„Ne csak a magad érdekére figyelj, hanem a másokéra is. Olyan legyen a hozzáállásod, mint a Krisztus Jézusé volt!" (Fil. 2,4-5, NLT fordítás)

Minden, amid az életedben van, ajándék Istentől, mert Isten adakozó és nagylelkű.

Isten azt akarja, hogy a gyermekei olyanok legyenek, mint Ő. Meg akar tanítani, hogy ugyan adhatsz szeretet nélkül, de nem tudsz szeretni anélkül, hogy adnál!

Azt mondod, nagyon szereted a gyermekeid, de adsz nekik az idődből? Azt mondod, nagyon szereted a feleségedet, de megtiszteled őt a figyelmeddel? A szeretet erről szól! Akkor tudsz egyre jobban szeretni, ha egyre többet adsz!

Minden alkalommal, amikor nagylelkű vagy, változás történik benned. Minden alkalommal, amikor adsz, a szíved egy lépcsőfokkal közelebb kerül Istenhez. Minden alkalommal egyre jobban tudsz szeretni. Egyre inkább hasonlóvá válsz Jézushoz.

A Fil 1,11-ben ezt írja a Biblia: „Mindig teremjétek a megváltásotok gyümölcsét – a Jézus Krisztusban termett igaz jellemet –, Isten dicsőségére és magasztalására." (NLT fordítás).

Mindez teljesen ellentétes a mi kultúránkkal, ugyanis a világ nem arra tanít, hogy adj. A társadalmunkban jelszava, hogy szerezz és vegyél! Egyetértesz azzal, hogy kultúránk egyre inkább énközpontúvá válik? Az önimádat növekvőben van. Én, az én cuccaim, az én szükségleteim – én, én, én. „Én"-problémánk van!

Amikor nagylelkű vagy, a fókusz önmagadról a másik emberre irányul át. A Filippi 2,4-5-ben ezt olvassuk: „Ne csak a magad érdekére figyelj, hanem a másokéra is. Olyan legyen a hozzáállásod, mint a Krisztus Jézusé volt!" (NLT fordítás).

Beszéljetek róla:

• Mit tanulsz Istenről, amikor egyre nagylelkűbbé válsz?
• Hogyan tudsz szembe menni a társadalmunkkal, hogy egyre inkább nagylelkűvé válhass?

„Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség." (Filippi 1,21)

A boldogság a szolgálatból fakad, és abból, hogy feladod az életed másokért. Amíg ezt meg nem érted, nem lesz túl boldog az életed. Nem az önajnározás, hanem az önfeláldozás tesz boldoggá.

Pál tudta, hogy a boldogságához az kell, hogy a céljára összpontosítson, ne a problémáira. A Filippi 1,21-ben összefoglalta célját: „Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség."

Te vajon melyik szót írnád az üres vonalra? „Nekem az élet             ," Szórakozás? Sport? Ruhák? Család? Barátok? Karrier? Sok jó dolgot válaszolhatsz, de egyik sem érdemli meg Annak a helyét, aki megalkotott, és életet adott neked: a Jézus Krisztusét.

A boldogságod attól függ, hogy mit írsz az üres vonalra. Ha a válaszod pénz, siker, öröm vagy erő, akkor életed nagy részében boldogtalan leszel. Nincs ezekkel a dolgokkal semmi baj, egyszerűen csak nem érdemlik meg az első helyet. Nem arra teremtettél, hogy egy csomó pénzt keress, aztán amikor meghalsz, az egész odavesszen. Istennek sokkal nagyobb célja van az életeddel. Egyetlen olyan válasz van, ami boldoggá tehet: „nekem az élet Krisztus". Add fel az életed! Ez a te célod.

Mondd el ezt az imát ma:

„Drága Jézus, látod, hogy milyen sokszor hagyom, hogy a körülmények befolyásolják a boldogságomat. Látod, hogy gyakran engedem, hogy a fájdalom, a problémák, a rám nehezedő nyomás, a piszkálódó emberek elrontsák az örömömet. 

Segíts az életem problémáit a te szemszögedből nézni. Úgy szeretném őket kezelni, hogy az a nem hívőknek bizonyság, a hívőknek pedig bátorítás lehessen. 

