Haraszti kálvária kápolna
1762-ben Bier András plébános ideje alatt Stolcz József pesti polgár anyagi hozzájárulásával Haraszti, és Taksony között faragott kövekből, szobrokkal Kálvária létesült. Misézési engedélyt is kaptak. Stolcz József gondoskodott a karbantartásról is: 200 Ft-ot hagyományozott azzal a kikötéssel, hogy mindaddig, amíg örökösei a Kápolna gondját viselik, az említett összeg náluk marad kamatmentesen, de a rákövetkező évben már ebből az összegből kell a Kálvária szükségleteit fedezni. Az örökös azonban minden vagyonát elvesztette, így a kápolnát a hívek adományából kellett fenntartani.
Rahner Ferenc az édesapja, Mátyás által juttatott 250 Ft-tal csatlakozott az alapító szándékhoz, és erről írásbeli kötelezvényt is adott. Szándéka szerint a plébános köteles ennek a pénznek a kamatából minden évben a Szent Kereszt felmagasztalásának nyolcada alatti vasárnapon énekes misét, és szentbeszédet tartani. Nagyböjtben minden pénteken, kivéve a nagypénteket, csendes szentmisét mondjon az alapítóért és a családjáért.
1785-ben kánoni látogatás volt a haraszti kápolnában, XIII. Kelemen pápa pedig két évre teljes búcsút engedélyezett. A Kápolnát profán célra nem használták, tisztán rendben tartották, a szent felszerelést, és az egyházi ruhákat a plébánia adta.
1807-ben Rahner Mátyás a kápolnát és a kereszteket renováltatta.
1811-ben Oberfrank Ferenc fát adományozott a régi, korhadt, viharoktól megrongált temetői kereszt cseréjére. Az új keresztet Retter Sebestyén, haraszti juhász faragta ki. A díszítés, festés költségeit a kálvária pénzéből fedezték.
A II. Világháború alatt a kálvária, és a kápolna összeomlott. Domonkos Tibor, Dunaharasztin lakó egykori ferences testvér hosszú évek munkájával és munkaszervezéssel rendbe hozta. 1985 nyarától szombat délutánonként újra misézési lehetőség nyílt, majd 1988 nyarán Mihályi Márton, dunaharaszti lakos keresztet állíttatott fel az elpusztult helyére.
Ma már csak nagyon ritkán van misézési alkalom.
A Dunaharaszti Kálvária-kápolna több mint 240 éve állja az idők és a történelem viharait, hirdeti az Örök Ige 2000 éven is túlmutató létjogosultságát. 2007-ben teljesen felújították.
Rákócziligeti Szent Imre-kápolna
Nincs még száz éve sem, hogy Rákóczi-ligeten, Dunaharaszti délkeleti részében, önálló egyházközség ill. plébánia alakult. A 20-as években káplán járt ki ellátni a lelkészi feladatokat: 1925-től Kardos Béla, 1928-tól Győri Antal. A húszas-harmicas évek fordulóján helyezték ide Kern Józsefet: az ő idejében építették a templomot és az akkori plébánia épületét. A templomépítés céljára 1925-től több alkalommal tartottak gyűjtést, először helyi, majd országos szinten, sőt több alkalommal adott segélyt a Vallásalap is. A kezdeti elképzelések szerint a Rákóczi-ligeti elemi iskola helyére (ez eredetileg egyházi tulajdonban volt; rövid ideig az iskola épületében is tartották a szentmiséket), illetve a Tulipán térre került volna az épület. A közösség 1927-ben már rendelkezett szükségkápolnával, és Tomasz István ebben az évben készítette el a templomépület terveit. Az építési munkákat Rupp Gyula építész vezette. A templomot Hanauer Árpád István váci megyéspüspök úr szentelte fel 1932. május 8-án, Szent Imre tiszteletére. A környékbeli hívekkel együtt az ünnepen résztvettek Fitz Artúr országgyűlési képviselő, a járási főszolgabíró, Földvári Aurél főjegyző, Buócz Rezső Rudolf esperes-plébános és Kern József káplán, mint helyi lelkész. A 44 cm átmérőjű harangot Szlezák László öntötte 1934-ben. 1937-ben elkészült a hitoktatói lakás is, tehát a lelkipásztor a hívek közt élhetett. 1936-ban Besenszky Imre káplánt helyezték ide, aki 1943-ig teljesített itt szolgálatot. Közben 1939-ben Rákóczi-ligeten kihelyezett káplánságot hoztak létre. 1943-ban Besenszky Imre helyére Cser József került. 1944-ben a templomot felrobbantották. Ennek a romjai a jelenlegi kápolna kertjében találhatók. A háború végére pap és templom nélkül maradtak az itt élő katolikusok. Lelkipásztort az egyházközség legközelebb 1946-ban kapott Bertalan Sándor káplán személyében, aki a "Falu"-ból járt ki, feladatait ellátni. 1949 őszén az eredetileg paplaknak készült épületet felszentelték kápolnává. A közösség azóta is ebben az épületben tartja a szentmiséket és az egyéb szertartásokat.
