Győrladamér 1222 lakosú község a Szigetközben, a Mosoni-Duna partján, Győrtől 8 kilométerre, északnyugatra fekszik. Első írásos említése – Héder lovag tulajdonaként – 1146-ból való. 1271-ben V. István király pallósjoggal ruházza fel az akkori birtokost a Kurig családot. A XVI. század második felétől…

Győrzámoly 1564 lakosú község a Szigetközben, Győrtől északra, 6 kilométerre fekszik. 1271-ben említik először oklevelek a helységet. Századokon keresztül a Héderváryak birtoka volt. A török időkben többször elpusztult. A Napóleón erre vonuló katonáit megtámadó zámolyiakat elfogták, csak a győri…

Győrújfalu 1101 lakosú község Győrtől északra, 4 kilométerre található. Első írásos említése 1341-ből való. Győr török megszállása idején a település elpusztult, csak 1609-ben telepítették újra. Legjelentősebb birtokosai a Héderváryak és a Viczayak voltak. A jó talajjal rendelkező falu folyamatos…

Barbacs 762 lakosú község Csornától északkeletre, 5 kilométerre fekszik. 1220-ból való első írásos említése. A királyi kincstár, majd a Kanizsay, a Nádasdy és az Esterházy család birtoka. A XVI. században túlnyomórészt lakatlan a falu, a lakosság főleg halászatból él. A…

Acsalag 518 lakosú község Csornától 10 kilométerre, északra fekszik. A XVII. században alapították a Nádasdyak a Hanság mocsarától elnyert területen, később Esterházy birtok lett.Ritkaság a közeli Csikós-égerben a léggyökeres égeres és az ott található szürkegém…

Bősárkány 2193 lakosú nagyközség a 86-os főközlekedési út és a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/ vasútvonal mentén, Csornától északra, 10 kilométerre fekszik. 1222-ben említi először egy oklevél „villa Sarkas” néven. A török pusztítás elől a lakosság a mocsárvilágba…

Cakóháza 67 lakosú község Csornától északkeletre, 13 kilométerre fekszik. Az Árpád-korban a mai falu helyén egy Barbach nevű, várjobbágyok lakta település állt. Mai nevét a Czakó nemesi családtól kapta, akik a falu birtokosai voltak.http://nyd.bloglog.hu/page/8/Rábcakapi 180…

Markotabödöge 508 lakosú község Csornától 12 kilométerre, északkeletre fekszik. Egy 1161-es oklevél „Bedegh” néven említi. A török pusztítás megtizedeli a falut, csak 1720 után nő jelentősen a lélekszám.A műemlék jellegű római katolikus templom 1752-ben épült barokk…

Fehértó 500 lakosú község Csornától 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A település keletkezése az 1400-as évekre tehető. Történelme összefügg a Hansággal – eredetileg halászfalu volt, jelenleg földművelők lakják.A műemlék jellegű római katolikus templom barokk…

Bezi 435 lakosú község Győrtől és Csornától egyaránt 12 kilométerre fekszik. Keletkezése 7-800 évvel ezelőttre tehető. Nevét őslakóitól, a besenyőktől kapta.http://nyd.bloglog.hu/page/8/ Nagyboldogasszony-templom

Győrsövényház 840 lakosú község a Rábca partján, Győrtől 19 kilométerre, északnyugatra, valamint Csornától 18 kilométerre, északkeletre fekszik. Első okleveles említése „Svény” alakban 1252-ből származik, később Sövényszád formában szerepel. 1704-ben svábok…

Lébény 3166 lakosú város az M1-es autópálya és az 1-es/Rajka- Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén Győrtől 20 kilométerre, északnyugatra fekszik. Múltja a római korba nyúlik vissza.A műemlék lébényi római katolikus templom, egykor bencés apátsági templom volt. A román stílusú műemléket a Győr…

Mosonszentmiklós 2509 lakosú község az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén, Győrtől 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A lébényi apátsághoz tartozó községet II. András 1208-as oklevele Villam Sancti Nicolai néven említi. A tatárjárás után újratelepült falu neve Szilasszentmiklós…

Öttevény 2789 lakosú község az 1-es főközlekedési út, az M1-es autópálya és az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén, Győrtől 11 kilométerre, északnyugatra fekszik. Először 1321-ben említik okiratok Wetewyn néven. A Héderváry család birtoka volt.Római katolikus temploma barokk…

Börcs 997 lakosú község Győrtől nyugatra, 8 kilométerre található a Rábca partján. Az első írásos emlék Peryche néven említi 1220-ban. A kis halászfaluból mezőgazdasági település fejlődött ki, de ma már egyre többen ingáznak.http://nyd.bloglog.hu/page/8/ Szent Bertalan-templom A templom 1835-ben…

Abda 2942 lakosú község, az 1-es főközlekedési út és a 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/ vasútvonal mentén, Győrtől északnyugatra, 3 kilométerre fekszik. A törökök 1566-ban a falu határán, a Rábcaparti átkelőnél adták át Zrínyi Miklós levágott fejét a császár követeinek. 1830-ban a települést romba…

Dör 572 lakosú község a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mentén Csornától délkeletre, 3 kilométerre fekszik. A helység távoli múltjára római, longobárd, var és honfoglalás kori leletek utalnak. Írottan először II. Endre 1220-as oklevele „villa Deer” néven említi a települést, amely a várjobbágyok,…

Rábapordány 1140 lakosú község a 14-es/Pápa-Csorna/ vasútvonal mentén, Csornától 9 kilométerre, délkeletre fekszik. A Patyi-dombon feltárt leletek szerint már az újkőkorban és a bronzkorban is lakott volt, római és avar kori emlékekben gazdag. A község első írásos említése 1351-ből való. A kora…

Bágyogszovát 1379 lakosú község a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mentén Csornától 9 kilométerre, délkeletre fekszik. A helység Bágyog és Rábaszovát egyesüléséből jött létre. A faluban avar település maradványait tárták fel. A XIII. században a királyi várföldet a győri püspökség kapta meg, Bágyog…

Kóny 2624 lakosú község a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal és a valamikor megépülő M85-ös autópálya mentén Csornától 7 kilométerre, északkeletre fekszik. Neve szláv eredetű, a hagyományokban és a jelképekben gyakran előfordul a ló. 1228-ban szerepel egy oklevélben, Coun néven. Birtokosai voltak a…

Enese 1756 lakosú község a 85-ös főközlekedési út és a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mentén fekszik, Győr és Csorna között félúton. 1270-ben majorságként, 1366-ban Inse néven említik az okiratok. Az Enessey család tulajdona volt a XIII. századig. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község,…

Rábapatona 2483 lakosú község a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mentén Győrtől 12 kilométerre, délnyugatra fekszik, a Rába partján. 1253-ban említi először egy oklevél Káptalan-Patona néven. A török pusztítás után őrhelyet építettek a Rábán. 1655-től két vásár tartására kaptak jogot. 1809-ben a nemesi…