Segíts emlékezni, hogy az, hogy mások mit mondanak vagy tesznek, csak akkor befolyásolja a boldogságomat, ha hagyom. Szeretnék Benned bízni, hogy azokat a dolgokat is a javamra formálod, amiket nem értek. Kérlek, segíts, hogy arra összpontosítsak, ami a Te célod az életemmel, ne a gondjaimra.

Az életem hátralévő részében Téged szeretnélek szolgálni azzal, hogy másoknak szolgálok. Használj engem, Uram, így célja lesz életemnek és halálomnak is!

Mától kezdve, nekem az élet Krisztus. A te nevedben. Ámen."

"Uram, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, Uram." (Habakuk 3:2a, LB fordítás)

Ha meg akarod hallani Isten szavát, akkor dicsérd Őt!

Más szavakkal élve, adj neki hálát, amiért része az életednek, és érdekli őt annak minden egyes részlete. Köszönd meg neki, hogy megválaszolja az imáid:

"Uram, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, Uram.” (Habakuk 3:2a, LB fordítás)

Isten látást ad, Isten álmot ad. Tudod, hogy Isten mit vár el tőled, így hát hálát adsz neki, hogy megválaszolta az imádat. Ez része annak ahogy Őt dicsőítjük.

Azt szeretném, hogy az imát ne egy monológnak lásd, hanem annak, ami valójában: egy párbeszédnek. Az imádság egy Istennel való párbeszéd. Isten hallja, mikor imádkozol, és válaszol, amikor kérdéseket teszel fel.Ő mindennap szeretne beszélni veled. Ha mindennap hűségesen imádkozol Istenhez a nap folyamán, az forradalmasítani fogja az életed.

Azonban nem hallhatod meg Istent, míg nem ismered Őt. Három szintje van Isten megismerésének: felismerés, az ismeretség, és a barátság. Talán most vagy a felismerés szintjén: tudod, hogy Isten ott van, de nem igazán ismered. Esetleg az ismeretség szintjén vagy; kicsit ismered Istent, de nem ismeret őt túl jól.

Isten azt szeretné, ha a barátság szintjén élnél. Szeretné, ha a barátja lennél, és ő is szeretne a te barátod lenni. Isten minden percben szeretne beszélgetni veled.

Mondd el ezt az imádságot ma:

Drága Istenem, csodálattal tölt el, hogy barátodnak szeretnél engem. Nagyon szeretném megtanulni, hogyan beszélhetek veled. Segíts, hogy mindennap időt tölthessek veled. Köszönöm, hogy az életem minden apró részlete fontos a számodra.

Jézus, szeretnélek napról-napra jobban ismerni téged, szeretnék a te vezetésedtől függni a munkahelyemen, a családomban, a jövőmet, és az életem minden területét illetően.

Hívlak, hogy légy te a főnök az életemben, én Uram és Megváltóm, mert követlek és bízom benned. A te nevedben imádkozom. Ámen

"Adjatok hálát minden élethelyzetben, mert ez Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban." (1Thessz. 5:18, NIV fordítás)

Az USA-ban minden évben egyszer megünnepeljük a hálaadást. Isten azonban azt szeretné, ha minden nap tudatosan hálásak lennénk Neki. Szeretné, ha ez szokásszerűen és rendszeresen része lenne a szellemi életünknek. Az igazság az, hogy minél inkább megérted Isten szeretetét, annál hálásabb leszel Neki.

Mit jelent az, hogy szívünk mélyéből érzünk hálát Isten felé?

A Biblia ezt írja a Thesszalonikaiakhoz írt első levélben: „Adjatok hálát minden élethelyzetben, mert ez Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban.”  (1Thessz. 5:18) Ez a szívünk mélyéből érzett hála. Bármilyen élethelyzetben is vagyunk, hálát adunk, mert ez Isten akarata.

Minden helyzetben és minden körülmények között hálát adhatsz Istennek, mert Ő kézben tartja a dolgokat. Ő a rosszat is jóra tudja fordítani. Ő az ostoba hibáinkat is helyre tudja hozni. És történjék bármi is, Isten akkor is szeretni fog. Bármilyen élethelyzetben is vagy, nagyon sok olyan dolog van, amiért hálát adhatsz Istennek - még akkor is, ha az az élethelyzet rossz vagy nehéz.

Isten azért akarja, hogy hálásak legyünk neki minden körülmények között, mert ez a hála megteremti és megerősíti a vele való közösségünket.

