Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Szajla - Terpes

2013. december 05. 07:19 - Andre Lowoa

Szajla 668 lakosú község Pétervásárától 10 kilométerre, dél-délkeletre fekszik.


Terpes 231 lakosú község Pétervásárától 8 kilométerre, délkeletre fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/7/




SZAJLA Szent Kereszt felmagasztalása templom




TERPES Szent Lőrinc vértanú-templom

A kápolna a XVIII. században épült.

Az új templomot 2012. november 10-én szentelte fel dr. Ternyák Csaba egri érsek.




komment

Sirok

2013. december 05. 07:19 - Andre Lowoa

Sirok 2080 lakosú község a Mátra északkeleti lábánál, a 24-es főközlekedési út mentén Egertől 19 kilométerre, nyugatra fekszik.
A község felett, 276 méter magasan épült a vár, amely 1320-ban már állt. Az alsóvár falrészei és a várkút is megtekinthető, a felsővárba pedig sziklába vájt folyosó vezet fel.

http://em.bloglog.hu/page/7/





Kőpusztai Szent László kápolna

 A templom 1996-ban épült.


 Szeplőtelen Fogantatás templom
komment

Tarnaszentmária

2013. december 05. 07:18 - Andre Lowoa

Tarnaszentmária 292 lakosú község a Mátra keleti lábánál, a Tarna partján, Egertől 18 kilométerre, keletre fekszik a 84-es/Kisterenye-Kál-Kápolna/ vasútvonal mentén.
Román stílusú a XI. században épült római katolikus templom, dongaboltozatos, kis altemplommal.

http://em.bloglog.hu/page/8/





Sarlós Boldogasszony templom

A templom XI. században épült. A XIX. században toldották hozzá a toronyrészt. Az ország legrégibb és legkisebb ma is működő temploma.
komment

Egerszólát

2013. december 04. 17:39 - Andre Lowoa

Egerszólát 1123 lakosú község Egertől 10 kilométerre, nyugatra fekszik.

http://em.bloglog.hu/page/8/




Nepomuki Szent János templom

A falu a Rábca-patak völgyében, az ún. Préda- és Farkashegyek között található, itt folyik a Szóláti-patak. Egerszólát neve 1248-ban Zowlat, 1310-ben Zolach formában szerepelt. Az oklevelek szerint Eger török ostromakor (1552) Szólát elpusztult, 1699-1701 között kezdett benépesülni. Községi pecsétlenyomata 1734-ből ismert. A községben több nemesi kúria épült: Vécsey-, Brezovay-, Ferenczy-, Beöthy-, Andránszky-kúria. Ezek közül sok pusztulásnak indult.
komment

Novaj

2013. december 04. 17:38 - Andre Lowoa

Novaj 1419 lakosú község Egertől 8 kilométerre, délkeletre fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/8/





Magyarok Nagyasszonya templom

Az eredeti templom az 1280-as években épülhetett, majd 1730-1746 között újjáépítették, kibővítették, új sekrestyét építettek. A II. világháborúban a visszavonuló németek felrobbantották. 1947-ben építették újjá.
komment

Ostoros

2013. december 04. 17:38 - Andre Lowoa

Ostoros 2399 lakosú község Egertől 4 kilométerre, délkeletre fekszik. 1950-ig Borsod megyéhez, majd 1950 után Heves megyéhez csatolták. Nevét az Ostoros patakról kapta, melyet már Anonymus is említ. Oklevelek tanúsága szerint 1332-ben az Wstaras Welgh /Ostoros-völgy/ helynevet említik. Ebben az időben a bélháromkúti apátság birtoka volt. I. Lajos király 1367-ben az Ostoros nevű apátsági birtokot újranépesítő jobbágyok részére háromévi adómentességet biztosított. A mai napig meghatározó jellegét a szőlő léte adta, melyet először 1446-ban az egri káptalan telepítette a falu határának jelentős részébe. Eger 1552 évi ostroma idején a törökök teljesen felégették. A megmaradt 12 jobbágy 1558-ban is még pincében lakott, házuk nem volt. 1566-67-ben Kara Dsófer hatvani bég ismételten elpusztította. A török pusztításának, zaklatásának következtében a bélapátfalvai apátság is elnéptelenedett, ekkor Ostoros a Szarvaskői püspöki vár tartozéka lett. Ismét datálódva szántóföldi gazdálkodás megszűnt, csak bortermelésből éltek a lakosok. Eger 1596 évi eleste után a kamara elzálogosította. 1638-ban Ostoros néptelen puszta, a határ Bárcay és Barius uraknál volt zálogban, tőlük Czeglédy Albert nagyprépost váltotta vissza. A birtokot 1700-ban az egri papnevelde kapta meg, s csak ezután 1715 körül kezdett ismét Ostoros benépesülni. Jellegzetessége sokáig a falunak a pincében kialakított lakás volt. A mai napig lehet még látni a pincesoron ezekből a “barlang-lakásokból”, amiket már csak emlékként őriznek. A török időből maradt emlék a “Csúnya munka” is. Darázskőből rakott megfigyelő állás, ahonnét a Tiszáig meg lehetett az Alföldet figyelni: A XV. században telepítet szőlő újra és újra fogant a község határában. Jelenleg is a szőlő és a bor termelés biztosítja Ostoros fő megélhetési lehetőségét. A termelői őslakosság mellett Eger város közelsége, a Bükk gyönyörű lankái és a kellemes környezet vonzza az ide települőket. Ennek következtében egyre inkább “alvó-településsé” válik Ostoros, a “kertvárosi” jelleg egyre jobban érvényesül a településen.
Több emelet magasságban épült pincerendszer nem kis gondot okoz, de a megmentése napjainkban is folyik, hiszen ezek is szinte országosan egyedülálló képződménybe vájt járatok is meghatározói az ostorosi kiváló minőségű boroknak.


http://em.bloglog.hu/page/8/



Szent István király templom

A templom 1724-ben épült barokk stílusban, és Mindenszentek tiszteletére szentelték. 1811-ben renoválták és kibővítették. Ma is látható formáját 1906-ban nyerte el, ekkor épült a két oldalhajó is.
komment

