"Minden tekintetben meggazdagodtok, hogy bőkezűek tudjatok lenni mindig, és általunk a ti bőkezűségeteknek  Istennek való hálaadás lesz az eredménye." (2Korintus 9:11, NIV fordítás)

Isten minden területen meggazdagít, hogy mindig bőkezű tudj lenni, ami Isten iránti hálát eredményez. 

Isten nem azért áld meg, hogy fukar legyél, hanem azért, hogy bőkezű tudj lenni. Te adsz, és Isten visszaadja neked, hogy te még többet tudj adni másoknak, és így tovább. Isten nem azért ad dolgokat, hogy felhalmozd azokat. Amikor odaadod másnak, ami a kezedben van, akkor az üres kezedet Isten még nagyobb áldásokkal tölti meg.

De ahogyan azt már az előbb is említettem, az, hogy Isten mit ad neked, a te hozzáállásodon múlik. Ezért nagyon fontos, hogy mindig hálásak legyünk. A Biblia azt mondja, hogy "a szolgálat, amit végzünk nem csak azt jelenti, hogy betöltjük Isten népének a szükségeit, hanem azt is, hogy csordulásig tele vagyunk azzal, hogy Istennek sokféle módon kifejezzük a hálánkat". (2Korintus 9:12, NIV ford.)

Amikor adsz, szolgálatot végzel. Adni és szolgálni ugyanaz - mindkettő szeretetből fakadó tett. Nem szerethetsz szolgálat és adakozás nélkül. A legjobb dolog pedig az, hogy a szolgálatod Isten iránti hálaadásra indít.

Szánj most egy percet arra, hogy imádkozol és kifejezed a háládat Istennek. 

Beszéljetek róla

• Mit jelent "hálaadó hozzáállást kifejleszteni"?
• A te adakozásod hogyan tükrözi Isten irántad való bőkezűségét?
• Mi az, ami motivál téged, hogy szolgálj és adakozz? A szolgálatod Isten iránti hálaadást eredményez?

„Pillanatnyilag mindenem megvan, ami szükséges – sőt még több! Gazdagon el vagyok látva az általatok küldött ajándékokkal… Ez jóillatú áldozat, amely elfogadható és kedves Isten számara.” (Filippi 4:18 – NLT fordítás)

Abból élsz, amit teszel, de mások tiszteletét és megbecsülését elnyerni, örökséget és jó hírnevet szerezni, csak azzal tudsz, amit adsz.

Kik azok az emberek az életedben, akiknek legjobban hálás vagy? Ők azok az emberek, akik időt, pénzt, energiát, türelmet fordítottak rád. Akikért leginkább hálás vagy, azok az emberek, akik legtöbbet adták neked.

Akik a legtöbbet adják, azok a legelégedettebb emberek. Pál ad egy példát erre: „Mennyire magasztalom az Urat, hogy ismét törődtök velem. Tudom, hogy mindig is törődtetek velem, de nem volt lehetőségetek, hogy segítsetek rajtam. Így hát jól tettétek, hogy közösséget vállaltok a jelenlegi nehézségeimben. Amint tudjátok, ti, Filippiek voltatok egyedül, akik anyagilag segítettetek, mikor először vittem hozzátok az evangéliumot… Egyetlen más gyülekezet sem tette ezt. Pillanatnyilag mindenem megvan, ami szükséges – sőt még több! Gazdagon el vagyok látva az általatok küldött ajándékokkal… Ez jóillatú áldozat, amely elfogadható és kedves Isten számara.” (Filippi 4:10, 14-15, 18 – NLT fordítás)

Van valaki, aki hálás a nagylelkűségedért? Hány emberre tudsz gondolni, aki azt mondhatják rólad, hogy „Ez a személy olyan szerető és adakozó, olyan nagylelkű volt hozzám”?

