Mosonszentmiklós 2509 lakosú község az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén, Győrtől 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A lébényi apátsághoz tartozó községet II. András 1208-as oklevele Villam Sancti Nicolai néven említi. A tatárjárás után újratelepült falu neve Szilasszentmiklós volt, majd a Rábca utolsó visszahúzódása után az akkor Rábaszentmiklósnak nevezett falu lakossága a folyó közelébe, a mai helyre települt.
A község főterén karcsú templom áll, oldalában egy-egy kápolnával. A műemlék jellegű római katolikus templom barokk stílusú épület és az egyik kápolna 1755-ben épült, a másik (Hősök kápolnája) 1929-ben. Erőteljes tornya 47 méter magasságú, rajta karcsú toronysisak. A főoltár vörös és zöld márványutánzatúra festett, faragott, helyenként aranyozott, s szentek nagyméretű alakjai növelik nagyvonalú hatását (1775 körüli). A mellékoltárok is díszesek, művészi kiképzésűek (valószínűleg bécsi mester művei), nemkülönben a rokokó faragásokkal dúsan ellátott, erősen tagozott szószék, mindegyik 1776-ból való alkotás. Külön említést érdemel a márványozott festésű orgona, gazdag rokokó díszítéssel. Tetején két zenélő angyal, középen pedig Dávid király szobra látható (1776). A vörösmárvány keresztelőkút 1780 körüli, tetején a Jézus keresztelése szoborral. A templom padsorai akantuszlevelekkel és csigás díszítésű fejezettel ellátott barokk faragások. A barokk freskókat Samodai József restaurálta és két festmény elkészítése is az ő nevéhez fűződik.
A templom előtt kovácsoltvas kerítésen belül magas talapzaton Mária-szobor áll 1860-ból.
A templom előtti téren a “Rákóczi lovasai” dombormű látható, amely a fejedelem átvonulásának emlékére állíttatott.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/

Szent Miklós-templom

A barokk templom 1775-ben készült el, a belső barokk falképei, oltárai, szobrai is a XVIII. század második felében készültek. Érdekessége a templom két oldalán, szimmetrikusan álló két kápolna.

A község közepén emelkedő dombon álló templom a 47 méter magas tornyával és a mellette álló két kápolnával különleges látványt nyújt. A jobb oldali, a Szent Kereszt kápolna a XVI. században épült. A bal oldalit 1929-ben az első világháború halottainak emlékére emelte a falu lakossága. A közöttük égbetörő, karcsú tornyon látható a templom egyik értéke, a XVIII. századi osztrák mesterek által készített óra.

A bejárat fölött az építtető gróf Zichy Ferenc győri püspök címere látható. Az ajtón belépve érett barokk stílusú, egyhajós térbe jutunk. A főoltár szobrokkal gazdagított, az ugyancsak díszes mellékoltárokat és a rokokó faragásokkal dúsan ellátott, erősen tagozott szószéket valószínűleg bécsi mester készítette. A gazdag rokokó díszítésű orgona festése a márványt utánozza. A diadalív görbületében az egyik oldalon a Szűzanya, a másikon Szent Ferenc-oltár áll. A szószék és az oltárképek 1775-ben készültek, a Jézus keresztelése szoborral lezárt vörös márvány keresztelőkút 1780 körüli alkotás.

A bal oldalon található az aranyozott és márványutánzatú festett szószék, feljáratán négy evangélista szobrával. A boltozat képeit a két világháború között Pandúr József festette. A második világháború rongálásait a falu szülötte, Samodai József javította. Az ő műve az egyik kupolán a Magyarok Nagyasszonyát, a másikon pedig Urunk színeváltozását ábrázoló kép is.