DUNAHARASZTI Szent István király-templom
Kisvarsányi Szent Kereszt felmagasztalása templom
A templom kertben található XXIII János Pápa szobra.
A város terén pedig Boldog Gizella szobra.
Dunavarsányi Szent Vendel templom
TAKSONY Szent Anna-templom
A Szent Anna tiszteletére emelt első taksonyi templomot 1430-ban említik először, mely a községtől keletre, kiemelkedő helyen állott. A környék 1270-től a Nyulak-szigeti apácák birtoka volt. Plébánosa 1506-ban adókedvezményt kapott. Az 1702-es Canonic Visitatio, mint jól felszerelt templomot írja le. A szentélyét és hajóját nem boltozat, hanem sík mennyezet fedte, tetejére vörösre festett fatornyot emeltek. A taksonyi plébánia 1752-től válik külön Dunaharasztitól, ettől kezdik vezetni az önálló anyakönyvet is.
A XVIII. század végére a templom szűkössé vált, az apácák a rend megszüntetése miatt nem tudtak támogatást adni. Az új épület alapkövét Schaffert Lipót kanonok tette le 1804-ben, a szükséges pénzt a Vallásalap adta. Az építkezés 1811-ig tartott, a tornyát öt évvel később fejezték be. A végeredmény egy későbarokk arculatú, négy haranggal és orgonával is rendelkező templom lett. Ékességei közé tartozott a Szent Annának szentelt főoltár, a két mellékoltár és több kép is. Historia Domus-át 1826 óta vezetik. A XIX. században többször szorult felújításra, javításra. Az 1894-es tűzvészben például majdnem teljesen leégett, a helyreállítás négy évig tartott. A XX. század első jelentősebb eseménye, hogy a templom 1926-ban elektromos világítást kapott. A második világháború alatt több találat érte, majd teljesen kifosztották. Az újjáépítést csak 1955 Karácsonyára fejezték be, ekkor helyezték vissza a négy harangot. A torony tetőszerkezete január 11-én a kereszt felhelyezésével készült el. Működése viszont már másnap reggel véget is ért, mivel a környéket sújtó földrengés teljesen használhatatlanná tette, ismételt újjáépítésének nem volt értelme. A helyén ma a Taksony Vezér Általános Iskola áll. Az 1820 körül épült plébánia épületét kosárfonók használták.
A jelenlegi templom helyét, mely temető domb volt, régi területéért kapta cserébe az egyház. Először az emeletes plébánia készült el, melynek terve Dr. Tóth János plébános munkája. Az építkezés, melyet a helyi hívek végeztek, 1957. június 1-én fejeződött be. A templom terveit Árkay Bertalan készítette. A lapos, vasbeton szerkezetű kupola konstrukciója Csonka Pál professzor munkája. A kivitelezést idegen szakemberek végezték. A munkálatok 1957 Virágvasárnapján kezdődtek. A templomot 1958. július 27-én szentelte fel Dr. Kovács Vince püspök úr, váci apostoli kormányzó. Védőszentje Szent Anna lett, mint elődeié. Az épület mind formájában mind anyagában, igazi XX. századi. Alaprajza ovális, falai íveltek. Külsejének uralkodó motívuma a felmagasodó attika-falas homlokzat, melynek középső részét sűrű osztású ablak foglalja el. Ez jelképezi a hagyományos templomtorony részét. Tetejére került később a Krisztust ábrázoló bronz szobor, mely Giesswein Sándor lelkipásztor sírján állt, majd egy udvarban hányódott. A tervek szerint önálló harangtorony is épült volna, de csak az alap készült el, a harangok egy vasállványról szólítják a híveket szentmisére, temetésre vagy a délidőre. A főbejárat előtt két, oldalt álló oszlop, illetve a falba épített oltáriszentséget ábrázoló kő valószínűleg az első templomból való. A bejárati csarnokban egy kisebb oltár és a gyóntatószékek kaptak helyet. Felette beton oszlopokra