Nincs alkalmasabb nap, mint a ma, hogy megköszönd azoknak az embereknek, akik nagylelkűek voltak hozzád. Megköszönheted telefonon, vagy írhatsz nekik, hogy megtudják, mennyire különleges módon törődtek veled, és ez mit jelentett az életedben. Aztán használd mintának ezeket az embereket, hogyan add oda magadat, és hogyan legyél nagylelkű másokhoz.

Beszéljetek róla:

• Kik azok az emberek az életedben, akiknek legjobban hálás vagy?
• Hogyan tudod kifejezni a nagyrabecsülésedet feléjük ma?
• Hogyan fektetsz be mások életébe? Mit tehetsz még többet?

„A megbízható barátok – akik teszik is, amit mondanak – olyanok, mint a hideg innivaló a tikkasztó hőségben - felüdítőek.” (Példabeszédek 25:13, MSG fordítás)

Minél több ember bízik benned, annál boldogabb leszel. Viszont ha nem vagy megbízható, nem leszel igazán boldog az életben.

Ha boldog szeretnél lenni, olyan valakivé kell válnod, akiben megbíznak az emberek.

Pál Timóteust említi példaként: „...tudjátok, hogy milyen ember Timóteus. Tudjátok, hogy velem együtt szolgált az Evangélium hirdetésében, mint ahogyan egy fiú szolgálja az apját” (Filippi 2:22, NCV fordítás).

Pál látta Timóteust munka közben, látta őt a legkülönbözőbb élethelyzetekben, és őszintének, igaznak, megbízhatónak és tisztességesnek tartotta. Timóteus bizonyította, hogy milyen ember. Rólad is tudják az emberek, hogy milyen ember vagy valójában? Vagy annyira megbízható, mint Timóteus?

Amikor a bankban valaki hitelt igényel, le fogják ellenőrizni, hogy mennyire fizetőképes. Meg akarják tudni, hogy rábízhatják-e a hitelt. Tudni szeretnék, hogy időben fizeti-e a számláit, hogy eddig teljesítette-e, amit vállalt, hogy számíthatnak-e arra, hogy visszafizeti majd a pénzt, vagyis hogy hitelképes-e.

Igazából az életünk minden egyes pillanatában "hitelképességi vizsgálatot" végeznek rajtunk az emberek, akikkel kapcsolatban vagyunk. Meg szeretnék tudni, hogy valóban azok vagyunk-e, akinek mondjuk magunkat. Te az vagy, akinek mutatod magad? Az igazi arcodat mutatod mások felé? Meg lehet bízni benned?

Ha boldog akarsz lenni a kapcsolataidban és az életben, akkor meg kell tanulnod megbízható és egyenes embernek lenni.

Hogyan lehet felépíteni azt a képet rólad, hogy valóban megbízható vagy?

Először is, őszinte és hiteles legyen az életed. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes vagy, hanem azt, hogy olyan is vagy valójában, amilyen képet mutatsz magadról. Őszinte és hiteles vagy, mert a cselekedeteid összhangban vannak azzal, amit mondasz. A Példabeszédek 25:13 azt mondja, hogy „a megbízható barátok – akik teszik is, amit mondanak – olyanok, mint a hideg innivaló a tikkasztó hőségben - felüdítőek.” (MSG fordítás) A te barátaid megbízhatnak benned, hogy te valóban az vagy, akinek mondod magad?

Másodszor, tartsd meg az ígéreteidet. A Zsoltárok 15:4 azt mondja, „mindig megteszik, amit ígérnek, nem számít, hogy az mibe is kerül” (TEV fordítás). Ez azt jelenti, hogy betartod a szavad, még akkor is, ha azért nagyobb árat kell fizetned, mint gondoltad.

Ha megtanulsz őszinte és hiteles életet élni, és betartod az ígéreteidet, akkor mások szemében megbízható ember leszel, az életed pedig sokkal boldogabb lesz.

