatok bemutatását, ha a bemutatók az egyszeri megtisztulás után megszabadultak volna a bűntudattól? Ellenkezőleg, éppen az áldozat emlékeztette őket évről évre a bűnre.
Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el. Ezért nyilatkozik így Krisztus, amikor a világba lép: Áldozatot és ajándékot nem kívántál, hanem emberi testet alkottál nekem.
Nem kedves előtted az engesztelő és az égőáldozat.
Ezért így szóltam: Íme elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem, amint a könyvtekercsben rólam írva van.
Először tehát azt mondta: „Áldozatot, ajándékot, engesztelő és égőáldozatot nem akartál, nem volt az kedves előtted”, jóllehet ezeket a törvény írta elő. Azután így folytatta: „Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat.” Tehát az előzőket eltörli, hogy helyükbe állítsa az utóbbit. Vagyis Isten akarata szerint Jézus Krisztus testének feláldozásával egyszer s mindenkorra megszentel minket.
Ez az Isten igéje.
Zsid 10,1-10

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz. Vö. 8a és 9a. vers.
Előénekes: Várva vártam az Urat, * és ő lehajolt hozzám.
Új éneket adott ajkamra, * Istenünknek zengő éneket.
Hívek: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: Sem véres, sem ételáldozat nem kellett neked, * fülemet azonban megnyitottad.
Nem követeltél égő és engesztelő áldozatot, * így szóltam akkor: „Íme, eljövök.”
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: Igazságodat hirdetem a nagy közösségben, * ajkam el nem hallgat, Uram, jól tudod.
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: Igazságodat nem rejtettem el szívem mélyén, * hűségedet és segítségedet elbeszéltem.
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
Zsolt 39,2 és 4ab.7-8a.10.11

ALLELUJA
Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Istene, * mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait. Vö. Mt 11,25 – 8 G. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Azok tartoznak igazán Jézushoz, akik teljesítik a mennyei Atya akaratát.
Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be a házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt.
Akik körülötte ültek, odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek téged.”
Jézus azonban így válaszolt: „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?” Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám!”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 3,31-35″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-01-29

—–
Jelenlétem meg fogja rázni a Földet, és a föld remegni fog

——
Görög katolikus:

25 Vigyázzatok tehát, nehogy elutasítsátok azt, aki most szól hozzátok! Azok sem menekültek meg, akik akkor régen nem akartak hallgatni arra, aki figyelmeztette őket itt, a földön. Akkor mi mennyivel kevésbé menekülhetünk meg, ha hátat fordítunk annak, aki most a Mennyből szól hozzánk! 26 Akkor régen, mikor Isten szólt, a hangja megrázta a földet. Most pedig azt ígéri: „Még egyszer megrázom a földet, sőt, még az eget is.”[a] …”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Hebrews+12%3A25-26&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“…22 Testvérek, kérlek benneteket, fogadjátok el ezt a bátorító üzenetet, hiszen igen röviden írtam nektek! 23 Tudjátok meg, hogy Timóteus testvérünket kiengedték a börtönből. Ha idejében megérkezik, akkor együtt megyünk hozzátok.24 Üdvözletünket küldjük minden vezetőtöknek, és minden testvérnek. Az Itáliában élő testvérek is köszöntenek benneteket!25 Isten kegyelme legyen veletek!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Hebrews+13%3A22-25&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS


2 Odajött hozzá néhány farizeus is, akik próbára akarták tenni, ezért megkérdezték tőle: „Megengedi-e a Törvény, hogy a férj elváljon a feleségétől?”Jézus azonban ezt kérdezte: „Mit parancsolt nektek Mózes?”

„Mózes megengedte a férjnek, hogy válólevelet írjon, és elváljon a feleségétől[a] — válaszolták.

Jézus erre így felelt: „Mózes csak a szívetek keménysége miatt adta ezt a törvényt. De amikor Isten megteremtette a világot, az embert férfivá és nővé teremtette.[b] »Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez, és ketten egy testté válnak.«[c] Ezután tehát már nem kettő, hanem egy. Amit Isten tett eggyé, azt ember ne válassza szét!”

10 Később, amikor ismét együtt voltak a házban, a tanítványok tovább kérdezték őt erről. 11 Jézus ezt mondta: „Az a férfi, aki elválik a feleségétől, és mást vesz feleségül, házasságtörést követ el az első felesége ellen. 12 Az a feleség, aki elválik a férjétől, és összeházasodik egy másik férfival, szintén házasságtörést követ el.””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+10:2-12&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2019/01/29

komment

A gyűlölet, a gyilkosság és a felebaráti szeretet hiányának növekedése mérhetetlen és a bűn futótűzként fertőzte meg a Földet. 20180129

2019. január 28. 18:12 - Andre Lowoa

"A felkészülés időszakát nagy gondossággal kell most elkezdeni Visszajövetelem Nagy Napjára. Mivel ti, szeretett Követőim, válaszoltok Hívásomra, Én meg fogom növelni a hiteteket és ti mindenhol sokasodni fogtok.

Ez a Küldetés a tetőpontja minden utasításnak, melyet Atyám az emberiség számára adott mindazoknak, akik előtettek voltak. Hát nem értitek, hogy amikor a próféták a kezdetektől fogva leírták az Úr napját, akkor ez az Én Időmre vonatkozik, arra az időre, amelyben az utolsó szövetséget fogom beteljesíteni?

... 

Én sohasem foglak elítélni benneteket azért, ha nem fogadjátok el ezen Szent Üzeneteimet. De sohasem fogom megbocsátani, ha Isten Szava ellen káromkodtok, mely a Szentlélek Ereje által adatik nektek. Ha nem hisztek Üzeneteimben, akkor távolodjatok el azoktól, de legyetek továbbra is odaadással Irántam.

Drága Tanítványaim, ti hamarosan egy nagy hadsereget fogtok létrehozni és egy erős védelmet Isten ellenségei ellen. Amint ez a hadsereg növekszik erejében, kérlek benneteket annyi felszentelt szolgát bátorítsatok arra, hogy segítsenek titeket, amennyit csak lehet.

Fontos, hogy biztosítsák a napi Szentmisét és a Szentáldozás Szentségét a rászorulók számára, függetlenül attól, hogy mennyi ellenállásra találnak.

Jézusotok"

Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/a-gyulolet-a-gyilkossag-es-a-felebarati-szeretet-hianyanak-novekedese-merhetetlen-es-a-bun-futotuzkent-fertozte-meg-a-foldet/
-----
Római katolikus:
"Amikor Dávid király Bahurimba ért, kijött onnan egy ember, aki Saul rokonságából való volt, név szerint Semei, Géra fia. Amint jött, egyfolytában átkozódott, sőt köveket hajigált Dávidra és szolgáira; pedig az egész nép és valamennyi harcos ott haladt a király jobbján és balján.
...
„Íme, a saját édes fiam, aki tőlem kapta életét, életemre tör! Mennyivel inkább érthető, hogy így bánik velem ez az ellenséges törzsbéli. Hagyjátok! Hadd átkozzon az Úr akarata szerint! Hátha megtekinti az Úr nyomorúságomat, és jóra fordítja ezt a mai átkot.”
Aztán tovább folytatta útját társaival együtt.
Ez az Isten igéje. 
2Sám 15,13-14.30;16,5-13a
...
„Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből!”

Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte Jézust, hogy ne űzze el őket arról a vidékről."

------
Görög katolikus: 
"20 Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból,
21 mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek. ..."
"A hamis tanítók tévelygése

De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.

Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját,

benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat.

Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig.

Nem kímélte meg az őskor világát sem, hanem csak Nóét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel borította el az istentelenek világát.

Elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomora városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek.

Viszont az igaz Lótot megszabadította, aki szenvedett az elvetemültek kicsapongó viselkedésétől.

Mert ennek az embernek az igaz lelke napról napra gyötrődött közöttük gonosz cselekedeteiket látva és hallva.

Éppen így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára. ..."

"... 10 Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot. ..."
-----
-----
-----
Tóra:
"18 Az egyezséget megszegő embereket pedig, akik nem tartották meg az előttem kötött egyezség szavait, olyanokká teszem, mint azt a borjút, amelyet kettévágtak, és átmentek a részei között.

19 Júda és Jeruzsálem vezetőit, az udvari embereket, a papokat és az ország egész népét, akik átmentek a borjú részei között,

20 odaadom ellenségeik kezébe, az életükre törők kezébe; holttestük pedig az égi madarak és a földi állatok eledelévé lesz.

21 Odaadom Cidkijját, Júda királyát és vezéreit is ellenségeik kezébe, az életükre törők kezébe, a babilóniai király hadseregének hatalmába, amely most elvonult innen. ..."
-----
komment

"Isteni Irgalmasságom úgy fog megvalósulni, ahogyan azt Fausztina nővérnek is kinyilatkoztattam" 20170129

2019. január 28. 17:37 - Andre Lowoa

"Ha pedig már kinyitottátok szemeteket, és meglátjátok, hogy Én vagyok az, a ti Isteni Megváltótok, aki veletek beszél, akkor szeretettel és örömmel a szívetekben kövessetek Engem az Új Paradicsomhoz vezető úton.

Ne engedjétek meg a Gonosznak, hogy kétségeket ültessen fejetekbe. Imádkozzatok, hogy elég erősek legyetek, alázatos elmétek és lelketek legyen, hogy karjaimba futhassatok."

Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/az-en-isteni-irgalmassagom-ugy-fog-megvalosulni-ahogyan-azt-fausztina-novernek-is-kinyilatkoztattam/

 

VÖ.:
"Keressétek az Urat, ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.
Meghagyom közöttetek a szegényeket és alázatosokat, akik az Úr nevében reménykednek: Izrael maradékát. Ők nem művelnek többé gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, nem lesz álnok nyelv a szájukban. Olyanok lesznek, mint a nyáj: Legelnek és lepihennek, és senki sem zavarja meg őket.
Ez az Isten igéje. 
Szof 2,3;3,12-13
..."
Szent FAUSTYNA KOWALSKA nővér NAPLÓ Az Isteni Irgalmasság üzenete
 

Keresztes Imahadjárat 15. imája

Köszönet az Isteni Irgalmasság ajándékáért

http://masodikeljovetel.hu/napi-imak-7-nap-vasarnap

 

komment

A konda - avagy az összetartás erejéről

2019. január 28. 17:26 - Andre Lowoa

Tanulságos történet Wass Alberttől, az összetartás erejéről..

 



"- Tudják, én szegény fiú voltam és gyermekkoromban anyám elszegődtetett a községhez disznópásztornak. Maguk most nevetnek, pedig a disznók előtt megemelheti a kalapját minden ember. Tudják-e milyen jó szándékú, becsületes állatok azok?

Három éven át jártam ki a legelőre velük, tavasztól őszig. Megismertem őket.
Hűségesek, tisztességesek. Értik? Szerettek engem! Pedig én nem is voltam disznó, csak ember...

Nyelt egyet és egy pillanatig maga elé bámult a padlóra. Aztán folytatta:

- Egy őszön makkoltatni küldtek föl a hegyekbe. Akkor történt, hogy farkasok kezdték kerülgetni a kondát. Volt a rám bízott állatok között egy, amelyik mindig külön járt a többitől. Egy rühes, sovány kis süldő. A többi nem tűrte meg maga között, mert, hogy maga alá piszkolt, fektiben. Mert a disznó nagyon tiszta állat, tudják-e, az elveri magától az ilyet. A konda szégyene volt ez a süldő. És éppen erre mentek rá a farkasok.
- Reggel történt, alig valamivel virradat után. Éppen kitereltem az állatokat a karámból s álmosan dűtöttem neki hátamat egy bükkfának, amikor a visítást meghallottam. A kis rühes süldő megint valamivel távolabb túrt a többitől s azt cserkészték be a farkasok. Négyen támadtak reá egyszerre. De amikor én felütöttem fejemet a sivalkodásra, már valamennyi disznónak fönt volt a feje és a következő pillanatban az egész konda összeröffent s mint egy roppant fekete henger rohant reá a farkasokra. Képzeljenek csak el kétszázegynéhány disznót, tömötten egymás mellett, fölemelt ormánnyal rohanni, fújva és fogcsattogtatva! Szempillantás alatt elkergették a farkasokat s a kis rühes süldőnek néhány harapáson kívül semmi baja nem történt. Én pedig sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy miért is védte meg a falka ezt az egyet, akit amúgy is kitaszított maga közül, s akit azután sem fogadott vissza soha.
De csak most jöttem rá: azért, mert disznó volt az is.
- Hát látjátok, ezért szeretnék disznó lenni. Mert irigylem a disznóktól a szolidaritást, ami az én emberi falkámból hiányzik. Mi tanokat hirdetünk és jelszavakat halmozunk jelszavakra, de közben mindenki csak önmagával törődik, nemhogy a kisujját is mozdítaná másért.
Ha akkor, ott az erdőn, az én disznófalkám is úgy viselkedik mint ma az emberi társadalom: rendre az egész falkát fölfalhatták volna a farkasok. Mint ahogy az embereket is fölfalja rendre agonoszság és az önzés."

(Wass Albert)

komment

Boldog akarsz lenni? II.

2019. január 28. 10:45 - Andre Lowoa

 

Boldog akarsz lenni? Légy mindig bőkezű!


"Minden tekintetben meggazdagodtok, hogy bőkezűek tudjatok lenni mindig, és általunk a ti bőkezűségeteknek  Istennek való hálaadás lesz az eredménye." (2Korintus 9:11, NIV fordítás)

Isten minden területen meggazdagít, hogy mindig bőkezű tudj lenni, ami Isten iránti hálát eredményez. 

Isten nem azért áld meg, hogy fukar legyél, hanem azért, hogy bőkezű tudj lenni. Te adsz, és Isten visszaadja neked, hogy te még többet tudj adni másoknak, és így tovább. Isten nem azért ad dolgokat, hogy felhalmozd azokat. Amikor odaadod másnak, ami a kezedben van, akkor az üres kezedet Isten még nagyobb áldásokkal tölti meg.

De ahogyan azt már az előbb is említettem, az, hogy Isten mit ad neked, a te hozzáállásodon múlik. Ezért nagyon fontos, hogy mindig hálásak legyünk. A Biblia azt mondja, hogy "a szolgálat, amit végzünk nem csak azt jelenti, hogy betöltjük Isten népének a szükségeit, hanem azt is, hogy csordulásig tele vagyunk azzal, hogy Istennek sokféle módon kifejezzük a hálánkat". (2Korintus 9:12, NIV ford.)

Amikor adsz, szolgálatot végzel. Adni és szolgálni ugyanaz - mindkettő szeretetből fakadó tett. Nem szerethetsz szolgálat és adakozás nélkül. A legjobb dolog pedig az, hogy a szolgálatod Isten iránti hálaadásra indít.

Szánj most egy percet arra, hogy imádkozol és kifejezed a háládat Istennek. 

Beszéljetek róla

  • Mit jelent "hálaadó hozzáállást kifejleszteni"?
  • A te adakozásod hogyan tükrözi Isten irántad való bőkezűségét?
  • Mi az, ami motivál téged, hogy szolgálj és adakozz? A szolgálatod Isten iránti hálaadást eredményez?




Boldog akarsz lenni? Légy nagylelkű!


„Pillanatnyilag mindenem megvan, ami szükséges – sőt még több! Gazdagon el vagyok látva az általatok küldött ajándékokkal… Ez jóillatú áldozat, amely elfogadható és kedves Isten számara.” (Filippi 4:18 – NLT fordítás)

Abból élsz, amit teszel, de mások tiszteletét és megbecsülését elnyerni, örökséget és jó hírnevet szerezni, csak azzal tudsz, amit adsz.

Kik azok az emberek az életedben, akiknek legjobban hálás vagy? Ők azok az emberek, akik időt, pénzt, energiát, türelmet fordítottak rád. Akikért leginkább hálás vagy, azok az emberek, akik legtöbbet adták neked.

Akik a legtöbbet adják, azok a legelégedettebb emberek. Pál ad egy példát erre: „Mennyire magasztalom az Urat, hogy ismét törődtök velem. Tudom, hogy mindig is törődtetek velem, de nem volt lehetőségetek, hogy segítsetek rajtam. Így hát jól tettétek, hogy közösséget vállaltok a jelenlegi nehézségeimben. Amint tudjátok, ti, Filippiek voltatok egyedül, akik anyagilag segítettetek, mikor először vittem hozzátok az evangéliumot… Egyetlen más gyülekezet sem tette ezt. Pillanatnyilag mindenem megvan, ami szükséges – sőt még több! Gazdagon el vagyok látva az általatok küldött ajándékokkal… Ez jóillatú áldozat, amely elfogadható és kedves Isten számara.” (Filippi 4:10, 14-15, 18 – NLT fordítás)

Van valaki, aki hálás a nagylelkűségedért? Hány emberre tudsz gondolni, aki azt mondhatják rólad, hogy „Ez a személy olyan szerető és adakozó, olyan nagylelkű volt hozzám”?

Nincs alkalmasabb nap, mint a ma, hogy megköszönd azoknak az embereknek, akik nagylelkűek voltak hozzád. Megköszönheted telefonon, vagy írhatsz nekik, hogy megtudják, mennyire különleges módon törődtek veled, és ez mit jelentett az életedben. Aztán használd mintának ezeket az embereket, hogyan add oda magadat, és hogyan legyél nagylelkű másokhoz.

Beszéljetek róla:

  • Kik azok az emberek az életedben, akiknek legjobban hálás vagy?
  • Hogyan tudod kifejezni a nagyrabecsülésedet feléjük ma?
  • Hogyan fektetsz be mások életébe? Mit tehetsz még többet?



Boldog akarsz lenni? Legyél megbízható!


„A megbízható barátok – akik teszik is, amit mondanak – olyanok, mint a hideg innivaló a tikkasztó hőségben - felüdítőek.” (Példabeszédek 25:13, MSG fordítás)

Minél több ember bízik benned, annál boldogabb leszel. Viszont ha nem vagy megbízható, nem leszel igazán boldog az életben.

Ha boldog szeretnél lenni, olyan valakivé kell válnod, akiben megbíznak az emberek.

Pál Timóteust említi példaként: „...tudjátok, hogy milyen ember Timóteus. Tudjátok, hogy velem együtt szolgált az Evangélium hirdetésében, mint ahogyan egy fiú szolgálja az apját” (Filippi 2:22, NCV fordítás).

Pál látta Timóteust munka közben, látta őt a legkülönbözőbb élethelyzetekben, és őszintének, igaznak, megbízhatónak és tisztességesnek tartotta. Timóteus bizonyította, hogy milyen ember. Rólad is tudják az emberek, hogy milyen ember vagy valójában? Vagy annyira megbízható, mint Timóteus?

Amikor a bankban valaki hitelt igényel, le fogják ellenőrizni, hogy mennyire fizetőképes. Meg akarják tudni, hogy rábízhatják-e a hitelt. Tudni szeretnék, hogy időben fizeti-e a számláit, hogy eddig teljesítette-e, amit vállalt, hogy számíthatnak-e arra, hogy visszafizeti majd a pénzt, vagyis hogy hitelképes-e.

Igazából az életünk minden egyes pillanatában "hitelképességi vizsgálatot" végeznek rajtunk az emberek, akikkel kapcsolatban vagyunk. Meg szeretnék tudni, hogy valóban azok vagyunk-e, akinek mondjuk magunkat. Te az vagy, akinek mutatod magad? Az igazi arcodat mutatod mások felé? Meg lehet bízni benned?

Ha boldog akarsz lenni a kapcsolataidban és az életben, akkor meg kell tanulnod megbízható és egyenes embernek lenni.

Hogyan lehet felépíteni azt a képet rólad, hogy valóban megbízható vagy?

Először is, őszinte és hiteles legyen az életed. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes vagy, hanem azt, hogy olyan is vagy valójában, amilyen képet mutatsz magadról. Őszinte és hiteles vagy, mert a cselekedeteid összhangban vannak azzal, amit mondasz. A Példabeszédek 25:13 azt mondja, hogy „a megbízható barátok – akik teszik is, amit mondanak – olyanok, mint a hideg innivaló a tikkasztó hőségben - felüdítőek.” (MSG fordítás) A te barátaid megbízhatnak benned, hogy te valóban az vagy, akinek mondod magad?

Másodszor, tartsd meg az ígéreteidet. A Zsoltárok 15:4 azt mondja, „mindig megteszik, amit ígérnek, nem számít, hogy az mibe is kerül” (TEV fordítás). Ez azt jelenti, hogy betartod a szavad, még akkor is, ha azért nagyobb árat kell fizetned, mint gondoltad.

Ha megtanulsz őszinte és hiteles életet élni, és betartod az ígéreteidet, akkor mások szemében megbízható ember leszel, az életed pedig sokkal boldogabb lesz.

 

Beszéljetek róla:

  • Mit gondolsz, a Biblia miért mondja azt, hogy a megbízható barát olyan, mint a hűsítő ital a tikkasztó melegben? Miért értékes egy megbízható barát?
  • Te őszinte és hiteles embernek tartod magad? Miért, vagy miért nem?
  • Elő szokott fordulni, hogy másképp viselkedsz a különböző élethelyzetekben? Említs példákat erre.







Boldog akarsz lenni? Legyen tiszta a lelkiismereted!

 

„Milyen boldogok, akiknek vétke megbocsáttatott! Mily öröm, hogy bűneik eltöröltettek! Micsoda megnyugvásra jutnak azok, akik bűneiket megvallották, és akiknek Isten megtisztította életüket!” (Zsoltárok 32:1-2 LB fordítás)

violet.jpg

Ha bűntudatod van, vagy szégyelled magad, az tönkreteszi a boldogságodat. Ahhoz,hogy boldog legyél, meg kell szabadulnod a bűntudattól, és tiszta lelkiismerettel kell élned. A bűntudat és a boldogság nem fér meg egymás mellett.

A Filippi 2:15-ben így szól Isten Igéje: „Éljetek tiszta, feddhetetlen életet, mint Isten gyermekei, ragyogó fényként tündököljetek e romlott és eltévelyedett emberekkel teli világban” (NLT fordítás).

Talán ezt gondolod: „Szeretnék boldog lenni, de hogyan nyugtassam meg a lelkiismeretem, ha most éppenséggel nem tiszta?” Ha ebben a helyzetben vagy, a Zsoltárok 32:1-2 szavaira van szükséged: „Milyen boldogok, akiknek vétke megbocsáttatott! Mily öröm, hogy bűneik eltöröltettek! Micsoda megnyugvásra jutnak azok, akik bűneiket megvallották, és akiknek Isten megtisztította életüket!” (LB fordítás)

A boldogság, az öröm és a megnyugvás három olyan dolog, amire mindenki vágyik. Mindannyian boldogok szeretnénk lenni. Mindnyájan élvezni akarjuk az életet, és szabadulni szeretnénk fájdalmainktól. A Biblia azt mondja, hogy ennek a kulcsa a tisztaság, a tisztaságot pedig Isten megbocsátó kegyelméből nyerhetjük el.

Vagyis a boldogság egyik titka: legyen tiszta a lelkiismereted!

Ehhez az szükséges, hogy minden nap kezdetén és végén tarts lelki számadást, melynek során beszámolsz Istennek mindenről, ami kettőtök közé áll, és elkészíted az aznap mérlegét. Ezt nevezik szellemi légzésnek: kilégzed a bűnvallást, és belélegzed Isten megtisztító erejét.  

Isten azt ígéri, hogy „ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő, megbocsátja vétkeinket, és megtisztít minket minden hamisságunktól” (1 János 1:9 NIV fordítás).

Beszéljetek róla:

  • Mi az, amit a mai napról el kell mondanod Istennek, hogy megtisztulhasson a lelkiismereted?
  • Hogyan kell átszervezned az életed, hogy minden nap legyen időd lelki számadást tartani?
  • Vajon mások Jézust bemutató „ragyogó fényként” tekintenek rád? Mit üzen a te Krisztusban való örömöd a világnak?






Boldog akarsz lenni? Összpontosíts a céljaidra, ne a problémáidra!

 

„Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre.” (Filippi 1,22-25)

Amikor a célodra összpontosítasz és nem a problémáidra, akkor is boldog lehetsz, amikor az élet zűrzavarosnak is tűnik körülötted.

Pál idős ember volt, amikor börtönben volt Rómában. Nagyon messze volt az otthonától. Kivégzésre várt. Mindenét elvették – a barátait, a szabadságát, a szolgálatát, a magánéletét – a nap 24 órájában láncra verve tartották egy őrrel. Nem éppen egy boldog időszaka volt ez Pálnak.

De egyetlen dolgot nem tudtak elvenni Páltól: a célját. Pál azt választotta, hogy a céljára összpontosít még akkor is, ha már minden mást elvesztett. Mi volt az ő célja? Istent szolgálni a mások iránti szolgálat által.

Pál a Filippi 1,22-25-ben azt írja: „Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre.”

Soha nem fogom elfelejteni Viktor Frankl Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben című könyvét. Frankl egy zsidó pszichiáter volt, akit egy német náci haláltáborba hurcoltak el. Az egész családja és az összes barátja gázkamrába került és megölték őket. A könyvében elmesél egy napot, amikor a Gestapo előtt állt anyaszült meztelenül. Elvették a rabruháját és még a jegygyűrűjét is. Ott állt teljesen megüresítve és hirtelen rájött, hogy egyetlen dolgot nem tudnak a nácik elvenni tőle: a választást, hogy ő hogyan fog minderre válaszolni.

Nem irányíthatod, amit más emberek tesznek veled. Nem irányíthatod, amit más emberek tesznek körülötted. De igenis irányíthatod azt, hogy miként válaszolsz minderre.

Beszéljetek róla:

  • Mit gondolsz, mi a célod az életben?
  • Hogyan változik meg egy nehéz helyzetben a reakciód, amikor felismered, hogy a válasz a te döntésed?
  • Milyen zavaró vagy befolyásoló tényezők távolítanak el attól, hogy a célodra összpontosíts a problémáid helyett?








Boldog akarsz lenni? Ne görcsölj az apró dolgokon!

 

„Panaszkodás és vitatkozás nélkül csináljatok mindent, hogy senki se kritizálhasson titeket.” (Filippi 2:14-15 NLT fordítás)

Volt már olyan veled, hogy valami apróságon felhúztad magad és emiatt veszekedtél? Persze, hogy volt mindenkinél. Ez egy olyan dolog, amiről nagyon nehéz leszokni, mert a természetünkből adódóan mindannyian negatívan állunk a dolgokhoz. Egészen Ádámtól és Évától kezdve megy ez a vádaskodással és a kifogások keresésével. Kifogást keresünk a saját hibáinkra és megvádolunk másokat a botlásaikért – és így tovább. Elbújunk és lökdösődünk. Másokat hibáztatunk a mi problémáinkért.

A Filippi 2:14-15 azt mondja, hogy „Panaszkodás és vitatkozás nélkül csináljatok mindent, hogy senki se kritizálhasson titeket.” Ez lehet a Biblia egyik legnehezebb igeverse, nem gondolod?

A panaszkodók négy különböző típusába futok bele minduntalan.

Elsők a siránkozók. Felkelhetsz úgy reggel, hogy azt mondod, „Jó reggelt, Uram”, a siránkozók azonban ehelyett úgy kelnek, hogy „Te jó ég, megint reggel van?”.

A második a mártír típus. A leggyakoribb kifejezésük az, hogy „Senki sem értékel engem!”. A szánalomkeltés nagymesterei. Fintorognak és panaszkodnak, amikor nem találják meg a számításaikat.

Harmadsorban ott vannak a cinikusok. Az ő hozzáállásuk a „Miért problémázzunk? Úgy sem változik meg semmi”. Mindent megmérgeznek.

Végül a negyedik típusba tartoznak a perfekcionisták. Soha semmi sem elég jó nekik, a kedvenc kérdésük az, hogy „Ez a legjobb, amit tudsz?”.

Számomra a Biblia legrémisztőbb verse a Máté 12:36: „Minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján”.

Ettől ki kell, hogy rázzon a hideg. Mennyiszer volt már az, hogy panaszkodtál, siránkoztál, vagy vitatkoztál valamivel kapcsolatban, amikor nem kellett volna görcsölni ezeken az apróságokon? Ne görcsölj az apró dolgokon!

Ehelyett inkább „Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1 Thesszalonika 5:18)

Beszéljetek róla:

  • Mi az a dolog, ami miatt rendszeresen panaszkodsz? Ezeket te „apróságnak” tartod? Miért, vagy miért nem?
  • A „haszontalan szavak” (Máté 12:36) hogyan irányítják a figyelmet az apró dolgokra az életben?
  • Mit gondolsz, a panaszkodás miért tesz egy amúgy is bonyolult dolgot még rosszabbá?






Boldog akarsz lenni? Ragaszkodj Isten szavához!


"Szilárdan ragaszkodj az Élet Szavához."  (Filippi 2:16a, NLT fordítás)

Isten ígérete szerint számtalan nagyszerű dologgal gazdagodhat az életed, ha elmélkedsz az ő szaván, és megcselekszed azt.

Ez talán meglep, de ha tudod, hogyan kell aggódni, akkor azt is tudod, hogyan kell Isten szaván elmélkedni. Az aggodalmaskodás az, amikor egy negatív dolgot újra és újra átgondolsz. Amikor az Írás szavával teszed ugyanezt, az elmélkedés.

Hatféleképpen tudod Isten szavát megragadni:

  • hallgathatod,
  • olvashatod,
  • tanulmányozhatod,
  • memorizálhatod,
  • elmélkedhetsz rajta, 
  • és alkalmazhatod.

De ha mindössze annyit teszel, hogy meghallgatod Isten szavát a gyülekezetben, akkor nem tudsz hozzá ragaszkodni, könnyen el lehet róla terelni a figyelmedet.

A Biblia  Filippi 2:16-ban azt mondja: "Szilárdan ragaszkodj az Élet Szavához."  (NLT fordítás). Nem tudsz erősen ragaszkodni az Igéhez, hacsak nem gyakorlod mind a hat szokást: a hallgatást, olvasást, tanulmányozást, memorizálást, elmélkedést és alkalmazást.

A Zsoltárok 119:16-ban az áll: "Törvényeid boldoggá tesznek engem, szavadról soha nem feledkezem meg." (GW fordítás) Szeretnél boldog lenni? Isten rendelkezései boldoggá tesznek, és ezekre úgy tudsz emlékezni, ha memorizálod őket, elmélkedsz rajtuk, majd alkalmazod is őket.

A Zsoltárok 119:35 azt mondja: " Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert azon találom meg a boldogságot." (NLT fordítás) Általában rossz helyen keressük a boldogságot. Isten azt mondja, hogy a boldogságot parancsolatainak útján találhatjuk meg.

Beszéljetek róla:

  • Milyen zavaró tényezők akadályoznak abban, hogy elmélkedj Isten Igéjén?
  • Ki az a személy az életedben, aki segíteni tud az Ige memorizálásában? Hogyan tudnátok fegyelmezetten tenni ezt?
  • Mit mond Istenről az, hogy akkor találhatjuk meg a boldogságot, ha megtartjuk rendelkezéseit és szabályait?





Boldog akarsz lenni? Soha ne hagyd abba a növekedést!


„Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Jézust követni egy döntés, majd egy egész életen át tartó folyamat. Nem követhetsz valakit gyaloglás nélkül. Mozgásban kell lenned!