Mit értek ezen? Azt, hogy a hála mindig elmélyíti a kapcsolatot két személy között, így Isten és a közötted lévő kapcsolatot is.

Ha valakihez közelebb akarsz kerülni, fejezd ki neki a háládat. Ha például a házastársaddal eltávolodtatok egymástól, csináljátok azt, amit annak idején, amikor randevúztatok: fejezzétek ki, hogy mennyire hálásak vagytok egymásért. Hagyjatok egymásnak kedves üzeneteket, bátorítást, telefonáljatok, vagy küldjetek sms-t egymásnak napközben, és hozzátok a házastársatok tudomására, hogy mennyire hálásak vagytok érte. Úgy, mint régen. Valószínűleg azért nem éreztek már olyan intenzív és szép érzelmeket egymás iránt, mert már nem teszitek azt, ami régebben felkeltette bennetek ezeket az érzelmeket, és ma már biztosnak, szinte "készpénznek" veszitek egymást. 

Szeretnéd, ha többen járnának a házi csoportodba? Ne csak eljárj az alkalmakra, hanem hét közben is írj a csoporttagoknak sms-t, e-mailt, vagy hívd fel őket, és mondd el, mennyire  hálás vagy értük, aztán még tedd hozzá azt is, hogy miért.  Észre fogod venni, hogy minél hálásabb vagy a házi csoportod tagjaiért, annál erősebben kötődnek majd a tagok is egymáshoz.

A Biblia arra buzdít, hogy bátorítsuk és építsük egymást (1Thessz. 5:11). Amikor másokra építően hatsz, Isten is építi a te életedet a vele és másokkal való kapcsolatodon keresztül.

Beszéljetek róla

• Kit kellene bátorítanod, vagy kivel kellene felvenned a kapcsolatot ezen a héten? És kinek kellene kifejezned a háládat?
• Mondj néhány egyszerű példát arra, hogyan tudnád kifejezni a háládat a házastársad, a barátod vagy a házi csoportod tagjai felé.
• Ha szokássá válik a hálaadás az életedben, mit gondolsz, az milyen változásokat okoz majd benned és a kapcsolataidban?

" Bár nagyra értékelem az ajándékaitokat, mégis az tesz a legboldogabbá, hogy kedvességetek miatt jól megérdemelt jutalomban részesültök majd." (Filippi 4:17, LB fordítás)

Minden egyes alkalommal, amikor nagylelkűséget gyakorolsz, az örökkévaló otthonodba fektetsz be.

Jézus úgy beszél erről a kiváltságról, mint "kincseket gyűjteni a mennyben". Ezt a kifejezést hatszor használja a Bibliában! Ha valamit Jézus hatszor elmond, arra érdemes különösen odafigyelned. Ha nem így teszel, elmulasztod az áldást.

Az élet lényege nem az, hogy itt a Földön gyűjtögessünk - ellenkezőleg, a mennyben kell kincseket gyűjtenünk. A Biblia azt mondja, ne halmozz fel dolgokat itt a Földön, ahol a tolvajok ellophatják, a rozsda és a moly megemészthetik. Gyűjts mennyei kincseket!

Ennek van értelme. Miért? Mert a mennyben sokkal több időt fogsz tölteni, így sokkal inkább szükséged lesz ott a javakra és a jutalomra. Ezen a bolygón legfeljebb 80, esetleg 100 évet töltesz, aztán mindent itthagysz. De a mennyei kincseidet az egész örökkévalóságban élvezheted majd!

Hogyan tudsz tehát mennyei kincseket gyűjteni? Hogyan "küldd őket előre"?

A Biblia szerint ennek az a módja, ha emberekbe fektetsz be. Két dolog az, ami örökké tart: Isten szava és az emberek. Az emberek vagy a mennyben, vagy a pokolban, de örökké fognak élni. Amit az életükbe befektetsz, döntő hatással lehet erre. Isten azt szeretné, hogy befektess az emberekbe, mert ennek örökkévaló következménye és jutalma van. 

