Karancsság 1178 lakosú község a 22-es főközlekedési út mentén Salgótarjántól 10 kilométerre, nyugatra fekszik.
Szalmatercs 502 lakosú község a 22-es főközlekedési út mentén Szécsénytől 11 kilométerre, északkeletre fekszik.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Kármelhegyi Boldogasszony kápolna
A községtõl kb. 3 km-re déli irányban a hegyek között szép helyen fekszik egy kegyhely. Az itteni Máriás-hódolat írásos emlékei 1866-ig vezethetõek vissza. A korabeli írott szöveg szerint 1866.június 6.-án egy 24 éves legénynek, a községben lakó Szakács Ferencnek ezen a helyen látomásai voltak. (Vidéki Tibor: Karancsság község története és népszokásai 1330-1945-ig). Az eseményrõl a "História Domus" is beszámol.
A Szentkút közelében, a hegy oldalába 1945-ben kõbõl építették ki az impozáns Leurdes-i barlangot. Méltó környezetbe helyezni a búcsújárás kegyhelyét: 1948-tól Miklósi László plébános igyekezett. A kutat az õ ittléte alatt mélyítették, és kövekkel rakták ki az oldalát. Ekkor történt, hogy a kútban óra ketyegéshez hasonló hangokat lehetett hallani. Az észlelt jelenségek vizsgálatára geológusok vállalkoztak, de természetes magyarázatot nem tudtak adni. (Berecz Sándor: Zarándokok könyve 1986. 104.old.). A barlangban két nagyméretû hársfából kifaragott, kb. 120 éves szobor látható: Szûz Máriát és Bernadettet ábrázolja. A barlanghoz 34 lépcsõ vezet fel. A grádicsokra a háborúban elesett hõsi halottak nevét vésték fel. Ma már ez nem látható.
A hely festõi környezetben van, aránylag könnyen megközelíthetõ még autóval is, ezért sokan keresik fel. Régebben búcsúval vonultak ki együtt, szinte az ország minden részébõl jöttek ide gyalogosan és busszal a hívek. Nagyboldogasszony ünnepe elõtti éjjelen virrasztva imádkoztak itt.
Évente két alkalommal hivatalosan is vannak szentmisék. Napjainkban május utolsó szombatján és júliusban, Karmel-hegyi Boldogasszony (júl.16) közelébe esõ szombaton. Maga Mindszenty József bíboros hercegprímás rendelte el a két zarándokmisét a magyarság bûneiért való engesztelés céljából.
http://bucsujaras.hu/karancssag/index.htm
Nepomuki Szent János kápolnaVan a településen, a mai Mikszáth utcában egy 18. századbeli, minden bizonnyal 1767-68-ból származó kápolna is, amely a hagyomány szerint Zách Felícián a község határában állott egykori várának a köveibõl épült. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnát a névadó szobra díszíti. 1767-ben épült Szily János plébános idejében a Bosnyáki Vár /kastély/ törmelékeibõl azzal a céllal, hogy itt szolgáltassák ki a keresztség szentségét, itt õrizzék a betegek szent útravalóját és hétköznapokon itt mutassák be a szentmisét.
A kápolna egyhajós torony nélküli építmény. Az oromzat fülkéjében a névadó - Nepomuki Szent János - szobra áll. A barokk fõbejárat fölött a homlokzaton a szentrõl megemlékezõ latin nyelvű felirat ún. kronogramma olvasható. Külön érdekessége, hogy ha a kiemelt betűket római számnak tekintve összeadjuk, megkapjuk a kápolna építésének évét: 1767-et.
Latin felirat:
SACERDOTIS PVRPVRATI
JOANNIS NEPOMVCENI
HONORIS PATRONI HONORI
ETEVERCETAE VENERATIONI
PERENATVRA
PIIS EXPENSIS SVRREXIT
Magyarul:
Jámbor adományból azért épült ez a kápolna,
Hogy maradandó emléket állítson a vértanú pap,
Magasztalt védõszent, Nepomuki Szent János
Dicsõségének és a jótevõ iránta érzett tiszteletének.
Bent két kõoltár található. A kissé keskenyebb szentélye szegmentívvel záródik. A fõoltár körforgású tobernákolum. 1963-64-ben felújították, majd 1990-91-ben újra renoválták.
KARANCSSÁG Szent István király templom
Az első látnivaló, amely már kilométerekrõl szembetűnik, az 1891-92-ben épült 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte.
Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal. Az 1688-as Canonica Visitáció már említi, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás őõoltárral. Az 1713-as Canonica Visitáció szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára, 2 harangja.A negyven évvel későbbi Canonica Visitáció /1753/ már arról beszélt, hogy a templomnak orgonája is létezett. 1753-ban a főoltárt ereklyékkel látták el. A következő Canonica Visitáció /1761/ már a méreteket is megemlítette. Eszerint a hossza: 30,20 m, szélessége: 6,72 m, magassága:6,60 m, torony 23,50 m beleterülete: 292 m2. Padozata téglákkal és arra való kövekkel volt kirakva. Az 1789-es Canonica Visitáció a berendezési tárgyak mellett pontos leírást ad a 3 oltárról is. A főoltár képe szent István királyt ábrázolta, két oldalon szent László és szent Imre árpádházi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült szobra és képe a következő feliratot tartalmazta: „Juxta prescriptam normale sub throno insurate”. Hevenyészett fordítás alapján: Általános előírás alapján oltalma alatt legyetek.A másik oltár assisi Szent Ferenc tiszetletére állítatott.
1796-ban a szentélyt meghosszabbították. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették. 1889.július 28-án tartották az utolsó Istentiszteletet a dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben 1890-ben lebontottak.
Az új templom építésére...
1890. április 20.-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 Ft gyűlt össze. A „Historia Domus” arról tudósított, hogy április 21-én :„Simon János Őeminenciája magas szóbeli rendeletével a kerületi esperes urat főtiszt. Bada Gábort megbízta, hogy egy új templom tervezetét és költségvetését neki felterjessze. Ő saját költségén még ez évben felépíti a templomot.” A lebontáskor befalazva találtak románkori faragványokat: 1 Agnus Dei-t, oroszlánfőt, párkányaztokat, románkori ablakot ajtókat. Ezek mellett még feliaratos köveket is találtak. Építési okmány nem került elő. Ezek valószínűvé teszik, hogy a régi templom a XII. vagy a XIII. században épült. A lebontás 5 hét és néhány napig tartott. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, 1 zabla, 1 török sarkantyú, régi pénzérmék, melyek közül a legrégebbi Johannes rex Hungariae feliratú - Zápolyai János XVI. század´) kerültek elõ.
A templom környéke évszázadok óta temető. 1891. január 23-án meghalt Simon János bíboros. Halála akadályozta a templom építését. 1891 májusában indultak meg az építési munkálatok. Júniusban történt meg az alapkő megáldása Bada Gábor kerületi esperes jóvoltából. 1891. június 22-én helyezték el az építési okmányt a torony falába a főajtótól jobbra. Jól zárható boldog szelencébe tették, a téglák közé falazták.
Az új templom neoromán stílusban épült Erhardt Viktor plébános idejében. Tervezője Elszner Ferenc magyar királyi mérnök volt. Építését Sztancsik Mihály szécsényi kőműves, Kozma József és fia Gábor szécsényi ácsok és Kratochvil Ferenc kiszelői asztalos mesterek vállalták. 1892-ben fejeződött be az „Isten házának” építése. A régi templomból több falrészt is beépítettek az újba. A főbejárat jobb oldalán látható egy XIII.századi faragvány melyen egy szent alakja dicsfénnyel valamint S.R.MANI-MON felirat töredék rajzolódik ki.
Az új templomot ...
1892-ben szentelték fel Szent István király tiszteletére. A főoltár képe azt a pillanatot ábrázolja, amint a magyarok első királya országát és koronáját felajánlja a Boldogságos Szűznek. A kép hátoldalán a következő felírás olvasható:
"Saját költségére és Isten dicsőségére ajánlotta Jekkel Veronika 1909 évben. A festő kilétére sajnos nincsen adat. A kép Benczur Gyulára emlékeztet, őneki van ilyen témájú festménye, de ez nem bizonyított. Lehetséges, hogy a festőművész- Benczur Gyula- tanítványáé a kép. (Az ismertetőt író hozzáfűzése)."
A diadalíven is két festmény látható, mindkettőt Jakobey Károly készítette 1889-ben. Az egyiken a jobboldalin, szent Bernadett és Szűz Mária a lourdes-i alkalmával, a másikon az Oltáriszentség előtt Alakoque szent Margit, a szent Szív tiszteletének kinyilatkoztatása alkalmával látható.
A templom korabeli liturgikus berendezései: a főoltár, a két mellékoltár - rajtuk Jézus szíve, illetve Mária szoborral - és a szószék tiroli mesterek fából készült alkotásai. A szószéket tartó oszlopon elmosódva a következő felirat olvasható: Größen.
Az új liturgikus bútorzatot az egykori karancssági káplán dr. Géczy János balassagyarmati hitoktató készítette 1975-ben. 1977-ben új alumínium lemez borítású toronysisak készült. A nyolcvanas évek elején /1982-83/ az elöregedett födém és fedélszék helyett újat kapott.