A Filippibeliekhez írt levél 3:12-13 azt írja: „Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Pál ezt a verset már idős korában, egy római börtönben ülve írta. Élete végén járt már. Egy hihetetlenül érett ember volt. Azt mondta, hogy még nem érkezett meg. Ha valakinek joga lenne azt mondatni „Én már lelkileg megérkeztem”, azt gondolom pont az az ember lehetne, aki az Új Testamentum nagy részét írta. De Pál azt mondja: nem, még nem érkeztem meg. Még mindig növekszem. Még mindig tanulok. Még jobban Krisztushoz hasonlóvá szeretnék válni.

Mi az a csapda, ami eltávolít attól, hogy Pál példáját kövesd és folyamatosan növekedj Krisztusban? A bűn.

A bűn elválaszt a növekedéstől, mert úgy tesz, mintha minden rendben lenne és ezért te nem fogsz erőfeszítéseket tenni azért, hogy lelkileg érettebbé válj. Senkinél sincs minden rendben! Az alázat boldogsághoz vezet, mert taníthatóvá tesz minket!

A boldog emberek soha nem hagyják abba a növekedést. A boldog emberek soha nem hagyják abba a felfedezést, az erejük megfeszítését, a tanulást. Ha Te abbahagytad a növekedést, akkor nyomorúságos állapotban vagy, mert újra kell növekedned.

A boldogság és az alázat együtt járnak mert az alázatos emberek egyben taníthatók is. Mindig azt kérdezik: „Hogyan lehetek jobb férj? Hogyan lehetek jobb barát? Hogyan lehetek jobb főnök? Hogyan követhetném jobban Jézust?”

„Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e? Ne sodródjatok azzal az árral, akik mindent biztosnak vesznek. Rendszeresen ellenőrizzétek magatokat. Első kézből kell megbizonyosodnotok arról, hogy a Jézus Krisztus bennetek van. Próbáljátok ki. Ha elbuktok a próbán, tennetek kell valamit!” (2Korinthus 13:5 MSG fordítás)

Beszéljetek róla:

  • Hogyan növekedtél lelkileg az elmúlt évben? Mások is látják, hogy növekszel?
  • Miért fontos, hogy egy kis csoport támogatása, akik arra törekszenek, hogy lelkileg növekedjenek?
  • Miért gondolod, hogy a tanítható lelkű emberek boldogabbak?





Boldog akarsz lenni? Tartsd szem előtt mások szükségleteit


„Ne légy a saját hasznod megszerzésének megszállottja. Feledkezz meg magadról, hogy segítő kezet tudj nyújtani." (Filippi 2,4 MSG fordítás)

Mindannyiunk boldogságának kiindulópontja az, hogy nem saját magunkra fókuszálunk. Ha csak saját magadra tudsz gondolni, akkor egy igazán nyomorult ember leszel. Ha igazán boldog akarsz lenni az életben, törődnöd kell a körülötted lévők igényeivel.

Pál ezzel kapcsolatban példaként mutatja be Timóteust a Filippi 2,20-21-ben: „Senki sem hasonlítható Timóteushoz, aki igazán foglalkozik veletek; mindenki más úgy tűnik, hogy a saját tervei miatt aggodalmaskodik és Jézus Krisztuséi miatt." (LB fordítás).

A legtöbb ember a saját tervei miatt aggódik és nem néz körbe, hogy másokkal mi a helyzet. A legtöbb ember nem úgy kel fel reggel, hogy az első gondolata az, hogy mi lehet valaki mással. A legtöbb ember a saját problémáival foglalkozik. És pontosan ez az oka annak, hogy a legtöbb ember boldogtalan!

Ha egy akarsz lenni a ritka, nagylelkű emberek közül, akkor változtatnod kell a nézőpontodon. Át kell helyezned a fókuszt saját magadról másokra. Ez nem olyan dolog, ami csak úgy jön magától, ezért ezt meg kell tanulnod.

Be kell vallanom, hogy mennyire elszomorított, hogy milyen sokszor tévesztettem szem elől azok szükségleteit, akiket szeretek, csak azért, mert nem figyeltem. Nem érdeklődtem irántuk. Nem helyeztem át a fókuszt saját magamról valaki másra a szobában. Azért mert nem figyeltem az ő igényeiket, le is maradtam róla. Ez pedig nagyon elkeserít.

Ahelyett, hogy az elszalasztott lehetőségek miatt keseregsz, inkább szándékosan ne magaddal foglalkozz, hanem mások szükségeivel. Azáltal, hogy másokat szolgálsz, megtalálod majd a boldogságot Isten szolgálatában.

„Ne légy a saját hasznod megszerzésének megszállottja. Feledkezz meg magadról, hogy segítő kezet tudj nyújtani." (Filippi 2,4 MSG fordítás).

Beszéljetek róla:

  • Mi zavar meg abban, hogy mások szükségeire figyelj?
  • Mit jelenthet azt, hogy feledkezz meg magadról?
  • Milyen szükséget hanyagoltál el valaki más életében azért, mert túl elfoglalt voltál, vagy mert a saját problémáidra figyeltél? Mit tehetsz ma azért, hogy valaki más megsegítésére fókuszálhass?





Boldog akarsz lenni? Tudd, hogy mi számít és mi nem...


"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat." (Filippi 3:8, NLT fordítás)

Minden nap, amikor fölkelsz, emlékeztetned kell magad arra, hogy mi számít és mi nem számít. Ne vonják el a figyelmed az élet jelentéktelen, apró-cseprő dolgai.

Miért olyan fontos ez a szokás? Észrevetted, milyen könnyen elveszíted az örömödet apró dolgok miatt? Történik valami lényegtelen de bosszantó dolog, és már oda is a boldogságunk. Valaki bevág eléd az úton, amikor be akarsz kanyarodni, és máris elveszíted a jókedved. Esetleg rosszul áll a hajad, vagy egy ruha már nem jó rád, és elveszíted az örömödet. Az apró dolgok vannak ránk néha a legnagyobb hatással - pedig nem is igazán számítanak.

Pál ezt mondja a Filippi 3:7-ben: "Régen ezeket a dolgokat nagyon értékeseknek gondoltam, most viszont értéktelennek tartom őket amiatt, amit Krisztus tett."

Mi volt a legfontosabb dolog számodra, mielőtt találkoztál Jézus Krisztussal? A munkád? A karriered? A pénzkeresés? Esetleg egy randevú? Vagy szerettél volna népszerű lenni? Esetleg a biztonság vagy a hírnév?

Pál azt mondja, hogy azok a dolgok már nem számítanak ahhoz képest, hogy milyen öröm Jézust ismerni.

A mai világunk tele van csapdákkal, amik megakadályoznak abban, hogy ezt a szokást kifejlesszük magunkban. Naponta reklámok ezrei bombáznak, hogy nem vagy elég értékes, amíg meg nem veszed ezt vagy azt a terméket. A tévében minden hír úgy hangzik el, mintha az lenne a legfontosabb. Pedig nem az! Egy tegnapi újság már semmit nem ér. Az, hogy valami sürgős és azonnal kell, nem jelenti azt, hogy fontos is.

Meg kell kérdezned magadtól minden dologgal kapcsolatban a következőt: Mennyire fog ez számítani 100 év múlva? Ami miatt most aggódom, számítani fog holnap? Valószínűleg nem fog számítani, és még kevésbé számít az örökkévalóság szempontjából.

Az örökkévalóság fényében, azt szem előtt tartva kell élned.

Amerikában az emberek folyamatosan a jelentéktelen dolgokat hajszolják. Olyan dolgokért élünk, amelyek nem igazán számítanak. Ha szembe akarsz menni az árral, koncentrálj olyan dolgokra, amelyek aktuálisak is, de az örökkévalóság szempontjából is van értékük. Amikor az örökkévalóság szemszögéből nézed a dolgokat, akkor rájössz, hogy az, amiért most aggódsz, az örökkévalóságban nem számít. Ha így élsz, nem leszel feszült és ideges, és boldogabb ember leszel.

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat" (Filippi 3:8, NLT fordítás).

Minden nap gondolj arra, mi az, ami a legfontosabb.

Beszéljetek róla:

  • Milyen apró dolgok miatt aggódsz mostanában, ami elrabolja az örömödet?
  • Hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani azt, hogy Istent helyezzük a figyelmünk középpontjába és az örökkévalóság nézőpontjából lássuk a dolgokat?
  • Mit tartottál a legfontosabbnak, amikor még nem hittél Jézus Krisztusban? Mit gondolsz erről most?





komment

Boldog akarsz lenni?

2019. január 28. 10:44 - Andre Lowoa

 

Boldog akarsz lenni? Adj, hogy egyre inkább krisztusivá válj!


„Ne csak a magad érdekére figyelj, hanem a másokéra is. Olyan legyen a hozzáállásod, mint a Krisztus Jézusé volt!" (Fil. 2,4-5, NLT fordítás)

Minden, amid az életedben van, ajándék Istentől, mert Isten adakozó és nagylelkű.

Isten azt akarja, hogy a gyermekei olyanok legyenek, mint Ő. Meg akar tanítani, hogy ugyan adhatsz szeretet nélkül, de nem tudsz szeretni anélkül, hogy adnál!

Azt mondod, nagyon szereted a gyermekeid, de adsz nekik az idődből? Azt mondod, nagyon szereted a feleségedet, de megtiszteled őt a figyelmeddel? A szeretet erről szól! Akkor tudsz egyre jobban szeretni, ha egyre többet adsz!

Minden alkalommal, amikor nagylelkű vagy, változás történik benned. Minden alkalommal, amikor adsz, a szíved egy lépcsőfokkal közelebb kerül Istenhez. Minden alkalommal egyre jobban tudsz szeretni. Egyre inkább hasonlóvá válsz Jézushoz.

A Fil 1,11-ben ezt írja a Biblia: „Mindig teremjétek a megváltásotok gyümölcsét – a Jézus Krisztusban termett igaz jellemet –, Isten dicsőségére és magasztalására." (NLT fordítás).

Mindez teljesen ellentétes a mi kultúránkkal, ugyanis a világ nem arra tanít, hogy adj. A társadalmunkban jelszava, hogy szerezz és vegyél! Egyetértesz azzal, hogy kultúránk egyre inkább énközpontúvá válik? Az önimádat növekvőben van. Én, az én cuccaim, az én szükségleteim – én, én, én. „Én"-problémánk van!

Amikor nagylelkű vagy, a fókusz önmagadról a másik emberre irányul át. A Filippi 2,4-5-ben ezt olvassuk: „Ne csak a magad érdekére figyelj, hanem a másokéra is. Olyan legyen a hozzáállásod, mint a Krisztus Jézusé volt!" (NLT fordítás).

Beszéljetek róla:

  • Mit tanulsz Istenről, amikor egyre nagylelkűbbé válsz?
  • Hogyan tudsz szembe menni a társadalmunkkal, hogy egyre inkább nagylelkűvé válhass?




Boldog akarsz lenni? Add fel az életed!


„Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség." (Filippi 1,21)

A boldogság a szolgálatból fakad, és abból, hogy feladod az életed másokért. Amíg ezt meg nem érted, nem lesz túl boldog az életed. Nem az önajnározás, hanem az önfeláldozás tesz boldoggá.

Pál tudta, hogy a boldogságához az kell, hogy a céljára összpontosítson, ne a problémáira. A Filippi 1,21-ben összefoglalta célját: „Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség."

Te vajon melyik szót írnád az üres vonalra? „Nekem az élet             ," Szórakozás? Sport? Ruhák? Család? Barátok? Karrier? Sok jó dolgot válaszolhatsz, de egyik sem érdemli meg Annak a helyét, aki megalkotott, és életet adott neked: a Jézus Krisztusét.

A boldogságod attól függ, hogy mit írsz az üres vonalra. Ha a válaszod pénz, siker, öröm vagy erő, akkor életed nagy részében boldogtalan leszel. Nincs ezekkel a dolgokkal semmi baj, egyszerűen csak nem érdemlik meg az első helyet. Nem arra teremtettél, hogy egy csomó pénzt keress, aztán amikor meghalsz, az egész odavesszen. Istennek sokkal nagyobb célja van az életeddel. Egyetlen olyan válasz van, ami boldoggá tehet: „nekem az élet Krisztus". Add fel az életed! Ez a te célod.

Mondd el ezt az imát ma:

„Drága Jézus, látod, hogy milyen sokszor hagyom, hogy a körülmények befolyásolják a boldogságomat. Látod, hogy gyakran engedem, hogy a fájdalom, a problémák, a rám nehezedő nyomás, a piszkálódó emberek elrontsák az örömömet. 

Segíts az életem problémáit a te szemszögedből nézni. Úgy szeretném őket kezelni, hogy az a nem hívőknek bizonyság, a hívőknek pedig bátorítás lehessen. 

Segíts emlékezni, hogy az, hogy mások mit mondanak vagy tesznek, csak akkor befolyásolja a boldogságomat, ha hagyom. Szeretnék Benned bízni, hogy azokat a dolgokat is a javamra formálod, amiket nem értek. Kérlek, segíts, hogy arra összpontosítsak, ami a Te célod az életemmel, ne a gondjaimra.

Az életem hátralévő részében Téged szeretnélek szolgálni azzal, hogy másoknak szolgálok. Használj engem, Uram, így célja lesz életemnek és halálomnak is!

Mától kezdve, nekem az élet Krisztus. A te nevedben. Ámen."




Boldog akarsz lenni? Adj hálát a megválaszolt imákért!


"Uram, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, Uram." (Habakuk 3:2a, LB fordítás)

Ha meg akarod hallani Isten szavát, akkor dicsérd Őt!

Más szavakkal élve, adj neki hálát, amiért része az életednek, és érdekli őt annak minden egyes részlete. Köszönd meg neki, hogy megválaszolja az imáid:

"Uram, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, Uram.” (Habakuk 3:2a, LB fordítás)

Isten látást ad, Isten álmot ad. Tudod, hogy Isten mit vár el tőled, így hát hálát adsz neki, hogy megválaszolta az imádat. Ez része annak ahogy Őt dicsőítjük.

Azt szeretném, hogy az imát ne egy monológnak lásd, hanem annak, ami valójában: egy párbeszédnek. Az imádság egy Istennel való párbeszéd. Isten hallja, mikor imádkozol, és válaszol, amikor kérdéseket teszel fel.Ő mindennap szeretne beszélni veled. Ha mindennap hűségesen imádkozol Istenhez a nap folyamán, az forradalmasítani fogja az életed.

Azonban nem hallhatod meg Istent, míg nem ismered Őt. Három szintje van Isten megismerésének: felismerés, az ismeretség, és a barátság. Talán most vagy a felismerés szintjén: tudod, hogy Isten ott van, de nem igazán ismered. Esetleg az ismeretség szintjén vagy; kicsit ismered Istent, de nem ismeret őt túl jól.

Isten azt szeretné, ha a barátság szintjén élnél. Szeretné, ha a barátja lennél, és ő is szeretne a te barátod lenni. Isten minden percben szeretne beszélgetni veled.

Mondd el ezt az imádságot ma:

Drága Istenem, csodálattal tölt el, hogy barátodnak szeretnél engem. Nagyon szeretném megtanulni, hogyan beszélhetek veled. Segíts, hogy mindennap időt tölthessek veled. Köszönöm, hogy az életem minden apró részlete fontos a számodra.

Jézus, szeretnélek napról-napra jobban ismerni téged, szeretnék a te vezetésedtől függni a munkahelyemen, a családomban, a jövőmet, és az életem minden területét illetően.

Hívlak, hogy légy te a főnök az életemben, én Uram és Megváltóm, mert követlek és bízom benned. A te nevedben imádkozom. Ámen




Boldog akarsz lenni? Adj hálát minden élethelyzetben!


"Adjatok hálát minden élethelyzetben, mert ez Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban." (1Thessz. 5:18, NIV fordítás)

Az USA-ban minden évben egyszer megünnepeljük a hálaadást. Isten azonban azt szeretné, ha minden nap tudatosan hálásak lennénk Neki. Szeretné, ha ez szokásszerűen és rendszeresen része lenne a szellemi életünknek. Az igazság az, hogy minél inkább megérted Isten szeretetét, annál hálásabb leszel Neki.

Mit jelent az, hogy szívünk mélyéből érzünk hálát Isten felé?

A Biblia ezt írja a Thesszalonikaiakhoz írt első levélben: „Adjatok hálát minden élethelyzetben, mert ez Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban.”  (1Thessz. 5:18) Ez a szívünk mélyéből érzett hála. Bármilyen élethelyzetben is vagyunk, hálát adunk, mert ez Isten akarata.

Minden helyzetben és minden körülmények között hálát adhatsz Istennek, mert Ő kézben tartja a dolgokat. Ő a rosszat is jóra tudja fordítani. Ő az ostoba hibáinkat is helyre tudja hozni. És történjék bármi is, Isten akkor is szeretni fog. Bármilyen élethelyzetben is vagy, nagyon sok olyan dolog van, amiért hálát adhatsz Istennek - még akkor is, ha az az élethelyzet rossz vagy nehéz.

Isten azért akarja, hogy hálásak legyünk neki minden körülmények között, mert ez a hála megteremti és megerősíti a vele való közösségünket.

Mit értek ezen? Azt, hogy a hála mindig elmélyíti a kapcsolatot két személy között, így Isten és a közötted lévő kapcsolatot is.

Ha valakihez közelebb akarsz kerülni, fejezd ki neki a háládat. Ha például a házastársaddal eltávolodtatok egymástól, csináljátok azt, amit annak idején, amikor randevúztatok: fejezzétek ki, hogy mennyire hálásak vagytok egymásért. Hagyjatok egymásnak kedves üzeneteket, bátorítást, telefonáljatok, vagy küldjetek sms-t egymásnak napközben, és hozzátok a házastársatok tudomására, hogy mennyire hálásak vagytok érte. Úgy, mint régen. Valószínűleg azért nem éreztek már olyan intenzív és szép érzelmeket egymás iránt, mert már nem teszitek azt, ami régebben felkeltette bennetek ezeket az érzelmeket, és ma már biztosnak, szinte "készpénznek" veszitek egymást. 

Szeretnéd, ha többen járnának a házi csoportodba? Ne csak eljárj az alkalmakra, hanem hét közben is írj a csoporttagoknak sms-t, e-mailt, vagy hívd fel őket, és mondd el, mennyire  hálás vagy értük, aztán még tedd hozzá azt is, hogy miért.  Észre fogod venni, hogy minél hálásabb vagy a házi csoportod tagjaiért, annál erősebben kötődnek majd a tagok is egymáshoz.

A Biblia arra buzdít, hogy bátorítsuk és építsük egymást (1Thessz. 5:11). Amikor másokra építően hatsz, Isten is építi a te életedet a vele és másokkal való kapcsolatodon keresztül.

Beszéljetek róla

  • Kit kellene bátorítanod, vagy kivel kellene felvenned a kapcsolatot ezen a héten? És kinek kellene kifejezned a háládat?
  • Mondj néhány egyszerű példát arra, hogyan tudnád kifejezni a háládat a házastársad, a barátod vagy a házi csoportod tagjai felé.
  • Ha szokássá válik a hálaadás az életedben, mit gondolsz, az milyen változásokat okoz majd benned és a kapcsolataidban?




Boldog akarsz lenni? Az örökkévalóságba fektess be!


" Bár nagyra értékelem az ajándékaitokat, mégis az tesz a legboldogabbá, hogy kedvességetek miatt jól megérdemelt jutalomban részesültök majd." (Filippi 4:17, LB fordítás)

Minden egyes alkalommal, amikor nagylelkűséget gyakorolsz, az örökkévaló otthonodba fektetsz be.

Jézus úgy beszél erről a kiváltságról, mint "kincseket gyűjteni a mennyben". Ezt a kifejezést hatszor használja a Bibliában! Ha valamit Jézus hatszor elmond, arra érdemes különösen odafigyelned. Ha nem így teszel, elmulasztod az áldást.

Az élet lényege nem az, hogy itt a Földön gyűjtögessünk - ellenkezőleg, a mennyben kell kincseket gyűjtenünk. A Biblia azt mondja, ne halmozz fel dolgokat itt a Földön, ahol a tolvajok ellophatják, a rozsda és a moly megemészthetik. Gyűjts mennyei kincseket!

Ennek van értelme. Miért? Mert a mennyben sokkal több időt fogsz tölteni, így sokkal inkább szükséged lesz ott a javakra és a jutalomra. Ezen a bolygón legfeljebb 80, esetleg 100 évet töltesz, aztán mindent itthagysz. De a mennyei kincseidet az egész örökkévalóságban élvezheted majd!

Hogyan tudsz tehát mennyei kincseket gyűjteni? Hogyan "küldd őket előre"?

A Biblia szerint ennek az a módja, ha emberekbe fektetsz be. Két dolog az, ami örökké tart: Isten szava és az emberek. Az emberek vagy a mennyben, vagy a pokolban, de örökké fognak élni. Amit az életükbe befektetsz, döntő hatással lehet erre. Isten azt szeretné, hogy befektess az emberekbe, mert ennek örökkévaló következménye és jutalma van. 

A Filippi 4:17-ben ezt olvassuk: " Bár nagyra értékelem az ajándékaitokat, mégis az tesz a legboldogabbá, hogy kedvességetek miatt jól megérdemelt jutalomban részesültök majd." (LB fordítás)

Pál azért írt a Filippiben élő testvéreinek, hogy kifejezze háláját a támogatásukért. De azt mondja, hogy ami a leginkább számít, és ami neki a legnagyobb örömöt okozza, az az, hogy áldozatuk és nagylelkűségük révén mennyei kincseket gyűjtöttek. Befektettek az ő életébe, de egyúttal mennyei otthonukba is.

Jutalmat fogsz kapni mindazért, amit másoknak adsz. Odaadod az idődet? Jutalma lesz a mennyben. Odaadod az erődet? Jutalma lesz a mennyben. Odaadod a pénzedet? Jutalma lesz a mennyben.

Beszéljetek róla:

  • Te hogyan fektetsz be mások szellemi növekedésébe?
  • Mit a legnehezebb odaadnod? Kérd Istent, hogy töltsön be hittel, hogy magad mögött hagyhasd a félelmet vagy az önzést, és megtapasztalhasd az Ő áldását. Lehet, hogy nem azt kéri, hogy add oda neki azt a dolgot, de szeretné, ha kész lennél átadni neki.
  • Hogyan változtathatnál az életstílusodon, hogy egyre inkább mennyei kincseket gyűjthess a földiek helyett?




Boldog akarsz lenni? Bőkezűséged növeli a hitedet!


„Ne aggódjatok semmiért, ellenben imádkozzatok mindenért. Tárjátok fel Isten előtt szükségeiteket és adjatok hálát neki mindenért, amit eddig tett."  (Filippi 4:6, NLT fordítás)

Minden alkalommal, amikor nagylelkű vagy, a hitedet erősíted.

Miért van ez? Mert ha veszel valamit és ahelyett, hogy azt magad használnád, másoknak adod, akkor arra kell számítanod, hogy Isten betölti a szükségeidet.

Ha úgy döntesz, hogy segítesz egy barátodnak, akinek nehézséget okoz kifizetni a számláit, akkor bíznod kell abban, hogy Isten terólad is gondoskodik.

Ha nincs sok időd, hogy elvégezd a dolgaidat, mégis megállsz a szomszédodnak segíteni, bizalommal kell lenned afelől, hogy Isten meghosszabbítja az idődet, és lesz elegendő arra is, hogy a saját dolgaidat elvégezd.

A hited akkor erősödik, ha ezekben a helyzetekben Istentől függsz, és benne bízol. Választhatod az imádságot aggódás helyett, és várhatod Istentől, hogy a szükségeidet betölti.

„Ne aggódjatok semmiért, ellenben imádkozzatok mindenért. Tárjátok fel Isten előtt szükségeiteket és adjatok hálát neki mindenért, amit eddig tett." (Filippi 4:6 NLT fordítás)

A Saddleback Gyülekezet fennállásának elmúlt 33 éve alatt hat alkalommal kértük meg az embereket, hogy a megszokott felajánlásaikon túl is adakozzanak. Minden alkalommal Isten növelte a hitemet. Például az egyik kampányunk alkalmával Isten arra vezetett engem és Kay-t, hogy három éven keresztül adjuk oda a teljes fizetésünket. Szerinted megpróbálta ez a hitünket? Hogyan lehet a mai világban megélni, ha a teljes fizetésünket felajánljuk? (Ez még azelőtt történt, hogy könyveket kezdtem volna írni). Ez azt jelentette, hogy ebben a három évben Istenben kellett bíznunk, hogy más bevételt biztosít számunkra.

Ez a hitem próbája volt. És minden alkalommal, amikor Isten próbára tett, a hitem egyre erősebb és erősebb lett, ahogy megtapasztaltam Isten hűséges gondoskodását. Isten ugyanezt teszi veled, ha nagylelkűen adsz.

Beszéljetek róla:

  • Volt olyan alkalom az életedben, amikor bíznod kellett abban, hogy válaszul a nagylelkűségedre Isten is gondoskodni fog rólad?
  • Milyen szempontból van szükséged ma Isten gondoskodására? Megmutattad neki, hogy hajlandó vagy bőkezűen bánni az időddel és a pénzeddel?
  • Milyen váratlan módokon gondoskodhat rólad Isten a jelenlegi élethelyzetedben?





Boldog akarsz lenni? Dönts úgy, hogy örülni fogsz

 

"...szívből örülök! Igen, örülni is fogok, mert tudom, hogy imádságaitok és Jézus Krisztus Szellemének segítsége által ez az én üdvösségemet szolgálja." (Filippi 1,18b-19, EFO)

Amikor kezdenek szétesni a dolgok, ne próbáld egyedül megoldani. Hagyd, hogy Isten rakja újra össze azokat.

Ha szembetalálkozol egy problémával, két lehetőséged van: dicsőítesz, vagy aggódsz. Ennyi! Ezt hívom én a hitfaktornak.

Pál ezt mondja a Filippi 1,18-19-ben: „...szívből örülök! Igen, örülni is fogok, mert tudom, hogy imádságaitok és Jézus Krisztus Szellemének segítsége által ez az én üdvösségemet szolgálja." (EFO).

Ebben az egyetlen versben Pál az erő számos forrását megadja annak, hogyan maradhatsz pozitív és boldog a nehéz időkben.

Először is, muszáj Isten szemszögéből nézned a problémáidat. Pál ezt mondja: „...mert tudom...". Amit tudsz, az visz téged előre. Pál tudta, hogy Isten munkálkodik küzdelmei közepette, és szem előtt tartotta Isten tágabb látószögét.

Másodszor, Pálért imádkoztak emberek, és biztatták őt. Majd azt mondja, hogy Krisztus Szelleme segített neki, kitartást adott és bátorította. Végül így ír: „ez az üdvösségemet szolgálja". Pál hitte, hogy Isten jóra fordítja a problémáját.

Mivel rendelkezett Isten látásmódjával, a barátok imájával, a Szent Szellemmel és hittel, Pál úgy döntött, hogy örülni is fog.

A te döntéseden múlik az örömöd.

Beszéljetek róla:

  • Hogyan lehet dicsőíteni Istent egy küzdelem közepén?
  • Kire támaszkodsz imatámogatásért? Kire számíthatsz, hogy hűségesen és kitartóan imádkozik a szellemi növekedésedért?
  • Gondolj egy aktuális problémádra. Hogyan tapasztaltad Isten munkáját a fájdalmaid közepén? Mit szeretnél, hogy Isten elvégezzen benned és általad ez a tapasztalat által?




Boldog akarsz lenni? Élvezd Isten kegyelmét!


„Többé nem számítok arra, hogy a törvénynek való engedelmességem miatt válok igazzá;
inkább úgy válok igazzá, hogy hiszek Krisztusban. Isten minket a hitünk alapján tesz igazzá önmaga számára.”
(Filippi 3:9 – NLT fordítás)

Nem tudod kiérdemelni Isten elfogadását. Nem tudod kiérdemelni a szeretetét és az elismerését sem. Isten a szeretet, és Ő feltétel nélkül szeret téged. Ha boldog akarsz lenni, Isten kegyelmét kell élvezned és abban kell megnyugodnod minden nap.

A Filippi 3:3 ezt mondja: „Mi keresztények annak örülünk és azt élvezzük nagyon, amit Krisztus Jézus tett értünk, és felismerjük, hogy képtelenek vagyunk megmenteni magunkat.” (LB fordítás)

Az egyik dolog, ami elrabolja a boldogságod, a törvényeskedés, a törvény betűjéhez való túlzott ragaszkodás. A törvényeskedés az, amikor be akarod bizonyítani, hogy szereted Istent. A törvényeskedés abban bízik, amit az ember tesz Istenért, ahelyett hogy abban bízna, amit Jézus tett az emberért. Amikor törvényeskedünk, azt gondoljuk, hogy törvényeket, szabályokat, utasításokat és korlátozásokat kell betartani ahhoz, hogy méltók legyünk valamire.

Honnan tudod, hogy mikor vagy törvényeskedő? Akkor, amikor ítélkező vagy más emberek felé. Honnan tudod, mikor élsz kegyelemből? Akkor, amikor könyörületes vagy mások felé. Azok, akik Isten kegyelmére és irgalmára hagyatkozva élnek, gyakran könnyebben megbocsátanak, mert felismerik, hogy Isten is folyamatosan megbocsát nekik.

A törvényeskedés elszívja az örömöt, szárazzá teszi az életed. És örömtelenné, szárazzá teszi a gyülekezetet is. Voltál már törvényeskedő gyülekezetben? Egy ilyen gyülekezet nem boldog, és hiányzik belőle az öröm. Mindenki csak kötelességből vagy bűntudatból van ott.

Az egyik legfelszabadítóbb érzés a világon az, amikor végre felismered, hogy semmit nem kell tenned azért, hogy Isten jobban szeressen. Ez a kulcs a boldogsághoz. Minden nap emlékeztesd magad Isten kegyelmére, élvezd és pihenj meg benne.

„Többé nem számítok arra, hogy a törvénynek való engedelmességem miatt válok igazzá;
inkább úgy válok igazzá, hogy hiszek Krisztusban. Isten minket a hitünk alapján tesz igazzá önmaga számára.” (Filippi 3:9 – NLT fordítás)

Beszéljetek róla

  • Még ha Isten kegyelmében bízol is, a törvényeskedésnek milyen kis csapdái vannak jelen a mindennapi életedben?
  • Hogyan tudsz "annak örülni és azt élvezni nagyon, amit Krisztus Jézus tett" érted?




Boldog akarsz lenni? Énekelj hálaéneket az Úrnak!


"Énekeljetek hálaéneket neki, dicséretet énekeljetek az Istenünknek!" (Zsoltárok 147,7a LB)

A szellemi utad egyik legfontosabb eleme, hogy megtanulj hálát mondani Istennek azért, amit nekünk adott. Szóval hogyan fejezed ki a hálád Istennek, ami életed ennyire fontos része?

Az egyik leglényegesebb módja ennek az éneklés. A Biblia azt mondja: "Énekeljetek hálaéneket neki, dicséretet énekeljetek az Istenünknek!" (Zsoltárok 147,7a LB) Semmi sem ébreszt rá olyan gyorsan Isten jelenlétére, mint az, hogy énekkel dicséred Őt. Még az sem számít mennyire vagy zenei tehetség. A Biblia arra indít minket, hogy hallassunk egy örömteli zajt. Még a disznók is ezt teszik, amikor esznek! Ha a disznók is képesek örömteli hangot hallatni, akkor te annál inkább.