A Filippi 4:17-ben ezt olvassuk: " Bár nagyra értékelem az ajándékaitokat, mégis az tesz a legboldogabbá, hogy kedvességetek miatt jól megérdemelt jutalomban részesültök majd." (LB fordítás)

Pál azért írt a Filippiben élő testvéreinek, hogy kifejezze háláját a támogatásukért. De azt mondja, hogy ami a leginkább számít, és ami neki a legnagyobb örömöt okozza, az az, hogy áldozatuk és nagylelkűségük révén mennyei kincseket gyűjtöttek. Befektettek az ő életébe, de egyúttal mennyei otthonukba is.

Jutalmat fogsz kapni mindazért, amit másoknak adsz. Odaadod az idődet? Jutalma lesz a mennyben. Odaadod az erődet? Jutalma lesz a mennyben. Odaadod a pénzedet? Jutalma lesz a mennyben.

Beszéljetek róla:

• Te hogyan fektetsz be mások szellemi növekedésébe?
• Mit a legnehezebb odaadnod? Kérd Istent, hogy töltsön be hittel, hogy magad mögött hagyhasd a félelmet vagy az önzést, és megtapasztalhasd az Ő áldását. Lehet, hogy nem azt kéri, hogy add oda neki azt a dolgot, de szeretné, ha kész lennél átadni neki.
• Hogyan változtathatnál az életstílusodon, hogy egyre inkább mennyei kincseket gyűjthess a földiek helyett?

„Ne aggódjatok semmiért, ellenben imádkozzatok mindenért. Tárjátok fel Isten előtt szükségeiteket és adjatok hálát neki mindenért, amit eddig tett."  (Filippi 4:6, NLT fordítás)

Minden alkalommal, amikor nagylelkű vagy, a hitedet erősíted.

Miért van ez? Mert ha veszel valamit és ahelyett, hogy azt magad használnád, másoknak adod, akkor arra kell számítanod, hogy Isten betölti a szükségeidet.

Ha úgy döntesz, hogy segítesz egy barátodnak, akinek nehézséget okoz kifizetni a számláit, akkor bíznod kell abban, hogy Isten terólad is gondoskodik.

Ha nincs sok időd, hogy elvégezd a dolgaidat, mégis megállsz a szomszédodnak segíteni, bizalommal kell lenned afelől, hogy Isten meghosszabbítja az idődet, és lesz elegendő arra is, hogy a saját dolgaidat elvégezd.

A hited akkor erősödik, ha ezekben a helyzetekben Istentől függsz, és benne bízol. Választhatod az imádságot aggódás helyett, és várhatod Istentől, hogy a szükségeidet betölti.

„Ne aggódjatok semmiért, ellenben imádkozzatok mindenért. Tárjátok fel Isten előtt szükségeiteket és adjatok hálát neki mindenért, amit eddig tett." (Filippi 4:6 NLT fordítás)

A Saddleback Gyülekezet fennállásának elmúlt 33 éve alatt hat alkalommal kértük meg az embereket, hogy a megszokott felajánlásaikon túl is adakozzanak. Minden alkalommal Isten növelte a hitemet. Például az egyik kampányunk alkalmával Isten arra vezetett engem és Kay-t, hogy három éven keresztül adjuk oda a teljes fizetésünket. Szerinted megpróbálta ez a hitünket? Hogyan lehet a mai világban megélni, ha a teljes fizetésünket felajánljuk? (Ez még azelőtt történt, hogy könyveket kezdtem volna írni). Ez azt jelentette, hogy ebben a három évben Istenben kellett bíznunk, hogy más bevételt biztosít számunkra.

Ez a hitem próbája volt. És minden alkalommal, amikor Isten próbára tett, a hitem egyre erősebb és erősebb lett, ahogy megtapasztaltam Isten hűséges gondoskodását. Isten ugyanezt teszi veled, ha nagylelkűen adsz.

Beszéljetek róla:

• Volt olyan alkalom az életedben, amikor bíznod kellett abban, hogy válaszul a nagylelkűségedre Isten is gondoskodni fog rólad?
• Milyen szempontból van szükséged ma Isten gondoskodására? Megmutattad neki, hogy hajlandó vagy bőkezűen bánni az időddel és a pénzeddel?
• Milyen váratlan módokon gondoskodhat rólad Isten a jelenlegi élethelyzetedben?

"Énekeljetek hálaéneket neki, dicséretet énekeljetek az Istenünknek!" (Zsoltárok 147,7a LB)

A szellemi utad egyik legfontosabb eleme, hogy megtanulj hálát mondani Istennek azért, amit nekünk adott. Szóval hogyan fejezed ki a hálád Istennek, ami életed ennyire fontos része?

