Noszvaj 1674 lakosú község Egertől északkeletre, 6 kilométerre fekszik. A település kialakulásának jogos és alapos feltételezése arra az időre tehető, amikor még a birtokszerzés ás adományozás írásba rögzítése nagyon kezdetleges és hiányos volt Magyarországon. A kutatások szerint a honfoglalás idején ezen a környéken szláv eredetű települési foltok voltak, sőt a kutatások abban is megegyeznek, hogy a falu neve Neznap, Noznay is szláv személy névvel azonosítható, tehát ennek alapján feltételezhető és valószínű, hogy a település Árpád-korabeli, amelyről több kutató és történész is hasonlóan vélekedik. Ezt a tényt látszik igazolni az a körülmény is, hogy a földbirtokos személy nevéből alakult településnév jóval régebbi, mert a XII-XIII. századtól már inkább a település nevéből születtek a birtokosok nevei. Noszvajról, mint településről hiteles, okleveles forrás csak 1248-ból IV. Béla király idejéből ismerünk legkorábban. Viszont ezt a forrást, helyesebben az abban megjelölt időpontot nem fogadhatjuk el a településalapítási, vagy kialakulási idejét meghatározó és bizonyító okmánynak, hiszen az l248-as időpont, amely az okiratban szerepel nem a település kialakulásának, vagy birtokba adásának idejét, hanem annak IV Béla király által való megerősítését bizonyítja. Egyébként is ilyen megerősítő okirat 1261-ből és 1298-ból is ismeretes. Tudvalevő, hagy az egri püspökség alapító levelei, valamint az I. Szent István és I. Szent László királyok által adományozott birtokokat és jogokat bizonyító okiratok az 1241-es tatárdúlás idején elégtek, megsemmisültek. 1248-61 között Lampert püspök kérésére IV. Béla király az egri egyházmegye határainak, jogainak ás jövedelmeinek felsorolásával új királyi jogbiztosító és megerősítő okiratot hagyott jóvá. Tehát ez az okirat Noszvajra vonatkozóan csak az egri püspökség birtokos jogát bizonyítja, vagyis azt, hogy Noszvaj l248-ban villa episcopalis, (püspöki falu) de hogy mikortól, arról nem tesz említést az okirat.
A De –La-Motte-kastély késő barokk épület. Szepessy Sámuel kezdte építtetni, majd báró Vécsey Anna második férje, De-La-Motte császári ezredes fejezte be és festette ki. A tervezők minden bizonnyal Fellner Jakab és Povolnyi János voltak. A község feletti domboldalon levő épület egyemeletes, hátsó homlokzata földszintes. A kerítés kovácsoltvas kapuja, az oszlopokat díszítő egyszarvúak, a franciás előkertet övező oldalszárnyak biztosítják a megérkezés ünnepélyességét. Középrizalit, füzérdíszes ablakok, a manzárdtetőn vázák díszlenek. A földszinten levő Sala terrena szőlőlugasszerűen kifestve. Az emeleti előcsarnok freskói mitológiai témát dolgoznak fel és a görög szüreti mulatságot, bacchaniáliát ábrázol a művész. A római szoba díszítése Magyarországon egyedülálló, a madaras szoba freskóin közel 30 madárfaj ábrázolásában gyönyörködhetünk. A freskókat Kracker János Lukács, Zách János, Szikora György és Lieb Antal készítették. Az épülethez ízléses, modern épületszárny csatlakozik, nagyvonalú faburkolatos átjáróval. A kastélyt szépen gondozott park veszi körül. Őrházikó, rozárium és teraszos kilátó tartozik hozzá. Noszvaj jelentős emléke a 1889-ben épített kő falazatú, két háztartásos gazdaház. A lakóház jómódú gazda részére készült, kékre festett, érdekesen díszített zsalugáteres homlokzattal. Kőkeretes ablakai, kőkerítése, rácsos ajtaja van. Korabeli berendezés, a hátsó szobában reneszánsz mennyezeti fatábla, fafaragó és hátikosárfonó kiállítás tekinthető meg. A környező domboldalon többféle 3-4 méter, rizolittufából álló, kúp alakú képződmények találhatók. A kovásodott anyag ellenállt a lepusztulásnak, így jött létre az érdekes forma. A belevájt üregeket valószínűleg méhészkedésre használták.
A De –La-Motte-kastély késő barokk épület. Szepessy Sámuel kezdte építtetni, majd báró Vécsey Anna második férje, De-La-Motte császári ezredes fejezte be és festette ki. A tervezők minden bizonnyal Fellner Jakab és Povolnyi János voltak. A község feletti domboldalon levő épület egyemeletes, hátsó homlokzata földszintes. A kerítés kovácsoltvas kapuja, az oszlopokat díszítő egyszarvúak, a franciás előkertet övező oldalszárnyak biztosítják a megérkezés ünnepélyességét. Középrizalit, füzérdíszes ablakok, a manzárdtetőn vázák díszlenek. A földszinten levő Sala terrena szőlőlugasszerűen kifestve. Az emeleti előcsarnok freskói mitológiai témát dolgoznak fel és a görög szüreti mulatságot, bacchaniáliát ábrázol a művész. A római szoba díszítése Magyarországon egyedülálló, a madaras szoba freskóin közel 30 madárfaj ábrázolásában gyönyörködhetünk. A freskókat Kracker János Lukács, Zách János, Szikora György és Lieb Antal készítették. Az épülethez ízléses, modern épületszárny csatlakozik, nagyvonalú faburkolatos átjáróval. A kastélyt szépen gondozott park veszi körül. Őrházikó, rozárium és teraszos kilátó tartozik hozzá. Noszvaj jelentős emléke a 1889-ben épített kő falazatú, két háztartásos gazdaház. A lakóház jómódú gazda részére készült, kékre festett, érdekesen díszített zsalugáteres homlokzattal. Kőkeretes ablakai, kőkerítése, rácsos ajtaja van. Korabeli berendezés, a hátsó szobában reneszánsz mennyezeti fatábla, fafaragó és hátikosárfonó kiállítás tekinthető meg. A környező domboldalon többféle 3-4 méter, rizolittufából álló, kúp alakú képződmények találhatók. A kovásodott anyag ellenállt a lepusztulásnak, így jött létre az érdekes forma. A belevájt üregeket valószínűleg méhészkedésre használták.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szent Anna kápolna