A kereszténység egy éneklő hit. Több dal van Jézus Krisztusról, mint bármi, vagy bárki másról, beleértve a szerelmet. Ezért kell egy helyi gyülekezethez tartoznod. Ez nem csak azt jelenti, hogy hetente hallasz egy üzenetet a Bibliából. Legalább egyszer egy héten, szükséged van arra az érzelmi megnyilatkozásra, amit az Istennek énekelt háladal ad. Ha ez nem gyakorlod, a szíved ki fog száradni. Nem lehetsz egészséges keresztény csak a prédikációk által. Az üzeneten és a zenén át megnyilvánuló benyomásokra is szükséged van.

Felfedeztem, hogy amikor legkevesebb kedvem van énekelni, akkor kellene a leginkább mégis megtennem. Amikor a szívem hideg, akkor az Úrnak énekelt háladalokon keresztül meg kell újulnom, fel kell újra épülnöm, fel kell töltődnöm. Azt vettem észre, hogy a mozgalmas időbeosztásomban a zenehallgatás és az Istennek énekelt háladal megújítja a lelkemet.

Szóval kapcsold be a kedvenc dicsőítő énekeidet, vagy találj egy jó keresztény rádiót és énekelj vele. Köszönd meg Istennek mindazt, amit neked adott. És hallass egy örömteli zajt az Úrnak, amíg hallgatod.

Beszéljetek róla

  • Mik a kedvenc dicsőítő énekeid? Miért szereted őket?
  • Mi tart vissza téged az énekléstől, amikor egyedül vagy amikor közösségben dicsőítesz?
  • Mesélj egy olyan időről, amikor az Istennek énekelt dicséret segített felemelni a hangulatod.




Boldog akarsz lenni? Engedd, hogy az adakozás felszabadítsa a szíved!


"Valamikor értékesnek tartottam ezeket a dolgokat, de mióta tudom, mit tett értem Jézus, meggyőződtem arról, hogy valójában értéktelenek." ( Filippi 3:7, NLT fordítás)

Minden alkalommal, amikor adsz valamit, kiderül, hogy mit tartasz igazán fontosnak. Mondd meg, mire költöd a pénzed, mivel töltöd az idődet, és megmondom, mi számít neked igazán. Az időbeosztásod talán arról árulkodik, hogy neked a gyerekeid a legfontosabbak. A kiadásaid talán arról beszélnek, hogy leginkább a hobbid számít neked.

Ha nincs Microsoft-részvényed, valószínűleg nem nagyon érdekelnek a cég ügyei. De ha részvényes leszel, már számítani fog neked, hogy sikeres-e a cég, hiszen amibe a pénzed fekteted, abban a szíved is benne van.

A Filippi 1:10-ben azt írja a Biblia: "Azt akarom, hogy megértsétek, mi számít igazán." (NLT fordítás)

Mi az, ami az életben igazán számít? Nem az, hogy vagyont gyűjts, az élet nem a dolgok felhalmozásáról szól. Hiába gyűjti össze valaki a világ legtöbb kacatját, ha meghal, ugyanúgy halott lesz, mint bárki más.

Az élet nem a tárgyakról szól, hanem arról, hogy megtanuljunk szeretni. Ha életed végén nagy halom tárgyat birtokolsz, de elidegenedtél a feleségedtől és a gyerekeidtől, akkor elvétetted a célt. 

Ha nagylelkűen bánsz az időddel, a pénzeddel, az energiáddal, az erőfeszítéseiddel, akkor azt fejezed ki, hogy neked Isten és az emberek számítanak igazán. Ami igazán fontos, az a szeretet.

Pál erről beszél a Filippi 3:7-ben: "Valamikor értékesnek tartottam ezeket a dolgokat, de mióta tudom, mit tett értem Jézus, meggyőződtem arról, hogy valójában értéktelenek."

Hogyan szabadulhatsz ki az anyagiasság markából? Csak egy út van. A szerzés ellenszere az adakozás. Minden alkalommal, amikor Istennek, vagy másoknak adsz, megtöröd életedben az anyagiasság hatalmát.

"Mi a menny polgárai vagyunk, ahol az Úr Jézus Krisztus is él" (Filippi 3:20a). Nem az az életed célja, hogy az "itt és mostnak" élj. Az örökkévalóságra gyűjtesz! Az örökkévalóságnak nem ezen az oldalán kell felhalmoznod - amit emberekbe és kapcsolatokba fektetsz, az fog számítani odaát. A menny fényében éld az életed!

Beszéljetek róla:

  • Ha valaki átnézné az időbeosztásodat, mit mondana, mi a legfontosabb neked?
  • Ha valaki átnézné, hova, kinek adod a legtöbb pénzt, mit mondana, mi számít neked igazán?
  • Amikor adsz, kérdezd meg magadtól: "mi a motivációm?"




Boldog akarsz lenni? Építs jó kapcsolatokat!


„Éljetek úgy, hogy jól kijöttök egymással. Tanuljatok meg odafigyelni egymásra, és törekedjetek a harmóniára.” (1Korintus 1:10, MSG fordítás)

Ma már nem igazán tanítják az iskolában azt, hogy hogyan tudunk jó kapcsolatban lenni más emberekkel. Pedig ez az egyik legfontosabb dolog, ha boldog akarsz lenni.

Ha nem tudsz jól kijönni másokkal, akkor az életben boldogtalan leszel.

Mit kell megtanulnod ahhoz, hogy jó kapcsolatban tudj lenni más emberekkel?

Először is, meg kell tanulnod együttműködni másokkal.

A Bibliában Epafroditoszt küldte el a Filippi gyülekezet, hogy anyagi támogatást vigyen Pálnak, aki Rómában volt  ez idő tájt bebörtönözve. A Filippi 2:25 így fogalmaz: „Úgy érzem, vissza kell küldenem hozzátok Epafroditoszt, a testvérem, munkatársam és harcostársam, akit azért küldtetek, hogy személyesen képviseljen benneteket és segítségemre legyen”. (GWT ford.)

Azzal, hogy Epafroditoszt testvérének, munkatársának és harcostársának nevezte, Pál azt fejezte ki, hogy az élet és a szolgálat nem más, mint családi kapcsolat, egymással való közösség és küzdelem.

Az egyház Isten családja. Mi pedig egymás testvérei vagyunk, mert együtt szolgálunk, együtt dicsérjük Istent - és eszerint is kell viszonyulnunk egymáshoz. Ugyanakkor közösségben is vagyunk egymással, mert egy közös cél - az Úrtól kapott küldetés - érdekében együtt dolgozunk és szolgálunk.

Együtt harcolunk Sátán ellen is, és segítenünk kell egymást ebben a harcban. Védenünk és bátorítanunk kell egymást.

A gyülekezeti közösség a legjobb hely arra, hogy megtanuljuk, hogyan kell együttműködni másokkal.

Másodszor, meg kell tanulnod másokra odafigyelni.

A Filippi 2:26-ban Pál ismét Epafroditoszt említi, amikor így ír: „már nagyon vágyódik utánatok és nyugtalan amiatt, hogy tudomást szereztetek arról, hogy betegeskedett.”

Figyeljük meg, hogy itt a másokra való odafigyelés két példáját említi meg az igevers: Pál tekintettel van arra, hogy munkatársának honvágya van, Epafroditosz pedig a filippiek miatt nyugtalan.

És ez a kulcs a boldogsághoz. Minél jobban megtanulsz tekintettel lenni a többi ember szükségeire, kétségeire és félelmeire, annál boldogabb leszel. Ha például nem vagy tekintettel a házastársadra, boldogtalan lesz a házasságod.

A Bibliában ezt olvassuk az 1Korintus 1:10-ben: „Éljetek úgy, hogy jól kijöttök egymással. Tanuljatok meg odafigyelni egymásra, és törekedjetek a harmóniára.” (MSG ford.)

Az ember természete alapvetően nem olyan, hogy a másikra akar odafigyelni; inkább a saját dolgainkat akarjuk mások dolgai elé helyezni. Ahhoz, hogy jó kapcsolatokat tudjunk kiépíteni, erőfeszítést kell tennünk. Az egymással való harmonikus együttélést és jó együttműködést pedig úgy tudjuk megtanulni, ha gyakoroljuk. Ahogy a kert is gyümölcsöt terem, ha művelik, a te erőfeszítéseid is gyümölcsöt hoznak majd: boldog leszel, és szilárd, jó emberi kapcsolataid lesznek.

Beszéljetek róla

  • Miért van az, hogy néha azokkal a legnehezebb kijönni és együtt dolgozni, akik tagjai a gyülekezetünknek és akikkel együtt szolgálunk?
  • Milyen új módon lehetne elősegíteni a harmonikus együttműködést a különböző szolgálatokban dolgozó testvérek között? Hogyan tudnánk jobban odafigyelni egymásra?

 

Boldog akarsz lenni? Ismerd meg jobban Istent!

 

„Mert határozott szándékom az,  hogy ... fokozatosan egyre mélyebben és egyre közelebbről megismerjem Őt, és hogy még jobban és még tisztábban meglássam, megismerjem és megértsem az Ő személyének csodáit.” (Filippi 3,10, AMP fordítás)

Arra lettél teremtve, hogy kapcsolatban légy Istennel. Csak becsapod magad, ha azt gondolod, hogy boldog  lehetsz anélkül, hogy Őt jobban megismered. Úgy leszel boldog, ha minden nap egy kicsit jobban megismered Istent.

Pál felismerte ezt, és a Filippi 3,10-ben ezt írja: „Mert határozott szándékom az,  hogy ... fokozatosan egyre mélyebben és egyre közelebbről megismerjem Őt, és hogy még jobban és még tisztábban meglássam, megismerjem és megértsem az Ő személyének csodáit.” (AMP ford.)

Különbség van aközött, hogy tudsz valakiről, és aközött, hogy ismersz valakit. Többet tudok Justin Bieber-ről és Kim Kardashian-ról, mint amennyit szeretnék, de egyiküket sem ismerem. A feleségemet és a gyermekeimet viszont ismerem, mert időt töltők velük, és van velük személyes kapcsolatom.

Pál apostol nagyon jól ismerte Istent, mert volt Istennel egy személyes kapcsolata, és időt szánt arra, hogy megismerje Őt.

Istent nem lehet csak úgy véletlenül megismerni.  Határozott szándék és döntés kell hozzá.  Tegyél valamit ennek érdekében! Fektess ebbe időt!

Sajnos túl elfoglaltak vagyunk, és ez tönkreteszi a kapcsolatokat. Tönkreteszi a családunkkal való kapcsolatunkat és Istennel való kapcsolatunkat is.

Ahhoz, hogy megismerd Jézust, időt kell töltened Vele. Ha időt akarsz tölteni Vele, akkor időt kell szánnod erre. Csak 10-15 percet fordíts reggelente arra, hogy Istennel vagy és teljesen Őrá figyelsz. Semmi máson ne járjanak a gondolataid.  Csendesedj le és nyugodj meg. Meglátod, milyen nagy változást fog hozni ez az életedben.

Beszéljetek róla:

  • Mi az a tevékenység, amit legalább 15 percig csinálsz minden nap? Ez fontosabb, mint Istennel időt tölteni?
  • Hogyan kell megváltoztatnod a napi időbeosztásodat ahhoz, hogy időt tudj tölteni Istennel?
  • Milyen dolgok vonják el a figyelmed, vagy mi miatt vagy túl elfoglalt ahhoz, hogy időt tölts Istennel?

 



Boldog akarsz lenni? Koncentrálj Isten nagy képére


"Szeretném, ha tudnátok, drága testvéreim, hogy minden, ami itt velem történt, az az evangélium terjedését segítette.” (Filippi 1:12, NLT fordítás)


Ha boldog akarsz lenni, minden problémát Isten nézőpontjából kell nézned. A boldog emberek nagyobb távlatban gondolkodnak. Látják a nagy képet. Mikor a dolgokat nem Isten nézőpontjából nézed, elcsüggedsz, frusztrált és boldogtalan leszel.

Nem számít, mit hoz számodra az élet, jót, rosszat, csúnyát, Istennek van terve. Pál tudta ezt. Azt mondja Filippi 1:12-ben: „Szeretném, ha tudnátok, drága testvéreim, hogy minden, ami itt velem történt, az az evangélium terjedését segítette.”

Mióta csak Pál keresztyénné lett a damaszkuszi úton, egyetlen dologról álmodott: Rómában akart prédikálni, az akkori világ központjában. Az volt az álma, hogy az evangéliumot prédikálja a világ legfontosabb városában.

Istennek azonban más terve volt. Ahelyett, hogy Pált Rómába küldte volna egy prédikációs kampányra, a császár börtönében, a császár foglyává tette. Abban az időben Néró volt a császár. Néró pedig olyan romlott és gonosz volt, amilyen csak lehetett.

Császári fogolyként, Pál hozzá volt láncolva egy börtönőrhöz a nap 24 órájában, két éven keresztül. Az őrök négy óránként váltották egymást. Két év alatt a börtönben 4.380 őrnek tett tanúbizonyságot. Ki is volt valóban a fogoly? Ki volt kihallgatáson?

Ez nem Pál terve volt, hanem Istené az elejétől a végéig. Ennek pedig volt két eredménye, amiről egészen bizonyosan tudunk.

Filippi 4 mondja el, hogy ez alatt a két év alatt, néhányan Néró családjából hívőkké lettek Pál bizonyságtételére, Rómában, a császári udvarban.

Másodszor, nehéz megállítani egy olyan embert, mint Pál. A börtönben arra volt kényszerítve, hogy nyugton legyen, és ennek eredménye az Újszövetség nagy része. Kíváncsi vagyok, minek lett volna nagyobb hatása? Pál prédikálásának a Kolosszeumban, vagy az általa írt könyveknek, mint a Római levél, Korinthusiakhoz írt első és második levél, Galaták, Efézus, Filippi és Kolossé. Ez a hét könyv az évszázadok során emberek millióinak jelentette ki Jézust.

Pál tudta, hogy Istennek nagyobb terve van, és boldog volt, mert láthatta, mit tett Isten az ő problémáján keresztül.

Valahányszor valami problémád van, ami elkezd lehúzni, azt kell tenned, amit Pál tett – tanuld meg Isten nézőpontjából látni. Kérdezd meg, „Mit tesz Isten? Mi a nagyobb kép? Mi a nagyobb távlat?” Akkor képes leszel hittel szembenézni a problémával.

Beszéljetek róla:

  • Gondolj egy problémára, ami elcsüggeszt. Hogyan változhatna a csüggedésed, ha ezt Isten nagyobb távlatából néznéd?
  • Hogyan láttad Isten munkáját a múltban egy-egy nehéz helyzet kellős közepén?
  • Mit gondolsz, miért engedi meg Isten, hogy küzdelmes, nehéz időkön menj keresztül?





komment

A csendesség része a megbocsátás-Az engedelmesség kényelmetlen, de ez jó dolog-Az út, amelyet követve visszatalálsz Istenhez-Erre kellene költeni a pénzed-Hogyan bocsáss meg?

2019. január 28. 10:43 - Andre Lowoa

A csendesség része a megbocsátás

"És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." (Mt. 6:12)

"Ha megbántalak, bűntudatom lesz. Ha te bántasz meg, megsértődök. De mindkét dolgot megoldja a megbocsátás."

Nem jutsz valami messzire az életben, ha nem rendezed a kapcsolataidat, amik nincsenek rendben. A negyedik lépés a csendességünkhöz a megbocsátás. A megbocsátás imája így hangzik: "Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek."

Egy megtört világban élünk és egyikőnk sem tökéletes. Valójában mind önzőek vagyunk. Én többet gondolok magamra, mint rád. Te többet gondolsz magadra, mint rám. Tehát előbb-utóbb megbántjuk egymást. Néha akaratlanul, néha direkt.

Ha megbántalak, bűntudatom lesz. Ha te bántasz meg, megsértődök. De mindkét dologra megoldás a megbocsátás. A megbocsátás imája az egyetlen módja annak, hogy megszabaduljunk a bűntudat és a neheztelés okozta érzelmi szeméttől.

Soha nem éred el a kitűzött céljaidat, ha fölös terheket cipelsz a bűntudat és a neheztelés miatt, mivel azok lelassítanak. Isten ezt nem akarja. Azt akarja, hogy könyörögj bocsánatért, mikor megbántasz másokat és bocsáss meg azoknak, akik megbántottak téged, hogy szabadon továbbléphess.

Tegyük fel, hogy megszabadultál a bűntudattól, de még mindig neheztelsz valamiért; elfogadod Isten megbocsátását, de te nem bocsátasz meg másnak. Így még mindig csak fél sebességgel haladsz, mert hordozod magaddal a neheztelést.

Más részről, tegyük fel, hogy elengeded a neheztelést és megbocsátasz másoknak, de nem bocsátasz meg magadnak. Akkor még mindig hordozod a bűntudat terhét, ami visszatart, hogy elérd a céljaidat. Mindkettőt el kell engedned.

Hogy teheted ezt meg? Minden nap át kell adnod Istennek a bűntudatodat és a neheztelésedet, mert minden nap újabb bántások, fájdalmak érhetnek. Aztán fogadd el Isten bocsánatát és engedd szabadon a neheztelést, amit tartogatsz azok felé, akik megbántottak. Ahogy a Jakab 3:18 írja, "Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek."

Minden nap, vagy a konfliktus, vagy a béke magjait ülteted. Ha békességet teremtesz, akkor az igazság és jóság gyümölcseit aratod majd le, ami azt jelenti, hogy eléred a céljaidat, mert Isten megáldja az életed.





Az engedelmesség kényelmetlen, de ez jó dolog


„Miután (a bölcsek) eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket.” Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját még éjnek idején, és elment Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig.” (Máté 2:13-15a, NIV fordítás).

A mai üzenet szerzője Tom Holladay, aki a Saddleback Gyülekezetben tanít.

Józsefnek és Máriának sok dolgot el kellett engedniük a hitből tett utazásuk miatt. Mindent, amit ismertek maguk mögött hagytak, amikor Egyiptom felé haladtak. És egy bizonyos értelemben, a kényelmük volt az, amit a legmélyebb szinten áldoztak fel.

Istenben bízni és az Ő tervét követi gyakran kényelmetlen, mivel rossz dolgok tesznek minket kényelmessé. Kényelmessé válunk a saját kis szokásainkkal és rituáléinkkal, azokkal a dolgokkal, melyek megrekesztenek minket ahelyett, hogy elvezessenek oda, ahova Isten szeretné, hogy növekedjünk.

Ha Istenre bízod az egészséged, valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy le kell mondanod néhány kedvenc ételedről. Ha Istenre bízod a pénzügyeidet, valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy csökkentened kell a kiadásaidat.

Kényelmetlen felhagyni egy szokással. Kényelmetlen szembenézni a félelemmel. Kényelmetlen olyan helyre menni, ahol még sosem jártál korábban vagy megbocsátani valakinek, aki megbántott. De a növekedés és a változás mindig akkor válik valóra, ha azokat a kényelmetlen dolgokat megteszed, és ez jó.

Ha nem hozzuk meg azokat a döntéseket, továbbra is olyan dolgokhoz fogunk ragaszkodni, amelyek kényelmessé tesznek minket és a végén hátat fordítunk Istennek, aki a kényelem és a nyugalom forrása.

A Biblia azt mondja, hogy „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene.” (2Kor 1:3, NIV fordítás).

Felszólítalak arra, mint eddig még soha, hogy ismerd fel azt, hogy Isten a nyugalom és vigasztalás Istene. És azokban a pillanatokban, amikor visszafordulnál ahhoz a régi szokáshoz, régi gondolkodásmódhoz, amely letérít az útról, fordulj Istenhez és mondd „Istenem, adj nekem vigasztalást, adj nekem nyugalmat!”

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Hogyan mutathatnád Istennek, hogy sokkal jobban szeretnél növekedni, mint kényelemben lenni?
  • Milyen szokások akadályoznak meg abban, hogy engedelmes legyél Istenhez?
  • Hogyan érzékelted azt, hogy Isten munkálkodott benned, amikor engedelmesen megtettél valamit, ami eleinte kényelmetlen volt?


Az út, amelyet követve visszatalálsz Istenhez

"Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám." (Jeremiás 19:23)

Én nem tudom, hogyan érzed magad a mai napon. Talán nagyon messze érzed magad Istentől. Esetleg évek óta nem jártál templomban, de az is lehet, hogy csak egy-két hónapja tart ez az időszak. Lehet, hogy pontosan ezekben a hetekben érezted így: „Nem igazán érzem Isten jelenlétét az életemben.” És mégis szeretnél visszatérni Hozzá. Hogyan találhatsz újra vissza Istenhez?

Ez a visszavezető út azonban spirituális formálódással is jár – íme három dolog ami hasznodra lesz:

1. Döntsd el, ideje változtatni.

Semmi sem fog változni az életedben, amíg eleged nem lesz abból, ahogyan most történnek a dolgok és azt nem mondod: „Nem mehet így tovább. Belefáradtam az állandó stresszbe. Kimerültem az állandó csalódottság miatt. Kiégtem a rengeteg munkától. Elgyengültem attól,hogy távol vagyok Istentől.”

Miért hagyta Isten, hogy idáig juss? Mert Ő szabad akaratot adott neked. Ő szeret téged, így ahogy vagy, minden jó és rossz tulajdonságoddal együtt, azonban túlságosan is fontos vagy neki ahhoz, hogy hagyja, hogy a dolgok így menjenek tovább. Nem akarja, hogy eltékozold, elpazarold az életed.

Ahogy Jeremiás próféta könyvében olvassuk: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.” (19:23)

2. Valld meg bűneid.

Az Ézsaiás 59:2-ben ez áll: „...hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg.”

Érezted már imádság közben úgy, hogy Isten több millió kilométerre van tőled, vagy úgy, hogy közted és Isten között egy fal van?

Honnan származik ez az érzés? A bűneid választottak el Istentől. Ha messze érzed magad Istentől, akkor gondolkozz: ki az aki eltávolodott? Isten mindig ott van melletted. Ő feltétel nélkül szeret, és arra vár, hogy letedd bűneid és újra kapcsolatba tudjatok lépni egymással.

3. Ajánld oda magad.

Ezt olvashatjuk a második Korinthusi levél 3:18-ban: „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.”

Igazi változást akkor fogsz elérni az életedben és visszatérni Istenhez, ha az önközpontúságodból kimozdulsz az Isten-központúság felé. Ez az irányváltás nem egyik napról a másikra történik. De az a jó hír, hogy Isten végigkísér és segít ezen az úton egész életeden keresztül.

Mindez egy döntéssel kezdődik, hogy ajánld neki az életed és kövesd mindenben az Ő akaratát.

 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Miért okoz néha nehézséget az, hogy elengedjünk olyan dolgokat, amik amúgy stresszelnek minket?
  • Mit jelent a megbánás? Hogyan néz ez ki a mindennapi életedben?
  • Mit jelent a gyakorlatban felajánlani magad Isten számára?






Boldog akarsz lenni? Élvezd Isten kegyelmét!


„Többé nem számítok arra, hogy a törvénynek való engedelmességem miatt válok igazzá;
inkább úgy válok igazzá, hogy hiszek Krisztusban. Isten minket a hitünk alapján tesz igazzá önmaga számára.”
(Filippi 3:9 – NLT fordítás)

Nem tudod kiérdemelni Isten elfogadását. Nem tudod kiérdemelni a szeretetét és az elismerését sem. Isten a szeretet, és Ő feltétel nélkül szeret téged. Ha boldog akarsz lenni, Isten kegyelmét kell élvezned és abban kell megnyugodnod minden nap.

A Filippi 3:3 ezt mondja: „Mi keresztények annak örülünk és azt élvezzük nagyon, amit Krisztus Jézus tett értünk, és felismerjük, hogy képtelenek vagyunk megmenteni magunkat.” (LB fordítás)

Az egyik dolog, ami elrabolja a boldogságod, a törvényeskedés, a törvény betűjéhez való túlzott ragaszkodás. A törvényeskedés az, amikor be akarod bizonyítani, hogy szereted Istent. A törvényeskedés abban bízik, amit az ember tesz Istenért, ahelyett hogy abban bízna, amit Jézus tett az emberért. Amikor törvényeskedünk, azt gondoljuk, hogy törvényeket, szabályokat, utasításokat és korlátozásokat kell betartani ahhoz, hogy méltók legyünk valamire.

Honnan tudod, hogy mikor vagy törvényeskedő? Akkor, amikor ítélkező vagy más emberek felé. Honnan tudod, mikor élsz kegyelemből? Akkor, amikor könyörületes vagy mások felé. Azok, akik Isten kegyelmére és irgalmára hagyatkozva élnek, gyakran könnyebben megbocsátanak, mert felismerik, hogy Isten is folyamatosan megbocsát nekik.

A törvényeskedés elszívja az örömöt, szárazzá teszi az életed. És örömtelenné, szárazzá teszi a gyülekezetet is. Voltál már törvényeskedő gyülekezetben? Egy ilyen gyülekezet nem boldog, és hiányzik belőle az öröm. Mindenki csak kötelességből vagy bűntudatból van ott.

Az egyik legfelszabadítóbb érzés a világon az, amikor végre felismered, hogy semmit nem kell tenned azért, hogy Isten jobban szeressen. Ez a kulcs a boldogsághoz. Minden nap emlékeztesd magad Isten kegyelmére, élvezd és pihenj meg benne.

„Többé nem számítok arra, hogy a törvénynek való engedelmességem miatt válok igazzá;
inkább úgy válok igazzá, hogy hiszek Krisztusban. Isten minket a hitünk alapján tesz igazzá önmaga számára.” (Filippi 3:9 – NLT fordítás)

Beszéljetek róla

  • Még ha Isten kegyelmében bízol is, a törvényeskedésnek milyen kis csapdái vannak jelen a mindennapi életedben?
  • Hogyan tudsz "annak örülni és azt élvezni nagyon, amit Krisztus Jézus tett" érted?



Boldog akarsz lenni? Ismerd meg jobban Istent!


„Mert határozott szándékom az,  hogy ... fokozatosan egyre mélyebben és egyre közelebbről megismerjem Őt, és hogy még jobban és még tisztábban meglássam, megismerjem és megértsem az Ő személyének csodáit.” (Filippi 3,10, AMP fordítás)

Arra lettél teremtve, hogy kapcsolatban légy Istennel. Csak becsapod magad, ha azt gondolod, hogy boldog  lehetsz anélkül, hogy Őt jobban megismered. Úgy leszel boldog, ha minden nap egy kicsit jobban megismered Istent.

Pál felismerte ezt, és a Filippi 3,10-ben ezt írja: „Mert határozott szándékom az,  hogy ... fokozatosan egyre mélyebben és egyre közelebbről megismerjem Őt, és hogy még jobban és még tisztábban meglássam, megismerjem és megértsem az Ő személyének csodáit.” (AMP ford.)

Különbség van aközött, hogy tudsz valakiről, és aközött, hogy ismersz valakit. Többet tudok Justin Bieber-ről és Kim Kardashian-ról, mint amennyit szeretnék, de egyiküket sem ismerem. A feleségemet és a gyermekeimet viszont ismerem, mert időt töltők velük, és van velük személyes kapcsolatom.

Pál apostol nagyon jól ismerte Istent, mert volt Istennel egy személyes kapcsolata, és időt szánt arra, hogy megismerje Őt.

Istent nem lehet csak úgy véletlenül megismerni.  Határozott szándék és döntés kell hozzá.  Tegyél valamit ennek érdekében! Fektess ebbe időt!

Sajnos túl elfoglaltak vagyunk, és ez tönkreteszi a kapcsolatokat. Tönkreteszi a családunkkal való kapcsolatunkat és Istennel való kapcsolatunkat is.

Ahhoz, hogy megismerd Jézust, időt kell töltened Vele. Ha időt akarsz tölteni Vele, akkor időt kell szánnod erre. Csak 10-15 percet fordíts reggelente arra, hogy Istennel vagy és teljesen Őrá figyelsz. Semmi máson ne járjanak a gondolataid.  Csendesedj le és nyugodj meg. Meglátod, milyen nagy változást fog hozni ez az életedben.

Beszéljetek róla:

  • Mi az a tevékenység, amit legalább 15 percig csinálsz minden nap? Ez fontosabb, mint Istennel időt tölteni?
  • Hogyan kell megváltoztatnod a napi időbeosztásodat ahhoz, hogy időt tudj tölteni Istennel?
  • Milyen dolgok vonják el a figyelmed, vagy mi miatt vagy túl elfoglalt ahhoz, hogy időt tölts Istennel?

 



Boldog akarsz lenni? Soha ne hagyd abba a növekedést!


„Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Jézust követni egy döntés, majd egy egész életen át tartó folyamat. Nem követhetsz valakit gyaloglás nélkül. Mozgásban kell lenned!

A Filippibeliekhez írt levél 3:12-13 azt írja: „Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Pál ezt a verset már idős korában, egy római börtönben ülve írta. Élete végén járt már. Egy hihetetlenül érett ember volt. Azt mondta, hogy még nem érkezett meg. Ha valakinek joga lenne azt mondatni „Én már lelkileg megérkeztem”, azt gondolom pont az az ember lehetne, aki az Új Testamentum nagy részét írta. De Pál azt mondja: nem, még nem érkeztem meg. Még mindig növekszem. Még mindig tanulok. Még jobban Krisztushoz hasonlóvá szeretnék válni.

Mi az a csapda, ami eltávolít attól, hogy Pál példáját kövesd és folyamatosan növekedj Krisztusban? A bűn.

A bűn elválaszt a növekedéstől, mert úgy tesz, mintha minden rendben lenne és ezért te nem fogsz erőfeszítéseket tenni azért, hogy lelkileg érettebbé válj. Senkinél sincs minden rendben! Az alázat boldogsághoz vezet, mert taníthatóvá tesz minket!

A boldog emberek soha nem hagyják abba a növekedést. A boldog emberek soha nem hagyják abba a felfedezést, az erejük megfeszítését, a tanulást. Ha Te abbahagytad a növekedést, akkor nyomorúságos állapotban vagy, mert újra kell növekedned.

A boldogság és az alázat együtt járnak mert az alázatos emberek egyben taníthatók is. Mindig azt kérdezik: „Hogyan lehetek jobb férj? Hogyan lehetek jobb barát? Hogyan lehetek jobb főnök? Hogyan követhetném jobban Jézust?”

„Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e? Ne sodródjatok azzal az árral, akik mindent biztosnak vesznek. Rendszeresen ellenőrizzétek magatokat. Első kézből kell megbizonyosodnotok arról, hogy a Jézus Krisztus bennetek van. Próbáljátok ki. Ha elbuktok a próbán, tennetek kell valamit!” (2Korinthus 13:5 MSG fordítás)

Beszéljetek róla:

  • Hogyan növekedtél lelkileg az elmúlt évben? Mások is látják, hogy növekszel?
  • Miért fontos, hogy egy kis csoport támogatása, akik arra törekszenek, hogy lelkileg növekedjenek?
  • Miért gondolod, hogy a tanítható lelkű emberek boldogabbak?




Boldog akarsz lenni? Tudd, hogy mi számít és mi nem...


"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat." (Filippi 3:8, NLT fordítás)

Minden nap, amikor fölkelsz, emlékeztetned kell magad arra, hogy mi számít és mi nem számít. Ne vonják el a figyelmed az élet jelentéktelen, apró-cseprő dolgai.