Az egyik leglényegesebb módja ennek az éneklés. A Biblia azt mondja: "Énekeljetek hálaéneket neki, dicséretet énekeljetek az Istenünknek!" (Zsoltárok 147,7a LB) Semmi sem ébreszt rá olyan gyorsan Isten jelenlétére, mint az, hogy énekkel dicséred Őt. Még az sem számít mennyire vagy zenei tehetség. A Biblia arra indít minket, hogy hallassunk egy örömteli zajt. Még a disznók is ezt teszik, amikor esznek! Ha a disznók is képesek örömteli hangot hallatni, akkor te annál inkább.

A kereszténység egy éneklő hit. Több dal van Jézus Krisztusról, mint bármi, vagy bárki másról, beleértve a szerelmet. Ezért kell egy helyi gyülekezethez tartoznod. Ez nem csak azt jelenti, hogy hetente hallasz egy üzenetet a Bibliából. Legalább egyszer egy héten, szükséged van arra az érzelmi megnyilatkozásra, amit az Istennek énekelt háladal ad. Ha ez nem gyakorlod, a szíved ki fog száradni. Nem lehetsz egészséges keresztény csak a prédikációk által. Az üzeneten és a zenén át megnyilvánuló benyomásokra is szükséged van.

Felfedeztem, hogy amikor legkevesebb kedvem van énekelni, akkor kellene a leginkább mégis megtennem. Amikor a szívem hideg, akkor az Úrnak énekelt háladalokon keresztül meg kell újulnom, fel kell újra épülnöm, fel kell töltődnöm. Azt vettem észre, hogy a mozgalmas időbeosztásomban a zenehallgatás és az Istennek énekelt háladal megújítja a lelkemet.

Szóval kapcsold be a kedvenc dicsőítő énekeidet, vagy találj egy jó keresztény rádiót és énekelj vele. Köszönd meg Istennek mindazt, amit neked adott. És hallass egy örömteli zajt az Úrnak, amíg hallgatod.

Beszéljetek róla

• Mik a kedvenc dicsőítő énekeid? Miért szereted őket?
• Mi tart vissza téged az énekléstől, amikor egyedül vagy amikor közösségben dicsőítesz?
• Mesélj egy olyan időről, amikor az Istennek énekelt dicséret segített felemelni a hangulatod.

"Valamikor értékesnek tartottam ezeket a dolgokat, de mióta tudom, mit tett értem Jézus, meggyőződtem arról, hogy valójában értéktelenek." ( Filippi 3:7, NLT fordítás)

Minden alkalommal, amikor adsz valamit, kiderül, hogy mit tartasz igazán fontosnak. Mondd meg, mire költöd a pénzed, mivel töltöd az idődet, és megmondom, mi számít neked igazán. Az időbeosztásod talán arról árulkodik, hogy neked a gyerekeid a legfontosabbak. A kiadásaid talán arról beszélnek, hogy leginkább a hobbid számít neked.

Ha nincs Microsoft-részvényed, valószínűleg nem nagyon érdekelnek a cég ügyei. De ha részvényes leszel, már számítani fog neked, hogy sikeres-e a cég, hiszen amibe a pénzed fekteted, abban a szíved is benne van.

A Filippi 1:10-ben azt írja a Biblia: "Azt akarom, hogy megértsétek, mi számít igazán." (NLT fordítás)

Mi az, ami az életben igazán számít? Nem az, hogy vagyont gyűjts, az élet nem a dolgok felhalmozásáról szól. Hiába gyűjti össze valaki a világ legtöbb kacatját, ha meghal, ugyanúgy halott lesz, mint bárki más.

Az élet nem a tárgyakról szól, hanem arról, hogy megtanuljunk szeretni. Ha életed végén nagy halom tárgyat birtokolsz, de elidegenedtél a feleségedtől és a gyerekeidtől, akkor elvétetted a célt. 

Ha nagylelkűen bánsz az időddel, a pénzeddel, az energiáddal, az erőfeszítéseiddel, akkor azt fejezed ki, hogy neked Isten és az emberek számítanak igazán. Ami igazán fontos, az a szeretet.