támaszkodva emelkedik a kórus, melynek orgonáját 1988-ban készítették Szigeti Kilián bencés szerzetes tervei alapján. Az ívelt falak átölelik a templomhajót, és a szentély felé vezetik a belépő tekintetét. A kórus két oldalán lévő Jézus Szívét és Mária Szívét jelképező szobrok a második templomból származnak. A rózsaszín ruskicai márványborítású oltár feletti falon Dénes János festőművész gipsz-rabicra festett képe látható, mely Szent Annát és családját, két oldalról feléjük tartó Ó- illetve Újszövetséget jelképező menetet ábrázol. A mellékoltár, a keresztelő kút és az oltárszekrény asztala piszkei vörös illetve siklósi sárga márványból készültek. A szentély mögött sekrestye, egy kápolna valamint kisebb raktárhelység található. A padlózat törtmárvány borítása Jancsó Imre plébános idejében, 1980-ban készült. A falakat két oldalról tíz-tíz ablak tagolja, melyeknek színes üvegeit Pituk József Viktorián tervezte, és Szommer György készítette. A templom stációképeit Újfalusi István taksonyi plébános festette. A 70-es években üzembe helyezett kazánt 1996-ban gázfűtés cserélte fel. A Millennium évében elkészült a bejárat előtti tér díszburkolata, és itt kapott helyet a község millenniumi kútja is, melyet Dr. Tóth János váci egyházmegyei kanonok, volt taksonyi plébános szentelt fel. A kert parkosítása 2001-ben kezdődött, az automatikus öntözőrendszer és a növények beültetése, a füvesítés már elkészült. A templom felújítása, környezetének szebbé tétele Láng András atya vezetésével még folyik. Ebben az évben, amennyiben az anyagi lehetőségek is engedik, megvalósulhat a világítás korszerűsítése. A kupola szegélyére kerülő fényforrások nagyobb megvilágítást adnának, a régi neoncsövek helyére egyedi tervezésű díszes lámpatestek kerülnének. A villanyszerelési és egyéb szükséges munkák után, a már igen szükséges festést is el lehetne végezni.
Több forrás alapján összeállította: Szalai János
Rahner Ferenc az édesapja, Mátyás által juttatott 250 Ft-tal csatlakozott az alapító szándékhoz, és erről írásbeli kötelezvényt is adott. Szándéka szerint a plébános köteles ennek a pénznek a kamatából minden évben a Szent Kereszt felmagasztalásának nyolcada alatti vasárnapon énekes misét, és szentbeszédet tartani. Nagyböjtben minden pénteken, kivéve a nagypénteket, csendes szentmisét mondjon az alapítóért és a családjáért.
1785-ben kánoni látogatás volt a haraszti kápolnában, XIII. Kelemen pápa pedig két évre teljes búcsút engedélyezett. A Kápolnát profán célra nem használták, tisztán rendben tartották, a szent felszerelést, és az egyházi ruhákat a plébánia adta.
1807-ben Rahner Mátyás a kápolnát és a kereszteket renováltatta.
1811-ben Oberfrank Ferenc fát adományozott a régi, korhadt, viharoktól megrongált temetői kereszt cseréjére. Az új keresztet Retter Sebestyén, haraszti juhász faragta ki. A díszítés, festés költségeit a kálvária pénzéből fedezték.
A II. Világháború alatt a kálvária, és a kápolna összeomlott. Domonkos Tibor, Dunaharasztin lakó egykori ferences testvér hosszú évek munkájával és munkaszervezéssel rendbe hozta. 1985 nyarától szombat délutánonként újra misézési lehetőség nyílt, majd 1988 nyarán Mihályi Márton, dunaharaszti lakos keresztet állíttatott fel az elpusztult helyére.
Ma már csak nagyon ritkán van misézési alkalom.
A Dunaharaszti Kálvária-kápolna több mint 240 éve állja az idők és a történelem viharait, hirdeti az Örök Ige 2000 éven is túlmutató létjogosultságát. 2007-ben teljesen felújították.