Miért olyan fontos ez a szokás? Észrevetted, milyen könnyen elveszíted az örömödet apró dolgok miatt? Történik valami lényegtelen de bosszantó dolog, és már oda is a boldogságunk. Valaki bevág eléd az úton, amikor be akarsz kanyarodni, és máris elveszíted a jókedved. Esetleg rosszul áll a hajad, vagy egy ruha már nem jó rád, és elveszíted az örömödet. Az apró dolgok vannak ránk néha a legnagyobb hatással - pedig nem is igazán számítanak.

Pál ezt mondja a Filippi 3:7-ben: "Régen ezeket a dolgokat nagyon értékeseknek gondoltam, most viszont értéktelennek tartom őket amiatt, amit Krisztus tett."

Mi volt a legfontosabb dolog számodra, mielőtt találkoztál Jézus Krisztussal? A munkád? A karriered? A pénzkeresés? Esetleg egy randevú? Vagy szerettél volna népszerű lenni? Esetleg a biztonság vagy a hírnév?

Pál azt mondja, hogy azok a dolgok már nem számítanak ahhoz képest, hogy milyen öröm Jézust ismerni.

A mai világunk tele van csapdákkal, amik megakadályoznak abban, hogy ezt a szokást kifejlesszük magunkban. Naponta reklámok ezrei bombáznak, hogy nem vagy elég értékes, amíg meg nem veszed ezt vagy azt a terméket. A tévében minden hír úgy hangzik el, mintha az lenne a legfontosabb. Pedig nem az! Egy tegnapi újság már semmit nem ér. Az, hogy valami sürgős és azonnal kell, nem jelenti azt, hogy fontos is.

Meg kell kérdezned magadtól minden dologgal kapcsolatban a következőt: Mennyire fog ez számítani 100 év múlva? Ami miatt most aggódom, számítani fog holnap? Valószínűleg nem fog számítani, és még kevésbé számít az örökkévalóság szempontjából.

Az örökkévalóság fényében, azt szem előtt tartva kell élned.

Amerikában az emberek folyamatosan a jelentéktelen dolgokat hajszolják. Olyan dolgokért élünk, amelyek nem igazán számítanak. Ha szembe akarsz menni az árral, koncentrálj olyan dolgokra, amelyek aktuálisak is, de az örökkévalóság szempontjából is van értékük. Amikor az örökkévalóság szemszögéből nézed a dolgokat, akkor rájössz, hogy az, amiért most aggódsz, az örökkévalóságban nem számít. Ha így élsz, nem leszel feszült és ideges, és boldogabb ember leszel.

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat" (Filippi 3:8, NLT fordítás).

Minden nap gondolj arra, mi az, ami a legfontosabb.

Beszéljetek róla:

  • Milyen apró dolgok miatt aggódsz mostanában, ami elrabolja az örömödet?
  • Hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani azt, hogy Istent helyezzük a figyelmünk középpontjába és az örökkévalóság nézőpontjából lássuk a dolgokat?
  • Mit tartottál a legfontosabbnak, amikor még nem hittél Jézus Krisztusban? Mit gondolsz erről most?







Erre kellene költeni a pénzed

 

"Úgy használd az e világi javaidat, hogy azok mások javára is váljanak, hogy barátokat szerezz. Így, amikor a földi javaid elfogynak, befogadjanak titeket az örök hajlékokba." (Lk 16:9 NLT fordítás)

 

Úgy tudod a legjobban felhasználni a pénzedet, ha embereket juttatsz a Mennybe vele.

A Lukács 16:9 egy problémás igevers, amit sok ember nem ért. Jézus azt mondja: "Úgy használd az e világi javaidat, hogy azok mások javára is váljanak, hogy barátokat szerezz. Így, amikor a földi javaid elfogynak, befogadjanak titeket az örök hajlékokba." (NLT fordítás)

Jézus azt mondja, hogy akárcsak az agyafúrt sáfár, aki barátokat szerzett akikre később számítani tudott, neked is arra kell használnod a pénzed egy részét, hogy örökké tartó barátokat szerezz, akik köszöntenek majd téged amikor megérkezel a Mennybe.

Nem azt mondja, hogy meg tudod vásárolni a helyed a Mennybe, mert azt nem lehet. Jézus már fizette ki az árat a kereszten. Nem azt mondja, hogy meg tudod venni a megváltást, mert nem tudod. A megváltás ingyen ajándék, kegyelemből.

Jézus azt mondja, hogy használd a pénzed olyan barátságok építésére, amik örökké tartanak. Amikor arra használod a pénzed, hogy másokat segíts Jézussal találkozni, akkor örökre szóló barátokat szerzel, örökké tartó mennyei jutalommal.

Egy nap majd meghalsz. Képzeld el, hogy amikor a Mennybe kerülsz, több száz ember áll a bejáratnál tapsolva és ujjongva, és ezt mondják: Már vártunk rád! Azért vagyunk itt, mert költöttél arra, hogy mi meghalljuk a Jó Hírt. Egy életre a barátaid vagyunk... sőt tovább, örökre, mert tartozunk neked. Ha nem így használtad volna a pénzed, nem tudtuk volna hogyan jussunk a Mennybe!

Milyen célra használod a pénzed? Lesz valaki a Mennyben a te közbenjárásodnak és a földi erőforrásaid okos elköltésének köszönhetően?

Amikor Bibliát vásárolsz valakinek, akinek nincs, kincset gyűjtesz a Mennyben. Amikor egy olyan törekvést támogatsz, amely világszerte hirdeti az evangéliumot, akkor kincset gyűjtesz a Mennyben. Amikor segítesz egy templom épülésében, kincset gyűjtesz a Mennyben. Ez a legjobb felhasználása a pénznek.

Nem viheted magaddal, de előreküldheted a pénzed úgy, hogy más emberekbe fektetsz, akik a Mennybe mennek.

Beszéljetek róla:

  • Milyen dolgokra költöd a pénzedet, amelyeknek nincs örökkévaló értéke és hatása?
  • Kik azok az emberek, akiket már most az életedbe hozott Isten, és akikkel megoszthatod az Evangéliumot?
  • Milyen módon tudod használni a pénzedet, hogy örökre szóló barátságokba fektess?






Hogyan bocsáss meg?

"Isten mindent megtett! Elküldte Krisztust, hogy kibékítsen minket önmagával, és ránk bízta, hogy másokat is kibékítsünk vele. Isten Krisztusban volt, és felajánlotta a békességet és a bocsánatot a világ embereinek, ennek az üzenetnek a terjesztését pedig ránk bízta. Minket azért küldött el, hogy Krisztusról beszéljünk, és maga Isten kér titeket, hogy hallgassátok meg az igét. Krisztusért szívből kérünk, hogy béküljetek ki Istennel!" (2Korintus 5,18-20 CEV fordítás)


Közel 60 évvel ezelőtt öt amerikai misszionárius belevágott az equatori észak-amazoni esőerdők sűrűjébe, hogy másodjára is meglátogassák a huaorani törzset, amely az antropológusok szerint a világ leggonoszabb és legerőszakosabb társadalma a földön. Náluk az öldöklésnek kultúrája van, és a tanulmányok azt mutatják, hogy a törzs 60 százaléka emberölésben halt meg.

Ahogy a misszionáriusok kiléptek a repülőgépből, a törzs tagjai leszúrták őket. A brutális gyilkosságnak híre kelt az egész világon, a Life, a Time és a Newsweek újságok fedőlapjáról. Számos újságíró beszámolt a misszionáriusok, többek között Nate Saint és Jim Eliot haláláról.

Pár évvel később, Elisabeth és Valerie Eliot, Jim felesége és lánya, és Ranchel Saint, Nate nővére beköltöztek a huaorani faluba, hogy szeretetet és megbocsátást mutassanak és szolgáljanak azoknak az embereknek, akik megölték a családjukat. Végül Mincaye, a törzs vezetője és másik öt törzstag, akik részt vettek a misszionáriusok megölésében, keresztyénné lettek.

Ez a fajta megbocsátás, amit Elisabeth Eliot és Rachel Saint mutatott mindaddig értelmetlen, amíg át nem éled Isten megbocsátását. Ha egyszer megtapasztaltad ezt, akkor te hogyan bocsátasz meg? Négy olyan dolgot kell megtenned, amit ez a két hölgy is megtett:

Ne állj bosszút magadért! A Róma 12,19 ezt mondja: "Ne próbálj meg bosszút állni. Legyen Istené a bosszúállás." (CEV fordítás) Hagyd Istenre. Ő majd erről is gondoskodik és sokkal jobban megoldja, mint te azt valaha is tudnád.

Fizess jóval a rosszra! Mikor mondhatod azt, hogy teljesen megbocsátottál valakinek? Akkor, amikor tudsz imádkozni azért a személyért, aki megbántott téged. A Biblia azt mondja: "Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket! Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket!" (Lukács 6,27b-28)

Ismételd ezeket a lépéseket amíg szükséges! Péter ezt kérdezte Jézustól a Máté 18,21-ben: "Uram, hányszor kell megbocsátanom valakinek, aki valami rosszat tesz ellenem? Akár hétszer is?” Jézus így válaszolt: "Nemcsak hétszer, de hetvenhétszer." (CEV fordítás) Néha folyamatosan meg kell bocsátanunk.

Ments meg másokat a Isten megbocsátásának a jó hírével! A Biblia azt mondja a 2Korintus 5,18-20-ban: "Isten mindent megtett! Elküldte Krisztust, hogy kibékítsen minket önmagával, és ránk bízta, hogy másokat is kibékítsünk vele. Isten Krisztusban volt, és felajánlotta a békességet és a bocsánatot a világ embereinek, ennek az üzenetnek a terjesztését pedig ránk bízta. Minket azért küldött el, hogy Krisztusról beszéljünk, és maga Isten kér titeket, hogy hallgassátok meg az igét. Krisztusért szívből kérünk, hogy béküljetek ki Istennel!" (CEV fordítás)

Beszéljünk róla:

* Szerinted miért olyan nehéz elhagynunk a bosszúállást, vagy hogy a miénk legyen az utolsó szó?
* Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy a megbocsátás példáját mutasd az életedben?
* Az életedben kinek lenne szüksége Isten békességének és megváltásának üzenetére?



komment

2019. január 28. A HOZZÁM VEZETÕ ÚT KESKENY ÉS NEHÉZ

2019. január 28. 08:30 - Andre Lowoa

1989. szeptember 24.

Lelkem örvendezik az Úrban. Jöjj Uram, és segíts, hogy halljalak és érezzelek Téged, és lelkem így a Te világosságodban örvendezhessen.

Kedvesem, érezd, hogy szeretlek! Ne vétkezz többé, ismerd fel mindannak értékét, amit tõlem tanultál! Bátorság leányom! Ne feledd, hogy melleted vagyok, és bizony mondom neked, hogy Szavam, amelyet neked adtam, úgy elterjed, mint a reggeli pára. Engedd meg, hogy mindennap szolgálatomba vegyelek! Engedd meg, hogy elárasszalak égõ kívánságaimmal. Azt akarom, hogy oltárom szüntelenül értem, a Te Istenedért lángoljon. Hozzám vagy kötve, többé már nem leszel szabad. Soha semmit sem erõltettem rád, kezdettõl fogva mindig tiszteletben tartottam szabadságodat. Emlékezz, hogyan vezettelek lépésrõl lépésre mindennap közelebb magamhoz! Imádkozz Vassulám! Megadom neked erõmet és olyan akaratot, hogy állhatatos maradj, mivel az én vállaim belefáradtak keresztem hordozásába. Szeretetemnek készséges, áldozatot vállaló lelkekre van szüksége, hogy megpihentessenek és osztozzanak velem keresztemben. Felfoghatatlanul szeretlek benneteket, és nem akarom, hogy egy is elvesszen közületek. Arra van szükségem, hogy jóságos lelkekkel megoszthassam szenvedésemet. Megértesz most már Vassulám? A hozzám vezetõ út keskeny és nehéz. Sokkal több áldozatot fog tõled követelni, mint amennyi áldozatot most értem hozol, de segítek neked. Ne félj! A megszentelõdés felé vezetlek. Egész idõ alatt veled leszek. Ne ellenkezz, add át magad nekem, ne feledd, miként ment meg szeretetem! Engem óhajts, és engem helyezz az elsõ helyre! Soha ne hagyd abba az imádkozást, ne adj talpalatnyi helyet se az ördögnek, hogy megkísérthessen téged. Hagyj fel a kételkedéssel! Meddig akarsz még kételkedni? Virágom, tudom, hogy törékeny és gyenge vagy, de hidd el nekem, hogy én magam hordozom vállamon gyengeségedet, és én viszlek téged végig az egész úton házamba. Én, a te Istened örökbe fogadtalak téged. Elhagynám-e fogadott gyermekemet csupán azért, mert nincs elég ereje, és még segítségre szorul? Soha! Azért fogadtalak örökbe, hogy enyém legyél, és most valóban az enyém vagy. Érezd örömömet! Gyengéden keltettelek életre, és elfogadtalak olyannak, amilyen vagy, minden bûnöddel, gyengeségeddel és hibáddal, hogy általad mutassam meg az egész világnak, miképpen terjed ki irgalmam korszakról korszakra, és hogy bûneitek meg tökéletlenségetek ellenére teljesen megbocsátok nektek. Kész vagyok örökbe fogadni benneteket, hogy osztozhassatok velem mennyei királyságomban. Szeretetem mindörökké kiterjed minden nemzedékre. Fogjátok meg kezemet, és engedjétek, hogy házamba vezesselek benneteket! Jöjjetek hozzám úgy, amilyenek vagytok, szeretettel vállamra veszlek, és úgy viszlek benneteket házamba.

komment

Erőforrás.../Hívás.../ Kríziseink.../Látás.../Úton.../Végítélet...

2019. január 28. 06:35 - Andre Lowoa

Erőforrás...

A mai nap imádsága:
Uram! Életem alapja Te vagy. Add, hogy ezt ne csak értsem és elfogadjam, de aszerint is éljek! Ámen



Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.
Zsolt 36,10

Folyókvölgyi, csodálatos (túlélő)országunk mindig bővelkedett vizekben... Középkori - nem magyar, külföldi(!) - krónikások feljegyzései szerint: "A magyarok tavaiban, folyóiban hemzsegnek a halak... háomnegyedrésze vizeiknek hal, s csak egynegyede víz." A derűs irodalmi túlzás azért jól jelzi, milyen az, ha még összhangban él az ember a természettel: a respekt mindig áldást vonz... Sajnos mára vizeink prédájává váltak a profitnak, nemcsak itthon tendencia, de az egész világon is, hogy a mindenki jogos kincsét az ivóvizet privatizálják. A világon jelenleg több mint 80%-ban magánkézben van az ivóvíz. A stratégiai fontosságán túl más üzenete is van ennek! Közösségi (köz-érdekű!) gondolkodás helyett a piramis-hierarchia-alapú vált mára meghatározóvá...

Az élet forrása itt a Földön tényleg a víz. Természetesnek vesszük, ha van, s katasztrófának éljük meg, ha nincs. Jelenleg több mint egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize - s ez az emberiség egyhatoda! Amióta "civilizáltan" élünk ezen a bolygón, azóta nem vagyunk képesek igazságosan elosztani azt, amiből pedig lenne elegendő... S mi van azokkal a kincseinkkel, amiből tényleg kevés vagy véges adatott?

Az emberi elme végzetes sötétsége, ha kerüli a világosságot. Fényre teremtettek vagyunk. Ha ez a fény, ez a tisztaságot teremtő világosság nem jut el életünk minden részébe, akkor nem az Isten országát, hanem a Sátán birodalmát építjük... A nagy Össze-visszadobáló (Diabolosz) hatalma ellen nincs más győzelmi esélyünk, csakis az, ha Isten szeretet-fényét öltjük magunkra! Ez az a bizonyos "fehér ruha", amiről a Mester is szól példázataiban, amikor Isten országát mennyegzői lakomához hasonlítja.

Ha Isten megvilágosítja az életünket, akkor mi magunk is világosság lehetünk mások számára. Vonzó példát adhatunk másoknak - párkapcsolatból, gyereknevelésből, családi életből, konfliktusok kezeleléséből, életvezetésből - úgy, hogy közben mi magunk is vezetettek vagyunk. A titok ebben rejtőzik: Engedni a Fény vonzásának... Nem a csillogó bazári másodlagosnak, hanem felülről jövő, isteni eredetinek...



Hívás...

A mai nap imádsága:
Uram! Add, hogy elhívásom örömét ne felejtsem, szívemben forgatva azt erőt meríthessek a futáshoz, melyre meghívtál! Ámen


Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok.
Róm 11,29

Isten legnagyobb ajándéka az élet, s benne Ő maga. Ez nekünk véges embereknek azt jelenti, hogy időbe- és térbe-zártságunkban felismerjük a világmindenséget átfogó felfoghatatlan Végtelen Istent. Ez a felismerés a lelki érés folyamatában az egyik kezdeti állomás, melyet meg nem történtté tenni nem lehet, visszafordíthatatlan. Olyan ez, mint amikor a mag kibújik a földből - visszabújni már nem tud, de nem is akar, hiszen egyet kíván: növekedni. Ezért törekszik napról napra a fény a felé. Mivel az Élet Istentől jön (az Övé!), ezért aki megveti embertársa életét, az Istent magát veti meg. Ezért aki nem szolgálja az Életet, az istentelenül él, s ennek mindennemű következményét hordoznia kell.

Isten hívása egyetemes, mindenkihez szól. Ezért - ha Istenről, az Egyről beszélünk -, akkor nincs (nem lehet!) különb/jobb/más-elbírálás-alá-eső ember... Ez persze ellentmond az ember alapvető ösztöneinek, hiszen egyediségünkben, megismételhetetlenségünkben kívánjuk látni a különbet, a többet, a jobbat. Ez vezet aztán ahhoz az arroganciához, ami táptalaja minden szektás elképzelésnek, fundamentalista világlátásnak. A magát különbnek tartó, saját életszentségét illetően magát alapvetően többnek értékelő ember gyakorlatilag képtelen a tisztességes kooperációra... Az ilyen ember nem együttműködésben, a kölcsönös előnyökön alapuló igazságában kívánja definiálni önmagát, hanem az elkülönülésben, a másságban. Az ilyen ember szereti a kibékíthetetlen kategóriákat - ők a kárhozatra szánt istentelenek, mi az üdvösségre elhívott kiválasztottak...

Isten azonban - az Írás szerint -, azt akarja, hogy minden ember megtérjen hozzá. Számára nincs többféle ember, csak egyfajta: az ember, aki tükrözheti ajándék-életében Teremtője szeretetét - ha akarja. Ez ugyanis az élettel együttjáró szabadságból fakadó személyes döntéstől függ. Az Élet visszavonhatatlanul szent, s az elhívás is az. Ezért aki bólint Teremtője hívására az szentül, aki pedig magát többnek, mások fölött állónak tartja - talán éppen az istenelképzelésére hivatkozva -, az elkárhozik...



Kríziseink...


A mai nap imádsága:
Uram! Te látod küzdelmeimet, Te tudod mit akarsz velem tenni. Kérlek segíts engem akaratod elfogadásában, hogy megnyugodjék lelkem, s békességgel tudjam végezni feladataimat! Ámen



Kezedben van sorsom!
Zsolt 31,16

Életünk folyamán számtalan krízisbe kerülünk, melyek az igazsággal ütköztetnek minket. A körülmények kíméletlen ítélethozatalra kényszerítenek, s az események, történések egzisztenciális szorításai megítélnek minket is. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy a történelem az csak a történelem-könyvekben van, s a letűnnt koroknak hatása már nem érezhető... Vannak, akik harsogják, "tesznek arra, mit írnak majd a történelemkönyvek" pedig maguk is érzik, hogy a ma eseményei a holnap történelmét képezik. Nincs ez másképpen a személyes életünkben sem. Amit ma megélünk, az a holnapi és holnaputáni énünk szerves részévé válik. A ma krízise a holnapi helyes döntés záloga. A nagy kérdés mégsem a tanulási készségünk nagysága/milyensége, hanem az, hogy eljutunk-e mindezen megmérettetéseken keresztül a bölcsesség állapotába?

A bölcsességet sokan keverik az okossággal, s az okosságot pedig az ügyeskedéssel. Így lesznek a spekuláló rongyemberekből sikeres megbecsültek - mindaddig, amíg a legnagyobb kérdés, a legfélelmetesebb krízis vonzásába nem kerülnek: ez pedig a Halál... A halál, aminek valóságát nem akarja a ma embere életalakító erőként ignorálni, ugyanakkor virtuális/képzeletbeli világában óriási mértékben jelen van - elég már csak a televíziósugározta akciófilmekre, krimikre gondolnunk. "A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme" - írja Salamon király, s aki megérezte az elmúlás félelmét, s az Isten Szeretet-Hatalmát, az tudja felállítani igazán értékrendjét, reális istenképét, s annak van helyes önértékelése és világlátása.

Tehet-e többet a teremtmény, minthogy beismeri: Uram, kezedben van sorsom! Az Istenre-hagyatkozás csodája nem abban rejlik, hogy "megússzuk", hogy most is sikerül majd, hanem abban, hogy békességet nyerünk, a "földi együttállások"-tól függetlenül vagy annak ellenére. A hívő ember nem meteoritként csapódik bele az elmúlásba, hanem a hit szentlelkes fuvallata piheként engedi őt megpihenni Isten tenyerén... Mi ez, ha nem az az evangélium, amire mindannyiunknak szüksége van a teljes élethez?




Látás...

A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy ne csak nézzek, de lássak is! Ámen

Jézus ezt mondta neki: "Láss! A hited megtartott." És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve az Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.
Lk 18,42-43a

A látás az életünkben valószínűleg a legnagyobb kincs, hiszen információink több mint háromnegyed részét látásunkon keresztül "szerezzük be". Gyönyörű magyar nyelvünk nem véletlenül mondja "világtalan", hiszen aki nem lát, az előtt egy világ zárul be. Átvitt értelemben is hasonlóan fontos a látás, hiszen ha valaki mindent láthat is ebben a világban, de "az orránál tovább mégsem lát", azaz nem látja be cselekedeteinek következményét, akkor ez a vakságnál is súlyosabb állapot. Aki azonban nemcsak belát a dolgok mögé, de képes átlátni emberi gyarlóságokon, sőt, olykor-olykor még a horizonton túlra is ellát.

A Mester csodát tesz egy vak emberrel, látóvá teszi. Egy világtalannak a legfontosabbat adja: a szeme-világát. Ez a kívülállók számára csoda, de hogy ez mit jelent valójában, hogy ez milyen óriási ajándék, ezt csak az az ember tudja átérezni, akivel megtörtént a csoda! S a következmény nem csak egyszerűen életminőség-javulás, hanem valóságban is egy "új ember" születetett, hiszen a meggyógyított egy új "világba" léphetett át...

A fizikai látásnál azonban sokkal fontosabb, hogy az ember "meglássa" miért is van ezen a világon, mi a feladata, célja létének. Eladdig, amíg nem látjuk meg helyünket a Teremtettségben, nem tudunk harmóniába kerülni se a világgal, se önmagunkkal. Helyünket a jézusi tanítással - ha nem is egyik pillanatról a másikra, de eredményesen -, megtalálhatjuk, hiszen Vele és Általa felfedezhetjük a nekünk rendelt utunkat, s el tudjuk fogadni sorsunkat...

Sorsunk elfogadása nem beletörődés: "Ez van, ez jutott nekem, ezt kell elfogadnom!", hanem a saját fontos részünk felfedezése az Egészben. Nincs olyan, hogy valaki keresi, és mégse találná meg a neki rendelt helyét, ahol személyesen rá van szükség, ahol csak ő tudja betölteni az űrt, a hiányt. Vannak, akik az evolúcióban, azaz a véletlenekben, a körülmények szerencsés együttállásában, s vannak, akik inkább az isteni rendelésben hisznek. Ez utóbbi táborba tartozók hiszik azt, hogy Teremtő Istenük társat és segítőket rendel, mert Ő nem "magányos farkasoknak" - ahogyan gyakran hibásan mondogatjuk, hiszen a farkas nagyon is falka-jószág(!) - alkotta meg az embert, hanem úgy, hogy életét közösségben élje le, s meg... Hogyan is mondta Farkaslaka szülötte (Tamási Áron)? "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" Azaz: tartozzunk benne valahová! S kihez, ha nem szeretteinkhez, s rajtuk keresztül Istenhez?





Úton...

URam! Add, hogy az út, amire állítottál, mindig szemem előtt legyen, s le ne tévedjek róla soha! Ámen


Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.
Zsolt 84,6

A Szentírás az ember földi létét gyakran hasonlítja egy úthoz, melynek a végén a maga a JóIsten vár... (Szép kép, telve sok-sok allegorikus magyarázati lehetőséggel.) Bizonyára az sem véletlen, hogy az első keresztények magukat "úton lévők közösségének/communio viatorum" nevezték, hiszen az Istennel-járás az egyben jelenti az új dolgok meglátását, a választás szabadságát, s természetesen a közösséget egymással. Mindemellet nem lényegtelen, hogy aki úton van, az bizony időnként el is fárad... Ebben a versben azonban nem a fáradtságról, hanem az örömről van szó. Aki ezt a zsoltárt költötte, boldognak mondja azt, akinek ereje az ÚR. Az erőért hálát adni az tud igazán, aki maga is átélte már az erőtlenséget.

Sajnos ebben az országban hosszú időn keresztül gyakorlat volt, hogy - tömegesen, százezres nagyságrendben(!) - "kamu-rokkantként" jegyeztették magukat, s ezzel a csalással jelentősen csökkentve a ténylegesen fogyatékkal élőkre fordítható pénzügyi lehetőségeket. Tulajdonképpen nincs szebb, nincs "istenesebb", mint amikor egymást segítik az emberek, s nincs undorítóbb, mint amikor a másik "nyakán él" valaki! Így ocsmány dolog a háború vagy a háborúnak az modernkori fajtája, amit "gazdasági versenynek"(?) - No, de miféle verseny is az, amikor a háromkerekű biciklit és a forma1-es autót ugyanarra a pályára állítják??? Lásd: csúcstechnológiás fejlett világ, contra fejletlen világ! - neveznek.

A globálisra dagadt szociális igazságtalanság bosszantó, de ez ellen sajnos nem sokat tehetünk, az ellen viszont igen, hogy saját boldogságunkon "dolgozzunk" egy kicsit. Ehhez az első lépés, hogy meg kell újra tanulnunk vágyakozni, nem a múlandó dolgok, hanem az Isten után! Korunk rákfejéne, hogy az anyag, a materiális csillogás elvakítja az emberek látását, s a részleteket, a színárnyalatokat már rég nem veszik észre - minden fekete és fehér -, s hogy már rég nem a tartalmat, hanem csak a múlandó élményt árulják neki - jó pénzért... Márpedig a boldogság nem vehető meg pénzen, "kilóra"! Ha valakinek mégis a kilószámra begyűjtött aranyékszerei jelentik a boldogságot, az az ember bizony nagyon szegény...

A lelki ember felülemelkedik a reklámpropaganda szlogenjein, mert jól tudja, hogy a boldogság az nem állapot, valamekkora áhított vagyoni szint elérése, hanem viszony. A párkapcsolat jól példázza ezt: a boldogságot nem csak az jelenti, hogy a társammal ténylegesen, fizikailag is együtt tölthetem el az időmet, hanem az, hogy amikor nincs mellettem, akkor is gondolhatok rá, s tudhatom, hogy ő is gondol rám, mert fontos vagyok neki... Boldog ember az, aki a Teremtőjére gondol, mert az a lelki út, melyen jár, nem csak Istenéhez vezeti el, de megmutatja, mi az érték, s mi nem, mi az, ami tartalmat ad az életnek, s mi az, ami értelmetlenné teheti...




Végítélet...

A mai nap imádsága:
URam! Adj még esélyt nekünk, hogy megtaláljuk életünk értelmét, s betölthessük akaratodat, felebarátaink javát szolgálva, s az idő ajándékával élve reménykedhessünk üdvösséges ígéreteidben! Ámen


És láttam egy másik nagy és csodálatos jelet a mennyben: hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja.
Jel 15,1

Amikor áldozatot hozunk valakiért, amikor támogatjuk a rászorulót vagy éppen mi kapunk valakitől önzetlenül segítséget, gyakran elhangzik a dicsérő mondat: "Hát te egy valóságos angyal vagy!"... Érdekes módon, az igazán jót, csak az angyalokkal együtt tudjuk elképzelni. De miért is van az, hogy nélkülük nem tudjuk elképzelni a végítéletet sem(?) -, pedig pusztításban jó eséllyel felvehetnénk a versenyt a trombitáló-harcoló angyalokkal! Érdekes, Bábel tornyát angyalok rombolják le - jóllehet éppen elég romboló, s projekt-aláásó, ha az emberek elfelejtik szociális kötelezettségeiket, s mindent alárendelnek a teljesítménynek, s már csak a megfogatónak (tégla és szurok) van érvényessége/jelentéstartalma a hétköznapokban, de a legdrágább, a szeretet elértéktelenedik...

Az angyali tökéletesség oka, hogy ők soha nem végeznek - ellenben velünk -, félmunkát. Maga az angyal (gör. angelosz) szó azt jelenti: küldött. Az angyal bizonnyal nem felejti el, hogy ő mindig követségben van, az Isten küldötte, hatalmát nem magának, s magáért veti be, hanem azért, hogy misszióját (küldetését) beteljesítse. Mi emberek pedig gyakran elfelejtjük, hogy ittlétünknek a Földön, azaz életünknek isteni küldetése van. Nem "véletlenül" születtünk bele ebbe a világba, Isten akarata az, hogy éppen most, éppen itt élünk, s mozgunk! S, ha maga a Magasságos Isten akarja létezésünket, akkor bizony tudatosítanunk kellene magunkban: életünknek "magasabbrendű" célja van! Tehát nem hiábavalóak küzdelmeink, törekvéseink, hogy elérjük a kitűzött (istenes) célt.

Kinek mi a legfontosabb, az adja élete értelmét, azaz "célját". Van, aki a pénz-, s a hatalom-szerzést tartja "értelmes" célnak, van akinek a "cél", hogy korán reggel, minél hamarabb elérje az alkoholos mámor tompító-felejtős állapotát, s persze vannak jónéhányan olyanok is, akik igyekeznek Isten elvárásainak megfelelni, hiszen jól tudják: amit Ő akar, az elsősorban az ember javát szolgálja. Így vállalják édesanyák a gyermekek világrahozatalát, s szolgálják az Isten-adta Életet, s állnak segítő szolgálatba milliók naponta, hogy elhivatással tegyék a dolgukat...

A céltévesztet ember a legboldogtalanabb. Miből lehet ezt tudni? Például abból, hogy angyalok "segítségét" is odaképzeljük, ha a végső számadásról, a végítéletről van szó... (Mintha önmagunk létpiszka nem lenne elégséges, hogy végképp megsemmisüljünk!) Jöjjenek hát még angyalok is, erővel, hatalommal, trombitával és lángpallossal, szórjanak kénköves esőt is!... De miért is? Mert megérdemeljük!

S honnan tudjuk ezt ilyen biztosan? Mert tudtuk, hogy mi volt a jó, s mégsem tettük azt, amit meg kellett volna tennünk. Elfordítottuk tekintetünket, mint a pap és a lévita, pedig Isten mindent előre elkészített, hogy irgalmas samaritánusként segíteni tudjunk másoknak... Mi azonban megtartottuk az olajat és bort magunknak, s financiális erőnket sem pazaroltuk bizonytalan kimenetelű karitatív projektekre... Így aztán teljes "joggal" lángpallost képzelhetünk az angyalok kezébe...
komment

Az intimitástól való félelem legyőzése-Egy apróság is hozhat nagy változást-Evezz!-Megközelíthető vagy?-Nézz Jézusra!-ŐRIZKEDJ AZ ÖNIGAZULTSÁGTÓL!-Tanulj meg hitben járni!-Vállald a hit lépését!

