Fehértó 500 lakosú község Csornától 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A település keletkezése az 1400-as évekre tehető. Történelme összefügg a Hansággal – eredetileg halászfalu volt, jelenleg földművelők lakják.
A műemlék jellegű római katolikus templom barokk stílusban épült 1734-ben, tornyát 1777-ben emelték. A hullámos oromzatú, dísz nélküli homlokzat felett a torony körül toszkán félpillérek és kőkeretes ablakok láthatók. Berendezése - oltárai, szószéke, orgonája is - XVIII. századi barokk alkotások. A rokokó főoltár 1780 körül készült.
A műemlék jellegű Mária-oszlop szintén barokk, 1747-ból való.
A Fehér-tó Barbacsi-tótól mintegy 8 kilométerre van, onnét indulva Kónyt és Fehértó községet érintve közelíthető meg; de közúton elérhető Enese, Lébény és Bősárkány felől is. Szigorúan védett területének bemutatása gyalogosan, illetve csónakból végezhető. A tó változatos madárvilága figyelőtoronyból tekinthető meg. Az egykor kiterjedt Hanság-Fertő vadvíz-ország és mocsárvilágának napjainkig fennmaradt, a múltat idéző színfoltja Fehértó. A Hanság keleti medencéjétől délre elhelyezkedő, mintegy 270 hektár kiterjedésű terület Fehértó és Győrsövényháza községek között helyezkedik el, a Rábca folyótól délre. A táj jellegzetességei a kiszáradó láprétek, mocsárrétek, kiterjedt nádasok, bokorfüzesek és füzesek, valamint a nyílt víztükör. Tájképileg, továbbá ritka természeti értékei, védett növény- és állatvilága folytán a Fertő-Hansági Nemzeti Park egyik fokozottan védett területe. A réteken orchideák virágoznak, mocsári gólyahírek, réti boglárkák virágszőnyegében, számos sás fajjal. Jelentős a kétéltű- és hüllőfaunája, továbbá itt él az emlősök egyik érdekes faja, a patkányfejű pocok (Microtus oeconomus). Ez a kis állat jégkorszaki maradványfaj, Magyarországon elég ritka. A Fehértó leglátványosabb élőlényei a madarak. Már a század elején felkeresték a tájat neves ornitológusok, napjainkban pedig 1977-től folyamatosan működik nyaranta július és augusztus hónapokban a Hansági Ornitológiai és Természetvédelmi Kutatótábor. Itt 14 éves kortól vehetnek részt a természetvédelem és a madarak, növények, állatok iránt érdeklődők, amatőr és hivatásos megfigyelők, kutatók. A sátortábor a Fehértói Madárvárta épülete előtti kis területen létesül, tőle 300 méterre a madármegfigyelő-torony a nádasban. Az elmúlt 17 év alatt a sok magyar résztvevőn kívül 23 országból voltak érdeklődők. A táborban botanikai felmérések, mikroszkópos vizsgálatok, zoológiai felmérések, rovarok megfigyelései történnek, de a legfőbb tevékenység a madarak gyűrűzése, biometriai adatainak felvétele, madárfaunisztikai megfigyelések. Az eltelt időszak alatt közel 170 faj jelenlétét regisztrálták. A réteken bíbicek, sárszalonkák költenek, zsombékos élőhelyeken a hamvas rétihéják, kékbegyek, foltos nádiposzáták stb. A nádas részeken a nagy kócsagok. a vörösgémek, a törpegémek, a barna rétihéják, a barkóscinegék, a nádirigók, a fülemülesitke stb. fajok élnek. A füzesek környékén gyakoriak a búbosbankák, a függőcinegék, a környező réteken a réti tücsökmadár a füzikék, a nyaktekercs és a fekete harkály.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