A templom harangjai
A toronyban két harang szól. A kisebbik a " Szent István király" 1981-ben Gombos Lajos harangöntőnél öntetett Őrbottyánban, az 1923-ban készült, de elrepedt elődje helyett. Rajta a felirat: " HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY
TÉGED MAGYAR KIVÁN". /ÚJRA ÖNTETTÉK AZ 1923-ban KÉSZÜLT HARANGOT KARANCSSÁGI HÍVEK GOMBOS LAJOS HARANGÖNTÕNÉL ÕRBOTTYÁNBAN 1981. ÉVBEN/.
A kis harang az egyvonalas oktáv gisz hangján szól, a nagy harang pedig a kis oktáv gisz hangján. A másik harang jóval régebbi. A "szent Ignác" -nak nevezett nagy harangot a napóleoni háborúban használt fegyverek anyagából 1800-ban öntötték Losoncon. Rajta a következő írás olvasható:
"IGNÁCNAK HIVATOM, MERT ANNAK SZENTELTEK,
AZÉRT SZÉP HANGOMAT NYUJTOM AZ EGEKNEK,
KARANTS SÁGI MEGYEHIVEK KÖLTSÉGÉVEL
ÖNTETTEM KIRÁLYI IGNÁTZ KÉRÉSÉVEL"
"TEOTONIDUM GALLOS ARMIS VINCENTIBUS
AEVO EXTITI LOYADALUM GLORIA JAMORE SONO
AU. XII. JANTE DEO FUSA PER ME BENIANIUM
STEPHANIDES
LOSONZINI AO 1800"
Fordítása: Teutonidum francia hadsereget legyőztem egykor. Loyolai dicsőséget hirdetem. Az úrnak 1800-as évében visszaöntve Losoncon Stephanides Benjámin által.
Hogy a harangok hogyan és mikor kerültek a településre azt nem lehet tudni. A Histori Domus már harangokról beszél. 1890. máj. 27-én eresztették le a harangokat. Az egyik harang már a nagyharang lehetett.
Az orgona
Karancsság ősi templomával kapcsolatban az 1753-as Canonica Vistacio arról számolt be, hogy a templomnak már orgonája is volt. Hogy milyen lehetett ez a hangszer, ki építette, mi történt vele, nincsen róla adatunk.
Az új templomnak az orgonáját 1911-ben építette Angster József és fia, pécsi orgonaépítő. Ez a hangszer a sorban a 777. (Magyar Egyházzene IV. évfolyam 1996/1997. 3. szám 351. oldal) 1 manuálos 10 regiszteres, pneumatikus, táskaládás. Az eredeti diszpozíciója:
Manual: Principal 8’ (láb), Bourdon 8’, Gamba 8’, Aeolin 8’, Fl Harmonique 8’, Fl Caspida 4’, Oktáv 4’, Mixtara 2 2/3 4 soros. Pedal: Subbass 16’, Cello 8’. Creseendoral kiépített. Az idők folyamán kisebb-nagyobb javítás, átalakítás történt. Az Aeolin 8’-as halk regiszterből Larigót 1 1/3 –as lett és Tromolóval bővült. A régi zajos motort felváltotta a Laukupft cég által gyártott orgonamotor. A 90-es évek végén intonálásra, portalanításra, hangolásra került sor. A sípanyaga jó, bár helyenként a nagysípok horganylemezbõl készültek. A pedál C-d’ hangterjedelmû a manuál C-f’’’-ig terjed.
A templomban többször volt orgonahangverseny.
A homlokzati sípokon 18 nevet lehet felfedezni. Valószínűleg azokról van itt szó, akik anyagiakban is támogatták az orgona ügyét.
A kápolna egyhajós torony nélküli építmény. Az oromzat fülkéjében a névadó - Nepomuki Szent János - szobra áll. A barokk fõbejárat fölött a homlokzaton a szentrõl megemlékezõ latin nyelvű felirat ún. kronogramma olvasható. Külön érdekessége, hogy ha a kiemelt betűket római számnak tekintve összeadjuk, megkapjuk a kápolna építésének évét: 1767-et.
Latin felirat:
SACERDOTIS PVRPVRATI
JOANNIS NEPOMVCENI
HONORIS PATRONI HONORI
ETEVERCETAE VENERATIONI
PERENATVRA
PIIS EXPENSIS SVRREXIT
Magyarul:
Jámbor adományból azért épült ez a kápolna,
Hogy maradandó emléket állítson a vértanú pap,
Magasztalt védõszent, Nepomuki Szent János
Dicsõségének és a jótevõ iránta érzett tiszteletének.