Noszvaj

2013. december 04. 17:38 - Andre Lowoa

Noszvaj 1674 lakosú község Egertől északkeletre, 6 kilométerre fekszik. A település kialakulásának jogos és alapos feltételezése arra az időre tehető, amikor még a birtokszerzés ás adományozás írásba rögzítése nagyon kezdetleges és hiányos volt Magyarországon. A kutatások szerint a honfoglalás idején ezen a környéken szláv eredetű települési foltok voltak, sőt a kutatások abban is megegyeznek, hogy a falu neve Neznap, Noznay is szláv személy névvel azonosítható, tehát ennek alapján feltételezhető és valószínű, hogy a település Árpád-korabeli, amelyről több kutató és történész is hasonlóan vélekedik. Ezt a tényt látszik igazolni az a körülmény is, hogy a földbirtokos személy nevéből alakult településnév jóval régebbi, mert a XII-XIII. századtól már inkább a település nevéből születtek a birtokosok nevei. Noszvajról, mint településről hiteles, okleveles forrás csak 1248-ból IV. Béla király idejéből ismerünk legkorábban. Viszont ezt a forrást, helyesebben az abban megjelölt időpontot nem fogadhatjuk el a településalapítási, vagy kialakulási idejét meghatározó és bizonyító okmánynak, hiszen az l248-as időpont, amely az okiratban szerepel nem a település kialakulásának, vagy birtokba adásának idejét, hanem annak IV Béla király által való megerősítését bizonyítja. Egyébként is ilyen megerősítő okirat 1261-ből és 1298-ból is ismeretes. Tudvalevő, hagy az egri püspökség alapító levelei, valamint az I. Szent István és I. Szent László királyok által adományozott birtokokat és jogokat bizonyító okiratok az 1241-es tatárdúlás idején elégtek, megsemmisültek. 1248-61 között Lampert püspök kérésére IV. Béla király az egri egyházmegye határainak, jogainak ás jövedelmeinek felsorolásával új királyi jogbiztosító és megerősítő okiratot hagyott jóvá. Tehát ez az okirat Noszvajra vonatkozóan csak az egri püspökség birtokos jogát bizonyítja, vagyis azt, hogy Noszvaj l248-ban villa episcopalis, (püspöki falu) de hogy mikortól, arról nem tesz említést az okirat.
A De –La-Motte-kastély késő barokk épület. Szepessy Sámuel kezdte építtetni, majd báró Vécsey Anna második férje, De-La-Motte császári ezredes fejezte be és festette ki. A tervezők minden bizonnyal Fellner Jakab és Povolnyi János voltak. A község feletti domboldalon levő épület egyemeletes, hátsó homlokzata földszintes. A kerítés kovácsoltvas kapuja, az oszlopokat díszítő egyszarvúak, a franciás előkertet övező oldalszárnyak biztosítják a megérkezés ünnepélyességét. Középrizalit, füzérdíszes ablakok, a manzárdtetőn vázák díszlenek. A földszinten levő Sala terrena szőlőlugasszerűen kifestve. Az emeleti előcsarnok freskói mitológiai témát dolgoznak fel és a görög szüreti mulatságot, bacchaniáliát ábrázol a művész. A római szoba díszítése Magyarországon egyedülálló, a madaras szoba freskóin közel 30 madárfaj ábrázolásában gyönyörködhetünk. A freskókat Kracker János Lukács, Zách János, Szikora György és Lieb Antal készítették. Az épülethez ízléses, modern épületszárny csatlakozik, nagyvonalú faburkolatos átjáróval. A kastélyt szépen gondozott park veszi körül. Őrházikó, rozárium és teraszos kilátó tartozik hozzá. Noszvaj jelentős emléke a 1889-ben épített kő falazatú, két háztartásos gazdaház. A lakóház jómódú gazda részére készült, kékre festett, érdekesen díszített zsalugáteres homlokzattal. Kőkeretes ablakai, kőkerítése, rácsos ajtaja van. Korabeli berendezés, a hátsó szobában reneszánsz mennyezeti fatábla, fafaragó és hátikosárfonó kiállítás tekinthető meg. A környező domboldalon többféle 3-4 méter, rizolittufából álló, kúp alakú képződmények találhatók. A kovásodott anyag ellenállt a lepusztulásnak, így jött létre az érdekes forma. A belevájt üregeket valószínűleg méhészkedésre használták.

http://em.bloglog.hu/page/8/



Szent Anna kápolna
komment

Felsőtárkány

2013. december 04. 17:38 - Andre Lowoa

Felsőtárkány 3213 lakosú bükki község, a 321-es/Felsőtárkány-Sziklaforrás-Stimeczház/ vasútvonal mentén Egertől 6 kilométerre, északkeletre fekszik. A falu felett magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erősség, a középkori várának nyoma is alig maradt. A közeli Barát-réten karthauzi kolostor emelkedett, amely a török időkben teljesen elpusztult. Közvetlenül a tó feletti területen már Mátyás király korában püspöki nyaralókastély állott. A barokk korban Barkóczy püspök építetett négytornyú kastélyt, melyet azonban puritán utóda lebontatott.
A római katolikus temploma késő barokk stílusú építmény. 1785-1793 között alkotta Francz József. Nagyméretű, órapárkányos, hagymasisakos homlokzati toronnyal rendelkező nagyméretű, egyhajós épület. Egyszerű a külső formája, belseje kétszakaszos, öblös hajóval, emeletes kórussal. Giacomo Adami és Giovanni Adami sokféle márványból faragta a templom igen szép fő- és mellékoltárát. A berendezés színvonalas barokk munka.


http://em.bloglog.hu/page/8/



Bűnbánó Szent Mária Magdolna Templom

A barokk templomot 1785-90 között építtette Eszterházy Károly. Az oltárokat 1793-ra készítette el Giacomo és Giovanni Adami, kőszobrait Mózer József faragta. Ide került a lebontott kastély kápolnájából az úrmutató és a kehely.

A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának azonban nyoma is alig maradt. A település első okleveles említése 1261-ből való. A XIV-XV. században még külön létezett Felsőtárkány és Alsótárkány is. 1330-1335 között karthauzi szerzetesek költöztek a faluba. A közeli Barát-réten emelt kolostoruk a török időkben teljesen elpusztult. Közvetlenül a tó feletti területen már Mátyás király korában püspöki nyaraló kastély állott. 1526 után előbb Felsőtárkányt, majd Alsótárkányt rombolták le a törökök. Később Alsótárkány ismét benépesült, de nevét Felsőtárkányra változtatta. A barokk korban Barkóczy püspök építtette a négytornyú kastélyt, melyet utóda lebontatott.
komment

Hevesaranyos

2013. december 04. 17:37 - Andre Lowoa

Hevesaranyos 721 lakosú község Egertől 21 kilométerre, északnyugatra fekszik.


http://em.bloglog.hu/page/9/




Keresztelő Szent János születése templom

A falu közepén álló egytornyos, későbarokk templom 1829-1831 között épült. Berendezése - bár a XIX. század első feléből származik, a klasszicista stílust képviseli.
komment

Egerbakta

2013. december 04. 17:37 - Andre Lowoa

Egerbakta 1560 lakosú község a 24-es főközlekedési út mentén Egertől északnyugatra, 9 kilométerre fekszik.
A római katolikus templom 1779-ben, barokk stílusban, Fellner Jakab tervei alapján épült.

http://em.bloglog.hu/page/8/




Alexandriai Szent Katalin templom

A barokk templom 1773-1775 között épült Francz József tervei alapján. Dísze az 1775-ben készült rokokó főoltár, Steinhauser Emil műve és a Kracker János Lukács által ugyanakkor festett főoltárkép.

A Szeplőtelen Szüzet ábrázoló olajkép Kovács Mihály alkotása, 1855-ből.

komment

A magyar törvények nem igazán büntetik az állatokkal szexelő embereket.

2013. december 03. 19:04 - Andre Lowoa

Míg más országokban börtön jár az állatszexért, a magyar törvények szerint csak pénzbüntetéssel járó szabálysértés, hiába küzdöttek a keményebb büntetésért az állatvédők – írta a Blikk. Először 2008-ban jeleztük a problémát a kormánynak, ám csak szabálysértésként büntetik – magyarázta a lapnak Szilágyi Gyula, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora.

