Gombási kápolna
(Fehérek) Győzelemről nevezett Szűz Mária templom
A domonkosok fehér ruhájáról kapta nevét barokk stílusú templomuk. A Győzelemről nevezett Szűz Mária-templom építése a Rákóczi-szabadságharc miatt húzódott 1699-től 1755-ig. Rokokó berendezése 1760-1770 között készült.
Az egyhajós barokk templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a főtér hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban jóval gazdagabbak.
A templom kriptájában bukkantak a régészek az egyedülálló barokk kori temetkezési leletegyüttesre, melyet a tér egy pincéjében állítanak ki.
Hétkápolna
Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom, Pest megyében és a Váci egyházmegyében.
A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette - ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, ami- kor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.
A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is. Esterházy Pál 1696-ban megjelent, már többször idézett könyve „valahol Magyar Országban" helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szent Péter-kápolnára is csupán egy közeli forrás emlékeztetett.
Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, s fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. Így lett a képnek egyidőben Kúti Kép neve. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. (A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.)
1769-ben a kápolnához vezető út mellett Wirth Ferenc váci kanonok, kisprépost felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen kapta a hely máig élő nevét: Vác-Hétkápolna.
A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív, láb, kéz és csecsemő mellett néhány hajóformát is látunk. Ezek jelzik, hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítsége is.
A templomot Mária nevére szentelték fel. A forrás vizéből sok búcsús orvosságnak visz haza. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. A búcsú idején szokásos nagy kirakodóvásárt a város egy másik pontján tartják meg.
A kegykápolnán kívül, a szentély mögötti fülkében a híres bajor búcsújáró hely, Wies barokk kegyszobrának a mása látható: az oszlophoz kötözött Krisztus börtönében. A kápolna alatt a kövekkel kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobrával. Közel a templomhoz áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet a váci csatában elesett honvédeknek emeltek (1868).
A Vác város címerében szereplő Boldogasszony az ősi Máriatiszteletre utal.
Németh Lászlónak az Alsóvárosi búcsú című regénye itt játszódik Vácon. Ebben nagy beleéléssel mutatja be a hétkápolnai búcsú atmoszféráját, s különösen szépen ír az offerálás, a viasz fogadalmi tárgyak felajánlásának szokásáról.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 163-165.old.)
Búcsújáróhelyről:
http://www.bucsujaras.hu/vac/index.html
Irgalmas kápolna a Máltai Szeretetkórházban
A kápolna a a XVIII. században épült, barokk stílusban.
A kápolna jobb oldali mellékoltárának képe ábrázolja az Irgalmasrend alapítóját, Istenes Szent Jánost (1495—1550), aki portugál katonából 40 évesen vált a betegek elhivatott apostolává. A főoltáron Borromeo Szent Károly képe áll. Fényűző fiatal évei után, mint Milánó érseke kötelezte el magát a betegek szolgálatára. A baloldali, első mellékoltár fölött Páli Szent Vincét látjuk (1576—1600). Gascogne-i parasztfiúból vált pappá, teológiai doktorrá. A betegápoló Irgalmas Nővérek rendjének (vincés nővérek) és a Lazarista Missziósrend alapítója. A baloldali hátsó mellékoltár Szent Ágostoné.
Deákvári Jézus Szíve-templom
A templom 1939-40 között épült. Tornyát 1941-ben építették hozzá.
Karolina Örökimádás kápolna
A Karolina Katolikus Iskola és a kanonoki házak mögött, a Gasparik utca 2. szám alatt áll az iskolát egykoron vezető Szent Vince-apácák (irgalmas vagy vincés nővérek) kápolnája és kolostora, melyet gróf Csáky Károly püspök emeltetett 1905-ben. A kápolnát a püspök az örökimádás kápolnájának nevezte el. Az együttes a leányiskolában tanító nővérek lelki központjának épült, és az iskolában tanuló diákok hétköznap a kápolnában vehettek részt szentmisén. Az egyházi iskolák államosítása után, 1948-ban a kápolnát és az iskolát egymástól fallal választották el. Ezen időszakban a kápolnában igen szerény élet folyt. 1991-ben az iskola újra egyházi fennhatóság alá került – a valóságos és szimbolikus falak is leomlottak.
