A templom középkori építmény felhasználásával készült, az 1811-es Canonica Visitatió szerint 1750-ben kezdték építeni, és 1760-ban szentelték fel. A kőkeret 1789-es évszáma átépítést jelöl. Huszártornya 1811-ben már létezett, ugyanekkor azonban még csak fa harangláb állt mellette. A barokk jellegű templom egyhajós, dél-észak tájolású. Egyszerű főhomlokzatán füles kőkeretben kétszárnyú ajtó, felette füles keretű, majd e felett szegmentíves ablak. Oromzata levágott, részben tégla, részben faanyagú huszártorony áll a tető felett. Oldalfalait ereszpárkány zárja le, a hajótól keskenyebb szentély nyolcszöges záródású. A belső tér kétszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a szentély belülről félkörös. A karzatot faragott faoszlopok tartják. Berendezéséből jelentős a főoltár és a rajta három sorban álló XVIII. századi szobrok. A sekrestye kilincse Fazola Henrik egri kovácsmester műhelyében készült. A négyzetes harangtorony a templom főhomlokzata előtt áll, egyemeletes, gerendatokos faajtaja, emeletén négy félköríves ablaknyílása van, sátortető fedi.



Barakk Szent Mihály és Szűz Mária kápolna

A kápolna szentelése 2007. augusztus 25-én történt. A szentelést Varga Lajos váci segédpüspök végezte,
A recski kényszermunkatábor büntető barakkjának mintájára épült. A kápolnát Kuklay Antal kanonok, körömi plébános építtette, aki éveken át raboskodott Márianosztrán.

A község húsz km-re fekszik Recsktől, ahol az egykori kényszermunkatábor helyén helyreállították a büntetőbarakkot. Ennek kicsinyített mása a kápolna. A gerendavázas, kívülről deszkákkal borított épületet belülről nyers téglákkal falazták, minden téglára egy-egy áldozat neve kerül.