Ennek köszönhetően Magyarországon forgatott állatpornóval van tele az internet és a szexshopok polcai, és több honlap, fórum és zárt csoport is alakult a témában – írta a lap. Szilágyi elmondása szerint „lehetetlen harc” az oldalak elleni küzdelmük. „Hiába figyelik az állatvédők rendszeresen ezeket az oldalakat, ahogy az egyiket letiltatjuk, egy újabb alakul helyette” – közölte a kurátor.

A minisztérium későbbre ígért tájékoztatást arról, hogy miért maradt ki az állatszex szankciója a Btk.-ból
(hir24)

komment

Megfizet, aki a szexért fizet

2013. december 03. 19:03 - Andre Lowoa

Catherine Deneuve fiatal háziasszonyt játszott A nap szépe című filmben: miközben a férje dolgozik, ő bordélyházban fogadja a vendégeket. A színésznő most közismert francia személyiségekkel (például Charles Aznavour énekessel) együtt írta alá a petíciót, amely határozottan tiltakozik a prostituáltak ügyfeleinek büntethetőségéről szóló törvényjavaslat ellen. „Anélkül, hogy támogatnánk vagy népszerűsítenénk a prostitúciót, elutasítjuk azok megbüntetését, akik prostituálják magukat, vagy akik az ő szolgáltatásaikat igénybe veszik. Annyit kérünk, hogy kezdődjön érdemi vita, előítéletek nélkül.”

Vita éppenséggel folyik, de az előítéletek és az érzelmek sem hiányoznak. A nők jogaiért felelős miniszter, Najat Vallaud-Belkacem így védte meg a szocialista kormány által beterjesztett jogszabályt: „Nem akarok olyan társadalmat, amelyben a nőknek ára van.” Erre licitált rá a törvényjavaslat egyik előterjesztője, Maud Olivier: „Hogyan lehet ragyogónak találni napi tíz-tizenöt behatolást, amelyet nyilvánvalóan gazdasági okokból rákényszerített prostituáltak szenvednek el?”

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot – a szavazás szerdán lesz –, Franciaország az egyik legszigorúbb szabályozással büszkélkedhet majd, amelyhez hasonló egyelőre Svédországban van érvényben. A rendszer egyszerű és elrettentő: ha valaki fizet a szexért, 1500 eurós (450 ezer forintos) pénzbírsággal sújtható. Másodszor, visszaesőként, immár a duplájával.

Sokszínű és érdekes is a prostitúciós törvényről zajló vita, mert megosztja a francia társadalmat és a politikai életet egyaránt – ráadásul nem a szokásos törésvonalak mentén. A kormányzó szocialistákon és a legnagyobb ellenzéki párton, a jobboldali UMP-n belül ugyanúgy találni ellenzőket és támogatókat. Guy Geoffroy konzervatív képviselő azzal érvelt a nagyobb szigor mellett: „Ügyfél nélkül nincs prostitúciós hálózat, és nincs emberkereskedelem. Ezek ellen harcolunk.”

Az emberkereskedő hálózatok valóban meghatározó szereplők: becslések szerint harminc-negyvenezer prostituált dolgozik Franciaországban, és (legalábbis a kormány adatai szerint) a kilencven százalékuk külföldről érkezett, mindenekelőtt Romániából, Kínából és afrikai országokból. A keményebb fellépést szorgalmazók így a szervezett bűnözés visszaszorítására hivatkoznak.

Másként látja a helyzetet a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó ötvenéves Sandra, aki már huszonöt éve árulja a testét Párizs belvárosában. Úgy érzi, hogy veszélybe sodorják a munkáját, miközben a maffiának kicsit sem ártanak. „Adót és tb-hozzájárulást fizetünk. Nem elég nagy a munkanélküliség, még a mi állásunkat is elveszik?” Elsősorban attól fél, hogy a pénzbírság miatt elmaradoznak az ügyfelek: „Magát a prostitúciót nem tiltják. Olyan ez, mintha azt mondanák, nyithatsz üzletet, de a vásárlók nem mehetnek be.”

Tüntetéseket tartottak már a párizsi nemzetgyűlés előtt a törvényjavaslat ellen és mellett is. Ha jóváhagyják is az új szabályozást, szakértők és szociális munkások arra figyelmeztetnek, hogy a prostituáltak élete nem sokat változik. Legfeljebb még jobban rejtőzködnek majd, hogy megvédjék az ügyfeleiket – akiktől a túlélésük függ.
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.12.03-i Népszabadságban olvasható.
NOL
komment

Szép új világ - kétszázan biztatták öngyilkosságra a férfit

2013. december 03. 17:52 - Andre Lowoa

Egy magát Stephennek nevező 20 éves férfi öngyilkosságot követett el szombaton, miközben ezt 200 ember követte élőben az interneten – írja a Daily Mail. A gyanú szerint kanadai férfi a 4chan anonim közösségi oldalon hirdette meg akcióját, amihez többen is csatlakoztak, és segítettek neki egy élő stream tető alá hozásában. Stephen ezután megvárta, amíg 200 ember feliratkozik az eseményre, majd elindította a közvetítést.

Bevett egy nagy adag gyógyszert és ráivott némi vodkát, majd tüzet rakott a szobája sarkában. Amikor már nagy volt a füst, bebújt az ágya alá. Közben már működött egy chatszoba is, amibe Stephent (azaz ottani nevén LOLdoge-t) is meghívták. A 200 néző persze teljesen kivetkőzött önmagából. Volt, aki bíztatta a fiút, akadt, aki a korlátozott stream miatt puffogott, mások pedig eleve hősként tekintettek rá, és kijelentették: egy hétig mindenkinél Stephen képe legyen a háttér.

Az őrületnek a kiérkező tűzoltók vetettek véget, akik kihúzták az ágy alól Stephent. Azt nem tudni, túlélte-e a füst- és gyógyszermérgezést. Az Anonymous hekkercsoport szerint egy pittsburgh-i fiúról van szó, míg mások szerint egy kanadai, ontariói egyetem tanulójáról van szó. Mindkét helyről jelentettek ugyanis aznap tüzet. Egy névtelen felhasználó pedig azt írta, Stephen azért akart öngyilkos lenni, mert a szülei kitagadták, óriási adóssága volt és a barátnőjét is sikerült megcsalnia. A kommentelő szerint a tűzoltók 20 perc alatt értek ki, a mentők pedig kórházba vitték a sebesült fiút, aki azóta gúnynevet is kapott a kegyetlen trolloktól: Pirítós Steve.

(velvet)

komment

Huszonöt kilós kereszttel a világ körül

2013. december 03. 07:05 - Andre Lowoa

A zarándoklat ma is szervesen hozzátartozik milliók életéhez, ám Lindsay Hamon sajátos módon folytatja ezt a hagyományt. A 61 éves szociális munkás huszonöt kilós keresztet cipel a vállán – 1987 óta.

Hamon a fából készült, keréken guruló kereszttel bejárta Nagy-Britanniát, és eljutott a világnak olyan távoli vidékeire is, mint Banglades, Nepál, India és Srí-Lanka. Az utóbbi 26 év alatt több mint 8000 kilométert tett meg.
– Szerény volt a kezdet: a Land’s Endtől Plymouthig mentem – mondja. – Néhány hónappal később Plymouthból Londonig gyalogoltam, majd körbejártam Írországot… Aztán Londonból elmentem Berlinbe, Berlinből Moszkvába, majd Berlinből Párizsba, aztán Szlovákiába és Magyarországra.