2019. január 28. 00:43 - Andre Lowoa

Az intimitástól való félelem legyőzése

„Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Mózes 2:25)

Ádámnak és Évának nem voltak titkaik egymás előtt. „Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” Isten az első emberpárnak adta a föld kormányzásának hatalmát. Ekkor lépett a Sátán képbe. Mi támadott meg? A bizalmas kapcsolatukat, az intimitásukat! „Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefalevelet fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.” (1Mózes 3:7). Az intimitás nyíltságot, őszinteséget és bizalmat jelent. Amikor Ádám és Éva ezt elvesztették, elrejtőztek Isten elől – és egymás elől is. Azóta mindannyian rejtőzködünk. Az érzelmi intimitás az alapja minden jelentőségteljes kapcsolatnak. Enélkül a kapcsolatok sekélyessé válnak, nem nyújtanak beteljesedést. Félünk feltárni a másiknak félelmeinket, szükségeinket, bizonytalanságainkat, titkainkat, reményeinket, álmainkat, furcsa véleményünket és nemkívánatos részeinket. Ez a félelem a magánytól való félelemben gyökerezik. „Ha igazán ismernél, biztosan elhagynál.” Vagy az elégtelenségtől való félelemben: „Lehet, hogy csalódott leszel, mert nem tudom teljesíteni az elvárásaidat.” Vagy az irányítás elvesztésének félelmében: „Most, hogy már tudod, hogyan érzek, ezt arra fogod használni, hogy uralkodj rajtam.” A nők „nehezen elérhetőt” játszanak, a férfiak pedig „kemény fickót”, akinek nincs szüksége senkire. Mi a megoldás? Tanuljatok meg együtt imádkozni! Legőszintébb pillanataink azok, amikor Isten előtt állunk, aki már úgyis mindent tud rólunk. Amikor ezeket a perceket együtt töltjük, a gátak elomlanak, szívünk meglágyul egymás felé, és közelebb kerülünk egymáshoz.

 

„Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt.” (Apostolok cselekedetei 20:37)

Az érzelmi intimitás az egyik legnagyobb ajándék, amit egy másik embernek adhatunk. Ez feltölti a másik lelkét, sőt, a sajátodat is. Elűzi a magányosságot. Igen, a Biblia még a mai macsó társadalomban is érzelmi intimitást javasol a férfiaknak. Az efezusi gyülekezet vénei, amikor rájöttek, hogy soha többé nem fogják Pált látni, „nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt. Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni.” Bill Russel, a híres sportoló mondja: „A legtöbb embernek nehezebben megy, hogy engedje magát szeretni, mint az , hogy találjon valakit, aki szereti.” Mit tehetsz tehát? 1) Ismerd fel félelmed forrását! Mi történt, ami miatt kerülöd azt, hogy valaki jobban megismerjen? 2) Fogadd el magad teljesen! Minden porcikáddal, minden gyengeségeddel együtt Isten mesterműve vagy, így nem kell többé azon aggódnod, hogy valaki elutasít azért, mert nem vagy tökéletes. 3) Teszteld a pályát. Kezdd fokozatosan, először csak néhány baráttal, kezdj el nyíltan beszélni szükségleteidről és arról, hogy valójában hogyan érzel. Valld be, ha problémáid vannak a súlyoddal, az önértékeléseddel, szokásaiddal vagy bármi mással. Ahelyett, hogy másvalakinek tettetnéd magad, kérj segítséget! Találj örömöt az őszinteségben. 4) Gyakorold kimondani a számodra fontos embereknek azt, hogy „szeretlek”, akkor is, ha ez szokatlanul hat. Ne félj! A „szeretlek” nem azt jelenti, hogy „a rabszolgád akarok lenni”, sem azt, hogy „eltűrök mindent a kapcsolatunk kedvéért.” Egyszerűen azt jelenti: „Elköteleztem magam erre a kapcsolatra, és hiszem, hogy Isten segítségével meg tudjuk oldani a problémákat.”




 

Egy apróság is hozhat nagy változást

„Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak.” (Zakariás 4:10)

Képzeld el, hogy a templom romokban hever, és szinte a semmiből kell újjáépíteni. Ilyen állapotok uralkodtak, amikor Zakariás elmondta látomását Izráel népének. Voltak, akik azt gondolták, ezt lehetetlen megvalósítani, mások azt gondolták, hogy az ő csekély hozzájárulásuk nem sokat számítana. Ezért mondta nekik Zakariás: „Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet.” 1963-ban Edward Lorenz meteorológus bemutatta a pillangó effektus néven ismertté lett hipotézisét. Ebben azt fejtegeti, hogy egy olyan apró esemény, mint például egy lepke egyetlen szárnycsapása Brazíliában elindíthat egy olyan láncreakciót, aminek a végeredménye egy tornádó lesz Texasban. Lorenz ezt az egyszerű, de mélyreható következtetést vonta le: „a bemeneti oldalon történő egészen csekély változások hatalmas különbséget eredményezhetnek a kimeneti oldalon.” Ez az egyszerű megfigyelés megváltoztathatja az egész életedet. Gyökeresen átalakítja lelki, érzelmi, kapcsolati és pénzügyi helyzetedet. Megváltoztathatja a légkört a munkahelyeden vagy a házasságodban. Egyetlen döntés, egyetlen változás, egyetlen kockázatvállalás, egyetlen ötlet. Csak ennyi kell hozzá. Nem kell száz dolgot megváltoztatnod. Azzal csak százfelé apróznád el erődet, és csak 1 % esélyed lenne a sikerre. A változáshoz 100 %-os eltökéltség kell! Minden erődet bele kell adnod! Valószínűleg ez lesz a legnehezebb dolog, amit valaha is meg kell tenned. De ez az egyetlen változás 100% esély arra, hogy az életed valóban megváltozzon.




Evezz!

„Ezért tehát mi is… fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra…” (Zsidók 12:1–2)


Evezős verseny. A legfurcsább benne, hogy az evezősök nem is látják, hová tartanak. A célnak háttal ülnek, a kapitányuk felé fordulva. A kapitány az egyetlen, aki látja a folyó irányát, és annak megfelelően irányítja a csapatot. Az evezősöknek csak bízniuk kell benne, és követni az utasításait, ez segít nekik összhangban evezni. Nem aggódnak amiatt, hogy mi van előttük, mert annak az útmutatását követik, aki a megfelelő helyen van ahhoz, hogy előre lásson.

Ez talán fura sport-hasonlat, de az Egyháznak pontosan ilyennek kellene lennie. Ahhoz, hogy tartani tudjuk az irányt, és összhangban legyünk egymással, tekintetünket állandóan azon kell tartanunk, aki egyedül ismeri az előttünk lévő pályát: Jézuson. A Zsidók 12:1–2 nagyon hasonló dologról beszél. Arra biztat, hogy az életben mindig Jézusra figyelve járjunk, mert ő ad megfelelő irányítást és utasításokat, még akkor is, ha mi nem látjuk a következő kanyart, ami előttünk áll (azt pedig még kevésbé, hogy mi van a kanyar után). Nézd csak meg az Efezus 2:19–22-őt is; ez arra emlékeztet minket, hogy az Egyházban az egységet az adja, hogy mindnyájan Jézus köré épülnek. Az egyház, és általában az élet nem működik, ha csak a közvetlen környezetünkre figyelünk, és arra, hogyan illünk egymáshoz. Bármilyen erősnek tűnnek is, bármennyire rendezettnek néz is ki az életük, mások ugyanúgy csak emberi nézőpontból látják az életet, és aszerint működnek. Az előttünk álló pályát csak akkor tudjuk megfutni a mennyei cél felé, ha a Kapitányra figyelünk, aki jól látja az egész utat.



Megközelíthető vagy?

„A Lélek gyümölcse pedig: … szívesség, jóság, hűség, szelídség…” (Galata 5:22-23)

Dr. John Maxwell írja: „Előbb vagy utóbb az ember, ha bölcs, rájön, hogy az élet jó és rossz napok, győzelem és vereség, adás és elfogadás keveréke. Megtanulja, hogy nem kifizetődő túl érzékeny lelkűnek lenni, és bizonyos dolgokat el kell engednie a füle mellett. Megtanulja, hogy általában az húzza a rövidebbet, aki kijön a sodrából, hogy időnként mindenkinek lehet rossz napja, és hogy nem kell a másik ember zsémbelését túl komolyan venni. Megtanulja, hogy a kötekedés sodor a legkönnyebben bajba, hogy úgy lehet a leggyorsabban népszerűtlenné válni, ha másokról pletykálunk, hogy a felelősség áthárítása mindig visszaüt, mint a bumeráng, és hogy nem számít, kié az érdem, csak a munka legyen elvégezve. Megtanulja, hogy a többiek legalább annyira ambíciózusak, mint ő, hogy legalább olyan jó eszűek, vagy még okosabbak, és hogy nem az ész, hanem a kemény munka a siker titka. Megtanulja, hogy senki sem juthat el egyedül az első bázisra [baseball], hogy csak együttes erőfeszítéssel lehet a jobb dolgok felé haladni. Röviden: felismeri, hogy a ’boldogulás művészete’ 98%-ban a mások felé tanúsított viselkedésén múlik.”

Na és mi a helyzet veled? Jézus azt mondta: „Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok!” (Lukács 8:18). Legutóbb mikor hozott neked valaki olyan hírt, amit nem akartál hallani? Vagy mikor volt olyan, hogy valaki nagyon nem értett veled egyet? Vagy mikor kerültél összeütközésbe valakivel? Ha már rég volt, akkor talán nem vagy eléggé megközelíthető ember. Nem adhatunk másoknak nagyobb ajándékot, mint ha azt éreztetjük, hogy velünk természetesen viselkedhetnek.




A megközelíthető emberek a következő jellemvonásokat mutatják: 1) személyes melegség: ők tényleg kedvelik az embereket. Egy régi Peanuts képregényben Charlie Brown azt mondja: „Szeretem az emberiséget, de az embereket ki nem állhatom.” Ácsi! Nem elég az embereket elméletben szeretni, melegséget kell árasztanod azok felé, akikkel naponta találkozol. 2) A hangulatuk nem változékony. Dolgoztál már olyan valakivel, akinek folyton változott a hangulata? Soha nem tudhatod, hogy épp milyen lesz. Ezzel szemben a megközelíthető emberek kiegyensúlyozottak és kiszámíthatóak. Alapvetően mindig ugyanolyanok, bármikor találkozol is velük. 3) Érzékenységet mutatnak mások érzései iránt. Bár a megközelíthető emberek érzelmileg stabilak, ez nem jelenti azt, hogy ezt másoktól is elvárják. Felismerik, hogy a jó embereknek is vannak rossz napjaik, következésképpen ráhangolódnak mások érzéseire, és könnyen alkalmazkodnak hozzájuk. 4) Megértőek az emberi gyengeségekkel szemben, és nem titkolják a maguk gyengeségeit. Ed Howes író a következőt mondta: „Időnként mondj rossz véleményt magadról, így megmutatod barátaidnak, hogy tudsz igazat mondani”. A megközelíthető emberek őszinték a képességeik és hiányosságaik tekintetében. Magukévá teszik a régi mondást: „Boldogok azok, akik tudnak nevetni saját magukon, mert jókedvük sohasem ér véget”. És mivel beismerik saját hibáikat, nem esik nehezükre megengedni azt, hogy mások is hibázzanak. 5) Képesek megbocsátani és bocsánatot kérni. David Augsburger azt írja: „Mivel semmilyen próbálkozásunk nincs hiba nélkül, és semmi, amit elérünk, nem mentes bizonyos mértékű végességtől és emberi gyarlóságtól, csak a megbocsátás menthet meg minket.”




Nézz Jézusra!

„… fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra…” Zsidók 12:1–2

 Álhatatossággal fussuk meg...

A kanadai Edmontonban rendezett Jóakarat játékok versenyen a jamaicai csapat is részt vett a 4x100-as váltófutásban. A harmadik váltónak egy barátja is versenyzett ugyanabban az időben egy másik versenyszámban. A futó, amíg a váltóbotot várta, egy pillanatra felnézett, hátha meglátja, milyen sikerrel boldogul a barátja. Öreg hiba! A következő pillanatban a második váltótag, aki felé futott a stafétával – összeütközött vele. Mondanom sem kell, a jamaicaiak veszítettek, mert az egyik futójuk nem oda nézett, ahová kellett volna. Ahelyett, hogy saját versenyére összpontosított volna, valaki más szereplését nézte.

Hahó! Kire nézel? Krisztusra vagy más keresztyénekre? Az Egyház olyan, mint egy lelki kórház: tagjai a kezelés különféle stádiumában vannak, a cél, hogy egészségessé váljanak. Tehát, amikor keresztyénekre nézel, néha csalódás fog érni – de soha nem fogsz csalódni, ha Krisztusra nézel.

Egyszer Jézus elmondta Péternek, milyen halált fog elszenvedni, Péter erre megkérdezte Jézustól, hogy Jánosnak milyen halála lesz. „»Uram, hát vele mi lesz?« Jézus pedig így szólt hozzá: »Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!«” (János 21:21–22).

Láttál már evezős csapatot az olimpián versenyezni? Nem látják a célvonalat, mert háttal ülnek a célnak, ezért a kapitányra figyelnek. Ő irányítja őket. Ő lelkesíti őket. Azt kiáltja: „Húzd, húzd, húzd!” Ő adja meg az ütemet, ő tartja őket egyenes pályán. Ezért a mai ige számodra: figyelj Jézusra, le ne vedd róla a szemed!








ŐRIZKEDJ AZ ÖNIGAZULTSÁGTÓL!

„... amikor más felett ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanazt cselekszed" (Róma 2:1)

Egy asszony minden reggel, amikor kinézett az ablakán, megjegyzéseket tett a szomszédjuk szárítókötelén lévő kiteregetett ruhákra, mert szerinte piszkosak voltak. Egy napon azt vette észre, hogy ragyogóan tiszták. „Lehet, hogy új mosóport használ" - jegyezte meg. „Nem" - felelte a férje - „ma korábban keltem, és megpucoltam az ablakot". Hoppá! Amikor Pál a következőket sorolja: „kapzsiság, gyűlölködés, irigység, gyilkosság, viszálykodás, álnokság... pletyka" (Róma 1:29 NLT), kísértésbe esünk azt feltételezni, hogy ez ránk nem vonatkozik. Aztán az apostol így folytatja: „Te ép­pen ilyen vagy... magad is ugyanazt cselekszed". Lehet, hogy sohasem sikkasztottál, de előfordult már, hogy a visszajárót nem adtad oda? Vagy egy kicsit „megkozmetikáztad" az adóbevalláso­dat? Mi van akkor, amikor forgalmi dugóba ragadsz, vagy meghallasz valami szaftos pletykát? Phil Yancey mondja: „A gyilkosság és a házasságtörés csak mértékében különbözik a gyűlölettől és a testi vágytól... Pál lesújtó véleménnyel nyilatkozik az önigazult emberekről... ő, aki korábban a farizeusok legjobbika volt, jól ismerte a képletet... azt a veszélyt, ami az erkölcsi felsőbbrendűség érzéséhez társul. A bűn tagadása rosszabb következményeket von maga után, mint maga a bűn, ahhoz hasonlóan, mint ha nem vagy hajlandó orvoshoz menni, ha valahol egy csomót vagy vala­milyen más elváltozást érzel... Elfogadtam egy meghívást egy keresztyén rendezvényre, ahol be­szélnem kellett volna... ahogy azon töprengtem, hogy mit mondjak... eszembe jutott, amit az alko­holizmusból szabadultak mindennap megvallanak - saját erőfeszítésük kudarcát, és kegyelemre szorultságukat... ugyanezt megtenni leküzdhetetlen akadálynak tűnik azok számára, akik büsz­kék függetlenségükre és önigazultságukra. A Róma 3:10 ezt mondja: »Nincsen igaz ember egy sem«. Isten kegyelme az egyetlen megoldás. Ezt ingyen kapjuk, nem a törvény megtartása és a személyiségfejlődésünkre tett emberi erőfeszítések árán... csak meg kell ragadnunk, ki kell nyújta­nunk érte üres, kérő kezünket - ez a legnehezebb kézmozdulat az önigazult ember számára."





Tanulj meg hitben járni!

„mert hitben járunk, nem látásban” (2Korinthus 5:7)
Itt az ideje megérteni végre, hogy mit jelent hit által élni, hiszen Isten háromszor is felhívta rá a figyelmet! (ld. Habakuk 2:4; Róma 1:17; Galata 3:11) Ez nem egy javaslat, nem teológiai vitaindító gondolat – ez Isten akarata az életedre! Egyértelmű, hogy Isten a hitet tette az élet egyetlen járható útjává! Nem kínál egyéb választási lehetőséget. „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6). Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk át néhány kérdést, amely felmerül ezzel az élet-átformáló igazsággal kapcsolatban: 1) Ki igaz? Pál azt írja: „tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által…” (Galata 2:16). A megigazulást (igaznak nyilvánítva, mintha sosem vétkezett volna) nem lehet kiérdemelni, ez ajándék, melyet hit által fogadhatunk el. Ha hitedet Jézusba veted, akkor Isten szemében igazzá lettél, ő teljesen elfogad. Hát nem csudajó? 2) Mit jelent járni? Pál azt mondja: „hitben járunk, nem látásban.” A járáshoz fel kell kelni, és el kell indulni. Nem üldögélhetsz céltalanul az elragadtatásra várva. A járás összetevői: motiváció – egy ösztönzés, ami elindít. Irány – egy kiválasztott cél, amit el akarsz érni. Mozgás – elkötelezed magad arra, hogy minden energiádat és erőforrásodat az Istentől kapott cél elérésére fordítod. A hitben járáshoz el kell indulnod egy állhatatos, előre tartó mozgásba, amely majd eljuttat életed Istentől kapott céljába.


„Hiszek, segíts a hitetlenségemen!” (Márk 9:24)
Egy másik kérdés, amit végig kell gondolnunk: Mit jelent „látásban járni”? (ld. 2Korinthus 5:7) Azt jelenti, hogy az életedet arra alapozva éled, ahogy testi szemeddel látod a dolgokat. Döntéseidet és cselekedeteidet saját felfogásodhoz és körülményeidhez igazítod, nem pedig Isten Igéjéhez. Ha látásban jársz, akkor érzelmeid és gondolataid irányítanak. A gondolataid és érzelmeid a te gondolataid és érzelmeid. Vizsgáld felül őket! Ne engedd, hogy eltérítsenek! Használd Isten Lelke által vezetett természetedet, hogy irányításod alá vond őket! Túl sokszor vagyunk a hit és kétkedés között „a 22-es csapdájába”* szorulva, őrlődve aközött, amit átformálódott szellemünk és testi elménk mond. Egyszer egy feldúlt apa Jézushoz vitte a fiát, hogy gyógyulását kérje. Jézus azt mondta neki: „Minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9:23). Ekkor a fiú apja így szólt: „Hiszek, segíts legyőzni a hitetlenségemet!” Vannak idők, amikor egyszerre éljük meg a hitet és a kétséget. Ez az ember őszintén elismerte kétségeit, Jézus mégis csodát tett érte. Ha helyreigazításra szorult volna, Jézus megmondta volna neki, miben téved. Ha hite nem lett volna őszinte, azt az Úr tudta volna. Jézus azonban elfogadta hitvallását, annak ellenére, hogy ismerte kétségeit is. Három tanulság van ebben számunkra: 1) Ne félj elismerni kétségeidet! 2) Ne engedd, hogy kétségeid legyőzzék hitedet! Bármilyen helyzetben vagy is, Isten Igéje mutatja meg Isten akaratát, állj rá! 3) Add át kétségeidet az Úrnak, és mondd: „Hiszek, segíts a hitetlenségemen!” Mennyi idő kell ahhoz, hogy megtanulj hitben járni? Egy egész élet! * Joseph Heller a második világháború utolsó éveiben játszódó szatirikus történelmi regényének címe. A 22-es csapdája egy olyan szituáció, melyből nem lehet győztesen kikerülni.



„A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.” (Róma 10:17)
Mit jelent hitben járni? (ld. 2Korinthus 5:7) Egészen más, mint látás, észérvek, érzelmek vagy értelem vezette életet élni. A hitben járás ennél többre hív. Lehetővé teszi, hogy belépjünk a természetfeletti lehetőségek birodalmába, mert Jézus azt mondta: „Minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9:23). Íme, néhány szentírási alapelv a hitről, ami segíthet: 1) A hit nem emberi erőfeszítésben gyökerezik. Az önbizalom és az éles értelem nem képesít rá. Az optimizmus, a szerencse és a társadalmi összeköttetések nem segítenek hozzá. A vallásos formulák tanulása sem. 2) Isten korlátlan hatalmában és változhatatlan Igéjében gyökerezik. „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róma 10:17). Isten Igéje, ha befogadod, hogy benned lakjon, folyamatosan termi majd a hitet benned. Nem kell hozzá fogcsikorgató erőfeszítés, egyszerűen eldöntöd, hogy elhiszed, amit Isten mond, és engedelmeskedsz neki. 3) A hitben járás cselekvést kíván. „Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet” (Jakab 2:18). Amíg nem cselekszel, a hited haszontalan. „Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jakab 2:17). Abban a pillanatban, amikor elkezdesz cselekedni, hited életre kel, és arra hívja Istent, hogy lépjen az érdekedben. Ő ma is arra vár, hogy elkezdj cselekedni, hogy erre ő válaszolhasson. Még ha nincs is kedved hozzá, kérdezd meg magadtól: „Mi lenne az első lépésem a hitben, ha tényleg szeretnék tenni valamit?” Tedd meg! Így fogsz hitben járni, és annak jutalmát arathatod majd! (ld. Zsidók 11:6)





Vállald a hit lépését!

„…Ti adjatok nekik enni!” (Máté 14:16)

Lee Brown észrevett egy kislányt, aki a környékükön kéregetett. Később kereste is őt, de nem találta a helyi iskolában. Aznap Brown úgy döntött, hogy tesz valamit a gyerekekért azzal, hogy „örökbe fogad” egy elsős osztályt a város legrosszabb színvonalú iskolájából, felajánlva, hogy támogatja azokat a gyerekeket, akik szeretnének továbbtanulni. Brown nem volt dúsgazdag. Gyapotszedőből lett ingatlanügynökké, elég jó évi bevétele volt, de maga is két gyermeket nevelt. Ígéretéhez mégis tartotta magát. Ő maga minden évben jövedelmének egyharmadát ajánlotta fel, és másoktól is gyűjtött adományt. Brown hittel tett lépése megmentett olyan diákokat, akik másként az utcán végezték volna.

Bátorság kell ahhoz, hogy valami jelentőset tegyünk, főleg akkor, ha először nem is látunk rá semmilyen módot. A híres Afrika-kutató, David Livingstone egyszer a következő levelet kapta: „Szívesen küldenénk önnek segítőket. Sikerült már megfelelő utat találnia az ön területére?” Livingstone így válaszolt: „Ha csak akkor akarnak jönni, ha van jó út, akkor ne is küldjék őket. Nekem olyan emberekre van szükségem, akik akkor is eljönnek, ha nincs út.” Amikor Jézust 5000 éhes ember vette körül, Ő azt mondta tanítványainak: „Ti adjatok nekik enni!” Ez lehetetlennek tűnt, de amikor engedelmeskedtek, egy csoda szemtanúi lettek. Valaki így írt: „Krisztus lehetetlennek tűnő helyzetekbe fog vezetni… ne kerüld el ezeket! Ilyenkor tapasztalod meg Istent… Ha csak olyan dolgokat kísérelsz meg, amelyeket a rendelkezésedre álló forrásokkal lehetségesnek tartasz… az érdem a tied lesz, és Istennek nem lesz része benne… Olyan parancsot kaptál, amihez nagy hitbeli lépésre van szükség? Menj tovább, nem számít, milyen hihetetlennek tűnik! Így fogod átélni azt az örömöt, hogy láthatod, amint Isten csodát tesz – és így láthatják meg a körülötted lévők is!”



„A hit … a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsidók 11:1)

Egyszer két hernyó mászott felfelé egy dombon, amikor észrevették, hogy a fejük fölött egy pillangó egy ágról lefelé lógva éppen sző. Az egyik hernyó odafordult a másikhoz, és így szólt: „Soha nem tudnál rávenni, hogy ilyesmit csináljak!” Tágítsd a látókörödet, és vállald a hit lépését! „A hit azt jelenti… meg vagy győződve azokról a dolgokról, amiket nem látsz” (Zsidók 11:1 NAS).

Glynnis Whitwer mondja: „Isten engedelmességre hív, anélkül, hogy megmutatná, mi lesz a végeredmény… Vannak napok, amikor elegem van abból, hogy mindig kiszólítanak a komfortzónámból… Általában nyafogós vagyok, aki azt kérdezi, hogy nem lehetne-e Istent a karosszékből szolgálni. De nem ez Isten útja. Ő nem akarja, hogy korlátok közé szorítson a biztonság utáni vágyam és az, hogy mindig szeretném kézben tartani a dolgokat… Van, ami akkor tárul fel belül, amikor kívülről kényszerítenek minket… ilyenkor kiderül az igazság a hitünkről… Ahhoz, hogy növekedjen, a hitet ki kell tágítani, feszíteni kell, és ez kényelmetlen… Másokkal ellentétben én nem könnyen tanultam meg bízni Istenben…nem egy könyvet olvasva… vagy prédikációt hallgatva… vagy arról hallva, hogyan bízik benne egy barátom. Úgy tanultam meg, hogy beléptem az engedelmesség kalandjába, és így felfedeztem, hogy Isten megbízható. Ez akkor történt, amikor a férjem és én elkezdtünk tizedet adni (miután évekig ellenálltam), és megláthattuk, hogyan gondoskodik Isten a szükségleteinkről, és még annál is többről…amikor engedelmeskedtem parancsának, és könyvet kezdtem írni (habár sejtelmem sem volt, hogy miről írjak), és megtapasztalhattam, hogyan nyitja meg Isten a lehetőségek ajtaját… Amikor igent mondtunk az örökbefogadásra, és láthattuk, hogyan virágzik ki két kicsi lány reményteljes jövő elé nézve… Engedelmeskedni, amikor Isten nem mutatta meg a lépéseket… vagy a végső célt, nagy kihívás. De ha hitben járunk, akkor Istené lesz a dicsőség, mert tudjuk, hogy magunktól nem lettünk volna képesek megtenni.” Tehát vállald a hit lépését!

komment

Manapság kevesebben hisznek Isten Szavában, mint valaha 20190128

2019. január 27. 19:41 - Andre Lowoa

Drága szeretett leányom, senkinek se legyen kétsége afelől, hogy megtalálja az Igazságot Atyám Könyvében, a Szent Bibliában. Az Ige ott van, mint évszázadokkal ezelőtt, hogy annak mindenki tanúja lehessen. A Szent Biblia az Igazságot tartalmazza, és minden elvárás az emberiség felé, nyíltan fel van tárva.

Mindaz, ami prófétáim és tanítványaim ajkáról áradt, akiket a Szentlélek vezetett, fellelhető benne. Az Igazság benne van az Igében, ami Atyám Könyve. Akkor tehát miért vonja kétségbe az ember az Ige érvényességét? Mindaz, ami az ember lelki javáért adatott, megtalálható a Szent Bibliában.

Az Igazságot a lelkek különböző módon emésztik meg. Azok, akik lélekben alázatosak, és akik elfogadják Isten Szavát, nem kérdőjelezik meg azt. Mások fogják, és félredobnak részeket belőle, míg végül az már nem hasonlít az Igazsághoz. Aztán ott vannak azok, akik sohasem fogják elfogadni az Igazságot, mert számukra annak kevés jelentősége van. Ők a Szent Bibliában foglalt Igazságot nem tekintik másnak, mint néphagyománynak.

Manapság kevesebben hisznek Isten Szavában, mint valaha. Azok, akik csak azokat a részeket veszik ki belőle, amelyek a saját életmódjuknak felelnek meg és eltávolodnak Isten Törvényeitől, nem fognak semmiféle vonzódást érezni iránta. Az Igazság, amit ma tanítanak, csak egy árnyéka annak, amit a Bibliába foglal magába.

Én most három okból kifolyólag beszélek nektek az Igazságról. Az első: hogy az Igazság Szavára emlékeztesselek benneteket, amit Atyám Könyve tartalmaz. A második: hogy megerősítsem azt a tényt, hogy Isten Szava nem írható át. A harmadik ok az, hogy Én Isten Igéjével táplálhassam Isten gyermekeit egy olyan időszakban, amikor azt hamarosan meg fogják vonni tőletek. Ezt most az Igazság Könyve által teszem, ami a próféták által meg volt ígérve számotokra. Ha az Igazság nem nyeri el a tetszéseteket, akkor ti Isten Szavát nem fogadjátok el. Ha ti nem fogadjátok el Isten Szavát, akkor Én nem vihetlek benneteket Királyságomba, és nem hozhatok nektek üdvösséget, amit akkor ígértem meg, amikor meghaltam a Kereszten a bűneitekért.

Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/manapsag-kevesebben-hisznek-isten-szavaban-mint-valaha/

“… 26 Ilyen főpapra van szükségünk, aki szent, hibátlan és bűntelen, a bűnösöktől elkülönített, és akit Isten a Menny fölé emelt! 27 Nem olyan, mint azok a főpapok a régi papság rendjében, akiknek naponta kell véres áldozatokat vinniük Istennek: először a saját bűneikért, azután a nép bűneiért. Jézus ellenben csak egyetlenegy áldozatot vitt Istennek, de az mindörökre érvényes: saját magát adta oda áldozatul! 28 Mert a Törvény halandó embereket tesz főpappá, akikben megvannak az emberi gyengeségek. A Törvény után azonban Isten szava és esküje következik, amellyel főpappá tette a Fiút, aki örökké tökéletes.

Jézus a mennyei Főpapunk!

8.1 Látjátok, nekünk ilyen Főpapunk van! Ez a lényege annak, amit eddig mondtunk. Igen, Jézus a Mennyben, a Felséges Isten trónjának jobb oldalán[e] ül, és főpapként szolgál a mennyei Szentek Szentjében[f], az igazi Templomban, amelyet az Örökkévaló épített, nem az emberek.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Hebrews+7-8&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS


—–
Római katolikus:

2019-01-28

3. évközi hét hétfő

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Krisztus egyszer áldozta fel magát, hogy elvegye a bűnöket.
A világ végén azok üdvözítésére jelenik meg, akik várják eljövetelét.

Testvéreim!
Krisztus egy új szövetség közvetítője. Előbb azonban a régi szövetségben elkövetett bűnök eltörléséért el kellett szenvednie a halált, hogy a meghívottak elnyerjék az örökké tartó örökséget.
Krisztus nem kézzel épített szentélybe lépett be, amely a valódinak csak előképe, hanem magába a mennybe, hogy most az Isten színe előtt közbenjárjon értünk.
Nem azért lépett be ebbe a szentélybe, hogy többször áldozza föl magát, mint ahogyan az (ószövetségi) főpap évről évre belép – idegen vérrel – a szentély legszentebb részébe, a Szentek szentjébe. Hiszen akkor többször is szenvednie kellett volna a világ kezdete óta.