A Karolina-kápolna historizáló, neoromán stílusban épült Salkovich Károly tervei alapján, belső kifestését később, az I. világháború éveiben Kőrösfői-Kriesch Aladár végezte az Iparművészeti Iskola növendékeinek közreműködésével. A kifestés stílusában már nem annyira a historizmus érezhető, hanem inkább a népművészeti jellegű és forrású, a szecesszióhoz közel álló ornamentika.
A kápolna egyhajós teréhez a bejáratnál előcsarnok csatlakozik, felette a kórussal. A szentélyt a hajótól kovácsoltvas szentélyrekesztő választja el. A kápolna a közelben álló Székesegyházhoz hasonlóan körülbelül keletelt, a szentély északi oldalához sekrestye csatlakozik, amelyből megközelíthető az egykori zárda (ma az iskola része).
A főoltár gazdagon festett, aranyozott és díszített tiroli műhelyben készült historizáló alkotás, központi eleme a Csodás Érem Máriájának szobra, jobbján Szent Józseffel, balján Borromeo Szt. Károllyal. A Szűzanya szobra alatt helyezték el a tabernákulumot, amelynek két oldalán Ábrahám és Melkizedek áldozatának faragott dombormű-ábrázolása látható. Az oltár két oldalán Páli Szt. Vince és Marillac Szt. Lujza, a vincés férfi és női szerzetesrend alapítóinak szobra áll. A szentélyben található az építtető Csáky püspök emléktáblája.
A kápolna színes ólomüveg-ablakai nagy művészi és mesterségbeli igényességgel készültek. Az ablakok a déli falon Szt. Imre herceget, az Oltáriszentséget, Szt. Antalt, Perboyre Szt. János Gábort (a lazarista [vincés] szerzetesek egyik szentjét), az északi falon pedig Szt. Ágostont, Szűz Máriát ás a Golgotát, a kóruson pedig egy éneklő angyalt ábrázolnak. A kápolna épülete és berendezése a historizmus korára jellemzően elsősorban nem művészeti formáinak eredetiségével, hanem inkább stílusbeli egységességével, kivitelezésének gondosságával képvisel értéket, bár a belső kifestés önmagában is nagy művészi értékkel bír.
Misézőhely a Jávorszky Ödön Kórházban
Alsóvárosi Nagyboldogasszony Székesegyház
A turisták által váci Dómnak, a helybéliek által Nagytemplomnak nevezett épület a város megragadó eleme, mely klasszicista egyszerűségével nyűgözi le látogatóit.
Vác, a jelentős közúti, gazdasági és kulturális központ már a Honfoglalás idején is lakott volt. Kedvező fekvésének köszönhető, hogy az államalapító Szent István király a létrehozott új magyar püspökségek közül az egyiket éppen Vácra helyezte 1004-ben. Első ismert székesegyháza Géza király idejében épült fel. Ez a templom a mai Géza király téren, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt Ferences Templom helyén állt. A Tatárjárásban elpusztult, háromhajós templomot a XIV. században újjáépítették, és reneszánsz kápolnával bővítették.
A törökellenes harcok nyomán rommá dőlt ez a templom is, csupán alapjainak apróbb részletei maradtak ránk, ezért a mai Fehérek Temploma helyén álló Szent Mihály-templom lett a püspöki templom. A hívek nagy száma miatt sokszor kellett bővíteni, nagyobbítani, míg Eszterházy Károly püspök elhatározta magát, hogy új székesegyházat épít. Vác ekkor kétpólusú város volt. Két, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak.
Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, s itt alakította ki Konstantin teret, amely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramot kérték fel a székesegyház tervezésével. A tervben egy díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, mely a római Szent Péter-Bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a Püspöki Palotához (ezek szintén ebben az időben épültek).
Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, a váci püspök Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé nyerték el tetszését Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapokat lerakásával. Migazzi a Párizsban tanult, olasz építészt Canavale Isidore-t kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canavale a korabeli francia forradalmi építészetnek megfelelően megálmodta a ma is álló épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes, aki egyébként a kecskeméti Nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt igen gyorsan haladt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. Berendezése 1777-ben készült el. 1944-ben a szovjet katonák bombája eltalálta a templomot és belefúródott a mennyezetbe, de szerencsére nem robbant fel. Takács István freskón örökítette meg e csodát a kereszthajóban.