Azután indult útnak a kereszttel, miután egy közeli barátja elveszítette a hitét:

– Kitaláltam, hogy elgyalogolok a városába, ahol élt, és az út során minden nap imádkozom azért, hogy visszatérjen Istenhez. Nem vagyok biztos benne, hogy valaha is visszatalált hozzá, mindenesetre arra gondoltam, ha már gyalogolok, viszek magammal egy keresztet tanúságtételként.
– Bámulatos hatást váltott ki az emberekből, amikor megérkeztem az első városba. Egyesek megálltak az autójukkal, és odajöttek hozzám beszélgetni. Voltak, akik meghívtak egy pubba. Vadidegenek kérdezgettek: „Miért csinálod, mi a célod vele?” – meséli Hamon. Szerinte a kereszt megtöri a jeget, társadalmunkban ugyanis túl sok falat állítunk magunk köré: – Egyre inkább bezárkózunk saját kis világunkba… A legnagyobb probléma a magány, és hogy az emberek nem igazán hajlandók megosztani magukról bármit is – mondja.
A mostani már a harmadik keresztje, egy építőmunkás barátja készítette számára. – Az elsőt ellopták a readingi rockfesztiválon, a másodikat pedig néhány évvel ezelőtt az indiai vámőrség foglalta le – mondja.

Ugyan a kereszt három darabra szétszedhető és összecsavarozható, de még így is meglehetősen kacifántos vállalkozás átjutni vele egy repülőtéren. A hongkongi vámtisztek azt gondolták róla, hogy egykerekű bicikli.

Hamon sok megjegyzést kap a kerékre. – Fontoskodva odavetik nekem: „Jézus keresztjén nem volt kerék!” Ha minden alkalommal kapnék egy fontot, ahányszor valaki ezt mondja, már milliomos lennék.
A világ távoli vidékein, elszigetelt és nehezen járható tájain és terepein gyalogolni fizikailag igen megterhelő, vízhólyagokkal fizeti meg az árát. Mivel a kereszt miatt nem vihet magával hátizsákot, gondoskodnia kell arról, hogy mindent, amire csak szüksége lehet, bepakoljon az övére erősített apró táskákba: – Ha csak egyetlen dolgot kifelejtek, igen nehéz helyzetben találhatom magam. Emlékszem, egy alkalommal Bangladesben elfelejtettem magamhoz venni az elemlámpát. Teljes sötétségben gyalogoltam, s egyszer csak beleléptem egy gödörbe. Azt hittem, hogy eltört a bokám; ez igen gyorsan nagyon súlyos következményekkel járhatott volna.
Nagyon fontos a mentális összeszedettség is: – Néha teljesen magadra vagy utalva; például amikor Bulgáriában gyalogolva hosszú ideig nem jutsz ivóvízhez, és nagyon-nagyon szomjas vagy – mondja.
Hamon a világ különböző vidékeit járva drámaian eltérő reakciókkal találkozik. – Legtöbbször bámulatosan jól fogadnak, nyitottak, de időről időre előfordul, hogy megérkezem egy faluba, ahol tapintható a feszültség – mondja. – Van, hogy tudom, most megtehetem, hogy megállok és beszélgetek, máskor viszont tudom, hogy mennem kell tovább.
A városokban járva is kap hideget-meleget egyaránt: – Ahogy elindulok, máris a tűzzel játszom. Néha kedélyes megjegyzéseket kapok a taxisofőröktől, máskor egyesek goromba szitkokat szórnak rám, s van úgy, hogy biztatnak: „Bravó, öregem, csak így tovább!”

Gyerekként asztmája volt, és gyakran betegeskedett. Most – 61 esztendősen – csodálkozva tapasztalja, hogy erősebb, mint fiatalabb korában. Azt is elárulja, hogy a kereszthordozás óta sokkal mélyebb találkozásokban van része:

– Szinte olyan, mintha már-már pap vagy lelkész lennék, csakhogy kint az utcán, nem egy templom biztonságos falai között. Valójában igen sebezhető vagyok. Amikor éppen egy veszélyesebb lakótelepen vagy egy falun megyek keresztül, nem tudhatom, hogy vajon a lakói elfogadnak, vagy elutasítanak majd. Sebezhető vagyok, de egyben megközelíthető is – mondja.
Szeretne valamikor ellátogatni Kínába, Afrikába és Dél-Amerikába, és addig folytatja zarándoklatát a kereszttel, amíg csak erejéből telik: – Csak azt bánom, hogy nem korábban indultam el. Szeretném elvinni a keresztet olyan helyekre, ahová ritkán jutnak el az emberek. Szeretnék elmenni Kazahsztánba vagy Üzbegisztánba.
Lindsay Hamon with the cross
Falubeliek társaságában az északkelet-indiai Assam tartományban
Forrás: BBC News
Fordította: Szigeti-Cseke Zsuzsa
A címlakpen Lindsey Hamon 1987-ben, zarándoklata kezdetén
komment

Először házasodtak transzszexuálisok Argentínában

2013. december 03. 06:42 - Andre Lowoa

Először házasodtak transzszexuálisok Argentínában

Esküvő után a férj fogja megszülni a gyereket

Mindketten transzszexuálisok, azaz ellenkező neműnek érzik magukat, mint amilyen testben élnek, ám egyikük sem esett át nemátalakító műtéten. Így aztán a gyermekvállalás is csak egy furcsa csavarral lehetséges.

Transzszexuális pár már korábban is kötött házasságot Argentínában, ám olyanok még sosem, akik nem estek át a nemátalakító műtéten. Így állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy miközben egyikük lélekben férfinak érzi magát, biológiai értelemben nőnek számít, a "feleség" pedig az, akit első ránézésre a férjnek gondolnánk.

Az argentin törvényhozás úttörőnek számít a latin-amerikai országok közt a másság elfogadásának tekintetében: 2010-ben ők engedélyezték először a homoszexuálisok házasságát, majd két évvel később, tavaly újabb törvényt hoztak, hogy a transzneműek a biológiai jellemzőiktől függetlenül meghatározhatják, férfinak vagy nőnek érzik-e magukat és okmányaikat is ez alapján állítják ki azóta.

Alexis Taborda és Karen Bruselario, a most házasságot kötött pár mindkét tagja elmondta, hogy bár ellentétes neműnek tekintik magukat, mint amilyen testben élnek, egyikük sem vetette alá magát az átalakító műtétsorozatnak. A későbbi gyermekvállalás emiatt fordul meg: bár lelkileg Karen érzi magát férjnek, biológiailag mégis az ő teste alkalmas a gyermek kihordására, míg felesége, Alexis lesz a nemzőapa.

A pár múlt pénteken mondta ki a boldogító igent egy polgári szertartás keretében, de nem titkolják, hogy szeretnék Isten előtt is szentesíteni kapcsolatukat. Ehhez a pápa hozzájárulását kérték, de az e-mailben elküldött kérelemre ezidáig nem érkezett válasz.

komment

Az új egyiptomi alkotmány lehetővé tenné keresztény templomok építését

2013. december 03. 06:41 - Andre Lowoa

Ötven egyiptomi „bölcsből” álló bizottság feladata volt, hogy vizsgálja át az új egyiptomi alkotmány tervezett szövegét. December elsején jóváhagyták, a következő lépés a népszavazás lesz.