Rákócziligeti Szent Imre-kápolna Nincs még száz éve sem, hogy Rákóczi-ligeten, Dunaharaszti délkeleti részében, önálló egyházközség ill. plébánia alakult. A 20-as években káplán járt ki ellátni a lelkészi feladatokat: 1925-től Kardos Béla, 1928-tól Győri Antal. A húszas-harmicas évek fordulóján helyezték ide Kern Józsefet: az ő idejében építették a templomot és az akkori plébánia épületét. A templomépítés céljára 1925-től több alkalommal tartottak gyűjtést, először helyi, majd országos szinten, sőt több alkalommal adott segélyt a Vallásalap is. A kezdeti elképzelések szerint a Rákóczi-ligeti elemi iskola helyére (ez eredetileg egyházi tulajdonban volt; rövid ideig az iskola épületében is tartották a szentmiséket), illetve a Tulipán térre került volna az épület. A közösség 1927-ben már rendelkezett szükségkápolnával, és Tomasz István ebben az évben készítette el a templomépület terveit. Az építési munkákat Rupp Gyula építész vezette. A templomot Hanauer Árpád István váci megyéspüspök úr szentelte fel 1932. május 8-án, Szent Imre tiszteletére. A környékbeli hívekkel együtt az ünnepen résztvettek Fitz Artúr országgyűlési képviselő, a járási főszolgabíró, Földvári Aurél főjegyző, Buócz Rezső Rudolf esperes-plébános és Kern József káplán, mint helyi lelkész. A 44 cm átmérőjű harangot Szlezák László öntötte 1934-ben. 1937-ben elkészült a hitoktatói lakás is, tehát a lelkipásztor a hívek közt élhetett. 1936-ban Besenszky Imre káplánt helyezték ide, aki 1943-ig teljesített itt szolgálatot. Közben 1939-ben Rákóczi-ligeten kihelyezett káplánságot hoztak létre. 1943-ban Besenszky Imre helyére Cser József került. 1944-ben a templomot felrobbantották. Ennek a romjai a jelenlegi kápolna kertjében találhatók. A háború végére pap és templom nélkül maradtak az itt élő katolikusok. Lelkipásztort az egyházközség legközelebb 1946-ban kapott Bertalan Sándor káplán személyében, aki a "Falu"-ból járt ki, feladatait ellátni. 1949 őszén az eredetileg paplaknak készült épületet felszentelték kápolnává. A közösség azóta is ebben az épületben tartja a szentmiséket és az egyéb szertartásokat.
DUNAHARASZTI Szent István király-templom Jelenlegi templomunk, a Szent István plébániatemplom 1903-ban épült, Jendrassik Alfréd tervei alapján. A neogót stílusú templom építését május 15-én kezdték el, és szeptember 29-én már a kereszt a torony tetejére került. Az építők közül megemlíthetők Goduantz Károly építőmester, Antony István kőfaragó; a harangokat Thury Jánharangöntő, az orgonát Rieger Ottó orgonakészítő mester készítették. Az új templomot 1904. augusztus 20-án szentelték fel, Drexler Antal plébános javaslatára - Szent István király tiszteletére. A villanyt 1930-ban vezették be a templomba. Az 1936-ban generáljavított orgona 1940-ben kapott villanyfújtatót.
A templomot a második világháború végén, 1944. december 7-én felrobbantották a visszavonuló németek.
Újjáépítésére Hangay Ruppert esperes plébános vezetésével templomépítő bizottság alakult. 1946-tól 1950-ig folyt az építés dandárja. Nagy munka volt, mert a „német alapossággal” végrehajtott robbantás csupán a szentélyt kímélte meg valamelyest. A főhajó mennyezete beszakadt, a falak az ablakok aljáig ledőltek, a torony ledőlt. Az építés minden külső segítség nélkül, csupán a hívek adakozásából, a falu lakosságának összefogásával, sokak kétkezi munkájával folyt. Az újjáépítésben nem katolikus, sőt nem hívő lakosok is részt vettek. 1947-ben készült el a templom acél tetőszerkezete és pala borítása, az ablakkeretek, az ajtók. Ettől kezdve ismét itt tartották a szentmiséket - a csupasz kőoltáron, a beüvegezetlen ablakok ellenére télen is. A boltozat egy része 1955-ben készült el, a torony építése akadozott. A harangok a templom előtt, vas állványon kaptak helyet, onnan hirdették a megújulást.1956-ban, január 12-én földrengés rázta meg Dunaharasztit. Megrongálta a már elkészült mennyezetrészt, a félig kész tornyot. 1957-ben dr. Lajtos József az évben kinevezett plébános vette át a munkák irányítását. Néhány év alatt elkészült a teljes mennyezet, az impozáns torony, helyükre kerültek a harangok. Elkészültek a padok: páratlan szépségű padfői Tóth István fafaragó művészt dicsérik. A tető réz borítást kapott. 1968-ban külső renoválást végeztek, majd 1976-ban került sor a felújított templom felszentelésére. A háborúban megrongálódott Nepomuki Szent János szobor felújítása is elkészült.