Így azonban most, amikor elérkezett az idők teljessége, egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. Amint az ember számára elhatároztatott, hogy egyszer haljon meg, és utána az ítélet következzék, úgy Krisztus is csak egyszer áldozta fel magát, hogy sokaknak bűnét elvegye.
Másodszor már nem a bűn miatt jelenik meg,
hanem azok üdvözítésére, akik várják eljövetelét.

Ez az Isten igéje.
Zsid 9,15.24-28

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * mert csodás dolgokat művelt! 1 a. vers.
Előénekes: Zengjetek az Úrnak új éneket, * csodálatra méltó, amit művelt.
Diadalt aratott jobbjával, * győzelmet Szentséges karjával.
Hívek: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * mert csodás dolgokat művelt!
E: Az Úr megmutatta szabadító erejét, * igazságosságát feltárta a népek előtt.
Emlékezetébe idézte jóságát és hűségét * Izrael népe iránt.
H: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * mert csodás dolgokat művelt!
E: Meglátta a föld minden határa, * szabadulást Istenünk hozott nekünk.
Minden földek, zengjetek az Úrnak öröméneket, * ujjongjatok és zsoltárt mondjatok.
H: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * mert csodás dolgokat művelt!
E: Daloljatok az Úrnak citerával, * citerával és zsoltárok hangjával.
Harsonákkal és zengő kürtökkel * ujjongjatok az Úr és Király előtt.
H: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * mert csodás dolgokat művelt!
Zsolt 97,1.2-3ab.3cd-4.5-6

ALLELUJA
Urunk, Jézus Krisztus győzött a halálon, * és az evangéliumban felragyogtatta az örök életet. 2Tim 1,10 – 12. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Jézust azzal vádolják, hogy az ördöggel cimborál.
Egy alkalommal Jeruzsálemből írástudók jöttek (Kafarnaumba), és azt híresztelték Jézusról: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát.
Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Ez az Isten igéje.
Mk 3,22-30″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-01-28


——
Görög katolikus:

17-18 Ábrahámot a hite tette képessé arra, hogy a fiát, Izsákot az oltárra tegye. Isten ezzel tette próbára Ábrahámot, hiszen azt mondta neki: „Izsákon keresztül származnak majd az utódaid.”[a] Bár ezt ígérte neki, Ábrahám mégis kész volt arra, hogy egyetlen fiát feláldozza. 19 Ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy Isten még a halálból is fel tudja támasztani Izsákot. Amikor Isten megállította Ábrahámot, és nem engedte, hogy Izsákot ténylegesen feláldozza, az valóban olyan volt, mintha Izsák feltámadt volna.

20 Izsák is a hite által nézett a messzi jövőbe, amikor megáldotta a fiait, Jákóbot és Ézsaut. 21 A haldokló Jákób is hittel áldotta meg József mindkét fiát, és botja végére támaszkodva imádkozott.

22 Élete végén József is hittel beszélt arról, hogy Izráel népe majd egyszer ki fog vonulni Egyiptomból, és még arról is rendelkezett, hogy akkor majd hová temessék el a csontjait.

23 Hitük által bátorodtak fel Mózes szülei, hogy újszülött fiukat három hónapos koráig rejtegessék, hiszen látták, milyen gyönyörű a kis Mózes, és nem féltek a király parancsának ellene szegülni.

….

27 Hitére támaszkodva hagyta ott Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan. 28 Mózes hittel készítette el a páskabárányt és kente be az ajtófélfákat vérrel, hogy a Pusztító[b] ne nyúlhasson Izráel elsőszülött fiaihoz.[c]

29 Hit által tudott az egész nép is átkelni a Vörös-tengeren, amikor Mózes vezette őket. Úgy mentek át a tengeren, mintha csak a szárazon jártak volna! Amikor pedig az egyiptomiak is megpróbálták ugyanezt, mind belefulladtak a tengerbe.

30 Izráel népének a hite által dőltek le Jerikó falai, miután hét napon keresztül körüljárták a várost.

31 Hite miatt menekült meg Ráháb, a prostituált: nem ölték meg, mint a többi engedetlent. Ráháb ugyanis jó szívvel befogadta a házába az izráeli kémeket. …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Hebrews+11:17-31&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Ne okozz megütközést!

42 „Ezek a kicsinyek hisznek bennem, de jaj annak, aki miatt közülük akár csak egy is elveszíti a hitét![a] Az ilyen jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe, mielőtt ilyen bajt okozna.

43 Ha a saját kezed vinne bűnbe, inkább vágd le! Jobb, ha elveszted a fél kezedet, de mégis bejutsz az örök életre, mintha megmarad mindkét kezed, és úgy kerülsz a gyehenna olthatatlan tüzére! [44] [b] 45 Ha az egyik lábad vinne bűnbe, inkább vágd le! Jobb, ha elveszted a fél lábad, de mégis bejutsz az örök életre, mintha megmarad mindkét lábad, és úgy dobnak a gyehenna elolthatatlan tüzére! [46] [c] 47 Ha az egyik szemed visz bűnbe, még azt is inkább vájd ki, és dobd el! Jobb, ha fél szemmel jutsz be Isten Királyságába, mintha mindkét szemed megmarad, és úgy dobnak a gyehenna tüzébe! 48 Ott örökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne. 49 Mert mindenkit tűzzel sóznak meg.[d]

50 Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan lehet helyrehozni? Legyen bennetek só, és éljetek egymással békességben!””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+9:42-55&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2019/01/28

komment

Hamarosan megszavaznak egy törvényt, amely hatályon kívül helyezi az istenkáromlás jelentését 20180128

2019. január 27. 18:12 - Andre Lowoa

Sok pap és egyházi személy gyorsan válaszol hívásomra, mivel ők ismernek Engem és felismerik Hangomat. Oly sokan lesznek továbbra is az elhivatottak, mivel válaszolni fognak azon kérésemre, hogy készítsék fel a lelkeket.

De ahogyan növekszik az ő számuk, úgy fognak mások felháborodással és ítélkezéssel felemelkedni nyájuk közül. Ők – akik válaszolni fognak -, az Irántam való szeretetük miatt szenvedni fognak. Ellenségeik azokból állnak majd, akik bár szeretnek Engem, de mások által félre vannak vezetve; azok által, akiknek hűséget esküsznek. Másokat pedig a gonosz szelleme fogja kísérteni, hogy elítéljenek Engem. Ezt azért fogják tenni, hogy megakadályozzák azon Tervemet, hogy teljesítsem Atyám Akaratát: megmenteni a lelkeket, és átölelni Isten minden gyermekét az Ő Új Paradicsomában.

Nektek az ilyen erőfeszítéseknek ellen kell állnotok, de maradjatok mindenkor méltóságteljesek…”

Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/hamarosan-megszavaznak-egy-torvenyt-amely-hatalyon-kivul-helyezi-az-istenkaromlas-jelenteset/

—–
Római katolikus:
Prófétát támasztok nekik testvéreik köréből, mint téged; ajkára adom szavaimat, s ő mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki.

Ha valaki nem hallgat szavaira, amelyeket az én nevemben hirdet, akkor én majd számon kérem tőleAnnak a prófétának pedig, aki egyetlen olyan szót is merészel hirdetni nevemben, amelynek hirdetését nem bíztam rá, meg kell halnia. Ugyanígy annak is, aki más istenek nevében beszél.«
Ez az Isten igéje.
MTörv 18,15-20

Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! …

“… hogy az új hit követői.”
——
Görög katolikus: 
“… 19 Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében,
20 tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
12 De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják.

13 A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve.

14 De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, …”

——
—–
komment

Szűz Mária: Teljes szívvel imádkozzatok Benedek pápáért 20170128

2019. január 27. 17:35 - Andre Lowoa

Szűz Mária: Teljes szívvel imádkozzatok Benedek pápáért
... A Szentszékben töltött napjai meg lettek hosszabbítva, és ennek köszönhetően sok pusztító tett is elhárult, melyet a gonosz okozott volna."
Olvass tovább: http://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/szuz-maria-teljes-szivvel-imadkozzatok-benedek-papaert/
"Ha arra a földre gondoltak volna, ahonnan kijöttek, lett volna alkalmuk a visszatérésre. "
http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index2016.php?holnap=2017-01-28
"Az, aki Péter lehetett volnaJúdássá lesz.
 
...
Így Benedek lehetne a „fehérruhás püspök”, aki a 3. fatimai titok mártírja és aki Bosco Szt. János álmában is mártírhalált halt."
"Keresztes Imahadjárat 101. imája

Csodatevő ima, hogy megérezzük Jézus Jelenlétét

Ó, Drága Mindenható Atyánk, Teremtője mindannak, ami van, és ami lesz, segíts mindnyájunkat, akik képesek vagyunk felismerni Szeretett Fiad Jelenlétét ma az Egyházban, hogy nagyon erősekké váljunk. ..."

http://masodikeljovetel.hu/napi-imak-6-nap-szombat

"két nap majd látható lesz"
VIDEO:
VÖ.:
komment

Nagyszerű bibliatanulmányozási módszerek-Számít, amit teszel?-Úgy engedelmeskedsz Istennek, hogy megbízol benne

2019. január 27. 10:28 - Andre Lowoa

 

Nagyszerű bibliatanulmányozási módszerek


Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Máté 4:4

Isten azt akarja, hogy szavát alkalmazzuk és hogy engedjük, hogy az megváltoztassa életünket. Ez azonban csakis az Ő igéjének tanulmányozásával történhet.
Hogyan? Tegnap két olyan általános alapelvet osztottam meg veletek, amely alkalmazható bármilyen fajta igetanulmányozáshoz.

1. Tedd fel a helyes kérdéseket.

2. Írd le az észrevételeidet.

Ma még három alapelvet fogok megemlíteni.

3. Alkalmazd Isten igéjét. Elmozdulsz a "mi"-ről az "és akkor mi" felé és teszed, amit a Biblia mond. A végső célja a bibliatanulmányozásunknak az alkalmazás. Más szavakkal, hogyan fogja ez az igerész az életemet megváltoztatni? Nem nyugszunk meg abban, ha csak értjük Isten igéjét. Alkalmazni akarjuk a bibliai alapelveket a mindennapi életünkben.

A megértés alkalmazás nélkül abortusz. Megállítod a folyamatot, mielőtt még gyümölcsöt hozna. Mindaz a bibliatanulmányozás, amit végzünk semmit sem ér, ha a végén nem hasonlítunk jobban Krisztusra.

Valójában csak azt a részét hiszed el a Bibliának, amit alkalmazol is. Hiszel a Krisztus jó hírének másokkal való megosztásában? Hiszel a tized szerinti adakozásban? Teszed is ezeket a dolgokat? Ha nem teszed, akkor igazából nem hiszed el azt, amit a Biblia ezekről tanít. A legtöbbünknek nem az a gondja a Bibliával, hogy nem érti ami van benne, hanem az, hogy nem alkalmazza azt, amit igazából ért.

4. Tanulmányozd a Bibliát szisztematikusan. Ne csak véletlenszerűen. Úgy tanulmányozhatod szisztematikusan, ha igeversről igeversre, könyvről könyvre, témáról témára haladsz. Ennek ellentéte az ide-oda belekapok mód, amikor csak úgy kinyitod a Bibliát és ráböksz a helyre, ahonnan épülni akarsz. Ez nem jár olyan eredménnyel, amelyet Isten el akar érni az életedben.

5. Olvasd a Bibliát újra és újra. Ez a nagyon egyszerű tanács meg fogja változtatni az életedet. Elképesztő, hogy mennyit tanulhatsz egy igerészből, ha újra és újra elolvasod és aztan viszatérsz rá pár hónappal később. Minél többet olvasol egy részt, annál többet fogsz belől fejlődni, tanulni.

A mai napnál nincs megfelelőbb idő arra, hogy te magad is elkezd az ige tanulmányozását. Bármely módon is tanulmányozod a Bibliát, alkalmazd ezt az öt alapelvet és többet fejlődsz majd, bármely részét is tanulmányozod.

Gondolat ébresztőnek:

Az életed melyik különleges területén akarja ma Isten, hogy alkalmazd az ő szavát?




Van lelki tanácsadód? Ha nincs, segítene ez esetleg abban, hogy a Bibliát szorgalmasabban tanulmányozd?




Számít, amit teszel?


"Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!" (Lukács 9:60)

Amikor Krisztus követője leszel, Isten betölt téged a Szentlélekkel. A bizonyítéka ennek nem valamiféle érzelmi megtapasztalás, nem a nyelveken szólás, és nem is az, hogy milyen magasra vagy képes ugrani.

A bizonyíték az, hogy mész. És elmondod valakinek a Jó Hírt. Ez igaz a te esetedben?

Jézus ezt mondja a Lukács könyvében: "Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!" (Lukács 9:60)

De vajon mit jelent ez? Első hallásra még kicsit szívtelennek is hangzik. Jézus itt azt mondja, hogy tegyük azt, amiben nélkülözhetetlenek vagyunk. Vannak munkák, amiket bárki el tud végezni, és vannak olyanok, amiket csak egy hívő képes elvégezni. Csak egy keresztény tud az embereknek Krisztusról beszélni. Csak egy keresztény mondhatja el másoknak, hogyan juthatnak a Mennybe. És kizárólag egy keresztény tud krisztusi irgalmassággal lenni más emberek felé, úgy, ahogy azt maga Krisztus is tenné.

Isten azt akarja, hogy tedd azt, amiben nélkülözhetetlen vagy. Hagyd a szellemükben halott emberekre, hogy ők tegyék azokat a dolgokat, amit bárki el tud végezni. Te pedig használd arra az életed, hogy azzal foglalkozz, amit csak te tudsz megtenni.

Nagyon sok olyan dologgal töltheted el az életed hátralevő részét, ami a Mennyben nem fog számítani. 

Van azonban valami, ami számít az örökkévalóságban. Bejut valaki a Mennybe általad? Milyen örökséget hagysz magad után? A legnagyobb dolog, amit örökségül hagyhatsz az, ha valaki a Mennyben odamegy hozzád és ezt mondja: "Miattad vagyok itt." Ez az értékes élet.

Beszéljetek róla

  • Érzel magadban késztetést arra, hogy megoszd az evangéliumot? Miért? (Vagy miért nem?)
  • Mit jelent Krisztus követőjeként nélkülözhetetlennek lenni? 
  • Mit tudnál tenni ma azért, hogy kevesebb olyan dologgal törődj, ami nem számít majd a Mennyben, és helyette inkább azzal foglalkozz, aminek az örökkévalóságban is van értéke? 





Úgy engedelmeskedsz Istennek, hogy megbízol benne


„De [József] nem érintkezett addig feleségével, habár házasok voltak, amíg Mária életet nem adott fiának. És József Jézusnak nevezte el a gyermeket.” (Máté 1:25, NIV fordítás)

A mai üzenet szerzője Tom Holladay, aki a Saddleback Gyülekezetben tanít.

Sok ember jó abban, hogy hezitálás nélkül, azonnal megragadjon egy ajánlkozó lehetőséget. Egyből fejest ugranak a kihívásokba, azonban nem állhatatosak, meglankadnak. Mások viszont kitartóak, de több időbe telik, míg elérik a céljukat.

Ahhoz, hogy azt az izgalmas életet élhesd hitben járva, amit Isten eltervezett számodra, mindkettőben jónak kell lenned: tettre késznek és megfontoltnak is. S mindkettő kitartó hitet követel meg.

József nem értette annak a jelentőségét, hogy Jézus szűztől szülessen; nem tudta befogadni az értelme, hogy Jézus maga Isten lesz a földön egy halandó emberi testbe zárva. De jól tudta, Isten mit jelentett ki neki, tehát József kitartóan bízott benne. Egy frissen házasodott férfi volt, akinek nem adatott meg még a nászút öröme sem és közel sem volt olyan a házassága, ahogyan eltervezte, de ő mégis állhatatosan Istenre hagyatkozott.

Mit teszel, ha az életedben nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan eltervezted vagy szeretted volna?

Mindig fellelkesülök, amikor olvasom Pál levelét a 2Korinthus 4:8-ban, „Meg vagyunk próbálva életünk minden területén, ennek ellenére sem omlunk össze és nem csüggedünk. Elbizonytalanodunk, mert nem tudjuk, miért történnek meg velünk ezek, de nem adjuk fel és nem hátrálunk ki a próbákból.” (TLB fordítás).

Nem tudom, miért diagnosztizálnak embereket áttétes rákbetegséggel. Nem tudom, egyes gyermekek miért lázadnak annyira szüleik ellen. Nem tudom, miért történik olyan sok minden, ami nem lenne indokolt. Éppen ezért bátorító hallani a hit egyik legnagyobb emberét, amint azt mondja, „Nem tudom, miért történnek meg velem ezek, de úgy döntöttem, nem adom fel.”

Olyan jó tudni, hogy bízhatunk Istenben, aki olyan dolgokat tud, amikről nekünk nincs tudomásunk. Azt ígérte, hogy egy nap mindent helyreállít és összegyűjti mindazokat, akik kitartanak mellette.

Addig pedig kétféleképpen élheted az életed. Élhetsz úgy, hogy azt hiszed, Isten magyarázattal tartozik neked a cselekedeteiért vagy belátod, hogy Isten csodálatos ajándékokat helyezett el az életedben.

Ha azzal az érzülettel éled az életed, hogy Isten magyarázattal tartozik neked, végül arra fogsz ráébredni, hogy folyamatos keserűség hatja át az életed. Isten nem tartozik neked elszámolással semmiért.

Nem tartozik neked semmivel, mégis mindent neked adott. A saját fiát adta érted. Az örök élet ajándékát adta neked. Azt az ígéretet adta neked, hogy vele töltheted az örökkévalóságot. Ezek az igazán fantasztikus ajándékok.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Istenre bízod azokat a dolgokat, amelyeket nem értesz? Hogyan nyilvánul meg ez az életedben?
  • Milyen nagyszerű ajándékokat kaptál Istentől?
  • Hogyan segítenek ezek az Istentől kapott ajándékok emlékezni arra, hogy bízz benne?

 

komment

Hogyan tanulmányozzuk Isten igéjét?-Isten örvendezik, amikor szívből engedelmeskedünk parancsainak

2019. január 27. 10:27 - Andre Lowoa





Hogyan tanulmányozzuk Isten igéjét?


"Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed." (Zsolt 119,18)


Isten szavának tanulmányozása megváltoztatja az életedet, ha gyakorlatban is alkalmazod, amit tanultál. De mindez azzal kezdődik, hogy hajlandónak kell lenned a tanulásra.

A Biblia azt írja: "Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed." (Zsolt 119,18)

Isten nagyon sok mindent meg akar mutatni nekünk, de késznek kell lennünk arra, hogy szavait nyitott szemmel vizsgáljuk.

Hogyan tanulmányozzuk tehát Isten igéjét? A hatékony Biblia-tanulmányozásnak, bármilyen módszert is választunk, 5 része van. Ma kettőt nézünk meg ezek közül, holnap pedig hármat.

1. Tedd fel a helyes kérdéseket. Tanulmányozni a Bibliát azt jelenti, hogy jó kérdéseket teszünk fel a szöveggel kapcsolatban. Nincs korlátozva, hogy mennyi kérdést tehetünk fel a Bibliával kapcsolatban, mint ahogy határtalan annak bölcsessége és mély értelme is. Minél mélyebbre ásunk, annál több aranyra lelünk.

Ha az olvasott szöveggel kapcsolatban kérdéseket teszünk fel, elérjük, hogy a szöveget teljesen más szemmel vizsgáljuk. Valahányszor felütjük a Bibliát, hogy tanulmányozzuk, új igazságok fognak kiragyogni.

2. Írd le az észrevételeidet. Soha ne tanulmányozd a Bibliát toll és papír nélkül (vagy billentyűzet nélkül, ha jobban tetszik). Mikor kérdést teszel fel és megtalálod rá a választ, írd le, amit tanultál. Olvashatod a Bibliát úgy, hogy nem írsz le semmit, de akkor nem tanulmányozod.

Dawson Trotman, a Navigátorok alapítója szokta volt mondani: "A gondolatok kigabalyodnak mikor elhagyják az ajkakat és az ujjbegyeket." Más szóval, amit nem tudsz kimondani és nem tudsz leírni, azt nem is igazán gondoltad át. Még ha nem is találtál semmit az adott versben, akkor is írd le, hogy nem találtál benne semmit. Már csak a cselekedet maga, hogy leírod, új gondolatokat fog elindítani.

Beszéljetek róla

Gondoljátok át: a hely, ahol Isten szavát tanulmányozzátok minden nap, segíti vagy akadályozza az összpontosítást?



Isten örvendezik, amikor szívből engedelmeskedünk parancsainak

"Csak mondd meg, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg élek teljes szívemből engedelmeskedem neked." Zsoltárok 119:33-34. (TLB)

 

mosoly.jpg

Isten mosolyog, amikor szívből engedelmeskedünk Neki. Azaz, kérjen tőlünk bármit az Úr, jó esetben mi azt fenntartás és habozás nélkül megtesszük. Nem halogatjuk, és nem mondjuk, hogy „majd imádkozom ezzel kapcsolatban”. Hiszen minden szülő tudja jól, hogy a késleltetett engedelmesség valójában engedetlenséget jelent.

Isten nem köteles megindokolni számunkra, hogy mit miért kér tőlünk. Az okok megértése várhat, az engedelmesség viszont nem késlekedhet. Az azonnali szófogadás sokkal többet árul el Isten természetéről, mint egy élethosszig tartó hitvita, vagy elmélkedés a Biblia fölött. Tulajdonképpen, mindaddig reménytelen egy adott parancsolat helyes értelmezése, amíg nem cselekszünk aszerint. A feltétel nélküli engedelmesség tehát a  megértés kulcsa.

Gyakran megesik velünk, hogy csak részben akarunk Istennek szót fogadni. Szeszélyeink szerint válogatunk a parancsolatok között. Feljegyezzük a nekünk tetsző parancsolatokat, miközben a többit figyelmen kívül hagyjuk, talán mert értelmetlenek, népszerűtlenek, túl nehéz volna követni őket, vagy mert lehet, hogy sokba kerülnének.

„Eljárok az istentiszteletre, de tizedet nem fizetek. Tanulmányozom a Bibliát, de annak, aki megbántott, nem vagyok hajlandó megbocsájtani." A részleges engedelmesség azonban csak engedetlenség.

A szívből jövő engedelmességben derű és lelkesedés lakozik. .Ahogyan a Biblia is írja: "Szívből engedelmeskedjetek" Zsoltárok 100:2. (TLB)

Ez az a hozzáállás, amely Dávidra is jellemző volt: "Csak mondd meg, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg élek, teljes szívemből engedelmeskedem neked."(zsoltárok 119:33-34 TLB).

Jakab is így ír a keresztényekhez: Isten nem csak annak örül, hogy hiszünk, de annak is, amikor cselekszünk. (Lásd: Jakab 2:24).

Isten Igéjéből egyértelműen kiderül, hogy az Üdvösséget nem lehet kiérdemelni. Kegyelemből kapjuk azt, nem saját erőfeszítéseinkből származik. Ám Isten gyermekeiként örömet okozunk mennyei Atyánknak azzal, ha alázattal követjük törvényeit. Az engedelmesség minden megnyilvánulása  egyben Isten dicsőítése is.

Mit gondolsz, miért örvendezteti meg Istent, ha szófógadóak vagyunk? Azért, mert ez tanúsítja, mennyire szeretjük Őt. Jézus azt mondta, "Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok." János 14:15. (GNT).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Vajon Isten miért csak azután világít rá kérései okára, miután mi engedelmesen eleget tettünk azoknak?

• Emlékezz vissza az utolsó alkalomra, amikor  szó nélkül cselekedtél Isten szavára. E tetteddel mit fedtél fel a hitedről?

• Miért fordul elő velünk időnként, hogy csak részben steretnénk engedelmeskedni Isten parancsolatainak? Te mivel kapcsolatban próbáltál a múltban alkudozni Istennel?



komment

A bölcs pénzkezelők előrelátóak-A csendesség bizalmat igényel-Bocsáss meg, mert neked is megbocsátottak-Csendesség

2019. január 27. 10:26 - Andre Lowoa

A bölcs pénzkezelők előrelátóak

"A bölcs ember előrelátó. A bolond megpróbálja becsapni magát és nem néz szembe a tényekkel."(Péld 14:8 TLB fordítás)

 

A pénz egy olyan eszköz, amit Isten céljaira kell használnunk. Nem arra van, hogy felhalmozzuk, hogy tároljuk, és sem arra, hogy imádjuk! Azért van, hogy használjuk! Használd fel az ideiglenes forrásokat - amelyeket Isten a kezedbe adott - hosszútávú jó dolgokhoz.

A csaló, de éles eszű sáfárt a Lukács 16:1-13-ban Jézus a történet hőseként mutatja be. A sáfár tudta, hogy ki fogják rúgni, ezért eldöntötte, hogy barátokat szerez azáltal, hogy csökkenti mások tartozását az ura felé.

Mi tetszett Jézusnak ebben az emberben? Csaló volt ugyan, de három dolgot jól csinált, és ezek olyan leckék, amiket Isten szeretne, hogy megtanuljunk, és a pénzügyeink intézésekor figyelembe vegyünk.

A sáfár előrelátó volt.

A legtöbb ember nem előrelátó, amikor az anyagiakról van szó. Európában az átlagos megtakarítások 12 százalékát teszik ki a bevételeknek, Japánban pedig 25 százalék körül. Az amerikaiak átlagos megtakarítása múlt évben, mínusz egy százalék volt. Egy százalékkal többet használtunk el annál, amit kerestünk! Semmit sem takarítottunk meg, és ez nem okos dolog.

A Példabeszédek 14:8 azt mondja: "A bölcs ember előrelátó. A bolond megpróbálja becsapni magát és nem néz szembe a tényekkel" (TLB).

A sáfár tervet készített.

Honnan tudod, hogy van pénzügyi terved? Nagyon egyszerű: van költségvetésed? A költségvetés egyszerűen tervezett pénzköltés. A költségvetés megmutatja, hogy hol van a pénzed helye, hova kell kerülnie, mintsem utólag azon tűnődni, hogy mire ment el. Kell legyen terved!

A Biblia azt mondja a Példabeszédek 16:9-ben: "Készítsünk terveket – számítva Isten vezetésére."

A sáfár gyorsan cselekedett.

A Lukács 16:4 azt mondja: "Tudom már, mit tegyek, hogy az emberek befogadjanak a házukba, amikor majd elvesztem az állásomat" (NLT fordítás).

A sáfár nem halogatott és nem késlekedett, hanem nyélbe ütötte a tervét. Nem azt mondta, hogy egyszer majd rendet teremtek a pénzügyeim terén, vagy egy nap majd elkezdek megtakarítani a nyugdíjas éveimre.

Jézus nem a sáfár csalását helyesli, hanem a hozzáállását, ami azt mondja: Előrelátó leszek. Tervet készítek. Befektetek kapcsolatokba, amelyek nekem is és másoknak is hasznot hoznak majd a jövőben.

Ez okos dolog! Jézus azt szeretné, ha ugyanezt tennéd, amikor a pénzügyeidről van szó. Itt a Földön költöd el a kincseidet, vagy előrelátó vagy, és inkább a Mennybe halmozol fel kincseket?

Beszéljünk róla:

  • Milyen tényekkel kell szembeszállnod a pénzügyeiddel kapcsolatosan?
  • Hogyan kell elkezdened a tervezést, a jövőre nézve, ha az anyagiakról van szó? Mit szeretnél megvalósítani a jövőben a pénzed segítségével?
  • Hogyan halogattad azt, hogy a jövőre nézve lépéseket tegyél a pénzügyeid és megtakarításaid intézésében? Mit tehetsz ma, hogy előre mozdulj ezen a területen is?


A csendesség bizalmat igényel

"...mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;"Mt.6,11.

A bizalomra alapozott imádkozás a harmadik dolog, amit meg kell tennünk, ha csöndességet tartunk. Amikor ezt teszed, a stressz feloldódik benned, mivel a bizalmi ima az aggodalom egyetlen és legjobb ellenszere.

Ne félj elmondani Istennek, hogy azt várod tőle, hogy betöltse minden szükségletedet. Szeretem, ha a gyermekeim, és ma már az unokáim is megbíznak bennem. Isten szereti, ha az ő gyermekei megbíznak benne

Akkor mutatjuk meg a bizalmunkat Istenben, amikor azt mondjuk Neki: "Uram, annyi tennivalóm van ma. Lehetetlen teljesíteni őket. Nem tudom mindegyiket elvégezni, ezért kérlek, segíts hogy tudjam, mi az, ami valóban fontos és mi nem. Segíts, hogy ne aggódjak amiatt, hogy nem végeztem el a kevésbé fontos feladataimat. Segíts, hogy arra figyeljek, ami valóban fontos. Szükségem van ma az erődre, hogy azt tegyem, amit tennem kell. Tőled függök anyagilag, fizikailag és érzelmileg is, szükségem van rá, Uram, hogy ma segíts nekem."

Tehát Jézus nem azt mondta, hogy "minden havi kenyerünket add meg nekünk", vagy "minden heti kenyerünket". Ő azt mondta: "mindennapi kenyerünket", mert meg kell tanulnunk huszonnégy-óránként Istentől függni. Ő nem arra a pontra akar elvezetni téged, hogy teljes mértékben egy egész évre előre bízz benne, hanem, hogy egyszerre csak egy napig. Ő elegendő kegyelmet, erőt és energiát ad neked a mai napra.

A legjobban ez a Filippi 4,19.-ben van megírva: "Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban."





Bocsáss meg, mert neked is megbocsátottak

"Emlékezz, hogy az Úr megbocsátott neked, így neked is meg kell bocsánatod másoknak. (Kol 3,13 NLT fordítás)


A Biblia azt mondja, hogy három ok van, amiért el kell engednünk a múltat és azokat az embereket, akik megbántottak. Ezeknek az okoknak semmi köze ahhoz, hogy az illető, aki megbántott, megérdemli-e vagy sem a megbocsátást.

1. Ha megbántott valaki, meg kell bocsátanod neki, mert Isten is megbocsátott neked. A Kolossé levélben írja Pál: "Emlékezz, hogy az Úr megbocsátott neked, így neked is meg kell bocsánatod másoknak." (Kol 3,13 NLT fordítás) Ha megbocsátó akarsz lenni, először is el kell fogadnod a bűnbocsánatot, amit Isten nyújt Jézus Krisztus által. Isten A Biblia azt írja, hogy Isten Jézus alakjában jött a földre, hogy megbocsássa mindazt a rosszat, ami valaha történt. Ő fizetett érte, hogy nekünk ne kelljen. Ez az evangélium.
2. Meg kell bocsátani azoknak, akik megbántottak, különben életedet a sértődöttség fogja irányítani. A Biblia azt írja a Prédikátor könyvében: "Csak a bolond gerjed haragra és tartogatja ellenszenvét." (Préd 7,9 CEV fordítás) A sértődöttség rossz kedvűvé tesz és a múlthoz szegez. Amikor a múltban ragadsz a múlt irányít. Valahányszor megsértődsz valami miatt, az irányít. Néhányan hagyják, hogy még ma is sérelmet okozzanak azok, akik 5, 10 vagy akár 20 évvel ezelőtt megbántották őket. Ez ostobaság. Ne hagyd, hogy megtörténjen. Nem bánthatnak többé. A múlt elmúlt. Hagynod kell elmenni.
3. Meg kell bocsátanod azoknak, akik megbántottak, mert neked is további megbocsátásra van szükséged. Jézus mondta: „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." (Mt 6,14-15) A megbocsátás kétirányú utca: nem kaphatod meg azt, amit nem vagy hajlandó adni.