Az új alkotmány 247 cikkből áll, ebből 42 újonnan került be. A Murszi elnök idején érvényben lévő alkotmánytól eltérően az új okirat írásba foglalja a nem iszlám vallások szabad vallásgyakorlatát. December 3-án adják át a tervezetet Adly Mansour ideiglenes elnöknek, akinek egy hónapon belül népszavazásra kell bocsátania.

A SIR olasz katolikus hírügynökség Antonios Aziz Mina gízai kopt püspököt kérdezte arról, mit jelent az ország, és különösen a kisebbségek, köztük a keresztények számára a változás. A püspök szerint kemény munka nyomán pozitív eredmény született, a tervezet minden egyes cikkét legalább 75 százalékos többséggel fogadtak el a képviselők.

A saríára vonatkozó részekkel kapcsolatban hangsúlyozta: eddig is az szerepelt az alkotmányban, hogy a saríát, vagyis az iszlám jogot alapelvként kell alkalmazni. Voltak, akik alapelv helyett előírásra akarták ezt módosítani: ez azt jelentette volna, hogy a saría minden egyes mondata jogforrás lenne. Nem fogadták el ezt, a saría nem az egyetlen jogforrás, értelmezése az alkotmánybíróság feladata, nem pedig az al-Azhar egyetemé vagy a Korán-iskoláké.

Az új alkotmánytervezet nagyon fontos újdonsága, hogy lehetővé teszi keresztény templomok, istentiszteleti helyek építését. Korábban nem csak templomot, hanem egy kis imaszobát sem lehetett építeni. A püspök hozzátette, hogy a kisebbségek érdekének védelme nem csupán a kisebbségeket szolgálja, hanem az egész társadalmat, hiszen az alapvető emberi jogokat érinti.

A törvény kimondja, hogy civil embert nem ítélhet el katonai bíróság, kivéve, ha közvetlenül egy katonai létesítményre támad, vagy szolgálatát teljesítő katonát támad meg. Az alkotmánytervezet javasolja, hogy a politikai életben legyenek jelen nők, keresztények, fiatalok, munkásemberek, földművesek, fogyatékkal élők, bár azt nem szabja meg, hogy milyen arányban szerepeljenek a választási listákon.

Antonios Aziz Mina püspök bízik benne, hogy a nép elfogadja majd a tervezetet. Ezt követően pedig arra van szükség, hogy a politikai akarat az alkotmányba foglalt alapelvek szerinti törvényeket alkosson. Az egyiptomi alkotmány példaértékű lehet a környező országok számára is – zárta le a beszélgetést bizakodóan a gízai püspök.

Magyar Kurír
komment

Wass Albert - A Magyar Nemzet Hét parancsolata

2013. december 03. 06:38 - Andre Lowoa


 
 

Wass Albert

A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA

 

 

Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:

 


1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.

 

2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.

 

3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.

 

4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.

 

5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.

 

6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.

 

7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak.

 

Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
komment

Sánta János: Lélek és igazság

2013. december 02. 16:22 - Andre Lowoa

Létezik lelketlen igazságosság, és létezik igazságtalan lelkület is. Az egyik túl merev, a másik túl könnyelmű magatartást eredményez. Mindkettő helytelen.

A Mennyei Atyát Lélekben és igazságban kell imádnunk. Lélekben és Igazságban jutunk az Atyához. Az első Isteni Személy, az Atya küldi a második Isteni Személyt, aki az Igazság, és kettejük közös lelke a Szentlélek, aki J. feltámadása után tölti el az embert teljesen.

Személyek által imádjuk az Atyát, hogy személyes legyen imádásunk, azaz találkozzék személyünk Isten személyeivel. Ez az imádás túl van minden szabályszerű imádáson, és mindenféle intézményes vallásossági formán. Ezekre szükség van, de soha ne váljék megszokottá, hogy Isten partnerei lehetünk.

Többet ér egy nem hívő ember őszinte felsóhajtása Istenhez, mint egy hívőnek tartott ember szokásossá merevedett imája, amelyet talán csak azért mond el, hogy túl legyen rajta. Imádság-e az életem? Hagyom-e, hogy Isten még alakíthasson, vagy már kellően vallásosnak tartom magam? Ha a Szentlélek erejében imádkozom, akkor vagyok igaz mások felé is.

http://zarandok.hu/?m_id=47&m_op=view&id=773&sessid=KjkyMDE2NzgwMTM4NTk5NzYxODk2NTg3ODgz

komment

Nagyon különös fotók!!

2013. december 02. 12:55 - Andre Lowoa

A srácot felhívták, hogy menjen ki és nézzen az égre – Ezt fotózta le…

A sztori annyi, hogy a feltöltő barátjának az apukája kapott egy telefont a haverjától, hogy azonnal menjen ki a szabadba és nézzen az égre. Nem tudunk tudományos magyarázatot adni a látványos égi jelenségre, de biztosan csodálatos élmény lehetett átélni. Szerencsére fotók formájában mi is megtekinthetjük.  Elképesztő!

 
A0dsnoc XmqQuvu QJguJPe t4iFZ7u
komment

Horvátország nem buzul!

2013. december 02. 12:54 - Andre Lowoa

Az alkotmány módosításával kapcsolatos népszavazást tartottak Horvátországban. A referendum tétje az volt, hogy bekerüljön-e az alkotmányba az azonos neműek életközösségével kapcsolatos - homoszexuális részről pozitív - változtatás. A keresztény ország nem támogatja a szentségeket meggyalázó fajtalankodókat. A szavazatok feldolgozása után elmondhatjuk, hogy a horvátok nemet mondanak a buzulásra.

Hídfő.net | Horvátország nem buzul

Vass Csaba



Horvát népszavazás a józan ész mellett

Döntött Horvátország: a házasság egy férfi és egy nő közötti életközösség - ez kerül be a horvát alkotmányba. A vasárnapi népszavazáson a szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál a résztvevők 64,84 százaléka támogatta ezt.

A házasság egy férfi és egy nő közötti életközösségként meghatározott definíciója kerülhet be a horvát alkotmányba: a vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok harminc százalékos feldolgozottságánál a résztvevők 64,84 százaléka támogatta, míg 34,56 százaléka ellenezte az alkotmánymódosító javaslatot.

A szavazópolgárok vasárnap arról dönthettek, akarják-e, hogy az alkotmány a házasságot a keresztény felfogás szerinti, egy férfi és egy nő közötti életközösségként határozza meg.

Amennyiben a népszavazáson a többség igennel válaszol, akkor módosítják az alkotmányt, ezzel eleve kizárva az azonos neműek házasságának lehetőségét a jövőben.

A népszavazást a római katolikus egyház által támogatott csoportok kezdeményezték, miután sikerült 750 ezer aláírást gyűjteniük a 4,2 milliós lakosú országban.