Pál erről beszél a Filippi 3:7-ben: "Valamikor értékesnek tartottam ezeket a dolgokat, de mióta tudom, mit tett értem Jézus, meggyőződtem arról, hogy valójában értéktelenek."

Hogyan szabadulhatsz ki az anyagiasság markából? Csak egy út van. A szerzés ellenszere az adakozás. Minden alkalommal, amikor Istennek, vagy másoknak adsz, megtöröd életedben az anyagiasság hatalmát.

"Mi a menny polgárai vagyunk, ahol az Úr Jézus Krisztus is él" (Filippi 3:20a). Nem az az életed célja, hogy az "itt és mostnak" élj. Az örökkévalóságra gyűjtesz! Az örökkévalóságnak nem ezen az oldalán kell felhalmoznod - amit emberekbe és kapcsolatokba fektetsz, az fog számítani odaát. A menny fényében éld az életed!

Beszéljetek róla:

• Ha valaki átnézné az időbeosztásodat, mit mondana, mi a legfontosabb neked?
• Ha valaki átnézné, hova, kinek adod a legtöbb pénzt, mit mondana, mi számít neked igazán?
• Amikor adsz, kérdezd meg magadtól: "mi a motivációm?"

„Éljetek úgy, hogy jól kijöttök egymással. Tanuljatok meg odafigyelni egymásra, és törekedjetek a harmóniára.” (1Korintus 1:10, MSG fordítás)

Ma már nem igazán tanítják az iskolában azt, hogy hogyan tudunk jó kapcsolatban lenni más emberekkel. Pedig ez az egyik legfontosabb dolog, ha boldog akarsz lenni.

Ha nem tudsz jól kijönni másokkal, akkor az életben boldogtalan leszel.

Mit kell megtanulnod ahhoz, hogy jó kapcsolatban tudj lenni más emberekkel?

Először is, meg kell tanulnod együttműködni másokkal.

A Bibliában Epafroditoszt küldte el a Filippi gyülekezet, hogy anyagi támogatást vigyen Pálnak, aki Rómában volt  ez idő tájt bebörtönözve. A Filippi 2:25 így fogalmaz: „Úgy érzem, vissza kell küldenem hozzátok Epafroditoszt, a testvérem, munkatársam és harcostársam, akit azért küldtetek, hogy személyesen képviseljen benneteket és segítségemre legyen”. (GWT ford.)

Azzal, hogy Epafroditoszt testvérének, munkatársának és harcostársának nevezte, Pál azt fejezte ki, hogy az élet és a szolgálat nem más, mint családi kapcsolat, egymással való közösség és küzdelem.

Az egyház Isten családja. Mi pedig egymás testvérei vagyunk, mert együtt szolgálunk, együtt dicsérjük Istent - és eszerint is kell viszonyulnunk egymáshoz. Ugyanakkor közösségben is vagyunk egymással, mert egy közös cél - az Úrtól kapott küldetés - érdekében együtt dolgozunk és szolgálunk.

Együtt harcolunk Sátán ellen is, és segítenünk kell egymást ebben a harcban. Védenünk és bátorítanunk kell egymást.

A gyülekezeti közösség a legjobb hely arra, hogy megtanuljuk, hogyan kell együttműködni másokkal.

Másodszor, meg kell tanulnod másokra odafigyelni.

A Filippi 2:26-ban Pál ismét Epafroditoszt említi, amikor így ír: „már nagyon vágyódik utánatok és nyugtalan amiatt, hogy tudomást szereztetek arról, hogy betegeskedett.”

Figyeljük meg, hogy itt a másokra való odafigyelés két példáját említi meg az igevers: Pál tekintettel van arra, hogy munkatársának honvágya van, Epafroditosz pedig a filippiek miatt nyugtalan.

És ez a kulcs a boldogsághoz. Minél jobban megtanulsz tekintettel lenni a többi ember szükségeire, kétségeire és félelmeire, annál boldogabb leszel. Ha például nem vagy tekintettel a házastársadra, boldogtalan lesz a házasságod.

A Bibliában ezt olvassuk az 1Korintus 1:10-ben: „Éljetek úgy, hogy jól kijöttök egymással. Tanuljatok meg odafigyelni egymásra, és törekedjetek a harmóniára.” (MSG ford.)