Beszéljetek róla:

• Mit gondolsz, a Biblia miért mondja azt, hogy a megbízható barát olyan, mint a hűsítő ital a tikkasztó melegben? Miért értékes egy megbízható barát?
• Te őszinte és hiteles embernek tartod magad? Miért, vagy miért nem?
• Elő szokott fordulni, hogy másképp viselkedsz a különböző élethelyzetekben? Említs példákat erre.

"Szilárdan ragaszkodj az Élet Szavához."  (Filippi 2:16a, NLT fordítás)

Isten ígérete szerint számtalan nagyszerű dologgal gazdagodhat az életed, ha elmélkedsz az ő szaván, és megcselekszed azt.

Ez talán meglep, de ha tudod, hogyan kell aggódni, akkor azt is tudod, hogyan kell Isten szaván elmélkedni. Az aggodalmaskodás az, amikor egy negatív dolgot újra és újra átgondolsz. Amikor az Írás szavával teszed ugyanezt, az elmélkedés.

Hatféleképpen tudod Isten szavát megragadni:

• hallgathatod,
• olvashatod,
• tanulmányozhatod,
• memorizálhatod,
• elmélkedhetsz rajta, 
• és alkalmazhatod.

De ha mindössze annyit teszel, hogy meghallgatod Isten szavát a gyülekezetben, akkor nem tudsz hozzá ragaszkodni, könnyen el lehet róla terelni a figyelmedet.

A Biblia  Filippi 2:16-ban azt mondja: "Szilárdan ragaszkodj az Élet Szavához."  (NLT fordítás). Nem tudsz erősen ragaszkodni az Igéhez, hacsak nem gyakorlod mind a hat szokást: a hallgatást, olvasást, tanulmányozást, memorizálást, elmélkedést és alkalmazást.

A Zsoltárok 119:16-ban az áll: "Törvényeid boldoggá tesznek engem, szavadról soha nem feledkezem meg." (GW fordítás) Szeretnél boldog lenni? Isten rendelkezései boldoggá tesznek, és ezekre úgy tudsz emlékezni, ha memorizálod őket, elmélkedsz rajtuk, majd alkalmazod is őket.

A Zsoltárok 119:35 azt mondja: " Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert azon találom meg a boldogságot." (NLT fordítás) Általában rossz helyen keressük a boldogságot. Isten azt mondja, hogy a boldogságot parancsolatainak útján találhatjuk meg.

Beszéljetek róla:

• Milyen zavaró tényezők akadályoznak abban, hogy elmélkedj Isten Igéjén?
• Ki az a személy az életedben, aki segíteni tud az Ige memorizálásában? Hogyan tudnátok fegyelmezetten tenni ezt?
• Mit mond Istenről az, hogy akkor találhatjuk meg a boldogságot, ha megtartjuk rendelkezéseit és szabályait?

„Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Jézust követni egy döntés, majd egy egész életen át tartó folyamat. Nem követhetsz valakit gyaloglás nélkül. Mozgásban kell lenned!

A Filippibeliekhez írt levél 3:12-13 azt írja: „Nem mondhatom, hogy tökéletes vagyok. Korántsem tanultam meg azt, amit megtanulhattam volna eddig, de folyamatosan haladok és végül olyanná leszek, mint amilyennek Krisztus engem látni szeretne, amiért megmentett engem. Nem, kedves testvéreim még mindig nem értem el a célt.” (Filippi 3:12-13 LB fordítás)

Pál ezt a verset már idős korában, egy római börtönben ülve írta. Élete végén járt már. Egy hihetetlenül érett ember volt. Azt mondta, hogy még nem érkezett meg. Ha valakinek joga lenne azt mondatni „Én már lelkileg megérkeztem”, azt gondolom pont az az ember lehetne, aki az Új Testamentum nagy részét írta. De Pál azt mondja: nem, még nem érkeztem meg. Még mindig növekszem. Még mindig tanulok. Még jobban Krisztushoz hasonlóvá szeretnék válni.