MTI/Magyar Kurír

komment

Eger - 2013-07-03 09:40 szerda

2013. december 02. 07:16 - Andre Lowoa

Eger 57000 lakosú megyei jogú város a 24-es és 25-ös főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 87-es/Füzesabony- Eger- Putnok/ vasútvonal mentén fekszik. Eger és környékének területe már a legrégibb időkben is alkalmas volt emberi letelepedésre. A város mai területén az újabb kőkortól kezdve mutathatók ki az állandó letelepedés nyomai. A Nyugat-Bükk barlangjaiban az őskőkor középső szakaszából is találtak leleteket a régészek: a Cserépfalu közelében levő Subalyuk-barlangban kerültek napvilágra az őskőkor emberének csontvázmaradványai és eszközei. Az őskőkor későbbi szakaszának leleteit a Szilvásvárad közelében levő Istállóskői barlangban, továbbá a Felsőtárkány melletti Peskő-barlangban tárták fel. A középső kőkor régészeti hagyatékát sok helyen találták meg nemcsak a Bükk hegységben, hanem az Eger környéki dombvidéken is. A rézkorból viszonylag kevesebb, az ezután következő bronzkorból már jóval több lelet került elő Eger vidékén. Ugyanezt mondhatjuk el a korai vaskorról is. E korszak emberének sáncokkal megerősített települését, földvárát a felsőtárkányi Várhegyen nyomaiban ma is láthatjuk. A késői vaskor itteni emberéről már azt is gyaníthatjuk, hogy milyen népcsoporthoz tartozott: a Bükk völgyében kelta településnyomokat találtak. Időszámításunk első századaiban - amikor a Dunántúlon a rómaiak uralkodtak - ezen a vidéken a szarmaták, majd különböző germán törzsek laktak. Őket az avarok követték, majd a VIII. században szlávok is letelepedtek a mai város vidékén. A honfoglaló magyarság feltehetően már a X. század elején elért a mai Eger területére. Ezt a több helyen előkerült sírok tanúsítják. I. (Szent) István király (997-1038) Egerben püspökséget alapított. Valószínűleg még az ő életében kezdték meg a püspöki székesegyház építését a mai Vár-hegyen. Ez a legkorábbi templom azonban szinte nyomtalanul elpusztult. A templom mellett épültek fel a püspökök és a kanonokok lakóházai, ez alkotta a település magját. A XII. század végén új, nagyobb, háromhajós, román stílusú templom építésébe kezdtek, melynek jelentős maradványai ma is láthatók. A székesegyházban temették el az 1204-ben meghalt Imre királyt. A tatárjárás alatt, 1241-ben ez a település elpusztult. Ez után vehették körül falakkal, erődítették meg a mai Vár-hegyen az újraéledő települést. A megritkult magyar lakosság pótlására Franciaországból és Itáliából is jöttek telepesek Egerbe és környékére. A XIV. század folyamán Eger ipari és kereskedelmi központtá fejlődött; vásáraira messze környékről eljártak. Erre az időre tehetjük a szőlőművelés fellendülését is. Az ekkor vájt borospincék egy része máig fennmaradt. A XIV-XV. századi oklevelek tanúsága szerint vagy fél-tucat templom épült a mai Eger területén és ezek a templomok egy-egy kisebb, részben önálló település magját alkották. Annak, hogy egyesülve városi kiváltságokat szerezzenek, útját állotta a püspök földesúri hatalma. A XIV. század közepére esik a várbeli püspöki székesegyház első, gótikus stílusú átépítése. A XV. század második felében, Mátyás uralkodása alatt és az azt követő évtizedekben az egri püspökök - részben itáliai hatásra - nagy építkezésekbe kezdtek és pompázatos reneszánsz udvartartással vették körül magukat. Ebben az időben épült fel a várban a gótikus püspöki palota (ma múzeum) és hozzákezdtek a püspöki székesegyház gótikus stílusú megnagyobbításához. Mátyás király többször járt Egerben és Bonfini szerint 1468-ban országgyűlést is tartott itt. A jelentős építkezések nyilván előmozdították a város polgárosodását. Minden bizonnyal sok kőműves, ács, asztalos, lakatos dolgozott itt. A Bakócz-kódex és Estei Hippolit számadáskönyvei név szerint is megemlítenek egri ácsokat, üvegeseket, az általuk végzett munkával és az ezért járó díjazással egyetemben. A Dózsa-féle parasztháború során, 1514. júniusában a felkelők el akarták foglalni Eger városát, azonban június 21-én, majd július elején a nemesi seregek előbb Feldebrő, majd Maklár mellett megverték őket. A mohácsi vészt követő másfél évtized Eger számára meglehetősen zavaros korszak volt. Az egymással vetélkedő két király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthívei váltogatták egymást a város feletti uralomban. Miután Buda 1541-ben török kézre került, a vár birtokosa, Perényi Péter kancellár, és egyben Észak-Magyarország főkapitánya, nagyarányú erődítési munkákba kezdett. Az ország három részre szakadásával Eger és környéke a Habsburg-házi Ferdinánd király uralma alá került. Eger a végvári rendszer egyik legfontosabb láncszeme lett. A királlyal kötött megállapodás értelmében a püspök egyházi jövedelmének csak egyharmadát kapta kézhez, egyharmadát a vár építésére, egyharmadát pedig a katonák zsoldjának fizetésére fordították. 1548-ig - Perényi Péter megbízásából - Varkoch Tamás volt az őrség parancsnoka. Ő építtette a róla elnevezett kaput (ma a belső vár főbejárata) és megkezdte a belső és a külső vár fallal való különválasztását. Ezt a munkát Dobó István folytatta, aki 1548-ban lett Eger várának kapitánya. A külső vár falait még egy velük párhuzamosan futó palánkkal is megerősítette, befejezte a Tömlöc- és a Sándor-bástya építését a vár északi oldalán és a nyugati oldalon új bástyát is építtetett (Dobó-bástya). A vár északnyugati falait is megerősíttette, a belső várban ágyúdombokat emeltetett. Bár Ferdinánd császár 1547-ben békét kötött a törökkel, Dobó joggal számíthatott ostromra. A portyázó török csapatok 1548-50 között kifosztották az Eger határában fekvő felnémeti pálos és a tárkányi karthausi kolostort. A Mátra aljában fekvő községeket is sorra feldúlták. Amikor pedig 1551-ben Castaldo, Ferdinánd hadvezére bevonult Erdélybe, Szulejmán szultán döntő hadjáratra indult Magyarország ellen. A hadjárat irányításával Ahmed másodvezért bízta meg, és az ő körülbelül 60-70 ezer fős seregéhez csatlakozott még Ali budai pasa 10-12 ezer emberével. A két sereg együttes létszáma így 80 ezer ember lehetett. Eger várának védőiről pontos kimutatások maradtak fenn. A történészek kutatásai szerint a nőkkel és a gyermekekkel együtt sem érte el a várban tartózkodók száma a 2100 főt. Tehát a törökök túlereje mindenképpen legalább negyvenszeres volt. Dobó a veszélyt látva levélben kért erősítést a királytól, Miksa trónörököstől és Oláh Miklós egri püspöktől. Felhívását elutasították. Szeptember 14-én zárult be a török ostromgyűrű az egri vár körül. A legismertebb és legművészibb irodalmi feldolgozása a nagyszerű haditettnek Gárdonyi Gézától való. Az “Egri csillagok” az egykorú hiteles források alapján, de sok regényes motívummal átszőve írja le a vár védelmét, az ostromlók és ostromlottak sorsát, életét. Gárdonyi ugyan