Hollókő 379 lakosú község, Szécsénytől délkeletre, 18 kilométerre fekszik. A tatárjárás után létesített erősség a Kocsis nemzetségbeli Illés család ősi fészke volt, később a Szécsényi család és leszármazottai a birtokosok. 1552-ben harc nélkül a törökök birtokába jutott, akik gyér számú őrséget állomásoztattak falai között. 1593-ban ostrom nélkül a magyarok kezére került. A török még kétszer rövid időre elfoglalta, de kiűzése után a vár hadi szerepe megszűnt. 1711-ben részben elbontották. A falu elzártsága miatt megőrzi a régi hagyományokat. A XIX-XX. századforduló viszonylagos gazdasági fellendülése után a legutolsó tűzvészből egységes formában épült fel 1910 után. Ebben az időben alakult ki a korábbi egyszerű helyett az a díszes népviselet, amelyet egészen a II. Világháborúig, módosításokkal ugyan, de őrzött a lakosság. A falu építészeti értékeit az 1950-es években fedezték fel, majd 1962-től védettséget élvez. Fokozatosan rendbe hozzák a védett faluközpontot, megindul az idegenforgalom. 1988-ban született meg a nevezetes UNESCO-határozat, ami minden bizonnyal új korszakot nyit a település történetében.
Hollókő legnagyobb nevezetessége az ófalu nagy részére kiterjedő, 55 védett épületet magába foglaló falurezervátum. A jellegzetes szerkezetű úgynevezett hadas településtípust jórészt megőrző, a tűzvész után is az építészeti hagyományokat követő újjáépítés következtében egyedülálló látványt nyújt. Házainak jelentős részében ma is laknak, másoknak új funkciókat találtak. A hollókői házak az útra merőlegesen állnak, hosszú, nyeregtetős épületek. Néhány kivételével azért természetesen akad, párhuzamos, illetve L alakú elrendezéssel. Néhány helyen láthatjuk a nagycsaládok egyvégtében felépített, egymást követő házait is, másutt a telek más részein húzták fel az újabb hajlékokat. Az egykori boronafalas építkezést, zsúpos fedést fokozatosan újabb építési anyagok váltották fel, de a megjelenés formai jegyei, az alaprajz hasonló volt. A ma látható házak kőfalúak, körültornácos épületek, az utca felől az első szoba alatt pincével, a tető csonkakontyos, deszkaoromzatos poltári cseréppel fedett. Tüzetesebb szemlélődéssel a kisebb építkezési különbségeket is felfedezhetjük.
A római katolikus temploma a XIX. század végén épült fatornyos épület, amely azonban szintén követte a hagyományokat méreteivel, elhelyezésével, tereinek kapcsolódásával. A rekonstrukció során ismét zsindellyel fedték be, a részletek eredeti szépségének visszaállítása mellett értékes régi tárgyak kerültek a templomba. A templombelső téglaburkolatot, új padokat, liturgikus teret kapott.
A falumúzeum háromhelységes régi épület, elöl nics tornáca, egyébként a falu többi házaira emlékeztet. A pitvarban látjuk a főzés, a házimunka emlékeit. Érdekes a füst elvezetésére szolgáló indófni. Az első helyiségben élt a gazda, feleségével és gyermekeivel. Korabeli 1926-ban festett asztalos bútorok, magasra vetett ágy áll itt, kékfestőből készült huzattal. A hegy felé van a kamra, az öreg szülők lakhelye és egyben tárolóhely.
Hollókő legnagyobb nevezetessége az ófalu nagy részére kiterjedő, 55 védett épületet magába foglaló falurezervátum. A jellegzetes szerkezetű úgynevezett hadas településtípust jórészt megőrző, a tűzvész után is az építészeti hagyományokat követő újjáépítés következtében egyedülálló látványt nyújt. Házainak jelentős részében ma is laknak, másoknak új funkciókat találtak. A hollókői házak az útra merőlegesen állnak, hosszú, nyeregtetős épületek. Néhány kivételével azért természetesen akad, párhuzamos, illetve L alakú elrendezéssel. Néhány helyen láthatjuk a nagycsaládok egyvégtében felépített, egymást követő házait is, másutt a telek más részein húzták fel az újabb hajlékokat. Az egykori boronafalas építkezést, zsúpos fedést fokozatosan újabb építési anyagok váltották fel, de a megjelenés formai jegyei, az alaprajz hasonló volt. A ma látható házak kőfalúak, körültornácos épületek, az utca felől az első szoba alatt pincével, a tető csonkakontyos, deszkaoromzatos poltári cseréppel fedett. Tüzetesebb szemlélődéssel a kisebb építkezési különbségeket is felfedezhetjük.