Egyszer valaki így szólt John Wesley-hez: "Sosem tudok megbocsátani annak az embernek!" Wesley így felelt: "Akkor remélem Ön többet sosem vétkezik." Te sem akarod elégetni azt a hidat, amin keresztül eljutsz a Mennyországba.

Beszéljünk róla:

* Milyen helyzetekben kell megbocsátanod, hogy továbbléphess a múltadtól?
* Mi az a bűn, amiről úgy gondolod, hogy sosem tudnád megbocsátani?
* Szerinted Isten hogyan vélekedik arról a bűnről?






Csendesség:
Válassz egy állandó időpontot!

"Kora reggel, még szürkületben fölkelt, kiment, és egy puszta helyre ment, ahol imádkozott" (Márk 1:35).


Hogy hatékony csendességed legyen, ki kell választanod egy bizonyos időpontot arra, hogy minden nap találkozz az Úrral. Azt is el kell döntened, hogy milyen hosszú legyen ez az idő. Az általános szabály ez: A legalkalmasabb idő akkor van, amikor a legjobbat tudod nyújtani, amikor elemedben vagy. Add Istennek a napod legjobb részét, amikor a legfrissebb, és a legéberebb állapotodban vagy. Ne próbáld Istent a maradék időddel szolgálni. Ne felejtsd el azt sem, hogy a számodra legmegfelelőbb idő, talán különbözik másokétól.

Úgy tűnik a legtöbbünknek, a kora reggel a legmegfelelőbb idő. Jézus saját gyakorlata is ez volt, hogy felkelt korán imádkozni, és az Atyával találkozni:"Kora reggel, még szürkületben fölkelt, kiment, és egy puszta helyre ment, ahol imádkozott" (Márk 1:35).

A Bibliában sok Isten szerinti férfi és nő kelt fel korán, hogy találkozzon Istennel. Néhányan közülük:

* Ábrahám (1.Mózes 19:27)
* Mózes (2.Mózes 34:4)
* Jób (Jób 1:5)
* Anna és Elkána (1. Sámuel 1:19)
* Jákób (1. Mózes 28:18)
* Dávid (Zsoltárok 5:3; 57:7,8)

(Nézzd meg még: Zsoltárok 143:8; Ézsaiás 26:9; Ezékiel 12:8)

Talán azt is megfontolhatod, hogy két csendességed legyen (reggel és este). Dawson Trotman, a "Navigators" alapítója, egy betükódot talált ki esti csendességének: "ŐSUS" (HWLW). Akár egy csapattal töltötte az estét, akár otthon a feleségével, amikor a beszélgetés befejeződni látszott, azt mondta: "Rendben, ŐSUS". Az, hogy "ŐSUS" annyit jelent, hogy "az Ő Szava az Utolsó Szó". Ezt gyakorolta éveken keresztül, hogy az Istenre figyelés volt az utolsó tevékenysége, napjai zárásaként. (Betty Lee Skinner, Daws, Zondervan, 1974, p.:103).

Bármelyik időpontot is választod, legyél benne kitartó! Jegyezzd be a naptárodba; Legyenek találkozóid Istennel, mint ahogy akárki mással is lennének! Randizz Jézussal!

Aztán legyél várakozással teli, és ne ültessd fel! Azok a randik, amiken felültetnek minket, nem tartoznak a legjobb tapasztalataink közé, és Jézus sem szereti, ha felültetik. Szóval tervezz be egy randevút vele, és legyél ott, bármibe is kerüljön!

A kérdés gyakran felmerül: "Mennyi időt töltsek Istennel?" Ha még sosem volt rendszeres csendességed azelőtt, talán kezdhetnéd hét perccel (Robert D. Foster, Seven Minutes with God {Hét percek, Istennel}, NavPress, 1997) ,és engedd természetes módon növekedni ezt az időt. Célózzd meg, hogy sosem töltesz napi 15 percnél kevesebb időt Istennel!

Beszéljünk róla!

* Számodra mikor a legalkalmasabb, hogy a csendességedet megtartsd?
* Mik azok a dolgok, amiket rendszerint a csendességed elé helyezel, vagy helyette végzel? Milyen lépéseket fogsz ma megtenni annak érdekében, hogy átértékeld azokat a dolgokat, amik elsőbbséget élveznek a napirendedben, hogy Istené lehessen az első, és az utolsó szó?





Találj egy nyugodt helyet

Jézus kiment (a városból), és szokása szerint az Olajfák-hegyére ment; a tanítványok követték Őt. (Luk.22:39 Budai)

A hely, ahol a csendességedet szoktad eltölteni, szintén nagyon fontos. A Biblia rámutat arra, hogy Ábrahámnak is volt egy szokásos helye, ahol Istennel találkozott (1Móz 19:27). Jézusnak kifejezetten szokása volt, hogy a Gecsemánéban imádkozzon, az Olajfák hegyén: "Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is." (Luk 22:39 MBT)
A te helyednek egy elkülönített helynek kellene lennie. Ez az a hely, ahol egyedül lehetsz, ahol csend van, ahol nem zavarnak és nem zökkentenek ki. A mai hangos nyugati világban ez találékonyságot igényel, de nagyon fontos.


Ennek a helynek ilyennek kéne lennie:
• Ahol hangosan imádkozhatsz anélkül, hogy zavarnál másokat.
• Ahol jó a megvilágítás az olvasáshoz (talán van egy asztal is).
• Ahol kényelmesen vagy. (FIGYELEM: ne az ágyadat válaszd a csendességed helyéül. Ez túl kényelmes!)


A te helyednek egy különleges helynek kell lennie. Bárhol is találkozol az Úrral, tedd a helyet egy különleges hellyé kettőtök számára. Ahogy a napok telnek, ez a hely egyre többet fog jelenteni számodra, mert itt csodálatos időket élsz meg Jézus Krisztussal.

A te helyednek szent helynek kell lennie. Ez az a hely, ahol találkozol az élő Istennel. Ahol találkozol az Úrral, lehet éppolyan szent, mint az, ahol Ábrahám találkozott az Úrral. Nem szükséges a templom épületében lenned. Vannak olyan emberek, akik egy csendes helyen leparkolva az autóikban tartanak ilyen csendes időt, vagy egy üres kamrában otthon, vagy a hátsó udvaron vagy a baseball fedezéknél. Mindegyik ilyen hely szentté vált számukra.

Beszéljünk róla:
• Követve ezeket az irányelveket, hol van a legalkalmasabb hely arra, hogy elcsendesedj?
• Mit kell tenned annak érdekében, hogy a minimumra csökkentsd a zavaró tényezőket, hogy ezalatt a csendes idő alatt Istenre tudj összpontosítani?




Kövess egy egyszerű tervet

"Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!" (Zsolt. 139:23-24)


Valaki egyszer ezt mondta: "Ha nincsenek céljaid, biztosan el is éred őket!" Ahhoz, hogy legyen egy jó csendességed, szükséged van egy tervre, egyfajta általános, követendő vezérfonalra.

A főszabály ez: a terv legyen egyszerű.

A következő három dologra lesz szükséged tervezett csendességedhez:

* Bibliára - egy jól nyomtatott, mai fordításra (nem magyarázó körülírásra), lehetőleg jegyzetek nélkül;
* jegyzetfüzet, hogy leírhasd mit mutatott meg neked az Úr, és hogy imalistát készíthess;
* énekeskönyv - lehet, hogy néha énekelni szeretnél, amikor dicséred az Urat (ld. Kol. 3:16)

Várj Istenre (pihenés). Légy csendben egy percig; ne essél be futva Isten jelenlétébe és ne kezdj rögtön beszélni. Kövesd Isten útmutatását: "Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!" (Zsolt. 46:10, lásd még Ézs. 30:15; 40:31). Légy csendben egy rövid ideig, hogy áhítatos lelkület alakuljon ki benned.

Imádkozz röviden (kérés). Ez még nem az imaórád, hanem csak egy rövid nyitóimádság, amiben kéred Istent, hogy tisztítsa meg szívedet és vezessen az együtt töltött időben. Van két jó rész a Bibliában, amit érdemes kívülről megtanulni: Zsolt. 139:23-24 és Zsolt. 119:18. Össze kell hangolódnod a Szerzővel, mielőtt megértenéd a Könyvét!

Olvass el egy szakaszt a Szentírásból (olvasás). Itt kezdődik az Istennel való beszélgetés. Ő az Igéjén keresztül beszél hozzád, te imádságban válaszolsz neki. Olvasd a Bibliádat:

* lassan - ne siess, ne próbálj egyszerre sokat olvasni; ne rohanj keresztül rajta.
* megismételve - olvass el egy szakaszt újra meg újra addig, amíg kezd kirajzolódni egy kép a fejedben. Sok ember azért nem nyer sokat a Bibliaolvasásából, mert nem olvassa el többször az Igét.
* megállás nélkül - ne állj meg a mondat közepén, hogy aztán hirtelen áttérj egy másik tárgyra és elemzést készíts. Csak egy szakaszt olvass, annak a szakasznak az öröméért, engedve, hogy Isten beszéljen hozzád.
* hangosan, de csendesen - ha hangosan olvasod, az fejleszti koncentrálóképességedet és segít jobban megérteni, amit olvasol, mert látod és hallod is a szöveget. Mégis csendben olvass, hogy mást se zavarj vele.
* módszeresen - ne használd a "véletlen kinyitás" módszerét - egy részt innen, egy részt onnan, amit szeretsz, egy másikat, ami meg érdekes. Akkor érted meg a Bibliát, ha úgy olvasod, ahogy megírták, egyszerre egy könyvet, vagy egy levelet.



Beszéljünk róla:

* A fenti vezérfonalak közül melyik az, amely természetellenes számodra (lassú olvasás, pihenés, stb.)? Kérd Istent, hogy segítsen ezeken a területeken, hogy csendességed hatékonyabb lehessen.
* Egy hatékony csendesség hogyan változtatja meg a napodat?







komment

Bocsánat.../Elkötelezettség.../ Félelem.../Gondviselés.../Közösség.../Szavaink erejéért.

2019. január 27. 07:23 - Andre Lowoa

Bocsánat...

A mai nap imádsága:
URam! Bocsánatod nélkül nem tudok továbbmenni az úton. Segíts, hogy segíteni tudjak én is másoknak! Ámen



Bocsásd meg vétkeinket.
Mt 6,12

Vannak, akik földi vándorlásuk egész ideje alatt sem képesek megtanulni, hogy az élet lényege az együttműködés. A kooperáció azonban olykor meglehetősen bonyolult, s eközben akaratlanul is hibázunk, amivel megnemértettséget és/vagy fájdalmat okozunk nemcsak 'felebarátainknak', de azoknak is, akiket nagyon szeretünk. Ezért a keresztény ember életének egyik alappillére a megbocsájtás, melyet hatásosan - azaz megnyugvásthozóan - csak Istennel együtt vagyunk képesek megtenni.

Nemcsak másnak nehéz megbocsájtani az ellenünk elkövetett szeretetlenségeiket, de vannak az életben olyan dolgaink - tegyük őszintén a kezünket a szívünkre, s sóhajtsunk egy nagyot(!) -, melyeket (bármennyire is nagyvonalúak vagyunk önmagunkhoz), nem tudunk megbocsájtani magunknak - gyakorlatilag soha. Életünk végéig - ha nem is azonos intenzitással -, de végigkísérnek minket ezek az "élményeink".

Isten nem a "baba-bűnök" miatt noszogat minket, hanem az olyan istentelenségeink miatt nem hagyja, hogy lelkiismeretünk megnyugodjék, amire csak Őnála van/lehet bocsánat: pl. "kényelemből" elkövett abortusz, szándékos emberölés, nyereségvágyból elkövetett, mások életét megrövidítő delictumok... Ha valaki életében legalább egyszer emberként néz a tükörbe, akkor az ilyen bűnök savként kezdik el marni lelkét. Isten törvénye ez is.

Elmondani tehát: "URam, bocsásd meg vétkeinket!" azt jelenti, tisztában vagyunk helyzetünkkel. Ismerjük készségünket a rossz megcselekvésére, s elismerjük restségünket a jónak elmulasztására. Ezért folyamodunk naponta Őhozzá, hogy képesek legyünk legyőzni önmagunkat, s Isten kegyelméből olyan életet éljünk, ami nemcsak hasznos nekünk és felebarátainknak, de még az Örökkévalónak is kedve telik benne, mert azt tesszük, amire teremtett minket... azaz szeretünk.


Elkötelezettség...



A mai nap imádsága:
URam! Te hívtál el, s Te tartasz meg. Kérlek adj nekem bölcsességet és kitartást, hogy szereteted követeként élhessek e világban! Ámen



Egyébként mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki, ahogy az Isten elhívta: így rendelkezem minden más gyülekezetben is... Mindenki maradjon abban a hivatásban, amelyben elhívatott... Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott.
1 Kor 7,17; 20 és 24

Pál apostol. A Tarsusból való Saul. Így vall magáról ApCsel 21,39-ben "Én Tarzuszból való zsidó vagyok, Cilicia eme nevezetes városának polgára." Különös figura az apostolok sorában, hiszen nem is volt Jézus tanítványa... Ennek ellenére alig van vasárnap, hogy ne hallanánk kijelölt igéket valamelyik leveléből, hiszen a kanonizált Újszövetség 27 irata közül 13-at neki tulajdonítanak. Érdekes módon Pálhoz katolikus testvéreink sem imádkoznak gyakran közbenjárásért - Szent Antalhoz, Szent Péterhez sokkal hamarabb -, de még a középkorban oly kedvelt 14 segítő szent között sem szerepel Saul-Pál. Leveleiből, s a Lukács evangélista által írt Apostolok Cselekedetei c. irategyüttesből - főleg ennek második részéből - sokkal több személyes információt tudunk meg a "pogányok apostoláról", mint az összes többi apostolról együttvéve... de ezeken kívül hallgatnak róla, a zsidó irodalom különösen is. Nem úgy a keresztény teológusok, se szeri, se száma a könyveknek, melyek Vele ill. tanításával, a "páli megigazulástannal" foglalkoznak, s valóban nem túlzás paulológiáról beszélni. Az már csak vallástörténészi közhelyes megállapítás, hogy Mózes után Saul-Pál a második nagy izraelita vallásalapító. (Jézus URunknak ugyanis mozgalma van, nem külön vallása! )

Ha valaki, akkor Saul-Pál - aki kettős kultúrában (zsidó és hellén) nevelkedett - birtokolta azt a képességet, hogy átlássa Jézus mozgalmának jelentőségét, s egyre fokozódó szerepét a Római Birodalomban. Talán éppen ezért is "intézkedik" leveleiben oly buzgón, hiszen világosan látja, hogy politikai olvasata lehet a még egyelőre ismeretlen Jézus-követő közösségeknek, zsenge gyülekezeteknek. Mostani szakaszunkban is - négy versben háromszor is(!) - megemlíti: "Mindenki maradjon a hivatásában!" Mintha csak azt akarná mondani: Csak semmi feltűnés, semmi változtatás, vigyázzatok! Nyilván gondolhatott arra is, hogy Jézus nagyon hamar visszajön, s eladdig meg minek feszegetni a társadalmi kereteket...

A 21. században - így majd kétezer év után - azonban "más világot" élünk, s a páli radikalizmussal - jóllehet a fundamentalisták igen-igen szeretnek hivatkozni a páli levelekre(!) - nem sokat halad(hat)unk előre. Rendjén is van ez, hiszen Jézus URunk a szelídség, a béke, a szeretetben való elkötelezettség halálig tartó engedelmességét adta nekünk például. Kortörténeti információ: Tarsusban "nagy betűvel írták" a filozófiát, nem csoda, hogy az ott nevelkedett Pál szereti a magyarázatokat/elméleteket, sőt, ő maga is saját fogalmi rendszert épít fel Jézussal (akit soha nem látott!) kapcsolatban. Ezzel ellentétben a Názáreti Jézus nem szisztémát/rendszert tanít, hanem új életvezetésre/életstílusra hív el... Az, hogy kinek melyik út - a páli vagy a jézusi - tetszik/adatik éppen, a Gondviselés egy másik nagy kérdését veti fel, annyi azonban megállapítható, hogy ha az EGY kereszténységet az érem két oldalához hasonlítjuk, akkor a "jézusi oldala" fényesebb, s mostani korunkban sokkal jobban olvasható az üzenete...


Félelem...

A mai nap imádsága:
Uram! Aj nekem bölcsességet, hogy szólhassalak Téged! Ámen



Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok.
ApCsel 18,9b-10a

"Itt állok, másként nem tehetek!" - lutheránus létére ki ne ismerné ezeket a szavakat? Jó Lutherünk azt is mondta ekkor: "Mert nem jó az embernek a lelkiismerete ellen cselekedni." Manapság, amikor hivatalos védelemben részesül az egyéni vélemény, amikor a többvéleményűséget éljenzi a média (persze csak látszólag), amikor elméletileg mindenki bátran felvállalhatná a "másságát" - nos, ma is vannak tabu-témák, amiről szemérmesen vagy sem, de hallgatunk. A hallgatás oka mindig ugyanaz: a félelem. Félünk a másvéleményűek haragjától, bosszújától, mert embertársaink többsége nem szereti hallani a bírálatot, mégha az építő is. Tegyük hozzá: mi magunk sem hallgatjuk szívesen mások ránkzúduló elmarasztaló bírálatát.

"Ne félj, hanem szólj!" - bátorítja a Lélek Pál apostolt, no meg minket is. Minket azonban az elmúlt 60 esztendőben arra idomítottak itt Közép-Kelet-Európában, hogy jól gondoljuk meg: kinek, mikor, mit mondunk, s természetesen mindeközben ne felejtsük el a régi bölcsességet - "Ne szólj szám, nem fáj fejem!". S ha mindezek után valaki mégis ki meri nyitni a száját, s esetleg meg meri mondani, hogy a "A király meztelen!" - annak lelke rajta! Mindenesetre, ha ilyen ember van/lenne a közelünkben, akkor gyorsan tegyük meg az óvintézkedéseket, s jelentsük ki: Nem ismerjük ezt az embert, nem tudjuk, mit beszél, s különben is "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve"... A mai magyar közéleti valóság ilyen. Bátran kijelenthetjük: istentelen. S ami, aki istentelen, az egyben embertelen is.

Pál, akinek megvoltak rétori eszközei, igen művelt, korának tudós embere volt - mégis elbizonytalanodik, ezért is van szüksége az isteni biztatásra: Ne félj, hanem szólj, ne hallgass! Akkor hogyne lenne szükségünk nekünk a mennyei erősítésre! Az erőt, a tartást, s kitartást az adja, hogy tudjuk: Isten velünk van. "S, ha ő velünk, ki ellenünk" - lutheránus létére ki ne ismerné ezeket a szavakat? S mit kell szólnunk? Azt, hogy az Isten szeretet...




Gondviselés...


URam! Sok mindenért aggódom, pedig nem kellene... Add, hogy kezedből tudjam venni életem minden fordulatát, s elhiggyem - még ha aggódásom más is láttat velem -, hogy Te mindent nekem akarsz ajándékozni, még az örök élet lehetőségét is! Ámen


Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?
Mt 6,26-27

Jónéhány évvel ezelőtt, reformként felvezetett elbocsátás-sorozat kezdete óta sokan aggódnak - bizonyos értelemben jogosan -, hogy mi lesz velük, s mi lesz a holnapban, s holnaputánban? Kivették a munkát, s ezzel a kenyeret is a kezükből. Hol találnak munkahelyet, hogyan fogják a családjukat eltartani, és egyáltalán, miből fognak megélni? S, az egzisztenciális megszorultság mellett még ott van a fojtogató bizonytalanság: Képes vagyok-e az új helyzetben, újra kezdeni? Sok-sok mindenért aggódik az ember. A múlt miatt: Jaj, csak ne szakadjanak rám a következmények elhibázott döntéseim miatt(!); a jelen miatt: Jaj, csak nehogy rosszul csináljam(!); s persze a jövő miatt is: Jaj, mi lesz a gyerekeimmel, mi lesz az egészségemmel, mi lesz az anyagi helyzetemmel(?) - és a felsorolást bárki tudná még folytatni.

Ne gondoljuk azt, hogy ez az aggódás minket nem érhet utol. Bármelyikünket utolérhet, bármikor! Elbocsátások mindig is voltak, ahogyan betegségek, s elhibázott döntések keserű következményei is! Amikor Jézus URunk itt a Hegyi Beszédben azt mondja, hogy "ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől", akkor az Isten gondviselését helyezi homloktérbe. Neki gondja van mindenre, s mindenkire.

A mi gondunk persze az, hogy a véletlenekben, a szerencsében sokszor jobban bízunk, mint az Istenben! Ezért is aggódunk a holnap felől: "Amim még ma megvan, vajon meglesz-e holnap is?" Aki azt gondolja, hogy ma mindene megvan, holnap pedig már nem lesz meg, az nem bízik az Istenben. Ma erős Istenem van - gondolja -, holnap meg nem lesz erős? Na, ez hitetlenség a javából! Ma még Mindenható az Isten, de holnap már nem? Megrövidülnének Isten gondviselő karjai, melyek eleddig átöleltek? ...Isten nem ember, hogy elfáradna!

Az aggódás oka mindig az, hogy ilyenkor az ember bizonytalanságban lebegteti az életét. A bizonytalanság kínzó elviselhetetlensége miatt vonja meg bizalmát az aggódó ember Istentől, pedig pontosan ilyenkor kellene leginkább bízni: Ha én nem is, de Isten az, aki lehetetlen helyzeteket is megoldja, mert Ő még a rosszból is elő tudja hívni a jót! Ugyanakkor: Mindig egy-egy nehézség, baj, probléma idején derül ki az igazán, hogy valójában milyen hit az, amit mi annak gondolunk? Isten mércéje szerint is megáll, vagy csak mi minősítjük magunkat hívő embernek?

Sokan félreértelmezik Jézus URunk szavait. A Mester nem ítéli el a vágyat, hogy biztonságban kívánunk élni, hiszen mindenki szereti a kiszámíthatóságot. Aki azonban nem számol azzal, hogy jövőjének fedezete nem nála, hanem Isten kezében van, az könnyen elszámolhatja magát! A világ sajnos azért ilyen, mert az ember nem egyszerűen biztonságot akar magának, hanem mindenáron(!) be akarja biztosítani magának a jövőjét. Így hisz abban eszelősen, hogy a békét csak akkor tudja megvédeni, ha készül a háborúra...

Az Istenben bízó ember bölcsessége nem más, mint hogy engedi: minden dolga Isten mércéje alá kerüljön. Ami megáll az Ő mércéje szerint is, az valóban érték, s valóban megtartó erőt képvisel! Sokan azért fordulnak el a Teremtőjüktől, mert nincsenek megelégedve Isten gondoskodásának a "minőségével". Sajnos ilyenek vagyunk: legtöbbször mást akarunk, vagy másra vágyunk, mint amit Isten ad(na).

Aki nem bízik Isten mindenhatóságában, korlátlan és teljes hatalmában, az törvényszerűen az aggodalmaskodás zsákutcájában köt ki. Az ilyen ember nem ér rá örülni, s ezért nem is tud boldog lenni. Attól fél, attól szorong, hogy ami ma örömet okoz, azt holnap elveszi az Isten. Pedig Isten nem kifosztani akar, hanem mindent adni akar: még az Ő megismeréséből fakadó lelki ajándékokat is! Éppen ezért az aggodalmaskodás egyetlen ellenszere, "gyógyszere" nem más, mint a naponkénti imádság és az Ő előrelátó gondoskodásába vetett őszinte hit...



Közösség...

A mai nap imádsága:
Uram! Hordozz, erősíts, hogy hordozhassak másokat! Ámen


Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi.
1 Pt 4,10-11a

Ha az értelmes munka nyűggé válik, akkor az már nagyon nagy bajt jelez... A munka ugyanis nem átok, hanem áldás. Lehetőség arra, hogy felismerjük emberlétünk sok-sok vetületét. A munkában megtapasztaljuk, hogy fontosak vagyunk, hogy szükség van ránk, hogy felelősséget hordozunk egymásért. A munka nemcsak egyfajta vallásos tevékenység - hiszen magában hordozza az alakotás ízét, az új teremtésének szépségét -, de a munka eszköz is abban, hogy épüljön s éljen a közösség, amiben vagyunk. Ha a munka, a feladat, a kihívás mindennél fontosabbá, azaz istenné válik, ha emiatt elhagyagoljuk emberi kapcsolatainkat, akkor elkezdtünk csúszni a deformálódás lejtőjén... Isten azonban nem deformálni, hanem formálni akar minket!

A deformálódás legjobb ellenszere, ha folyamatosan reformálódunk. Azaz visszatérünk a Forráshoz, az Életnek Vizéhez. Ha ottvagyunk, az Ő közelében, ha belőle élünk, akkor életünk nem lesz muszáj-szagú örömtelen, hanem kiegyensúlyozot, boldog és megelégedett lesz még akkor is, ha terheket kell hordoznunk benne. A terhek igazán akkor elviselhetetlenül nehezek, ha egyedül kell azokat elhordoznunk. A jó közösség ebben is segít, könnyíti sorsunkat. A hordozó közösségben megoszthatjuk bánatunkat, s örömünket "szaporíthatjuk".

Ha a közösségi értékek zsugorodnak, akkor bomlik a társadalom, s az egyén egyre kiszolgáltatottabbá válik a körülményeknek. Ez nemcsak a közösség terhelhetőségére van kihatással, de a jövőre nézve is kockázatot jelent! A jövő ugyanis a garanciája a túlélésnek, a megmaradásnak. Hogy megmaradunk-e, az viszont nem a jövőben, hanem a mában dől el: képesek vagyunk-e áldozatot hozni a holnapért?


Szavaink erejéért.

A mai nap imádsága:
Uram! Csodálatos alkotásodat a szót, tisztítsd meg ajkunkon! Uralkodj értelmünkön és érzéseinken, hogy megtapasztaljuk a szó teremtő, gyógyító és megváltó szabadságát és ne vergődjünk tovább önzésünk láncaival megkötözötten, hanem őszinte gondolatainkkal tudjunk szolgáni Neked és embertársainknak! Ámen



Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok.
Nem kellene ennek így lennie.
Jakab 3,10

Amióta ember létezik a Földön, azóta soha ennyi lehetősége nem volt gondolatai közlésére, de soha nem is kínlódott ennyit a megnemértés és szavai hiteltelensége miatt. A szó teremtő hatalom, és ez nemcsak a Biblia első lapjain nyilvánvaló. A reklámokban elhangzó csábító zizegése a levegőnek: "Vedd!" hamarabb válik valósággá, mint gondolnánk. A szavakkal nemcsak irányítani lehet, hanem alkotni, emelni és persze rombolni is.

A szó lehet áldás, de válhat átokká is. Okozhat lebegtető egészséget megtartó örömet, és alázhat porba, szétverhet maradék önbecsülést, sőt olykor hitetünket reménységünket meglopva beteggé is tehet. Aki szavainak ura, az nagy hatalommal bír, talán a legnagyobbal, ami létezik ezen a világon: Önmaga felett is képes uralkodni. Jól mondja Pál apostol is, "aki száját megzabolázza, az egész élete felett is uralkodik..." Ha belehallgatunk, akárcsak véletlenül is fiataljaink kommunikációjába... nos, a sírás kerülgeti a jó érzésű embert. Nyomorult, kommunikációjukban megrokkant fiataljainkat lehetne képzeletbeli pellengérne állítani, de higgyük el, nem eredendő gonoszságuk, csakis lelkük békétlensége az, ami indirekt módon az őszinteség, a szavak hiteles tartalma után kiált. Miközben majd' mindenütt a mocskolódás és a hazugság fojtogató bűzében küszködnek önmagukkal és világgal, a vágyakozás egyre nagyobb bennük a megértésre, az elfogadásra. Ezért nyúlnak aztán pótszerekhez, ezért verődnek bandákba, hogy elemi ösztöneik kontrollálatlanságában is keressék boldogságmorzsáikat.

Jakab, aki nem nagy "megigazulástani" teológus, de helyén van a szíve és az esze is, azt mondja: "Nem kellene ennek így lennie..." Akkor miért van mégis így? Lustaságból, nemtörődömségből? Nem! Elsősorban az Isten elfogadásának hiánya miatt. Amíg az Isten, a Szeretet elé odabiggyesztjük: élő, őszinte, kicsi, nagy, önfeláldozó stb... eladdig nem értjük meg, hogy nincs relativizált Isten, csakis Isten van. Nincs félig megszületés vagy kicsit meghalás. Csak Születés, s csak Halál van, s benne egy Élet... Aki felfogja ezt, az a szavak világán keresztül különös erőket tapasztalhat meg életében, melyek mind-mind az Isten felé irányítják. Az ilyen emberek mindig tudnak valami biztatót továbbadni: élőszóban vagy mobiltelefonon, interneten vagy levélpapiroson, újságon vagy könyveken keresztül - szavaikból áldás árad.
komment

Az élet területén áldott-Az imádságról-Csak csináld!-Élj úgy, hogy minden nap számít!-Fejlessz ki hálás szívet!-KÉT TÖRTÉNET A HÁZASSÁGRÓL-MIÉRT VAN SZÜKSÉGED BÁTORSÁGRA? -Mutasd ki szeretetedet most!

2019. január 27. 00:27 - Andre Lowoa

 

Az élet területén áldott

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban.” (Efezus 1:3)

Brown farmer a nagy gazdasági világválság idején élt, és nagy nehézsége okozott számára, hogy fizetni tudja a farmjára terhelt jelzálogot. Végül a bank harminc nap határidőt adott neki a törlesztésre, különben a házát elárverezik. Aztán valami csodálatos dolog történt. Megjelent nála egy férfi egy olajvállalattól, és engedélyt kért, hogy próbafúrásokat végezhessen a földjén. Mivel amúgy is elvesztette volna a farmját, Brown úgy gondolta, hogy ártani nem árthat. Nos, a próbafúrás gazdag lelőhelyet tárt fel, az olajkút napi 82.000 hordó olajat adott. Brown farmer sokszoros milliomos lett. Nos, a kérdés az, hogy mikor lett gazdag a farmer? Akkor, amikor felfedezték az olajat a földjén, vagy már akkor, amikor megvásárolta magának azt a földet? Abban a pillanatban gazdag lett, amikor megvette a farmját, de szegénységben élt, mert nem tudta, mi rejtőzik a föld alatt. A Biblia azt mondja, hogy Isten „megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban.” Vannak, akik úgy gondolták, hogy Isten csupán az üdvösséggel ajándékoz meg, és hagyja, hogy egész életeden át küszködj, amíg majd elérsz a mennybe. Ha te is ezt hiszed, akkor a lelki életed Brown farmer korábbi életéhez hasonló. Lelkileg szegény, gyenge, nyomorgó vagy, mert nem tudod, hogy mi érhető el számodra Krisztusban, hogyan juthatsz hozzá, hogyan hasznosíthatod az életedben. Ne élj így! Inkább olvasd a Bibliát, és kezdj el hivatkozni Isten ígéreteire életed minden területén!