Egerben írta meg nagy történelmi regényét, de a várból, a várfalakból, bástyákból, kazamatákból jóval kevesebbet láthatott, mint mi manapság, hiszen a régészeti feltárások az ő művének megjelenése után - részben nyilván annak ösztönző hatására - indultak meg. A kortársak és az utókor méltán dicsőítette Dobót és vitézeit. A 40 napig tartó ostrom során súlyosan megrongálódtak a vár falai, bástyái. Természetesen nemcsak a vár, hanem a lábánál, az Eger patak két partján elterülő város is sokat fejlődött a XV. század folyamán. A polgári település a nagy ostrom előtt csak sárral tapasztott palánkfallal volt körülvéve. Ez, sőt a város házainak tekintélyes része is megrongálódott az ostrom során. A XVI. század második felében a lakóházakat, templomokat, középületeket helyreállították és a várost övező palánkfal helyett kőfalat húztak. A XVI. század második fele a legendássá vált végvári harcok kora. 1593-1595 között a császári haderő már szervezetten próbálta az ország törökök által megszállt részét felszabadítani. Átmenetileg el is értek kisebb sikereket és visszafoglalták Füleket, néhány Eger környéki kisebb várat, majd Törökszentmiklóst, Szarvast és Békést is. A török végvárakban viszonylag gyengébb őrség volt, és ha a császári haderő szervezett és összpontosított támadást indított volna, kellő tüzérséggel és anyagi erővel, talán megrövidíthette volna a török hódoltság idejét. 1595-ben azonban III. Mohamed lett a török szultán és ő a következő évben személyesen indult a Miksa főherceg vezette császári seregek ellen. Seregében az egykorú források szerint legalább 150000 katona volt. 1596. szeptember 3-án ért a török had Szolnokra és szeptember 21-22-én körülzárta Eger városát. Bár a városfal kőfallá átépítése ekkorra valószínűleg befejeződött, Nyáry Pál várkapitány a várost kiüríttette, hat napos ostrom után fel is adta és a várba vonult vissza. A várat ugyan az előző évtizedekben Ottavio Baldigara hadmérnök tervei alapján jelentősen megerősítették, de elképzeléseit csak részben hajtották végre, és így a külső vár védhetősége kétséges volt. Ágyú is nagyon kevés állt a védők rendelkezésére, 7000-en voltak (Dobó 2000 emberével szemben), s közülük 3400 kiképzett katona. Az Eger körülzárása előtti hetekben odairányított, idegen származású csapatokkal nőtt ekkorára a védősereg. Október 4-én a külső vár keleti falát egy akna súlyos megrongálta és ezért a védők, mintegy 500 halottat sebesültet hátrahagyva, a belső várba vonultak. Október 11-én a várőrség tagjai elhatározták, hogy a várat feladják. Mivel ezt a tisztek többsége és Nyáry Pál várparancsnok is ellenezte, őket letartóztatták, és a következő nap a vár átadásakor átadták őket a töröknek. Ezzel a török uralom Magyarország jelentős részén majd egy évszázadra állandósult. A török uralom Egerben 1596-tól 1687-ig tartott. Eger egy nagy kiterjedésű török tartomány, “vilajet” székhelye lett, élén egy pasával. A törökök helyreállították a vár erődrendszerét. Új kapuvédő bástyát is emeltek melyet ma is “Török-kert”-nek hívnak. Befejezték a várat körülvevő kőfal építését is. Az egykorú leírások és városképek, metszetek tanúsága szerint Eger török-mohamedán jellegű várossá lett. A keresztény templomokat mohamedán dzsámikká, mecsetekké alakították át és melléjük minareteket építettek. A mohamedán vallás előírja a rendszeres, rituális fürdést, mosakodást, ezért a törökök új fürdőket emeltek, melyek az egykorú leírások - elsősorban a “világutazó” Evlia Cselebi leírása - szerint igen díszes épületek voltak. Azt nem tudjuk biztosan, hogy keresztény templom működött-e Egerben a török hódoltság alatt, az azonban bizonyos, hogy keresztény hitéért senkit nem üldöztek. A törökök közép-európai terjeszkedésének gátat vetett Bécsnél elszenvedett 1683-as veresége, amikor sikertelenül próbálták a császári fővárost elfoglalni. A császári hadvezetőség joggal látta elérkezettnek az időt Magyarország egész területének visszafoglalására. Az egyesült keresztény seregek fővezére Lotharingiai Károly volt, akinek csapatában igen sok magyar is harcolt. Az egyesült keresztény seregek Budát 1686. szeptember 2-án, Eger várát 1687. december 17-én foglalták el. A császári hadvezetőség nem az ostrom, hanem a kiéheztetés módszeréhez folyamodott. A kiéheztetett törökök hosszas alkudozás után átadták a várat és bántatlanul elvonulhattak. A visszafoglalt Egerben bárki letelepedhetett, polgárjogot szerezhetett és olcsón házat is vásárolhatott. Egert I. Lipót király 1688. augusztus 6-án “szabad királyi város” rangjára emelte. Városi polgárnak lenni sok előnnyel és kiváltsággal járt. Korai volt azonban a mintegy 1000-1500 főnyi lakosság öröme; a püspök és a káptalan visszakövetelte régi jogait és Eger 1694-ben ismét püspöki fennhatóság alá került. Mivel a magyar lakosok jó része kálvinista hajdú volt, közülük sokan elhagyták a várost. A görögkeleti vallásúak közül is sokan elköltöztek, így Eger lakosságának száma a becslések szerint az 1695-ös házösszeírás és az 1704-es jezsuita helyi rendtörténeti feljegyzés között nem emelkedett, sőt, inkább csökkent. Az ipar és a kereskedelem viszonylagos gazdasági jólétet biztosított; ennek bizonyítéka, hogy 1701-ben Egerre 4619 forint adót róttak míg Budára csak 3940-et, Pestre meg éppen csak 1979 forintot. A törököknek az országból való kiűzése után az udvari haditanács a magyarországi várak fenntartására szánt összeget fölöslegesnek ítélte. Attól is tartottak, hogy a várak a kuruc felkelők számára támaszpontul szolgálhatnak. Ezért 1702 június végéig a külső várat lényegében fel is robbantották. A belső várat pénz hiánya miatt nem pusztították el, közben kitört Rákóczi-szabadságharc során meg is erősítették. Bercsényi Miklós 1703. november 5-én kurucaival elfoglalta a város polgári települését, és a magyarok többsége felesküdött Rákóczira. Mivel a császáriak nem kaptak külső segítséget, az egri várat 1705. január 2-án átadták a kurucoknak. Rákóczi, aki a következő években sokat tartózkodott Egerben, szilárdan támaszkodhatott az ottani kuruc katonákra, sőt Telekessy püspökre is. Rákóczi csapatai 1708. augusztus 3-án Trencsénben súlyos vereséget szenvedtek és ezzel végetért győzelmi sorozata. Eger várát ekkor még szilárdan kézben tartotta, falait meg is erősíttette, a következő évben a puskapor-őrlő malmot is helyreállították. 