Az ember természete alapvetően nem olyan, hogy a másikra akar odafigyelni; inkább a saját dolgainkat akarjuk mások dolgai elé helyezni. Ahhoz, hogy jó kapcsolatokat tudjunk kiépíteni, erőfeszítést kell tennünk. Az egymással való harmonikus együttélést és jó együttműködést pedig úgy tudjuk megtanulni, ha gyakoroljuk. Ahogy a kert is gyümölcsöt terem, ha művelik, a te erőfeszítéseid is gyümölcsöt hoznak majd: boldog leszel, és szilárd, jó emberi kapcsolataid lesznek.

Beszéljetek róla

• Miért van az, hogy néha azokkal a legnehezebb kijönni és együtt dolgozni, akik tagjai a gyülekezetünknek és akikkel együtt szolgálunk?
• Milyen új módon lehetne elősegíteni a harmonikus együttműködést a különböző szolgálatokban dolgozó testvérek között? Hogyan tudnánk jobban odafigyelni egymásra?

"Szeretném, ha tudnátok, drága testvéreim, hogy minden, ami itt velem történt, az az evangélium terjedését segítette.” (Filippi 1:12, NLT fordítás)

Ha boldog akarsz lenni, minden problémát Isten nézőpontjából kell nézned. A boldog emberek nagyobb távlatban gondolkodnak. Látják a nagy képet. Mikor a dolgokat nem Isten nézőpontjából nézed, elcsüggedsz, frusztrált és boldogtalan leszel.

Nem számít, mit hoz számodra az élet, jót, rosszat, csúnyát, Istennek van terve. Pál tudta ezt. Azt mondja Filippi 1:12-ben: „Szeretném, ha tudnátok, drága testvéreim, hogy minden, ami itt velem történt, az az evangélium terjedését segítette.”

Mióta csak Pál keresztyénné lett a damaszkuszi úton, egyetlen dologról álmodott: Rómában akart prédikálni, az akkori világ központjában. Az volt az álma, hogy az evangéliumot prédikálja a világ legfontosabb városában.

Istennek azonban más terve volt. Ahelyett, hogy Pált Rómába küldte volna egy prédikációs kampányra, a császár börtönében, a császár foglyává tette. Abban az időben Néró volt a császár. Néró pedig olyan romlott és gonosz volt, amilyen csak lehetett.

Császári fogolyként, Pál hozzá volt láncolva egy börtönőrhöz a nap 24 órájában, két éven keresztül. Az őrök négy óránként váltották egymást. Két év alatt a börtönben 4.380 őrnek tett tanúbizonyságot. Ki is volt valóban a fogoly? Ki volt kihallgatáson?

Ez nem Pál terve volt, hanem Istené az elejétől a végéig. Ennek pedig volt két eredménye, amiről egészen bizonyosan tudunk.

Filippi 4 mondja el, hogy ez alatt a két év alatt, néhányan Néró családjából hívőkké lettek Pál bizonyságtételére, Rómában, a császári udvarban.

Másodszor, nehéz megállítani egy olyan embert, mint Pál. A börtönben arra volt kényszerítve, hogy nyugton legyen, és ennek eredménye az Újszövetség nagy része. Kíváncsi vagyok, minek lett volna nagyobb hatása? Pál prédikálásának a Kolosszeumban, vagy az általa írt könyveknek, mint a Római levél, Korinthusiakhoz írt első és második levél, Galaták, Efézus, Filippi és Kolossé. Ez a hét könyv az évszázadok során emberek millióinak jelentette ki Jézust.

Pál tudta, hogy Istennek nagyobb terve van, és boldog volt, mert láthatta, mit tett Isten az ő problémáján keresztül.

Valahányszor valami problémád van, ami elkezd lehúzni, azt kell tenned, amit Pál tett – tanuld meg Isten nézőpontjából látni. Kérdezd meg, „Mit tesz Isten? Mi a nagyobb kép? Mi a nagyobb távlat?” Akkor képes leszel hittel szembenézni a problémával.

Beszéljetek róla:

• Gondolj egy problémára, ami elcsüggeszt. Hogyan változhatna a csüggedésed, ha ezt Isten nagyobb távlatából néznéd?
• Hogyan láttad Isten munkáját a múltban egy-egy nehéz helyzet kellős közepén?
• Mit gondolsz, miért engedi meg Isten, hogy küzdelmes, nehéz időkön menj keresztül?