A római katolikus temploma a XIX. század végén épült fatornyos épület, amely azonban szintén követte a hagyományokat méreteivel, elhelyezésével, tereinek kapcsolódásával. A rekonstrukció során ismét zsindellyel fedték be, a részletek eredeti szépségének visszaállítása mellett értékes régi tárgyak kerültek a templomba. A templombelső téglaburkolatot, új padokat, liturgikus teret kapott.
A falumúzeum háromhelységes régi épület, elöl nics tornáca, egyébként a falu többi házaira emlékeztet. A pitvarban látjuk a főzés, a házimunka emlékeit. Érdekes a füst elvezetésére szolgáló indófni. Az első helyiségben élt a gazda, feleségével és gyermekeivel. Korabeli 1926-ban festett asztalos bútorok, magasra vetett ágy áll itt, kékfestőből készült huzattal. A hegy felé van a kamra, az öreg szülők lakhelye és egyben tárolóhely.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Szent Márton templomA fatornyos, zsindellyel fedett templom a falu jelképe, 1889-ben épült. A fából ácsolt torony egyetlen szög felhasználása nélkül készült.
A középkori községnek is volt temploma, amely a mai településtől kicsit távolabb állt. Ez a török dúlások során elpusztult, helyette állították a XIX. század végén a kőalapra, vályogból készült mai épületet. A ma is használatos kis templom padlóját vörös tégla burkolja, falait fehérre meszelték. Az épületet barnára pácolt, fából hasított zsindelytető fedi.
Berendezései közül említésre méltó egy, a Felvidékről származó Pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét.
A középkori községnek is volt temploma, amely a mai településtől kicsit távolabb állt. Ez a török dúlások során elpusztult, helyette állították a XIX. század végén a kőalapra, vályogból készült mai épületet. A ma is használatos kis templom padlóját vörös tégla burkolja, falait fehérre meszelték. Az épületet barnára pácolt, fából hasított zsindelytető fedi.
Berendezései közül említésre méltó egy, a Felvidékről származó Pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét.
Az amerikai püspöki konferencia elnöke, aki egy abortuszklinika előtt térdelve imádkozik az abortusz végetvetéséért, ritka, Európában ismeretlen kép. Az amerikai püspökök ezt a püspök-társukat választották új elnöküknek: Louisville érsekét, Msgr. Joseph Kurtz-t.
Ferenc pápának [?] Halottak napján a vatikáni grottákba tett látogatásával kapcsolatban jelent meg az olasz tradizionalistacattolico.blogspot.com honlapján egy hír:
Tegnap délután, a vatikáni grottákhoz tett látogatása során Bergoglio, hogy észrevetesse magát a kamerákkal [helyesebben: hogy a kameráknak, azaz a világnak megint valami akcióval/csemegével szolgáljon] egy szegény ártatlan kis ministránst nézett ki magának, aki kezeit összekulcsolva tartotta: [helyesebben: belépésekor az ajtóban álló kis ministráns imára kulcsolt kezeit szétválasztotta]: „Összeragadtak a kezeid?” (Ti si sono incollate le mani?) – kérdezte tőle, és szétnyitotta azokat. 
Szintén ezen a honlapon
A Katolikus Egyház megújulását szorgalmazó keresztények, a világ minden részéről, nyílt levélben fordultak Ferenc pápához és az általa felállított tanácsadó testület tagjaihoz. Ebben azt kérik, hogy a múlt héten közzétett (korábban 
KARANCSSÁG 
A vasárnapi Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa köszöntötte a jelen lévő zarándokcsoportokat, köztük a Rómában élő eritreai közösséget, akik Szent Mihály liturgikus ünnepére gyűltek össze a Szent Péter térre. Imájáról biztosította továbbá a közúti balesetek áldozatainak szentelt nap kezdeményezőit: folytassák megelőző munkájukat, mert az óvatosság és a szabályok betartása önmagunk és mások védelmének elsődleges formája.