Mi az a csapda, ami eltávolít attól, hogy Pál példáját kövesd és folyamatosan növekedj Krisztusban? A bűn.

A bűn elválaszt a növekedéstől, mert úgy tesz, mintha minden rendben lenne és ezért te nem fogsz erőfeszítéseket tenni azért, hogy lelkileg érettebbé válj. Senkinél sincs minden rendben! Az alázat boldogsághoz vezet, mert taníthatóvá tesz minket!

A boldog emberek soha nem hagyják abba a növekedést. A boldog emberek soha nem hagyják abba a felfedezést, az erejük megfeszítését, a tanulást. Ha Te abbahagytad a növekedést, akkor nyomorúságos állapotban vagy, mert újra kell növekedned.

A boldogság és az alázat együtt járnak mert az alázatos emberek egyben taníthatók is. Mindig azt kérdezik: „Hogyan lehetek jobb férj? Hogyan lehetek jobb barát? Hogyan lehetek jobb főnök? Hogyan követhetném jobban Jézust?”

„Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e? Ne sodródjatok azzal az árral, akik mindent biztosnak vesznek. Rendszeresen ellenőrizzétek magatokat. Első kézből kell megbizonyosodnotok arról, hogy a Jézus Krisztus bennetek van. Próbáljátok ki. Ha elbuktok a próbán, tennetek kell valamit!” (2Korinthus 13:5 MSG fordítás)

Beszéljetek róla:

• Hogyan növekedtél lelkileg az elmúlt évben? Mások is látják, hogy növekszel?
• Miért fontos, hogy egy kis csoport támogatása, akik arra törekszenek, hogy lelkileg növekedjenek?
• Miért gondolod, hogy a tanítható lelkű emberek boldogabbak?

„Ne légy a saját hasznod megszerzésének megszállottja. Feledkezz meg magadról, hogy segítő kezet tudj nyújtani." (Filippi 2,4 MSG fordítás)

Mindannyiunk boldogságának kiindulópontja az, hogy nem saját magunkra fókuszálunk. Ha csak saját magadra tudsz gondolni, akkor egy igazán nyomorult ember leszel. Ha igazán boldog akarsz lenni az életben, törődnöd kell a körülötted lévők igényeivel.

Pál ezzel kapcsolatban példaként mutatja be Timóteust a Filippi 2,20-21-ben: „Senki sem hasonlítható Timóteushoz, aki igazán foglalkozik veletek; mindenki más úgy tűnik, hogy a saját tervei miatt aggodalmaskodik és Jézus Krisztuséi miatt." (LB fordítás).

A legtöbb ember a saját tervei miatt aggódik és nem néz körbe, hogy másokkal mi a helyzet. A legtöbb ember nem úgy kel fel reggel, hogy az első gondolata az, hogy mi lehet valaki mással. A legtöbb ember a saját problémáival foglalkozik. És pontosan ez az oka annak, hogy a legtöbb ember boldogtalan!

Ha egy akarsz lenni a ritka, nagylelkű emberek közül, akkor változtatnod kell a nézőpontodon. Át kell helyezned a fókuszt saját magadról másokra. Ez nem olyan dolog, ami csak úgy jön magától, ezért ezt meg kell tanulnod.

Be kell vallanom, hogy mennyire elszomorított, hogy milyen sokszor tévesztettem szem elől azok szükségleteit, akiket szeretek, csak azért, mert nem figyeltem. Nem érdeklődtem irántuk. Nem helyeztem át a fókuszt saját magamról valaki másra a szobában. Azért mert nem figyeltem az ő igényeiket, le is maradtam róla. Ez pedig nagyon elkeserít.

Ahelyett, hogy az elszalasztott lehetőségek miatt keseregsz, inkább szándékosan ne magaddal foglalkozz, hanem mások szükségeivel. Azáltal, hogy másokat szolgálsz, megtalálod majd a boldogságot Isten szolgálatában.