Bent két kõoltár található. A kissé keskenyebb szentélye szegmentívvel záródik. A fõoltár körforgású tobernákolum. 1963-64-ben felújították, majd 1990-91-ben újra renoválták.
KARANCSSÁG Szent István király templomAz első látnivaló, amely már kilométerekrõl szembetűnik, az 1891-92-ben épült 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte.
Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal. Az 1688-as Canonica Visitáció már említi, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás őõoltárral. Az 1713-as Canonica Visitáció szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára, 2 harangja.A negyven évvel későbbi Canonica Visitáció /1753/ már arról beszélt, hogy a templomnak orgonája is létezett. 1753-ban a főoltárt ereklyékkel látták el. A következő Canonica Visitáció /1761/ már a méreteket is megemlítette. Eszerint a hossza: 30,20 m, szélessége: 6,72 m, magassága:6,60 m, torony 23,50 m beleterülete: 292 m2. Padozata téglákkal és arra való kövekkel volt kirakva. Az 1789-es Canonica Visitáció a berendezési tárgyak mellett pontos leírást ad a 3 oltárról is. A főoltár képe szent István királyt ábrázolta, két oldalon szent László és szent Imre árpádházi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült szobra és képe a következő feliratot tartalmazta: „Juxta prescriptam normale sub throno insurate”. Hevenyészett fordítás alapján: Általános előírás alapján oltalma alatt legyetek.A másik oltár assisi Szent Ferenc tiszetletére állítatott.
1796-ban a szentélyt meghosszabbították. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették. 1889.július 28-án tartották az utolsó Istentiszteletet a dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben 1890-ben lebontottak.
Az új templom építésére...
1890. április 20.-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 Ft gyűlt össze. A „Historia Domus” arról tudósított, hogy április 21-én :„Simon János Őeminenciája magas szóbeli rendeletével a kerületi esperes urat főtiszt. Bada Gábort megbízta, hogy egy új templom tervezetét és költségvetését neki felterjessze. Ő saját költségén még ez évben felépíti a templomot.” A lebontáskor befalazva találtak románkori faragványokat: 1 Agnus Dei-t, oroszlánfőt, párkányaztokat, románkori ablakot ajtókat. Ezek mellett még feliaratos köveket is találtak. Építési okmány nem került elő. Ezek valószínűvé teszik, hogy a régi templom a XII. vagy a XIII. században épült. A lebontás 5 hét és néhány napig tartott. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, 1 zabla, 1 török sarkantyú, régi pénzérmék, melyek közül a legrégebbi Johannes rex Hungariae feliratú - Zápolyai János XVI. század´) kerültek elõ.
A templom környéke évszázadok óta temető. 1891. január 23-án meghalt Simon János bíboros. Halála akadályozta a templom építését. 1891 májusában indultak meg az építési munkálatok. Júniusban történt meg az alapkő megáldása Bada Gábor kerületi esperes jóvoltából. 1891. június 22-én helyezték el az építési okmányt a torony falába a főajtótól jobbra. Jól zárható boldog szelencébe tették, a téglák közé falazták.
Az új templom neoromán stílusban épült Erhardt Viktor plébános idejében. Tervezője Elszner Ferenc magyar királyi mérnök volt. Építését Sztancsik Mihály szécsényi kőműves, Kozma József és fia Gábor szécsényi ácsok és Kratochvil Ferenc kiszelői asztalos mesterek vállalták. 1892-ben fejeződött be az „Isten házának” építése. A régi templomból több falrészt is beépítettek az újba. A főbejárat jobb oldalán látható egy XIII.századi faragvány melyen egy szent alakja dicsfénnyel valamint S.R.MANI-MON felirat töredék rajzolódik ki.
Az új templomot ...
1892-ben szentelték fel Szent István király tiszteletére. A főoltár képe azt a pillanatot ábrázolja, amint a magyarok első királya országát és koronáját felajánlja a Boldogságos Szűznek. A kép hátoldalán a következő felírás olvasható:
"Saját költségére és Isten dicsőségére ajánlotta Jekkel Veronika 1909 évben. A festő kilétére sajnos nincsen adat. A kép Benczur Gyulára emlékeztet, őneki van ilyen témájú festménye, de ez nem bizonyított. Lehetséges, hogy a festőművész- Benczur Gyula- tanítványáé a kép. (Az ismertetőt író hozzáfűzése)."