1709 novemberében azonban a labancok megszállták Eger városát, de a várat Rákóczi hívei nem adták fel. Azt csak 1710. december 8-án foglalták a császári csapatok. A város a szabadságharc küzdelmei során megrongálódott, lakosait az 1708-1709. évi pestis tizedelte meg. XVIII. század tízes-húszas éveiben nagyobb arányokban indult meg az áramlás a városba. Más magyar városokból jöttek, főként iparosok Egerbe, és sok német, szerb, bosnyák és horvát is letelepedett itt. A becslések szerint Egernek 1725-ben mintegy 6000, 1750-ben mintegy 10000 lakosa lehetett. A város XVIII. századi újjáépítése - a kor uralkodó ízlésének megfelelően - barokk stílusban folyt. Ilyen stílusban fejeződött be 1727-re a mai főszékesegyház helyén állott középkori gótikus templom, majd török dzsámi helyreállítása. Az új püspöki székesegyház közelében épültek fel a mai Kossuth Lajos utca díszes kanonoki házai. A különböző szerzetesrendek, a trinitáriusok, minoriták, ciszterciták, szerviták is egymás után építették barokk stílusú templomaikat, kolostoraikat. A XVIII. század folyamán épült fel - először egy- majd kétemeletesre - az új püspöki palota a székesegyház mellett. A püspökök a század folyamán Eger környékén nyaralókastélyt is emeltettek. Az 1740-es években fejeződött be a Foglár György által alapított jogi főiskola építése (ma Kossuth Lajos u. 8.), 1756-ra épült fel a szintén barokk stílusú Megyeháza (Kossuth L. u. 9.). A barokk kori épületek a copf stílusúakkal együtt határozták meg a XVIII. századi városképét, ezek teszik ma is egyik legfontosabb műemléki városá. 1763 és 1785 között már copf stílusban épült fel az eredetileg egyetemnek szánt Líceum mely országos vonatkozásban is kiemelkedő műemlék. A középületekkel együtt természetesen a lakóházak száma is egyre szaporodott, hiszen a város lakossága a XVIII. század elejétől a század végéig több mint négyszeresére nőtt. 1787-ben 17 083 lakosa volt és az ország hatodik legnagyobb városa lett. A város XVIII. századi barokk arculatát az itáliai, elsősorban a római barokk stíluson nevelődött egri püspökei alakítják ki. Közülük legnagyobb szerepe Telekessy Istvánnak (1699- 1715), Barkóczy Ferencnek (1745- 1761) és főként Eszterházy Károlynak (1762-1799) volt. Ez utóbbi volt a copf stílusú Líceum építtetője. Szemben - a rossz állapotban levő Szent Mihály-templom helyén -hatalmas püspöki székesegyházat szándékozott építeni. Ehhez - szintén a Rómában látható városi térkialakítások hatására - impozáns lépcsősor vezetett volna. A székesegyház terve azonban csak Pyrker János László (1826-1847) érseksége alatt valósult meg, a megváltozott korízlésnek megfelelően klasszicista stílusban. Az 1831-1836 között felépült monumentális templom - bár főleg oldalhomlokzatának arányai vitathatók - Magyarország egyik jelentős klasszicista műemléke. A klasszicista stílus egyébként nem sok emléket hagyott maga után Egerben és ezek a szerényebb épületek szerencsére nem is bontják meg a védett történelmi városmag barokk - copf jellegét. A XIX. század első éveiben helyi természeti katasztrófák érték a várost. 1800. augusztus 23-án tűzvész következtében a belvárosnak körülbelül a fele leégett. 1801. december 3-án pedig leomlott a vár déli fala és az alatta levő házak közül többet romba döntött. 1804. augusztus 9-én Eger érseki székhely lett. Ez azonban nem járt gazdasági előnyökkel, sőt az egyházmegye területéből kiszakították a kassai és a szatmári püspökséget, így az egri érsekség területe csökkent. Az évszázados küzdelem Eger szabad királyi várossá nyilvánításáért a XIX. század első felében tovább folytatódott. A városi elöljáróság 1812-ben az országgyűléshez fordult ezzel a kérelmével, hiába. Keményen védelmezte földesúri jogait Pyrker érsek, aki 1826-tól állt az érsekség és egyben a vármegye élén. Érseksége kezdetén, 1827. augusztus 26-án tűzvész következtében a belváros nagyobbik fele leégett és súlyosan megrongálódott a cisztercita és a minorita templom is. Négy évvel később a kolerajárvány ragadott el a városban több, mint 200 embert. Az 1848-49-es szabadságharcban Eger lakosai nagy lelkesedéssel vettek részt és máig büszkék Kossuth szavaira: “Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet a hazafiságot.” A szabadságharc elbukása ellenére a forradalom egyes polgári demokratikus vívmányai megmaradtak, a jobbágyságot az országban már nem lehetett visszaállítani. Eger lakosai is kikerültek az egri érsek földesúri fennhatósága alól. Ez jogilag 1854-ben következett be, amikor az érsek és a főkáptalan 50 ezer ezüst forint készpénz lefizetése ellenében lemondott a feudális előjogokról (például a borkilencedről) és a város tulajdonába kerültek a polgárok által addig csak haszonbérletbe vett legelők. Eger jogállását az 1886. évi XXII. törvénycikk szabályozta és rendezett tanácsú városnak nyilvánította. A szabad királyi város státusát tehát most sem érte el. A város meglehetősen visszamaradt a fejlődésben. 1787-ben, mint említettük, több mint 17000 lakosával az ország hatodik legnagyobb városa volt; 1869-ben viszont még mindig csak 19150 lelket számlált és ekkor már csak a huszadik helyet foglalta el a városok sorában. Eger kívül esett mind a közúti, mind a vasúti fő közlekedési útvonalakon. Gyárak, ipartelepek itt nem létesültek és így a kapitalista fejlődésben is hátramaradt. Ráadásul az 1888. évi filoxéra-járvány a szőlőkben is nagy pusztítást okozott, és ez hosszú évtizedeken át kihatott a lakosság gazdasági helyzetére. A városban tőkehiány és egyéb problémák miatt tönkrement a cukorgyár, a nagyobbik gőzmalom, a kályhagyár. Csak 1894-ben indult meg a termelés a ma is működő, természetesen többszörösen átalakított és kibővített dohánygyárban. A gazdasági helyzet javításának egyik alapfeltételeként már az 1860-as években vasúthoz akarták juttatni a várost. 1872-ben végre elkészült a Budapest-Miskolc fővonalból kiágazó Füzesabony - Eger közti szárnyvonal, de meghosszabbítására Putnokig csak 1908-ban került sor. Az I. Világháború után nehezen indult meg a gazdasági élet. Csak 1925-től kezdtek nagyobb középítkezésekbe, melynek során több iskola, valamint a sportuszoda, a főposta, a Korona-szálló, a református templom, a Siketnéma Intézet és a pénzügyi palota épült fel. A két Világháború közötti időszak legfontosabb egri beruházása a vízvezeték- és a csatornahálózat kiépítése volt. Ekkoriban újították fel a mai Érsekkertet, és megkezdték a város délkeleti részén az ún. Csákó városrész, valamint a 25. számú országút mentén a Lajosváros - közhasználatú nevén “Kanada” - kiépítését. Ebben az időszakban vált Eger idegenforgalmi központtá. Azt elsősorban Gárdonyi Géza történelmi regénye, az “Egri csillagok” által felkeltett érdeklődésnek köszönhette. A dicső emlékezetű várból azonban nagyon kevés volt látható és csak társadalmi alapon indult meg néhány lelkes tanár vezetésével 1925-ben a vár feltárása. A város lakói a második Világháború során egyre nehezebb helyzetbe kerültek, de bombázástól nem szenvedtek. 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomás épületét és felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok rövid közelharc után, november 30-án foglalták el a várost.


http://em.bloglog.hu/page/8/
komment
süti beállítások módosítása
Mobil