„Ne légy a saját hasznod megszerzésének megszállottja. Feledkezz meg magadról, hogy segítő kezet tudj nyújtani." (Filippi 2,4 MSG fordítás).

Beszéljetek róla:

• Mi zavar meg abban, hogy mások szükségeire figyelj?
• Mit jelenthet azt, hogy feledkezz meg magadról?
• Milyen szükséget hanyagoltál el valaki más életében azért, mert túl elfoglalt voltál, vagy mert a saját problémáidra figyeltél? Mit tehetsz ma azért, hogy valaki más megsegítésére fókuszálhass?

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat." (Filippi 3:8, NLT fordítás)

Minden nap, amikor fölkelsz, emlékeztetned kell magad arra, hogy mi számít és mi nem számít. Ne vonják el a figyelmed az élet jelentéktelen, apró-cseprő dolgai.

Miért olyan fontos ez a szokás? Észrevetted, milyen könnyen elveszíted az örömödet apró dolgok miatt? Történik valami lényegtelen de bosszantó dolog, és már oda is a boldogságunk. Valaki bevág eléd az úton, amikor be akarsz kanyarodni, és máris elveszíted a jókedved. Esetleg rosszul áll a hajad, vagy egy ruha már nem jó rád, és elveszíted az örömödet. Az apró dolgok vannak ránk néha a legnagyobb hatással - pedig nem is igazán számítanak.

Pál ezt mondja a Filippi 3:7-ben: "Régen ezeket a dolgokat nagyon értékeseknek gondoltam, most viszont értéktelennek tartom őket amiatt, amit Krisztus tett."

Mi volt a legfontosabb dolog számodra, mielőtt találkoztál Jézus Krisztussal? A munkád? A karriered? A pénzkeresés? Esetleg egy randevú? Vagy szerettél volna népszerű lenni? Esetleg a biztonság vagy a hírnév?

Pál azt mondja, hogy azok a dolgok már nem számítanak ahhoz képest, hogy milyen öröm Jézust ismerni.

A mai világunk tele van csapdákkal, amik megakadályoznak abban, hogy ezt a szokást kifejlesszük magunkban. Naponta reklámok ezrei bombáznak, hogy nem vagy elég értékes, amíg meg nem veszed ezt vagy azt a terméket. A tévében minden hír úgy hangzik el, mintha az lenne a legfontosabb. Pedig nem az! Egy tegnapi újság már semmit nem ér. Az, hogy valami sürgős és azonnal kell, nem jelenti azt, hogy fontos is.

Meg kell kérdezned magadtól minden dologgal kapcsolatban a következőt: Mennyire fog ez számítani 100 év múlva? Ami miatt most aggódom, számítani fog holnap? Valószínűleg nem fog számítani, és még kevésbé számít az örökkévalóság szempontjából.

Az örökkévalóság fényében, azt szem előtt tartva kell élned.

Amerikában az emberek folyamatosan a jelentéktelen dolgokat hajszolják. Olyan dolgokért élünk, amelyek nem igazán számítanak. Ha szembe akarsz menni az árral, koncentrálj olyan dolgokra, amelyek aktuálisak is, de az örökkévalóság szempontjából is van értékük. Amikor az örökkévalóság szemszögéből nézed a dolgokat, akkor rájössz, hogy az, amiért most aggódsz, az örökkévalóságban nem számít. Ha így élsz, nem leszel feszült és ideges, és boldogabb ember leszel.

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat" (Filippi 3:8, NLT fordítás).

Minden nap gondolj arra, mi az, ami a legfontosabb.

Beszéljetek róla:

• Milyen apró dolgok miatt aggódsz mostanában, ami elrabolja az örömödet?
• Hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani azt, hogy Istent helyezzük a figyelmünk középpontjába és az örökkévalóság nézőpontjából lássuk a dolgokat?
• Mit tartottál a legfontosabbnak, amikor még nem hittél Jézus Krisztusban? Mit gondolsz erről most?