A diadalíven is két festmény látható, mindkettőt Jakobey Károly készítette 1889-ben. Az egyiken a jobboldalin, szent Bernadett és Szűz Mária a lourdes-i alkalmával, a másikon az Oltáriszentség előtt Alakoque szent Margit, a szent Szív tiszteletének kinyilatkoztatása alkalmával látható.
A templom korabeli liturgikus berendezései: a főoltár, a két mellékoltár - rajtuk Jézus szíve, illetve Mária szoborral - és a szószék tiroli mesterek fából készült alkotásai. A szószéket tartó oszlopon elmosódva a következő felirat olvasható: Größen.
Az új liturgikus bútorzatot az egykori karancssági káplán dr. Géczy János balassagyarmati hitoktató készítette 1975-ben. 1977-ben új alumínium lemez borítású toronysisak készült. A nyolcvanas évek elején /1982-83/ az elöregedett födém és fedélszék helyett újat kapott.
A templom harangjai
A toronyban két harang szól. A kisebbik a " Szent István király" 1981-ben Gombos Lajos harangöntőnél öntetett Őrbottyánban, az 1923-ban készült, de elrepedt elődje helyett. Rajta a felirat: " HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY
TÉGED MAGYAR KIVÁN". /ÚJRA ÖNTETTÉK AZ 1923-ban KÉSZÜLT HARANGOT KARANCSSÁGI HÍVEK GOMBOS LAJOS HARANGÖNTÕNÉL ÕRBOTTYÁNBAN 1981. ÉVBEN/.
A kis harang az egyvonalas oktáv gisz hangján szól, a nagy harang pedig a kis oktáv gisz hangján. A másik harang jóval régebbi. A "szent Ignác" -nak nevezett nagy harangot a napóleoni háborúban használt fegyverek anyagából 1800-ban öntötték Losoncon. Rajta a következő írás olvasható:
"IGNÁCNAK HIVATOM, MERT ANNAK SZENTELTEK,
AZÉRT SZÉP HANGOMAT NYUJTOM AZ EGEKNEK,
KARANTS SÁGI MEGYEHIVEK KÖLTSÉGÉVEL
ÖNTETTEM KIRÁLYI IGNÁTZ KÉRÉSÉVEL"
"TEOTONIDUM GALLOS ARMIS VINCENTIBUS
AEVO EXTITI LOYADALUM GLORIA JAMORE SONO
AU. XII. JANTE DEO FUSA PER ME BENIANIUM
STEPHANIDES
LOSONZINI AO 1800"
Fordítása: Teutonidum francia hadsereget legyőztem egykor. Loyolai dicsőséget hirdetem. Az úrnak 1800-as évében visszaöntve Losoncon Stephanides Benjámin által.
Hogy a harangok hogyan és mikor kerültek a településre azt nem lehet tudni. A Histori Domus már harangokról beszél. 1890. máj. 27-én eresztették le a harangokat. Az egyik harang már a nagyharang lehetett.
Az orgona
Karancsság ősi templomával kapcsolatban az 1753-as Canonica Vistacio arról számolt be, hogy a templomnak már orgonája is volt. Hogy milyen lehetett ez a hangszer, ki építette, mi történt vele, nincsen róla adatunk.
Az új templomnak az orgonáját 1911-ben építette Angster József és fia, pécsi orgonaépítő. Ez a hangszer a sorban a 777. (Magyar Egyházzene IV. évfolyam 1996/1997. 3. szám 351. oldal) 1 manuálos 10 regiszteres, pneumatikus, táskaládás. Az eredeti diszpozíciója:
Manual: Principal 8’ (láb), Bourdon 8’, Gamba 8’, Aeolin 8’, Fl Harmonique 8’, Fl Caspida 4’, Oktáv 4’, Mixtara 2 2/3 4 soros. Pedal: Subbass 16’, Cello 8’. Creseendoral kiépített. Az idők folyamán kisebb-nagyobb javítás, átalakítás történt. Az Aeolin 8’-as halk regiszterből Larigót 1 1/3 –as lett és Tromolóval bővült. A régi zajos motort felváltotta a Laukupft cég által gyártott orgonamotor. A 90-es évek végén intonálásra, portalanításra, hangolásra került sor. A sípanyaga jó, bár helyenként a nagysípok horganylemezbõl készültek. A pedál C-d’ hangterjedelmû a manuál C-f’’’-ig terjed.
A templomban többször volt orgonahangverseny.
A homlokzati sípokon 18 nevet lehet felfedezni. Valószínűleg azokról van itt szó, akik anyagiakban is támogatták az orgona ügyét.
SZALMATERCS Szent Imre kápolnaA kápolna 2006. szeptember 2-án lett felszentelve.