A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely hatalmas épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzatával nyugati irányba, a Duna felé néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A székesegyház méreteiben is kiemelkedő építmény. Külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtti, oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek. Az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Első Magyar Toronyóragyár készítette. A szinteket széles párkányzat választja el egymástól. A toronyablakok téglalap alakúak. A Konstantin tér felé egy-egy, a papnevelde, illetőleg a Püspöki Palota felé három-három toronyablak néz. A tornyok kőbábos korláttal zárulnak. Ugyanilyen kőkorlátot figyelhetünk meg a tornyok közti mellvéd tetején. A templomhajóba, illetve az egyenes záródású szentélybe a három-három oldalsó, impozáns méretű, félköríves ablak engedi be a fényt. A szentély két oldalán áll a sekrestye és a Mária-kápolna, ezek ablakai szegmensívesek. A már messzi távolból feltűnő, dob nélküli kupola a szentély fölötti részen kontyolt nyeregtetővel csatlakozik az épület sima, díszítésmentes falához. Zárt, félköríves üvegablakokkal áttört lanternáján nagyméretű toronygömb és kereszt magasodik.
A székesegyház belseje felé haladva, meglehetősen szokatlan, érdekes elrendezésű oszlopsoron át jutunk a kapuhoz. A korinthoszi díszítésű oszlopok két sorban helyezkednek el, mindkét sorban hat oszlop van. Közülük a két-két szélső közelebb áll egymáshoz, mint a többi. A második oszlopsor szinte „lebegő árnyékként” jelenik meg az első mögött. Ezt a különleges építészeti hatást még fokozzák a kapuk mellett húzódó, szintén korinthoszi fejezetű féloszlopok a fent említett elrendezésben. Az oszlopok fölött olvashatjuk, hogy a székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Még feljebb a D. O. M. rövidítés olvasható, amelyről sok turista azt hiszi, hogy a templom püspöki székesegyház voltját jelenti. Valójában egy latin nyelvű idézet rövidítése: „Deo optimo maximo”, mely magyarul így hangzik: „Istennek, a legnagyobbnak”. Az oszlopcsarnok tetején hat apostol szobrát láthatjuk. Az oszlopcsarnokban az építtető, Migazzi Kristóf neve, illetve az alapkőletétel és a felszentelés évszáma olvasható az ajtók fölött. A főbejárat fölött az egyház alapítását ábrázoló dombormű, a bal oldali kapu fölött a „Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból”, a jobb oldali fölött az „Engedjétek hozzám a kisdedeket” című, kör alakú domborművet láthatjuk.
A dóm belseje a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva meglepően világos tér. A belső térben több helyen is felfedezhetjük a Canavale-féle forradalmi építészet jegyeit. A kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül a szakrális tér, mely 60 méter hosszú, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Kb. 5000 személy befogadására alkalmas. Ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusúak. A bejárat felett húzódik a hat korinthoszi oszlopon nyugvó kórus, melyen a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonát láthatjuk. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A Dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.
Piarista Szent Anna-templom
Nem sokkal azután, hogy Kalazanci Szt. József megalapította a piarista rendet (1597), 1642-ben a szerzetesrend terjedése eléri a lengyel-magyar határt, és piaristák telepednek meg Podolinban. Később Privigyére és Nyitrára, majd 1714-ben Vácra érkeztek a piarista atyák. Kolloitz Zsigmond, az akkori váci megyéspüspök lelkesen fogadta a rendet "...akik mind a példás élet világosságával, mind az isteni ige hirdetésével a tévelygő népnek az ősi hit útját megmutatnák". Mert ebben az időben az egyházmegye "...a Luther és Kálvin-féle eretnekekkel van beszennyezve, azon mételyes felekezetektől kitisztítani és az ősi relígiónak visszaadni...főképpen pedig az ifjúságot a tudományokban és a keresztény tanban oktatva, apostoli ténykedésekkel alkalmatos férfiakká képeznék". Az atyák megbízást kaptak a plébánia vezetésére, e munkakörnek 1717-ig, Gróf Althann Mihály püspökké szenteléséig tehettek eleget.