1994-ben Láng András vette át Lajtos atyától a plébánosi szolgálatot. Ő a templom barátságosabbá tételét is szorgalmazta: hangerősítő és sugárzó gázfűtés került a templomba. 1997-ben elkészült az új orgona, Solti József dunaharaszti mester és fia keze munkájával. Az ablakokban a drótüveget a hívek adományaiból fokozatosan színes üvegképek váltották fel. Az ablakok emléket állítanak Szent Istvánnak, a Szent Családnak és a magyar szenteknek Sor került a beázások megszűntetésére, és 1999-2000 között teljes külső renoválásra. Ez után kezdődhetett el a régóta óhajtott belső festés.
Célul tűztük ki, hogy templomunk felszentelésének 100-éves évfordulójára újuljon meg, kapjon a templombelső építészeti rangjához méltó díszítőfestést. A felújításra a Szent István templom a püspökség közvetítésével a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, és Dunaharaszti város önkormányzatától egyaránt 5-5 millió forintot kapott. Ebből elkészült a belső vakolatjavítás, a teljes díszítő festés és aranyozás. Még Karácsony előtt elkészül a régi csillár felújítása, a hiányzó gyöngyfűzérek pótlása. Továbbá elkészül, és beszerelésre kerül egy azonos kivitelű második csillár ragyogó szép cseh eredetű csiszolt üveggyöngyökből. Készülnek a keresztút domborműveit megvilágítani hivatott, egyedi tervezésű, ötvös-iparművész világítótestek. Tavasszal sor kerül a mellékoltárok renoválására, a háborúban, illetve földrengéskor elpusztult díszítő elemek pótlására. Elkészült a jobboldali sekrestyehelység renoválása is: itt fűtött kápolna kialakítása-berendezése van folyamatban. Téli hétköznapokon, amikor csak kevesen jönnek templomba, majd itt lehet a szentmisét megtartani. A plébánián őrzünk egy nagyon szép, értékes Nepomuki Szent János képet valószínűleg a régi templom oltárképét, továbbá egy szép Szent Anna képet. Ezeknek is szeretnénk megújult templomunkban méltó helyet találni. Sort kell kerítenünk majd a toronyfeljáró rendezésére, a vaslépcső festésére. Tervezzük vízöblítéses WC létesítését, víz bevezetését a sekrestyébe. Kisvarsányi Szent Kereszt felmagasztalása templomA templom kertben található XXIII János Pápa szobra.
A város terén pedig Boldog Gizella szobra.
Dunavarsányi Szent Vendel templom TAKSONY Szent Anna-templom A Szent Anna tiszteletére emelt első taksonyi templomot 1430-ban említik először, mely a községtől keletre, kiemelkedő helyen állott. A környék 1270-től a Nyulak-szigeti apácák birtoka volt. Plébánosa 1506-ban adókedvezményt kapott. Az 1702-es Canonic Visitatio, mint jól felszerelt templomot írja le. A szentélyét és hajóját nem boltozat, hanem sík mennyezet fedte, tetejére vörösre festett fatornyot emeltek. A taksonyi plébánia 1752-től válik külön Dunaharasztitól, ettől kezdik vezetni az önálló anyakönyvet is.
A XVIII. század végére a templom szűkössé vált, az apácák a rend megszüntetése miatt nem tudtak támogatást adni. Az új épület alapkövét Schaffert Lipót kanonok tette le 1804-ben, a szükséges pénzt a Vallásalap adta. Az építkezés 1811-ig tartott, a tornyát öt évvel később fejezték be. A végeredmény egy későbarokk arculatú, négy haranggal és orgonával is rendelkező templom lett. Ékességei közé tartozott a Szent Annának szentelt főoltár, a két mellékoltár és több kép is. Historia Domus-át 1826 óta vezetik. A XIX. században többször szorult felújításra, javításra. Az 1894-es tűzvészben például majdnem teljesen leégett, a helyreállítás négy évig tartott. A XX. század első jelentősebb eseménye, hogy a templom 1926-ban elektromos világítást kapott. A második világháború alatt több találat érte, majd teljesen kifosztották. Az újjáépítést csak 1955 Karácsonyára fejezték be, ekkor helyezték vissza a négy harangot. A torony tetőszerkezete január 11-én a kereszt felhelyezésével készült el. Működése viszont már másnap reggel véget is ért, mivel a környéket sújtó földrengés teljesen használhatatlanná tette, ismételt újjáépítésének nem volt értelme. A helyén ma a Taksony Vezér Általános Iskola áll. Az 1820 körül épült plébánia épületét kosárfonók használták.
