Ötven egyiptomi „bölcsből” álló bizottság feladata volt, hogy vizsgálja át az új egyiptomi alkotmány tervezett szövegét. December elsején jóváhagyták, a következő lépés a népszavazás lesz.
Az új alkotmány 247 cikkből áll, ebből 42 újonnan került be. A Murszi elnök idején érvényben lévő alkotmánytól eltérően az új okirat írásba foglalja a nem iszlám vallások szabad vallásgyakorlatát. December 3-án adják át a tervezetet Adly Mansour ideiglenes elnöknek, akinek egy hónapon belül népszavazásra kell bocsátania.
A SIR olasz katolikus hírügynökség Antonios Aziz Mina gízai kopt püspököt kérdezte arról, mit jelent az ország, és különösen a kisebbségek, köztük a keresztények számára a változás. A püspök szerint kemény munka nyomán pozitív eredmény született, a tervezet minden egyes cikkét legalább 75 százalékos többséggel fogadtak el a képviselők.
A saríára vonatkozó részekkel kapcsolatban hangsúlyozta: eddig is az szerepelt az alkotmányban, hogy a saríát, vagyis az iszlám jogot alapelvként kell alkalmazni. Voltak, akik alapelv helyett előírásra akarták ezt módosítani: ez azt jelentette volna, hogy a saría minden egyes mondata jogforrás lenne. Nem fogadták el ezt, a saría nem az egyetlen jogforrás, értelmezése az alkotmánybíróság feladata, nem pedig az al-Azhar egyetemé vagy a Korán-iskoláké.
Az új alkotmánytervezet nagyon fontos újdonsága, hogy lehetővé teszi keresztény templomok, istentiszteleti helyek építését. Korábban nem csak templomot, hanem egy kis imaszobát sem lehetett építeni. A püspök hozzátette, hogy a kisebbségek érdekének védelme nem csupán a kisebbségeket szolgálja, hanem az egész társadalmat, hiszen az alapvető emberi jogokat érinti.
A törvény kimondja, hogy civil embert nem ítélhet el katonai bíróság, kivéve, ha közvetlenül egy katonai létesítményre támad, vagy szolgálatát teljesítő katonát támad meg. Az alkotmánytervezet javasolja, hogy a politikai életben legyenek jelen nők, keresztények, fiatalok, munkásemberek, földművesek, fogyatékkal élők, bár azt nem szabja meg, hogy milyen arányban szerepeljenek a választási listákon.
Antonios Aziz Mina püspök bízik benne, hogy a nép elfogadja majd a tervezetet. Ezt követően pedig arra van szükség, hogy a politikai akarat az alkotmányba foglalt alapelvek szerinti törvényeket alkosson. Az egyiptomi alkotmány példaértékű lehet a környező országok számára is – zárta le a beszélgetést bizakodóan a gízai püspök.
A saríára vonatkozó részekkel kapcsolatban hangsúlyozta: eddig is az szerepelt az alkotmányban, hogy a saríát, vagyis az iszlám jogot alapelvként kell alkalmazni. Voltak, akik alapelv helyett előírásra akarták ezt módosítani: ez azt jelentette volna, hogy a saría minden egyes mondata jogforrás lenne. Nem fogadták el ezt, a saría nem az egyetlen jogforrás, értelmezése az alkotmánybíróság feladata, nem pedig az al-Azhar egyetemé vagy a Korán-iskoláké.
Az új alkotmánytervezet nagyon fontos újdonsága, hogy lehetővé teszi keresztény templomok, istentiszteleti helyek építését. Korábban nem csak templomot, hanem egy kis imaszobát sem lehetett építeni. A püspök hozzátette, hogy a kisebbségek érdekének védelme nem csupán a kisebbségeket szolgálja, hanem az egész társadalmat, hiszen az alapvető emberi jogokat érinti.
A törvény kimondja, hogy civil embert nem ítélhet el katonai bíróság, kivéve, ha közvetlenül egy katonai létesítményre támad, vagy szolgálatát teljesítő katonát támad meg. Az alkotmánytervezet javasolja, hogy a politikai életben legyenek jelen nők, keresztények, fiatalok, munkásemberek, földművesek, fogyatékkal élők, bár azt nem szabja meg, hogy milyen arányban szerepeljenek a választási listákon.
Antonios Aziz Mina püspök bízik benne, hogy a nép elfogadja majd a tervezetet. Ezt követően pedig arra van szükség, hogy a politikai akarat az alkotmányba foglalt alapelvek szerinti törvényeket alkosson. Az egyiptomi alkotmány példaértékű lehet a környező országok számára is – zárta le a beszélgetést bizakodóan a gízai püspök.
Magyar Kurír