A templom, a rendház és az iskola telkét Berkes András prépost, a piaristák nagy patrónusa adományozta. Az alapkövet 1725-ben tették le. 1727-ben az atyák, akik eddig a kanonokházban laktak, végre birtokba vehették a rendházat, nemsokára elkészült a rendház kápolnája, illetve az iskola épülete, melyeket szintén ebben az évben szenteltek fel. A templom falai, illetve a boltozatok 1745-ben készültek el, ekkor vették használatba a hívek, és ekkor szentelte fel Kaló Ferenc püspöki helynök. Az ő adományából épült fel 1753-ban a kettős barokk torony, tetejükön hagymasisakkal. Hamarosan elkészültek az új harangok és a toronyóra is. 1785-ben mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a piaristák átköltöztetési parancsa. A templom oltárképeit, padjait, szószékét, toronyóráját és kedves hangú harangjait elkobozták. A szószék ma Dabas-Sáriban az ottani plébániatemplomban van felállítva. Ezen kívül a tornyok felső szintjeit elbontották. Az iskolát és a rendházat katonai laktanyává alakították. Csak 11 év elteltével, 1796-ban kapták vissza a piaristák a régi, elkobzott ingatlanjaikat, melyek ekkor kissé romos állapotban voltak. Az oltárképek egy részét sikerült visszaszerezni, új orgona készült, és új harangok érkeztek. A 19. század derekára a két torony annyira romos állapotba került, hogy azokat Filzer József ácsmester vezetésével újjáépítették 1886-ben. 1948-ban, az iskola és a rendház államosításakor a templomot téglafallal leválasztották a rendháztól, megszűntetve evvel a kórusra való feljutás lehetőségét. A Szent Anna Kórus diákjai adományozták a mai csigalépcsőt.
A váci városközpont jellegzetes eleme a piaristák barokk temploma és rendháza. Kéttornyos főhomlokzatát magas, ión pilaszterek tagolják, melyeket háromszakaszos, golyvázott főpárkány zár le. A kosáríves bejárat fölött balluszteres, kőkorlátos áldásosztó erkély, afölött pedig a rendalapító, Kalazanci Szt. József látható két gyermek társaságában. A két torony közötti, íves timpanonnal záródó oromfalon lant alakú nyílás, az oromfal két szélén egy-egy voluta helyezkedik el. A tornyok harangház-ablakai ízléses lóhere záródásúak. Az oldalhomlokzati faltükrökben nagyméretű, tört ívű ablakok helyezkednek el. A szentély egyenes záródású.
Egyhajós, háromboltszakaszos, hevederívekkel tagolt belseje van. Ülőhelyeinek száma 200. Első orgonáját Mártonyi János adományozta, ez 1785-ben elpusztult helyette 1797-ben Benedek Ágoston főesperes adományozta a mai, barokk szekrényű hangszert. Az 1920-as években Gersten Engst József javította és bővítette az orgonát. Az 1970-es években a fújtató kipukkadt bőrládáját javították, ragasztották. Kétmanuál + pedálos, 26 regiszteres, pneumatikus-kúpládás. Napjainkban romos állapotban van, gyakorlatilag nem használható, újat kellene építeni helyette. Hangversenyeket éppen ezért nem rendeznek a templomban.
Barátok Szent Kereszt-templom
A váciak által csak a "barátok temploma”-ként emlegetett építmény Vác legrégebbi temploma, mely barokk stílusban épült.
A török elleni felszabadító harcok idején tönkrement vár területén, az egykori püspöki székesegyház helyén (vagy mellett) 1721-ben kezdték el építeni a rendházzal együtt a városban két évvel korábban letelepített ferencesek, akik a tiltások ellenére felhasználták a vár és a székesegyház maradványait is. Báthory püspök ekkor megtalált vörös márvány sírkövéből a ferencesek kézmosómedencét készítettek nyári éttermük részére. A templomot 1766-ban a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. A belső tér három hajós. A templom főékessége a gazdag díszítésű, kora rokokó háromszintes fafőoltár, amely 1726-1729 között készült. A főoltárkép, az építkezést támogató és az oltárt adományozó Koháry István országbíró kívánsága szerint Szent István vértanú megkövezését örökíti meg. Az erények szobraival díszített szószéket és orgonaszekrényt Vitus fráter és társai faragták 1765-1766-ban.
Szent Rókus kápolna
A kápolna 1740-ben épült.
RÉTSÁG Szent András templom
ROMHÁNY Szent György templom
NAGYMAROS 
Piszkei 
NYERGESÚJFALU 
S
Zárdatemplom – 
Szent István kápolna
Szemináriumi kápolna – Szent Kereszt felmagasztalása
Kertvárosi 
Szenttamáshegyi 
PERKÁTA 
SÁROSD 
ELŐSZÁLLÁS 
MEZŐFALVA 
Felsődabasi 
ÖRKÉNY 
ÓCSA 
Lacházi 
KISKUNLACHÁZA Peregi 
Dunavarsányi 