A jelenlegi templom helyét, mely temető domb volt, régi területéért kapta cserébe az egyház. Először az emeletes plébánia készült el, melynek terve Dr. Tóth János plébános munkája. Az építkezés, melyet a helyi hívek végeztek, 1957. június 1-én fejeződött be. A templom terveit Árkay Bertalan készítette. A lapos, vasbeton szerkezetű kupola konstrukciója Csonka Pál professzor munkája. A kivitelezést idegen szakemberek végezték. A munkálatok 1957 Virágvasárnapján kezdődtek. A templomot 1958. július 27-én szentelte fel Dr. Kovács Vince püspök úr, váci apostoli kormányzó. Védőszentje Szent Anna lett, mint elődeié. Az épület mind formájában mind anyagában, igazi XX. századi. Alaprajza ovális, falai íveltek. Külsejének uralkodó motívuma a felmagasodó attika-falas homlokzat, melynek középső részét sűrű osztású ablak foglalja el. Ez jelképezi a hagyományos templomtorony részét. Tetejére került később a Krisztust ábrázoló bronz szobor, mely Giesswein Sándor lelkipásztor sírján állt, majd egy udvarban hányódott. A tervek szerint önálló harangtorony is épült volna, de csak az alap készült el, a harangok egy vasállványról szólítják a híveket szentmisére, temetésre vagy a délidőre. A főbejárat előtt két, oldalt álló oszlop, illetve a falba épített oltáriszentséget ábrázoló kő valószínűleg az első templomból való. A bejárati csarnokban egy kisebb oltár és a gyóntatószékek kaptak helyet. Felette beton oszlopokra támaszkodva emelkedik a kórus, melynek orgonáját 1988-ban készítették Szigeti Kilián bencés szerzetes tervei alapján. Az ívelt falak átölelik a templomhajót, és a szentély felé vezetik a belépő tekintetét. A kórus két oldalán lévő Jézus Szívét és Mária Szívét jelképező szobrok a második templomból származnak. A rózsaszín ruskicai márványborítású oltár feletti falon Dénes János festőművész gipsz-rabicra festett képe látható, mely Szent Annát és családját, két oldalról feléjük tartó Ó- illetve Újszövetséget jelképező menetet ábrázol. A mellékoltár, a keresztelő kút és az oltárszekrény asztala piszkei vörös illetve siklósi sárga márványból készültek. A szentély mögött sekrestye, egy kápolna valamint kisebb raktárhelység található. A padlózat törtmárvány borítása Jancsó Imre plébános idejében, 1980-ban készült. A falakat két oldalról tíz-tíz ablak tagolja, melyeknek színes üvegeit Pituk József Viktorián tervezte, és Szommer György készítette. A templom stációképeit Újfalusi István taksonyi plébános festette. A 70-es években üzembe helyezett kazánt 1996-ban gázfűtés cserélte fel. A Millennium évében elkészült a bejárat előtti tér díszburkolata, és itt kapott helyet a község millenniumi kútja is, melyet Dr. Tóth János váci egyházmegyei kanonok, volt taksonyi plébános szentelt fel. A kert parkosítása 2001-ben kezdődött, az automatikus öntözőrendszer és a növények beültetése, a füvesítés már elkészült. A templom felújítása, környezetének szebbé tétele Láng András atya vezetésével még folyik. Ebben az évben, amennyiben az anyagi lehetőségek is engedik, megvalósulhat a világítás korszerűsítése. A kupola szegélyére kerülő fényforrások nagyobb megvilágítást adnának, a régi neoncsövek helyére egyedi tervezésű díszes lámpatestek kerülnének. A villanyszerelési és egyéb szükséges munkák után, a már igen szükséges festést is el lehetne végezni.
Több forrás alapján összeállította: Szalai János