Az imádságról

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsoltárok 90:12)


Elhatározzuk, hogy többet fogunk imádkozni, de végül kurta „kérlek-köszi-szia” imádságokat küldünk Istennek reggel induláskor, és elfeledkezünk a jelentőségteljes imádságokról, melyek egész napunkat meghatároznák, elültetnének és meggyökereztetnének a Szentlélekben. Tudjuk, hogy keresztyének lévén „szüntelenül” imádkoznunk kellene, de nehezen találunk olyan módot, ami nekünk is működik. Mark Yaconelli gyönyörűen fogalmazva azt mondja, hogy amikor kifejezetten elkülönítünk egy időt arra, hogy köszönetet mondjunk Istennek szeretetéért, akkor életünk „elkezd a Szentlélek körül forogni, ahelyett, hogy össze-vissza kóborolna saját egónk és aggodalmaink között. Azzá válunk, amit mindig is reméltünk: tanítványokká.” Hiszen ez a cél, nem igaz? Hogy elegendő időt töltsünk az Atya Istennel, hogy Szentlelke töltsön be minket, és ő legyen a központ az énközpontú vagy stressz-központú életvitel helyett. De hogyan juthatunk el idáig? Az egyik gyakorlati módja, ha megtaláljuk a saját ima-ritmusunkat. Hasznos minta lehet a következő: először szánj egy percet arra, hogy elismerd Istent és az ő jelenlétét, bárhol is vagy. Aztán gondold végig, mi történt a nap folyamán azóta, hogy legutóbb beszéltél Istennel. Figyeld meg, mit gondolsz, hogyan érzel ezzel kapcsolatban. Egyenként imádkozd végig mindazt, ami történt, majd kérd Isten vezetését a következő órákra, amíg ismét eszedbe jut bejelentkezni nála. Szánj időt arra, hogy Istenre hangolódj, abban az adott környezetben, ahol éppen vagy (hiszen az imaélet nem egy elszigetelt, valóságtól elrugaszkodott dolog), ez még közelebb fogja vinni mindennapjaidat hozzá. Talán segít, ha leírod ezt a sorrendet vagy beírod a telefonodba. Csináld végig, ahányszor csak gondolod.



Csak csináld!

„…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.” (Jakab 1:6)

A Biblia azt mondja: „…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:6-8). Ez az ige kifejezetten arra vonatkozik, amikor bölcsességet kérünk Istentől, aztán amikor megadja a választ, mégis megpróbálunk a saját eszünkre támaszkodni, és tétovázunk. Ugyanez az alapelv alkalmazható az élet minden területére. Láttál már valaha változékonyabb dolgot, mint a hullámok? A szél egyik nap erre hajtja őket, másnap pedig teljesen ellenkező irányba. „Hogyan vonatkozna ez rám?” – kérdezed.

1) Ha olyan családban nőttél fel, ahol mindig mások hoztak döntést helyetted; 2) ha olyan környezetben éltél, ahol az emberek könnyelműen, felelőtlenül döntöttek, és emiatt kialakult benned egy olyan érzés, hogy „túl könnyű elrontani és túl nehéz helyrehozni”; 3) ha a múltban hozott rossz döntéseid lerombolták az önbizalmadat – akkor a mai áhítat neked szól!

Jakab rámutat arra, hogy egyikünk sem tanul meg Istenre figyelni anélkül, hogy ne hibázna. Tehát ne légy túl szigorú magadhoz! Tanulj a hibáidból, hozd helyre, amit lehet, és légy továbbra is határozott, döntésképes! Ne ess vissza a tétovázás viselkedésmintájába csak azért, mert néhányszor rosszul döntöttél! Gyakran csak akkor jössz rá, hogy a helyes dolgot tetted – ha megteszed! Szánj elegendő időt arra, hogy Istenre figyelj, és ha szükséges, kérj tanácsot másoktól, de ne félj cselekedni! Hozz döntést, és vidd véghez, amit eldöntöttél! Más szavakkal: „Csak csináld!”




Élj úgy, hogy minden nap számít!

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Zsoltárok 90:12

Életem ideje

Volt egyszer egy ember, aki a mennybe ment, és találkozott Szent Péterrel. Péter megkérdezte: „Mondd csak, mi jót tettél életedben?” A fickó így válaszolt: „Nos, a Pokol Angyalainak bandája megtámadott egy idős hölgyet, és ellopták a táskáját, ezért odarohantam, hogy megmentsem.” Péter tovább kérdezte: „Mikor történt ez?” „Úgy egy perccel ezelőtt” – felelte a férfi. Komolyra fordítva a szót: mind meg fogunk halni, hacsak nem előbb jön vissza Jézus. A zsoltáros azt írta: „életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő” (Zsoltárok 90:10). Mondjuk, hogy most hatvan éves vagy, és szeretnéd megélni a nyolcvanat. Az kétszáznegyven hónap! Ha így kezdesz gondolkozni róla, akkor az idő értékes árucikké és korlátozott forrássá válik, és komolyan fogod venni, hogy minden napból kihozd a lehető legtöbbet. Minden alkalommal, amikor ezt mondod: „ezzel majd holnap foglalkozom”, elvesztegetsz egy napot, amit soha nem kaphatsz vissza. Íme, néhány kérdés, amin érdemes elgondolkodnod. Felfedezted már Isten életedre vonatkozó akaratát és elkötelezted magad a betöltésére? Ha nem, miért nem? Értsd meg a következő három dolgot:

1) Isten beütemezte e földre érkezésed dátumát. „Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” (Zsoltárok 139:16).

2) Isten már kijelölte a pályát, melyet be kell futnod. „Ezért tehát… állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” (Zsidók 12:1).

3) Isten aszerint fog megjutalmazni, ahogyan éltél. „Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át.” (1Korinthus 3:14–15). Tehát, élj úgy, hogy minden nap számít!







Fejlessz ki hálás szívet!

„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (Zsoltárok 34:2)

Dávid azt mondta: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám”. A hálás szívnek életmódunkká kellene válnia. Tudtad-e, hogy megmentheti az életedet? Amikor Jónás nem engedelmeskedett Istennek, és végül egy nagy hal gyomrában végezte, ezt mondta Istennek: „…én hálaéneket zengve áldozok neked…” (Jónás 2:10). Amikor ezt tette, Isten parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. Amikor gödörben vagy, és a pokol elszabadul körülötted, akkor kell felemelned a hangod dicsőítésre. Semmi sem mutatja úgy a bizalmadat, mint az, ha hálát adsz Istennek, amikor krízis nyomaszt. A hálás szív két dolgot munkál:

1) Építi a hitedet. Azért tudunk „hitben járni és nem látásban” (2Korinthus 5:7), mert tudjuk, hogy a körülményeinktől függetlenül Isten a javunkat munkálja (Róma 8:28). Dávid azt mondta: „… magasztaljátok velem az Urat…” (Zsoltárok 34:3). Magasztalni valamit azt jelenti, hogy nagyobbá tesszük azt. Ha a problémáid helyett Istenre összpontosítasz, akkor Isten nagyobb lesz, a probléma pedig kisebb. Továbbá „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által” (Róma 10:17). Ha Isten ígéreteit hallod a saját szádból, az hitet ébreszt a szívedben. Tehát kezdj el beszélni!

2) Helyreállítja az életet. Lázár feltámasztása előtt Jézus felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz…” (János 11:41-42). Valami csodálatos történik akkor, ha elkezdesz hálát adni Istennek azért, hogy megment, védelmez és gondoskodik rólad. A hited szárnyalni kezd. Önbizalmat nyersz ahhoz, hogy parancsolj azoknak a dolgoknak, amelyeket az életedben halottnak hittél, hogy életre keljenek. Fejlessz ki tehát magadban hálás szívet!





KÉT TÖRTÉNET A HÁZASSÁGRÓL

„A szeretet... nem rója fel a rosszat." (1Korinthus 13:4-5)

Első történet: Deborah K. Johnson írja: „Hétéves lányom szeretett volna hegedülni tanulni, ezért elvittem egy hangszerboltba, ahol kölcsönözni is lehetett hangszert. Reméltem, hogy meg fogja érteni a gyakorlás fontosságát, és elkötelezi magát rá, ezért elmagyaráztam, hogy az órák nagyon drágák. Hajlandó vagyok meghozni az anyagi áldozatot, ha ő is megígéri, hogy keményen fog dolgozni. »Lesznek idők, amikor szeretnéd feladni« - mondtam - »de azt szeretném, ha olyankor is kitartanál!« A lányom megértően bólogatott, majd nagyon komoly hangon megszólalt: »0lyan lesz, minta házasság, igaz, anya?«" Második történet: Egy férj meg­kérdezte feleségét: „Mondd csak, kedvesem, voltál valaha azelőtt is szerelmes?" A feleség egy pillanatig gondolkodott, majd így válaszolt: „Nem, szívem. Egyszer felnéztem egy férfira a ragyogó intelligenciájáért. Egy másikat csodáltam rendkívüli bátorságáért. Egyszer egészen elbűvölt egy másik vonzó külseje és kedvessége. De te? Nos, mi mással magyarázhatnám, mint a szerelemmel?" Volt már, hogy hibát találtál házastársadban, ahelyett, hogy azokra a tulajdonságaira emlékeztél volna, amelyek miatt annak idején vonzódni kezdtél hozzá? Az ilyen fajta hozzáállás olyan, mint a gyom: egyetlen éjszaka alatt kihajt, és ha nem bánsz el vele, elborítja az egész kertet. Ne hagyd, hogy ez megtörténjen! Ha legközelebb túl el­foglalt leszel ahhoz, hogy kimutasd szeretetedet, vagy ha valamire haraggal reagálsz, olvasd el ezeket a sorokat: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr"




MIÉRT VAN SZÜKSÉGED BÁTORSÁGRA?

„Légy erős és bátor…” (Józsué 1:6)
Miért mondta Isten Józsuénak, hogy legyen erős és bátor? Négy okból. 1) Józsué saját érdekében. Isten sokat fektetett Józsuéba; egy egész nép jövője az ő vállán nyugodott. Isten beléd is sokat fektetett, ezért hinned kell, hogy azt akarja, hogy sikert érj el. Ha olyan családban vagy gyülekezetben nőttél fel, ahol érdemtelennek érezted magad Isten kegyelmére, és úgy érezted, nincs jogod áldásaira, akkor át kell programoznod a gondolkodásodat az Ige szerint! „Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjelnappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz” (Józsué 1:8). 2) Isten érdekében. Isten azt mondta Józsuénak: „Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz” (Józsué 1:9). Itt Isten hírnevéről volt szó! A kánaáni népek hallottak arról, hogyan szabadította ki Isten az izraelitákat a rabszolgaságból, hogyan fullasztotta a Vörös-tengerbe az egyiptomi hadsereget, és hogyan táplálta népét minden nap a pusztában a mennyből jött mannával. Ha Józsué nem járt volna sikerrel az Ígéret földjének elfoglalásában, ez Isten nevére hozott volna szégyent, népét pedig nevetség és gúny tárgyává tette volna. Isten sokkal többet kockáztatott Izráel sikere kapcsán, mint bárki más. A Messiás eljövetelére vonatkozó terve múlt Izráel sikerén. Arra vágyott, hogy egy csomó rabszolgából a világ legnagyszerűbb népe váljon – olyan néppé, aki az egyedül élő és igaz Istent szolgálja. Józsuénak pedig fontos szerep jutott ebben a tervben. Honnan kapta Józsué az erőt? Ebből az ígéretből: „…veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz” (Józsué 1:9).



„Légy erős és bátor…” (Józsué 1:6)
Józsué története négy okot mutat meg, miért kell erősnek és bátornak lenned. Tegnap megvizsgáltuk az első kettőt, ma nézzük meg a következő kettőt: 3) Mások érdekében. Az emberek figyelnek. Tudni akarják, hogy bátran nézel-e szembe a helyzettel, vagy összeroskadsz a félelemtől. Ha te a nehézségek között is meg tudod mutatni a hitedet, az nekik is bátorságot fog adni. A harc nem csupán rólad szól, azokról is, akiket Isten általad akar megáldani. Lehet, hogy nincs pénzed, sem hírneved, mégis hatással tudsz lenni másokra. A hozzáállásod és a döntéseid hatással lesznek gyermekeidre és unokáidra. „De én félek” – mondod. Mindannyian félünk. A zsoltáríró azonban kijelentette: „Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4). 4) Az ellenségeid érdekében. Dávid azt írta: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára…” (Zsoltárok 23:5). Isten nemcsak harcol érted, hanem igazol is bírálóid szemében. Jó, ha vannak bírálóid és ellenfeleid. Néha egy ellenlábas harcra, és így győzelemre tud késztetni ott, ahol egy barát nem tudna. Ki hallott volna valaha is Dávidról és Góliát nélkül? Ki ismerte volna Mózest, ha nem lett volna a fáraó, aki elnyomta Isten népét? Tudnánk, ki volt Eszter, ha Hámán nem tervezte volna el a zsidók kitartását? Mi a te Álmod? Ott áll az ellenség közted és álmod megvalósulása között? Végy bátorságot szembeszállni vele, és akkor Isten eszközévé válhat, ami rendeltetésed betöltésére segít.



„Légy erős, légy bátor és cselekedj!” (1Krónikák 28:20)
1955-ben Rosa Parks-t letartóztatták Alabama államban, mert nem volt hajlandó átadni ülőhelyét a buszon egy fehér embernek. Ezt az eseményt bojkottok és vérfürdők követték, amíg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ki nem mondta, hogy a faji megkülönböztetés alkotmányellenes. Rosa később ezt írta: „Ha tudod, mit kell tenni, az elveszi a félelmet. Amikor aznap felszálltam arra a buszra, fogalmam sem volt arról, hogy történelmet írok, csak arra gondoltam, hogy hazajussak. De aztán meggondoltam magam. Annyi évi áldozatszerep után… nem adtam át a helyem, és bármivel is kellett szembenéznem. Eljött az ideje, hogy valaki kiálljon valamiért – vagy az én esetemben, hogy üljön.” A bátorság váratlan pillanatokban mutatkozik meg; amit ilyenkor teszel, megváltoztat téged, sőt a körülötted lévőket is. Egy történetben egy kémet halálra ítélt a perzsa hadsereg tábornoka. A tábornoknak volt egy különös szokása, hogy a halálraítélteknek választási lehetőséget adott a kivégzőosztag és a „nagy ajtó” között. Amikor a tábornok megkérdezte a kémet, hogy melyik legyen, ő a kivégzőosztagot választotta. A tábornok a szárnysegédhez fordulva ezt mondta: „Az ismeretlen helyett mindig az ismertet választják, bár mi megadjuk nekik a választási lehetőséget.” A szárnysegéd megkérdezte: A nagy ajtó mögött mi van? „ „Szabadság” – felelte a tábornok. Majd hozzátette: „Kevesen vannak, akik elég bátrak ahhoz, hogy azt az ajtót válasszák.” A középszerűség és a siker közötti határvonal a bátorság. Ezért mondta Dávid fiának, Salamonnak, trónra lépése előtt: „Légy erős, légy bátor és cselekedj!”



Mutasd ki szeretetedet most!

„…parancsot kaptunk…, hogy szeressük egymást…” (2János 1:4-5)
Minden reggel imádkozz így: „Uram, akár tudok mást is tenni, akár nem, segíts, hogy a napomat szeretetben töltsem, szeretve téged és az embereket, mert Igéd azt mondja, hogy ez az élet lényege.” Ha ezt megteszed, kedvesebben tudsz majd bánni a körülötted élőkkel. Ezt pedig észre fogják venni. Ekkor elkezdesz győzni olyan területeken, ahol korábban vesztes voltál. Minél több időt adsz valakinek, annál jobban megmutatod, hogy fontosnak tartod őt. Nem elég elmondani nekik, hogy fontosak, bizonyítanod is kell ezt azzal, hogy befektetsz az életükbe. A szeretetnek egyik legfontosabb megnyilvánulása az idő. A szeretet nem az, hogy mit gondolsz másokról, vagy mit érzel mások iránt; a szeretet az, hogy mennyit adsz magadból nekik. A férfiak számára ez különösen nehéz. Azt mondják: „Nem értem a feleségemet és a gyerekeimet. Mindent megadok nekik, amire csak szükségük van. Mit akarnak még?” Téged akarnak! A figyelmedet kérik. A szeretet annyira figyel a másikra, hogy saját magáról elfeledkezik. Az ilyen figyelem ezt mondja: „Annyira értékes vagy számomra, hogy neked adom, ami számomra a legdrágább: az időmet.” Miért a MOST a legmegfelelőbb pillanat szeretetünk kimutatására? Mert nem tudhatod, meddig lesz még lehetőséged rá! A körülmények változnak, az emberek meghalnak, a gyerekek felnőnek. Soha nincs garancia a holnapra. Ha ki akarod mutatni szeretetedet, akkor jobb, ha azt most rögtön teszed! Kivel kell tehát több időt tölteneted? Milyen elfoglaltságtól kell megszabadulnod, hogy ezt megtehesd? Az élet felhasználásának legjobb módja a szeretet, a szeretet legjobb kifejezőeszköze az idő odaszánása, és a legmegfelelőbb pillanat rá a most!


komment

Isten, az Atya: Nagyon hosszú időn át türelmesen vártam, hogy újból Szent Akaratomba gyűjtsem gyermekeimet 20190127

2019. január 26. 19:48 - Andre Lowoa

Én drága leányom, mennyire féltek, amikor ez annyira fölösleges. Amikor Én a világnak egy ilyen nagyszabású Ajándékot adok, akkor ez kötelességtudatból történik, ami minden gyermekem iránti Nagy Szeretetemből születik.

Én azért figyelmeztetlek benneteket, hogy mindnyájatokat megvédjelek. Én kinyilatkoztatok nektek egy részt Magamból minden egyes Üzenetben, amit nektek adok a világ számára. Neked, leányom, megmutatom ama nagy sóvárgásomat, mely szerint közelebb szeretnék kerülni gyermekeimhez. Megmutatom nektek Együttérzésemet, Örömömet, Rosszallásomat, Haragomat, Szeretetemet és Irgalmamat. Akkor miért féltek Tőlem, amikor Én ilyen módon próbállak elérni benneteket? Nektek sohasem szabad félnetek egy Apától, Aki mindegyik utódját szereti és különösen a bűnösöket, akik nyilvánosan bemocskolnak minden Törvényt, melyet Én adtam nektek, hogy Gyengédségembe vonzzam az emberiséget.

Gyermekek, fogadjátok készséggel Nagy Irgalmasságomat. Nyissátok meg a szíveteket, hogy tárt karokkal és örömmel fogadjatok Engem, szeretett Atyátokat. Készüljetek fel, hogy üdvözölhessetek Engem, és hívjatok Engem minden alkalommal, amikor félelem kúszik a gondolataitokba, amikor megpróbáltok megbékélni ezekkel az Üzenetekkel. Ezek az Üzenetek egyedülállóak. Ezeket a Szentháromság tárja a világ elé. Az Én megítélésem szerint, ezek az Üzenetek a legfontosabb Küldetést képezik a Földön azóta, hogy elküldtem egyetlen Fiamat, hogy megváltson benneteket.

Ezeket, az Én Szavaimat, szívélyesen és hálás szívvel kell elfogadnotok. Fogadjátok örömmel Szavaimat. Legyetek elégedettek abban a tudatban, hogy minden, ami van, Irányításom alatt marad, és mindig ott is fog maradni. Én Vagyok minden, ami van, és ami lesz. Minden döntés, ami az emberiség jövőjét és a világ sorsát illeti, továbbra is az Enyém marad. Én szándékosan sohasem félemlítenélek meg benneteket, gyermekek. Mindaz, amit tenni akarok, hogy felkészítselek benneteket Új Királyságomra, hogy alkalmasak legyetek belépni abba – amikor már nem lesz többé bánat és szomorúság.

Legyetek békében, szép és kívánatos gyermekeim. Ti vagytok az Én mindenem. Én ide sorollak mindnyájatokat. Minden bűnöst. Azokat is, akik nem fognak elismerni Engem. Mindazokat, akik a Sátánt bálványozzák. Minden hűséges gyermekemet. Azokat, kiknek a lelkét megkaparintották. Ti egyedül csak Hozzám tartoztok. Egyetlen lelket sem fogok figyelmen kívül hagyni ezen utolsó próbálkozásom alkalmával, hogy felkészítsem a világot szeretett Fiam Második Eljövetelére.

Senki se marad közületek érintetlen Irgalmasságom Kezétől. Engedjétek meg Nekem, hogy megnyissam a szíveteket, hogy Kezeimmel megáldhassalak benneteket.

Mondjátok Nekem: „Drága Atyám, nyújtsd ki Irgalmasságod Kezét, és érintsd meg a testemet és lelkemet. Ámen.” Én azonnal válaszolni fogok hívásotokra.

Menjetek kicsinyeim, és legyetek békében, mert Beavatkozásom a ti megszentelő Kegyelmetek lesz, nem számít, hogy milyen nehéz lesz az elkövetkezendő időszak. Én várni fogok, hogy Szeretettel a Szívemben kinyissam Új Paradicsomom Ajtaját, miközben Magamhoz, a ti Atyátokhoz intelek benneteket.


Nagyon hosszú időn át türelmesen vártam, hogy újból Szent Akaratomba gyűjtsem gyermekeimet. Az a Nap már közel van, s a Szívem előre örül annak a pillanatnak, amikor az ember visszatér Mellém, az őt megillető helyre. Szerető Atyátok,A Legmagasságosabb Isten”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/isten-az-atya-nagyon-hosszu-idon-at-turelmesen-vartam-hogy-ujbol-szent-akaratomba-gyujtsem-gyermekeimet/

 


—–
Római katolikus:

2019-01-27

Évközi 3. vasárnapKezdőének:
Énekeljetek az Úrnak új éneket, minden föld az Úrnak énekeljen. Színe előtt jár a fényesség és a fönség, szentélyében erő és dicsőség! (Zsolt 95,1.6)

Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, irányítsd tetteinket tetszésed szerint, hogy szent Fiad nevében minél több jót tegyünk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

OLVASMÁNY Nehemiás könyvéből
Ezdrás pap felolvasott az Úr törvényének könyvéből, hogy a nép jobban megértse Isten parancsait.
Azokban a napokban, amikor a zsidók visszatértek a babiloni fogságból, az egész nép egy emberként összegyűlt a Víz-kapu előtti téren.

Akkor Ezdrás pap a gyülekezet elé tárta a Törvényt, a férfiak, a nők és mindazok elé, akik meg tudták érteni. A hetedik hónap első napja volt. A Víz-kapu előtti térségen reggeltől délig felolvasott a férfiaknak, a nőknek és mindazoknak, akik meg tudták érteni. Az egész nép figyelt a Törvény könyvére.
Ezdrás írástudó felállt egy erre a célra készített faemelvényre. Kinyitotta a könyvet az egész nép szeme láttára – magasabban állt ugyanis, mint a nép –, s amikor kinyitotta, az egész nép felállt. Akkor Ezdrás áldotta az Urat, a nagy Istent, s az egész nép felemelt kézzel ráfelelte: Ámen, ámen. Majd mélyen meghajoltak, és a földre borulva imádták az Urat.
Ezután felolvastak az Isten törvényének könyvéből tagoltan, megmagyarázva az értelmét, úgy, hogy meg is értették, amit felolvastak. Akkor Nehemiás, a kormányzó, Ezdrás, a pap és írástudó, valamint a leviták, akik az egész népet tanították, így szóltak az egész néphez: „Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és ne sírjatok!” Amikor ugyanis a Törvény szavait meghallotta, sírt az egész nép. Azután így szóltak hozzájuk: „Menjetek, tartsatok ünnepi lakomát! Küldjetek belőle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való örvendezés a ti erősségetek.”
Ez az Isten igéje.
Neh 8,2-4a.5b.8-10

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak. Vö. Jn 6, 69
Előénekes: Tökéletes az Úr törvénye, * megújítja a lelket.
Az Úr tanúságában bízhatunk, * bölcsességet ad a kicsinyeknek.
Hívek: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak.
E: Az Úr végzése igaz, * megvidámítja a szívet.
Az Úr parancsa világos, * fényt gyújt a szemnek.
H: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak.
E: Az Úr félelme tiszta, * örökké megmarad.
Az Úr ítéletei igazak, * és mind egyaránt jogosak.
H: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak.
E: Legyen kedves előtted szívem gondolata és ajkam beszéde, * Uram, te vagy menedékem és megváltóm.
H: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak.
Zsolt 18,8.9.10.15

Hosszabb forma:
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Az Egyház Krisztus titokzatos teste, amelynek tagjai a keresztények!
Testvéreim!
A test ugyan egy, de sok tagja van. A testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így van ez Krisztussal is.
Mi ugyanis, akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok vagyunk, mindnyájan egy testté lettünk a keresztségben az egy Lélek által. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át.

Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból.
Még ha azt mondaná is a láb: „Nem vagyok kéz, tehát nem tartozom a testhez”, azért a testhez tartozik. Ha pedig a fül azt mondaná: „Nem vagyok szem, tehát nem tartozom a testhez”, azért a testhez tartozik. Ha a test csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg csupa hallás, hol volna a szaglás? Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így azonban sok a tag, de a test csak egy.
A szem nem mondhatja a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábnak: „Nincs rád szükségem”. Ellenkezőleg, a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek. Sőt a test alacsonyabb rendű tagjait nagyobb gonddal vesszük körül, és a tisztességtelen tagok nagyobb tisztességben részesülnek, a tisztességes tagoknak ugyanis nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele.
Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai. Ám az Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett. Adott csodatevő hatalmat, gyógyító erőt, segítőkészséget, kormányzóképességet, különféle nyelvadományt. Vajon mind apostolok? Mind próféták? Mind tanítók? Valamennyien rendelkeznek csodatevő hatalommal és gyógyító erővel? Mindnyájan beszélnek nyelveken? Mindnyájan értelmezik a beszédeket?
Ti törekedjetek értékesebb adományokra!

Ez az Isten igéje.

vagy rövidebb forma:
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Az Egyház Krisztus titokzatos teste, amelynek tagjai a keresztények!
Testvéreim!
A test ugyan egy, de sok tagja van. A testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így van ez Krisztussal is.
Mi ugyanis, akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok vagyunk, mindnyájan egy testté lettünk a keresztségben az egy Lélek által. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból.
Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.
Ez az Isten igéje.
1Kor 12,12-30 v. 1Kor 12,12-14.27

ALLELUJA
Az Úr elküldött engem, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek, * és a bűn rabjainak szabad életet hirdessek. Lk 4,18 – 6. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézusban beteljesedtek a próféták jövendölései.
Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak.
Abban az időben:
Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla.
Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.”
Összetekerte az Írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 1,1-4;4,14-21″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-01-27

——
Görög katolikus:

 

Jézus feltámadásának örömhíre

16 Miután elmúlt a szombat, Mária, a Jakab anyja és a magdalai Mária, meg Salómé illatszereket vásároltak, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. Közben azt kérdezték egymástól: „Ki fogja elgördíteni nekünk azt a súlyos zárókövet a sír bejáratáról?”

Amikor odaértek, látták, hogy valaki már elgördítette a követ, pedig az igen nagy és súlyos volt. Amikor beléptek a sziklasírba, nagyon megrémültek, mert a jobb oldalon egy fehér ruhás fiatal férfi ült.

Ő így biztatta őket: „Ne féljetek! Tudom, hogy a názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nézzétek, itt a hely, ahová letették a testét, de már nincs itt, mert feltámadt! Menjetek hát, és mondjátok el a tanítványainak és Péternek is, hogy Jézus előttetek fog Galileába menni. Ott majd meglátjátok őt, pontosan úgy, ahogy előre megmondta.”

Az asszonyok ezután kimentek, és elfutottak onnan, mert annyira megdöbbentek, hogy remegtek. Nem is merték elmondani ezeket senkinek, úgy megijedtek.[a] ….”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+16:1-8&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

26 Ilyen főpapra van szükségünk, aki szent, hibátlan és bűntelen, a bűnösöktől elkülönített, és akit Isten a Menny fölé emelt! 27 Nem olyan, mint azok a főpapok a régi papság rendjében, akiknek naponta kell véres áldozatokat vinniük Istennek: először a saját bűneikért, azután a nép bűneiért. Jézus ellenben csak egyetlenegy áldozatot vitt Istennek, de az mindörökre érvényes: saját magát adta oda áldozatul! 28 Mert a Törvény halandó embereket tesz főpappá, akikben megvannak az emberi gyengeségek. A Törvény után azonban Isten szava és esküje következik, amellyel főpappá tette a Fiút, aki örökké tökéletes.

Jézus a mennyei Főpapunk!

8.1 Látjátok, nekünk ilyen Főpapunk van! Ez a lényege annak, amit eddig mondtunk. Igen, Jézus a Mennyben, a Felséges Isten trónjának jobb oldalán[e] ül, és főpapként szolgál a mennyei Szentek Szentjében[f], az igazi Templomban, amelyet az Örökkévaló épített, nem az emberek.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Hebrews+7-8&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Igen, én vagyok a kapu, ezért aki rajtam keresztül megy be, az biztonságban lesz, szabadon járhat ki és be, és jó legelőt talál. 10 A tolvaj azért jön, hogy lopjon, gyilkoljon és pusztítson. Ezzel szemben én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet!

11 Én vagyok a Jó Pásztor, aki a saját életét adja a juhokért. 12 A bérért dolgozó szolga nem gazdája a juhoknak, de nem is a pásztoruk. Ezért, amikor látja, hogy jön a farkas, magára hagyja a nyájat, és elmenekül. Azután a farkas elragadja a juhokat, és szétkergeti a nyájat. 13 A béres azért fut el, mert csak a fizetésért dolgozik, és valójában nem törődik a juhokkal.

14-15 Én vagyok a Jó Pásztor, és gondot viselek a juhaimra. Ismerem őket, ahogyan az Atya ismer engem. Juhaim is ismernek engem, ahogyan én ismerem az Atyát. Az életemet adom a juhokért. 16 Más juhaim is vannak, akik nem ebből az akolból valók. Őket is elő kell vezetnem majd, és hallgatni is fognak a szavamra. Így végül majd egyetlen nyáj lesz belőlük, az élükön egyetlen pásztorral.[a] …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+10%3A9-16&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Krisztus „Testének” tagjai vagytok!

12 Ezért legyetek mindenki iránt együtt érzők, kedvesek, alázatosak, türelmesek! Hiszen Isten szeret titeket, és kiválasztott benneteket a maga számára, hogy szent népévé tegyen! 13 Viseljétek hát el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valami panaszotok lenne a másikra! Ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy bocsássatok meg egymásnak!

14 Legfőképpen pedig szeressétek egymást, mert az isteni szeretet teszi az egységeteket teljessé. 15 Isten arra hívott el benneteket, hogy Krisztustól származó békesség uralkodjon a szívetekben, és mindig hálásak legyetek, hiszen mindnyájan Krisztus „Testének”[a] a tagjai vagytok! 16 Krisztus beszéde és tanítása teljes gazdagságában éljen bennetek és közöttetek! Tanítsátok és tanácsoljátok egymást mindenféle bölcsességgel! Isten iránti őszinte hálával énekeljetek zsoltárokat, himnuszokat és a Szent Szellemtől származó énekeket!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Colossians+3%3A12-16&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Példázat a talentumokról

14 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta. 15 Egyiküknek öt talentumot[a] adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott. 16 Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele. 17 Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert. 18 Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét.

19 Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel. 20 Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«

21 Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«

22 Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!«

23 Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«

24 Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot. 2Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«

26 Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan[b] szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?! 27 Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!«

28 Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van! 29 Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.[c] 30 Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+25%3A14-30&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2019/01/27
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html

komment
süti beállítások módosítása
Mobil